Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-08 / 32. szám

Í9S1 FEBRUÁR S n RPh 6 A nyugati hatalmak a külügyminiszterek tanácskozását egyre halogatják^ ugyanakkor intézkedéseket tesznek a reguláris német hadsereg és a nyugatnémetországi hadiipar újjáépítésére A szovjet kormány válasz jegyzéke Franciaország, az USÄ és Nagybritannia kormányaihoz Ez ér jamiár 23-án Franciaország, az USA és Nagybritannia diplomáciai képviselői azonos tartalmú jegyzéket nyújtottak át a Szovjetunió kormán wyának, válaszul a Szovjetunió kor­mánya 1950 december 30-i jegyzéké­re. Az 1950 december 30-i szovjet jegyzék a Szovjetunió, az USA, Nagy- britannáa ég Franciaország külügymi­niszterei tanácsának összehívásával foglalkozott a Németország demilitari- zálását kimondó potsdami egyezmény teljesítése kérdésének megvizsgálása céljából. Ez év február 5-én Visinezkij, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Franciaország, az USA, valamint .Nagybritannia diplomáciai képviselőit Jés átnyújtotta a szovjet kormány válasz jegyzékét. Franciaország kormányának 1951 január 23-i jegyzéke emlékeztet a de­cember 22-i francia jegyzékre. Esze­rint elfogadhatatlan számára az a szovjet javaslat, hogy a külügymi­niszterei: tanácskozásán Németország demilitarizálását a prágai nyilatkozat keretében tárgyalják meg. Az említett frkneia jegyzék azt is javasolta, hogy a külügyminiszterek tanácskozása Németország kérdésén kívül terjedjen ki egyéb kérdésekre is. A francia kormány mostani jegy­zékében is azt állítja, hogy nem a német probléma a jelenlegi feszültség oka. Szerinte ,,elégtelen és tárgyta­lan" lenne a tanácskozás, ha azon csak a szovjet kormány által java- •sgit kérdéseket tárgyalnák meg. A francia jegyzők a továbbiakban arra kér választ, a szovjet kormány elfogadja-e, hogy a tanácskozáson Németország és Ausztria kérdésén kí­vül egyéb problémák is szerepeljenek A francia kormány jegyzéke ismét előterjeszti december 22-i javaslatát s végül választ kér a négy hatalom megbízottainak előzetes megbeszélé­sével kapcsolatban. A Szovjetunió kormányának vá­laszjegyzéke leszögezi, hogy a Né­metország demilitarizálása tárgyában kötött potsdami egyezmény teljesíté­se és a négy hatalom álláspontjában e kérdéssel kapcsolatosan mutatkozó nézeteltérések kiküszöbölése igen nagyjelentőségű a nemzetközi hely­zetben érezhető jelenlegi feszültség enyhítésére és kétségtelenül jelentősen elősegítené a viszony megjavítását Franciaország, Nagybritannia, az Egyesült Államok, illetőleg a Szovjet­unió között. Amennyiben Franciaország, Nagy­britannia és az USA kormánya kije­lenti, hogy a mostani nemzetközi fe­szültség okainak kiküszöbölésére tö­rekszik, nem lehet alap a külügymi­niszterek tanácsa összehívásának to­vábbi halogatására. A szovjet jegyzék a továbbiakban ezeket mondja: A három hatalom külügyminiszte­reinek newyorki tanácskozása még csak felvetette a német fegyveres erők újjáteremtésének és a német hadiipar újjáépítésének kérdését Nyu- gat-Németországban. Az egész világ előtt ismeretes, hogy Franciaország, az USA és Nagybritannia kormánya, illetőleg Adenauer bonni kormánya már nem első hónapja messzemenő tárgyalásokat folytatnak. Európa va­lamennyi békeszerető népe megérti e tárgyalások veszélyes jelentőségét. Ez­zel kapcsolatosan meg kell említeni azt a tényt is, hogy Eisenhower tá­bornok a revans-vágyó Adenauer kor­mányával megbeszéléseket folytatott. Mindez nem fér össze a béketörek­véseket hangoztató hivatalos nyilat­kozatokkal. Az a körülmény, hogy Európa egész sor országában és az Amerikai Egye­sült Államokban hallatlan méreteket öltött a fegyverkezési verseny, nagy­mértékben fokozza a nemzetközi helyzet feszültségét és a népek köré­ben uralkodó nyugtalanságot. Olyan helyzet alakult ki, hogy a külügyminiszterek tanácskozását ez­zel vagy azzal kapcsolatosan egyre halogatják és ugyanakkor nemcsak hogy nem folyik. Németország demili- tarizálása, hanem ellenkezőleg, intéz­kedéseket tesznek a reguláris német hadsereg és a nyugatnémetországi ha­diipar újjáépítésére. Ha ez a helyzet továbbra is így marad, akkor a kül­ügyminiszterek tanácsa szemmellátha- tóan beiejezett tények elé kerül A szovjet kormány lehetségesnek találja — folytatódik a szovjet jegy­zék —, hogy a külügyminiszterek ta­nácsának ülésein más kérdéseket is megtárgyaljanak, feltéve, hogy eze­ket a kérdéseket a miniszterek taná­csa olyan összetételben és olyan rendben vizsgálja meg, amint ezt a potsdami egyezmény előírja. A négy hatalom megbizottalnak előzetes megbeszélését . illetőién a szovjet kormánynak az a véleménye, hogy a megbízottak tanácskozásának a napirend kidolgozására kell szorít­koznia, beleértve a kérdések tárgya­lásának sorrendjét. A szovjet kormány nem ellenzi, hogy a négy h”falom képviselőinek tanácskozását Párizsban hívják ösz- sze.“ Ugyanilyen szövegű jegyzéket in­téztek az USA és Nagybritannia kor­mányához is. A Tito-banda bűnös együttműködése a Vatikánnal V. _ Vidmar a „Szocialista Jugo­szláviáért" című lapban a Tito-banda vatikáni kapcsolatairól a többi között a következeket írja: Az imperialista reakciónak a béke, a szabadság és a demokrácia erői el­leni támadásaiban a Vatikán minden­kor a legreakciósabb erőket támogatta. A Vatikán tevékenyen résztvett Mus solini, Hitler és Franco uralomra jut­tatásában. Érthető tehát, hogy a Vati­kán örömmel kötött barátságot a Tito- bandáual is. A Vatikán már 1949-ben Belgrádba küldte Sigismond Pietro nevű ügynö­két, hogy tárgyaljon a Tito-bandával. A Vatikán másik ügynöke — Castig- lioni olasz bankár volt- Castiglionin keresztül kérték meg a Vatikánt, tá­mogassa őket az amerikai kölcsönök kiutalása ügyében. A Vatikán diplo­máciai képviselőjeként egy amerikai papot küldött Belgrádba, akinek szo­ros kapcsolatai vannak a Wall Street- tel és korábban püspök volt Floridá. ban, később pedig összekötőként szere­pelt a római pápa és Taylor, Truman vatikáni képviselője között. A Vatikán a világ egyik legnagyobb monopolistája. Részese az Anaconda Coppr Mining Co. trösztnek, amelynek a Tito-banda ónt szállít. Ezenkívül részvényese a Mor gan-Ro eke feller^ a Du Pont- és más wallslreeti monopó­liumoknak, amelyek ma a jugoszláv gazdasági életet irányítják. Ilymódon a Vatikán, mint az amerikai monopó­liumok részvényese, résztoesz Jugo­szlávia kifosztásában és a jugoszláv dolgozók kizsákmányo'ásában. A gyűlölt és a dolgozóktól teljesen elszigetelt TitoLIikk a legreakciósabb körök és a Vatikán jugoszláviai ügy, nökségének segítségével igyekszik meg. hosszabbítani véres uralmát. Ez a „se­gítség" azonban nem menti meg Tito bandáját, hanem csak meggyorsítja a fasiszta-rendszer bukását Jugoszlávia, ban. A világ népei nem adhatják beleegyezésüket a fegyverkezési versenyhez A Pravda vezéreik Le a Béke Világtanács titkárságának nyilatkozatáról A Béke Világtanácsa titkárságának nyilatkozata nagyjelentőségű okmány — írja vezércikkében a Pravda. — A békeszerető népek akaratát és szilárd elhatározását fejezi ki, hogy meghiúsítják az amerikai- angol háborús gyujtogatók bűnös szándékait. A Béke Vflágtanács követelései a széles néptömegek egyre növekvő felháborodásának adnak hangot az Egyesült Államokban, Angliában és az imperialista tábor más országaiban folyó vad fegyverkezési verseny fe­lett. Az amerikai imperialisták, miután vereséget szenvedtek Koreában, még lázasabban fokozzák a háborús hisz­tériát A Kínai Népköztársaság ellen irányuló szégyenletes határozat, ame­lyet az amerikai imperialisták az ENSZ közgyűlésére kényszerltettek, újabb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok kormánya távolkéleti agressziójának kiszéle­sítésére törekszik. Az amerikai rabló imperializmus azt az utat követi, amelyen nemrégiben még a német fasizmus haladt és om­lott össze, amikor megkísérelte, hogy fegyveres erővel kényszerítse uralmát a világra. A titkárság nyilatkozata rámutat, hogy a világ népei nem adhatják bele­egyezésüket a fegyverkezési ver­senyhez. Mert éppen a népek azok, akik drá­ga árat fizetnek a fegyverkezési ver­senyért. A Béke Hívei II. VTágkongresz- szusának határozatai akciópro­grammá váltak a békéért harcoló emberek milliói számára — emeli, ki a Pravda vezércikke. — Ezt bizonyítja az utóbbi hetekben egy­re fokozódó hatalmas tiltakozó moz­galom, amelynek keretében milliós tömegek tiltakoznak Nyugat-Német- oszág és Japán újra felfegyverzése, a fegyverkezési verseny ellen. Több, mint ötszázmillió ember fog­lalt állást az atomfegyver feltétel­nélküli betiltása mellett. Ezzel egy­idejűleg az egész haladó emberiség kitartóan követeli, tiltsák be a bak­teriológiai, vegyi és rádióaktfv fegy­verek minden válfaját. A Béke Hívei II. Világkongresszu­sának határozatai még szorosabbra tőmőrflették a béke híveinek sorait, fokozták szervezettségüket, segítséget nyújtottak minden népnek, hogy fel­ismerje: a békét nem elég kívánni, a békéért harcolni kell. A következetes békepolitikát foly­tató Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok példája még határo­zottabb harcra lelkesíti valamennyi ország dolgozóit a béke nagy ügyéért, az imperialista háborús gyujtogatók ellen folytatott küzdelemben — feje­ződik be a Pravda vezércikke. Köze! 150.000 japán bányász sztrájkba lépett A japán szénbányák 148.000 bányásza szerdán sztrájkba lépett bér­emelési követelésének kiharcolására. A sztrájk által érintett bányák Ja­pán széntermelésének 40 százalékát képviselik. A nyugat németországi dolgozók támogatják a Népi Kamara felhívását A Németország egyesítésére ala­kult Württemberg-Badeni bizottság körlevelet intézett Nyugat-Nómetor- szág számos vezető személyiségéhez. „Hisszük, hogy a Népi Kamara felhívását minden német támogatja, — írja többek között a körlevél — akinek számára Németország egysé­ge és a béke fenntartása elsőrendű nemzeti cél.“ A badeni Sélbaeh-Schwarzenbach egyik üzemének munkássága üzemi gyűlésen határozatot fogadott el, amelyben követeli a. Népi Kamara által javasolt össznémet tárgyalások megindítását. Nyugat-Német ország burzsoá saj­tóját Is egyre élénkebben foglalkoz­tatja a Német Demokratikus Köztár. easág Népi Kamarájának a bonni nemzetf"díléshez intézett felhívása. A Mannheimer Morgen többi kö­zött a következőket írja: Minden német egyformán vágyó­dik Kelet,. és Nyugat-Németország egyesülésére. Nem kötelessége.e a parlament tagjainak megkeresni azo­kat az eszközüket, amelyek az ország egységét valóra válthatnák?“ A Rajna-Pfalzi Neustaedter Zeitung igj ír: „Nagy hiba volna a Népi Kamara ajánlatát propagandának te­kinteni.“ A Líndauer Zeitung szerint a Népi Kamara felhívása igen komolyan veendő kísérlet a német egység hely­reállítására. A dél-walesi bányászok kisujjukat sem mozdítják azért, hogy segítséget nyújtsanak a Szovjetunió ellen irányuló támadáshoz — mondotta az Angol-Szovjet Baráti Társaság londoni ülésén a bányászok küldötte Az Angol-Szovjet Baráti Társaság Londonban tartott évi konferenciájá­nak második napján sok küldött fog­lalkozott Nyugat-Németország fel­fegyverzésének kérdéséveL Len Smith, a gépipari üzemek mű­helytitkárai országos tanácsának tit­kára felszólalásában ezt mondta: — Esküszöm, hogy sohasem fogok fegyvert a szovjet nép, a kínai nép vagy a keleteurópai demo­kratikus országok- népei ellen. Tisztában vagyok azzal, hogy amikor ezt a kijelentést teszem, az egész világ békéjéért harcolok. A konferencia részvevői a vita végén elfogadták az angol-szovjet együtt­működésről szóló nyilatkozatot, majd Gordon Sheffer, haladó újságíró hatá­rozati javaslatot terjesztett elő. — Követeljük a kormánytól — mondja a határozati javaslat —, hogy fogadja el a Szovjetuniónak a nagyhatalmak külügyminiszterei tanácskozására vonatkozó javasla­tát az egységes, demokratikus és demilitarizált Németország létre­hozásának biztosítására, amelyre vonatkozóan Nagybritannia kötelezettséget vállalt Jaltában, Pót»* damban és az 1942-ben kötött angol­szovjet egyezményben. A konferencia résztvevői a délutáni ülésen az angol-szovjet barátság meg­szilárdításáról szóló nyilatkozatot vi­tatták meg. A vita folyamán E. J. Evans, a dél­walesi bányászszakszervezet küldötte, a jelenlevők lelkes tapsa közepette jelentette ki: — A délwalesi bányászok kisujju­kat sem mozdítják azért, hogy segítséget nyújtsanak bármely kormánynak a Szovjetunió ellen irányuló támadáshoz. Ezután egyhangúlag elfogadták aa angol-szovjet barátság megszilárdítá­sáról szóló nyilatkozatot A konferencia résztvevői aggodal­mukat fejezték ki amiatt, hogv az angol hatóságok nem hajlandók visz- szaadni szüleiknek azt a több száz szovjet gyermeket, akiket a nácik hurcoltak el és akiket koncentrációs táborokban tartanak fogva. Ezzel a konferencia munkája véget ért Tovább terjed az angol jkikölőainahágok sztrájkja Kedden az esti órákban Liverpool­ban és Birkenheadben a sztrájkolok száma 9000 fölé emelkedett, ötven­négy hajón teljesen, 24 hajón részben szünetel a munka, 12 hajón dolgoznak. Manchesterben 2480 munkás sztráj­kol, 48-an dolgoznak. A londoni kikötőben a sztrájkoló munkások közül kb. nyolcvanat a ki­kötörendőrség a kikötő területének elhagyására hívott fed, köztük Albert Timothy-t, a kíkőtőmunkásbizottság egyik vezető tagját.. Timothy és tár­sai elhagyták a kikötőt és a kapuk előtt táblákat emeltek a magasba ezzel a felírással: „Deakin e-adott bennünket." Tizenötezer ember tüntetett Kopenhágában Nyugat-Nemetország újrafelfegyverzése elen Kedd este Kopenhágában tizenöt­ezer ember tiltakozott a német milita- rizmus újjáélesztése és a német há­borús bűnösök szabadonbocsátása el­len. A gyűlés részvevői határozatot fo­gadtak el, mely tiltakozik a német militarizmus újjáélesztése ellen. „Kruppnak, az ágyúkirálynak és a véreske2ü náci tábornokoknak szabe- donbocsátása — mondja a határozat, — világosan mutatja< hogy az atlanti háborús politika eredményeként az európai béke és Dánia nemzeti léte veszélyben forog. Követeljük, Dánia vegye ki részét az egységes, demili- tarizált és demokratikus Németor­szág létrehozásában.“ Nyugatnémet z^oldoshadsereg szervezéséről tárgyalt az amerikai diplomaták értekezlete A Nyugat.Európában működő amo- rikai diplomáciai képviselők hétfőn ős kedden az északatlanti egyez­ményben résztvevő államok felfegy­verzésének kérdéséről tárgyaltak Frankfurtban — jelenti az AFP. Németország egységével kapcsolat­ban a nagykövetek véleménye az volt, — jelenti a DPA — hogy „a jelenleg! világpolitikai helyzetben minden, a német egység helyreállí­tására irányuló intézkedést megkell hiúsítani.“ A nagykövetek ezenkívül megvi­tatták — mint az ADN jelenti — az amerikai támadó tervekhez szük­séges nyugatnémet gazdasági hozzá­járulás lehetőségeit, a Marshall ősz- szegek jelhasználását a nyugateurópai katonai tervek végrehajtásában és a nyugatnémetországi nyersanyagok külföldi felhasználásának kérdéseit. A belga kormány fasiszta rendelete A belga kormány fasiszta jellegű rendelőtől hozott,, amely megtiltja a köztisztviselőknek, hogy „nemzetelle­nes" mozgalomhoz tartozzanak. A bel. ga hatóságok a „nemzeteilenes” foga lom alatt a háborús politika ellen küz­dő demokratikus szervezeteket értik. E rendelet nagy felháborodást keltett egész Belgiumban. Jellemző a tömegek hangulatára, hogy a keresztény szocialista szakszer­vezetek lapja, a La Cité is elismeri: ilyen intézkedést a demokraták nem hagyhatnak jóvá. CSAK EGY MO A Pravda tudósítója jelenti Ashabadból, hogy a kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére a Turkmen főcsatorna vo­nalán mind jobban ki­bontakoznak a kutató­munkák. * .4 Wright amerikai repiilögéjmnyahajő két romboló kíséretében Pa. lermoba érkezett — je­lentik Rómából. __ a Az ország első megyei testnevelési és sport bi­zottsága Borsod megyé_ ben alakult meg. * Az Angol Kommunis­ta Párt londoni szerve­zete elhatározta a párt „Anglia útja a szocializ­mus felé" címmel nem­régiben nyilvánosságra hozott programjának újbóli kiadását. A kiad­ványt ugyanis már meg­jelenésének napján szét­kapkodták. * A finnországi Alastaro járásában fekvő Virta falu szociáldemokrata pártszervezetének tag­gyűlése egyhangúlag el. határozta, hogy egysé­gesen kilép a Szociálde. mokrata Pártból és csatlakozik a Finn Népi Demokratikus Unióhoz. a A napokban- jelent meg a Faipari Tu­dományos Egyesület ha. vt folyóirata, a „Faipar” első szánna. * A _ Kazah Szocialista Szovjet Köztársaság sta­tisztikai hivatala a nép­gazdaság fejlesztéséi* vonatkozó 1950. évi ál­lami tervjelentésben közli, hogy a köztársa­ság ipara 1949-hez ké­pest 15 százalékkal emelkedett, * Az egyiptomi kormány törvényjavaslatot teljesí­tett a parlament elé, mely három hónaptól egy évig terjedő börtön­nel, valamint pénzbünte. léssel sújtja azokat a közalkalmazottakat, akik sztrájkbun vesznek részt

Next

/
Thumbnails
Contents