Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-08 / 32. szám

2 1951 FEBRUÁR fr M R P L O PÁRT ÉS HÁRTÉPITÉS * Baskíiia bolsevik agitátorainak aiodizerc ,Itt az ellenség nem hatolhat át!“ Baskiria falvaiban több, mint 50.000 egtátor működik. Munkájuk formái és módszerei különbözük. A janauli körzetben az „Azat“ egye. sftcbt kolhozban a kolhoz-agitáció köz­pontja a termelési. brigád. NuruBin eJvlársat, aki a harmadik földműves- brigádban dolgozik, joggal tartják a legjobb agitátornak. A múlt év folya. mán ilyen és ebhez hasonló előadáso­kat tartott a dolgozóknak: „A mező­gazdasági szövetkezet szervezeti sza­bályzata — a kolhoz-étet megbont hn- tatlan törvénye", ,,.4 lermészetátahikí- tás sztálini terve“ és egész sor előadás a közös iil! lat tenyésztés fejlesztéséről, a munkafegyelem fokozásáról és szám. lalan külpolitikai témáról. Murit.lin elrvtársra jellemző, hogy minden elő­adását szorosan összekapcsolja a kot. hozparasztok munkájával, termelési feladataival­Az eredményes agitáeiós munka nagy segítségére volt a szövetkezetnek abban, hogy sikerrel fejezze be a me­zőgazdasági évet. Ilyenkor télen a politikai munka központja *iz-tiz házból álló csoportra. a« állattenyésztő brigádokba és a gép. és traktoráliiomásókra került át, A köztársaság páríszervozetei különös fi­gyelmet fordítanak a népnevelő munka fejlesztésiére az állattenyésztők köré. ben. A bakalinn körzet Mars Károly kol­hozában az agitátorok megszervezték az állattenyésztők szocialista ftilaján. fás teljesítésének ellenőrzését, ..harci röplapokat“ adnak ki és felhívják a kolhozparasztokat, hogy takarékosan bánjanak a takarmánnyal Bojarov, Hasizannv. TInfizov és más népnevelők, beszámolnak az állattenyésztőknek az ország fontosabb eseményeiről, ismer­tetik a szovjet á'lam bölcs sztálini külpolitikáját. Értékes felvilágosító-. moziósilő- niimka folyik a gép- és traktorállomá- nokon is. A műhelyben minden nap a munka kezdete elölt politikai beszá­molót tartanak. A dolgozók időben ér. fésülnek minden fontosabb esemény rőt, amely az, országban és a külföl­dön történik. A gép- és traktorállomá. son két Vörös Sarkot rendeztek be. ahol az összes fontosabb njságok. po- JilikívL és tudományos könyvek, hang. szerek, játékok megtalálhatók. Nem ■»életien, hogy a novotrojirkojei gép­es traktorállomás most mar rövidesen teljesen befejezi az egész traklorpark megjavítását­A datle-novoi gép- és traktorállo- uiáson kérdés.felelet estéket szervez­tek még. Ugyancsak itt a népnevelők kezdeményezésére bevezették, hogy a Vörös Sarkokban esténként köny­veket olvasnak fel. áfás agitáció« kollektívák a filmművészetet veszik segítségül a tömegek politikai művelésére. A inalojazovi gép- ás traktorállomáson hetenként ké ts z e r - há r o m-s z or mozi- olőadásokat rendeznek, amelyek előtt a legjobb népnevelők rövid, aktuális előadásokat tartanak. Ez hasznos és értékes formája az arpitártának. Most kezdődtek a köztársaságban az Oroszországi Szocialista Szövet, sésri Köztársaság és a Baskír Auto­nom Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának választási előkészületei. Esténként hosszasan égnek a lámpák a, falusi agitáeiós központokban. Az agitátorok hosszasan ismertetik a falu dolgozói előtt a Sztálini Al­kotmányt, az állampolgárok jogait és kötelességeit, a választási tör­vényt, a szovjet eiaberek feladatait, s azokat a felajánlásokat, melyeket a dolgozók tesznek a kommunizmus felépítéséért folyó harcban. Az agi­tátorok saját kolhozuk és körzetük példáján mutatják be, hogyan váltó, zik a baskír falvak arculata, hogyan fejlődik és gyarapodik a köztársaság mezőgazdasága. Munkájukban Sztálin elvtárs tanítását igyekszenek követ­ni, aki arra tanít, hoyv a fáit poli­tikájának megmagyarázása a töme­gek helyes vezetésének legfontosabb feltétele. „Meg kell magyarázni — mondja Sztálin elvtárs — a Párt és a szovjet hatalom útmutatásait, meg kell magyarázni türelmesen és figyel­mesen, hogy az emberek megértsék, mit akar « Párt és hova vezeti az országot. Ha nem értették meg ma — igyekezzünk megmagyarázni hol. nap, ha nem ért Piték meg másnap- igyekezzünk megmagyarázni holnap­után. Enélkül nincs és nem is lehet­séges semmilyen vezetés." Baskiria bolsevik agitátorai arra törekszenek, hogy nagy és megtisz­telő feladatukat, a Párt politikájának ismertetését, a dolgozók lelkesítését, a kommunizmus építésére, a béke legfőbb őrének, a szovjet államnak erősítésére méltóan lássák el. A nagykozári Szabadság termelőcsoport kéri a Bőrgyár dolgozóit adjanak nekik politikai segítséget Kedves Elv társak! Olvasva a Dunántúli Naplói, Iái fűk, hogy egyes termelöszövet kezeli csoportok az ipari munkások, — azaz —, a ti segítségetek'! kérik nagy munkájukhoz. Mi is úgy akarjuk munkánkat elvégezni, hogy vezérünk, Rá­kosi elvlárs meg legyen velünk elégedve és minél hamarább felépíthessük hazánkban a szocializmust. Ezt csők úgy tudjuk elérni, ha ti segítetek ne­künk. Ezzel a segítséggel politikailag neveltek bennünket, ezáltal mi ideié­ben felismerjük az ellenséget. Tudjuk azt, hogy nekünk még igen sokai kell tanulnunk ahhoz, hogy kellő éberek legyünk. Tudjuk mi, a nagykozári ter­melőszövetkezeti csoport tagjai, hogy jó munkát csak úgy tudunk végezni, hogyha megerősítjük és elmélyítjük a munkás-paraszt szövetség"!. Segítjük egymást mindenben. Arra kérünk benneteket, hogy vállaljátok el a mi pc-t- ronálásunkal, ezáltal segítve bennünket, hogy példakép lehessünk a község egyénileg dolgozó parasztsága előtt és hogy megvalósít hassuk célunkat, mely az, hogy falunk szocialista falu legyen minél előbb. HORVÁTH -JANOSNÉ SAJNOVICS MIKLÓSNÉ h. elnök biz. tag. GERGELY IMRÉMÉ, h. ÜB-titkár. A drávaszabolcsiak saját csoportjuk erősítése mellett Mattyon és Ipacsfán is segítenek űj csoportot szervezni Drévaszabolos dolgozó parasztságá­nak is Rákosi elvtárs mutatott utat »miékezetes kecskeméti beszédében, amikor sorra alakultak országszerte a termelőcsoportok, nálunk, Baranyában Se elindult a szövetkezeti mozgalom diadalmas útjára. A múlt évben 107 termelőcsoport működött. Nevezetes napon, éppen Alkotmányunk ünnepén »lakúit meg a drávaszabolcsi Győze­lem III. típusú termelőcsoport is. A csoport megalakulása előtt alapos fel. világosító munkát végzett a helyi párt- *zarvezet A Szovjetunióban járt pa­rasztküldöttség tagjai beszámoltak az ott látottakról, ami nagymértékben elősegítette a csoportalakítást. A ter- melöcsoport létszáma rövidesen elérte a 70 családot. A terület ehhez képest szintén nagy volt, meghaladta a 600 kataszteri holdat. A drávaszafcolcsiak jó munkájának nem maradt el az eredménye sem. Az eredmények melleit azonban hibák is akadtak. Abban az időben még Oszlár Ferenc volt a párttitkár, akinek a cső. porthoz és a Pártunkhoz való rossz vi­szonya alaposan szabad megfeledkezni arról, hogy min­den egyes új csoport.tag erősebbé te­szi a szocialista úton járók táborát. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy erőnket gyarapítjuk, minden egyes új csoporttaggnl r— erőnket —. melytől már így is reszket az amerikai impe­rialisták láncos kutyája, — Tito és bandája. Határőr bajtársaink éberen harcolnak a dolgozó nép védelmében ,,A Magyar Népköztársaság hatá­rainak megvédésére járőrszolgálatra felkészü tünk, egyben kérem a harci felada'okat!" — jelenti a járőr pa­rancsnoka, Kovács bajtárs , az őrspa­rancsnok baitársnak. Az őrspnrancsnok megadta a harci feladatot és a járőr elindult hatá raink védelmére. Kiléptek az őrs kapuján. A járőr- parancsnok már pár lépéssel elől ha- 'ad, utána járőrtársa követte. Mind­ketten az e őttük elterülő határvona lat figyelték. Ez a határszakasz egyike, azoknak- ahol a Tilo-banditák sorozatosan pró­bálkoznak mindenre kapható ügynö­keik á'csempészésévél. Kovács bajtárs halkan pisszentve tudtára adta Németh bajtársnak. hogy valami gyanús mozgást észlel. Mindketten fedeznek és figyelő állást foglalnak el. Valaki átjött a határon és lopakod­va közeledik a figyelő 'járőr felé. A bozótban mozgolódás támad. Bajtársaink feszüli figyelemmel, arcu­kon gyűlölettel figyelnek. A homály­ból emberalak tűnik elő, egy titois'a kém alakja. A járőrparancsnok a figyelő Adásá­ból a banditára kiált: Álljlü A kém menekü:, Kovács bajtárs mégegyszer rákiált. De az nem áll meg. Kovács bdjíárs pillanatok alatt át­gondolja:,, Ha nem akadályozzuk meg, hogy a Tito-bérenc hazánkba bejus­son, talán azt a gyárat fogja felrob­bantani, melyben az cn testvéren dol­gozik és sok-sok e'.vtársam, barátom munkáját leszi törtére/' Izzó gyűlölettel en>.te fel fegyve­rét és tüzelt a gazemberre. A lövés talált, mert Kovács baj­társ jól eisajá'.ította a lövészet mes­terségét. A gyűlölt ellenség vállán sc- besü.ve elterült. Percek alatt felke­rült a bilincs a kezére, megmotoz­ták cs már kísérték is az őrsre. Alapos, minden részletre kiterjedő motozás után derült csak ki, hogy ezt a sötét banditát.is valóban kártevő feladatok elvégzésével bízták meg gyilkos gazdái. — Bajtársak, fogadjuk.meg mind­nyájan, hogy ezentúl még nagyóhb figyelemmel és odaadással fogjuk őrizni hazánk határait! — mondja az őrsparancsnok bajtárs. A bajtársak az asztaltól felállva, rendbeehozzák felszereléseiket és pi­henni térnek. Az őrs ajtaja megnyikordűl. Egy újabb járőr indul útjára hazánk hatá­rainak éber őrzésére. A jó építőipari tervezed nagy megtakarításokat eredményez Új, eddig még nem ismert \ árost fedeztek fel Magyarországon. Hol van ez a város? — A tervező-irodákban találták meg. Ha az ötéves tervben építendő ' ISO ezer lakás költségeiből meg lehet takarítani lakásonként 15 ezer forintot, akkor az igv megtaka- r:tott összeg 360 millió foriniot je­lent, amiből körülbelül kilencezer la­kást tudunk építeni. Ha négy személyi számítunk lakásunkén', akkor ez a megtakarítás azt jelenti, bogy eg\ "6 ezer lakosú várost fedeztünk lel. —1948-ban indult meg a nagyobb- arányú épé kezés. Ekkor alakulóik a tervező irodák. Az akkor epíle'.t két­szobás. komfortos lakás költsége 60 •ezer forint volt. Ma ugyanilyen lakó értékű lakás építési kö.tsége 45 ezer forint. Ez a költségcsökken és nagy­mértékben a tervezési munka javulá­sának tulajdonítható. A Pécsi Tervező Iroda a bányászoknak az első lakáso­kat 00 ezer 'forrni költséggel tervezte. Észszerűsítésck által az 1951-ben épü­lő bányász lakótelep I—1 lakása 45 ezer forin'ha fog kerülni. 330 lakás­nál, csak Pécsett a megtakarítás ke­reken félmillió forint. Hálhatjuk eb­ből, milyen óriási jelentőség« van a tervező irodák jó munkájának. Mivel érhetők el ezek a megta­karítások? Elsősorban a jő tervezés­sel. A jó tervezés fel1'étele pedig a jo mérnök. Mérnökeink tanultak a Szov­jetunió gazdag tapasztalataiból, tanuk lak az itt járt szovjet mérnököktől, akik megbírálták, javították munkái­kat. Megtanították őket arra, hogy terveiknél figyelembe vegyék azokat Pártunk parasztpolitikájával ellentét­ben a becsületes középparasztokal *gy kalap alá vette a kulákokkal, ez­zel súlyos hibát követett el. Azóta már a hibát kijavították, Oszlárt kizárták a Pártból. Most új tagokkal szaporo­dott a csoport. Belépett Varga Róza, Atilh Józsefné, Koráik István és Vigh Ferenc 10 holdas középparaszt. De beléptek a csoportba a csoporttagok hozzátartozói is, így a létszám ma már 74 család, 126 dolgozó tag. A csoport földterülete 627 hold. „A csoporton kívül csupán 17 csa­tád van" — mondja Simon József, a csoport elnöke, — „de a Kongresszus­ig még ezeket a családokat is meg­győzzük. beszervezzük öltét is a cső. portba. Nálunk különösen fontos, hogy keményen összefogjuk erőinket, mert úgy állunk itt a határon, mint egy kis vár. A mi életűnket szebbé teszi a Párt, míg túl napról-napra mélyebbre süllyed a dolgozó parasztság életszín­vonala, a Tito-baada árulásának kö­vetkeztében," Valóban várak épülnek lent a határon, erős várak, a dolgozó parasztság építi gyermekeinek, magá­nak a boldog jövőt, a szocialista ha­zát. Amott, túl is várak épülnek: kxi. Iákok kastélyén. — A dolgozó paraszt­ság pedig kukoricakenyéren tengeti éleiét és nem tudja, mit hoz a holnap. Értelmetlen robot az életük, akárcsak valamikor volt, amikor még jobbágyok voltak őseik. Simon József, a csoport elnöke még fiatal ember, de már elég érett abhoz. hogy jövőjét maga irányítsa, hogy se­gítsen ott: is, ahol még nem gyűrték le teljesen a maradiságot. Azonkívül. Hogy a csoportot vezeti, most még elmegy segíteni Maityra is, hogy ott is meg tudjál: ataki/aní a dolgozó parasztok erős várát, a ÍCrrue- lőcsopor/ot. Segít, hogy bátrabban in. dúljanak el a mattyizk azon az úton, mely A biztos jövőbe vezeti a falu dol­gozó népét. Az ipacsfai dolgozó parasztságnak Becskei József, a drávaszaholcsi íöid- művesszövetkezet ügyvezetője segít abban, bogy a Kongresszusig megszer­vezzék a temielöcsoportot. Példaképül a turkevei dolgozó parasztságot tekint sék —, ahol a közelmúltban több. mint 1600 parasztcsalád lépett be a cső portokba, — akkor bizonyára jó ered mennyel végzik el vállalásukat. Nem „Tevéi! nialtainétorátadissal köszönő® meg Párisi szerelő gondosMisit“ Grófi birtokon születtem, de a nagy „cím mellett" nyomorúságos volt az életem. Láttam már különb istállót is. mint amilyen lakásban laktiuk annak idején. Négyen laktunk a kis szobánk­ban nyolcán pedig a konyhában. Az első fizetésem az volt, hogy a helyet tcs községbíró a „gróf" úr javaslatára elviteleit hadimunkára, mivel kommu­nistának vallottam magam. Aki vala miért szólni mórt, az kommunista volt és oda került, ahova engem is vittek — hadimunkára. Apám a háborúban elesett, bátyámat Í916-bar> vitték el, így maradt míg otthon öt gyerek az anyámmal. Életem másod'k állomása még enné; is csúnyább vo’|. mert amikor megnő­sültem. még a kettőnk munkájából sem tudtunk megélni. Én a cséplőgépnél etető lettem, feleségem, aki gyerek’l várt. a kévéskazalon dolgozott egész nap. Volt idő, hogy három hónapig vadkörtén éltünk, mint ez erdei mó kusok. Ez ma már hihcteth-nül hang­zik. 192ő-h(-n jöttem Pécsre, de itt sem vártak sonkaszeietekkel. Voltam ko. csis, árukihordó, majd 1929-ben a Pécsi Bőrgyárba n entern dolgozni. Itt is kivettem a részemet a munkából, ao eredménye nem volt. A felszabadulás után azonnal belép- lem a Pár ba, mert úgy éreztem, hogy nek'Zrn ott a helyem. 1950 novembere ben nagy kitüntetés ért, amit talán nem is tudok meghálálni. Galyatetőre küldtek üdülni. A hálámat visszafi­zetni csak úgy tudnám, ha legalább 30 éves volnék, de azért azon igyek­szem, hogy a további jó munkámmal a Pártot erődítsem. ígérem, hogy a Párt hű katonája maradok. Minden erőmmel a szocializmus építését szol­gálom. tgy akarom Pártunk szeretetét viszonozni azért, hogy két héten ál Galyatetőn üdülhettem. Visszajövete- lem után elkezdtem minden olyan munkatársamnak átadni a munkamód­szeremet, akik még nincsenek tclje- ,en tisztában a munka helyes meneté, vek Anri tőlem kif-'ll'k, mindent meg­teszek Pártunk vezetéséi” I, hazánk fel­virágoztat ásónak érdé kében. Köszönöm forrón szeretett Pártom­nak és Rákosi elvtájTsnak, valamint a gyfifvaretősignek, hogy életem utolsó szakaszában, -munkámat kiéri kelte és r-zz.-t! az élenjáró dolgozók közé állí­tott. Kösztjm it t mondok a Szovjet, uniónak és Sztálin elv'ársnek, amiért letörték kezünkről n bilincseket, ame­lyig évtizedeken keresztül viseltem én is. Arra törekszem, hogy a kongresz- t'.zusi felajánlásomat túlteljesítsem és ízzel ie bebizonyítsam Pártunk iráni érz'tl szerdeiemet. Céhei! József sztahanovista, Pécsi Bőrgyár. u lelio’őségekel, amelyeket a sztaha­novista munkamódszerek biztost'.anak az építőiparban. Megjavította mérno- nökeiink munkáját a Pár! állandó se pílsége. az építőiparról szóló minis*- íeríanácsi határozat. Megköbnyitel le munkájukat az a tény, hogy a terv- gazdálkodás fejlődésével korábban és tervszerűbben kapták meg megbízá­saikat és ezáltal lobi) Idejük jutott a tervezésre, amíg 1948.ban - tervező irodák a tervezést a kivitelezési mun­kával egyidejűleg kezdek meg. 1949. ben már-már javult a helyzet és 1951 • ben már ott tartunk, hogy az 1952-os építkezések tervezése folyhat. A beruházások egyre ’növekvő üteme nemcsak, hogy megszünle'.te az. építőiparon belül, a műszaki értelmi­ségnél a munkanélküliséget, hanem nagy mérnök- és technikus-hiányt eredményezett. A reánkhámló felada­tokat a rendelkezésre álló műszaki erővel nem váflósílhaí.tuk meg, új módszerhez kellel'! tehát folyamodni. Ez a módszer a típustervek módszere. A legkitűnőbb szakemberek dolgozzák ki az épületek típusterveit, amelye­ket csak a helyszínre kell alkalmazni. — A Pécsi Tervező Iroda például 1951-ben megbízásainak több, minit 60 százalékát lukija típustervek segítségé­vel ellátni. De nemcsak a tervek, bá­li-in az egses építő elemek tipizálása, is megindult. Építőiparunk fejlődésé­nek döntő tényezője az előgyárlás. Itt is a Szovjetunió tapasztalataiból merítettünk. Előgyárlő üzemeinkben egyre nagyobb tömegben készülnek a tipizál-', építőelemek, amelyek segítsé­gével gyorsabbá és olcsóbbá tehetjük épíllkezéseinket. A Pécsi Tervező Iro da felvetette azt a gondolatot, hogy a Pécs városát elcsúfító óriási salak­hegyet épí'őcleniek gyártásának nyers­anyagául lehetne felhasználni. A Szovjetunióban ismert sala kidokk gyártásit remélhetőleg itt is hamaro­san megindul és ezáltal egyrészt olcsó építőanyaghoz jutunk, másrészt lassan cltün'cljiik ezt a szépséghibát. Megkönnyíti az építkezések kivitelét az organizációs tervek készí­tése, Szovjet példák alapján az épí'ö ipari kormányzat kötelezővé tette, hogy a nagyobb építkezésekre a ter­vező irodák organizációs terveket ké­szít'enek. Az organizációs terv bizto­sítja az építőanyagok tervszerű fel­használású’:. a munkaerő, munkagépek és .eszközök tervszerű felhasználását, az építkezések rövidebb, de reális ha. Sáridon bes;:l történő percnyi ponlo>- sfigá befejezését. Az elmondottakból Iá hatjuk, mi­lyen fejlődésen mentek keresztül a tervező irodák az utóbbi években és tekintetbe véve azt, hogy műszaki ér­telmiségünk javarésze ma már száz­százalékosan magáévá tette a szocia­lizmus építésének gondolatát, a jövő- ben még gyorsabb és még nagyobb előrehaladásra nyílik kilátás. Zoltán László a Pécsi Tervező Iroda igazgatója. lerontotta a szép eredményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents