Dunántúli Napló, 1951. március (8. évfolyam, 50-74. szám)
1951-03-28 / 72. szám
1931 MÁRCIUS 28 N Ä FLO Kultúrforradalmunk győzelmes seregszemléje volt az üzemi kultúrcsoportok körzeti elöntője f/asárnap és hétfőn seregszemle re vonultak fel üzemeink és vdros- V területeink kultúrcsoportjai. Eljöttek a színjátszók, táncosok, dalosok, hogy bemutassák városunk dolgozóinak kultúrmunkájuk eddigi ered. mé.nyeit, hogy c zsűri bírálataiból,)!/.mutatásaiból kiindulva, továbbfejleszthessék eddigi eredményeiket, kijavíthassák hiányosságaikat és gyár- sabban, biztosabban haladhassanak a szocialista kultúra, a haladó népi kultúra elsajátítása felé vezető úton. A körzeti versenyen megszerezhető tapasztalatok és tanúságok miatt volt jelentős Állomása a bemutató megyénk ós városunk kulturális életében. A bírálóbizottság véleménye a tőtybi kultúrcsoport. bemutatóiból leszűrt tapasztalatok segítik hozzá kul- r.űrmunkásainkat még szebb és jobb eredmények eléréséhez, ahhoz, hogy kuUúrmunkájukkal a termelést, szo- rializmusunk építését, alkotó békénk védelmét segítsék. A kultúrbrigádok, amelyek a körzeti versenyből győztesen kerültek ki, az elkövetkező pár hét alatt a városi versenyre készülnek, az eddiginél nagyobb szeretettel, lángolóbb lelkesedéssel, a tüzpróbán átesett harcos biztonságérzettel látnak munkához, hogy a városi döntő csatáját megvívják és az országos bemutatóra mehessenek. Azok a csoportok pedig, amelyek még nem bizonyították be a körzeti .bemutatón tökéletes felkészültségüket, amelyek még bizony, talankodtak a témaválasztás, az előadásmód vagy rendezés területén és így a városi döntőre nem kerülhetnek, a kapott útbaigazítások alapján, s körzeti versenyen nyert jó tapasztalatok segítségével és nem utolsó sorbán a tanács, tömegszervezetek és a kulturális intézmények gyakorlott szakembereinek segítségével javítsák meg munkájukat. Ennek alapján a legközelebbi alkalommal az élenjárókat túlszárnyalva bizonyítsák be, hogy katonái kultúrfor'radal- trinnknak., A borzeli versenyen igen sok csoport ale.pos felkészültséggel, nevelő hatású műsorral, szeretettől átfűtött, lelkes előadással mutatta meg. hogy szereti haladó népi kultúránkat és annak művelését a napi termelőmunkától elválaszthatatlannak tartja. A munkás-paraszt szövetség elmélyüléséről tettek hitet üzemi tánc csoportjaink. a termelés, a békeharc. szocialista építés.- hőstetteiről beszéltek színjátszóink, a munka, felszabadult boldog elet dalait énekelték kórusaink. Általában szívük szerint választottak . témát a. kultúrcsoportok és éppen ezért: jó témát, választottak. Elevon kapcsolatban él kultúroso- portjaink műsora az élettel, a termeléssel, kultúrosáink teljes egészében átlátták Révai elvtárs szavainak megdönthetetlen igazát: „ ... nem sokra megyünk azzal a művészettel, amely nem kapcsolódik össze az ország és a nép időszerű feladataival, problémáival.'' Csillogó szemű, az izgatottságtól pirosló arcú fiatalok, de -lük együtt a mcglettebb, idősebb dolgozók is türelmetlenül várták a hétfő esti döntést, tovább jutnak-e a versenyben, résztve-sznek-e a városi döntőn? Azok a kultúrcsoportok. amelyekkel v pártszervezet, hozzáértő vezető foglalkozott, nem hiába vártak a bejutásra. Továbbjutottak azok a kultúrcsoportok, amelyeket az üzem ösz- szcs dolgozója szívvel-lélekkel támogatott, azok, amelyek művészetükkel a termelést, a szocializmus építését segítették elő. Igen sok üzemi kultúrcsoport készült fel színdarabbal, rövid •ogvfel. vonásosokkal a körzeti döntőre*. A szín játszócsoportok egy-két kivételtől eltekintve, jól választották meg műsorukat. A legkiemelkedőbb telje, sítinényi egyhangú véleménye, szerint a 191-es Iparostanuló Otthon ifjúsága nyújtotta. Valósággal saját éle. tűket ábrázolták a színpadon, meggyőző eszközökkel az Igor és társa című színdarab első felvonásában. 15—16 éves fiatalok megmutatták, hogy a kultúraumká nem szorítja hát térítő a tanulást, éppen ellenkezőleg, elősegíti azt... A szereplő ipari tanú lók a jó kultúrinunka mellett megjavították iskolai eredményeiket is. Előmenetelük 2 hónap alatt 69 szó e diákkal emel kellett. A szocialista épitőmunkát szolgált a a Mecsokszabolot-telepiek .Kist- győzelem1 című dunapentelei jelenete, vagy a MÁV Pályafenntartási RÍSZ .,Kányásznk'‘ cimíi egyfelvoná sósa. A selejt ellen a Kiskereskedelmi Vállalat ,, Titokzatos betegség“ című jelenete vette lel a harcot. In bemutatták a színdarabok és jelene, fék a baráti Szovjetunió és szövetséges népi demokráciák dolgozóinak életét és harcait. mint a Bőrgyár .,Éríiink harcoltak“ című színműve, vagy a vasutas kultúresoport ...\ koreai helyzet“ című jelenete. ,\ Rendöregyesület színjátszói ,,'Irumap nyilatkozik" cimü jelenetében a ina ga szennyes valóságában mutatták meg az amerikai imperialisták állati kegyetlenségét, de megmutatták azt is. hogy ezek az embertelen gonosztevők, akik nők és gyermekek tíz- és százezreit gvikolják bajomra, kegyetlenségük mellett milyen undorítóan gyávák. Rosszul választották meg témájukat a sörgyári • színjátszók. Az egymás után következő jobbnál-jobb egyfelvonásosok közül valósággal kirítt a „Gomba NV“ című jelenet. Ez a vígjátéknak csúfolt darabocska a felszabadulás előtti kabarék levegő- jót elevenítette fel. elcsépelt helyzetkomikumai inkább bosszankodást, mint derültséget váltottak ki a nézőkben, hagy kár, hogy a. Sörgyár tehetséges színjátszói ilyen tartóimat, tan, felszínes jelenetecske betanulására pazarolták idejüket, ahelyett, hogy a szocialistorrealista színdarabok. jelenetek rendelkezésre álló tárházából választoltak volna. A jeleneteken meglátszott, mennyi szeretettel. mennyi ávérzéssel tanulták azokat. színjátszóink. „A kulturális tömegmozgalom az a nagy tartalék, amelyből ki kell emel- nünk az utánpótlást a magasabb művészet számára Is" — mondotta Révai elvtárs. a népművelési minisztérium országos értekezletén. A pécsi űzetni színjátszókból is előreláthatólag jó pár új tehetség kerül majd felszínre. A túnccsoportok közül a pécsi MA V Igazgatóság Jö tagú tánccsoportja saját gyűjtésű baranyai táncaival került a. legjobbak közé. A csoport tagjai szorgalmasan gyűjtöttek népi táncinotivumokat Kákicson. Óesárdon, I’üspökbogádon; Ko- zármietényben, Mohácson és az Ormánságban. A saját gyűjtés felbecsülhetetlen jelentőségét mutatja az a siker, amit a MÁV tánccsopórtja elért „A népdal, a népi. tánc az az ajándék. az a hozzájárulás, amelyet a parasztság ad új, születőben lévő szocialista kultúránknak ... ez az új formája a munkásság és a dolgozó parasztság szövetségiének" — mondotta Révai elvtárs. A MÁV tánc- csoport e-tanítás szellemében dolgozott és ez a titka sikereinek. A többi tánoosoport is szívesen, fiatalo-s lelkesedéssel, örömmel táncolt. 'Táncukon azonban megérzett a bróssu. rajz, az, hogy a csoport, tagjai nem eredetiben, magától a néptől tanulták meg előadott táncaikat, hanem többszörösen átdolgozott, néha túlságosan is feldolgozol; láne.moliviiinokat taníttattak be. velük oktatóik. A pécsi Kesztyűgyár kulfúresoportja szinte minden vasárnapját vidéken tölti. Igazán alkalma lenne á csoporttagoknak falujárás közben megismerkedni a dolgozó parasztok táncművészeié vei is. A Kesztyűgyárnak oktatóiskolát végzett táncosa is van és mégis idegeit oktatótól tanulták be táncaikat. Ennek eredménye, hogy a bemutatott, magyar táncban is benne volt a szláv és román táncmotívumoktól kezdve a francia négyes rétes-figurájáig minden, csal; éppen magyar motívum nem. A Pécsi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál hasonló volt a helyzet és a kedves,' lélekkel és ritmussal teli népi táncosok marosszéki lánc helyett -- a láncoklaló hiba jó. hol. reggeli tornához hasonló táncot lejtőnek. A táncoktatás hiányosságait azonban nagy százalékban kik/iszö- bötle a táncosok végtelen lelkesedése. A Posta táncosai már megindultak azon az úton, amely az igazi népi fanéhoz vezet és erre az útra kel] lepnie minél előbb a még. mesterkélt agy onko reogra f izá 11 táncokat járó tőbe csoportoknak is. Ennek első <,H»l(\totr'le az, liojry az üzemek v sajnáljál,' I átír oktat ói tanfolyamra küldeni kádereiket, azután pedU ad- ják meg a csoportoknak a lehetőséget. hogy falura menjenek és ott magától a néptől tanulják meg táncaikat. Baranyában különösen nagy lehetőség áll a gyűjtők előtt, hiszen az Ormánságban, a Mohács-vidék, a délszláv községek tánckultúrájában bő. ven válogathatnak üzemeink dolgozói. A kórusok között szépen, -kulturáltan énekelt a pécsi városi tanács fiatal vegyeskara. Mozgalmi dalaival, grúz és magyar népi dallamaival meg hódliotta a közönséget. Somos Jenő és Tömének Nándor jól Összefogják a kórust és szólamonként is alaposan foglalkoztak a dalosokkal. akiket ének és zeneelméletre is oktatnak. A pécsi Postások 16 ta^ú népi együttese é« kórusa megmutatta, hogy kislétszámú énekkar is gyönyörű eredményeket produkálhat, ha munkájukat a lelkesedés és céltudatosság hatja át. Lelkesen, szárnyaiban, élelvidáman énekelték Poljuskát, Dunajeyszkij Sport-indulóját, a magyar népdalegyveleget és az Üdvözöllek Moszkvát. Pompásan szerepelt a Bőrgyár kórusa is. A felsorolt énekkarok sikerének az a „titka”, hogy igazi, szocialista tartalmú, népi eredetű, mozgalmi dalokat, a felszabadult, boldog élet dalait énekelték. A Zsolnay-gyár jól felépített, jó erőkből álló énekkarának műsora azért nem talált tetszésre, mert dalaikban nem az új élet örömeit, nem a felszabadult dolgozók vidámságát tolmácsolták, hanem a közelgő fekete felhőkről, szürke libákról, csalódott szerelmekről és az ángy;ka által sütött rétesről énekeltek. Antal György karnagy még külön is vigyázott arra, nehogy véletlenül „mindent“ kihozzon az énekkarból és állandóan csendesítette, leintette a dalosokat. A férfiének esek alig jutottak szóihoz és ezek a körülmények eredményezték, hogy a kislétszámú Postán énekkar szebben, tisztábban, messzehangzóbban hozta ki lígy a dallamot, mint a szöveget. Senkinek sincs kifogása, ha Antal György karnagy a mozgalmi és népdalokon kívül magasabb művészi teljesítményekre is oktatja a Zsolnay- gyár tehetséges, széphangú dalosait, de üzemeink dolgozóinak mindenek, elöli olyan dalokkal kell megismer- kedniök és olyan dalokat kel! tovább is adniok, melyek munkánkat segítik, melyek szocializmusunk- építését támogatják. Ezek a dalok pedig sajnálatosképpen hiányoztak Antal György karmester műsorából. Végered menyben a kétnapos pécsi körzeti kultúrvcrsenyben továbbjutottak szín játszásban a Pécs-szabol- csi, pécsújhcgyi színjátszók, az Iparostanulóotthon, Állami Áruház, Posta, Tűzoltóság, Dohánygyár, Rendőregyesület és Magasépítési Vállalat színjátszói. Táncban a szabolcstelcpi pécsbónyateirpi, MÁV, Posta, Ruházati Bolt, Dohánygyár, Sörgyár, Magasépítési Vállalat, cs a Budai 1. MNDSZ és DISZ csoportjai jutott to vább. A kórusok közül továbbjutottak a pécsbányatelcpiek. pécsújhegyick és szabolcstclepiek, valamint a Po-sta, a Bőrgyár, Zsolnay-gyár, Magasépítési Vállalat. Borforgalmi Vállalat és á városi tanács énekkara. A szilágypusztai állami gazdaságbau a munkamódszerátadás megszüntette a 100 százalékon aluli teljesítményeket A szilágypusztai állami gazdaságban az új norma életbelépésekor több dolgozó még nem látta meg az új norma jelentőségét. Azonban a ió felvilágosító munka nyomán a dolgozók rájöttek arra, hogy ez a helyes úl, mert így tudunk többet és jobbat termelni az országnak. A brigádvezetők átadták a munkamódszereiket a több; dolgozónak, akik lelkesen kezdtek neki a munkának. A takarmánymaghozörépa kiültetésénél például az első napi teljesítmény csak 80 százalékos volt, a munkamódszerátadás utáni napon pedig már a leggyengébb dolgozók is elérték a 100 százalékot. A legjobbak teljesítése elérte már a 128 százalékot. Az elsők között voltak Brückner Katalin, Weibl Mária. Schil- linger Teréz. Polgár Etel DISZ-tagok, Vörös Istvánná, Polgár József, Pencz József és a többiek 123 százalékot teljesítettek. A zab elvetésénél Réger János, Oszvald Jakab. Török Lajo* 115 százalékos teljesítményt értek el. A borsó vetésnél is szép eredmények születtek meg,. A traktorosok Is ió munkát végeztek, Kary József, Gáspár Alajos tárcsázásban 110 százalékot teljesítettek. Dolgozóink tudják, bogy szorgalmas munkával készülhetnek fel legméltóbban hazánk felszabadulásának megünneplésére. Mindannyian tisztában va- gyünk azzal, hogy a iöbbtennelés£el a békét védjük. Ezért emelkednek nap. mint nap magasabbra nálunk a termelési eredmények, mellyel 5 éves tervünk gyorsabb megvalósítását szolgáljuk. Herendi Dezső igazgató Szilágy-pusztai állami gazdaság. A Pécsi Épületi a kai ősi pari Vállalat dolgozói vállalásaik túlteljesítésével győzelemre viszik a felszabadulási mim ka verjen vt A Pécsi Épíiletlakatosipari Vállalat 1950 decemberében alakult. Azelőtt a Pécsi Magasépítési Vállalatnak volt egyik vertikális űzetne. A megalakult vállalathoz hozzácsatolták a volt Ar- nold-féle lakatosüzemet A. A vállalat nak kezdetben aok nehézsége volt. Ma már sok hiányosságot kijavítottak. \ fejlődé'» lemérhető az üzem á t lag tel - je-ítésén is Januárban az ün-m átlag- teljesítése 100.8 százalék volt. Február 'hónapban a termelés 106 százalékra emelkedett. Hazánk felszabadulásának ünnepére a dolgozók több mint 83 százaléka tett eddig ' felajánlást. Számos dolgozó a felajánlását már túlteljesítette. Ezek közé tartozik Laki László lakatos, aki a 108 százalékos vállalása helyett 152 százalékot teljesít. E mellett Laki elv- társ jó minőségű munkát végez cs a selejtest a minimumra csökkentette. Nagy János villanyhegesztö 1949- ben lett segéd. Eljött Nagybicsérdről, hogy mesterséget tanuljon és mint ipari munkás többet termeljen az országnak. Nagy János szorgalmas munkájával az április 4-re vállalt 116 -zá zalékot magasan túlteljesítette. 180 százaléknál tart. Ezt az eredményt azonban még fokozni fogja. Köbl Ferenc lakatos is szép eredményt ért el. Ferenc István e.lvtúrs az üzem ÜB- titkára ezt mondja; — Huszonhat évig dolgoztam az Ar- nold-üzemben. Ez az idő megmutatta nekem, mindazt, ami jellemzőjó a tőkések kizsákmányolásának. Ma teljesen szabad vagyok. Bo!dcgai> dolgozom, mert tudom azt. hogy saját magunknak termelünk. Mindaz, ami n kezünk alól kikerüli, ötéves tervünk eredményeinek mondható. A vállalatnál nagy súlyt fektethetnek az újító mozgalom kiszélesítésire is. Fu. ‘ács Kálmán újítási megbízott, egy o'yan készüléket szerkesztett, amellyel könnyen lehet élére hajlítani a lapos vasat, amely a Dunai Vasmű építéséhez kerül. Az újításnak bevezetéséiül 200 százalékra emelte fel t ermeférét. Odrobinn András csoportvezető a ..teschauet'' összekötő nyclvzár újításával. amit országos viszonylatban gyár tanak. 10.875 forint jutalomban részesült. Ezenkívül elkészített egv lemez- hajlító gépet, amelyen három milliméter vastag vaslemezt lehet hajlítani A vállalat 115 forint jutalomban részesítette A Pécsi Épületlakatos ipari Vállalat dolgozót eddigi eredményüket tovább emelik. Munkájuk nyomán erő. “ödik az ország. A Szabad Föld olvasása után jobban megy a munka Fekecs Vendel kisdobszai dolgozó parasztnak Kisdobsza községbe 25 Szabad Föld járt. Dolgozó parasztjaink rendszeresen olvassák a Szabad Földet, a dolgozó parasztság hetilapját. Most, hogy Pártunk javaslatára a Df.FOSZ Szabad Föld kampányt indított, a kk- dobszai pártszervezet irányítása mellett a Párt népnevelőinek segítségével a DKFOSZ aktívái felvilágosító munkát végeznek, hogy újabb Szabad Föld előfizetőket szervezzenek, hogy egyetlen dolgozó paraszt se legyen, aki ne olvasná a Szabad Földet. Eddig újabb 5 előfizetőt szereztek. A felvi- ságosító munka tovább folyik, a népnevelők ismertetik a Szabad Föld cikkeiben megjelent mezőgazdasági rendeleteket. szakmai útmutatásokat, megmagyarázzák, hogy a mezőgazdasági munkában milyen . nagy segítséget nyújt a dolgozó parasztnak, ha rendszeresen olvassa a Szabad Földet. A Szabad Föld igen jó fegyver a dolgozó parasztság kezében a falu kizsákmá- nyolói, a kulákok elleni harcban. A Szabad Föld rendszeres olvasója Fekecs Vendel 14 holda« dolgozó paraszt. Most bárom hónapra fizetett elő a Szabad Földre, hogy ne legyen az előfizetésre gondja. Már annyit tanult ebből az újságból, hogy igazán megszerette. A Szabad Föld hetilap, mely a kiil- és belpolitikai események egy heti anyagát foglalja magában és rendszeresen tájékoztatja a parasztságot a mezőgazdasági munkák szakszerű elvégzéséről. A napi munka mellett bőven van rá idő, hogy a vezércikktől az utolsó betűig minden héten kiolvassa. — Sok újítás van i Szabad Földben, — mondja Fekecs Vendel dolgozó paraszt ,ami minket, parasztokat nagyon érdekel, kell. hogy többet, jobbat termeljünk, mert a többtermeléssel népgazdaságunkat is erősítjük, de saját magunk számára sem mindegy az, hogy egy hold földről 2—300 forinttal többet, vagy kevesebbet takarítunk be. — A gyapottermelés a dolgozó parasztoknak új, eddig ismeretlen munkát ad. Most már az egyénileg dolgozó parasztok is foglalkoznak a gya- poüermelésscl. Fekecs Vendel is elmondotta, hogy a gyapotot eredményesen megmunkálni a Szabad Földből tanulta meg, mely rendszeresen ismerjen a Szovjetunió évtizedes tapasztalatait, hogy milyen módszerekkel érlek el állandóan magasabb termésátlagot. Ismerteti a Szabad Föld az öntözés nélküli rizstermelést, hogy a Szovjetunióban hogyan foglalkoznak vele. Nagyon jó újítást olvasott Fekecs Vendel most a paradicsomtcr- melésről, amit ö maga is nagyon helyesnek talál és ezentúl úgy fogja ültetni a paradicsomot. Az előre elkészített földön e.gy kapa földet felveszünk, letesszük a paradicsom palántát, majd úgy tesszük vissza a földet, hogy a palánta félig fekvő állapotban legyen elhelyezve. így a növény gyökerei szélesebb helyen terülhetnek cl, több nedvességet kapnak és a termés sokkal több lesz. Nagvon helyesnek találja ezt a módszert Fekecs Vendel, mert nekünk állandóan haladni kell a iermelii-s frontján, nem elég az a szakmai tudás, amivel az öregapáink dolgoztak. Rendszeresen ismerteti a Szabad Föld a termelőcsoportok eredményeit, munkamódszereit. Ismerteti egyes termelőcsoportok milyen munkamódszerrel érnek el kiváló eredményeket és feltárják azt is, milyen hibákat követnek el. így azt is megírta, bogv egyik termelöcsoport az elmúlt évben háromszor töltögette a burgonyát. Először 10 centi magas volt a burgonya, másodszor 20—25 centiméter és még virágzás elölt körülbelül 30'centis korában ismét feltöltölték és 120 tuá/sa termést értek el holdanként. A Szovjetunióban állandóan foglalkoznak új állatfajták kitenyésztésével. A Szabad Föld nem csak ii róla. ha nem képekben be is mutalja az állatokat, vagy különböző növényeket Kisdobszán most még nincs lehetőség arra, hogy moziba járjanak, hogy filmen tanulmányozhassák az újításokat, újabb állatok, növények kitenyésztésének módszereit. A Szabad Föld komolyan megbírálja az egyes tcrmelöcsoportok, gépállomások munkáját és a bírálaton keresztül sok segítséget ad a hibák kijavításához. Ugyanakkor a gépi munka je. lentőségét is méltatja, megírja, hogy milyen eredményt értek el egyes helyeken a gépállomás segítségével. Ezen keresztül szerette meg a gépi munkát Fekecs Vendel is és ö ir- a gépállomással szántatott az ésszel. A Szabad Föld rendszeresen foglalkozik a mcző^aztlasági remieletekkel, minisztertanácsi határozatokkal, melyeknek ismerete nélkül nem dolgozhat egv dolgozó paraszt sem. Innen ismerlek meg az egyes növények elvetésének határidejét, a műtrágya használatának módszerét és több mást. ami egy dolgozó paraszt munkájához szükséges. Megismerik belőle a korai vetés jelentőségét, azt, hogy az elmúlt nyáron milyen magas terméseredményt ért cl az, aki korán vetett Ezért Fekecs Vendel már a tavaszi vetésnél is felhasználta a Szabad Földből tanultakat és elvetette a zabot, árpát, vörösherét és u burgonya kukorica alá is elkészitetie a földet, hogy minél előbb elvethessen, mert a Szabad Föld azt tanítja, hogv o korai vetésnek nincs párja. Minden rendeletét külön megőriz, hogy mindenkor elövehosse és tanulmányozhassa. Most a terménybegyüjtcsről szóló rendeletét tanulmányozza, hogy tisztába legyen ezzel a kérdéssel is. mert azért van a Szabad Föld. hogy megtanítsa a dolgozó jtarasztrágot a rendclctek ismeretére és betartására Fekecs Vendel olvasta a Békctanáe* felhívását, hogy aláírásunkkal követeljük a/ 5 nagyhatalom békés megegyezését. De tudjuk, hogy nemcsak az aláírással, hanem a jó tavaszi munkával kell harcolnunk a békéért Ehhez n harchoz nagy segítséget ad parasztságunk számára a dolgozó parasztság hetilapja, a Szabad Föld.
