Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-03 / 28. szám
2 m% FEBRUAR 3 M Ä P X, O PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A Szabad Nép segíti a pártszervezetet abban, hogy Baksa mielőbb szocialista község lehessen A baksai pártszervezet vezetősége és tagsága a járási Pártértekezletet követő taggyűlésen együttesen hatá rázta meg, melyek a feladatai a Párt- kongresszusra való felkészülés során A baksa) kommunisták előtt világossá vált az, hogy jó felvilágosító munkát csak akkor tudnak végezni, az elöltük álló fdiadalokat csak úgy tudják megoldani. ha napróLnapra kezükbe veszik Pártunk központi lapját, a Szabad Néptl, és abból tanulva, erőt merítve, annak útmutatása nyomán végzik el munkájukat. Ezen a taggyűlésen minden párttag elölhette a Szabad Népet! Ezt követően, a népnevelő-értekezleten pedig — éppen a kommunisták példamutatásának hatására —, a pártonkí- oüli népnevelők is olvasóivá váltak a központi lapnak. A népnevelők jó, felvilágosító munkájának eredményeképpen a Baksa községben élő 151 család közül 103 áj és 11 régi Szabad Nép-előfizető van. A népnevelők azonban nem elégszenek meg az eddigi eredményekkel. Elhatározták, hogy Pártunk Kongresszusának tiszteletére, február 24-ig minden csatádhoz eljnt. W/ák a Szabad Népet. A baksai pártszervezet tisztán táti a azt is, hogy nem elég csak előfizetőket szerezni. A legfontosabb az, bogy el is olvassák a lapot. Ezért Szabad Nép olvasóköröket szerveztek, melyekben a falu dolgozói minden nap rendszeresen megvitatják a nemzetközi és hazai, politikai és gazdasági kérdéseket- így lesz világossá a dolgozó parasztok előtt az. hogy az imperialisták és azok ügynökei, a ku- lákok. a klerikális reakció hogyan támadnak. így látják azt például, hogy Rácx Mihály 28 holdas kidák —, aki a terménybegyüjtésse! kapcsolatban igyekezett lebeszélni a dolgozó parasztokat arról, hogy beadási kötelezett- ségüknsk eleget tegyenek és, aki ugyanakkor Nagy Jenő nevű gazdaság) cselédjét 4 hónapig ingyen dolgoztatta. • a legnagyobb munkaidőben —■ nyilvánvalóan a dolgozó nép ellensége és ennek megfelelően kell vele szemben eljárni. k így ismerték fel a baksai parasztok B. bzabó János 26 holdas kulikban is ellenségüket, aki nem győzte hangoztatni. hogy várja a „helyzet" változását. Csak azt nem tette hozzá: azért, hogy a dolgozókat újból ki tudja zásk- mányolni, úgy, ahogy Berámk Ferenc volt gazdasági cselédet, kinek egész évi munkabéréi csak a helyi szervek közbelépésére fizette ki. Baksa község dolgozp. parasztsága ma már világosan látja, bogy kik a dolgozó nép ellenségei és kik a barátai. A Párt útmutatására mind többen léptek be a termelőszövetkezetbe és a hét családdal megindult csoport az ősz folyamán újabb 32 családdal erősödőit, gazdagodott, a kulákok legnagyobb bosszúságára, a baksaiak legnagyobb örömére. A helyi pártszervezet azzal is készül az MDP II. Kon gresszusára. bogy Baksa községet — a dolgozó parasztság felvilágosításával —, a Pártkongresszusig szocialista községgé fejlesztik. Ezt. a munkát nemcsak a kommunista, de a pártonkívüli népnevelők is aktívan támogatják. Varga Ernő, a pártszervezet titkára áll a mozgalom élén. Már eddig 3 újabb családot győzött meg a terme- lőcsoport, a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. De jó eredményeket értek el « többi népnevelők is. Már eddig 12 családot. köztűk 5 középparasztot szerveztek be a tszcs-be. De nem elégedtek meg a helyi eredményekkel. Elősegítették Tengeri községben a III- iipttsú csoport létrehozását. De jelentős felvilágosító munkát végeztek Tc- senyben is, ahol munkájuk nyomán létrejött az I. tipúsú tszcs. A népnevelők közül különösen a nők és a fiatalok végeztek lelkes, jó munkát. A pártszervezet vezetősége a párépítés kérdésében is világosan lát. A lelkesen dolgozó pártor,(cívüli népnevelőket, nőket és ifjakat, azokat a becsületes dolgozó parasztokat, akik ed Cigi munkájukkal kiérdemelték, felveszik Pártunk soraiba. segítséget nyújtott nekik abban, hogy felismerjék ellenségeiket, leleplezhessék őket és megfelelőképpen felvehessék a harcot ellenük. A baksaiak ma már tudják, hogyan kell harcolni az imperialisták és ügynökeik ellen. Kövessék a baksaiak példáját mindenütt, javítsák ki hibájukat a többi pártszerve. zefek is, ahol eddig elhanyagolták a Szabad Nép terjesztését, mint például Bogád és Egerág. A vasárnapi agitá- ciójukban használják fel a baksaiak példáját, terjesszék sikerrel a Szabiid Népet. Wieder Béla pécsi JB. káderes. A Pécsi Bőrgyárban a bírálat nyomán felkarolják az alulról jövő kezdeményezéseket Közelmúltban a helyi pártsajtó, a Dunántúli Napló, foglalkozott üzemünk versenyszervezésévei, helyesebben a kongresszusi vállalásokkal. Minden kritikának: megvan a maga jelentősége, amikor őszintén kíván a bajotcon segíteni. Bz a kritika is, úgy éreztük, ilyen célt szolgált és ennek megfelelően igyekeztünk önkritikát gyakorobú és a hibákon javítani. Ennek eredményeképpen született meg a boxos I. műhely nagyszerű vállalása. Ennek a műhelynek 46 dolgozója tett vállalást a kongresszus napjára és ennek következtében az egész műhely együttesen vállalta negyedévi tervének február 24-re történő teljesítését. Az apróbőr kikészítő rámázói vállalták a bőrök jobb kifeszítését és a ráinázásná! alkalmazott szegeknek a bőrök határvonalához közelebbi beütését. Érmek következtében a kész- börhozamot növelik. As anyagi akaró- hosság terén az újságcikk kifogásolta. A Pártkongresszusra való felkészülés munkájából kitűntök közül 6 dolgozó parasztot vette ír fel máris tagjelöltnek. kettőt tagnak és további tizenkettő még sorra kerül a Kongresz- »zusig. A vasárnapi agdlúciós napon c Szabod Nép terjesztéséi összekap- csalják a tszcs további fejlesztésével és a dolgozó parasztok további felvilágosításával. így készülnek a baksai párt szervezet tagjai és az egész község dolgozó népe a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusára, ezzel mutatják meg Pártunk, Bakost elvtárs iránti szerejetüket. A baksai népnevelők ezeket az eredményeket a Szabad Nép állandó olvasáséval, annak rendszeres segítségével érték el. A Szabad Nép jelentős A versendi mezőgazdasági állandó bizottság elkészítette munkatervét. Felajánlotta az állandó bizottság, hogy népnevelő munkával, termelőszövetkezeti csoportjaink eídményeinek ismertetésével, a tszcskre vonatkozó miniszteri rendelet megmagyarázásával népszerűsíti a községben a termelőszövetkezet alakítását és lehruár 24-re. Pártunk Kongresz- szusának napjáig megalalcltják a csoportot. Az állandó bizottság jó munkájút dicséri, hogy a fel. ajánlás utáni harmadik rmpon már megalakult a termelőszövetkezeti csoport. Községi tanácsaink kövessék a versendiek példáját! hogy nem veszik eléggé figyelembe a dolgozók alulról jövő kezdeményezését. Meg kell mondanunk nyíltan, hogy a recepturát a bőrök minőségének megtartása miatt a legszigorúbban be kell tartanunk és amennyiben üzemünk ezen a vonalon anyag- takarékosságot kíván elérni, úgy az csak kellő kikísérletezés és előre történt megfontolás után lehetséges. Ezért ezen a vonalon a továbbiak során is a műszaki vezetőség fogja meghatározni az anyagtakarékosság lehetőségeit és határait és a dolgozók egyéni vállalásaikban legfeljebb ezeknek gondos keresztülvitelét vállalhatják. Ez nem zárja ki azt, hogy dolgozóink estleges ötleteit, észszerűsítéseit. újításait a leiajánlások alkalmával műszaki vezetőink ne bírálnák felül és a lehetőség szerint ne adnák meg az engedélyt azok alkalmazására. A verseny nyilvánosságra hozásánál az, hogy a helyi pártsajtót nem tájékoztattuk, a kapott rendelkezés félreértésének következménye. Végezetül köszönetét kelj mondanunk a helyi pártsajlönak építő kritikájáért és kérjük, hogy a szükséghez képest a jövőben is adja meg a szükséges figyelmeztetést, hogy a kellő időben és kellő helyre szóló kritika nyomán megtör lén jenek a szükséges intézkedések, ha már mulasztás történt. Reméljük, hogy a kölcsönös segítség, valamennyiünk óhaja és munkája nyomán meghozza gyümölcsét. A Pécsi Bőrgyár dolgozói a pártszervezet vezetésével mindent megtesznek, hogy a kongresszusi vállalásaikat sikerrel teljesítsék. Ezeknek a vállalásoknak teljesítésével hozzásegítjük j dolgozó népünket a Szovjetunió-vezet- te, béketábor nagy családjának erősítéséhez. Reisz Lajos bőrgyár) tervfioda. Több és jobb munkával válaszolunk Tito és gyilkos bandája újabb gyalázatos provokációjára Minden nap olvasok az újságban az imperialisták aljas mesterkedéseiről. Minden erejükkel azon vannak, hogy lángbaborítsák a világot. Aljas tervük azonban nem fog sikerülni, mert ma már minden becsületes dolgozó átérzi és a magáénak tekinti a béke ügyét. A fegyvergyárosok és a tömeggyilkosok elenyészően kevesen vannak a békéi akaró tömegekkel szemben. A hős koreaiak megmutatják, hogy az a nép, amely a szabadságáért küzd. legyőzi a sokszoros túlerőt. Hiába bombázták főidig a városaikat, ial- vaikat, hiába ölték halomra a békés lakosságot és a gyermekeket, ezt a népet mégsem tudták megtörni az imperialisták. Láncos kutyájuk. Tito és bandája sem akarnak elmaradni gyilkos gazdáiktól. Még attól sem riadnak visz- sza. hogy saját katonájukat megöljék, azért, hogy gaztettüket a magyar határőrökre fogják. Újabb és újabb provokációkat követnek el azért, mert háborút oltárnak kirobbantani. A magyar dolgozó nép ezekre az aljas tervekre méltó választ ad. Amíg az imperialisták háborút szeretnének előidézni, addig mi, magyar dolgozók, minden erőnkkel a békéért harcolunk. A békeharcunk különösen a Kongresszusra való készülődés jegyében folyik. Több és jobb termelésünkkel mutatjuli meg azt, hogy nem akarjuk vissza az urakat, nem akarjuk a múltéit. Nem akarunk hajlongom és kéz elcsókolni, nem akarjuk a kizsákmányolást, éhbért. Azért harcolunk a békéért, mert tudjuk, hogy a jövő n boldog élet mindig jobban kibontakozik előttünk. Békénkért dolgozunk, mert tudjuk azt, hogy csakis békében álhitünk é.s építhetjük népünk cs gyermekeink boldog jövőjét. BP.NDEK GYÖRGY NÉ a Nádor-szálló dolgozója. A még meglévő bürokratikus maradványokat is számolják fel a tanácsok dolgozói A helyi tanácsok egyik fontos harci feladata a, bürokrácia elleni küzdelem. Csak akkor tudják a tanácsok vslóraváltani célkitűzéseiket, csak akkor lesznek hasonlóvá nagy példaképeinkhez, a «szovjetekhez: ha a tanácsok az eléjük kerülő ügyeket gyorsan és eredményesen 'intézik el, ha megszüntetik >az „akta"' öncélu- sájrát és meglátják minden aktában a mögötte lévő „ügyet", a, mögötte lévő embert. De akkor less' a fa- nácsoknuk az ellenség elleni harca is sikeres, ha a reakció igyekezel él, amely mos! <t bürokrácia növelésével ki cánja- a maga aknamunkáját folytatni, sikeresen veri vissza és sorra dönti le azokat a bástyákat, amelyeket a bürokrácia államigazgatási apparátusunkban, árszázadokon ke. resztül kiépített magának. Ma már megállapíthatjuk, hogy a helyi tanácsok megértették ezt a feladatukat, bár korai volna még azt mondái, hogy e téren már nincsen tennivaló. Súlyos csapás volt a bürokráciára már a tanácsok megalakulása is. Vegyünk csak kezünkbe egy olyan tájékoztatót. mely a pécsi hivatalokat tünteti fel, a tanácsok megalakítása edőtt. !Áthatjuk, hogy a város legkülönbözőbb részein, elszórva, menv nyi azonosfokú hivatal működött. Ez a sok azonosfokú hivatal mind a me. gyei tanács apparátusában egyesült Megszűnt az útvesztő, megszűnt a sok különálló hivatal, énnek eredményeképpen meg kellett volna szüli nie a vízszintes, az azonos-fokú hi váltatok közötti levelezgetésnek, •: «I Tisztítsa meg a SZOVOSZ központ a dunaszekcsői földművesszövetkezetet a befurakodott kufákoktól, akik Tito ,,parasztpolitilníjái“ akarják meghonosítani Dunaszekcsó becsülete« dolgozó parasztjai egymásután viszik vissza szövetkezeti tagsági könyvüket. Visz- sza akarják adni a tagsági könyveket azzal, hogy ők kulák szövetkezetnek nem lesznek tagjai. Márpedig kulák- szövetkezet szerintük az olyan, melynek üzleteiben, áruházában kulákiva- dékok ülnek, melyben — ha közvetve is, de — a kulák dirigál, amely a kupakokat előnyben részesíti a dolgozó parasztság, a becsületes falusi dolgozók rovására. Az első számú szövetkezeti bolt vezetője a nagyhangú, gorombaságáról, pöfíeszkedéséről, a dolgozó parasztság ellen érzett •feneketlen gyűlöletéről ismert Auth Gáspár. Apja vagyon korlátozott, . haza áruló volkslniml ista. aki a fasizmus idején, mint kőművesmester. 7—8 alkalmazottat is kizsákmányolt. Apósa 100 holdas zsíros kukák, közismert kegyetlenségig menő kizsákmányolásáról. Auth Gáspár vére sem vált vízzé, a kutyából nem lesz szalonna. Auth Gáspár, a kulák fitt, a kulák veje, megmaradt a szövetkezetbe való befurdkodás után is ku'áknak, aki még mindig szívesen látna lerongyolt, éhező dolgozókat. A dolgozó fárasztóknak vagy <gdáliáiéin nem adóit árul, vagy pedig ,s rendeletre" hivatkozva, különböző nehezen eladható árucikkhez kapcsolta a keresett cikkeket. „A nincsből .nem adhatok — mondta az árút követelő vásárlóknak — menjen panaszra a kormányhoz 1" . így uszított államunk, a dolgozók állama ellen Auth Gáspár, miközben a letagadott és nemlétezőnek kijelentéit árucikkeket este, zárás után kiadogalta kulák barátainak, zsírosparaszt rokonságának. A földművesszövetkezet áruházában sem különb a helyzet. Az áruház vezetője egy felvidéki kulák, aki ugyancsak szívesen sózza a dolgozó parasztok nyakába a rossz üzletpolitika, hozzánemérttés, helytelen árukezelés következtében nyakánragadt cikkeket. ..Tudok adni flanelt — jelentette lej nem egy esetben a vásárló dolgozóknak, — ha vesz hozzá egy pár tányért.“ Nem mulasztja el azonban azt sem kiszolgálás közben, hogy fel ne idézze azokat, a — szirmára „boldog" időkét, mikor még cselédeit hajkurászta. miközben ö a hasat süttette a napon. De /elhasználja üzletvezetői mivoltát a kulák arra is, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti csoport dolgozói között ellentéteket szítson. ..Tudja, hogy nem adhatok mondogatja az egyénileg gazdálkodóknak. aztán szája mellé 1 eszi kezét és úgy mondja tovább, .bizalmasan1 — kelb a csoportbelieknek. a közösöknek." A hármas számú üzietben ott van íváilkó László holdas kulák Apósa malmos, aki a napokban ölt le (3 disznót — természetesen engedély nélkül, feketén. A feketevágást leleplezték, a kulák malmos ellen megindult az eljárás. A disznókat pedig hitették ' közszemlére az áruház, k irakatába. n lötdművesszövetkezeti áruház kirakatába, melynek alkalmazott- la Ivánka László, a teketevágó veje is! Dunaszekcsó dolgozó parasztjai. akik a városba kénytelenek járni vásárolni a kuláküzletvezeiők szabotázsa miatt — természetesen izzó gyűlölettel beszélnek a kulákokról, akik a Tilo-féle „szocializmust" sze retnék meghonosítani Dunaszekcsőn is. Tito „parasztpolitikáját'1 viszik ezek az üzletvezetők, amikor a dolgozó parasztokat kirekesztik az ellá tusból a llulálcok, a kizsákmányolok saját rokonságuk javára. Ez a gyűlölet nyilatkozott meg akkor, mikor a község dolgozó parasztsága egységesen kérte a község pártszervezetét és a községi tanácsot, hogy a tszcs ellen uszító, a szövetkezetei sorvasztó kulákokat azonnal váltsák le a szövetkezeti boltokból és állítsanak helyettük be megbízható, néphez hű dolgozókat. A helyi szervek továbbították a kérést a járási pártbizottság és a járási tanács felé, ahol az civiérsak azonnal intézkedtek is. Felkérték a SZÖ- VOSZ-központot, hogy azonnal váltsa le az üzletvezetőket és inditsa meg a fegyelmit a kulákokat alkalmazó, kulákbarát Bálint István szövetkezeti ügyvezető ellen. A SZöVOSZ-központ határidőt kért a küldöttgyűlés befejeztéig. A határidő azonban már rég.letelt, de elfogyott a dunaszekcsőf dolgozó parasztok türelme is. Jogosan követelik a legerélyesebben a dolgozó parasztok. a csoport ‘tagjai, a lain népnevelői — akiknek a kuláküzletvezeiők akadályozzák munkájukat. — hogy haladék nélkül, azonnal váltsák le a tHoista kulákoh'Ut, azonnal vonják felelősségre a dolgozók bizalmával visszaélő Bálint István szövetkezeti ügyvezetőt! hivatalok közötti aktatol ogat ásnak is. Azt kell azonban megállapítanunk, hogy a „beamtet-“ szellem — bár szárnyai töredeznek már — még él A méfféiűnt hivatalok egyes dolgozói még vem. tudtál: bele élni maguk át abba, hogy most már nem „önálló, ak“. Végzik a maguk munkáját ugyanúgy, mint eddig és ha eddig egy-egy ügyet azzal kívántak a maguk részéről elintézni, hogy azt ,.á - telték" máa hivatalhoz, most 'sem ■járnak el másként, csak éppen Dem más hivatalhoz, liánom más osztályhoz küldözgetik az aktákat. Sok még a teendő szervezési téren is. A hivatali apparátus belső munkájának megszervezésénél (az egyes osztályok közötti összhang biztosítása, azonos eljárási elvek és módszerek kidolgozás,a) ez éppen úgy fontos, mint a munkamódszerek megjavításánál. Történt, természetesen ezen a vonalon is változás. Az interurhán elelon,beszélgetések során egységes eljárást alkalmaztunk, a beszélgetések számát csökkentettük és a párhuzamos beszélgetések megszüntetése ás nagyjából megtörtént. Folyik a kiilezolgálaáok terén fennállott visz- szásságok megszüntetése is, de sok tisztviselő használ elavult- biirekra- tiku» eljárást magánál az ügyintézésnél. Sok állami alkalmazott még most is külön készíti el a „fogalmazván ví‘‘ és azt azután leírja, vagy leíratja, ahelyett, hogy egyszerre készítené el az irattári fogalmazványt a tiswtázattal (vagy, hogy ékes köz- igazgatási műnyelven szóljunk: a .-kiadványT-nyai). Növeli a hibát még azzál is, bogy nem használja ki a mechanikai lehetőségeket, ts nem is géppel- ír, hanem kézzel. Ha valahonnan véleményt kell kérnie, vagy valamilyen ügyben más tiszt- viselőtáreával kelt az ügyet együtte. «én elintéznie, nem folyamodik a házi telefonhoz — ami még pénzbe sem kerül — hanem ,,rövid úton", de természetesen írásban, ae osztály- irodán. vagy esetleg a központi ki- adóhivatalon keresztül átteszi" az ügyet tisztvisélőtársóhoz, aki pedig sokszor a szomszéd szobában ugyanakkor szintén „áttesz“ valamit valahová, esetleg éppen ahhoz a kartársához, aki ugyanakkor küldi neki rn „aktái“. Az ilyen ..rövid úton" történő in. t.ézkcdés pedig nem is csak annak a tisztviselőnek jelent munkát, aki küldi és annak, aki kapja az aktát, de munkát jeleni az osztályirodának, esetleg a leírónak vagy még egy somé tisztviselőnek, és ami a legfontosabb. késlelteti az ügy elintézését. amitől pedig esetleg emberek sorsa függhet. Az'ügyintézés vonalán ez jelenleg a „bürokrácia sárkányának" az a csökevénye, mely 'legjobban gátolja tanácsaink gyors, szociális ügyintézését. Kérlelhetetlenül lel kell- vennünk ez ellen, a harcot. Fdezáraolá- i álhoz vegyünk igénybe minden ren. delkezésie álló eszközt, lehetőséget. Villámokon, faliújságokon keresztül tegyük nevetségessé azokat, akik még ma is rabjai a bürokrácia eme megnyilvánulásainak. Értessük meg •elüt: mennyivel könnyebb, emberhez ■méltóbb az az ügyintézés, melyet a szovjetektől kell tilsajálítanunk. A szovjetek • miinkamódszereinofe Isajálítása mellett a tanácsokban dolgozó munka-káderek újításai, észszerű munkamódszerei azok, amelyek valatiiennyi kartársat hozzásegítenek ahhoz, hogy a bürokrácia „bűvkörétől“ végleg megszabaduljanak. Kolta János megyei tanács, igazgatási osztály.
