Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)
1951-03-18 / 65. szám
4 HÄ P Í. <5 1951 MÁRCIUS 18 KAP A KÜLPOLITIKÁBAN A párisi tárgyalások Párisban már napo-k óta tárgyalnak • Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszterhelyettesei. ' Az értekezlet létrejötte a szovjet békepolitika nagy sikere volt; többszöri határozott sürgetésnek cs a népek béke- követelésének köszönhető, hogy a nyugati hatalmak képviselőit tárgyalóasztalhoz kényszerítették. Az értekezlet célja, hogy a külügyminiszterhelyettesek előkészítsék a nagyhatalmak külügyminiszteri tanácsának napirendjét. Az amerikai imperialisták és a dollárjáromba tört angol, francia csatlósok az értekezlet elöl sötét háborús szándékaik nyílt bevallása nélkül nem térhettek ki. Ezért elhatározták, hogy zsákutcába viszik a külügyminisztorhelyet- Cesek értekezletét és megtévesztik országuk dolgozóit: a kudarcért a Szovjetuniót teszik felelőssé. A New York Times így írt a. tanácskozások megr kezdésekor: „Az a tény, hogy az USA elküldte ■ megbízottját az értekezletre, távolról sem jelenti annak a politikának elhagyását, amely Nvu- gat-Németország teljes tellegyverzé- séhez vezet.'". Kezdettől fogva világos volt, hogy az értekezleten való részt- vétolt az imperialisták szemfényvesztésnek szánták, a tanácskozások ideje alatt pedig változatlan kegyetlenséggel folytatják koreai agressziójukat és változatlan szorgalommal fegyverzik fel Ny ugat-Németországot. A külügy miniszterhelyettesek értekezleté újra világosan1 bebizonyította, j hogy kik állnak l a béke és kik a háború pártján. A szovjet küldöttség vezetője, Gromiko elvtárs félreért- vetetlen, világos megszövegezésben a legfon t- tosabb nemzet. , közi kérdéseket Javasolta a külügyminiszterek napirendjére. A következő pontokat javasolta: A Németország lefegyverzéséről és Németország újraleliegv- vérzésének megakadályozásáról szóifi potsdami egyezmény végrehajtása i négy nagyhatalom által; 2. a békeszerződés megkötésének meggyorsítása Németországgal és ennek megíe lelően a megszálló csapatok kivond■ sa Németországból; 3. az európai helyzet megjavítása és a négy hatalom — a Szovjetunió, ax USA, Nagy■ J britarmia és Franciaország — fegyveres erői csöklcenlésének haladéktalan megkezdése."' Nyilvánvaló, hogy ezeknek a kérdéseknek megvitatása és a bennük hozott megnyugtató döntések biztosíthatnák egyedül a tartós békét. Épp ezért a szovjet javaslatot a világ dolgozói egyetértéssel, helyesléssel ' fogadták. Nem úgy az imperialisták Képviselői. Kézzel-lábbal kapálóztak a szovjet javaslat ellen. Olyan együgyű kifogásokat is felhoztál; „érvül mint például Parodi, francia külügy- miniszterhelyet-tes, hogy a szovjet javaslatok „túlságosan nehézkesek a 1 randa nyelv számárat" A nyugatiak elén javaslatai megfoghatatlan, ködös napirendi pontokról szóltak, amelyek célja, hogy a későbbi külügyminiszteri értekezletet már eleve az üres szócséplés hínárjába süllyesszék. A Szovjetunió a némpt békeszerződés megkötését javasolja, — az imperialisták csak a békeszerződés előkészítésére hajlandók. A szovjet javaslat a négy hatalom fegyveres erőinek haladéktalan csökkentéséről szól, a nyugatiak csak a „fegyverkezés színvonalának kérdését" hajlandók megvitatni. A Szovjetunió ragaszkodik ahhoz, hogy a világbéke biztosításának alapvető kérdése, Németország h’fegyverzése feltétlenül szerepeljen a külügyminiszteri értekezleten, az amerikaiak ezt mindenáron meg akarják akadályozni. Mindez világosan megmutatja, hogy a Szovjetunió őszintén megegyezésre törekszik, ugyanakkor a nyugati hatalmalc semmitől sem rettegnek jobban, mint a megegyezéstől.' Még ebben a légkörben és még ilyen nehéz partnerekkel szemben is sikerült az elmúlt napokban ered menyt kicsiholni a szovjet küldötlség- nek. A Szovjetunió nem ragaszkodott eredeti javaslataihoz, ismeretien módosított rajtuk, hogy a megállapodás útját egyengesse. így született. meg az első napirendi pontban végre a döntés. Ez a pont így szól: „A Németország egységének helyreállítására és ü békeszerződés előkészítésére vonatkozó problémák."' A szovjet küldöttség e siker után tovább folytatja nehéz harcát.- Leleplezi a nemzetközi szerződések durva megszegőit., az imperialistákat a világ dolgozói előtt, kényszeríti őket arra, hogy mindenekelőtt a potsdami egyezményt betartsák. A külügymlniszterhelyettesek értekezlete a béketábor harcainak egyik igen tonlos csatáját jelenti, amelyben az egész világ dolgozóinak, az emberiség nagyobbik felének rokonszen- ve kíséri a szovjet küldöttség nehéz munkáját. A szovjet bé!ievéde!mi törvény A Szovjetunió szavai és tettei mindenkor fedték egymást. Most a külügyminiszterhelyettesek tárgyalása közben is tanúi vagyunk ennek. Gro miko szavait cáfolhataílanul támaszt, ja alá egy sor meggyőző tény, arról, hogy a szovjet népek valóban a békére készülnek, minden erejükkel küzdenek érte. Míg Párisban folynak a tárgyalások, addig nagyszerű ütem. ben épülnek a hatalmas vízierőművek, megvalósulnak a természetátalakító tervek, a kommunizmus monumentális, sztálini alkotásai. A párisi tárgyalások idején fogadta el a Szovjetunió Legfelső Tanácsa az új költségvetést, a béke költségvetését és most foglalta , törvénybe a béke védelméről szóló törvényjavaslatot is. ,',Az a tény — mondotta Bikov elvtárs, a híres Sztálin-díjas sztaháno- vista, a törvényjavaslat vitájában, — hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa törvényt hoz a béke védelméről, megmutatja: órszágunk őrködik a béke felett és kész minden eszközt telhasználni arra, hogy megvédje a békét, lehetetlenné tegye az imperialistáknak az új világháború kirobban- I fását“ A béke védelméről szóló törvény az emberiség ellen elkövetett súlyos bűncselekménynek bélyegzi meg a háborús propagandát, kimondja, hogy a háborús propagandában vétkes személyeket bíróság e'é kell állítani és mint 6Úlyos bűnözőket, el kell őket ítélni. A Szovjetunió békevédelml törvénye igen kellemetlenül érinti a hábo rús uszítókat, akik népeikét azzal próbálják félrevezetni, hogy „a Szov jetunio új világháború kirobbantására készül." Sztálin elvtárs nagyjelentőségű nyilatkozata feltárta, hogy ezzel a hitvány rágalommal szavaztatják meg a nyugati kormányok esztelen háborús költségvetéseiket, így rántják népeiket mind jobban a világháború útjára. A szovjet békevé- deimi törvény Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű nyilatkozata után most újabb megsemmisítő csapást mér ezekre a régalmakral A barcelonai „hadosztály“ E héten egy rendkívüli jelentőségű sztrájk éles fénye világított rá arra hogy az imperialisták táborában milyen kibékíthetetlen ellentét van a népek és a kormányok között, hogy az új világháborúra készülődő kalandorok mögött nincs szilárd hátország, bűnös politikájukat a dolgozók nem támogatják. A hírhedt, véres Franco-dik. tatura alatt nyögő spanyol nép tizenkét év után újra megmutatta forradalmi erejét! Barcelonában elemi ?rővei robbant ki 300 ezer dolgozó hatalmas sztrájkja. A spanyol munkások újra meghódították az utcát, A sztrájktörő villamosokat felborították, a kivonuló rendőröket kőzáporral fogadták, véres összeütközésekre került sor, de a munkásokat a gyilkos sortűz sem hat. rállatta visszi Hiába tartóztattak le más több. mir. kétezer munkást a fa- siszta Franco pribékjei, 150 ezer dolgozó tovább állja a harcot és a sztrákmozgalom átterjedt sok környező városba is. A hős spanyol munkások harca mély hatást váltott ki Franciaországban és Olaszországban. A Francia Kommunista Párt üdvözlő táviratot küldött Barcelona népéhez, a külügyminisztérium félhivatalos lapja, a Le Monde pedig rettegve ir a „valóságos felkelésről", Parisban tömeg- tüntetések zajlanak le. Olaszországban is tüntetések robbantak ki, több gyár munkásai szoliduritásuk jeléül néhány órára sztrájkba léptek. A nyuga-tcurópai dolgozókat felleikesifi GROMIKO az a tudat, hogy Franco Spanyolországiban is hatalmas, szervezett forradalmi erők állnak készenlétben, hogy a hazaárulók háborús politikáját, az új világháború kirobbantását meggátolják. Az angol rádió hírmagyarázója súlyos kétségek közt vetette fel a kérdést: „Nem lehetnek-e ennek a sztrájknak radikális követírézményel Franco tábornok kormányzati rendszerére nézve?'" De még mennyire, hogy lehetnek! Ezeknek a következményeknek a feltartóztatására -próbál kisütni valamit az a sietve összetákolt értekezlet, amelyet Franco az amerikai és az angol követtel most folytat E lázas tárgyalásokkal nem igennek sokra. A népek békehaTcát nem lehet feltartóztatni. „A barcelonai sztrájkolok egy hadosztályt jelentenek a béke híveinek megszámlálhcs- tatlan táborában“ — mondotta Luigi Longo elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese. És a béke híveinek hadosztályai győzelmesen vonulnak előre nemcsak Moszkvában, Pekingben, Berlinben, Párisban, de Barcelonában is! Ifjúsági világhét lesz március 21 és 28 között Prága (CTK). A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága útmutatót készített a március 21 és 28 kő zött megrendezendő ifjúsági világhétre. Az útmutató megállapítja: a DIVSZ-hez tartozó szervezetek főfcl- adala, hogy a Béke Vllágtanács határozatait az ifjúság legszélescbh köreiben terjesszék. „A mi célunk a békéi" — hangoztatják az imperialisták. És ebben van is valami... Újabb összetűzések’ a fasiszta rendőrség és a sztrájkoló spanyol munkások között FRANCO ß Fasó! hosTéü fóruma A Magyar Allamrasútak vezérigazgatósága kőzüi, hogy március 22, 23. és 24-én a fővonalakon a legnagyobb forgalmú vonatok ketlős szerelvénynyel közlekednek. A húsvéii forgalommal kapcsolatban részletes felvilágosítást adnak a pályaudvarok. Döntetlen a sakfcvüagfeajnßl« tionlömörkíízés eíső játszmájában Moszkva (TASZSZ) Pénteken délután a Csajkovszkij teremben kezdődött meg Mihail Botvinnik és David Bronstcin szovjet nagymesterek között a világbajnoki döntőmérközés. A Botvinnik—Bronstein mérkőzés első játszmájában a játék elejétől kezdve éles jellegű volt. A mérkőzés' első játszmája a 29. lépésben döntetlenül végződött. A második játszmára március 18-án, vasárnap kerül sor. Páris (MTI). Több barcelonai ipar- vállalat és más kataloniai város üzemi dolgozóinak sztrájkja megfélemlítette Franco hatóságaik Véres terrorral Akarják a dolgozók mozgalmát le/ör iti, de a dolgozók hősiesen folytatják a., harcot Franco ellen. (Barcelona külvárosaiban komoly össvetűzésekre került sor a rendőrség és k sztrájkoló munkások között. A párisi jobboldali sajtó hangot ad a spapyol hatóságok ama félelmének, hogy a katalán fővárosban újabb .sztrájkhullám tör ki a bér Q övetelések ki nem elégítése miatt. Mint az AFP Madridból jelenti, Banez Amegriat, Barcelona polgári kormányzóját menesztették. Utódjául Felipe Amedo Colunga láb a rnokot, a katonai legfelső bíróság tagjj'át nevezték ki. Ugyanakkor Herrioí tábornokot, aki a polgárháború ide.« n Franco főügyésze volt, a barcelonai karhatalmi alakulatok parancsnokává nevezték ki. A spanyol munkások bájjor harcát valamennyi demokratikus onizág közvéleménye üdvözli . 4 Spanyol Kommunista Párt és a kataloniai Egyesült Szocialista Párt közös nyilatkozata Párie £MTI) A Spanyol Kommunista Pá.tl Központi Bizottsága ée a kataloniai Egyesült Szocialista Párt titkársága közös nyilatkozatot adott ki. A nyilatkiizat üdvözli & barcelonai dolgozók h»5Üi ellenállását. Hangsúlyozza: a SjMnyol nép képes lesz arra, hogy vég'&lvessen a fasiszta zsarnokságnak. A nyilatkozat ezntán felhívja az egész népet, erősítse meg a harc során létrejött egységét ama jövendő küzdelmek érilekében, amelyeket egész Spanyolországban kell majd megvívni, hogy megbuktassák Franco rendszerét és ‘ Sfymyolországban demokratikus és békés renÁszért teremtsenek meg. A Spanyol Kommunista P.árt és a kataloniai Egyesült Szocialista Párt nagy örömmel vesz tudomást a proletár nemzetköziség szolida r ítdsának ama rendkívüli , megmjilvdn fiúsairól, amelyeket a barcelonai sztrdjkolók altciója az egész világon, de> különösen Franciaország és Olaszors, tág dolgozói körében keltett. Ez a sj zolidarí- tás bizonyítja, bogy a kapit.-il ieta országok népei a nagy Szovjetunióval és a népi demokráciákkal együtt támogatják a spanyol nép felszabadító küzdelmét. \ A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentés^ Phenjan (TASZSICjt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsrsoksága március 16-án közölte, hogj " néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együli minden fronton harcolnak az ellenség ellen. Szöul térségében a harcok Szöultól északra és északkeletei folynak. A néphadsereg légvédelmi »egységei Phenjan felett lelőtték az clllciiség két repülőgépét Vgy a mi községünk (illáidban ese.ides község csak a Kormos bika hódi ti el időnként magát, meg a látó. másVs Bibircsókné sivitgat, no meg c. !;vlák Görény Bertalan orditóan nagy gazember. Dekát éppen róluk akaró k beszélni — ki véve a Kormost, aki i%égse ide tartozik, meri apró- marhit ezekhez képest. Neat azért mondom, de én még mielőtt- a téeszcsébe léptem, már akkor sí m szívlelhettem Bibircsóknét, a falu ihvgépét, meg ezt a cselédnyúzó. kupeckAdó kuláhot. Ez a Bibircsóki& csodálatos imákat, tud, olyanokat, amelyikben mindig van egy-két rémhír. „.. „Jöjjön el a te országod, legyen meg az én akaratom, jöjjön el a káptala •> ;ág földje, jöjjön vissza nyugatról llecsedly mcltóságos úr, mart néheh földjén a szentségleien szövetkezetlek traktorral szántanak és a benzinbiiztől nagy fekete felhők keletkeznek és azokból majd az eső veri a földeiket és elönti az árvíz, a világvége a falul...“ Ilyeneket kornyikál ez a vén botlás, aki legősibb annyi zagyvaságot hord a fejében, mint <i|mennyi cokmókot cipel a városba 6’- régi méltó- ságos. uraknak, „Kczitct'vkolom mél- tóságos úr, hoztam egy: kis vajat, meg sonkát" — ez a rirvid köszöntése. Hogy cserébe mit hoz, azt nem tudom. Lehet, hogy ott szeyzi kiapad, hatatlan rémhírkészletét. Az elmúlt napokban, ihintán jól ’■ összebeszélt komájával, a hájasfejü < Görény Bertalannal, azutábr sorra■ járta a házakat és főleg az: asszonyo- ’ hat abajgatta. — Hallom, hogy maguk is vetésre ' készülnekt Hát eszébe se juah on szonu , szédasszony ilyen isten délen való vétket cselekedni. Hadd pihétijén még az a föld, kár ilyenkor mét! hábor. 1 gat ni, beleszórni a magot. i%tijd csak ■ akkor lelkem, mikor a Fád A i-dülőnél i a kőkereszt árnyéka déli ár iban ha- . ránt esik a galagonyabokori v, addig egy szemet sem, mert megdermed a mag és lefagy nekije a nyüve sztője. Görény kulák Méycsak nein sem készült a vetésnek, mugot se készt■ telt elő. De hát minek is készített volna, amikor Antant Tóni, a VB. titkár ellenőrzés helyett napestiig nála nézegeti a poharak alját. He. megkérdik tőle miért, akkor azt nuindja: „Gyűlölöm én kérem alázattal a ku- lákot, de mit csináljak, ha igazó. van: tényleg még nem lehet ilyenkor vetni. Ha majd lehet, akkor rögtön. korlátozni fogom, már. mint a lálogpbísok számát.“ Görény kulák tegnapelőtt egyenesen engem szólít le az utcán. — Édes fiam, Lalikám, — mi ind ja mézes-mázasan a sunyi pofa, amikor három évvel ezelőtt, cselédkoro piban egy évig kenyéren és hagymán, meg az istálló szénáján tartott. Mondom neki: „Na mi a bajig a hutáknak?“ — Csak jó tanácsot akarok Wtfked adni — válaszolta hízelegve. — Ne vess még el, mert nedves a föld, tsak látszólag száraz a teteje, de odalent talajvíz van. Azntán meg szél is fúj, elviszi a magot. Ne vess fiam, ne vess! — Nevetek is — mondtam peW nevetve — nagy marha maga, ha azt hiszi, hogy félfüllel is ráhailgatyndt magára. Ősszel is azt jártatta, hogy nem kell még vetni és lám a kon an elvetett gabona, hogy megbokroito. dotf, hogy állta a fagyot! — Ne5, hova megy — kérdeztem most én nyájasan — ne menjen sehová, akár itt is megütheti magát, g guta, mert látom, hogy nagyon ne!;»- pirosodott. Azóta már valamennyien elvetet-. tünk. Elvetettük a gabonát — a miénket. De elvetettük a babonát is, •— az ellenségét. Elvetettül:, mint hiti- szonlalant, károst, de persze nem a földbe, hanem a szemétdombba, migrt odavaló — terjesztőivel együtt. Ez a véleményeml 'r~r~* - L ALL, I
