Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-03 / 52. szám

1951 MÁRCIUS 3 WÄPLO 3 tyikük még a virágot is leteszi a ke -éböl mikor Szabóné azt mondja logy: „Mi nem megyünk vissza Koh­ler báróékhoz cselédnek." Mindenki­nél egy árnyalattal előbb kezd tapsol­ni maga Rákosi elvtárs. Mikor az üd­vözlő szavaknak vége, az asszonyok hatalmas csokrokat adnak át az el­nökség tagjainak, Meleg kézszoritás- sal köszönik meg a virágot a szovjet küldöttek, Jugyin és Ponomarjov elv­társak. Rákosi elvtársnak Szabóné adja át a vörös csokrot: Rákosi elv- társ megöleli őt. percekig zúg az él­jenzés: „Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! A tapsviharból ki sem hallatszik, amikor a nők elkezdik énekelni: „A béketábor legyőzhetetlen ..." —, de mikor az MNDSZ kivonuló küldöttsé­ge már azokat a sorokat énekli, hogy „Összetartunk rendületlen, legyőzzük végleg a háborút", a sokszáz hang együtt harsogja velük a béketábor dalát. A Gőzellátás az osatfályharc egiilt legfontosabb feriileiévé vált Ezután hozzászólt a referátumhoz Tausz János elvtárs, belkereskedelmi miniszterhelyettes. — Magában a kereskedelmi appa­rátusban, hálózatban is hibák vannak — mondta többek közt, — A kereske­delmi szervezet — beleértve a mi­nisztériumot, a központokat és válla­latokat, nem fordított kellő figyelmei az áruválasztékok helyes kialakításá­ra. A város és a falu árukapcsolatá­nak fejlesztésébe nem vontuk be ed­dig kellően a tanácsok kereskedelmi osztályait és nem mozgósítottuk elég­gé a helyi áruforrásokat, a rejtett tartalékokat, — Hibákat követtünk el a külső és belső ellenséggel vívott harcban is. Bár az ellenség aknamunkáját igye­keztünk felfedni, az ellenségnek he­tlyenként sikerült jelentős károkat ’okozni, lásd a Húsért, a Papírközpont, az ÁPISZ, az Üzemclelmezés és a KÖZÉRT egyes területeit. — A közellátás területe az osztály­harc egyik legfontosabb területévé vált. Elsőrendű feladatunk, kötelessé­günk, hogy pártszervezeteink, gaz­dasági vezetőink, tömegszerveze- leink állandóan tartsák szemüket a kereskedelmi hálózaton, ellenőrizzék azt és segítsenek a ke­reskedelmi dolgozók munkájában. Az ellenség próbálkozásainak kíméletlen szétzúzására még fokozottabb mérték­ben szükség van, — E nagy feladatokat csak úgy !udju‘k megoldani, ha példaképünk, a nagy Szovjetunió szocialista kereske­delmét az eddiginél gondosabban, jobban tanulmányozzuk és munkánk­ban felhasználjuk a Szovjetunió ta­pasztalatait. Az Izraeli Kommunista Fart üdvözlete Ezután Veres Endréné eCvtársnő. Köztársasági Érdeméremmel kitünte­tett sztahanovista katauznő, Bíró Fe­renc eílvárs, a Budapesti Pártbizott­ság tagja, majd Eszter Vilenszka elv- társnő, az Izraeli Kommunista Párt titkárságának tagja szólalt fel. — A Szovjetunió és a szocializmus" építő országok táborának támogatása tette lehetővé az Izraeli Állam meg alakulását. De országunk — népünk hősies, önfeláídozó küzdelmének elle­nére —, nem független állam. A Ben Gurion-kormány kiszolgáltatta orszá­gunkat'. az amerikai és angol imperia­lizmusnak. amelynek célja egy agresz- szív, szovjetellenes szövetség létreho­zása. Az amerikai imperializmus óriási mennyiségben árasztja el or­szágunkat számunkra haszontalan áruval, elsorvasztja nemzeti iparun­kat és növeli a munkanélküliséget — Dolgozóink életszínvonala állan­dóan rosszabbodik. Százezrek vannak lakás nélkül, A lakosság széles réte­gei és a gyerekek tömegei nem jutnak hozzá a legszükségesebb táplálókhoz sem. Tízezrek vannak munka nélkül, az esős, hideg időben is sátrakban laknak. — Pártunk követeli a külföldi kon­cessziók megszüntetését, a külkereske­delem államosítását. A nagyburzsoázia szigorú megadóztatását, a munkabérek emelését és a kereskedelmi kapcsola­tok kiépítését a szocialista tábor or­szágaival. Pártáink erélyesen lép fel az arab nemzetiséget elnyomó politi­ka ellen. — A brit és amerikai imperializ­mus, amely országunkat szovjetelle- nes bázissá akarja kiépíteni, Ivókét és függetlenséget kívánó népünk elszánt ellenállásába fog beleütközni. (Taps). Gerő Ernő elvtár« válasza Ezután a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusának második napirendje lő tölt indított vitát lezárták. Nagy taps közben emelkedett szólásra Gerö Ernő elvtárs, főtitkárhelyettes. — A felszólalások a referátummal egyetértettek. Elhangzott egész sor érdekes és értékes javaslat, elhang­zott több helyes és hasznos bírálat. Az újonnan megválasztandó Központi Vezetőségnek mind a javaslatokat, mind a bírálatokat figyelembe kell majd venni, fel kell dolgozni és érté­kesíteni kell a további munkában. (Taps). A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése Rövid szünet után Vas Istvánná elvtárífnő nyitotta meg az ütést. Rátér tek a Kongresszus harmadik napiren­di pontjára, a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentésére. A napirendi pont előadója, Kiss Károly elvtárs, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság edinöke volt, — Az MDP I. Kongresszusa óta ma­ga a KEB munkája is sokat fejlődött. Elősegítette ezt a fejlődés! a pártszer­vezetek munkájának általános fejlő­désié, az éberség fokozása, különösen a Rajk-banda leleplezése óla, a kri­tika-önkritika fokozottabb alkalmazá­sa, főként a Központi Vezetőség múlt év február 10-i határozata óta. — A párttagság széles rétegeiben és ezen túlmenően a pártonkívii- lick között a KEB iránit bizalom megnövekedőit. Mind sűrűbben fordulnak a KEB-hez az egyszerű párttagokon kívül a pár- tonkívüliek is. Ezek a bejelentések a legtöbb esetben komoly segítséget nyujianak az egyes ügyek f cid er í lésé­it ez, Kiss Józseiné, baranyajcnöi pa- rasztasszony például nem tagja Pár­tunknak. A KEB-hez írt levelével le­leplezte a helybeli földművesszövetke- *őnek súlyos károkat okozó Takács, 'olt fahisi bírót, akit nemcsak a Párt i>ól kellett azonnal eltávolítani, hanem « törvény előtt is felelnie kellett visz- ■szaétéseiért. — Amig az első időben a KEB-re úgy tekintettek, mint büntető fórum- fa, amely a Párt ellen elkövetett cse­lekményeké?!' megtorolja, addig főként az utóbbi másfél év alatt ez lényege­sen megváltozott. A KEB sok esetben hozta helyre az alsóbb pártszervek helytelen fegyelmi eljárásából eredő hibákat, számos i gazsági alanségot szüntetett meg és a büntetés mellett * kommunista nevelés egyik komoly tényezőjévé kezd válni. — Még mindig sok a felületes vizs­gálat alapján hozott rossz, igazság­talan fegyelmi ítélet. A felszabadulás u_láni évekhez viszonyítva van javu­lás, de még bizony előfordul, hogy ; egyes .vezetőségi tagok mondják ki a Pártszervezetben a kizárást és enné! ! £ayhébh fegyelmi büntetést ritkán al­kalmaznak. Még ritkábban kerül arra sor, hogy idejében való figyelmeztetés­sel megóvják a párttagokat na­gyobb hibák elkövetésétől. — Ehhez járult még, hogy a KEB- I nek gyakran kellett közbelépnie, hogy * párlbüntetésben részesített elvtár- *akat ne bocsássák el automatikusan * munkájukból és ne fosszák mag két attól a lehetőségtől, hogy jól ágzett munkával tegyék jóvá hibái­j *at; Ilyen léleklelenül intézett fe- gyelmi ügyekből lufolvólag a KEB °bb pártfunkcionáriust vont felelős­égre. j ,T Még mindig nem tudatosítottuk ■ ®Sáé, hogy ahol a kritikának, a bi- i a.a'loak szabad tere van és cinek is í ia i Pdrtlaáiain-k. ott gyorsan meg- V«1 a pártszervezetek munkája, mert i ús ezer kommunista szeme fi- i .I' bírálja a hiányosságokat, amii (“i-hány vezető elvtárs még nem veti észre. ■ i Az ilyen bírálatokat szívesen kell venni akkor is, ha csak részben helytállók, meg kell köszönni és gyorsan hozzálátni a leltárt hi­bák megjavításához. Azok a pártfunkcíonáriusok, akik dohognak miatta, akik nem azt nézik, ami jó, helytálló benne, hanem ami nem felel meg a valóságnak és ebbe kapaszkodva próbálják elfojtani a bí­rálatot, akarva nem akarva, a párt­demokrácia megrontóivá válnak. Ha ennek teret engednénk, vége lenne a kritikának. — A KEB szigorúan fellépett az egyes pártszervezeti és vállalati vezetők ellen, akik a velük szem­ben alkalmazott kritikát el akar­ták fojtani. A kritizálókkal szembeni megtorlások és a kritika elfojtására való törekvés ma már csak szórványosan fordul elő, de hogy sok helyen nem jó szemmé1 nézték azt, aki meglátásaival a Párt központi szervéhez fordult, bizonyít­ja az is, hogy gyakori a névtelen be­jelentést tevők száma. — -Igen gyakran kell foglalkoznunk az éberség terén elkövetett hibákkal. Az imperialista kémszervezetek aljas ügynökeinek, a Rajk-bandának lelep­lezése és ártalmatlanná tétele, a jobboldali szociáldemokratáknak üze­meink egész sorában tapasztalt sza­botáló, kártevő tevékenysége beszé­des bizonyíték arra vonatkozóan, mi­lyen sok tanulnivalónk van még az éberség terén. — Annak előrebocsátásával, hogv a kommunisták ezrei'adják a legjobb élmun'kásokat, a gyárakban és bá- gyákban az állami apparátus intéz­ményeiben és hivatalokban, hogy párt­funkcionáriusaink zöme jól végzi fel­adatát, mégis meg kell állapítani, hogy párttilkáraink és pártfunkcioná- riusaink egy kisebb részénél a helyt­állás és példamutatás terén komoly hiányosságok vannak. A KEB vizsgálatainál tapasztaltuk, hogy vannak a kommunisták, a Párt és vállalati vezetők között, akik elkénvelmeskedtek és önelégültek­ké váltak, elszakadtak a tömegek­től, és azt hiszik, hogy kényelmesen sé­tálunk bele a szocializmusba. Az ilyen elkényesedett vezetők ön'ké- hyeskednek, helyi zsarnokká válnak, bürokraták lesznek, körülöttük pedig a jó elvtársak elvesztik munkakedvu- ket és passzívakká válnak. — Az utóbbi időben szaporodtak a KEB előtt az olyan párttagok ügyei, akik a felszabadulás előtti időben jobboldali, vagy fasiszta szervezetek tagjai voltak ós ezt mindezidáig tit­kolták. Voltak közülük komoly párt­funkcióban is néhány an. Hogy most ezek az esetek szaporodtak, azzal magyarázható, hogy az éberség javult a pártszervezeteknél és a kádermun­kában. Az esetek jórészében nem is az volt a súlyos, amit eltitkoltak, ha­nem az a tény, hogy a Párthoz nem voltak őszinték. Volt aki évekig gyötrődött, munkáját nem tudta ren­desen elvégezni, mert rágta, gyötörte a tudat, hogy egyszer kiderül az igazság és lelepleződik. Néhány ügy, űréiben vizsgálatot folytattunk, azon­ban azt bizonyítja, hogy akinek nincsen elég ereje és ön­tudata magától feltárni eltitkolt hibáit» és azt az osztályellenség tudja meg róla — az nem egy esetben az ellenség ügynökévé válik. — A KEB gyakran tapasztalja, hogy sok rendes munkás, paraszt és értelmiség került a felszabadulás előt­ti időben átmenetileg a horthysta fa siszta propaganda hatása aiá és ez, ha most becsületesen dolgoznak, nem lehet akadálya annak, hogy a kommunisták sorai között fog­laljanak helyet. Mi ezeknek a dolgozóknak, ha láttuk, hogy az újjáépítés, a termelés terén jól dolgoznak és hibájukat ezzel te­szik jóvá, múltjukra pontot tettünk és ez nem jelentett részükre hátrányt. Felszabadulásunk óta eltelt hat év ta­pasztalata igazolja, hogy ez helyes »»olt. de, hibáinkat ne müvét lék azzal, hogy mindezt a Párt illetékes fórumai előtt eltitkolják. A Párf feltétlen őszinteséget kö­vetel meg minden kommunistától és ezért eljár legyelmíleg azok­kal szemben, akik nem őszinték. Kiss Káro'v elvtárs részletesen be­számolt a KEB által kivizsgált ügyek eredményeiről, a megyei fegyelmi bi­zottságok munkájáról, majd a KEB munkájának hiányosságait vetette fel — A KEB munkájának politikai színvonalát tovább kell javítani. Pár­tunk növekedése, az előttünk ■ álló fel­adatok nagysága, az osztályharc ki­éleződése falun és városban megkö­veteli, hogy az eddiginél sokkal ke ményebben, szigorúbban lépjünk fel azokkal szemben, akik eltérnek a Párt vonalától, akik hanyagul végzik munkájukat és károkat okoznak nem­zetgazdaságunknak. A Fellebbrileli Biaroffság jelentése Kiss Károly elvíiárs jelentését a Kon­gresszus egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, a Kon­gresszus által választott FellebbvSteli Bizottság elnöke tett jelentést a Kon­gresszusnak a bizottság munkájáról. — Pártunk szervezeti szabályzata kimondja, hogy „A kiszabott párt- büntetés ellen a felsőbb pártszervek­hez, egészen az Országos Pártkon­gresszusig lehet fellebbezni." A Kon­gresszushoz 164 fellebbezés érkezeit. 164-en kérték a Központi Ellenőrző Bizottság kizáró határozatának meg­változtatását. Ezenkívül számos ké­relem érkezett a kongresszushoz olya­noktól is, akiket a tagfelülvizsgálai során a Pártból kizártak. — A Kongresszus által kiküldött fellebbezési bizottság megvizsgálta a Központi Ellenőrző Bizotiság által ki zárt 164 volt párttag visszavételi ké­relmét. A fellebbezési bizottság a ké­relmezőknél elsősorban mérlegelte az elkövetett hiba súlyosságál, megvizs­gálta, hogy a kizárás óta eltelt idő alatt a kizártak milyen magatartást tanúsítottak, hogyan viszonyullak a Párthoz, hogyan viszonyultak a tér melö munkához. A fellebbezési bizott­ság a 164 visszavételi kérelem közül hét esetben javasolja a visszavételi kérelem teljesítését. Olt elvtárs javaslatait részletesen megindokolta és javasolta továbbá, hogy a fennmaradó 157 fellebbezési, továbbá valamennyi — a tagfelülvizs­gálat során — kizárt volt párttag visszavételi kérelmét a Kongresszus utalja a megválasztandó új Központi Ellenőrző Bizottság hatáskörébe az­zal, bogy a fellebbezéseket, illetve visszavételi kérelmeket vizsgálja meg, A fellebbezési bizottság javaslatait a Kongresszus egyhangúlag elfogadta és ezzel a csütörtöki ülés végétért. A Kongresszus pénteken reggel fél- kilenc órakor folytatta tanácskozá­sait. A Siermeíi Szabályzat módosítása A Magyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusának hatodik napi tanácsko­zásait, Hegedűs András elvtárs, ? Központi Vezetőség titkára nyitotta meg. A táviratok ismertetése után következett a Szervezeti Szabályzat módosításának megtárgyalását. Elő­adója Hidas István elvtárs, a Buda­pesti Pártbizottság titkára volt. — A javasolt módosítások egyik csoportja azzal kapcsolatos, hogy Pártunk I. és II. kongresszusa között eltelt idő alatt létrejött a Magyar Dolgozó Ifjúság Szövetsége, mint a Párt legközvetlenebb szervezett tar­taléka. Ennek megfelelően módosítani javasoljuk Szervezeti Szabályzatunk 2. pontját, mely szerint a Pártnak az lehet tagja, aki 16. életévét betöl­tötte. Ehelyett azt javasoljuk, hogy a Pártnak az lehessen tagja, aki a IS. életévét betöltötte. — Hasonlóképpen a DISZ létrejöt­tével kapcsolatos az a javaslat, hog-v Szervezeti Szabályzatunkba olyan ú! fejezetet iktassunk be, amely világo san meghatározza a Párt és a DISZ viszonyát, amely röviden megállapít­ja a DISZ feladatát és a Párt, illetve a pártszervezetek és a pártbizottságok kötelezettségeit a DISZ iránt. Ez az új fejezet, melyet Szervezeti Szabály­zatunkba felvenni javasolunk, a kö­vetkezőképpen szól: „A DISZ az MDP ifjúsági tömeg- szerve/, ele, a Párt akiiv segítője a szocializmus építésének, az ifjúság ne­velésének minden területén. A DISZ munkáját a Párt irányítja. A DISZ-bi- zotlságok és szervezetek munkáját a megfelelő pártbizottságok, ifiéivé ke. lyi pártszervezetek irányítják, segí­tik" A módosítások között, melyeket Szervezeti Szabályzatunkba javaso­lunk. szerepel politikai osztálvok lé­tesítése, illetve a párt szervezők kikül­dése a szocialista építés oiyan terü­leteire, melyeken különösen fontos a pártmunka megerősítése. Javasoljuk továbbá új fejezet felvételét Szerve­zeti Szabályzatunkba a Párt szerve­zeteiről a néphadseregben. — A Szervezeti Szabályzathoz ja­vasolt módosítások között egész sor olyan kisebb-nagyobb módosítás sze­repel, amelv azt a célt szolgálja, hogy erősítsük Pártunkban a belső demo­kráciát, biztosítsuk a párttag jogai1 uegakadálvozzuk, hogy bárkit önké­nyesen kizárhassanak Pártunk tarjat sorából és a lehetőség szerint kikü szöböljük a bürokratikus akadályokat amelyek olykor megnehezítik a tag­jelöltségre, illetve párttagságra érdemes dolgozóknak Pártunk soraiba való felvételét. — így az egyik módosító javaslat szerint Szervezeti Szabályzatunkban javasoljuk kimondani, hogy a tagje'öl- l.ek sorából felvett párttag tagsága attó’ az időponttól, attól a naptól kezdődik, amikor az alapszervczet tag­gyűlése a tagjelöltet párttagnak fel­vette. Ugyancsak a párttag jogait kívánjuk biztosítani akkor, amikor azt javasoljuk, hogy Szervezeti Szabály­zatunkba olyan módosítást vegyünk fel, mely szerint a Pártból való kizárást minden esetben a megyei bizottságnak, illetve a Budapesti Pártbizottság­nak kelljen jóváhagyni. — A párttagság jogait kívánja biz­tosítani az a javaslat is, hogy a bu­dapesti, a megyei, a városi, a járási a Központi Veze'őség által ki'C- lölt nagyüzemek választmánya tagjai közül fegyelmi bizottságot válasszon amely kivizsgálja a fegyelmi ügyeket és javaslatot tesz a pártbizottságnak — Szervezeti Szabályzatunk, elvtár ak eddig úgv intézkedett, hogy azok­ban a nagyüzemekben kell, a Köz­ponti Vezetőség engedélyével párt- bizottságot létrehozni, amelyekben legalább ezer párttag és tagjelöltünk van. Mi pedig most azt javasoljuk, hogy a Központi Vezetőség hozzájáru­lásával már azokban az üzemekben is pártválasztmányt és pártbizottsá­got lehessen létrehozni, amelyekben a párttagok, és tagjelöltek száma meg­haladja az ötszázat. — Szervezeti Szabályzatunkban olyan módosf.ást javasolunk, amely szerint az eddigi gyakorlattól elté­rően, a falusi pártszervezetek taggyű­lése által felvett tagjelölt-éket és tago­kat ezentúl nem kell a járási pártbi­zottság útján felterjeszteni jóváha­gyás végett a megyei páP.biizottság- hóz, hanem a felvétel kérdésében a járási pártbizottság dönt. — A páP'.onbelüti demokrácia meg- szilárdíIását szolgálja az a javasla­tunk, hogy Szervezeti Szabályzatunk mondja ki: a budapesti, megyei, vá­rosi, kerület i, nagyüzemi és járási vá­lasz! Hiányokat legalább két havonként össze kelll hívni. — Is-meretes' elvtársak, hogy az egyesülési Kongresszus óta jelentős változások történtek a faiun. Ezek nyomán megszűnt az a helyzet, hogy a faluban csupán egyetlen területi pártszervezel működik, mert a való­ságban igen sok községben a helyi pártszervezet mellett üzemi, gépállo­mást, termelőszövetkezeti, állami gaz­dasági pártszervezet is van. Nyilvánvaló, hogy Szervezeti Sza­bályzatunkban ezt az új helyze­tet rögzíteni kell és meg kell ha­tároznunk a fainn működei, külön­böző pártszervezetek összefogásá­nak és irányításának módját. Ennek megfelelően javasolunk külön­féle módosításokat felvenni Szervezed Szabályzatunkba. — Szervezeti Szabályzatunkban, a részben megváltozott helyzetnek meg­felelően javasoljuk pontosabban meg­határozni az alapszervezet fogalmát. — Szervozeti Szabályzatunkba új pontként javasolunk felvenni olyan pontot, mely világosan leszögezi, hogy a termelő üzemekben a pártszervezetet megilleti az ellenőrzés joga, amig a hivatalokban, intézményekben, minisz­tériumokban működő pártszervezeteket ilyen jog nem illeti meg. Ez az új pont, melyet Szervezeti Szabályza­tunkba felvenni javasolunk, a követke­zőképpen szól: ,+A termelő üzemek — köztük aa állami gazdaságok, gépállomások, ter­melőszövetkezetek —, alapszervezeteit megilleti az a jog, hogy az üzem, a gazdaság igazgatóságának tevékenysé­gét ellenőrizzék.“ „A hivatali pártszervezetek a mun. kában tapasztalt hiányosságokról szóló észrevételeiket, a munka megjavítását elősegítő javaslataikat a hivatal, az intézmény vezetője, szükség esetén felsőbb pártszervek elé terjesztik, de a hivatal, az intézmény vezetését, azok sajátos feladatai folytán nem el. lencrizhetik." — A Pártunk II. Kongresszusát megelőző hetekben Szervozeti Szabály­zatunk kérdésében igen n; gtv®'.ámú java.-lat érkezett Központi Vezetősé­günkhöz pártszervezeteinktől, párttag­jainktól, ső't pártonkívüli dolgozóktól is. A javaslatoknak ez a nagy száma azt mutatja, hogy pártszervezeteink ós párttagjaink igen fontosnak tartjuk a Szervezeti Szabályzatot, de mutatták ezenkívül a pártonkívüli dolgozók érdeklődését, ragaszkodását, meleg szeret ötét is Pártunk iránt. A Központi Vezetőség az összes beérke­zett javaslatokat gondosan megvizs­gálta. Azokat a javaslatokat, amelye­ket helyénvalónak tartott, felvette a módosítások közé. — Még a Kongresszus ideje alatt is érkeztek be javaslatok a Szervezeti Szabályzat módosításéhoz, mely kö­rülmény szükségessé teszi azt, hegy a javasolt Szervezeti Szabályzaton a Központi Vezetőség módosításokat ja. vasodon. A Szervezeti Szabályzat módosításá­ra tett javaslatot egyhangúlag elfo­gadták. Ezután a határozati javaslatot szerkesztő bizottság nevében Révai József ©Ívtárs terjesztette be jelenté­sét. Bejelentette, hogy a szerkesztő­bizottság egykét módosítással a ha­tározati javaslatot elfogadta. A módo­sító javaslatok ismertetése után a kongresszus résztvevői egyhangúlag tették magukévá a határozati javasla­tot. Feszült érdeklődés közben tette meg jelentését a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Apró Antal elvtárs, a SZOT főtitkára, a kongresszusi verseny eredményeiről és arról, melyik üzem nyerte a Köz­ponti Vezetőség zászlaját

Next

/
Thumbnails
Contents