Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1951-02-18 / 41. szám

1951 FEBRUAR III HA* t. O 7 A Ferenc-aknai Györkő-fejtés kommunistáinak kiváló teljesítménye magával ragadta a pártonkívülieket is A Tneesekszaholcsií öreg Ferenc-akna dolgozód nem engedik ka a kezükből az elsőséget. A tavalyi terv-teljesítés­ben szerzett jó hírnevüket továbbra Is fokozzák. Tavaly egész éven át a leg­jobban lettjesttette tervelőirányzatát, melynek eredményeként a MESZHAR T aknák közül elsőnek, 22 nappal előbb fejezte be torvévöt. Ha megnézzük az aknák közt folyó kongresszusi munka- versemy állását, akkor sZinitén az ta­pasztaltba tó: Az öreg Ferenc-akna bá nyászaj a legkiválóbb harci módszerek alkalmazásával ismét az élvonalon küzdenek a Központi Vezetőség és a Megyei Pártbizottság vörös zászlajáért. Állami tervelőirányzatukat 105.0 száza, »ókban, forrón szeretett vezérünkney Rákosi elvtársnak tett ígéretüket pedig 98.86 százalékban teljesítik­/i kong: esszusí verseny meg­nyerésének harci-módszerei közé tar tozik. elsősorban aiz egyéni meggyőzés, a dolgozók személyes politikai felvi­lágosítása. Az, hogy abban a fejtési csapatban, amely dolgozó népünk na- taitmas ünnepére, a Pártkongresszus tiszteletére többletmunkát vállait, mm dum egyes dolgozó tudja, hogy azt miért is tette. Ezt a módszert lényegében ■helyesen alkalmazza a Ferenc-akna; pártszervezet. Nézzük, hogyan? Talán a párt vezetőség a verseny megindulása óla mindenegyes dolgozóinak külön megmagyarázta a Pártkongresszus ha. talmas jelentőségét? Nem! Erre még nem került sor. Csak a kommunista csapatvezetők, a népnevelők és bizal­miakat mozgósította, ezidáig a kon­gresszusi munkaverseng győzelmének kivívására. Minden fejtésben ott vannak a mun­kásosztály legjobbjai: a kommunistáik Ha a kommunisták élenjárnak a ter­melésben, akkor minden bizonysaimul szép eredmények születnek abban a csapatban. Ez látható a Feronc-aknai Györkő József elvtárs fejtésében is, ahol azt a bizonyos harci módszert na­gyon helyesen alkalmazzák­Györkő eívtárs csapata, a bányászok áRtaí nagyon jól ismert C-os telepi fejtésben dolgozik. A szón .nagyon ke­mény és nehéz a fejtésben az előre­haladás. Mikor aiz üzem csatlakozott a ílofherr-gyári dolgozók lelkes kezde­ményezéséhez, Györkő elvtárs csapat- vezető először a pártszervezet népne­velőjével, Drávavölgyii Károllyal és a szakszervezeti bizalmival,, Kisandcr István vájárral beszélte át a csapat előtt álló feladatokat. A kas „üzemi- háromszög" határozatot hozott, melyet külön kíi.lön megmagyaráztak a csapa! tagjainak, A haítírozattoit a csapat tagjai örömmel és .lelkesen fogadták, amely a következő szavakkal volt meg­fogalmazva': „Mi, a Ggörkö-csapat tag­jai a Pártkongresszus tiszteletére vál­laljak, hogy az előirányzott 75 csille helyet,f 85 csiliét termelünk ki műsza konként A h a ki rom t szilárd alapokra épü'.'t, meri a végrehajtásban a kommunisták járnak az éten. A szén telep kemény­sége etilénére, nemcsak tel jesíti a Györ­kő-fejtés vállalását, hanem azt mész s.ze túl is szárnyalja. Rákosi eivtárs- nak tett Ígéretükéit Mfl.63 százalékban teljesítik, annaik elleniére, hogy két em térrel kevesebb dolgozik a fejtésben, mint amennyi elő van irányozva- Je­lenleg 13-an dolgoznak a fejtésben és ezzel a létszámmal is egyre nő telje sítmfnyiik. A komn:i uisták példamuta­tó munkájáról, úgy beszél Györkő elv- társ, mint a katonatiszt leghűségesebb katonáiról akik a nehézséget legyűrve, csak a feladatok végrehajtását látják maguk előtt. így beszél Bőröd István (5) vá­jár elvtársről is, aki nem ijed meg a szén fal keménységétől, aki minden mű­szakon „kidörgöli" a 1 <50 140 száza­lékos teljesítményét. Ugyanezt mondja cl a többi kommunista vájárról is, akik hasonló szép eredményeket érnek el minden műszakon. Azonban el kell hogy mondjuk azt ;s: A Györkő-fejtés kiváló eredményé ben egyenrangú részesei a pártonkívüli dolgozók is. A csapatban csak 6 párt­tag van, a többi pártonkívüli. De a teljesítményeket, ha egyeztetjük, nem ehet megállapítani, hogy melyik a oárttagé, melyik a pártonikívü'Ié. Ne­mes versenyszellem alakult ki a csa­paton béliül és ennek 'köszönhető, hogy a teljesítmények csak egy kis eltérés­sel váltakoznak. Vagyis a pártonkívüli dolgozók szorosan felzárkóztak a kom­munisták mögé, mert ugyanolyan fele- ■ösnek érzik magukat vállalásuk végre hajtásáért, mint a párttagok- Vájjon miért? Azért, mert nagyon helyesen használják a kongresszusi verseny megnyer és ének egűik - alapvető mód­szer-ét az egyéni felvilágosítás, az érvé­ül meggyőzés módszerét. A Gy örkő - ejtés kommunistái már a kongresszus’ verseny megindulásakor is kikérte a uártonkívü-lii dolgozóik véleményét és azóta ;,s állandóan foglalkoznak velük nevelik őket kommunista szellemben. Györkő elvtárs a kis „üzemi három- segít stég ével, a többi párttagok Ferenc-aknátn a Györkö-csapaton ki vül még több fejtésben megtalálható ez a példamutatás. így van ez a Lis- ka- és Kővár-fejtéseknél is, ahol a kommunisták lelkes példamutató mun­kája magával ragadta a pártonkícüli dolgozókat is- Ferenc-aknán magasan lobog a kongresszüsá verseny 'lángja. De még magasabban fog lobogni a Kongresszusi Hét folyamán, mert el rkarjáik nyerni Pártunk vörösaásztlajál. Fcrenc-akná dolgozói az összes MESZ- HART-aknia között a legközelebb áll­nak « zászló xúdjához. Tudják ezt a bányászok és tudja Györkő élvtárs is, aki búcsúzóul mondja: „A Kongres2 szusi Héten olyan termelést hozunk ki, amire még példa nem volt Ferenc- aknán! bevonásával kommunistákat nevelnek p Vrtonkívü 1 iekböl. A csapatban 3 ú.i harcos fönt ki a kongresszusi munka, verseny folyamán, akiknek felvételét büszkén fogják javasolni a legközaleb hi taggyűlésen Pártunk sorai közé Lak; János fiatal vájárt. Benkő Istvánt és Györkő Károly segédvájárt, akik szintén vállvetve harcodnak a kommu­nistákkal a Központi Vezetőség Rákosi elvtárs vöröszászlójáért. Mind­hárman kiváló eredményeket érlek e a munkaversenyben, Teljesítményük állandóan 120—130 százalék között mo zog. Ä Gyöikő-ÍCjtís dolgozói soha nem látott lelkesedéssel készülnek kongresszusi munka verseny JeguMUgyobl) ütközetére, a Kongresszusi Hétre. Már a hét folyamán egymás közt megvitat tűik az eddig elért termelési ercdraé- iiivek halomra döntésének feltételen Voltak egyesek, akik art állították „Ennél többet már nem lehet teljesíte­ni“. De a kommunisták rávilágítottak arra. hogy igen is lehet. Györkő elv­társ ismertette a feltételeket, megma gyarázta, hogy a Kongresszusi Héten csak ő 'egyedül fog ott maradni a mű- szakók bettiá sáuá'i és így a vájárok máiriis 30 percet nyernek, melyet a tér malés reichet fordítaná. A csapat tagja helyeslőén fogadták a csapatvezető in. (lítványál, mert nyomban ki is számi tóttá nekik, hogy 30 perc alatt körül belül egy csillével tudják emelni a: egy főre eső termelést, ami a műszak ifigén 12 13 csille többletet jelent. A líOM^rcsszaisij^ 102 szái:E»Iék©t; érek el ßn, mint pártonkívüli dolgozó, sze­retném ismertetni azt, hogy hol tartok a kongresszus tiszteletére tett fel­ajánlásomban. FelsBabadulásunk után tudtam meg Igazán, hogy mit jelent szabad országban élni és mit jelent saját üzemünkben dolgozni. A felsza­badulás utáni időben bebizonyítottam azt, hogy, mint pártonkívüli dolgozó, hűen követem Pártunk irányvonalát. az Ma nyílik meg a Szabad Nép Kiállítás az MSZT székhazában Pécs dolgozóit nagy kitüntetés érte azzal, hogy Budapest után a vidéki városok között először tekinthetik meg a Szabad Nép Kiállítást, mely bemu­tatja Pártunk és pártsajtónk évtize­des harcait munkásosztályunk és egész dolgozó népünk szabadságáért, boldcg életéért• A Magyar-Szovjet Társcsag székhá­zéban ma megnyíló kiállítás dokumen­tációs és képanyaga visszatükrözi azt a hatalmas sz,',retetet, melyet dolgozó­ink az illegalitás idején és a felszaba­dulás után Pártunk és sajtója, majd központi lapja, a Szabad Nép iránt éreznek. Az illegális lapok és a Sza­bad Nép minden egyes mondata kímé­letlen, megalkuvás nélküli harcot foly­tat a kapitalizmus kizsákmányolása, elnyomása és az imperialisták háborús készülődése ellen. Pártunk központi lapja a kommunista sajtó éles fegy­verével karcol a szocializmus felépíté­séért és a béke védelméért. A-Szabad Nép újabb győzelmek fe­lé vezeti népünket azáltal, hogy mint Pártunk Központi Vezetőségének lap­ja. munkánk és harcunk szervezője és irányítója. Most, a Pártkongresszus előtt a magyar dolgozók újabb hatal­mas diadalát készíti elő. Nekünk, ba­ranyai dolgozóknál: itt a Tito-határ- menli megyében különösen drága, m'n- dennapi barátunk, harcaink lelkesítő­je nagy Pártunk harcos lapja, a Sza­bad Nép. A kiállítást poniosan dél­előtt 11 órakor nyitják. A Honvéd Színház eiőudása Mi-e^eksxaboieson A fővárosi Honvéd Színház a Kon­gresszusi Hét alkalmából Mecsek Sza­bolcsra látogat, hogy 19-én, hétfőn es. te 6 óraikor előadja 3 felvonásos, hét­képes színművét. Az előadást a me- csekszabolcsi kultúrháziban tartjá-k meg bányászaink tiszteletére, ahol az „Akik a tengert járják'' című szín­művet mutatják be. Minden kulák ellenség, olyan, mint az illocskai Gyukics Jocó Az illocskai tanács elszámoltatta a falu régi ellenégiét, a legnagyobb ki- zsákmányolót,, a 40 holdas Gyukics Jocót. Ez a kulák, akinek 2 hoki sző­lője van a villányi hegyen, a pincé­jébe elrejtett 4 köbméter deszkát, férfi kerékpárt, kocsi alkatrészeket., 5 új ekét, 23 darab birkabört, ami gyap­júval együtt tönikre ment 20 kiló szappant és 150 kiló kukoricát. Hogy ennek a kutaknak mennyire bőséges életmódja van, azit bizonyítja, 750 fo­rint papírpénzt az egerek összerágtak. Persze adóra nem telt. Nem volt mi­ből fizetni és most derül ki, hogy még az egerek is pénzzel éltek Gyu­kics Jocó lakásában. Ez a kutak nem­csak most ellensége a demokráciá­nak. Életében mindig a dolgozó nép ellenségeként ismerték. Tito fasisz­ta bandájával szoros kapcsolata volt. Vőjének a földje a határon túl, Ju­goszláviában van. Megvetette a szegény embert, kizsák manyolta a parasztokat A múltban, amint elmondják azok a téeszcsé-tagok, akik az ő időszaki munkásai voltak, a munkások zsírján gazdagodott meg. Éhbérért dolgozta­tott. Minden reggel, minden este csak tejet, vagy ailudtejet kaptak enni. Mi vei szőlőtermelő volt, a tej után bort is adott néha, mert tudta, a tejre nam lehet bort inni. Basáskodó kis­király volt Mocskán. Nem volt olyan szegényparaszt, vagy újgazda, akit ő különböző módon ki nem zsákmányolt volna. A munkásait nem vette em­berszámba. A légik eg y c de n ob búi bánt cselédeivel, lehetett az magyar vagy délszláv. A napszámot a legminimá lisabban számolta, felét adta annak amit mások fizették. Mindig arra hi vallkozott, hogy „nincs pénzem, majd leisszátok.“ A legtöbb munkabért la is itták nála a dolgozók, misrt magas áron számolta a bort az olcsó nap­szám mellett. A boron, keresztül sok közép- és szegónypoirosztot juttatott koldusbotra. —_ Sok ingyenmunkát végzett neki a két fiam — mondja idős Mészáros József. —■ Kaptam 13 hold főidet. Nem volt igavonóm. 5 napszámért szántott • fel egy hold földet a kutak. Amit napszámba dolgoztatott velünk, azt sem fizette meg. A sok közül csak egy esetet szeretnék elmondani. munkát végezni Néha mondtam ne­ki, hogy ez mégiscsak nagyon ke­vés, amit ő fizet, de erre mindig azt válaszolta: ,,Nagy adót kell fizetnem. Nem is érdemel a munkátok többet, mieirt alig marad nekem valami“ Ak­kor, mikor 40 forintért szántottak meg egy hold földeit és 25 forint volt egy kaszás napszám, Gyukics Jocó nekünk egy hold földet 5 kaszás nap­számért szántott fel. így közel 3 és fél napot csalit egy-egy hold föld fel­szántásánál A mi földünket mindig legutóbb szántotta és nem jöttem rá, hogy miért terein a 13 hold földön alig valami. — Még a kenyerünk sem volt meg belőle soha. Ha nekünk munkánk volt, akkor feltétlen követelte, hogy neki dolgozzunk. így még a kézi mun­kát sem tudtuk idejében elvégezni Egy ízben előfordult, hogy 8 órakor este abbahagytuk a kapálást. Ekkor még visszaküldött, hogy miért hagy­tuk ilyen korán abba a munkát. Haj­naltól késő estig dolgoztunk mindig. Mint egy pióca, úgy szívta az em­berek vérét a fasiszta Tito hű béren­ce. Hogy' mennyire szoros a kapcso­lata a fasiszta Tito bandájával, azt legjobban bizonyítja a 2300 elrejtett dinár. Selyempapirba gondosan be­csomagolva egy dobozva, ruha közé a szekrénybe volt dugva. Valószínű, a fasiszta Tito megbízásából végzett jó munkájáért1 kapta ezt a pénzt. Gyukics Jocőnak nem tetszik ez az é’Je't. Nem tetszik neki az, hogy Mocs­kán egyszerű szegény- és középpa- rasztok állnak a falu élén. Nem tet­szik neki az, hogy akit ö a múltban még emberszámba sem számított, Ár- gyeilán Mihályné, a helyettes tanács­elnök, akit hiába fenyegetett meg, nem ijedt meg tőle, Gyukics Jocó igyekezett az utóbbi időben meghu­nyászkodni, csendes, jófiúnak feltűn­ni. hogy álcázza igazi arculatát Sze­relné, ha továbbra is here módra él­hetne a dolgozó nép zsírján, ha itt Az MDP IL Kongresszusa, amelyre az egész dolgozó magyar nép lelke­sen készül,, engem Is örömmel és egyben büszkeséggel tölt el és Jól tu­dom azt, hogy a Pártkongresszus nagy seregszemléje lesz eddigi eredménye­inknek, újabb feladatainknak. Ezek­nek a feladatoknak megvalósításához akarok én Is hozzájárulni több, jobb munkával, úgy, hogy gépemmel mi­nél többet és jobbat termeljek. Ä Kongresszus tiszteletére vállal­tam, hogy termelésemet minőségileg én meiMiyiségiieg emelem, emellett csökkentem & aelejtót. Eddigi átlag­teljesítményem 150 százalék. Ezt eredményt napról-napra fokozom. bit va abbem, hogy a Kongresszusig 192 százalékot érek el. Érzem a felelősséget, ami ránk dolgozókra hárul a mostani feszült nemzetközi helyzetben. Ránk, pécsi dolgozókra fokozott fellsOösség hárul éppen azért, mivel az amerikai impe­rialisták bérencei, Tito és fasiszta bandája nem messze van tőlünk. Igyekszem tapasztalatcserével, műn- kaimódszerátadással fejleszteni sa­ját tudásomat és dolgozótársaim tudá­sát En Is az öregebb szaktársaktól ta­nultam és így az eddig elért jobb termelésem után én is átadom a fia­tal szaktársaimnak tudásomat. Egy­ben ígéretet teszek Pártunknak, hogy a termelésben elárt eredményeimet a Kongresszus után Is megtartom. ígé­rem, hogy fejlesztem ideológiai tudá­somat, ezzel segítem a Pártot és hoz­zájárulok ötéves tervünk sikeréhez és a szocializmus gyors felépitéséhitz. Wíndischmann Lajos gépi faragó, Pécsi Bőrgyár. Mással neveltette borjúját, ő zsebelte be a pénzt Rábeszéli, hogy egy kisborjúl vigyek el tőle, hogy neveljem ma­gamnak és majd ledolgoztuk, vagy megfizetem. Én örültem neki, hogy nekem is lesz jószágom és a legna­gyobb gondossággal neveltem, az en­nivalót a gyerekek szájából megvon­tam, hogy szép állatot nevelhessek. Állandóan zaklatott az áráért, 3 hó­nap múlva sem tudtam megfizetni, el­hajtottam a vásárra, mert nem várha­tott a kulák — „szorongatták az adó végett" — mondogatta. Gondoltam, legalább a tartásdíj megtérül. A bor­júért 300 forintot adtak, de a kulák tartotta a kezét! A pénzből én egy Útiért sem kaptam. Mikor kértem az volt a válasz, hogy „az enyém volt a borjú“. Abban az időben hiá­ba ment az ember bárhova, az ö ba­rátai voltaik mindenütt a hivatalok­ban. így a szegénynek soha nem volt igaza. — Előttem mindig szerbül beszélték — mondja ifjú Mészáros József, — hogy ne halljam, mit spekulálnak. Két évig nagyon sokat dolgoztain ná­la ingyen, amit csak most veszek észre. Akkor úgy gondoltaim, hogy törvéuysj^iű, a gazdagoknak ingyen is nyomorba dönthetné a dolgozókat, minit a Tito Jugoszláviájában a fa­siszták. Az illocskai termelőcsoport kultúrházait épít. Szép állatállományuk van. A falu kövesutat kap. Gyukics Jocó nem ezt akarja, hanem azt, hogy mint a fasiszta Tito Jugoszláviájában, a zadrugákban, ahol a kutákok a vtv asitők, hogy ö is vezethessen. A dol­gozó nép éhezik, nyomorog, ingyen- . munkát'kell végczniök. Nincs ruha. nincs ennivaló, de a nyomorból na­gyon sok jut a dolgozó népnek. Ezt igazolják a Jugoszláviából ide­érkezett íevelek. Ezt akarják nálunk is Gyukics Jocó és a többi kukák. Azt remélik, hogy majd felhasználhatják a dinárt. Ezt bizonyítja a Gyukics Jo­có fenyegetése, amikor nemcsak ti­tokban, de nyíltan is a Titót várja. Gondolja, hogy megvalósíthatja itt is azt a borzalmas nyomort, amit az alább közölt, frissen érkezőit levél ír n Tito fasiszta rendszeréről. Ez a 'kulák nagyon elszámolta ma­gát. Gyukics Jocót az egész község mélyen gyűlöli. Mocska község népe békét. akar. Építeni akar egy szebb, egy boldogabb jövöt, ezért gyűlöli olyan mélyen az ellenséget, aki a Ju­goszláviában nyomorgó dolgozóik sorsára akarja juttatni őket. Mi délszlávok, ha kell, fegyverrel is megvédjük magyar hazánkat Nem vette figyelembe ez a kulák a nép erős békeakaratát és szoros egy­ségét. Minit ahogyan Stávios György délszláv dolgozó panaszt mondotta: — „Tito idt> nem jöhet soha, mórt mi is itt vagyunk, és ha kell, fegyver­rel is megvédjük a mi drága hazán­kat. A béketábor, élén a hatalmas Szovjetunióval, nagy erő és ha Tito megpróbálná, hogy idejöjjön, Hitler sorsára jut“ Igaza van Stávics Györgynek. Mi keményen és szilár­dan megálljuk helyünket a béke front ránkbízott szakaszán. A mi ha­tárőreink éberen őrködnek, hogy Tito ügynökei ne tehessék ide a lábu­kat. Ebben a munkában valamennyien kiveszik részüket az Mocskai dolgo­zók. Boldog örömmel beszélnek ar­ról. hogy a Tito hű bérence, a haza­áruló kulák most megkapja méltó büntetését. Az ilocskai tanács pedig sokkal éberebben nézzen körül Gvukica Jocó portáján, villányi szőlőjében. Nézze meg jóbarátait, a hálójába ke­rített vincellérjét, szomszédait, meat biztos, hogy nemcsak 150 kiló kuko­rica, hanem sokkal több termény is van ott elrejtve. A kulák képes ar­ra, hogy másnál rejtse el holmiját. Nézzenek csak még jobban utána cs sokkal több eredmény tea». Titot várta Gyukics Jocó kulák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents