Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-21 / 43. szám
NAP LŐ 1951 FEBRUÁR 21 A h áborű és az éhség löttségvelése A munkások és alkalmazóiak kére lí százalékkal tsőkkeaf, az élelmiszerárak rokamosan emelkednek, mindent a haditermelésre fordítanak Tito Jugoszláviájában Az a költségvetés, amelyet a belgrádi klikk nemrég fogadott el a wknpscsinában az 1951. évre, szemléltetően mutatja Titoék militarista politikáját A háborús előkészületekre előirányzott tételek összege 133 mfl- öárd dinárt azaz a költségvetési kiadások teljes összegének 73 százalékát teszi ki. Nyilvánvaló, hogy a katonai célokra fordított ilyen ériári kiadások valójában * „rendkívüli állapot” kihirdetését * az egész gazdasági élet háborús vágányra való átállítását jelentik. Nyilvánvaló az Is, hogy ez a költség- vetés az éhező jugoszláv népre még nagyobb szenvedéseket és nélkülözéseket zúdít A háború és az éhség költségvetése, amelyet Titoék szkupscsinája jóváhagyott, teljesen figyelmen kívül hagyja Jugoszlávia nemzeti érdekeit. Ez a költségvetés teljesen az amerikai agresszorok balkáni kalaa- dorterveenek szolgálatában álL Mit keres Thomas Wilson tábornok Jugoszláviában? A doflár-eflen&rzés alatt álló jugoszláv gazdaságot Titoék már tavaly sürgősen átállították a háború előké- eeítésére. * A réz, álra, ön, barnát és egyéb rendkívül értékéé «stratégiai nyersanyagok Egyesült Államokba irányuló kivitele 1950-ben az 1949. évhez képest több, mint kétszeresen megnövekedett. A fegyverkezési hajsza útját járó srall-rtreetl ragadozók igyekeznek a jugoszláv föld mélyéből minél több színesfémet kizsarolni, mert ezzel nemcsak saját hadiiparukat, hanem csatlósaik hadiiparát is el akarják látni. Jelenleg, mint a Reuter hírügynökség belgrádi tudósítója jelentette, Jugoszláviában tartózkodik Thomas Wilson tábornok, az Egyesült Államok hadügyminisztériumának képviselője, aki a helyszínen részletesen tanulmányozza, hogy Jugoszlávia milyen nyersanyagforrásokkal és elsősorban milyen szí- nosfémkészletekkel rendelkezik. A belgrádi kormánykörök imperialist* gazdáik parancsára tüzzel-vassal fejlesztik a bányászatot áa a hadiipart. Ezért már tavaly leállították • lakás- építkezéseket, s azoknak n gyáraknak és üzemeknek az építését, «melyek nem felednek meg militarista politikájuk érdekeinek. Leáll flották Jugoszlávia nemzetgazdasága szempontjából olyan életbevágóan fontos ipari üzemek építését, mint a zenidai vasöntöde, a vindoli és á manronói vízierőművek építését. Abbahagyták a Duna-Tisxa csatorna építését, a Szkadar (Scutari) tó !e- esapotósát, szó sincs már az új Bel* grád építéséről, amelyről Titoék korábban különösen sokat bandabandáz- tak. A nép pénze arra keH, hogy sok repülőteret építsenek az amerikai „repülőerődöknek" és a lökhajtásos repülőgépeknek, kell a tengeri kikötök átépítésére, hogy befogadhatták «* amerikai hadihajókat, s kell fegyverek vásárlására a hadsereg részére, Kulturális és szociális kiadásokra nines fedezet Jellemző a következő adat is. A THo-tók 1951. évi költségre«*- ben nincs előirányzat a dolgozók kulturális és anyagi szükségleteinek, különösen az egészségvédelemnek, a népnevelésnek biztosítására. Ez nem véletlen, hiszen a fasiszta diktátor, mielőtt a költségvetést jóváhagyás végett a szkupsesina elé terjesztette, a jugoszláv néphez fordulva ezeket mondotta: „Nekünk fegyverkeznünk kefl, nem pedig jobb életről álmodoznunk." Vaj és kenyér helyett ágyút, új súlyos adókat — a jobb élet kilátása helyett nyomorúságot és éhséget — •zrt tartogatja Tito a jugoszláv dolgozóknak. 1950, év folyamán Titoék az utcára dobtak 120 ezer állami tisztviselőt, 49 ezer építőmunkást és más iparágak tíz és tízezer munkását. Mindezt az okozza, hogy a jugoszláv gazdasági életet háborús vágányra állították, nem pedig, hogy az állami apparátust és az ipart „újjászervezik", mint ahogy ezt a belgrádi kormánykörök igyekeztek elhitetni. Az 1950. évi költségvetésben még a Tito-féle közgazdászok messzemenően szépített adatai szerint is több, mint 11 százalékkal csökkentették n munkások és alkalmazottak bérét, ami lehetővé tette a belgrádi kormánynak, hogy 9 milliárd dinárral növelje a háborús készülődésekre előirányzott költségeket. Ugyanakkor • dolgozó népre kivetett különböző adók több, mini 15 százalékkal növekedtek. Ennek felhasználásával Titoék a fegyI yerkezés költségeit újabb 20 milliárd dinárral emelték. , Amerikai tudósítók véleménye a jugoszláv dolgozók nyomoráról Jugoszláviában a dolgozó tömegek nyomorba süllyedése katasztrofális méreteket öltött. Az élelmiszerek piaci árai csak 1950-ben háromszorosan, 1946- hos képest pedig kilencszeresen emelkedtek. A drágaság és az elburjánzott üzérkedés következtében a munkások és alkalmazottak fizetése elvesztette minden jelentőségét. A tengcrmelléken, Dalmáciában és Isztriában, Bosznia és Montenegro hegyi körzeteiben, amelyek elsősorban fogyasztási területek, a piacon kenyeret és burgonyát még feketepiaci árakon sem lehet kapni. Ezeknek a területeknek városaiban és falvaiban sok ember éhenhal. De ez sem zavarja Tito ék at abban, hogy az utolsó morzsákat is kizsarolják a legnagyobb ínségben szenvedő dolgozó parasztoktól. A „Nevr- York Herald Tribune” tudósítója, aki nemrég Boszniában járt, azt írja, hogy sok olyan falut látott, amelyeknek a lakossága teljesen koldusbotra jutott a mérhetetlenül magas élelmiszer- beszolgáltatások miatt és télre nem maradt semmijük a megélhetéshez. „Ezeknek a falvaknak a lakói — írja az amerikai újságíró — a sír szélén állnak." Az ufságtrő elmondja, hogy Boszniában alkalma volt beszélgetnie egy 73 éves bosnydkkal, aki panaszkodott a hihetetlenül nehéz életre és kijelentette, hogy „a környéken mindenütt meghalnak az emberek az éhségtől.” Az United Press hírügynökség belgrádi tudósítója egyik jelentésében, amelyben leírja, hogyan viszonyulnak Titoék a dolgozó néphez, ezt mondja: „Nem lehet tudni, sokáig bírja-e a jugoszláv nép fizikai erejének ilyen megfeszítését, amit c sövény táplálkozás mellett követelnek töl*.“ Nyikoláj Tyihonov: VAN ILYEN PART! Éa Kifénylett as óriás! ország, MiYha a mappán villám csapna őt, Mikor kiállóit Lenin és kimondta« — Van ilyen párti * Az ellenségnek vágta ezt oda, Mely taraján a háborús viharnak, A bomlás közt vinnyogta; Nincs olyas pár!, Mely áavehetné üt ma a hatalmat! ...S eljő a nap, s szerte a nagyvilágon Lenin zászlója győztesen lebeg, És mindenfelől zárt sorokban jönnek A mauzóleumba a követek,-*"v És megköszönik a világ »«vében Az immár szabad s egy világ-hazát S a Lenin útját, melyen Sztálin őket A kommunizmushoz vezette át, KARDOS LÁSZLÓ fwdlMwa 5 # 5, í ff, * | I * Egy köbméter tűzifa többe kerül egyhavi keresetnél Az éhség okozta szenvedéseket még inkább fokozza a tél, amikor a rendszeressé vált hiányos táplálkozáshoz járul még a hideg is. A jugoszláv városok lakosságának nincs tüzelője, fűtetlen lakásukban dideregnek. Egy köbméter tűzifa ára a piacon 4—5 ezer dinár, vagyis jóval több, mint a munkás vagy a tisztviselő havi keresete. A háború-előkészítés politikája, amely világosan kifejezésre jut Titoék 1951. évi költségvetésében, új súlyos terheket rak a jugoszláv dolgozó nép vállára. Az amerikai imperialisták belgrádi lakájai, látják ugyan az ország gazdasági helyzetének rosszabbodását és az éhség fokozódását, mégis harsány hangon „újabb áldozatokra” szólítják fel a dolgozókat. A jugoszláv nép nagyon jól tudja, hogy kiknek az érdekében követelnek „új áldozatokat”. Ezért napról- capra erősíti felszabadító harcát és elszánt küzdelmével meg fogja hiúsítani a tengerentúli háborús gyujtago- tők és belgrádi lakájaik‘sötét terveit. 99 ti nagy hazafi66 a Pártkongresszusra tett vállalások teljesítésére lelkesít A nagy hazafi című filmben előnleüSruCt a bo&evíkok harca a Pártba kirakodott ellenséggel, akik minden erejükkel meg akarták akadályozni a szocializmus megvalósítását. Mindent elkövetett * reakció, hogy « munkásosztály legjobbjait háttérbe szorítja, hogy visszaáfótaa • burasoá rendszert. Nekünk i* fokozott éberséggel itoS őrködnünk Pártunk tisztasága fölött, mert a megvert ellenség nálunk is igyekszik beférkőzm soraink!«, hogy bomlasztó munkával hátráltassa hazánkban a szocializmus éptoéséí. Éberen kel Őrködnünk « munka frontján is, hogy kongresszusi vál- fotósunkat teljesíthessük és ezzel isméit megmutassuk az egész világnak, hogy a magyar munkásosztály felsorakozott Pártunk zászlaja alá, hogy felvegye a harcot a béke ellenségeivel A belső ellenség nem esek pártel éhség. A nagy hazafi megmutatta, hogy ezek az imperialisták fizetett ügynökei és provokátorai, akik * legádázabb ellemégri a munkásosztálynak. De megtanított a nagy hazafi a bolsevikok tag-szebb erényére, • nép, a Párt iránti hnf&rtale® szeretefcrc. Ebben van a boísevikok hatalmas ereje: szeretik a népe# és » nép szereti a bolsevikokat, « Pártot Legyen nekünk is a jövőben a feladatunk, még jobban *zicreswük népünket Pártunkat és még fokozottabban gyűlöljük esz ellenséget. Póza ár András Kesztyűgyár ddfgozőj* MSZT-szervezeteink is felajánlásokkal készülnek Pártunk kongresszusára Tőmeg8Eervto3«teánk egyre szélesebb pártonkívülá tömegeket mozgósítanak az elötitünJk álló feladatok megoldására. Tömegiszervezeteink közül egyre komolyabb eredményeket mutat fel és mind nagyobb, tömegeket aktivizál a Magyar-Szovjet Társaság. A Szovjetunió ez eredete mindnyájunk közös ügye, és egyben meghatározója annak is, hogy a magyar nép KÜLÖNÖS HÁZASSÁG Legnagyobb regényíróink egyike, Mikszáth Kálmán a múlt század második felének nemcsak népszerű anek- dotázója, hanem élcsszemü megfigyelője és őszinte kritikusa is volt. Mint a liberálist párt tagja és képviselője, kora haladó eszméinek bátor szószóló, jaként vált ismertté írásaiban és társadalmi-politikai állásfoglalásában is. Maró gúnnyal és szenvedélyes következetességgel tárta fel a feudális társadalom, az uralkodó osztályok romlottságát, elszántan ostorozta a főurak és főpapok tÖTvényiipró aljassá gait, népbutítását, a dzsentri-világ belső hazugságait és a feltörekvő polklasszikusaink közül talán egv sem mutatta meg jobban, a maga valóságában, mint Mikszáth „Különös házasság” című regényében, melyből szinesfilmgyártásunk legújabb remeke készült. Maga c regény a polgári házasság töroénybeiklalása körüli porta, menti harcok idején Íródott s egy nem is olyan régi, a mait század elejéről való 'történetet dolgoz fel. Gróf Battler János és Horváth Piroska esete valódi történet, még csak meg sem változtatott nevekkel. Nemhiába igyekezett az elmúlt uralkodó rendszer, hogy Mikszáth regényéi gondosan elrejtse az olvasók szeme elől. Kosa«; László (Vidonka) és Rajczy Lajos (Dőry báró) a Különös házasság c, filmben górt osztály m egv ásd r o Ihat óságát. Mikszáth a realista ábrázolás eszközeivel mutatja be ezeknek az osztályoknak és rétegeknek típusait, de ennél egy lépéssel tovább is megy. Meglátja a parasztság . kiscmrhizettségét, az elnyomott, rabságban görnyedő népet. A Habsburg császári ház, a magyar főurak és legfőbb szövetségesük, az egyházi reakció ősszel onódottságát A Különös házasság című tilmhen nemcsak az igazi Mikszáthot ismerhet, lük meg, hanem megismerhettük, — Mikszáth regényeinek litmrevitele óla először —, az igazi Míkszálh-lilnnt is. Imién van könyveinek népszerűsége után hallatlan nagy sikere a Különös házasság című Hímnek is. Buttler János és Horváth Piroska boldogságának megakadályozásában teljes nyíltsággal lelepleződik minden haladó eszme és emberi boldogság legtöbb kerékkötője: a császárság kiszolgálója és a főúri rend leghűségesebb szövetségese, az egyházi reakció. Dőry báró, a Hahs- burg-pártí despota földesúr leánya ie- kerbeesik az álszent Szncsinka plébánostól. A báró úgy akarja leánya becsületét megmenteni, hogy fegyveres erőszakkal hozzákényszeríli a fiatal Biüfler Jánoshoz, aki Horváth Piros, ka jegyese. Egyházi bíróság, az egri érsek kanonokjai elé kerül az ügy, a házasság felbontását azonban Buttlerék sem az igazság erejével, sem vesztegetéssel nem tudják kicsikarni. Dőryék a papok segítségével meggyilkoltatják a per koronatanúját. Medve doktort, akinek kezében ott a perdöntő bizonyíték. Később maga a császárné, a véreskezű Metternich kancellár és a jezsuiták akadályozzák meg az országos üggyé, politikai kérdéssé nőtt házasság felbontását. A fiatalok ellen összefog az egész uralkodórendszer, mert „ a háziasság szentségének megsértése, mögött holnap már a korona szentségének megdöntésére kerülhet o sor.” S valóban, a nép lázadásra kész. félelmetes erejét már ott láthatjuk a Dőryék és a papok ellen tüntető tő. megben, éppen úgy, mint a Dőry aranyát asztalracsapó Vidonka, paraszti feltaláló állásfoglalásában is. A Különös házasság hatalmas sikere éppen abban van, hogy ilyen őszintén, harcos kiállással és nagy művészi erővel leplezi le a nép ellen, ségeit. Az igaz történi ten alapuló, eleven, élettel teli mese és az erőteljes, többségében jó színészi ábrázolás megmutatja, hogy kik ellen kellett harcolni népünknek szabadságáért, jogaiért. De megmutatja azt is — és ez a film legfőbb erőssége —, hogy a harcnak, a: imperialista népelnyomók és a krelikális reakció elleni harcnak még nincs vége. Ez a nagysikerű film még elszántabb harcra buzdít népünk ellenségei, az uralkodó osztályok maradványai és a klerikális reakció min. den kísérlete ellen, harcba buzdít szocializmusunk építésért, békénk védelmért. mennyire szereti hazáját A magyar szabadság és függetlenség ügye iává laszth-atattau a Szovjetuniótól amely dicsőséges fetowiböditó harcai val biztosította ezt számunkra. A bé« ke ügye, a béévetábor erőssége ugyancsak a Szovjetunióval van elválaszt- hatatlan szoros kapcsolatban. Tito Jugoszláviájának szomszédságában tulajdoniképpen az imperialisták előretolt hadállásod előtt átóunfc, Itt vagyunk a batAnneadóm, amelye» túl Jugoszlávia dolgozó nép« ez «raved a Tito-lclikk rémuralma alatt. Ezért nem tekinthető védietiennek, hogy MSZT-be egyre jobban ttom örülnek Baranyában és Tolnában a dolgozók és nemcsak szavukkal, hanem ttitok , kel is, kifejezésre juttatják, hogy szerelik a Szovjetuniót, szeretik Pártunkat és kemény harcosad kívánnak' (lenni a nagy béketábornaJc. Nézzük meg közelebbről, hogy míkj is ezek a tettek; A siklósa MSZT- szervezet titkára, Gróf Kálmán, sná* tag beszervezését ajánlotta fel a Kongresszus risateletóre. Brigovác József né, harkányi MSZT-MÜÍkár azt ajánlotta fel, hogy Terehegy községben megalakítja az MSZT -szervezetet., A gordisaá szervezet vállalta az orosz nyelvtanfolyam beindítását A kémest MSZT-szervezet titkára, PatocskM II- tósné azt ajánlotta fwL, hogy Cunibai# ós Drávapiski községben, népnevelőik Segítségével további MSZT-sz»rv erzetet alakít meg. An ide majori AMG MSZT szervezete felajánlotta összes dolgozók beszervezésért és az Uj Világ terjesztésének káfejfcs®tjéséfc. Gyasnó József drávacsepelyi és Retkes Árpád vejti MSZT-titkárok a fentiéiül ez hasonló felajánlásokat tetteik. A pártotíkivüti dolgozók aíctfvitását, olyan fejlődő ipari központban, mint amilyen például Komló ta, tapasztaJ- haitjuk, ahol többek között a Magyar- Szovjet Társaság V. se. atapseerveze. te felajánlotta a Párfkangresszufl tiszteletére, hogy új cm1,an alakult MSZ.T- brigádja a műhely területén lévő csapágy nélküli új cs Illetek nőket kerékkel látja ol és azokat a bányának átadja. Ugyanitt a twesbizalmiok vállaltaik, hogy a Pártkongresszusra legalább 4—4 tagot boszervrzrtek. A' fenti munkafela j ánlá sok csuk szemelvények azokból a felajánlásokból, amelyek az egész \nlág előtt minden szónál meggyőzőbben hirdetik a magyar dolgozók lelkesedését, szeretőiét és ragaszkodásul:0! Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja iráni és mély háláját a felszabadító Szovjetunió ér. nagy vezére, Szlálin elvtárt Iráni. H.T.
