Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)
1951-03-18 / 65. szám
¥ Srp i 6 W51 MÁRCIUS 18 A komlói Kossuth-akiián a pár{szervezel és a műszaki vezetés megjavult munkája nyomán fellendült a bányászok munkaversenye, emelkedett az akna termelése Tovább kell fokozni a politikai felvilágosító munkát, meg kell szüntetni az igazolatlan mulasztásokat- így van ez jól — Milyen jóleső érzés nézni — mondja Földesi Hennán elvtárs, a komlói Kossuth-akna párttifkára, «mint kitekint az ablakon, — a drót- kötélpályát, amikor az ember egész műszakon csak mozogva látja. Reggei btíl, még egyszer scan volt, hogy ne főtt volna mit szállítani, pedig m hamarosan fújják a delet. — válaszolja Richter elvtárs az üzemi párt. •tervezet oktatási felelőse — így legalább ma is túl lépjük a százat, úgy, mint tegnap. Csak a Kongresszusi Háton lehetett hajlani azt, hogy a komlói Kossuth- akna 'teljesíti, tervelőirányzatát. Előtte is. meg utána is, mindig százszázalékon alul, megyei viszonylatban a leggyengébben álltak a komlói bá. ny ászok a munkaversenyben. De örömmel számolhatunk be, hogy ez már kezd a múlté lenni. A komlói bányászok teljesítménye emelkedik és ahogyan az akna teljesítményének fokozatos emelkedése mutatja: lehet, hogy rövid időn belül behozzák lemaradásukat. Március 8-án csak 81 százalékon állt az akna teljesítménye. Ezen a napon ■ fordult a kocka. Kilencedikén egy százalékkal ugrott fel, 10-én mái 90 százalékon állt, 12-én 92 százalékon, 13-án 95 százalékon, 14-én 99 százalékon, 15-én pedig 100.48 százalékra teljesítene tervelőirányzatát a komlói Kossuth-akna. ———————— ezek De néz. zük meg közelebbről és tárFejlődő eredmények jak fel e • kiváló eredmények forrásaik, a még meglévő hibákat. Az ember, — ha visszapillant^ és megnézi a január, február havi termelést, és ősz. szehasomítja a 87 százalékot a jelen- legj 100.48 százalékkal — azt hinné, hogy’valami hatalmas változás állt be a «prmészeti adottságokban. Vagy talán arra gondol, hogy ebben a két hétben gépesítették az egész bányát. Ner. ez a termelés emelkedésének o kulcsa, a komlói Koseuth-aknán, hanem az, amire állandóan tanít bennünket Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs: rendszeresíteni a politikai Jelvilágosító munkát, minden dolgozóval külön megértetni munkájának hatalmas jelentőségét, azt hogy az a munka, amit becsületesen elvégez, mennyire szorosan hozzátartozik egész dolgozó népünk nagy ieladatához: a felemelt új ötéves tervünk sikeres végrehajtásához. csak részben oldották meg a Kos- suth-aknai kom Ezt a feladató! munisták, de az akna teljesítménye maris százszázalék fölé emelkedett. A pártszervezet vezetősége vezetősé. gri ülésen kiértékelte a Púrtkongresz- «zus anyagát, hozzáfogott a lemaradásnak behozásához, a hibák forrásainak a feltárásához. Ez sikerült is. Megtalálták és rájöttek arra, hogy Kos- suth-aknán nagyon gyengén folyik az egyéni politikai ielvilágosító mpn- ka és ennek következtében nőtt az gazolatlan mulasztások száma, napi 100—115 főre. Kiszámították, hogy a mulasztásokból napi 20 vágón kiesés származik. ....... A’ pártvezetőség másnap a népnevelőkkel ismertette ezeket a számokat, amely komoly visszhangra talált. „Ez így nem mehet tovább“ — mondták és hozzáláttak az agitációhoz. — Minden népnevelő a maga területén dolgozó közismert mulasztónak a meggyőzését vállalta. Földesi elvtárs is külön foglalkozik a bumlizókka.1 és ezeken a számokon keresztül megma. gyarázza nekik: milyen veszteségei okoznak saját maguk, családjuk és milyen hatalmas károkat* okoznak nemzetgazdaságunknak azzal, hogy könnyelműen elhanyagolják a műszakokat Az akna fokozatos emelkedése bi. ________ zonyiték arra, hogy a kommunisták agilációja be is váltotta a hozzátüzött reményeket. CsakOperett és könnyűzene- hangverseny a Nádor Étteremben méretű* 21-én szerdán níur sím é* huszár os/.KÁn műrészeié felléptével nem a felére csökkent a mulasztók száma és ennek eredményeként 10 százai! ékkal emelkedett. aß akna teljesítménye. Ha ezt hozzáadjuk az első kéthavi teljesítményhez, — amikoi csak 87 százalék vök —, rájövünk arra, hogy a mulasztások felére csökkentése 97 százalékra emelte az akna teljesítményét De 15-én is már 100 százalék fölött teljesítette Kossuth-akna a felemelt tervelőirányzatát. A többi emelkedés a bányászok lelkes munkaversenyének és a műszaki vezetők megjavult munkájának köszönhető. Komlón a bányászok 57.5 százaléka megtette felajánlását hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére. Hatalmas változás állt be a műszakiak munkájában is. Kovács József elvtárs az új igazgató saját példáján keresztül mutatja be: Milyen módszerekkel kell harcolni a műszaki vezetőknek Is a termelés emeléséért. Kovács elvtóre mindennap leszáll bányába és ott segíti a dolgozók lelkes raúnkaversenyét Alig két hete, hogy odakerült az üzembe és máris megszűnt a bányában az ürescsltle- hiány, ami szántén fékje voM a terme lés emelkedésének. Eddig az ötödik szinten lóval szállították a csilléket a « „köves elv" részére. Kovács elv társ parnapi ot tartózkodó* utón rájött ennek a hátrányos munkának a kijaví tási módjára. Azonnal beépítette a végnélküli kötelet és már az viszi a csilléket az új bányamezőben dolgozó bányászok számára. így megszűnt az az állapot, hogy a beruházási munkákon dolgozók már a műszak elején bekészitik magtárnak az egész műszakra szükséges ürescs»Hókét Erre most nincs szükség, mert a kötélpálya állandóan viszi az ürest és hozza az aknához a megtöltött csilléket. Vagyis meggyorsult a csillék for. gásl sebessége. Kovács elvtárs nem az íróasztal mellől irányítja a termelést, hanem lent a bányában, a munkahelyeken ad közvetlen segítséget az aknászok, fő_ aknászok, bányamesterek részére. Nyomban felhívja figyelmüket, ha valami rendellenességet vesz észre és így biztosítja a hibák gyors kijavítását. Az akna termelését az ,•« nagyban elősegítette, hogy a kommunisták élenjárásával az egész bányában kifejlődött O' tapasztalatcsere. Minden fejtésben az ott dolgozó párttagok felelősek azért, hogy a csapaton belül A Kossuth-aknai megszűnjenek a száz-százalékon aluli teljesítmények. Eredmény: egy hét alatt telére csökkent a 100 százalékon alul teljesítők száma. pártszervezet azzal, hogy minden, nap politikai fel- világosító munkái végez a dolgozók között, fölhívja figyelmüket a jobb és a több munka elvégzésére, megteremtette annak feltétel eift, hogy az akna termelése még tovább emelkedjen Igaza vatt Földesi elvtársnak, amikoi búcsúzóul azt mondja: „Ez mégcsak a kezdet.“ A kezdet iß szép eredményeket hozott, de a nehezebb része még vissza van. A még meglévő bum- Bzóíoat meg kell győzni erről, hogy rendesen járjanak műezafcra. Éppen ezért fokozzák a felvilágosító munkái ~ és egy pillanatra sem elégedjenek meg az elért sikerekkel, hanem ke- ményen dolgozzanak, hogy az április 4 tiszteletére indított munkaverseny győzelemmel végződjön. R. J. Békeharcunkat erősíti a Pécsett megnyílt antiimperialista karrikatura-kiállítás A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából karrika túra-kiállítás nyílt meg a Magyar-Szovjet Társaság székházának kistermében. A legkiválóbb szovjet rajzolók, karrikaturisták — a Kukrinikszi-íivérek, továbbá Je- fimov, Ganf, Brodata. Szojfertlsz, Tyi- homirnov, Dolgorukij, Cinovszkij, Bríszkin — rajzait, karrikaluráit láthatjuk a nagyjelentőségű kiállításon. Az antiimperialisla karrikatura-ki- állítás 44 rajza lontos fegyver béke- harcunkban. Fontos azért, mert leleplezi a világ népeinek békéjére törő ellenséget, a nyugati imperialistákat, tőkéseket és hadvezéreket, lerántja a háborús gyujtogatókról a leplet, megmutatja a hangazatos jelszavak és frázisok mögé bujt gyilkosok igazi arcát. Az élenjáró szovjet karrikatu- risták, így elsősorban a Kukrinikszi- ek és Jeíimov, világosan íeltárják, hogy az amerikai imperialisták és csatlósaik, ioiytaiól a hitleri világuralomra törekvésnek. Az egyik kép (Kvkrinikszi: ,.Amerikaiasító“ tízálmok) a karrikatura-művészet nagyszerű eszközeivel mutat rá Malenkov elvtárs szavainak igazára: „Nem többről és■ nem kevesebbről van szó. minthogy az egész világ az amerikai imperialisták gyarmatává váljék, a szuverén népek rabszolgasorba kerüljenek. Miben. különböznek az ilyenfajta ,.amerikaiasító“ lázálmok Hitlernek és Göringnek. először Európát, majd az egész világot ,,germanizáini“ akaró őrült terveitől?“ Valóban, a nácik örült lázálmának megvalósítására, nyomor és szolgaság véres, népelnyomó urdlmára törekszenek a írumariok, marshattok, achesovok., macarthurok cs cinkosaik, a churchillck, atthsek. schumanok, degasperik csalcúgy. mint Csang Kai Sek, Tito, Li Szín Man, Josida „ a többi véreskezű fasiszta fenevad. Különösen nagy leleplező erejűek Titot, a jugoszláv nép hóhérját, az. imperialisták legrdázatosabb lakáját bemutató rajzok, mint Szojfertisz: ..Dollár a vérért“ című karrikaturája. De az élenjáró szovjet karrikaturislák képei továbbmennek a leleplezésnél. Megmutatják, hogy az imperialisták és háborús gyujtogatók maroknyi csoportjával, ezzel az elvetemült bandával, a világ népeinek hatalmas béke- tábora áll szemben. Ez a beketábot napról-napra növekszik, egyre elszán_ lobban harcol és a hatalmas Szovjetunió vezetésével kész megvédeni az emberiség jövőjét, a békét. A béke- szerető népek hatalmas, harcrakész és legyőzhetetlen ereje sugárzik a kiállítás rajzaiból. A kiállítás Pécsett március 26-ig tart nyitva, s utána több baranyai községbe Indul vándorútra. Drávafok dolgozó parasztsága a vetésterv teljesítésével harcol a békéért Az első öröme volt most a tavaszon sok drávafoki dolgozó parasztnak, hogy kimeheteít a földre és az őszi szántáson boronálhatott, szánthatott az ugaron. A föld tele van élettel, drága nedvességgeL —- A munkában Pártunk szava minden ember élőét a jövőt mutatja. Meg kell mutatni, hogy az elvégzett munkával békénket, hazánkat erősítjük. A Párt útmutatása az, hogy dolgozzunk jobban, egymással versenyezve. Ki tud jobbat, többet adni a hazának, a jövőért, a békéért! Drávátokon ez* a harcot nem vitték eddig tudatosan. Itt a határ menten ez annál súlyosabb hiba, mert túl a Dráván acsarkodik népünk jóléte ellen, szabadságunk ellen az imperialista háborús gyújtogatok láncos kutyája, Tito és bandája. Hiba volt, hogy a békebizottság hosszú időn át nem tartott gyűlést, nem mozgósította a falu becsületes dolgozó parasztságát a feladatok megoldására, miirt a beikéért folytatott harc egyik csatájára. Most. hogy a DÉFOSZ megszervezte a falu versenyét, a békebizottság is belátta, hogy a tavaszi vetések gyors elvégzése is a béke védelmét szolgálja. rÁ békebizottság tagjai nem foglalkoztak úgy a tavaszi vetés kérdésével, mint a békeharc feladatával. Stummer Károlyné, Bozsoki János, Ferenci István jól dolgoztak a békebizottságban, amíg valamit tettek, de most már nem foglalkoztak a körzetékkel. Most, hogy a falu dolgozó parasztsága pénteken este összejött, hogy megtárgyalják, mit kell tenni, hogy a béke védelmében jobb, ered ményesebb munkát végezzenek, látták, hogy a veién békeharc. összejöttek mintegy 100—120-an Szatmári Teréz páutfitkár nyitotta, meg a falúnapot. B.. Kovács József DÉ- FOSZ-titkár tartott rövid beszámolót. „Meg vagyok győződve róla, hogy dolgozó parasztságunk egy emberként sorakozik fel a tavaszi munkák, a vetés gyors elvégzésére e nemes műn- ka vers enyben Ha így fogunk neki ötéves tervünk megvalósításához, a bé_ ketábor megszilárdításához, gerincesen megálljuk helyünket a békeharcban. melyét a nagy Szovjetunió, a világ népeinek édesapja, a nagy Sztálin vezet!'1 — mondta. Nemes József elvtárs, tanácstitkáT, felolvasta javaslatát: Drávátok község dolgozó parasztsága versenyre hívja Bogdása dolgozó parasztságát a tavaszi munkák elvégzésében. „Tito banditái túl a határon ropogtatják fegyvereiket, a dolgozó nép hihetetlen mély nyomorban él, mi szabadon étünk és építjük hazánkat, a békéért harcolunkl Javaslom, hogy hívjuk ki Bogdása dolgozó parasztságát a tavaszi vetésben neme« versenyre!'1 Az utolsó szavakat már az első sorokban sem hallották, mert fergeteges taps, éljen kiáltások töltötték be a nagytermet. i Kedves elvtársak! Azt szerelném nektek leírni, hacsak szemelvényben is, amit eddig itt. a Szovjetunióban tapasztaltam. Úgy gondolom, tudjátok, hogy én otthon a pécsi Magasépítési Vállalat szegezö-miihelyében dolgoztam, mint tanuló, és ott ért az a nagy kitüntetés, hogy szovjet-ösztöndíjra javasollak Ha így visszagondolok, szinte nem is tudom, hogy mennyi élményt tudnák hirni. Sorjában véve a dolgokat -7, legjobb érzés tapasztalni a szovjet-emberek magabiztosságát és szeretetét felénk, magyarok felé. amely a legnagyobb elképzelhető támogatásban nyilvánul meg. Ha példát tudnék mondani, a szovjet emberek szerénységére, akkor az első tapasztalatunkból tudnám elmondani. Amikor a vonaton utaztam Moszkva felé gyönyörű, kényelmes hálókocsin — beszédbe elegyedtünk a szovjet elvtársakkal. Úgy beszéltünk, ahogy ai első napokban tudtunk. De azért megértettük egymást, mivel már itthon is tanultunk oroszul. Amikor Moszkvába érkrztiu.k. akkor tudtuk csak m-’g, hogy egyetemi professzorokkal utaztunk. akik kö/t Sztálin-dijas professzor is volt. Emellett úgy beszélgettek velünk, mint a szovjet elvtársakkal, n‘m győztek tanácsokkal ellátni bennünket. Moszkva nagyon szép város. Nemigen tudnám leírni azt az érzést, umikor este a Kreml tálainál saját fülünk, kel hallgatok, a toronyórának ütéseit, arra gondolva, hogy itt él Sztálin elvtárs. Nagyon boldogok voltunk. Mert neki és a hatalmas szovjet néptvk köszönhetjük szabadságunkat, és azt a sok szépet és jót, amit átéltünk. Neki köszönhetjük azt is, hogy mint a dolgozók gyermekei a Szovjetunióban tanulhatunk. Ugyanitt a Vörös-téren, a Kreml alatt egy gyönyörű márvány-épülelbír nyugszik Lenin elvtárs. Mi is közösen elmentünk és megnéztük őt. Ide az embereknek beláthatatlan sorai járnák. Erői merítve távoznak azok, akik Lenint látták. Moszkvában még megnéztük a Sztálin-múzeumot is, ahol mindazokat a dolgokat őrzik, melyek Sztálin és Lenin elvtárssal kapcsolatosak. Ilyenek azok az ajándékok, melyeket Sztálin dvlárs kapott, vagy a ruhák, melyeket Lenin elvtárs hordott. Itt őrzik a Bolsevik Póri harcának dokumentjeit is. A moszkvai Metróról, már azt hiszem, hogy hallottatok, vagy képeken már láttatok. Alaposan megcsodáltuk a világ legszebb földalatti vasútját, amelynek minden egyes állomása másként van díszítve. A föld alatt, kél- három emelet mélységben robognak a vonatok. Ide mozgólépcső szállítja az embereket. Moszkvában nagyon kedvesen fogadtak bennünket a szovjet egyetemisták, nekik tanitási idejük volt, de ezt, feláldozva, bennünket kísérve mutogatták a vöröst. Másfélhété moszkvai tartózkodás után beosztottak bennünket különböző városok egyetemeire és így kerültem én is Dnyepropetrovszkba. Ukrajnába, amely óriási ipari város, hatalmas gyárakkal. Ai itteni egyetemen, ahol tanulunk, a Komszomol segít bennünket, minden támogatást megad nekünk. Nagyon sok komszomolista tanul az egyetemen, akik közül sokan a felszabadulás id°jcn Magyarországon is harcollak a fasiszták ellen. Nekem nagyon sokat segít egy komszomolista a tanulásban, aki a Szovjet Hadseregben őrnagy volt, most mérnöknek készül. Nagyon szerelném, ha egy pár levelet ti is írnátok, hogyan dolgozik otthon az üzemi DISZ-szervezet, ha vannak hibák, arról is Írjatok. Azt hiszem, tudnék pár jó tanáccsáI szolgálni, példát merítve a Komszomol életéből. Elvtársi üdvözlettel: MOLNÁR LÁSZLÓ ösztöndíjas, Dnycpzppelrovszk. Kujbiscvu. 1 a. Dégi János ivem kérette magát, szó! kért: „Elvtársák! Én. kihívom Tisza Sándort versenyre, etég erősnek érzem maga- mo4 arra, hogy versenyben dolgozzak. Azt vártam, hogy a földre lehessen lépni, én követem a Pártunk útmutatását, vállalom, hogy március 31-e helyett én már 25-re elvetem azokat a növénymagvakat, amelyeknek 31-én van a határidejűk! Állattenyésztésben is versenyre kelek, Papp Józsefe: hívom ki, mert nekem gyönyörűség az, ha az istállóban szép növendékeket nevelhetek, még nagyobb öröm számomra, hogy az áíWam számít erre a munkámra is!“ Papp József és Tisza Sándor elfogadta Dégi János kihívását. Papp József 18 holdas dolgozó paraszt hozzászólásában elmondotta; ..Minden ember annyit ér, amennyit munkája megmutat“ — ez a mai helyzetben, sokkal jobban áll, mint máskor, mert most magunknak építjük fel államunkat. A terv is azt követeli tőlünk, hogy jól dolgozzunk. ígérem a magam és gazdatársaim nevében, hogy a vetést, a minisztertanács határozatában megállapított határidők előtt teljesítjük, egyben köszönetét mondok Pártunknak azért, hogy községünk ma már békében építheti a szebb holnapot, a jövőt, köszönetét mondunk azért, hogy ma versenyt indíthatunk a nagyobb eredmények elérése érdekében!“ Tisza Sándor elmondotta, hogy mái tavaly is versenyben volt a szomszédjával. „Most azonban, nem szeretném, — mondja, — ha úgy járnék, mint tavaly, jól dolgoztunk, a végén még csak meg sem dicsértek!" Az első kihívásokat követte a többi. Bozsoki János, a DÉFOSZ pénztárosa B. Kovács József DÉFOSZ-tit- kárt hívta ki versenyre. Dégi János megtoldotta korábbi kihívását, páros- versenyre hívta a bogdásai Gyalus Józsefet. „Art mondják róla, nagyon jó munkás, — én is annak tartom magamat, majd a végén meglátjuk, ki győz/" B. Kovács József a bogdásai Sandó Józsefet hívta ki párosverseny, re, Kispapp Viktor Illés Sándort hív ta ki, Papp József Tahi Józsefet helyben és a bogdásai Szentesi Józsefet, Katona Lajos Kispapp Viktort hívta. Bogdásán pedig Vajda Jánossal lesz versenyben, Czakó Lajos állattenyésztésben és hizlalásban Lép versenyre a kétéves állattenyésztési terv alapján Nemes József tanácstitkárral. Csendes Imre termelési felelős baromfitenyésztésben Drávafok nevében a bogdásai termelési felelőst hívta ki versenyre. Kispapp Viktor állatfelelős tenyésztési és hízlaiási versenyre hívta Drávakeresztur, Drávnszbira és Révfalu dolgozó parasztságát. Tisza Sándor kért utoljára szót. „Minket a múlt arra nevelt, hogy hallgassunk, most már erre nincs okunk, beszélhetünk, mert szabadok vagyunk. Mi nem fogunk ebben a versenyben lemaradni, mert ha valakinél lemaradás lesz, ott leszünk és kisegítjük. hegy a versenyt megnyerhessük!" Szatmári Teréz párttitkár elvtársnő zárószavában megállapította, hogy a múlt örök-égéből a romokból ragyogó jövőnket és békénket építjük. LEVÉL DNYEPROPETROV
