Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A MAI SZÁMBAN: Berlinbe helyezik a Demokratikus Nők Nemzetközi Sző' vétségé központiét* (2. o.) — Megérkeztek a szovjet mű­vészek a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára. (2. o.) — Ma nyitják meg ünnepélyes keretek között a Magyar. Szovjet Barátság Hónapját. (3. o.) — ' István-aknán az üzemi szakszerevezet "bürokratikusán végzi az április 4-i munkaverseny szervezését. (5. o.) — A magyar kiállítás 'ikeré a lipcsei vásáron. (5. o.) — Ma alakul meg a Földmű vés sző vetkezetek Megyei Szövetsége. (5, o.) AZ M DP BARANYÁM EG YEI PÁRTBI ZOTTíÁCÁNAk LAPJ A M Vin. ÉVFOLYAM. 58. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1951 MÁRCIUS 10 Kommunisták példaoiulatása A Magyar Dolgozók Pártja kö­zelmúltban lezajlott II. Kongresz- Ezusa nemcsak az Egyesülési Kon­gresszustól idáig elért eredmények­ről adott számot, hanem fényes távlatokat nyitott meg számunkra az új ötéves terv ismertetésével és határozatba foglalásával. „Hazánk a var, és az acél országává, ipari országgá, a gépek országává válik“ — mondotta Gerö elvtárs kongresz­szusi beszámolójában. Az új ötéves tervben előírt feladatok szferint ne­hézipari termelésünk csaknem két­szeresére emelkedik annak, ami az eredeti tervben volt. A régi terv szerint 1954-ben 18.5 millió tonna szenet kellett volna termelnünk, míg új ötéves tervünk 1954-re 27.5 millió tonna szén kitermelését irá­nyozza elő. Mezőgazdasá­gunk részére új ötéves tervünk 40 százalékos emelkedést bizto­sít a beruházások költségvetésénél, a régi előirányzott 22,800 traktor helyett mezőgazdaságunk 26—28 ezer traktort kap. így sorolhatnánk tovább azokat a szép és hatalmas feladatokat, melyeket a Pártkon­gresszus elénk, a magyar dolgozó nép elé tűzött. A magyar nép legjobb, leghar eosabb fiai tanácskozásának eredményét határtalan lelkesedés­sel fogadta egész dolgozó népünk. A feladatok nagyok, de amint a kongresszusi verseny is bizonyltot' ia, dolgozó népünk képes azokat megvalósítani. Az elmúlt évek folyamán hatal­masat fejlődött Pártunk, harcok­ban megedződött a tagság. Uj erők, úí tehetségek nőttek ki, olya­nok, akik bátran szembeszállnak a megnövekedett feladatokkal és végre is hajtják azokat. A kommu­nisták politikai öntudatukkal, egyé­ni felelősségűfi érzetének hatalmas megnövekedésével az elmtílt évek folyamán még szilárdabbá ková­csolták össze a dolgozó ■ magyar nép egységét. Ez az egység — mint Rákosi elvtárs hangsúlyozta, — a mi erőnk egyik legfontosabb forrása és egyben biztos záloga az új győzelmeknek. A Pártkongresszuson elhangzott eredményeinkre büszkék vagyunk, büszkék sikereinkre a baranyame- gyei bányászok, ipari munkások, dolgozó parasztok és minden dolgo­zó, akik becsülettel harcoltak Pár­tunk és forrón szeretett Rákosi elvtárs útmutatása nyomán. Me gyénk bányaüzemei — Komlót ki­véve —, az összes gyárak, gépállo­másaink, termelőszövetkezeteink messze túlteljesítették a Pártkon­gresszusra tett szocialista kötele­zettségvállalásokat. Ez is bizonyí­téka annak, hogy a baranyamegyei dolgozók is szilárd egységben, a ^kommunistákkal az élen, dicső Pár- játinkba vetett bizalommal haladnak előre. Ezt bizonyítja az e héten meg­tartott Ferenc-aknai népnevelő-ér­tekezlet is, ahol a kommunista csapatvezetők — kivétel nélkül — többtermclést ajánlottak fel leg­nagyobb nemzeti ünnepünk, felsza­badulásunk, április 4 méltó megün­neplésére. Liska Ferenc eívtárs csapata vállalta, Hogy 266 csillés lemaradását behozza, Pecsnik Ká­roly elvfárs versenyre hívta Liska elvtárs brigádját, hogy melyikük termel a felszabadulás napjáig több szenet terven felül népgazda­ságunk számára. Áz előttünk álló nagy feladatok arra intenek bennünket, hogy soha­se elégedjünk meg elért eredmé­nyeinkkel. Itt kell élesen felvet­nünk, amire Rákosi elvtárs már több ízben figyelmeztetett' bennün­ket: „Nem lehet jó kommunista az, aki nem teljesiti tervelőirány­zatát." Üzemeinkben és különösen a bányáinkban még akadnak olyan párttagok, akik bizony 100 százaié ’lton alul teljesítik normájukat. Uj tervünk nemcsak azoknak a dolgo zóknak a fejlődését, jólétét irá­nyozza elő, akik teljesítik vagy túlteljesítik hazafias kötelezettsé­güket, hanem egész dolgozó né­pünkét Éppen ez mozgósítja egész népünket a több, jobb munka el­végzésére. De elengedhetetlenül sokkal nagyobb követelményeket kell támasztanunk a kommunisták elé. Minden egyes párttagtól Pár­tunk joggal evárja, hogy a harcban az élvonalban küzdjön és saját pél­dáján keresztül ragadja magával a pártonkivüli dolgozókat is. Az előttünk álló feladatok na­gyok, nem könnyűek, de teljesít­hetők. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy üzemeinkben meg­szilárdítsuk a munkafegyelmet, ke­ményen harcoljunk az elkésök, a munkát korábban abbahagyok el­len. Itt is a kommunistáknak kell jó példával előljárniok, természete­sen nem ügy, mint Jeszenszki Já- nosné Széchenyi-aknai csillés, aki a jópélda helyett az igazolatlan müszalunulasztásokban jár elől. A pártszervezetek vezetői, a kommu­nisták elsősorban olyanokat győz­zenek meg, változtassanak becsü­letes munkásokká, akik párttagok­nak vallják magukat, mégis az el lenség malmára hajtják a vizet. Megyénk dolgozó parasztsága is lelkesedéssel fogadta felemelt új ötéves tervünket. A Pártkongresz- szus napjai alatt számos új terme. lőcsoport alakult, bizonyítékául an­nak, hogy dolgozó parasztságunk mindjobban megérti a nagyüzemi gazdálkodás helyességét, előnyeit. Népköztársaságunk és Pártunk iránti hűségük meggyőző példáia az a lelkes versengés is, ami jelen­leg a tavaszi vetések gyors elvég­zéséért kibontakozott. Tudatában vannak annak, hogy az új terv vég­rehajtásával dolgozó parasztságunk élete is sokkal könnyebb és szebb lesz. Falvainkban elért szép ered­ményeinknél is ott találjuk fejlő­désünk motorját, a pártszervezete­ket, a kommunistákat, A mezőgaz­daság nagyüzemi átszervezéséért folyó küzdelemben is a kommunis­ták harcolnak az élen. Varga Ernő elvtárs, a baksai alapszervezet párttitkára az elsők között lépett be a tszcs be. Mindenben példát mutat, ezért tekintik úgy a falu­ban, mint a falu gazdáját, a közép­parasztság is ő hozzá fordul taná­csért. Persze itt is találkozunk olyan „kommunistákkal", akiknél a szó és a tett különválik. Kisjakabfal- ván az egész falu dolgozói a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás út­jára léptek, az alapszervezet párt­titkárán és DÉFOSZ elnökön ki vül. Hogyan harcolhat az ilyen párttitkár a dolgozó nép érdeké­ért, hogyan képviselheti községében a Pártot? Látnunk kell, hogy az új 5 éves terv maradéktalan végrehajtásáért fo­lyó nemes küzdelem szervesen hoz­zátartozik a béke védelméhez. „A kéke megvédése — mondotta Rá kosi elvtárs —, mely kongresszu sunk célkitűzései között az első helyen állott, legyen 'a jövőben is legfontosabb feladatunk." Különö­sen nekünk itt, Baranya megyében, elsőrangú feladatunk a béke meg­védésének kérdése. A jugoszláv dolgozó nép nyakán élősködő Tito fasiszta bandája közvetlen szom­szédságunkban acsarkodva figyeli a mi munkánkat. Kígyót békát kia­bálnak a mi felemelt ötéves ter­vünkre az imperialisták, mert tud­ják, hogy annak megvalósítása a béketábor erejének a növekedését jelenti. Tisztában vannak azzal, hogy erőfeszítéseink, melyeket új, szép feladataink végrehajtásáért teszünk, jelentősen hozzájárulnak a háborús uszítok és leghűbb ki­szolgálójuk, Titoék bűnös tervei nck megsemmisítéséhez. A szovjet állam 1951. évi költségvetése újabb meggyőző bizonyítéka a Szovjetunió békepolitikájának A nemzetiségi és szövetségi tanács megkezdte a költségvetés vitáját Moszkva (TA8ZSZ) A Szovjetunió nemzetiségi tanácsának március 8-i ülésén megkezdték a Szovjetunió 1951. évi állami költségvetési tervé­nek megvitatást. A nemzetiségi tanács költségvetési bizottsága jelentésének meghallgatá­sa után, Ivan Hohlov, a költségvetési bizottság elnöke rámutatott, hogy a Szovjetunió Utói. étű állami költség- vetése biztosítja n népgazdaság fej- >észtési állami terv számára a szük­séges pénzügyi forrásokat. Különö­sen hangsúlyozta azt, hogy « Szov­jetunió állami költségvetése összes anyagi eszközeinek kétharmad részét gazdasági és kulturális építésre irá­nyozzák elő. Hohlov a költségvetési bizottság ne­vében azt az módosítást terjesztette elő, hogy a bevételi tétoleket 724 mil­lió rubellel emeljék fel. Nazar Gcjdar-Ugli Gejdarov, az Azerbajdzsánt Köztársaság Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke helye­selte az ülésszak elé terjesztett ál­lami költségvetési tervet. — A mi szovjet költségvetésünk — mondotta — a békés alkotómunka költségvetése. A mi költségvetésünk újabb élénk bizonyítéka a szovjet állam béke politikájának. Az azer. bajdzsáni nép a Szovjetunió vala­mennyi népével együtt óriási lelke­sedéssel, egyöntetűen támogatja Sztá. lin elvtársaí. Grigori} Butenko, az Ukrán Szov­jet. Szocialista Köztársaság küldötte. 3 Ukrajna példáján mutatta meg, ho­gyan erősödnek és szilárdulnak a Szovjetunió köztársaságai a kölcsönös segítség alapján a szovjet népek kö­zös családjában. Zidiha Szabitova kazalt küldött a szovjet szocialista gazdaság rohamos fejlődéséről, a Szovjetunió anyagi jó. módjának emelkedéséről beszólt Az élelmiszer- és iparcikkek kiskereske­delmi árai újabb — negyedik — le­szállításáról kiadott rcndeletek. újabb szemléltető bizonyítékai annak, hogy a kiirt és a kormány szünte­lenül gondoskodik a szovjet ember­ről. Ar szuny íj Szafronov, az Oroszor­szági Szövetségi Szovjot Szocialista Köztársaság minisztertanáosának el­nökhelyettese rámutatott, hogy az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szo­cialista Köztársaság állami költségve­tését teljes egészében a népgazdaság és a szociális kulturális intézkedé­sek finanszírozására irányozzák elő. Vaszilij Kuznyecov, ' a Szovjet­unió Szakszervezeti Szövetsége Köz­ponti Tanácsának elnöke szemléltető számokban mutatott rá a dolgozók anyagi jóléte állandó emelk^déeére. Elmondotta, hogy már 1940-ben a munkások és alkalmazottak jövedel­me 24 százalékkal, a parasztok jö­vedelme több, mint• 30 százalékkal emelkedett a háború előtti színvonal­hoz viszonyítva. A nemzetiségi takács csütörtöki ülésén a tanácskö társaságok több küldötte felszólalt A kftltséjgrelés a Szövetségi Tanács illése előtt A Szövetségi Tanács szintén meg­kezdte a Szovjetunió 1951. évi álla- mi költségvetésének vitáját. Leonid Komyijcc, a Szövetségi Ta­náé« költségvetési bizottságának el­nöke megállapította, hogy a Szov­jetunió 1951. évi költségvetése a szó v- jetállam gazdasági erejének további növelését, a szovjet nép anyagi jó­létének fokozását szolgálja. Bejelen­tette, hogy a Szövetségi Tanács költ­ségvetési bizottsága javasolja, hogy hagyják jóvá egyes módosításokkal, a Szovjetunió minisztertanácsa által elfogadott költségvetést. A költségvetési bizottság beszámo­lója után fele-zólaló küldöttek egy­hangúlag támogatták az 1951-es esz­tendőre javasolt költségvetést. — A szovjot állam költségvetése — mondotta Mihail Grecsuha (Uk­rán Szovjet, Szocialista Kttai&teaság) <— új meggyőző bizonyítéka a szov­jet kormány következetes békepoliti­kájának. Kijelentette, hogy a Szovjet-Uk- rajna dolgozói minden erejüket lat­bavetik, hogy biztosítsák a .költség­vetés teljesítését és túlteljesítését. Ivan Rümjancev, Moszkva dolgo­zóinak képviselője közölte az ülés­szakkal, hogy Moszkva üzemei határ­idő előtt teljesítették az 1950. évi tervet és 30 százalékkal többet ter­meltek, mint amennvi az ötéves terv utolsó esztendejére elő voll irá­nyozva. A folyó évben' a fővárosban 710.000 négyzetméternyi új lakóterü­let használatbavételét irányozták elő. Alekszej Klescsev küldött Bjolo- rueezia népgazdaságának ftagyütemíi fejlődéséről beszélt — A Szovjetunió 1951. évi költ­ségvetése — mondotta —, világosan mutatja a szovjet nép és kormánya békepolítikájának megvalósítását cs valamennyi nép barátságának meg­szilárdítását szolgáló szilárd és törhe­tetlen akaratát. — Mi, szovjet emberek, bizalommal tekintünk a jövőbe, vizierőtelepeket építünk, sivatagokat öntözünk, erdő­ket és kerteket ültetünk ée senki som állíthatja meg diadalmas haladá­sunkat a kommunizmus felé! — mon­dotta Marija Popova küldött, altáj- vidéki agronómus. — A tárgyalás alatt álló költség, vetési javaslatban — mondotta ívna Grisin küldött (Sztálingrád) — hatal­mas előirányzatok szolgálják a tör­ténelem legnagyobb műszaki létesít­ményeinek építését. Ezek az építkezé­sek alkotórészei a természelálalaki- tás nagy tervének, a kommunista tár­sadalom anyagi és műszaki alapja megteremtésének. * Több hozzászólás után a Szövetségi Tanács következő ülését március 9-ére tűzte ki. * Á Szovjetunió ragaszkodik javaslatához, hogy a haladéktalan lefegyverzést külön napirendi pontként vitassák meg A lülügxminiszterhelyettesek értekezletének csütörtöki ülése Haris (TASZSZt, Március 8-án a négy hálálom külügjminiszterhelyel- t esőinek értekezletek folytatta mun­káját. Az ülésen Jessup, az Egyesült Államok képviselője elnökölt. Parodi, Franciaország képvise.öje felszólalásában kijelentette, hogy a nyugati hatalmak küldöttségei álp'l javasolt napirend-tervezet és a szovjcl tervezet közölt „igen lényeges hason­lóság“ van. Pannii szándékosan néni vett tu dóimul arról, hogy a szovjet kül­döttség konkrét, időszerű és rend­kívül fontos kérdéseket javasol megvitatásra. 1, kérdések megoldásától függ a nem ze'közi helyzet feszültségének meg­szüntetése, ugyanakkor a nyugati ha- 'altnak küldöttségei teljesen ködös javaslatokat nyújtottak be. Davies, Nagybrilannia képviselője ugyanolyan szellemben nyilatkozó.!, mint Farodi. Többek közölt azt ál­lította, hogy a brit küldöttség híve a „német védelem“ kérdése iueg\ Hálá­sának a külügyminiszterek tanácsá­ban. Gromiko, a Szovjetunió képviselője Parodi és Davies állításaira vonatko­zólag ezt mondotta: A szovjet küldöttség javaslatai és a három hatalom küldöttségei által javasolt kérdések között lé uyeges különbség van. A szovjet* küldöttség időszerű kérdé­sekéi javasol megvitatásra, amelyik foglalkoztatják a népeket és amelyek megoldást követelitek, míg a' három hatalom küldöttségei olyan napirendi tervezetet indítványoznak, amely hát­térbe szorílja ezeket a fontos problé­mákat. A három hatalom képviselőinek javaslataiban nem szerepelnek Németország demilitarízálásáuak végrehajtása és rcmililarizálásá- uak megengcdhctetlenségc, az eu­rópai helyzet megjavítása és a négy hatalom fegyveres erői csök­kentésének azonnali megkezdése. — A szovjet küldöttség szempontja az, hogy a német békeszerződés kér­désének megoldása egyben Németor­szág egysége, az egységes, békeszerelő, demokratikus német állam megte­remtése kérdésének megoldását is je­lenti. Gromiko emlékezteié!t arr i a ko­rábban lelt nyilatkozatára, hogy nem a Szovjetuniónak vaiF félni­valója a német egység helyreállí­tása kérdésének megvitatásától, hanem valaki másnak. A szovjet küldöttség lehetségesnek tartja, hogy megváltoztassa napircwl- lervezete második pontjának fogalma­zását és következő ú j megfogalmazás! javasolja: „Németország egységének helyreállítása, a Németországgal való békeszerződés mielőbbi megkö ése és étin k megfelelően a megszálló es.i- pu’ók kivonása N’éme'iírszágból." Gromiko isméi rámutató'.! arra, hogy a szovjet javaslat harmadik pontját, amely az európai helyzet megjavításáról és a négy hálálom fegyveres erői csökkentésének azonnali megkez­déséről szól, önálló pontként vi­tassák meg a külügyminiszterek tanácsában. — A fegyverkezési verseny riadal­mai kell a népek között. Miért ne kellene a négy lintalom fegyveres erői csökkentésének a népeket annyira foglalkoztató kérdését a napirendre tűzni? — mondnlla Gromiko. A szovjet küldőit rámutatott annak az állításnak nyilvánvaló I art hatatlan­ságára, hogy ezt a kérdést azért nem kell a külügyminiszterek tanácsának napirendjére tűzni, mert „nemzetközi síkon“ vitatják meg, vagyis az Egye­sült Nemzetok Szervezetében, ahol ai Egyesül'. Államok és több állami min­den! megtesz arra, hogy ellenicss- n minden javaslatot, amely a fegyver­zet és a fegyveres érők tényleges csök­kentésére irányul. Befejezésül a Szovjetunió képvise­lője megállapította: bár Parodi felhí­vott arra, hogy az értekezlet munká­ját konstruktiv útra vezessék, a három hatalmú képviselői ré szérűi iiiindezldeig mégsem lálhuló semmiféle észrevehető fordulni, amely lehetővé lenné ennek a fel hívásnak megvalósítását. A következő ülés! március 9-re lűz­tek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents