Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-03 / 52. szám

4 N & P L 6 1951 MÁRCIUS 3 A Kdzpouii Vezdőiég köz’emeayc a keBgresszuiüi zászló odaítéléséről X Magyar Dolgozók Pártja máf»­ÍBc kongresszusának tiszteletére a Hoíherr-traktorgyár dolgozóinak kez­deményezésével országunkban új szo­cialista munkaverseny indult. A kon­gresszusi versenyben eddig soha nem tapasztalt lelkesedéssel és soha nem látott mértékben vettek részt üzemi dolgozóink, vasmunkásaink, bányá­szaink, tezhilmunfcásairjk, építómun- kásáink, minden iparág dolgozói, a műszak} értelmiség, a mezőgazdaság dolgozóinak jelentős része is. A ver­seny eredményeként újabb nagy ter­melési győz elmek születtek. Még több szenest, vasat, acélt, gépet, textilt, stb. adtak dolgozóink terven íelüi hazánk megerősítésére, népünk felemelkedé­sére, békénk védelmére. A kongresszusi szocialista munka versenyben a lég jobb eredményt az Ózdi Kohászati Özem dolgozói érték ed. (A közlemény ezután részletesen lelsorolja az Ózdi Kohászati üzem ki váló eredményeit.) A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a kongresszusi versenyben, kü­lönösen a Kongresszusi Héten számos üzem az Ózdi Kohászait! üzemhez ha­sonló nagyszerű eredményeket ért ei. Különösen jó eredményeket értek el a Rákosi Mátyás Művek dolgozói. A Rákosi Mátyás Művek eredményei annyira megközelítették az Ózdi Ko­hászati üzem eredményét, hogy a Központi Vezetőség indokoltnak látja második zászló adományozását a Rá­kosi Mátyás Vas- és Fémmüveknek, amely a korgresszusi versenyben a második heCyet érdemelte ki. Á kongresszusi versenyben dereka­san dolgoztak bányászaink is. AszAn- bányák közül a legkimagaslóbb ered­ményt a Petőft-bánya dolgozói érték el. A Pettőfi-bánya dolgozói a kon- gresszu% terven felül több, mint 10 ezer tonna szenet adtak népgazdasá­gunknak A Központi Vezetőség dicséretben részesíti a Petőfí-bányát, az Egyesült Izzó, Fémáru- és Szerszámgépgyár, a Hoíhsrr-trakiorgyár, a Ganz Villa­mossági Gyár, a Dudarí Szénbánya, az inotai Erőmű építkezés«, a Dunai Vasmű építkezése, a Hungária Vegyi­művek, a Kispesti Textilgyár, a Tisza Cipőgyár, a Központi Húsüzem, va­lamint a Budapest Ferencvárosi Ál­lomás dolgozóit a kongresszusi ver senyben elért kiváló eredményeikért. A kongresszusi versenybe bekap­csolódtak a termelőszövetkezeti cso­portok,1 állami gazdaságok és gépállo­mások dolgozói is. A mezőgazdasági versenyben a legjobb eredményt túrkevei termelőszövetkezeti csopor­tok érték ei, melyek élenjártak tszcs mozgalom fejlesztésében, a cso­portok belső megerősítésében, a ta­vaszi mezőgazdasági munkák előké­szítésében és az építkezéseknél. A kongresszusi versenyben orszá gunk dolgozói újTa bebizonyították a Párthoz való hűségüket, a nép ügye iránti odaadásukat. Most újabb, még nagyobb feladatok előtt állunk. Még inkább szükséges, hogy a kongresz- 8zusi verseny nagyszerű e edményeit megszilárdítva, újabb győzelmeket ér­jünk el a termelés frontján. Már ed­dig is számos üzem és bánya, vala­mint a mezőgazdaság dolgozók is tet­tek felajánlást, hogy hazánk felszaba­dulásának 6. évfordulóját, április 4-ét és május 1-ét a termelés és a terme­lékenység fokozásával, a selejt csök­kentésével, az anyagtaknrékosság nö­velésével ünnepeljük. A Magyar Dol­gozók Pártja Központi Vezetősége he­lyesli és támogatja a dolgozóknak ezt az újabb kezdeményezését. A Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tősége további sikereket kíváii 'a ver­senyben rósztvett üzemek dolgozóinak és egész népünknek! Előre újabb munkasikerekkel or­szágépítő új ötéves tervünk teljesíté­séért! ;> ■ Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége A Kongresszus résztvevői lelkesen ünnepoliátk a konsyessznsí verseny győztes üzemét, Ózdot és a többi ki­váló eredményt elért üzemet. Hatalmas lelkesedés és percekig tartó taps közben olvasta feji Vess Istvánná elstársnő, az MNDSZ főtit­kára a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának táviratát a világ dolgozóinak nagy tanítójához, a bölcs Sztálinhoz. A távirat felolvasás« irtán kitörő lelkesedéssel, hosszú perneken át ünnepelték a Kongresszus részt­vevői Sztálint. A Ei for ponti Vezetőség éa a KEB megválasztása Ezután Kovács István íivtárs, « je­lölő. bizottság elnöke mneíkedck szó­lásra. Felolvasta a Központi Vezető­ség és a Közpo nti Ellenőrző Hízott- «ágba jelöltek nevert Ebének a Párt és a magyar nép sok évtizedes harc­ban megedzett .szeretett vezére: Rákosi Mátyás nevét olvasta a küldöttek felvlliarző tapsa köze- • pette. Miután hozzászólás sen vcA, « jelölő bizottság javaslata tííkos rzavazúsra kerüK. A szavazási szünet wtáin Hegedűs András elv társ nyitotta meg az ülést. Kristóf István elvtárs, a szavazatszedő bizottság elnöke terjeszt ette be a sza­vazatszedő bizottság jelentését és is­mertette a választás eredményét. A szavazatszedö bizottság összeszámolt a a szavazatokat és megállapította, hogy a leadott szavazatok száma 748. Ebből érvénye*: 748. A küldöttek egyhangúlag tolták meg Pártunk és népünk •veretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat A Kongresszus tagjai fetólkvn, ttmt­ven tapsoknaik: „Éljen RákosiP „Él­jen a Párti“ Az ünneplés után az elnöklő Hege­dűs András taps közbe-n jelenti be: — ElvfársakI A Központi Vezetősé­get ezzel megvöla-sztott-nak nyilvání­tóin­Az MDP IL KongresseTisa a Köz­ponti Vezetőség és a Központi Ellen­őrző bizottság tagjaivá « következőket választotta: 4 Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetősége TAGOK: Rákosi Mátyás, Andies Erzsébet Antal János, Apró Antal, Badaxi László, Béréi Andor, Bíró Zoltán, Bottyán-szky Pálnó, Czottner Sándor, Dabronaki Gyula, Dénes István, Dö­géi Imre. Drahos Lajos, Erdei Mi hály. Farkas Mihály. Friss István, Gátló Ernő, Gáspár Sándor, Gerő Er. nő, Győré József. Házi Árpád, Ha- rustyák József, Hegedűs András, Hi­das István, Horváth Márton, Jegyi- nák János, Jóború Magda, Kádár János. Kállai Gyula, Katona Antal. Kiss Károly. Koezina Gyula. Kovács István, Köböl József, Kristóf Ist­ván, Mekís József, Molnár Imre. Molnár Erik, Nagy Imre, Nagy Mária. Nógrádi Sándor. Non György, Olt Károly. Papp Imre, Pa­taki János. Péter Gábor, Péteri Ist­ván. Piros László. Pongrác?, Kálmán. Pothomyik József, Pőcze Tibor, Prios7.nl József. Ratkó Anna, Révai József, Rónai Sándor, Somogyi An­tal, Suhajda József, Schumeth Já- nok. Szabó István. Szabó László, Szász Ferencné, Szobek András, Szűcs Lajos, Taiiez János, Vas Ist. •ánné. Vas Zoltán. A'ágvölgyi Tibor, Vida Gyula, Zelei Ferenc, Zöld Sán­dor. Zsofinyeez Mihály. ‘ PÓTTAGOK: Ács Lajos, Bata István. Benke Va- ériá, Betlen Oszkár, Czett József, Csikesz Józsefné, Dávid Ferenc, Döb- rentei Károlyné, Harmati Sándor, Janza Károly, Keresztes Mihály, Kos­sá István, Molnár Ernő, Nagy József­né, Ifj. Nyers Rezső, Sándor József. Sárfi Rózsi, Szirmai István, Tatár Kiss Lajos. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ellenőrző Bizottsága TAGOK: Alapi Gyula, Bárd András, Ház: Árpád, Kiss Károly, Konok Ferenc, Lakatos Dezső, Marót! Károly, Nezvá! Ferenc, Pécsi József, Szabó Piroska, Szabó János. PÓTTAGOK: Bernáth Lászlóné, Vérién Ferenc. Rákosi Mátyás elvtárs záréibeszéde Hatalmas ünneplés közben lépett a mikrofon elé Rákosi Mátyás elvtárs, hogy kongresszusi záróbeszédét megtartsa. Tisztelt Pártkongresszus! Kedves Elvtársak! Kongresszusi munkánk befejező dőtt, napirendi pontjainkhoz, me­lyek felölelték a magyar népi de. mokrácia minden fontos politikai, gazdasági, kulturális kérdését, Pár hmk és « dolgozó nép legjobbjai «zóltak hozzá. Abból, omit el­mondottak, újra kiviláglott hogy egységeven állnak Pártunk nagy célkitűzései, az ötéves terv jó meg. valósítása, a béke megvédése mö­gött és hogy elszánt, öntudatos harcosai a Szovjetunió-vezette, egész világot átfogó hatalmas bé- kefröntnak. Ez az egység, amely az egész d°lgozó magyar nép egy- gégének tükre és kifejezője, a mi erőnk egyik legfontosabb forrása. Rajta leszünk, hogy ezt az egysé­gei, a munkás-paraszt szövetséget, a Magyar Függetlenségi Népfront egységét a jövőben tovább ápoljuk és szilárdítsuk. A kongresszus folyamán elhang­zott' problémákból néhányat sze­retnék újra kiemelni. Először, öt­éves t®rvűnk és szocialista építé­sűnk egyik legfontosabb feladatát, a faiki- szocialista átépítését és a termelőszövetkezeteket érintem. Egész sor elvtársunk közölte, hogy kongresszusi felajánlásként elha­tározták, hogy községüket! szocia­lista községgé alakítják át, vagy megfelelő számú termelőszövetke­zetet hoznak létre. Valószínű, hogy az ilyen felajánlások egy részé­nek meg vannak az egészséges előfeltételei, amennyiben az illető helyeken a dolgozó parasztság zö­me maga is rálépett a Követke­zés útjára. De látatlanba meg le­het mondani, hogy az ilyen fel­ajánlások egy része csak úgy tel­jesíthető, ha rendkívül felfokoz­zuk a termelőszövetkezetekért fo­lyó agítációt és, propagandát és. ilyenkor mindig meg van annak a veszélye, hogy a meggyőzést több vagy kevesebb nyomással vagy legalább erőltetéssel kapcsolják össze. Márpedig nem lehet eléggé ismételni, hogy a termelőszövetke­zeti mozgalom alapja és kiinduló­pontja a meggyőződésből fakadó önkéntesség. Amikor Turkevén jáifttam és lát­tam, hogy az ottani elvtársak mi­lyen lelkesen és lankadatlanul dol­goztak a termelőszövetkezet érde­kében, hogy egyes töprengő pa­rasztokat 10—15-ször is felkeres­ték egy hét folyamán, akkor azt tanácsoltam nekik, hogy az ilyen erősen tétovázókat inkább hagy­ják egyelőre a szövetkezeteken kívül. Azt mondottam az elv‘ár- saknak, helyesebb, ha az ilyen töp rengő parasztnak időt adunk ar­ra, ho*v még néhány hónapig kí­vülről figyelje a szövetkezet mun­káját és kételyeitől £ jó munka eredményeképpen a szövetkezeten kívül szabaduljon meg. Ha az ilyen töprengő, kétségektől gyö­tört parasztot hosszas rábeszélés után most be is \agitálunk a ter­melőszövetkezetbe. előre lehet látni, hogy azokkal a nehézségek­kel kapcsolatban, amelyek a leg­egészségesebb és legfejlődőbb ter- melőszöveitkezetek munkája folya­mán is természetesen nlutatkozni fognak, összes kétségei úíra fel­élednek. Az ilyen kétkedő tag elégedetlen lesz, dohog, a kákán is csomót talál, az ellenség rajta keresztül hallatta hangját a szövet­kezetben, * belső meggyőződés hiánya miatt nem tud lelkesen, ki­tartóan és áldozatkészen dolgozni. Remélem, hogy a túrkevei elvtár­sak — és a többi szocialista köz­ség 'termelőszövetkezeteinek ve­zetői is megszívlelték ezt a taná­csot. Pártunk javaslatára a földmű­velésügyi minisztérium rendeletet adott ki, melyben közöltté, hogy március 10-én túl őszig, a gabona- neműek learatásáig, nem erősítik meg újabb termelőszövetkezetek megalakulását. Ennek a rendelke­zésnek az a célja, hogy új termelő- szövetkezetek létrejötte és a vele elkerülhetellfenül kapcsolatos át­szervezés ne zavarja a tavaszi ve- tösí; és egyéb mezőgazdasági mun­kálatokat, Ez az intézkedés nem akadályozza meg dolg°zó paraszt­ságunkat abban, hogy ne alakítson előkészítő bizottságokat, melyek már a nyár folyamán kidolgozzák és jól előkészítik az új termelő, szövetkezeti csoportok megalakulá. sát, megtervezik a csoport őszi munkáját, stb. Azokat a dolgozó parasztokat, akik már meglévő tér melőszövetkezetbe vagy csoportba óhajtanak belépni, természetesen március 10 e után is fel lehet venni olymódon, hogy földjüket, állatju­kat csak az aratás után viszik he a szövetkezetbe, de a közős mun­kába mindjárt bevonják őket. Az ilyen tag beletanul a szövetkezeti munkába, növeli a szövetkezet mun­kaerejét anélkül, hogy a tavaszive. téstervét és a mezőgazdasági mun­kálatok menetét zavarná. Az új termelőszövetkezeti cso­portok szervezéséig rendelkezé­sünkre álló hónapokat arra is fel fogjuk használni, hogy az új ter­melőszövetkezetek sorait rendez­zük. * . A szovjet kormány elfogadta Franciaország, Ragybritannia és az Egyesült Államok kormányának javaslatát - j a külügyminiszterek tanácsát előkészíti értekezlet összehívására' Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormánynak a külügyminiszteri tanács ülésszaka összehívására vonatkozó február 5-i jegyzékére válaszul. Fran­ciaország, Nagybrítannia é3 az Egyesüit Államok kormánya február 19-én javaslatot tett a négy állam képviselői előzetes értekezletének összehivá sára március 5-ére Parisba, hogy kidolgozzák a külügyminiszterek taná­csának napirendjét Március elsején a szovjet kormány közölte, hogy elfogadja a három hatalom fcntcmlíteit javaslatát. Az utolsó hetek gyors fejlődéséé téren azt eredményezte, hogy he­lyenként megszédültek a sikerek­től, s elfelejtkeztek róla, hogy a munka neheze, a termelőszövetke. zetek megalakítása titán kezdődik. Pártunk és államunk egyik fontos feladata, hogy őszig segítsék meg­szilárdítani az új szövetkezeteket, lássák el őket megfelelő pártkáde­rekkel, szakemberekkel, gépekkel és így biztosítsák, hogy utána egész­ségesen folytatódjék a falu szocia­lista átépítése. A másik kérdés, amire visszsi- kívánok térni, az előttünk álló nehézségek legyűrése és ezzel kapcsolatban a kommunista pél­damutatás és áldozatkészség. Azoknak az elvtársaknak a sza­vait, akik büszkén vállalták a ránk váró nehézségek elhárításá­nak áldozatát, az egész kongresz- szus viharos helyeslése húzta alá. Hat év tapasztalataiból todjuk, hogy Pártunk, a magyar munkás- osztály, de ezen túlmenően az egész magyar dolgozó nép öntuda­tosan és a siker biztos reményé­ben vállalja az ilyen áldozatokat, mert) tudja, hogy eredményünk népűnk jólétének, kultúráiénak, biztonságának további erősödése lesz. Azt is tudja, hogy azt az el­szántságot, melyet e kérdésben a kongresszus mutatott, az egész dolgozó nép magáévá teszi és újabb győzelmes tettekre váltja át­Kongresszusunk és mindjárt hoz. zátehetem, egész Pártunk, dolgozó népünk, hálásan, lelkes örömmel fogadta testvérpártjainknak, élü­kön a felszabadító Szovjetunió, Le­nin és Sztálin nagy Bolsevik Párt­jának küldötteit (nagy taps), akik megjelenésükkel és felszólalásukkal emelték tanácskozásunk jelentősé­gét. A 25 testvérpárt képviselőinek itt elhangzott nyilatkozataiból ki­világlott nemcsak az, hogy milyen rokonszenvvel és megelégedéssel látják a sikereket, melyeket népi demokráciánk Pártunk vezetése alatt elért, hanem azt is, hogy a magyar népi demokrácia sikerei az ö munkájukban is új ösztönzést, új erő forrását jelentik. Ezek a számunkra oly örvendetes megálla pítások azt a kötelezettséget róják ránk, hogy további munkánkban egy pillanatra sem tévesszük szem elől cselekedeteink nemzetközi ki­hatását. A magyar népi demokrácia minden sikere továbbgyűrűzik és erősíti a béke és a haladás nagy, nemzetközi. frontját. Viszont min­den hiba, amit elkövetünk, ugyan­úgy kihat és nemcsak saját fejlő­désünket gátolja, de visszaveti, vagy megnehezíti annak a 800 mii. lió* béketábomak a harcát is, amelynek tagjai vagyunk. Ez a fel Ismerés lebegjen szakadatlanul sze­münk előtt, fokozza felelősségűnk tudatát, segítse erőfeszítéseinket és serkentsen bennünket újabb sikerek kivívásában, Végül, nem de utolsósorban szól­ni kívánok két olyan eseményről, amely éppen Pártkongresszusunk tartama alatt a nemzetközi béke­harc frontján történt. Az egyik az a jelentős árleszállítás, amelyet a Szovjetunió három nappal ezelőtt végrehajtott (lelkes taps). Ez az árleszállítás tovább emeli a Szov­jetunió népeinek életszínvonalát és jólétét. Ezen túlmenőleg azon­ban újabb világos és megcáfolha­tatlan bizonyítéka nemcsak a ha­talmas Szovjetunió békevágyának, hanem magabiztosságának is. A mi szeretett vezérünk, a világhete legfőbb őre, Sztálin elvtárs, nem­régiben mutatott rá, hogy az ilyen gazdasági intézkedés mennyire el­választhatatlanul szerves része és egyben bizonyítéka a Szovjetunió békeszándékának és békeakaratá­nak. így is fogta fel ezt az új lé­pést az egész világ, nem utolsó sor. ban az imperialista országok dol­gozói. Ez az árleszállítás újabb ha talmas érv a béke mellett, újabb je. lentöt hozzájárulás a békeharchPz. A másik esemény a Béke Világta­nácsának felhívása arra, hogy az öt nagyhatalom kössön egymással bé­keegyezményt Az őt nagyhatalom nemzetközi helyzeténél fogva első. sorban felelős a béke megőrzésé­ért. Minden becsületes ember előtt világos, hogy ha ez az öt nagyha­talom egymással békeegyezményt kötne, az rendkívüli jelentőséggel bírna a világ békéjének megőrzé­se és megszilárdítása szempontjá- zól. A béke híveinek sokszázmilliós tábora most újra mozgósít a Béke Világtanácsának felhívása mellett Minden országban megindulnak a béke sokmilliós tömegei, hogy alá­írásukkal adjanak nyomatékot a Béke Világtanács határozatának. Ebből a küzdelemből a magyar dolgozó nép is méltón ki akarja venni a maga részét Ujra meg kell mutatnunk, hogy országunk egy emberként támogatja minden nép közös ügyét, a béke védelmét. (Nagy taps,) Odaadóan és fárad­hatatlanul fogunk BQzdeni azért, hogy megmutassak, hogy a magyar nép követi nagy tanítójának, Sztá- lin elvtársnak tanácsát, kezébe ve­szi a béke megőrzésének ügyét éa mindvégig kitart mellette (Viharos nagy taps.) A béke megvédése, mely kon­gresszusunk célkitűzései között az első helyen állott, legyen a jövő­ben is a legfontosabb feladatunk. A tartós béke további boldogulá­sunk, egész jövőnk alapja. Kon­gresszusunkat nem fejezhetjük be méltóbban, mint azzal, hogy újra hitet teszünk a Szovjetunió-vezette hatalmas béketábor szent ügye mel­lett és ígérjük, hogy munkát, ve­rejtéket, áldozat°t nem kímélve küzdünk érte. — Kongresszusunk kijelölte Pár­tunk és dolgozó népűnk feladatait Ezek a feladatok nagyok, meré­szek és megvalósításuk sok erőfe­szítést, sok áldozatos munkát köve- tel meg. Az elmúlt hat esztendő azonban megmutatta, hogy a nagy célokkal együtt nőtt az akarat is megvalósításukra. Most sem lesz másként Amit a kongresszus elha. tározóit, az mind dolgozó népünk javát szolgálja és ezért meg kell valósítani. (Hosszantartó nagy taps.) A Magyar Dolgozók Pártja a biztosíték arra, hogy a kitűzött célokat máradék nélkül magáévá te­szi a magyar dolg°zó nép és fá­radtságot, verejtéket, áldozatot nem kiméivé, oégre is hajtja. (Nagy taps.) Éljen népünk vezetője és mo. torja, a Magyar Dolgozók Pártjai (Viharos, hosszantartó taps és él­jenzés.) ’ — Előre « szocializmus útján éj sikerek, új győzelmek felél • A kongresszus hatnapi tanácskozá­sa során sokszor csapott fel a lel­kesedés lángja, de, talán egyszer sem úgy, mint Rákosi elvtárs beszéde után. Többszáz torokból harson fel, • újra meg újra „Éljen a Párt!" Éljen 1 Rákosi!“ .,Hurcolunk a békéért!'" „SztáHn-HákosiT A kongresszus kül­döttei orkánszerűen zengik: „Éljen a Szovjet Hadsereg/** „Éljen a béke, harcolunk érteT* Azután a Párt ve­zetőit éltetik a kongresszus részt- vevői. Elemi erővel tört, fel a lelke, sedés, „Éljen a népi hadsereg! Éljen a népi hadseregT" — kiáltják a kül­döttek. Kurtán a békeharc élén állá testvér Kommunista Pártok vezetőit üdvözlw. A béke legfőbb őre névé- tői visszhangzik a térem, as, 6 nevé­vel indulnak űj harcba a magyar dől. gőzök és a világ valamennyi dolgo­zója. Sztálinnal a békéétÍT* „Sztá­linnal a békéértr A tapson és az éljenzésen ének tőr keresztül. A kon­gresszus küldöttei a világ proletd. riátusának győzelemre vivő himnu­szát éneklik: *Ez a harc lesz a vég­sői' Az InlenmcioTuUé hangjai után az elnöklő Hegedűs András ehdárs, a Magyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusát bezárta.

Next

/
Thumbnails
Contents