Dunántúli Napló, 1951. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1951-02-18 / 41. szám
6 NAPLÓ MSI FFRRTTAR 18 ISMERJÜK MEG A TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTOKAT fiz I. típusa, táblás termelőszövetkezeti csoport működési szabályzata A nagyüzemi termelés megvalósu- Msának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. A szövetkezetben vailó társulás és a közös termelés segítségével dolgozó parasztságunk biztosíthatja magának a nagyiig, mi termelés előnyeit, elérheti és túlszárra-yalhat.ja a hajdani nagybirtok termelési eredményeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei a termelés minőségének megjavítása, korszerű állattartás magasabb hozama már nem maroknyi nagybirtokost fog gazdagítani, mint az a rá gti világban történt, hanem azokat, akik a nagyüzemi termelés előnyeinek biztosítása érdekében a termelő szövetkezetekben egyesülnek; a dolgozó parasztságot fogja emelni és gyarapítani. A termclőszttrelkezeli csoport gazdálkodási területe 1 A csoport gazdálkodási terüle• céh ez tartozik: • a) bármilyen; címen a csoport' kezelésébe, használatába, vaigy haszonbérletébe adott född: b) a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével a tagok tulajdonában, haszon bérletében vagy bármilyen címen használatában álló összes föld. . A csoport gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem hassonbérbaadás állta:! nem csökikenthető. 2 A csoport tagjai a csoport gaz- » dáiikodásában a művelésük alatt átló összes ingaitEannal vesznék részt, tekintet nélkül arra, hogy azt tulajdon címén vagy más jogcímen használják. A tag jogosult családtagjainak számához képest l/2"J“3/4 kát. hold szántót vagy megfeleld nagyságú más művelési ághoz tartozó földet, háztáji gazdálkodás céljára megtartani. A háztáji kertet, szőlőt és gyümölcsöst, ha annak területe az 1/2 ka't. holdat nem haladja meg, egyszeresen, ha ezt meghaladja, vagy ha szőlő, illetőleg gyümölcsös nem a ház körül fekszik, négy-ötszörös szorzattá', kell számítani. A Icrmclßszövelkczeli csoport szerveidé 3, A termelöszövetkezc-Bi csoport szervezete: a csoporíértekezlet és az intéző bizottság. A csoportérte,kezioie-t a tagok összessége alkotja. Ez a termelőszövetkezeti csoport legfőbb ügyintéző szerve, amely a csoportot érintő mindisn ügyben jogosult dönteni. Határozata nfln den tagra kőtelező. A csoportérickezlctet az intéző bizottság havonként legalább egyszer összehívni köteles. A csoponiértekez- ictet ezenfelül minden esetben össze toell hívni, amikor ezt a termelőszövetkezeti csoport gazdálkodásának érdéire megkívánja, valamint akkor is. ha azt a tagok egiyharmad része, de legalább öt tag, úgyszintén, ha a járási tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya leéri. A csoportérteke-zletve a termoiő- szövetkezeti csoport minden tagját meg keli hívni. A csoporiértekeztót határozatképes, ha azon a tagoknak legalább fele jelen van. A csoporrér- tekezletet a termelőszövetkezeti csoport elnöke vezeti. A csoportértekez- j'et határozatait szótöbbséggel hozza, ■ szavazategyenlőség eseé-én az elnök dönt. A tagok felvétele és kizárása felől « csoportiértokealet határoz. A termelőszövetkezeti csoportnak tagja csak az lehet, aki a földművesszövetkezet tagságára vonatkozó f elité; eleknek megfelel. A A csoporlértekezliét a termelő “* szövetkezeti csoport tagjai so rából egy gazdasági év tartamúra in- téaőbizot'tságot választ. Az intézőbi lotííságnak húsz, vagy ennél kevesebb tagból álló termelőszövolkezot 1 cső port esetében három, húsznál több tagból álló termoiő'ZÖve'kezeü cső port esetében pedig öt tagja van. Az intézőbizottság határoz mindazokban az ügyeikben, amelyek a rendeletek a csőpor tértekwlet határozata, vagy a wjabáüyznt szerint az intézőbizottság íe'‘adatkörébe tartoznak. Az intézőbizottság működéséről ha vönként legalább egyszer köteles be- jzámolni a csoportertélíezletnek. 5 Az initézóbizottság elmékét, aki * egyben a termelőszövetkezeti csoport elnöke is, a csoportértekezlet agy gazdasági év tartnlmára válasz- eza. Az eCtnök az intézőbizottság be vonásával irányítja a termelőszövetkezeti csoport gazdálkodását és képvi séli a term elő szőve tke-zeti csoportot a hatóságok és harmadik személyek irányában. Az elnök az intézőbizottságot kéthetenként egyszer, de a szükséghez képest többször is összehívni köteles. A lermelösiövetkezet feladata 6. A CSOPORT FELADATA: a) a csoport tagjai által önként i csoport kötelékébe vitt saját vagy ha •zonbéTelt földek megművelése, ide értve azokat a földeket is. amelyeket a mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelitek alapján a szövetkézen haszonbérletbe vart és a csoport tagjainak használatába adott, b) a csoport álltai művelt földeket a táblás művelésnek és a közös szántásnak, valamimt a gépierövel elvég-e, zhető közős vetésnek megszervezése, c) termelési szerződének kötése, ▼agy ilyen szerződések kötésének elősegítése, valamint általában a tagok tervszerű és minél eredményesebb gazdi!IfcodásánrJk elömozdiásu. 7 A CSOPORT FELADATAIT •AZ ALÁBBI MÖDQN VALÓSÍTJA MEG; a) A VETÉSTERV ÉS TÁIILÁK MEGÁLLAPÍTÁSA.. A gazdasági év kezdete előtt az Intézőbizottság a vetésforgóra javasöatot készít, melyet a csoportérteke ziel hagy jóvá. A jóváhagyott vetésforgó alapján a csoport minden tagja a tér melószövetkezeti csoportba bevitt, a földkönyv szerint kimutatott földjére sajté maga készíti el vetéstervét. Az egyes tagok által készített vetésterveket az intézőbizottság összegezi éa elfogadja abban az esetben, ha azok a vetésforgó tervébe be-iUenek és a csoport termelési szerződése a terveik alapján teljesíthet öle. Ha azonban valamely okból az egyes tervek nem megfelelőek, az tatézőbizo-ttság a szükséges módosításokal elkészíti és azokat döntés végett a csoportértekezlet elé viszi A lucernára és általában az évelő növényekbe vonatkozó vetésterv any- nyi gazdasági éven át kötik a tagot, ahány évig az évelő növény rendes termést hoz. Az egy fajta növényt lehetőség szerint egy táblában kell termelni. A táblákat az intézőbizottság jelöli ki. j b) SZÁNTÁS. A föld fel-szántása közösen törté* ralit. A szántáshoz a csoport, a tagok, valamint az állami gépállomás gépei, egyéb gazdasági felszerelései és iga- erej-e használandó. Ha nem elég,'bérletgépet, vagy bérlet igát is fel lehet használni. A tag tulajdonát képező felszerelés, vagy igaerő igény bevét eléért a tag részére a szokásos térítést kell fizetni. A szántás költségé közös ős a tagokat a közös vetéstervben való részesedésük arányában terhelik c) TRÁGYÁZÁS. A trágyázás alá kerülő föld terület nagyságát a vetésforgó figyelem bevételével az intézőbizottság állapítja meg. A trágyázás istái!ótrágya vad és műtrágyával történik. ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS. Az intézőbizottság a földkönyv adatai alapján megállapítja, hogy az egyes tag a -trágyázáshoz mennyi is táltótrágyával járuljon hozzá. A tag az istáiló-tTágyát az erre a célra kijei öllt helyen" tartozik átadná. Ha a tag nem tud aranyi trágyát rendelkezésre bocsátani, mint amennyit az intézőbizottság megállapított, a hiányzó mennyiséget a tag terhére az intézőbizottság szerei be. Az intézőbizottság elrendeli, hogy abban az esetben, ha valamelyik tag istállótrágyát kíván eladni, azt elsősorban a csoportnak tartozik felajánlani. MŰTRÁGYÁZÁS. Az intézőbizottság elrendelheti egyes növényeknek műtrágyával való trágyázását. A műtrágya beszerzése közösen történik. A költség a tagokat a vetéstervben való részesedésük arányában terheli. A kötelező műtrágyázáson felül a tagok saját költségükön belátásuk szerint használhatnak műtrágyát. (I) VETÉS. A vetés közös a kalászosoknál, aprómagvaknál és általában mindazoknál a növényeknél, amelyeket géppel vetnek. A velőshez egységes vetőmagot kel-1 használná, amelyeknek besz-eraé-s-éről az egész csoport részére az intézőbizottság gondoskodik. A mag beszerzésével és a vetési munkálatokkal felmerülő költségek a tagokat a vetésben való részesedésük arányában terheli. Ezeket a köl-l-s-ég-e-ktt a tag készpénzben, vagy vetőmaggal természetben tartozik megfizetni. Egyéb terményeknél a tagok, a részükre kijelölt terüld?11 a vetést egyénileg végzik. e) A FÖLDTERÜLET KIJELÖLÉSE A földet további megműveli és céljára meg keld osztani. A földnek a®on a részén, ahol a vetés közös, a vetés utón, ahol pedig a tagok egyénileg vetnek, a szántás után kel a megosztást végrehajtani. Az egyes táblákon belül ki kéül jelölni olyan nagyságú területeket, amelyeknek a jóváhagyott vetésterv szerint az egyes tagokat megilleti. Ezeket a területeket a tagok között sorshúzás útján kell kiosztani. A sorshúzás úgy történik, hogy minden tag ogy-egy sorszámot húz lei. Az egyes tagot megillető föld- darabot, az előre megállapított irányban haladva, sorszám szerint mérik ki. A megoszlott területeken jelekkel keld egymástól elvádnsztanL f) MŰVELÉS. A tagok a termés betakarítását, jó gazda gondosságával -köteles mindazokat a mezőgazdasági munkákat elvégezni, aímcdyek a termeidhez szükségesek. Az intézőbizottság által a termelési szerződések betartása, a növényvédelmi intézkedések teljesítése, stb. érdekében kiadott utasításokat minden tag követni tartozik. S) A TERMÉS BETAKARÍTÁSA. A tagok a termés betakarítását, (aratás, csáp lés, stlb.) egyénileg végezhetik. Ezeknél a munkálatoknál az intézőbizottság szervezi meg a tagok közötti kölcsönös segítést A betakarított terménnyel minden tag maga rendelkezik, de minden tagnak hozzá kelt járulnia -a csoport közös költségeihez, valamint takarékaiapok képzéséhez, az intézőbizottság által megállapított inértékbem. A* évi elszámolás és eredményiét oszlás 8 A csoport gazdálkodásával!) fel- * merülő költségeket & tagok közösön viselik. Ha a költség az egész csoport közös gazdálkodásával kapcsolatos, akkor annak terhét a tagok között földkönyvi földjeik arányában kell megosztani. Ha a költség a vetésterv alapján a tagoknak csak egy részét térheti, ügy azt a vetéstervben való részesedés arányában kell felosztaná. A tag a költségből ráeső részt az intézőbizottság által megállapított időben tartozik megtéri leni. Az intézöbiaottságnak minden tagra nézve egyenlő fizetési határidőt kell megállapítania. 9 A csoport kétféle tartalékot lé- • tesít, amelyet külön számlán könyvel. Az üzemgazdasági tartalék számlán kelt könyvelni azt az összeget, amely a következő évi termés költségeinek és az előre nem látható károknak fedezésére, továbbá a rossz termés okozta hiányoknak a pótlására szolgál. A beruházási tartalék számlán totói könyvelni azt az összeget, amely a gazdasági év • eredményéről, az új gazdasági eszközök, gépek, egyéb felszerelések, stb. beszerzésére szolgák SOKiTÁBiAK Franc® és Tito SS & a jelenben. .,, és a jövőben | A A gazdasági év befejezése után a csoport külön elszámolását a következőképpen kell elkészíteni: Meg kell államiam azokat a költségeket, amelyek a táblás művelésből számláznák és a termést közösen terhelik, biztosítani kell továbbá az üzemgazdasági tartalékot (vetőmag műtrágya beszerzési költsége, _biztosi I, isi díj. stb.J és a beruházási" tartalékot; mindezeket az intézőbizottság a tagok között az olőbbiék szerint arányosan felosztja és minden egyes tag a ráeső részt az intézőbizottság által megállapított módon és időben tartozik megfizetni. •j -I A csoportértekezlet a termés- -*• * eredmény 1 százalékát az in tézöbizottság részére tisztele‘.díjul adhatja. Ebböi az összegből az intézőbizottság elnöke 25 százaléknál magasabb összegben részesíthető, minit az intézőbizottság egy-egy tagja. A tiszteletdíj az intézőbizottság elnöke részére évi 600, az intézőbizottság tagjai részére fejenként évi 500 forintnál magasabb nem lehet.-í Ha a csoportnak igásáliatai, A*/- vagy hasizó ni Halai vannak, az állatok hasznosításának módját az intézőbizottság javaslata alapján a csoportér tekezüet állapítja meg. Ugyanígy kell megállapítani a csoport tulajdonában lévő gazdasági felszerelés használati módját is. j 1 A termést elemi károk ellen biztosítani keíl. 4 A Ez ■: működési szabályzat az ' aláíró csoportlagokat az aláírás időpontjától kezdődően kötelezi. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a földművelésügyi miniszter n termelőszövetkezeti csonort részére működési engedélyt adott. A jugoszláv főváros szánalmas helyzete A Zeri I Populül cikket közöl a jugoszláv főváros szánalmas helyzetéről. Az üzletek kirakatai üresek — írja a cikk — nem látható bennük más, mint Tilo és társai fényképe vágj- néhány ijesztően drága árucikk. Az élelmezési helyzet nem kevésbbé siralmas. , Egész Bolgrádot ál kell kntaünl például egy kiló káposztáért Belgrád lakossága letartóztatások és elhurcolások terror-légkörében él. Belgrad utcáin éjjel-nappal az UDB fegyveres ügynökei és gépkocsijai cirkálnak. Az UDB „halottaskocsijai“ — mint a nép nevezi — éjszakánktól szállítják el a városból a letartóztatott kommunistákul, forradalmárokat, becsületes jugoszláv hazafiakat. Rankovics janicsárjai néha egész utcákat bekerítenek, átkutatják a kávéházakat, vendéglőkéi, mozikat és tömegével tartórlalják De az embere ke!, A kapitalista országok kémei, élükön az amerikai kémszolgálaittral, Bcl- grádot választották ki állandó lakhelyükül. A belgrádi fasiszta klikk a Majes- tic-száíőt és a legsz-ebb villákat angol-amerikai imperialista háború» uszító gazdáinak rendelkezésére bocsátotta. Az amerikai nagykövetség maga 300 tisztviselőt foglalkoztat, nem számítva a közvetlenül a Tito- banda mellett működő „szakértőket“ és „tanácsadókat“. Az orosz nyelvet már nem tanítják az iskolákban. A marxizimis-leniniz- mus irodalma eltűnt és helyéi a do leklív-regényeik és a-z amerikai gengszter-irodalom szennytermékei foglalták el. Letartóztatják azokat, akik a moszkvai rádiót és a szovjet zenét baliga-'.jók., Csak „Amerika hangját“ va-gy a BBC-t szabad hallgatni. Ilyen ma .Éetlprá d élete — fejezi be cikkét a lap. A tiloista „vasútépítés“ a háborút és az ország kirablását szolgálja .JugoszMsiiAban 1!M 7 -ben. lO-KS-ban. 101!) bon és 1950-ben töblt vasútvonalat építettek. Ezek a vasútvonalak elsősorban a háborút és aiz ország kirablását szolgálják. Ilyen vasútvonal például a I.iipoglav-Sztalije vasútvonal, amelyen a Rasa-bánya minőségi szenét szállítják ki Otlaszorsnágba. A Görcse Petrov-Radnsa vasútvonal a króm, a Kucsevo—Ilrodice vasútvonal fa, a Koszovo Pöly—Gracsanica az ólom- és ezüstére kiszállítására szolgál. Ugyanezt a célt szolgálják a többi elkészült vagy még befejezőt len vasútvonalak- Több vasútvonal az élelmiszerek kiszállítására szolgál Az újon- j mm épült vagy épülő vasútvonalak harmaduk fajtája az ú. n. katonai vasútvonalak. Ezek a hadianyaggyárak, repülőterek é-s hadi anyagraktáraik körül vannak, elsősorban Közép-Szerbiá- ban. Ilyen vasútvonal a Ljubljana— Zagreb:—ßeograd vasútvonal, a Trieszt —Zagreb—Beograd autóút, a Samac— Szarajevó—Plocza vasútvonal. Ilyen vasútvonal a Miksíes—Podgorica vasútvonal is. Hogy a rablás teljes legyen, a tiitiolsliák rákényszerftették a népet arra, hogy minden vasútvonalat maga építsen, ingyen, kényszermunkával. Míg a titoisták sietve építenek vasútvonalakat az előbb felsorolt célok miatt, addig teljesen elhanyagolnák a már meglévő vasútvonalak karbantartását- Ezeken az elhanyagolt vasútvonalakon igen gyakoriak a szerencsét- - fenségek, melyek sok áldozatot köve telnek.
