Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)
1951-03-03 / 52. szám
2 HAPIO 1951 MÁRCIUS 3 lenére — a marxxzmusjIeninizmus alapján összeforrtak a kommunis iákkal. A Magyar Dolgozók Párt ja tekintélye megnőtt, vezető sze- repét, helyes és eredményes po lítikája alapján, a dolgozó nép elismeri. A Párt az egyesülési kongresszus óta szervezetileg megerősödött, ideológiai színvonala emelkedett, a pártszervezetek az ipar ban munkájuk központjába a termelés feladatait állították. A párttagság felülvizsgálata, bár nem volt mentes komoly hibáktól lényegében eredménnyel járt: Párt megtisztította sorait a vétet len, törtető, osztályidegen és ellenséges elemek jelentős részétől és ezzel szilárdabbá, egységesebbé vált, tagságának társadalmi összetétele javu'ít. A Párton belüli demok'rác’a fejlődött, a pártszervezetek vezetőségeinek úijáválasz- tás-a során friss erők ezrei bukkantak fel és jutottak a vezetésbe, a bírálat és önbírálat bátrabb alkalmazása felélénkítette a párt életet és megjavította a Párt és a ttömegek kapcsolatát. A Párt csapást mért az imperialistákra, fejfedve és meghiúsítva azt a tervüket. hogy a Tito-fé'le áruló klikk és Rajk kémbandája segítségével megkaparintsák a’ Párt vezetését és megdöntsék a népi demokrá ciát. A kongresszus azonban, mint komoly hiányosságot állapítja meg hogy a Pánt a faluban szervezetileg nem erősödött a növekvő feladatokhoz mérten, sőt helyenként egyenesen gyengült. hogy a párttagság felülvizsgálata után a tagfelvételnél bürokratikus és szekta szellemű elzárkózás nyivánult meg n szocialista építés munkájában kivált új erőkkel szemben, hogy a Pártba befurakodott imperialista ügynökségek leleplezésének tapasztalatait nem használtuk fel eléggé, az éberség gyakran formális, hogy a Pártban még mind g gvakori a bírálat elnyomása, pártdemokrácía megsértése és dolgozók szükségletei. jogos építő bírálata iránti bürokrajkus közömbösség jelenségei is elfordulnak. a a és V. A Kongresszus megállapítja, hogy a Párt és az ország előtt álló dőotő stratégiai feladat: a mező- gazdaság szocialista átszervezése- vei népgazdaságunk kettős jellegé nek megszüntetése, népgazdasá, gunk egységes szocialista alapjának megteremtése. Ennek megfele lóén a Párt főfeladatai a követke zök: 1. Az ötéves terv előirányzatai nak felemelése útján az iparositást meg kell gyorsítani olymódon, hogy gyáriparunk termelése 1949-hez ké pest 1954 re az eredetileg előiránv zott 86.4 százalék helyett legalább 200 százalékkal emelkedjék. Ezen belül a nehézipar termelésének az1 eredetileg előirányzott 104.3 százalék helyett legalább 280 százalék, kai kell emelkednie. A könnyűipar termelésének 72.9 százalék helyett legalább 145 százalékkal kell emelkednie. A népgazdaság beruházásainak öt év alatt az eredetileg előirányzott 50.9 milliárd forint helyett legalább 80 milliárdot kell elérniök. Ezen belül a gyáriparra ^-ordított beruházásoknak 21.3 milliárd forint he_ lyett legalább 40 milliárd forintot kell elérniök. A nehéziparban az eredetileg tervezett 18.3 milliárd forint helyett legalább 37 milliárd forintot kell beruházni. A nemzeti jövedelemnek 1949- hez képest 1954-re az eredetileg előirányzott 63 százalék helyett, legalább 120 százalékkal kell emelkednie. \ munka termelékenységének öt év alatt az eredetileg tervezett 50 százalék helyett legalább 90 száza lékkai kell emelkednie. A dogozó nép életszínvonalának öt év alatt az eredetileg tervezett 35 százalék helyett, legalább 50 százalékkal kell emelkednie. Az ipar számára öt év alatt az eredetileg tervezett 480.000 helyett 650.000 új munkást és alkalmazottat kell biztosítani, elsősorban szer vezett rounkaerőtoborzás útján. Az ipar szükségleteinek biztosítására műszaki vez. tőkben öt cv alatt 11 ezer mérnököt és 17.000 technikust kell kiképezni. 2, Az ötéves tervidőszakban dön_ tő lépést kell tennünk a mezőgazdaság elmaradásának felszámolására. 1954-re mezőgazdaságunk termelésének 1949-hez képest legalább 50 százalékkal kell nőnie, hogy közellátásunkat. népünk életszínvonalának emelkedését teljes mér tékben biztosíthassuk. Hogy ezt elérjük, az. egyénileg dolgozó parasztok gazdaságát is fejleszteni és segíteni kell. A korszerű nagyüzemi gépesített mezőgazdaságra való áttérésnek azonban a főút ja az elaprózott egyéni parasztgazdaságok egyesülése termelőszövetkezetekbe. Ez érdeke az egész dolgozó parasztságnak, mert az egyéni paraszt, gazdaság rendszere mellett gazdasá gi gyarapodást és jó módot csak egy keskeny felső réteg érhet el. míg a szövetkezeti út az egész dől gozó parasztság jómódját és kultu. rális felemelkedését biztosítja. A dolgozó parasztoknak a termelő- szövetkezetekbe való belépésénél a legszigorúbban szem előtt kell tar tani az önkéntesség elvét. A dolgozó parasztoknak, köztük középparasztoknak, különféle eszközökkel meg kell könnyíteni a termelőszövetkezetekbe való tömő rülést, így a jelenleg legfejlettebb harmadik tipusú termelőszövetkeze, tek mellett lehetővé kell tenni az I. és Il-es típusú szövetkezetek ala. pítását, biztosítani kell a bevitt föld után a földjáradék fizetését, a beadott állatok árának megtéríté sét egy év alatt a törvényes előírások szerint, a háztáji gazdaságról, a személyes tulajdonban maradó állatokról szóló törvényes rendelkezések szigorú betartását. A termelőszövetkezetek fejlesztésére elengedhetetlenül szükséges a kulákok további elszigetelése, a falusi kizsákmányolok elleni hars következetes folytatása, nemcsak az állam eszközeivel, hanem maguknak a dolgozó parasztoknak cselek, vő részvételével. A termelőszövetkezetek nagyarányú fejlesztésénél szükséges, hogy a munkásosztály sokoldalú segítséget nyújtson a dolgozó parasztságnak. 3. A felemelt ötéves terv megvalósításának, valamint a mezőgaz daság szocialista átszervezésének gyik döntő feltételeként támogatni kell a kultúrforradalom további kibontakozását, az egész dolgozó nép szaktudásának és általános műveltségének nagyarányú emelő, se, az iskolarendszer, a tudomány és művészet, a könyvkiadás és sajtó, könyvtárak, kultúrotthonok, mozgóképszínházak, rádió, stb. ha talmas fejlesztése útján. 4. Tovább kell erősíteni a népi demokratikus államhatalmat. A fia. tál, még tapasztalatlan községi, járási, városi, megyei tanácsokat meg kell szilárdítani, munkájukat meg kell javítani, az ellenséges befolyást le kell küzdeni, hogy mint az államigazgatás helyi szervei betölt, (tessék szerepüket: végrehajtsák az országos feladatok rájuk eső részét, helyileg irányítsák a mezőgazdasági termelést és ellássák a hatáskörükbe tartozó egyéb gazda, sági teendőket, előmozdítsák a mezőgazdaság és ezen belül a szocialista szektor fejlődését, a nép kulturális felemelkedését és biztosítsák a dolgozó tömegek minél szélesebbkörű részvételét a közügyek intézésében. Az államgépezet munkájának to- j vábbi javítására következetesen | folytatni kell a közigazgatás, vala mennyi állami szerv demokratizá lását, a bürokratizmus elleni harcot, a tömegek bírálatának és ellenőrzésének fejlesztését. Erősíteni kell az osztályellenség felfedésére és leküzdésére szolgáló állami szer veket. Az állam valamennyi szervében a legfelsőbbtől a legalsóbbig, érvé» nyesülni kell a Párt irányításának, anélkül, hogy ez az állami szervek önálló munkáját és felelősségét csorbítaná. 5. Fokozni kell a békéért folyta tott harcot, a békemozgalmat álta lános népmozgalommá kell fejleszteni, amelyben részt vesz hazánk minden becsületes polgára. Fárad hatatlanul le kell leplezni az imp-: rialisták hazugságait, akik a ..demokrácia" cs a „béke" álarcában teakciós támadó háborút folytatnak és készítenek elő. Tudatosítani kell I egész dolgozó népünkben, hogy a béke védelme elválaszthatatlan al termelő munkában való helytállás, tói, az állampolgári kötelességek teljesítésétől, a népi demokratikus fegyelemtől. Egész népünket nagyobb áldozatkészségre, a nehézségek bátor leküzdésére, hazaszeretetre, a béke. szerető szabad népekkel, az egész világ dolgozó tömegeivel való szó Lidaritásra, az emberi haladás élenjáró, példamutató Szovjetunió iránti szeretetre és ragaszkodásra kell nevelnünk. Népünket és elsősorban ifjúságunkat el kell töltenie az elszántságnak, hogy hazánkat a támadó imperialistákkal szemben, ha kell, fegyverrel a kézben is megvédelmezi. 6. Meg kell erősíteni a pártszervezeteket és meg kell javítani a pártmunkát mindenütt, de elsősorban és döntően a falun. Erős falusi pártszervezetek, erős falusi párt. vezetőség, egységes falusi pártbizottság, erős, jól működő járási bizottság szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszer vezésének nagy feladatát megold, hassuk. A falun dolgozó kommunistáktól a Párt elvárja, hogy ne nézzék közömbösen a termelőszö, vetkezeti mozgalmat, hanem támo. gassák. A falusi pártszervezetek, a járási pártbizottságok megerősítésénél az egész Pártnak segítséget kell nyújtania, ez a megyei párt- bizottságok egyik legfontosabb fel. adata. Biztosítani kell a Párt további egészséges növekedését, a tagság társadalmi összetételének további megjavítását, a pártonbelüli demokrácia, az építő bírálat és őnbírá- lat feltétlen érvényesülését, a Párt ideológiai színvonalának további emelését. Következetes harcot kell folytat, ni a Pártban a bürokratizmus szellemének minden megnyilvánulása val szemben és támaszkodva a legutóbbi idők hasznos tapasztalataira, még szélesebb pártenkívüli aktívát kell a pártszervezetek körül kialakítani (békebizottságok, pártonkívüli népnevelők, stb.), bátorítani kell a pártonkívüli tömegek kezdeményezését, tanulni kell bírálatukból és javaslataikból. Ezért kell az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítani a tömegszerveze. tek munkájára, elsősorban arra, hogy a Párt és a DISZ közötti kapcsolat megerősödjék, hogy a pártszervezetek segítsék és irányit, sák a Dolgozó Ifjúság Szövetségét, a Párt legközvetlenebb tartalékát. Az előttünk álló nagy feladatok, az osztályharc élesedése, a feszült nemzetközi helyzet megköveteli minden lazaság és liberalizmus felszámolását Pártunk soraiban, a fo kozott éberséget, a kommunista vas fegyelem érvényesítését, a kom. munista kötelességteljesítést, példa, mutatást, áldozatvállalást. Ve A Kongresszus jóváhagyja a Központi Vezetőség beszámolóját az Egyesülési Kongresszus óta kö vetett politikai , irányvonalát és gyakorlati munkáját. A Pártkongresszus folytatta az új ötéves terv megvitatását A bírnlstt a vp/pté« lrjg;íbn(oüabb »e«j»1őtár«*a A Pártkongresszus ötödik napján, csütörtökön ez ebédszünet után Hidas István elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára nyitotta meg az ülést. Elsőnek Borcsányi István elvtárs, a vác- hartyám (Pestmegye) tszcs elnöke szóla&t fel, ezután Házi Árpád elvtárs, az Állami Ellenőrző Központ elnöke mondotta el felszólalását. — Az ellenőrzés nem állhat meg a hibák megállapításánál. Fel kell kutatnia a hibák okait cs a javítás módját, meg kell állapítania a ielelös személyeket. — Súlyos mulasztás terheli azokat minisztériumokat és főhatóságokat is, amelyek nem alkalmazzák a fele- ősségzevonást sokszor még abban az esőiben sem, ha az ellenőrzés a hibák mértékét és a felelős személyeket megállapította. Az ilyen és ehhez hasonló engedékenység jelentős -mértékben onnan ered, hogy a kádereket azzal a helytelen módszerre] akarják kímélni, hogy nem gyakorolnak feleltük bírálatot, és nem vonják őket felelősségire. A káderek és a dolgozók nevelésének ügyét szolgálja, ha a íele- lősségrevonást nem „négyszemközt“ intézik el, hanem ha okát cs a felelősség mértékét egyes esetekben a széles dolgozó tömegekkel tudatják, hogy az elkövetett hibákból mások is tanuljanak. Ez az egyik útja annak is, hogy a széles dolgozó tömegeket mindinkább be lehessen vonni az alulról jövő ellenőrzésbe. A dolgozók folyton javuló vi szonyát mutatja a társadalmi tulajdonhoz, hogy egyre több bejelentés érkezik részükről az ÁÉK-hoz is. Ezekben a dolgozók felhívják a figyelmet az anyagpocsékolás, a hely télén munkaadagolás, a gépállások, a felesleges költözködések és költekezések, a nw-gbízhaíaitlan nyilvántartás eseteire. — Számos olyan vezető van, aki még mindig rosszul viszonylik az ellenőrzéshez. Ezek a vezetők nem értik meg, hogy a bírálat a vezetés legfontosabb segítőtársa. — A bírálat elfojtása, a bírálatot gyakorló üldözése tűrhetetlen. Sztálin elvlár-s ezt barbárságnak minősíti. A bírálat elnyomóival szemben a Párt és a kormányzat kemény fellépése máris érezteti jó hatását: egyre ritkábbak a megtorlások és egyre bátrabb a bírálat. — A Párt útmutatása és bírálata az ellenőrzést képessé teszi hiányosságai kiküszöbölésére, munkáiénak megjavítására. Ezzel az ellenőrzés is meg fogja tudni adni az állami és gazdasági vezetésnek azt a segítséget, amellyel előmozdítja hatalmas tervünk végrehajtását, a szocializmus építését, a béke védelmét. (Taps.) \ norvég munkások mélyen szívükbe záriak Rákosi Mátyás nevét A referátumhoz hozzászólt Somos András elvtárs. az Agrártudományi Egyetem Kossuíh-dijas tanára is. A Norvég Kommunista Párt küldőttségo, amely eljött a Párt Kongresszusira, időközben már elutazott. A küldöttség vezetője, Just Lippe. elvtárs üdvözlését Hidas elvtárs olvasta fel. — A norvég munkások hosszú évek óta mélyen szívükbe zárták Rákosi Mátyás nevét — szól az üdvözlet. Eszembe jut az 1925. esztendő, Rákosi Mátyás 1 elvtárs bátor és ragyogó fellépése a bíróság előtt. — Az amerikai imperializmus a norvég burzsoázia és a norvégiai jobboldali szocialisták segítségével az országot az imperialista támadó tervek egyik előretolt támaszpontjává változtatta. A norvég munkások, a norvég nép azonban, egyre fokozódó mértékben száll síkra a reakció terveivel szemben. Munkásaink veletek együtt, az összes népi demokráciákkal együtt, a Szovjetunióval az élű kön. harcolnak, hogy meghiúsítsuk az ellenség terveit A infijjvar cgt'szségilgy fHmlulai Ezután Ratkó Anna elvtársnő, egészségügyi miniszter szólalt fel.-• Szocializmus: építő társadalmunk mind többet foglalkozik az egészségügy! problémákkal. Az egészséges ember védelme, a megbetegedett dolgozók gyógyulásának meggyorsítása a társadalom által gondosan ellenőrzött feladattá változott. A magyar egészségügy egyik legfontosabb feladata a gyégyitó munka minőségi emeléséért, az orvosok szakképzettségének növeléséért folytatott harc. A magyar egészs-'jiigy ezt a kérdést csak a kórházak és poiiklinikák egységével tudja jól megoldani és azáltal, hogy a kérdés megoldásába bevonja a magyar egyetemek klinikai tanszékednek magasan képzett szakembereit, tudományos munkásait. — A magyar egészségügynek konkrét tervet kell kidolgozni a lömegbetegségek, a tbc, a rák, a nemibetegségek elleni küzdelemben. A gondozó intézmények széles hálózatát. kell létrehozni, megfelelő tudományos kutatóintézetek vezetésével, egyesítve ilyenformán a tudományt a gyakorlattal. Meg kell oldani a magungyaikorlatot folytató orvosok kérdéseit is, munkájukat alá kelj rendelni az állam érdekeinek. — A múlt rendszer osztály-politikájának tudható be, hogy egyáltalán nem, vagy csak formálisan fog.laifco- zort a munkahelyeknek, ü csoportos élelmezésnek, a lakásnak, az iskoláknak közegészségügyi kérdéseivel. Természetes, hogy az egészségügyi minisztériumnak különös figyelemmel kell fordulnia közegészségügyi föladataink megoldása felé is. A Szovjetunió tapasztalatai nyomán mi is megszervezzük az állami közegészségügyi felügyeletet. Olyan felügyeletet, amelynek, meglesz a hatalma ahhoz, hogy az előírásokat mindenkor ellenőrizhesse, és azokkal szemben, akik az előírásokat nem tartják be, szigorúan eljárjon. De ez a munka csak úgy lehet eredményes, ha a dolgozók széles rétege támogatja. — Az anya- és gyermekvédelem területén eddig is komoly eredmény-eket értünk el. Fokozott figyelmet fogunk fordítani ipari munkásaink orvos; közegészségügyi ellátásának megjavítására. Az orvosok feladata nem lehet a táppánzcsalók támogatása és a mögöttük megbúvó ellenség erősítése, 'hanem a beteg dolgozók gyógyítása, a dolgozók egészségvédelmének kiépítése és megjavítása. Orvosaink politikai és szakmai képzettségének emelésével oda fogunk hatni, hogy ezt a feladatukat jól tudják ellátni. „Szavakkal nem is feliét kiuiüíulani azt, hegy a magvar asszonyok mit köszönhetnek a Pártnak“ A vasipar dolgozóinak kérdéseiről beszélt Szabó László elvtárs, a vasas szakszervezet' ügyvezető elnöke. Hidas elvtárs ezután bejelenti, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének küldöttsége kívánja üdvözölni a Kongresszust. A sorok között. már jönnek is előre a nőküldöttoég tagjai. Karjukon virág, munkásasiszo- nyok, egyszerű öltözetben, falusi nők, virágos, színes népviseletben. A küldöttek felállva, melegen, ütemes tapssal köszöntik őket. Négy asszony jobbról, négy balról felmegy az elnöki emelvényre és egyikük. Szabó Mihályné elvtársnő, piros ruhában, piros fej-kendővel, karján hatalmas vörös szegfűcsokor- ral, a szónoki emelvényhez lép. — Szavakkal nem is lehet kimondani azt, hogy a niagyar asszonyok és édesanyák mit köszönhetnek a Pártnak. A Pártnak köszönhetjük családunk, gyermekeink vidám életét, a Párt őrködik hazánk függetlensége, és békás életünk felett, a rni drága Rákosi elvtársunk tanított meg bennünket élni egyenjogúságunkkal, neki köszönhetjük, hogy megtanultunk résztvenni egyre szépülő életünk formálásában, az ötéves tervben. — Nekem három gyermekem van, kislányom, kisfiam az általános iskola tanulói és azon törik a fejüket, hogy orvosnak vagy mérnöknek készüljenek-e. Falunkból og" szegényparaszt- asszonynak két fia jár egyetemre, hét parasztgycrckbö1 '.ett katonatiszt Össze sem lehetne gyorsan számolni, ányan kerültek vezetöhelyie és hányán tanulnak gimnáziumban és egyetemen. i — Amikor férjhezmentem, a méhó- ságos Kohner báró birtokán cselédes- kedtünk férjemmel. Jöttek a gyerekek, de nekem az utolsó percig dolgoznom kellett és születésük után egy hétre már dolgozni mentem. Mos* a nyáron kétéves kisfiamai napközíott- honba helyeztem és nyugodtan megyek dolgozni a termelöcsoportba, mert oda is elvezetett bennünket a Párt. — Az ősz óta a Lenin termelőszövetkezeti csoport tagjai vagyunk. Aki azelőtt látta a falunkat, az ma már rá sem ismerne. Gépállomást kaptunk a hároméves tervben, villany világit az utcán, a házakban, kövezett járdán mennek a gyerekek iskolába. Vasárnap kultúrolthonba megyünk, szórakozunk, tanulunk és még mi minden lesz az ötéves tervben! Mozi, ár- tézikút, iskola, gyermekeinket váriák az új gyárak, az új iskolák, a Párt neveli őket emberré. — A mi hazánk végre a miénk lett. A mi édes hazánkat akarják az imperialista bitangok egy borzalmas háborúval szó* dúlni. Elvtársak! Mi nem megyünk Kohner báróékhoz cselédnek, a vérünket adjuk oda hazánkért! Minden becsületes magyar asszonv harcol azért, hogy szép hazánkban gyermekeink élete minél boldogabb legyen. Mi, magyar asszonyok megfogadjuk Rákosi elvtársnak, hogy még keményebben, még áldozatkészebben dolgozunk és harcolunk a békéért, a gyárakban, a földeken, a hivatalokban és mindenütt! Rövid a beszéd, de szinte minden mondata után felcsattan a taps, viharzik az éljenzés, a helyeslés. A nőküldöttség tagjai is tapsolnak. Neme-
