Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-02 / 27. szám

4 NAPLÓ 1951 FEBRUÁR 2 inai HépkSztársaság süsü irányúié amerikai javaslat végérvényesei leleplezte az OSMonaanyt, mint a koreai és a többi távalkeleti kérdés békés rendezésének ellenségét — Állapította meg Carapkin nsovjet küldött as ENSZ politikai bizottságának ülésén • Tíz ENSZ-kőzgyiEés politikai hfzolt- *é^ának január 30-i délutáni liléién folytatták a koreai kérdés vitáját. Carapkin, * Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Kína! Népköztársaság ellen Irá­nyuló amerikai határozaí-tervezel végérvényesen leleplezte az USA-t, mbit a koreai és más távolkeleti kérdések békés rendezésének el­lenségét. Carapkin rámutatott: a tervezel eélj a. hogy kiterjessze a konfliktust a Távol-Keleten. A tervezet ennélfogva akadályozza a koreai és más távoíke- Jeti kérdések békés rendezését. Az egész vi£ág népei ■tudják ezt és nem 'tévesztik meg őket az USA tényeket elferdítő nyilatkozatai sem, Carapkin a tizenkét ország határo­zat-tervezetéről szólva rámutatott, bogy a szovjet, küldöttség már kiemel le ennek » tervezetnek hiányosságait. . Miután a határozat-tervezetet niódn- . «flották és abba újabb rendelkezést foglaltak, amely a tüzelés megszünte­tésének elsőbbségét írja elő, még ke- ;■ vésbbé kielégítővé vájt. Évért a Szovjetunió módosító Ja­vaslatot terejszt elő és Indítványozza, hogy ezt a ponlo1 a következő rendelkezéssel cseréljék fel: „E cél megvalósítása érdekében első lépésként a feiiternliteH hét or­szág képviselői első ülésükön megál­lapodnak a koreai tüzelés ideiglenes megszűntei黫 érdekében szükséges megfejelő intézkedésekről. Az említett megállapodás életbeléptetése után a hét ország képviselői második lépést lesznek: megtárgyalják a minden ide­gen csapat Koreából vailó kivonásá­val kapcsolatos intézkedéseket és módszereket: azokat a módszereket, és eszközöket, amelyeket a koreai nép­nek ajánlanak abból a célból, hogy • köreid nép szabadon, maga ren­dezze belső ügyelt, az amerikai fegyveres erők Tajvanról és a tatvani öbölből vtiló kivonásának kérdését a kairói és a potsdami nyilat­kozatunk megfelelően: továbhá a Tá­vol-Keletre vonatkozó kérdéseket.” Eziatán Ran, India képviselője emel­kedett szólásra és kijelentette: Az in­diai kormány olyan értesülésé, kapott, hogy a tizenkét ország határozati ja­vaslatát január aft-án Pekingien a • békéé rendezést biztosító alapként te- kintcílék. Ran hozzáfűzte# indiai kormány »et tartja, hogy a tizenkét ország tervezete alap­ján a Kínai Népköztársaság haj­landó lesz együttműködni a békés remfocéare irányuló megbeszél érie­ken. b indiai kormánnyá! art la közöllék. bogy mivel a kínai kormány békéi kíván, beleegyezik abba, hogy a tü­zelés megszüntetésének kérdését már •-Z értekezlet első ülésén éti döntsék. Ran rámutatott: az indiai kormányt értesítették, hogy ezt a szempóntot a kínai kormány igaz törekvésnek te- kinti a béke elérése érdekében. Pearson kanadai küldött kijelentet te, hogy az amerikai tervezetre sza­vai. Ugyanilyen értelemben nyilatko­zott Jebb -angol küldött is. Ezután Carapkin, a Szovjetunió képviselője tiltakozását jcäentette be amiatt, hogy * szovjet módosítást •em veszik figyelembe és követelte, bogy a szokásoknak •uegfdelüen adjanak lehetőséget arra, hogy a küldöttek tanulmá­nyozhassák ezt a módosító javas­latok * Lengyelország, Szíria, Egyiptom és India képviselője szintén tiltakoztak az eflnök arra irányuló kísérletiéi el­lep, hogy a bizottság haladéktalanul szavazzon az amerikai tervezel feleli. Norvégia képviselője szintén támo­gatta a Szovjetunió álláspontját. Austin, az USA képviselője azt állí­totta, hogy az USA nem ismerte el a Üzenkét ország tervezetének efsőbbsé- *&•; ' Urdaneta elnök' azt állította, hogy már bejelentette a vita befejezési, Carapkin rámutatott, az elnöknek tudnia keli, hogy a módosítás vitát idéz elő és ezért nem állt fogában bejelen­teni a vita befejezését. Szarper törők küldött javasolta, hogy a bizottság lásson szavazáshoz. DzsemaM iraki küldött em'lékezínlte *E elnököt, hogy n tizenkét ország tervezete vitán felüli elsőbbséggel rendelkezik. A libanoni küldőit rámutatott, hogy a Szovjetunió kül­döttének kétségkívül igaza van, ami­kor ragaszkodik a szovjet módosítás megvitatásához. lebh, Anglia képviselője azt a vé­leményét fejezte ki. hogy Időt kell adni a szovjet módosítás megvi­tatására és kis szünetet kell tartani. Az elnöklő Urdanéta eraiián beje­lentette, hogy a bizottság áttér a sza­vazásra és azt a Szovjetunió módosí­tásával kapcsolatban kezdi., önkénye­sen szavazásra tette fel Törökország küldöttének a villa megszüntetéséről szóló javaslatát. A javaslatot harminc­hat szavazattál tizenhét ellenében el­fogadták. öt küldöttség tartózkodott a szavazástól A szovjet küldött tiltakozott « bi­zottság törvénytelen halárára la ellen. A szavazógép elfogadta az amerikai javaslatot Január SO-Sn este az ENSZ politi­kai bizottsága megtartotta — aznap a harmadik —■ ülését a koreai kérdés­sel kapcsolatban. Urdaneta, a bizott­ság elnöke az ülés megnyitásakor sza­vazásra bocsájtolta a Szovjetunió kül­döttsége adtai beterjesztett módosí­tást. A bizottság harmincnyolc szava­zni tál öt ellenében elutasította a Szovjetunió módosító javaslatát. Az ázsiai országok nem veitek részt a szavalásban. Ezután a bizottság 22 szavazattal !A ellenében (tizennégyen tartózkod­tak a szavazástól), elutasította az ázsiai országok javaslatának azt a ponlját, mely a hét állam tanácskozá­sának egybehívó sír*, indítványozza. Ezután a bizottság elnöke szavazás­ra bocsátotta az amerikai határozati javaslatot Libanon módosításával, A politikai bizottság névszerinti szavazással negyvennégy szavazatta) hét ellenében — nyolcán tartózkodtak a szavazástól *— jóváhagyta as amerikai határo­zati Javaslatot egészében Libanon módosításával. A Javaslat ellen szavazott: Burma, a Bjelorusz Szovjet Szocialista Köz­társaság, Csehszlovákia, India, len gyeJország, az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság, a Szovjetunió. Tar­tózkodott a szavazástól: Afganisztán. Egyiptom, Indonézia, Pakisztán, Svéd­ország, Szíria, Jemen és Jugoszlávia. Angol-amerikai kestlrményesésre összehívták a Biztonsági Tanácsot a Kínai, Népköztársaságot agresszornak nyilvánító javaslat“ megtárgyalására Január 31-én az angol-amerikai tömb kezdeményezésére összehívták a Biztonsági Tanács ülését. Az ülés összehívásának az volt a célja, hogy levegyék a napirendről a koreai kér­dést és hogy a közgyűlés elfogadja azt a határozatot, mely a Kínai Nép­köztársaságot „agresszornak“ nyilvá­nítja. Jebb, angol küldött a kővetkező határozati javaslatot terjesztette elő: „A Biztonsági Tanács elhatározza, hogy n „Koreai Köztársaság elleni agresszióval kapcsolatos panasz“ című pontot kirekeszti a tanács áMaJ tár­gyalt. kérdések kőzüL“ Carapkin, a Szovjetunió kfildöMe kijelentette, hogy az úgynevezett pa- n; :zt „a Koreai Köztársaság elleni agresszióval kapcsolatban” Jogellene­sen vették fel a Biztonság Tanács napirendjére. Hangsúlyozni keli — mondotta Carapkin —, hogy minden határozat; melyei a Biz­tonsági Tanács ebben a kérdésben az USA nyomására elfogadott, tör­vénytelen volt, mert ezeket a hatá­rozatokat a Szovjetunió és Kína részvétele nélkül fogadták el. A Kínai Népköztársaság úgyneve­zett „intervenciójának“ kérdését szin­tén alaptalanul vették ; fel a közgyű­lés ötödik ülésszakának napirendjére és ez csupán az. USA agressziójának álcázására szolgált. A Biztonsági Tanács ezután elfogad- ía Anglia javaslatát. Ezzel a Tanács ülés® végétéit. A Szovjetunió sícsapata nyerte Poianában a négyszer tíz km-es férfi váltófutást Csütörtökön a négyszer tíz, km.és férfl sífutó váltó versennyel meg­kezdődtek PúiaJitiban a IX. Téli Fő­iskolai Vffláerbajnokeág küzdelmei. Pontosan kilenc óraikor indult e! n tíz csapat, etső futója. A szovjet váltó utolsó versenyzője, Oljascv csaknem kétezer méterre!, gyfaött. A, magyar csapat végig a 9—10. hél von futott. Főiskolai viMjrbajnok 1. Siovjet- unió (Terentyev, Borin, Csernev. Oljasev) bárom óra 13:53 p.erc, 2. Románia A) csapata bárom óra 20: 54 pere, 3. Bulgária, három óra 21:15 perc. 10. Magyarország (Szabó, Gön­czi, Juhász, Jakab) négy óra 05:10 pere. A. női és a férfi niűlesiklá.ví a festői szépségű Posztttvarul helyen rendez­ték meg. Főiskolai .világbajnok: Moza­rtivá (csehszlovák)“2:14.9 porc, 2. Bu­ják Anna (lengyel) 2:27 perc, 3. Szendrői Ildikó (magyar) 2:27.8 perc., 9. Delmár Glória (magyar) 2:55.7 p. 14. Iszer (magyar). A férfiak versenyében főiskolai vi­lágbajnok: Dzid zik (lengyel) 2:02.3 p. a magyar versenyzők ideje Máté 2:09 1 p, Sátori 2:09.9, Czimmermann 2:10, Kovák 2:22.1, Gyuris 2:42.5 perc. Felavatták a mohácsi délszláv kulfúrotthont Mohácson a délszláv olvasókör he­lyiségeit nagyszerű kultúrotthonná ala­kították át A mohácsi DISZ-fiatalok lelkes, odaadó munkával feldíszítették az otthon termeit nemcsak képekkel és jelszavas feliratokkal, de a mohá­csi délszlávok ajándékaival, festeti rózsás sokác tányérokkal. Az eddig elhagyatott termeket most már élénk kultúráiét tölti meg: A kultúrotthon avatásán n mohácsi délszlávokon kí­vül magyarok is szép számmal veitek részt. VoBSi János, a mohácsi MDP vá­rosi pártbizottságának titkára meg­nyitó beszédében hangsúlyozta, hogv a magyar alkotmány, a sztálini al­kotmányhoz hasonlóan, Jogot biztosít nemzetiségeinknek a kulturális fej­lődésre és ezt a jogot népköztársasá­gunk av. alkotmány szellemében biz­tosítja is. — Tanuljátok meg ebben az áj dél­szláv kullúrotthonban as igazi hqza- szereietet, a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti hűséget é» szeretetek Álljatok a- szocialista kul­túra kifejlesztésével a béketábor szol­gálatába. Zsivkovics György, a délszláv dol­gozók nevében délszláv nyelven .mon­dott köszönetét a Pártnak a kultúr­otthon megnyitásáért és átadta. o ranyamegyei Tanács ajándékát,,, egy nagyteljesítményű, hatlámpás rádiói. A kultúrműsor során a mohácsi délszláv kultúrcsoport népi zenekara és táncegyüttese pompás népi számo­kat adott elő, de szerepeltek a szó­rakoztató műsorban a mohácsi" ipa­rostanuló-város fiataljai is. Igaz" test­véri egyetértésben és összefogásban késő éjszakáig főként népi táncok és népi dalok mellett szórakoztak Mo­hács délszláv és magyar fiataljai a, kultúrotthon ünnepélyes megnyitása-« kor. ­Két éve szabadult fel Peking Nie Aeurtg-Osen pekingi polgármes­ter Peking felszabadulásának máso­dik évfordulója alkalmából írt cik­kében megállapítja, hogy az a mun­ka, amit Pekvigben 1949-ben és 1990-ben az újjáépítés terén végez­téik-, mindenkivel megérteti, mennyi­re fontos, hogy az ország békében végezhesse építő munkáját. Ez a be­látó« vezeti a Irina! dolgozók ezreit — folytatja * cikk — jüankorv(5nkás­tesnek jelentkeznek, hogy segítsenek! a szomszédos Koreának, e® • vezeti a kínai népet, mikor liátd&MSÓtitánt szembeszáll as USA agressziójával. A várostervezés terén rőtülJá vftS értékes segítséget nyújtottak a szo‘c- jct szakemberek. Peking kétiniUiá lakosa mélységesen hálás esért n tá­mogatásért. ' Harm Sneezer hitlerista TSteék §KQlgálalálmn A Jngoezláv politikai emigránsok Moszkvában megjelenő lapja, „A szocialista Jugoszláviáért' a követ­kezőket írja: Az Inter,national Nows Service amerikai hírügynökség nem­régiben közölte, hogy a jugoeetáv légierő pilótái azoknak a német pi­lótáknak a vezetésével tartanak gyakorlatokat, akiket a jugoszláv katonai misszió toborzott Nyugat- Németországbrm. Zágráb környékén például minregy ötven német pilóta működik, akiknek munkáját Tito ék busásan megfizetik. ! ’ Újvidék mellett kiképző tábort (é_ térit ettek, ahol mintegy harminc­ezer német — rolí hadifogoly —* különleges katonai kikéjzésbett. ré­szesül: Ti took egyáltalán nem 'titkol­ják, hogy ezeket a németeket » jut* goesláv hadsereg egységeinek „inog- erősítésére” akarják felhasználni.' , „Az agrárkérdésről44 címmel kétkötetes gyűjtemény jelent meg Lenin munkáiból Két. kötetben, mintegy 1500 oldal terjedelemben jelent meg a Szikra ki­adósában „Az agrárkérdésről” című gyűjtemény.^ rsmeiv Leninnek JfiM áp­rilisa és 1923 januárja között megírt nagyobb munkáit, tanulmányait, be­szédeit, vázlatait és cikkeit tartalmaz­za. Ez az anyag felöleli azt a fejló dési szakaszt, amely a kapitalizmus kialakulásától kezdve a mezőgazdaság Pleven a tanácskozáson Franciaországot teljesen kiszolgáltatta az amerikai Imperializmusnak A moszkvai rádió hírmagyarázója szerint a Fehér Ház közleményéből és még inkább René Pleven, francia miniszterelnöknek a washingtoni Na tional Press Clubban mondott beszé­déből kiderül, hogy a francia minisz-. terelnök Washing ónban olyan kőié lezettségeket vállalt, amelyek Francia- országot még jobban odaláncolják az ame­rikai imperialisták agressziói ter­veihez. A francia miniszterelnök teljesen hozzájárult Nyugat-Német ország fel­fegyverzésének amerikai érvéhez Pleven térdet hajtott az amerikai militaristák ama követelései előtt is, hogy a nyuga'németországi fegyveres érők aránya az. atlanti haderőben húsz százalék legyen. Plcven Wa­shingtonban kötelezettséget váMalt arra is, hogy 1953-ra a francia fegyveres erők létszámát 900.000 iőre emeli. Pleven washingtoni utazása előtt az amerikai újságok már nyíltan írtak arról, hogy a Pentagon elégedetlen a francia expcdiciós haderő teljesít menyeivel Indokínában. Truman - sajtójeleniésck szerint —' megígérte P'evennck, hogy újabb kilenc légi- raj" bocsát a franciák rendelkezésére Ezeket azután Plevennek francia p: lótákkal kel! Indokínába küldenie. A világuralomra törő amerikai agresszió fervent Franciaország­nak tehát saját iiaí vérével keli megfizetnie. Plevennek be keS ismernie, hogy a vietnámi „szennyes háború" már eddig is kétmilliárd dollárba került, vagyis flbbc, mint amennyit Francia- ország Marshall-dollárokban eddig öi.-ze^en kapott. Ebből Franciaország dolgozói megtudhatják, hogy a „nagy­lelkű amerikai segély" pemcsak t daságilng juttatta szolgasorba ti,,zá- Iukat, hahem olyan gyarmati háború viselésére is kényszeríti őket Indo­kínában. amely már eddig is sokezer francia katona éle ébe került. Pleven Trumannál tett látogatása után Lacoste francia küldött, az ENSZ po.itikai bizottságában fenn 'árfás nélkül csatlakozott az ameri­kai határozati javaslathoz, amely ag­resszióval vádolja Kínát Koreában. Ezzel a frencia uralkodó korok nyilían támogatják az amerikai agresszió kiterjesztését a koreai nép és a Kínai Népközlárseság ellen, A francia miniszterelnök utipogy- •jyászában magával vi !e a reakciós francia kormány antidemokratikus In­tézkedéseit az Atlanti .Tömb „meg szi árdítása" érdekében. Pleven meg- alázkodóan bejelentette amerikai gaz dúsnak azt is, hogy kormánya fokoz­za és kiszélesíti a béke hívei és «1 franciaországi haladó szervezetek el­len indí ott hadjáratát, amidőn né­hány nappal ezelőtt az ENSZ alap­okmányának cs a köztársasági alkot r,"íny-biziositékai nyit megsértésével megtiltotta három demokratikus nemzetközi szervezep központjá­nak működését francia földön. P'even miniszterelnök tárgyalásai­val összefüggésben az Humanité meg­állapítja: Pleven közleményének az a része, amely rámutat az „USA és Franciaország politikájának alapvető azonosságára", bizonyítja, hogy a tár­gyalások során szó s.-m lehetett vitá­ról. Truman elmondta követeléseit és Pleven ezeket elfogadta. A lap szerint: fellehető, hogy «or kerül Indokínában az amerikai beavatkozásra. Az Humanité kiemeli: Plcven a francia népet ágyútőiteléknek Ígérte. Franciaország népe azonban egyre jobban megmutatja Plevennek és tár­sainak: közel van már a nap, amikor a jenki bankárok támogatása nem tudja majd tovább megártani őket a miniszteri bársonyszékekben a nép akarata ellen. szocialista átalakulása leié tett slíS lépésekig terjed. Ezek a harcos írások kijelölik a forradalmi munkáspárt pa. ra&ztpoütikájának útját, továbbfej­lesztik s mnnirmust az a^nár paraszt- kérdés valamennyi terül ötén. L-itin agrár vonatkozási'! müvef ha­talmas segítséget jelentenek mirudazoti. nck, akik a magyar mezőgazdaság szocialista átalakításával kapcsolatos kérdéseket alaposan, történelmi össze­függésükben akarják megismerni és hatalmas fegyvert jelentőnek abban a. harcban, amely a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt, Rákosi Mátyás irányításával, a falun folyó szocialista építés diadalra juttatásáért egyre na­gyobb erővel bontakozik ki. 700 ezerrel növekedeíá a munliancltiüllek »zárna Nyugat- Németországban A Neue Zűri eher Zeitung jelwyöu „Nyugat-Némétoisz&gbaa az utóbbi két hónapban a munkanélküliség ug­rásszerűen emelkedett. A munkanélküliek száma 1950 októbere óta 700.000 fővel növe­kedett. A munkapiac helyzetének katasztro­fális rosszabbodásét elsősorban » szén, nyersanyag és vinanyenergüa- hiány okozta a nyersnnyagbebozftta! erős korlátozásával! együtt Az idén - egy kivételével - megkezdik a budapesti gyorsvaséit valamennyi állomásának építését A budapesti földalatti gyorsvasát építési munkálatai gyors ütemben ha­ladnak előre. Még ebben az évben — a Széli Kálmán.téri állomást kivéve — a budapesti földalatti gyorsvasát va­lamennyi állomásának építési munká­latai megindulnak. Az állomások épi tűsét egy függőleges akna süllyesztésé, vei kezdik inog, ezen keresztül szál­lítják el a kiiermoH földanyagot Az akna fölé tornyot építenek, a moly ben gépezetet helyeznek el, az szállítja aj földanyagot a felszínre.

Next

/
Thumbnails
Contents