Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)

1951-03-28 / 72. szám

n R p h 6 tSSi ííáíuCTUS 28 Németország remiiitarizálása megakadályozható és a béke fenntartható a dolgozók közös mozgalma révén Az európai rnunkábértekezlel Unyilvánította minden európai ország ,J dolgozóinak szilárd békeakarutai Az európai munkásértekezlet vasár­napi ülésének megnyitása után az el­nök a résztvevők nagy tetszésnyilvá­nítása közben bejelentette, hogy az értekezlet szombat estig 17.166 üdvöz­lő táviratot és levelet kapott. Moix, a katalán szakszervezeti szö­vetség főtitkára, a Spanyol köztár­saság, volt munkaügyi minisztere szó­lalt fel ezután. — A spanyol munkások nem vá­laszthatták meg küldötteiket erre az értekezletre, mert Spanyolországban még mindig fasiszta rendszer uralko­dik, amely népünket elnyomja és ki­zsákmányolja — mondotta a többi közt. De sem Franco, sem az angol-, amarikai imperialisták nem tudták megakadályozni, hogy a spanyol mun­kásság ezen a fontos munkásértekez­leten hallassa szavát Németország új- lafelfegyvcrzése ellen. A barcelonai általános sztrájk is tiltakozás Franco és az amerikai imperialisták éhségpo­litikája és háborús politikája ellen. Ez a sztrájk is mutatja, hogy Franco háborús terveiben nem számíthat n spanyol nép támogatására. A mun­kásosztály egysége nélkül Barcelona népe nem tudta volna megvívni cso­dálatos harcát. német nép elegendő erőt talál ahhoz, hogy megakadályozza Németország­ban a háborús uszítok támadásait. A munkásosztály csak egyesült erő­vel és az összes rétegek együttműkö­désével tud eredményesen szembeszáll­ni Németország remilitarizálásának bűnös politikájával. A munkásosztály harcában a legfontosabb legyver az egység volt és az is marad. A szovjet küldött felszólalását a nagy Sztálin bölcs szaraival zárta: ,.A béke fennmarad és tarlós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megör zekének ügyét és végig kitartanak mel. lette". Távira! a négy kiiiögyn»inis*!crhclyel<eisint*z A konferencia küldöttei hatalmas lelkesedéssel fogadták el a négy ha­talom külílgyminiszUrhelyetteseinek előzetes értekezletéhez intézett távirat szövegét, az Európa dolgozóihoz szóló felhívást és a határozatot. ,,Az európai munhásértekezlet ki­nyilvánítja minden európai ország dolgozóinak szilárd békeakaratát és követeli, hogy a jaltai és potsdami egyezmények értelmében vessenek vé­get Nyugai-Németország remililarizá ■ fásának“ — mondja a távirat. ,.A Németország remilitarizálása el­len megtartott európai munkásértekez- lel. felkéri a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Fran­ciaország Párisban ülésező külügy­miniszter hely elteseít, vegyék fel sür­gősen a külügyminiszteri értekezlet na­pirendjére Németország demilitarizálá- sának kérdését.“' Fokozódik a jugoszláv dolgozók ellenállása a Tito-banda terrorjával szemben Üdvözlet a liő<< .«paliról munká-oNnak Ma a spanyol nép kenyeret, békét és szabadságot akar. Meg akar szaba­dulni a véres fasiszta zsarnokságtól hogy visszaállítsa a demokráciát és biztosítsa a békét. A spanyol küldött nagy tetszéssel fogadott beszéde után az értekezlet résztvevői üdvözlő táviratot küldtek Barcelona és Katalonia hős munkásai­nak. . Leopold Gasparini trieszti küldött kijelentette, bogy I riesztben a mun­kásosztály egységéért folyó harc még nem ért véget, mert az üzemekben még mindig vannak Tito-ügynökök, — akik megkísérlik az egység megbon­tását. Ezeket az ügynököket azonban sor­ra leleplezik. A trieszti munkásság r.agy érdeme az olaszok és szlovénok közötti akció és szervezeti egység megteremtése. Az európai munkásértekezlet vasár­nap délután záróülésén Aiax Ferrigó (Nyugai-Németország) felszólalásában hangsúlyozta: A nyúgatnémeíországi munkásokat felháborítja, hogy Ade- rauer kormánya visszautasította Ottó Grotev/ohl, a Német Demokratikus Köztársaság, elnöke javaslatát összné- inet tárgyalások folytatására. Majd több küldött felszólalása után, a hallgatóság egyre ismétlődő lelkes tetszésnyilvánításától félbesza­kítva Oszipov, a szovjet küldöttség vezetője beszédében a többi között ezeket mondotta: — A német és francia munkásoknak az a nemes kezdeményezése, hogy furópai érlekezletet hívjanak össze Németország remilitarizálása ellen, legmesszebbmenő támogatásra talált a Szovjetunió dolgozóinál. A szovjet munkások — akárcsak az egész szov­jet nép — tudatában vannak annak az óriási veszélynek, amelyet Német­ország remilitarizálása Európában és az egész világon a béke fennmaradá­sára jelent. Az amerikai háborús uszítok min­dent megtesznek, hogy Nyugat-Német- országot szolgálatukba állítsák. Ez a politika szöges ellentétben áll a béke és a népek biztonságának politikájával és magával hozza a harmadik világ­háború legkomolyabb veszélyét. A fények bizonyítják, hogy a Szovjet unió nap, miül nap Itckepoliliká! folytat Az angol-amerikai imperialisták minden eszközzel igyekeznek félre­vezetni a közvéleményt, hogy bűnös politikájukat igazolják. Azonban nem tudják becsapni a népeket, a tények meggyőznek arról, hogy a Szovjetunió nap. mint nap bókepolitikát folytai amely a lenini-sztálini elven: az szo­cialista és kapitalista rendszer békés egymásmejlcttélésének lehetőségén nyugszik. A Németország remilitarizálása el­len folyó harcban rendkívül nagy sze­rép jut a német népnek. Ezért az egész világ becsülete« emberei egész szí­vükből sikert kívánnak a Demokratikus Németország nemzeti frontja mozgal­mának. Az európai munkások minden lehet­séges támogatást megadnak a német nép demokratikus erűinek abban a harcokban, amelyet egységes demo kratikns békeszeretö Németország lét- i < hozásáért vívnak. Reméljük, hogy a | Az európai ammkásérfekezlct határozata Európa 19 országa üzemi munkásai­nak 900 küldötte gyűlt össze Ber­linben európai műn kásértekezletre Németország remilitarizálása ellen. Ez a hatalmas megnyilatkozás óriási visszhangot váltott ki az egész világon — állapította meg az érte­kezlet. Nyngat-Néraetország remilítarizálá- sa gyorsan halad előre, náci tábor­nokok vezetése és amerikai vezérkar főparancsnoksága alatt. Mindez halálos veszedelmet jelent Európa és az cg;ész világ békéjére. Ezzel egyidejűleg a fegyverkezés következményei: az áremelkedések, adóemelések révén egyre süllyed Nyugat-Németország munkásságának életszínvonala. A küldöttel: egyhan­gúlag állástfoglalnak a Németország remilitarizálása elleni harc szükséges­sége mellett szögezi le a határo­zat. — Nyugat-Némefország dolgozói erélyesen szembefordulnak országuk remílitarizálásával és nem hajlandók sem egy agresszíós hadseregben szol­gálni, sem a háború céljaira termelő munkát végezni. 'S Sem a megszálló hatalmak, * sem a tőlük függő Adenauer- kormány nem dönthet Németország remilítarizálá.sáról, magát a német né- pet kell erről megkérdezni. Éppen ezért a béke és demokrácia nevében egész Európa dolgozói támogatják a remilítarizálúsról megtartandó népsza­vazást követelő német népet. Németország remilitarizálása meg akadályozható és a béke fenntartha tó lesz a dolgozók közös mozgalma révén, amellyel kivívják az egységes, demokratikus és demilítarizálí Német­országgal még 1951-ben megkötendő békét. A győzelem biztosítéka, hogy az újrafegyverzés politikája elleni mozga­lom iormáít — teljes egységben ala­kítsák ki. Az értekezlet felhív minden szak- szervezetet, hogy valamennyi ország' ban közösen vegyen részt a Német­ország remilitarizálása elleni mozga­lomban. Az értekezlet azt a véleményt vall­ja, hogy a nagyhatalmak közötti megegyezés kiküszöbölné a nemzet közi feszültséget és biztosítaná a bé­két. Ezért felhívja egész Európa dol­gozóit, fogadják meg a Béke Világ­tanács felhívását és kivétel nélkül írják alá az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötésére irányuló követelést. Az európai munkásértekezlet Európa munkásai e mozgal­mának összehangolására elhatározta, hogy európai munkúsbizottságot vá­laszt és összekötő szervként titkár­ságot létesít Berlinben, amelynek fö- ieladata a német munkások és más európai országok munkásai között kapcsolatokat teremteni tájékoztatá­sok közlésére a Németország remili­tarizálása elleni harc érdekében. A Németország remilítarizálását szervező erők ma még veszedelme­sek, állapítja meg a határozat — de legyózhetők és vereséget is fognak szenvedni, mert a dolgozók roppant ereje megtalálja a módját annak, hogy megakadályozza Németország remilítarizálását és kivívják a békét. Az európai munkásértckczlct *•'* Európa dolgozóihoz intézett felhívásában a következőket mond­ja: Európa dolgozóit Még szemünk előtt vannak a második világháború okozta romok és pusztítások, gon­dolatainkban még élnek ennek a há­borúnak szörnyűségei és máris a har­madik világháborút készítik elő. Német munkásokl Országotok újro- telfegyverzésével szegezzétek szembe egységes erőtöket. Európa dolgozói! Bárminők legye­nek politikai és vallási meggyözöde­4. setek, a mi meggyőződésünk az, hogy valamennyien tevékeny részt fogtok venni a Németország remilitarizálása elleni mozgalomban. Éljetek a Né­metország remilitarizálása elleni harc megfelelő eszközeivel,'' szervezzetek gyűléseket, folytassatok aláírásgyűj­tést, forduljatok kormányaitokhoz, alakítsatok akcióegységbizottségokaf az üzemekben, lakóhelyeken, nemzeti és nemzetközi síkon. Munkások és munkásnők! Csak az újrafegyverzés elleni közös mozgalmatok kényszerítheti ki Európa békéjét! Ebben a nagy küzdelemben veletek van minden becsületes és őszinte ember! Segítsünk valameny- nyien teljes erőnkkel a német népnek, amely egységes, békés és demokrati­kus Németországot kíván — fejezi be az európai munkásértekezlet határo­zata. A konferencia végül megválasztot­ta a Nyugat-Németország újrafelfegy- verzése elleni európai munkásbizott- ságpt, amelybe valamennyi európai ország képviselői beléptek. A jugoszláv politikai emigránsok „Az internacionalizmus zászlaja a'ntl" c. Bukarestben megjelenő lapja jug / szláv do’gozók egyre erősödő ellen, ‘állási mozgalmával foglalkozik. A lap leírja, hogy az isztriai ..Tries- tine“ üzem dolgozói az elviselhetetlen életviszonyok miatt szervezetten sz’rájkha léplek és béremelést köve­teltek. A sztrájk híre hamar elterjedt Isztriában és a következő napon sztrájkollak ■núr az „Edllit“ üzem és a kapar! „Bor“ telep dolgozói is. A jugoszláv hazafiak ezrei nap, nap után olyan cselekményeket hajtanak végre, amelyekkel súlyos csapásokat mérnek a Tito-rendszerre. Az elmullt év végén Koszoszka Mitrovleán felrobban­tották a „Zvecsnn“-gyárail, amely hadianyagot gyártott. Tito pribékjei ezért 30 személyt letar­tóztattak, de a tifoclienes harcosok nem rettennek vissza és csakhamar « levegőbe röpítették a villanytelepet is. Emiatt hosszabb ideig megállt a ter­melés azokban a hadiüzemekben, ame­lyeket az említett villanytelep látott el villanyárammal. Roszanszki Brodbrn minden óvintézkedés ellenére felgyuj. tollak 00 benzintartályt. Viiikovcén a közelmúltban meg­semmisítettek 40.000 liter benzint. Teljes kudarcot vallott a Tito-banda kísérlete, hogy sajtója útján tévessze lneg a népi tömegeket és eltitkolja sa­ját bűnös politikáját. A dolgozók nem hajlandók sem előfizetni, sem pedig olvasni Tiloék újságjait. A Borba ci.. mű lap példányszáma az utóbbi né. hány hónapban jelentősen csökkent. A Tito-banda kénytelen volt számos helyi, járási és területi lapot megszün­tetni. Á csehszlovák és magyar ifjúság szoros szövetségben, egy úton halad Cnehsxlorák-magyur ifjúsági hékeíatálkosó Az, ifjúsági világhét alkalmából ren­dezett komornói csehszlovák-magyar ifjúsági békegyülést I. Macuch, a Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség szlovákiai bizottsága titkára nyitotta meg. Ahne Massei, a DÍVSZ végrohajtóbizottságá- nak tagja a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség üdvözletét tolmácsolta. Ezután Ernast Sykora. a Csehszlovák Ifjú sági Szövetség alelnöke hansúlyoz- ta: A békét alálko/.ó is bizonyítéka an­nak, hogy a magyar és csehszlovák nép barátsága megbonthatatlan, — a talál­kozó még szilárdabbá, egységesebbé teszi népeinket a békéért vívott harc­ban, melynek élén a hatalmas Szovjet­unió és annak bölcs vezére, a nagy Sztálin halad — mondotta befejezésül. Várhegyi György, a DISZ Központi Vezetősége titkára beszédében kijdön­tette: a csehszlovák és magyar ifjúság a Csehszlovák Kommunista Párt és az MDP vezetésével együtt harcol a szo­cializmusért, a tartós bókéért. F._ két ország ifjúsága most újra kinyilvánít­ja azt a szilárd elhatározását, hogy szembeszáll az amerikai imperialista A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelenlései 2. Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága jelenti már­cius 25.én: A néphadsereg egységei n kin.al ön­kéntesek osztagaival együtt minden arcvonalon továbbra Is védelmi harco­kat vívtak és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagban. Phenjan körzetében a néphadsereg légvédelmi egységei lelőtték az ellen­ség három repülőgépét Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadse­regének főparancsnoksága márelus 20. úri kiadott jelentésében közli: A néphadsereg egységei a kínai ön­kéntesekkel együtt az nrevonal vala­mennyi szakaszán folytatják a kemény harcot, amelynek során nagy vesztesé­geket okoznak az ellenségnek. Március 24-én a Szöul térségében a néphadse­reg egységei Szöultól északra leeresz­kedett ellensége» ejtőernyősök ellen vívott harcokban több mint 2.100 el­lenséges katonát é.s tisztet semmisí­tettek meg vagy tettek harcképtelen­né. Ezenkívül foglyokat is ejtettek. E harcokban hét ellenséges harckocsit és három gépkocsit megsemmisítettek és egy ellenséges repülőgépet lelőttek. háborús gyújt ogat ók aljas mesterkedé­seivel és megvédi a békét. Ezután Ernest Sykora ős Várhegyi György zászlót cseréltek. Végül a békegyűlés határozatot foga­dott el. melybon magáévá teszi a Béke Világtanács berlini határozatait. A bé. kegyüics résztvevői táviratot intéztek Element Gottwald és Rákosi Mátyás elvtárshoz, a DÍVSZ végrehajtó bizott­ságához és a Komszomolboz. Truman beszéde az amerikai külügyminiszterek értekezletén A latinamerikai országok és az USA március 26-án Washingtonban megnyílt külügyminiszteri tanácskozá­sán Truman szokásos frázisait ismé­telte meg. Beszédében megkísérelte, hogy a Szovjetunió békepolítikáját a nemzetközi helyzet feszültségének forrásaként tüntesse fel. Truman a katonai kérdéseket helyezte előtérbe r újabb követelésekkel fordult a la­tinamerikai országok kormányaihoz. A latinamerikai országok emberi és anyagi forrásainak világszerte való felhasználását követelte. TOTO*ere«lméuyeU 12 találatot öt pályázó ért cl s ezek fejenként 15.178.90 forintot nyertek, ti találatot 180-an értek el, ezek lejenként 421 forintot nyertek 10 találatot l.723-an értek el, ezek nyereménye 44 forint, — A To-To 12 taiálatos szelvénye: Sz. Petőfi— Csepel 1:4 2, Salgót.—Di. Vasas 0:0 x, Bp. Kinizsi—Győr 1:1 x, Sorlex— Szombathely 1:0 1, Dorog—Sz. Hon­véd 1:0 1, PBDSE—Pécsi Lók. 0:3 2, Csillaghegy—Dinamó 2:4 2, Szombath. —Tatabánya 3:4 2, Pereces—Misii Lók. 2:0 1, N. Lók.—N. Szikra 1:0 1. Hatvan—Ózd 0:1 2, Sajószentp.—-D. Lokomotív 2:3 2. Mit kell tudni a csütörtökön kezdődő tervköfcsiR-nvereménysorsoiásról? Az 1049 szeptemberében jegyzett Ötévé* Terykölcsön nyereményeinek második sorsolását március 29-cn. 30-án, 81-én ós április 1-én rendezi az Országos Takarékpénztár. Dolgozó né­pünk forintjai — amelyeket az ötéves terv megindítására adott — jó helyre kerülték, Uj üzemek, hidak, utak, kultúrházak, iskolák épültek és épül­nek belőle. Azok, akik tervkölosönt jegyeztek, büszkén mondhatják, hogy a Dunai Vasműben, az luotai Erő­műben benne vau az 6 téglájuk is. A Part, az állam gondoskodott arról, hogy jó helyre kerüljön. A tervkölesön most másodszor ka­matozik. Sokan nemcsak a befizetett összeget, hanem annál jóvá! többet nyeritek vissza készpénzben is. Most, a második sorsolás alkalmából 70.810 arab nyereményt sorsolnak ki. 30.782.200 forint értékben, tollát töb­bet, mint az első sorsolás alkalmából. MILYEN NYEREMÉNYEKET SORSOLNAK XI? A főnyeremény: 100.000.— forint, zt az utolsó napon húzzák ki. Ezen. kivil!' 12 darab 50.000 forintos, 25 da­rab 25.000 forintos, fit darab 10.000 forintos, 190 darab 5000 forintos. 1.800 darab 1000 forintos 9500 darab 500 forintos és 02.72-1 darab 800 forin­tos nyereményt húznak ki. Ml A SORSOLÁSI BIZOTTSÁG FELADATA7 A sorsolási bizottság tagjai i f/.Olj a DEF03Z. a DÍSZ, a/. MND.8Z, Budapest Főváros Tanácsa, a pérz-f ügyminisztérium, az Országos Taka­rékpénztár küldötteiből állnak, vaia mint jó munkájukról ismert sztahá n oviét tik. élmunkások. Kossuth-dljas művészek és kiváló munkát végző tszcs-tagok vesznek részt benne. A sorsolási bizottság felelős a sorsolás szabályos, zavartalan lebonyolításáért. Gondoskodik a korsoiási kerekek el., lenőrzéséről, előkészítéséről. HOGYAN TÖRTÉNIK A SORSOLÁS? A Zeneakadémia nagytermében ha • rom sorsolási kereket állítanak fel - Minden keréknél egy-egy pirosnvak- kendös úttörő áll, aki majd kihúzza a kötvény-számokat. Az 3, 10 és 25 ezer forintos nyeremények sorsolása úgy történik, hogy az 1. szánni kerékbe! ki­húzzák a sorozalszámot, a 2. kerékbői a sorszámot és a 3-ik kerékből pedig a nyermények összegét. Az 50.000 és 109,000 forintos nyeremények húzása előtt az elnök mondja be a nyeremény összegét, s ezután húzzák ki a kerék ­ből a sorozat- és sorszámot. Az 1000, 500 és 300 forintos összegű nyereményeket nem egyenként, hanem sorozatban húzzák k.i. Ez a következő­képen történik: az első kerékből kihúz­zák a kötvény sorozatszámát. A máso­dik kerékből kihúzzák a kötvény sor számának utolsó számjegyét. Az ilyen sorozathúzásnál mindazok a kötvények nyernek,. amelyeknek a sorozatszáma, továbbá a sorszám utolsó számjegye azonos a kihúzott számokkal. Egy-egy ilvcn húzásául 100 nyereményt sor­olnak ki. HOGYAN ÉRTESÜLNEK A DOLGOZÓK A SORSOLÁS EREDMÉNYEIRŐL? A sorsolás eredményeit a helyszínen azonnal hangszórókon hirdetik ki, a sajtó és a rádió naponta közli a nyer­tes kötvények számait. Az összes eredményeket tartalmazó hivatalos nyereménylistát a sorsolás befejezése után adják ki és április 2-ig eljuttatják az ország összes helységeibe. így te­hát mindenki hamar tudomást szerez­het arról, ha kötvénye nyer. HOL FIZETIK KI A NYEREMÉNYEKET? Az Országos Takarékpénztár több pénztárt állít fel a Zeneakadémia épü­letében és a szerencsés nyerők már ott, a helyszínen felvehetik a nyere­mény összegét. Azpk a nyertesek, akik nincsenek jelen a sorsolásnál, bemu­tatják kötvényeiket az Országos Ta­karékpénztár központjánál (V. József Aítila-ulca 2.) vagy fiókjánál, ahol azonnal kííizctik. Április 2-töl kezdve 1009 forintig a postahivatalok is kifi­zetik a nyereményeket. MI TÖRTÉNIK AZOKKAL A KÖTVÉNYEKKEL, AMELYEK MOST NEM NYERNEK? A további sorsolásokat félévetekén’ tartja az Országos Takarékpénztár Ez év szeptemberében megkezdik ugyancsak sorsolás útján — a íö'- leszlést, azoknak a kötvényeknek a kifizeti“- t„ amelyeket addig nem Mt- soltak ki nyereménnyel

Next

/
Thumbnails
Contents