Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-03 / 28. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EG Y ÉS ÜL JET EK ! NAPLÓ R ANYA MEGYEI PÁRTBI ZOTTJÁCÁNAK LAPJA A MAI SZÁMBAN: Tisztítsa meg a SZŐ VOSZ-központ a dunaazekcsői föld- mfivesszővetkezeíet a befurakodott kulákoldól (2. o.) — A* amerikai imperialisták nyomására Kínát „agTesszor- nak“ minősítette az ENSZ (3. o.) — A koreai néphad­sereg súlyos veszteségeket okozott az ellenségnek (3. o.) Ez év végéig több, mint kétezer lakás építését kezdik meg Dunapentelén (3. o.) — Újabb szovjet győzelem a téli Főiskolai Világbajnokságokon (3. o.) — Ma rádió­műsor • Vt\.Vy, • yOtb i' ’,*** ■ Ok y. vv * VH!. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ARA bU FILLER SZOMBAT, 1951 FEBRUAR 5 Jelentős beruházással nemesítilí a hidasi lignitet A kísérlet sikerével 2300 kalóriáról 4100 kalóriára emelkedhet a hidasi lignit füiőértéke A hidasi lifrnitelőfordulá/s már a 19. század utolsó évtizedeiben is is­meretes volt. Ettől kezdődően egé­szen a felszabadulásig több magán- vállalkozó folytatott ezen a terüle­ten termelést. Ez a magánvállalkozók bányászata inkább nevezhető turkál ásnak, mint rendszeres bányaművelésnek, mert a vállalkozók célja nem lignit gazda­ságos leművelése, hanem a minél na. gyobb profit volt. Hogy mennyire nem a gazdaságos leművelés volt a céljuk, hogy mennyire nem törődtek a dolgozók testi épségével, erről legjobban tanúskodik az az eset, amikor a bánva műszaki vezetője szálldeszkát kért a vállalkozótól, mondván: hogy e nélkül nem biztos a dolgozók testi épsége. Feleletül a vállalkozó 4—5 darab deszkát nyo­mot! az üzemvezető kezébe, A felszabadulás után az állami szénbányászat vette kézbe a hidasi lignitbánya felfejlesztésének oly régóta húzódó ügyét és ma már azt mondhatjuk, hogy Hidason egy kor­szerű, a népgazdaság követelményé­nek megfelelő bányaüzem van ki­fejlődőben. Hogy az ország energia­ellátásának szempontjából fontos hidasi lignit — amely fűtőérték szem. pontjából, nyers álla-potban meg­egyezik & nyers várpalotai lignittel — minél gazdaságosabban felhasz­nálható legyen, a bánya és energia­ügyi minisztérium jelentős beruhá­zásokkal a lignit nemesítésének egy újfajta eljárást kísérletezi most ' a hidasi bányaüzemnél. (Az eljárást a gondolat felvetője után Zacskó-jéle eljárásnak nevezik.) A nyers lignit víztartalma 88—40 százalék. Fütőértéke 2100—2300 ka­lória. Ilyen minőségű lignitet az ipar csak igen szűk területen tud felhasz­nálni. Tehát, hogy a lignit felhaszná­lásának területét ki lehessen szélesí­teni és ezáltal a hazai barnaszenek­hez hasonlóan energiagazdálkodásunk szolgálatába tudjuk állítani, szüksé­gessé válik a bányából nyers álla. pótban kikerülő lignitnek a nemesí­tése, vagyis a fűtőértékének növe­lése. Ezt a fütőnövekedést azáltal érhet­jük el, ha a lignitben lévő viz nagy­részét eltávolítjuk. Ha sikerül a nyers lignit víztartalmát gazdaságos eljárással 40 százalékról 10—15 szá­zalékra csökkenteni, akkor már 3800. 4100 kalória tartalmú barnaszenet kapunk, amely egyenértékű lesz a hazai barnaszenekkel. A Zacskó-féle eljárás egyenlőre Jtisérleti stádiumban van és ezért ma még elvi megállapításokat, kísérleti eredményeket minden biztonsággal nem állíthatunk. Kétségtelenül van­nak azonban a kísérletezés terén eredmények, amelyet tovább folyta­tunk és végül is hatalmas értéknö­vekedés áll elő és ezzel is erősítjük népgazdaságunkat^ emeljük dolgozó népünk életszínvonalát Rudolf Mihály üzemvezető Hidas. A nagymányoki bányaüzem januári iervét 112 százalékra teljesítette A nagymányoki Szarvas- és Rezső-táró bányászai kongresszusi vállalásukban «xt a célt tűzték kli maguk elé-hogy kiszé­lesítik a melegcsákány-válitást Je­lenleg a munkacsapatok 80.5 száza­léka dolgozik ezzel a váltási mód­szerrel, amely lehetővé teszi a ter­melés emelését- Ezt az eredményt fölvilágosító munkával értük el és most is egyre több és több munka, csapat, dolgozó látja meg a meleg- csákány-váltás jelentőségét. Ugyancsak politikai nevelő mun­kával értük el, hogy bányánk dol­gozóinak nagy többsége megkötötte a hosszúlejáratú versenyszerződóst, amelyben tervének időelőtti teljesí­tését, takarékosságot vállaltak.. Nem­csak a fizikai, az úgynevezett pro­duktív termelő munkán( lévő dolgo­zók vállalták hosszúlejáratú ve men y- werződéelikben a jobb és több mun­kát, hanem igen sok műszaki értel­miség is tett jelentős vállalást, amely, nek eredménye bányánk termelésén megmutatkozik. Á kongresszusi versenyt és a ver­seny eredményeit állandóan napiren­den" tartjuk és az üzemi pártszerve­zet, szakszervezet, üzemvezetőség kö­zösen beszéli meg egymással, hogy mi a soronlévő feladat, hol lehet és kell javítani a munkán. A kongresszusi verseny során bányánk termelése nagyot nőtt- A januári tervet 112 százalékra telje, sítettük és a havi tervet január 27. én befejeztük. Ez a termelés a kon­gresszusi verseny eredménye és az is, hogy bányánknál egyre kevesebb a műszakmulasztó. Ma már elmond­hatjuk, hogy több nap elmúlik iga­zolatlan mulasztás előfordulása nél­kül. Január 28-án 8 harmados terme­lést tartottunk. A bányászok mind­három harmadban teljes számmal megjelentek és 'az előirányzott szén­mennyiségen felül 52 tonnával töb­bet termeltek. Januári tervünk idő­előtti teljesítése, a verseny lendület további fokozódása lehetővé tette, hogy a Pártkongresszus tiszteletére tett 300 tonna széntúlteljesitést 600 'onnára emeljük, amelyet terven fe. lül, a Pártkongresszus tiszteletére, lehetőleg túl is teljesítünk. Bányánk dolgozóinak célja, hogv jobb, több munkával, terven fe'ül termelt több szénnel köszöntetik Pár­tunk Országos Kongresszusát, Kész József üzemi párttitkár, Nagymányok. patok teljesítménye február elsején így alakult: István-aknán a Foráll. fejtés 139, a Puskás-fejtés 134, a Bit- ter-fejtés 135, a Varró-fejtés 124, a Noy-fejtés 128, Heim fejtés 104.7 szá­zalékra teljesítette előirányzatát. A vasasi Petőfi-aknán a bányakör. letek közöt a legmagasabb termelést elsején a Herr-kSrlet érte el 126.7 szá­zalékkal, Pécsbányatelepen a Spiesz Károly-körlet 112.2 százalékkal. A komlói Kossutb.aknán a kön­ne sszusi versenyben szép eredményt rt el: Kristófé« Márton lSC*/« Álrelm József 128°/» Blen József 125% Balatoni László 1«2#/o Jankovlcs Antal 234"/o S. Nagy Ferenc 179% Hoffmann Pál StWVn A MESZHART-aknákon folyó kon resszusi verseny során a fejtési csa­Sok mázai bányász téllel jesíti kongresszusi vállalását A mázai bányaüzem dolgozói nagy lelkesedéssel csatlakoztak a Hofherr gyári dolgozók versenyfelhívásához és Telkesen tették meg vállalásaikat a Pártkongresszus tiszteletére. Az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy bányaüzemünk dolgozói nemcsak vállalták a több munkát, hanem az/ becsülettel is teljesítik. Pár példát szeretnék a »ok közül felhozni: Kopp Komád br'.gádvezető. brigádjának ne vében tervének 105 százalékra való teljesítését vállalta. A vállalását a brigád túlteljesíti és eddig 118.7 szá­zalékon állnak. Sfrausz Ferenc elv. társ azt vállalta, hogy 105 százalékra teljesiti előirányzatát és elért eddig 108 százalékot. Sajti Vilmos brigádja 110 százalékot vállalt és a kongresz- 6zusi vállalását 114.2 százalékra telje­síti. Ezek az eredmények és a többiek teszik lehetővé, hogy aknánk táltelje, sitse tervelőirányzatát, amelynek jelen­legi állása 103 százalék. fiumei Imre párttitkár. Turkeve példát ad arra, hogy termelő• szövetkezeti város is lehetséges Hetven áj gépet adóit át Erdei Ferenc miniszter a turkevei gépállomásnak Tarkövén mintegy ezer dolgozó pa­raszt jelenlétében vették át ünnepé­lyes keretek között azokat a mező- gazdasági gépeket, amelyeket a kor­mányzat a turkevei nagyüzemi gaz­dálkodás további fellendítése érdeké­ben juttatott az ottani dolgozó pa­rasztoknak. A gépeket Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter adta át a gépállomásnak. A Himnusz után Mihály Tíboroé a Táncsics termelőcsoport, tagja megnyi­totta az ünnepséget, majd Erdei Fe­renc földművelésügyi miniszter mon­dott beszédet. Többek között kijelentette: A szocializmus és a népi demokrácia országaiban a nagy Szovjetunió ragyo­gó példáját követve egymásután szü­letnek meg a béke, a növekvő termelés és a nép boldog életének nagy alko­tásai. Ezek között az alkotások kő. zött kibontakoznak azok a hatalmas eredmények, amelyek az ipar és a vá­rosok életéhez hasonlóan a fala éle­tét, a mezőgazdasági termelést, az egész természetet úgy alakítják át, hogy a dolgozó ember ©zámáfra a bol­dogabb élet lehetőségeit teremtse meg. A nagy Szovjetunió csodálatos termé­szetátalakító művet/ mutatják a példát és bizonyítják, hofgy az alkotó ember a szocialista társadalom szervezett erejével minden akadályt le tud küz­deni és az élet soha nem képzelt gaz­dagságát tudja megteremteni. —• A népS demokrácia országaiban egyre nagyobbaránffi a- mezőgazdaság szocialista fejlődése és a korábbi tíz­ezrek úttörő kezdeményezése nyomán ma százezrek és százezrek lépnek a szocialista fejlődés, a kollektív mező- gazdaság útjára. Nálunk is már az el­múlt évben jelentős eredményeket ér­tünk el a termelőszövetkezeti, mozga­lomban. Ebben az évben termelőszö. vetkezeti mozgalmunk újabb lendület­tel halad előre és napról-napra, hét­ről Jiétre a dolgozó parasztság újabb százai és ezrei lépnek be a termelő­szövetkezeibe. Termelőszövetkezeti mozgalmunk meggyorsult fejlődésében lurkeve halad az élen. ■'— Néhány hét alatt megmozdult a föld Turkevén és ma már a dolgozó parasztság nagy többsége a város te­rületének nagyobb részével termelőszö­vetkezeibe tartozik, a társas nagyüze­mi gazdálkodás széles alapjait vetette meg. ” Az a fordulat, amely Turkevén bekövetkezett, nagyjelentőségű ese­mény. A legfőbb jelentősége az, hogy lurkeve példája megmutatta: ahol a termelőszövetkezetek jól dolgoznak, gazdálkodásuk eredményes, ott a dol­gozó parasztság tömegei lelismerik a társas nagyüzemi gazdálkodás erejét, meggyőzödnek előnyeiről, s így töme­gesen lépnek be a termelő szövetke­zetbe. Turkeve példát ad arra. hogy nemcsak termelőszövetkezeti falu, ha­nem termelőszövetkezeti város is le­hetséges. — A termelőszövetkezeti mozgalom kiterjedésének másik döntö tényezője volt a jó politikai munka, a helyesen vitt felvilágosítás. Turkeve példája azt mutatja, hogy minden akadályt le lehet küzdeni, minden kezdeti nehézség ellenére, le­het virágzó termelőszövetkezeteket fej. leszteni Hazánkban mindenütt megvannak a feltételek a termelőszövetkezeti mozgatom nagyobbméretíí kiterjedésére — A Turkevén elért eredmény el­ismerését fejezi ki az a segítség és megbecsülés, amelyet államunk, a nép állama ad a most már termelőszövet­kezeti városnak. Az első ilyen segítsé­get a gépállomásokon keresztül adjuk, gépekkel, a szocialista mezőgazdaság legfőbb eszközeivel szereljük fel Túr kévét, amely elindult azon az úton, hogy termelőszövetkezeti várossá fej­lődjék, — Turkeve úttörő példájából néhány, következtetést kell levonnunk egész termelőszövetkezeti mozgalmunk fej­lődésére. Az első, hogy hazánkban mindenütt megvan a lehetőség a ter­melőszövetkezeti mozgalom nagyobb. méretű kiterjedésért. S hogy milyen feltételek szükségesek ehhez, azt is megmutatta Turkeve példája: a terme­lőszövetkezet jó gazdálkodása, a jó felvilágosító munka, a gépállomás se­gítsége és mindenek felett a Párt jó munkája, a kommunisták példaadó ve­zetése, az ellenség elleni szakadatlan harc. — A Párt és a kormány növekvő se­gítségét azok a gépek jelképezik, me­lyeket most a turkevei gépállomás kapott. Hogy éppen a gépállomáson keresztül nyújtjuk ezt a segítséget, az nem véletlen. Kifejezzük ezzel azt a meggyőződésünket, hogy a gépállomá­sok gépi munkája, szervezési és politi­kai segítsége egyik legdöntőbb, legion_ tosabb mozzanata a termelőszövetke­zeti fejlesztésnek. A gépállomások jó munkája döntő feltétele annak, hogy termelőszövetkezeteit alakuljanak, ter­melőszövetkezeteink kiszélesedjenek, de különösen döntő tényezője annak, hogy termelőszövetkezeteink gazdál­kodása magasabb fokra emelkedjék, nagyobb termelési eredményt érjenek eL Ezért mind a turkevei gépállomás­nak, mind országunk többi gépállomás sónak fokoznia kell munkáját. Ki keli javitaniok mindazokat a hibákat, me­lyek munkájukban eddig megmutatkoz­tak, erősiteniők kell a termelőszövet­kezetek gazdálkodásában való részvé­telüket. Ezzel be fogják tölteni azt a szerepet, amelyet a Párt és az állam számukra a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének útján szán. — A másik következtetés, hogy « termelőszövetkezetek jó munkája, a helyes felvilágosítás és a hutákkal szembeni meg nem alkuvó harc nem független egymástól. Megnöveli érveink erejét, ha sem eredményeinket, sem hibáinkat nem rejtjük véka alá, hanem feltárjuk, megmagyarázzuk, milyen munkával vívtuk ki a jó eredményt és hogyan küzdjük le a hibákat. Har­cunkat akkor folytatjuk sikeresen, ha a Párt útmutatását követve nagy ta­nítóink tanításait alkalmazva, éberen szemmel tartjuk az ellenség minden mozdulatát és szakadatlan harcban fordítjuk szembe a mi munkánk ered­ményeit az ellenség elkeseredett pró­bálkozásaival. Ráköti elvtárs látogatása új erőt adott Az úttörők üdvözlése után Hegedűs Pál, a városi tanács elnöke, Turkeve tanácsa és Turkeve dolgozói nevében meleg szeretettel és köszönettel vette át a gépeket, — melyeket mint moi... dq(£ta:.„Szeretett vezérünk, Rákosi Má­tyás —, aki néhány nappal ezelőtt itt járt — ígért meg nekünkBamáih Lajos, a Vörös Csillag termelőszövet­kezet párttitkára is megköszönte a Párt nagy segítségét, majd a tutkevei termelőcsoportok tagjai sorra elmond. ták: hogyan fejlődnek, hogyan erősöd, nek a csoportok és hogyan válik nap­tak: hogyan fej lödnek, hogyan erősöd, nek a csoportok és hogyan válik nap- ról.napra szebbé a tagok élet«. Konti Mihály, az MDP városi párt» bizottságának titkára kiemelte felszó­lalásában, hpgy a magyar nép szere, tett vezérének, Rákosi Mátyásnak túr. hevei látogatása új erőt adott munkár juhhoz és még jobban meggyorsított* a mezőgazdaság szocialista építését. Az ünnepségen újabb ötven dolgozá paraszt jelentette be, hogy belép a termel őcsoportba­A szovjet bányászok nagyszerű győzelme A szovjet bányászok Lenin és Sztá­lin Pártjának lelkesítő vezetése mel­lett önfeláldozó harcot folytattak a háborúit! áni ötéves terv határid&előtti teljesítéséért Ezt a harcot nagyszerű győzelem koronázta. Az 1950-es tervet december 11- én túlteljesítették és az év végéig további 14 millió tonna szenet juttattak a népgazdaságnak. A héborúutáni sztálini ötéves terv évei alatt a Szovjetunió széniparába igen jelentős változások történtek. A szénipar teljesítőképessége, a Bolse­vik Párt és a szovjet kormány segít­ségévéi, az egész szovjet nép és a nagy Sztálin személyes támogatásá­val lényegesen megnövekedett és technikailag is megerősödötL Komoly eredményeket ér el a szén­bányák építése és újjáépítése. A szovjet bányászok helyreállították a Donyec-medence szémparát, amelye: a német megszállók teljesen lerom­boltak. A Donyec medence Ismét az or­szág legnagyobb szénbányászati központja lett Sőt a Donyec-medence bányáit sok­kal magasabb technikai színvonalra állították és fe'.fegyverezték az élen­járó' technikával. A Donyec medencében a háború­utáni sztálini ötéves terv utolsó évének, — 1950-nek — novem­berében a szénkitermelés 10 szá­zalékkal meghaladta a háború- előtti színvonalat. Komoly sikereket értek e\ a szén- kitermelés gépesítésében is. A szov- iet bányászok a háborúutáni időszak­ban teljesen új, nagytermelékenységű gépek egész sorát állították be a ter­melésbe, olyan gépeket, amelyek az­előtt nem volllak, A földalatti munkaterületeken megjelentek a szénkombájnok, az elővájár-kombéjnoki nagyteljesít­ményű kaparó kombájnok, szén- rakodó. és egyéb gépek, melye­ket szovjet tervezők alkottak és szovjet gyárak készítettek. Az új gépek tömeges előállítása le­hetővé tette, hogv megoldódjanak szénipar gépesítése terén $»«*«►- éves tervre előirányzott feladatok. 1950-ben befejezték az olyan munka­igénye* műveletek gépesítését, miatt például a szén réselése, fejtése, gu­rító- és vontatásos szállítása, vasúti kocsiba rakása. Az új gépek nagy lehetőséget nyitottak a legmunk&igé- nyesebb műveletiek előtt is, mint ami­lyen mostanáig a jővesztés volt, omit rendszerint kézzel végeztek. A sok új gép gyakori alkalmazása és meghonosítása megteremtette, a gé­pesítés továbbfejlesztésének előfeltéte­leit, majd pedig lehetővé tette a szén­kitermelés automatizálását. A szén- ipar technikai újrafelszcrelése meg­könnyíti a bányászok munkáját, wn-au a termelékenységet A bányákba bevezetett új technika megkövetelte a munkaszervezés meg­változtatását, a gépek kihasználásá­hoz szükséges 1 egészszerűbb feltételek megteremtését A munka újfajta meg­szervezését a Donyec .medencébe» kezdték meg. Ez az átszervezés abból áll, hogy a tárnák jelentős része úttért • ciklusos ütemterv szerinti mun­kára. Ma már « terv szerint — ágy c3dn* egy napon —- dolgozik a Donyec-me­dence bányáinak száz, meg száz tár­nája. A szén kitermelése már egy hó­nappal az új módszerek bevezetése után 22 százalékkal emelkedett. A szénipar újrafelszerelésével a há. borúutáni ötéves terv folyamán egy­idejűleg állandóan javultak a lakás- és életkörülmények is. A háborúul árú ötéves terv folyamán a bányászok több, mint 3 millió négyzetméter lakó­teret kaptak, a kultúrpaloták, klubolt, kórházak, bölcsődék, száz és száz egyéb kulturális és jóléti intézményt építettek újjá, vagy létesítettek újon­nan. A bányászok a Bolsevik Párt veze tósével sikeresen építik az egész szov­jet néppel a kommunista társadalmat és sikeresen megbirkóznak azokkal a feladatokkal, melyeket a Párt. a szov­jet kormány és a uagy Sztálin tűz ki eléjük. A fiongressznsi verseny során az Istvánjuknál ForáSl-fejlés 139 százalékot ért el február elsején

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents