Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-28 / 23. szám
8 w a p L ő 1951 JANUÁR 2$ Késő estig világosak a mecsehssabolcsi JaiUúrotthon ablakai — lelkesen, készülnek a bányászszínjáts%ól% ; fáneosek, énekesek és zenészek az országos versenyre A februárban meginduló kultúr.. verseny bemutatóin és kötelező szereplésein politikailag és művészi szempontból is kifogástalan összeállításra törekedjenek csoportjaink. Az első szereplés — a bemutatkozás ■—- most februárban történik majd, Pártunk II. Országos Kongresszusa előtt. Szükséges tehát, hogy a műsorban Pártunk szél-epe, népünknek a Párt iránti sze. rcfote fejeződjék ki. A műsor egyes számai egymással szoros kapcsolatban álljanak, versek, énekszámok, jelenetek, táncok egymást váltogatva úgy alakuljanak, hogy az előadás mondanivalóját egyre jobban domborítsák ki. A versenyszerű bemutatók közül a körzeti (vagy nagyüzemi) bemutatók március 25-én és 26.ún, a városi és járási bemutatók április 15-től 22-ig, a megyei bemutatók május 13-án és léén töri énnek majd. Ezenkívül népünk nagy ünnepein, mint például a Pártkongresszus alkalmával, vagy április 4-én, felszabadulásunk ünnepén ünnepi műsorral szerepelnek. De vegyenek részi, kultúrcsoportjaink a teljesít- ményversenyen is, mint ahogy a me. csekszxrbolcsiak 6 kult úrbrigádjukkal erre is készülnek. Szépirodalmi könyvek olvasása, kultúrpolitikai és szakma i cikkek kiértékelése, nagyobb ünnepeken és egyéb alkalmakkor való szereplés, tánc. és tönvegdaltanítás iaríozik ide. A városi kultúrverseny üzemi, főiskolai és egyéb városi kulíúrcsopor- tpk szamára újabb nagy győzelme lesz dolgozóinknak. Kultúrcsoportjaink a béke egyik hatalmas hadseregét alkot, jók, mely a kultúra fegyverével küzd. kulturális forradalmat vív népünk fel- emelkedéséért- szocializmusunk gyorsabb építéséért. LENIN MÜVEINEK ELSŐ KÖTETE1. A szovjet dolgozók nagy gondot fordítanak kulturális képzésükre. Az üzemi kultúrotthonokban rendszeresen tartanak művészi előadásokat. Képünkön az egyik üzemi kultúrcsoport énekkara mutatja be művészetét. 8 {merjük. meg a valóságot Tj Értekezleten vitatták meg természettudományos munkaközösségünk tagjai az „Ismerjük meg a valóságot“ rovat munkájának megjavítását A Dunántúli Napló természettudományos rovata, az „Ismerjük meg a valósúgof'-rovat nagy népszerűségnek. örvend olvasóink között. Bizonyítják ezt a hozzánk beérkezett levelek, amelyek egyes természettudományos, vagy technikai kérdésre kérnek választ, hozzászólások, melyek a rovat hiányosságait vetik fel és javaslatok, melyeket a hibák kiküszöbölése céljából juttatnak el hozzánk olvasóink. Az „Ismerjük, meg a valósagot"- rovat ezeknek a beérkezett leveleknek a, hatására értekezletet tartott. Legelőször a közölt cikkek szervezettségének, összehangoltságának hányát vetették fel áz elvtársak. Kifogásolták azt. hogy az egymásutáni cikkek semmiiéle kapcsolatban nincsenek egymással, hogy egyik cikkünk az orvostudomány kérdéseit tárgyalja. az utánahövétkező pedig már a betongyártásról szól. Török Béla elvtárs, orvostanhallgató, ajánlotta, hogy rövid cikksorozatokban tárgyaljon ki egy-egy kérdést a rovat és ezzel számolja tel az eddigi szervezetlenséget. Javasolta, hogy alakuljanak egyes problémák megoldására, a cikksorozatok megoldására kisebb csoportok, melyeknek tagjai egymás között megbeszélik, elosszák és megírják a témát. Végül felvetette, hogy a cikkek iránya, túlságosan az orvos- tudomány felé mutat, mikor,még igen sok egyéb probléma is akadna, melvet megmagyarázhatnánk olvasóinknak. . Tigyi József elvtárs. a Pécsi Tudományegyetem fizikai intézetének tanársegéde is csatlakozott Török elvtárs javaslatához, hogy minél szélesebb területre terjesszük ki 'az ismeretterjesztő cikkek tárgykörét, 'Époen ezért, javasolta pedagógusok, szakiskolai tanárok, műszakiak bevonását a természettudományos munkaközösségbe. Lakos János elvtárs, a komlói Magasépítési Vállalat mérnöke a művészetekkel, az építészettel kapcsolatos’cikkek írását is indítványozta. Dombi Béla elvtárs. főiskolai tanár felszólalásában megbírálta a*v rovat eddigi munkáját. Kifogásolta, hoqv túlságosan sok városi vonatkozású cikk jelenik meg. a mezőgazdasági kérdésekkel, időjárással. talajjal lógtál kozó cikkek rovására. Javasolta, hogy rövid cikksorozatokban tárgyaljuk lei az egyes kérdéseket, mert az eddig megjelent cikkek — éppen rövid terjedelmük következtében — nem magyarázták meg eléggé a felvetett. problémákat. ■‘Kérésé István elvtárs, bőrgyári vegyészmérnök érthetőbb, cikkek írását kérte, hogy azok mindenki számúvá tanulságosak legyenek. Ehhez csatlakozva Balogh József elvtárs, fizikus, hangsúlyozta, hogy ne adathalmazok legyenek a cikkek, hanem színes, irodalmi nyelven meg írottak. Vörös József elvtárs arra mutatott rá. hogy az „Ismerjük meg a valósé- got“-rovat cikkei támogassák munkájában. u Pécsi Természettudományi Társaságot is. Takács Mária elvtársnő, a Megyei PtártbizoU.ság politikai munkatársa felhívta a figyelmet arra. hogy kérdezzék meg a rovat munkatársai a dolgozóktól, mi tetszik nekik a rovatban. milyen cikkeket szeretnének benne olvasni. Az olvasókkal való szoros, elválaszthatatlan kapcsolat teszi a rovatot jóvá, még népszerűbbé - mondotta. A vita után az egyes cikksorozatok megírására öttagú csillagászati cso- -port. háromtagú villamossági csoporti, az élettan egyes kérdéseit feldolgozó 3—3 tagú csoport alakult. De a közeljövőben geológus munkaközösség cs több műszaki kérdésekkel foglalkozó csoport létesül. Az értekezlet nyomán a természet- tudományos rovat munkájú ’ jobbá, szervezettebbé válik. A kidolgozott munkoierv alapiét) rövid cikksorozatok ismertetik majd meg olvasóinkkal a haladó tudomány és a technika egyes terüli-leit, megnevezzük azokat a könyveket -is. . amelyekből .-az érdeklődők kiszélesíthetik JL( egjjelent Lenin összes müvei ma- gyár kiadásának első kötete. Amikor Pártunk gondoskodása a ntarxizmus-leninizmus klasszikusainak egy-egy müvét vagy műveik egy-egy kérdésére vonatkozó gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a magyar olvasók számára — az mindig jelentős eseménye országunk kulturális életének. jelentőé gazdagítása Pártunk, dolgozó népűnk, eszmei, tudományos és politikai kincsesházának és fegyvertárának. A most, Lenin halálának 27. évfordulójával egyidejűiéig kiadott magyar Lenin-kőtet megjelenésének azonban n. szokottnál is nagyobb jelentősége van. Ezzel a kötette] Póriunk könyvkiadója megkezdte Lenin 35 kötetre terjedő összes müveinek magyar kiadását. Még. ebben az érvben további négy kötet követi az elsőt. Néhány év — és pártkádereink, dolgozó népűnk a szocializmus minden tudatos és tudni vágyó építője Lenin egész iroatmi-eszmei hagyatékából meríthet ismereteket, tanulságokat, eszméket. ösztönzést, hitet, lelkesedést szocializmust építő és védő munkájához. Lenin az emberi gondolkodás és alkotóerő titánja. Minden müve megannyi dokumentuma annak a munkának és harcnak, amellyel megteremtette a Bolsevik Pártot, győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megtér emit te a világ első szovjt szocialista államát. Minden müve a marxizmus-Ieninizmusnak, annak A tudomár iák egy-egy építőköve. amely felt ja a forradalmi és történelmi fejlődés törvényeit, fényt derít a dolgozók szabadság,inor^fpImának a szocializmus és kommunizmus építősének, az emberiség elnyomásától és kizsákmányolástól mentős jövőjének útjára. Lenin müvei megvilágítják és összesítik a Bolsevik Pártnak s a Szovjetunió munkásosztályának és népei- nek három forradalom során szerzett óriási tapasztalatát .a világ munkás- mozgalmának századunk első negyedet is felölelő tapasztalatait. Sztálin clvtárs, Lenin, legközelebbi, leghűbb tanítványa, fegyvertársa, művinek folytatója $ továbbfejlesztője mondotta: „Minden olyan kis papírdarab, amelyen rajta van Lenin aláírása vagy jegyzete, óriási kincs teke1 a világforradalom vezére egyéniségének és tevékenységének tanulmányozása szempontjából és hozzásegít, ahhoz, hogy tisztán lássuk a feladatokat azon az úton, amelyen Lenin vezetésével haladunk.1’ Lenin egyéniségében megtestesült mindaz, ami a proletariátusban nagy és hősies, egyesült benne a hatalmas elméleti erő, a rettenthetetlen elme. a leg,magassabrendü, legforradalmibb Tudomány által irányított merészség, a törhetetlen vasakarat, az elnyomásnak és a kizsákmányolásnak minden fajtája ellen táplált «zent gyűlölet, a hegyeket megmozgató forradalmi szenvedély. a tömegek alkotóerejébe vetett hartártalan hit, Lenin összes művei magyar kiadásának megindítása nagy lépés, nagy siker Pártunk, népi demokráciánk ideológiai nevelőmunkájának terén. Egyben újabb tanuságtétele Pártunk hűségének a leninizmushoz és tanú- ságiét ede nemzetünk hálájának az országunkat, dolgozó népünket felszabadító Szovjetunió iránt, melyet Lenin és Sztálin alapított. A z első kötet Lenin négy harcos vitairatát tartalmazza, melyeket 1893—1894-ben, forradalmi tevékenységének kezdetén irt. Mind a négy mű a narodnyikok ellen, az oroszországi forradalmi munkáspárt meg teremtéséért folytatott harcnak s e harc érdekében kifejtett óriási tudományos kutató és elemző munkának terméke. Oroszországban akkor a kapitalizmus fejlődésének 'következményeképpen a munkásosztály már élenjáró erővé. Szervezett forradalmi harcra képes erővé vált. De az oroszországi proletariátusnak rwig nem volt pártja. A nagyobb városokban voltak főleg értelmiségiekből álló marxista körök, de ezek sem egymással ,sem a munkások ösztönös tömegmozgalmával nem voltak kapcsolatban. Sem munkáspárt, sem szocialista munkásmozgalom még nem volt. A marxizmus elterjedését, a szocialista munkásmozgalom kialakulását nagy mértékben gátolták a narodnyik nézetek, amelyeknek a 90-es években még nagy befolyásuk volt a haladó munkások és a forradalmi érzelmű értelmiségi ifjúság .körében. Csak a narodnyíksági végleges eszmei megsemmisítése biztosíthatta a szocialista munkáspárt megteremtésének lehetőségét. Ezért kellett Leninnek az oroszországi marxista munkáspárt megteremtéséért folytatott harcát a narodnyik nézetek elleni harccal kezdenie. A 60-as. 70-e.s évek narodnyikjai, bár teljesen helytelen elméleti alapon és helytelen, a munkásmozgalom kifejlődése szempontjából rendkívül káhét. A cikkek színesebbek, köny- nyen érthetőbbek lesznek a jövőben és hetenként háromszor rendszeresen megjelenítek. Munkánkhoz kérjük olvasóink se- aítségét is. Keressenek fel bennűunet akár személyesen, akár levél útján és mondják el bírálatukat, javaslataikat a természettudományos lovat munkájával kapcsolatosan. SeqPsék] hozzá olvasóink rovatunkat, hogy i ónéi, több dolgozóval ismertethessük meg a valóságot. ros módszerekkel harcoltak * eárU önkényuralom ellen, még forradalmárok voltak. A 90-es évek aarodayikjaí azonban — a liberális narodnyikok — lényegileg már lemondtak mindennetnü forradalmi harcról a cári kcnoáay ellen. Fenntartották ajrt az alapvető s»- rodnyik nézetet, hogy iát orattzom kapitalizmus véletlen, illetve a*est«r*é- gessen meghonosodott és •> rettögrádi jelenség, hogy a kapitalizmusnak s következésképpen a pTole*»#tátuíjnak, Oroszországban nincs jövője, hágj. Oroszországban valami egészen különleges szocializmusnak kell kifejlődnie,, melyek csírája és alapja a paraszti; obsesina, az oroszországi falusi föld-' közösség. A parasztságot qgységr®, osztálynak tekintették. Tagadták a pa-i rasztság felbomlását, eMcéndőzték ft, falun, az obsícsánán belül dúló osztály- harcot és nem akarták tudomásuk venni, hogy a kulákság kizsákmányolja * szegényparasztságot. 17 zt * liberális narodnyäksigot ■*-' leplezte le és zúzta szét Lenin az első kötetben olvasható négy nagy tanulmányában, melyeknek címei: „Újabb gazdasági mozgalmak a paraszti életben", „Az úgynevezett piac- kérdésről'', „Kik azok a ,népbarátok' és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen", „A narodnyikság gazdasági tartalma is bírálata Szirtivé ár könyvében1 E müvekben, különösen a »Nép- barátok"-bazi, Lenin visszaveri a ni- rodnyikoknak általiéban a marxizmus- ellen s különösen a társadalmi, történelmi jelenségekre alkalmazott, materializmus ellen irányuló támadásait, E vita során Lenin a dialektikus és történelmi materializmusnak nagyszerű kifejtését adja és különösen élesen világítja meg a „Tőke" módszerének jellemzése során a társadalmi-gazdasági alakulat fogalmát. A’ dialiktikus és történelmi materializmus marxi elméletének továbbfejlesztésében ezek a lenini fej tegetások áj„ magasab bfokot jelentettek. T anin, mint igazi marxista, a to- dós és pártember elválaszthatatlan egységnek. agybeforrottságánok megtestesülése. Lenin nem ismert pártatlan tudományt, A marxisták materializmusa — tanítja Lenin —, -magában foglalja a pártosságot, amely arra kötelez, hogy az események minden megítélésénél közvetlenül és nyíltan egy meghatározott osztály, álláspontjára helyezkedjünk". A marxizmus erejének éppen az a titka hogy „a szigorú és legmagassabrendű tu-t domanyosságot egyesíti a foiradaimi- sággal'% mégpedig „magában ax címeiéiben., bensőleg és elválaszthatatlanul“. A marxizmus éppen énért a h 'jmagasabbrendű tudomány, mere „ez az elmélet egyenesen feladatául» ez a tudomány egyenesen céljául tűzi ki azt“, róg.v „segítségére legyen a proli íariáiusnati abban, hogv az mennél gyorsabban es minél könnyebben végezhessen mindenféle kizsákmányolással', hogy „helyes harci jelszót“ ad;on a tömegeknek ahhoz a harchoz, melynek általános jellege, általános célja minden kizsákmányolás és minden e'nyomás telje és végleges meg- szüntetésé A .szigorú és ItgmagasabbrendU tudományosság és <. lorradalmisát* eg\ :scé.,e‘ tette lehetővé, hogy Lenin már a legelső műveiben nevezetesen a „Nipbaratck'-ban. me.'térién alkal- nüzti a marxizmust a ALX. századvégi Oroszország tánadajmi és. gazdasági viszonyainak hatalmas ténybeli, sztatisztikaí anyag alapján vak? tnulmányozásában, elemezésében é-S megfogalmazta az oroszországi proie-1 lerintus forradalmi harcainak több döntő fontosságú programtételét és feladatát. Meghatározta a munkásosztálynak, mint „az egész dolgozó és kizsákmányolt nép egyedüli és természetes> képviselőjének", mint a társadalma vezető forradalmi ejrejének szerepét. Elsőül mutatott rá a munkások és paravjok forradalmi szövetségére,! mint a cárrzmus, a földbirtokosok és a burzsoáia mty' döntés ének leghat- hatósabb cszkközére, meghatározta a parasztságnak, mint a munkásosztály szövetségesének szerepét. Kijelölte az. oroszországi marxisták legközelebbi feladatát, mely abban állt, hogy a szétszórt marxista körökből egysege» önálló szocialista munkáspártot kellett szervezniök. A történelem ragyogóan igazolta a 24 éves Leninnek azt a tudományos jövőbelátását, melyet a ,,Nép- barátok“-ban több mint ötven évvel ezelőtt láinoki erővel fejezett ki, amikor rámutatott arra. hogy az orosz munkásság, marxista pártjának vezetésével, „valamennyi demokratikus elem élére állva, meg fogja dönteni a cári önkényuralmat és a nyílt politikai harc egyenes álján elvezeti az oiosz proletariátust (vállvetve az egész világ prolctaricátusával) a győzelme» kommunista forradalomhoz Az Országos Kultúrverseny a közel napokban — február elsejével — iná sodik szakaszához, az üzemi és varos kultúrcsoportók versenyéhez érkezik eL Falvaink nagy kulturális tömeg- mozgalma után most városaink s különösén üzemeink és főiskoláink kul. túrcsopertjai, művészegyüttesei lépr.cí- a közönség elé, hogy kulturális színvonalunk emelésével, munkára lelkesítéssel és a békéért folytatott hart fokozásával építsék, védjék népi demokráciánkat, hazánkat. Csoportjaink legnagyobb része mát benevezett. Javában folynak a próbák készülnek a versenybemutatókra és leljesítményvorsenyre.' így van ez a mer soka z a bo! c s i kultúrcsoportnái énekkarnál is. Bányászaink, bányász, fiataljaink a széncsaták nagy győzelmeit e kulturális fronton is meg akarják ismételni. A kutlóiotíhon ablakai messzire világítanak esténként. Nincs olyan nap. hogy ne lenne eleven, pezsgő élet, komoly munka a kuitúrolthonban. Kolb Vilmos hűlt úrottlion-igaz gate minden este későn, igen későn zárja csak be az otthont, mikor a dalárdis. t*fc. népi táncosok, színjátszók már elmentek. Amikor künn jártunk. Sáros! Jánosné művészeti vezető a DISZ-fia- talcíckal .foglalkozott, figyelte a szín. játszók és táncosok is nagy lelkesedéssel pprebáztak. Délután négy órától nem egyszer este 10-ig tartanak ezek a próbák, mégsem fáradnak el. A szomszéd teremben az énekkar próbáit. együtt a zenekarral. Furcnczi József, az István.akna kul- túrfelclöse, Sárosi Jánosné és Kolb Vilmos elvtársak elmondják, hogy milyen nagy szeretettel & buzagolmmal készülnek a versenyre, melyet már alig várnak a fiatalok. A beszélgetésből kibontakozik a mecsekszabolcsi kultúr- munfea egészséges fejlődése. Régebben, még néhány hónappal ez. előtt is elég gyengén ment itt minden. A knltúrmunkát nem sokra becsülték. Hibák voltak a vezetésben, a szervezésben, a műsorokban. A cső porton belül burzsoá.kispolgári maradványok, a selejtkulfúra árnyai kísértettéit. A dolgozók politikus fejlődése * főleg a pártszervezet segítsége azonban fokozatosan rendet teremteti. A kultúrcsoporton belüli civódások is mind ritkábbak lettek, tűnőben van a művészegyüttes és az énekkar közötti széthúzás, elkülönülés A kultúrver- *ony új fejlődést, új távlatokat nyit meg a kultúrnnmkások előtt: hatalmas harci feladat lesz ez. mely magával ragadja, összeforrasztja az együtteső, két. Ezt történik most a mecsekszabolcsi bányászoknál is, 43 tagú a színjátszóéra tánccsoport. 30 tagú az énekkar, 32 tagú a zenekar, de mindegyik továbbfejlődik, új tagokkal gyarapszik :, ez így van rendjén. De lássuk mivel ér hogy készülnek. Itt találkozunk az első hiányossággal, melyet sürgősen ki (kell javítani: a csoportnak nincs ki. dolgozott terve, mely mindent pontosan megmond, előír. Ez pedig súlyos hiba. Olyan, mintha egy hadsereg hadi terv nélkül indulna harcba Az egyes csoport ok terve megvan, de nincs szilárd egéssz.é alakítva. Ez egyben tanulság a lobbi csoport felé. amelyek szinten résztvesznek a kultúrverseny második szakában! Maga a műsoranyag; már jó. Az énekkar egy sereg mozgalmi indulót tud s hozzá még sokat tanul. Örvendetes, hogy népdalok is nagy számban szerepelnek műsorukon. A kallúrcso. portnak magának is van egy tíztagú népdal-kórusa, ez is szorgalmasan készül A színjátszók szintén ’gazdag műsoranyaggal készülnek. Nagyon helyes, hogy mint bányász-csoporl. bányászté. tnajú darabot. Dnvidogln román író „Bányászok“-jának egy részletét választották. Ezenkívül még három jelenettel készülnek: az ,iEiső győzelem, a „Megváltoztunk" és a ..Vargáné elmondhatja". Ez az utóbbi különösen ügyes, jólkivá!asz|ott darab. A sorban- állásokat pellcngérezi ki, melyek ellen TJecsekszabolcson is kemény harcok folytak. A táncosok — 22-*'n varinak —• ttgvancsak komoly számokkal lépnek majd a közönség elé. A magyar nép; táncok közül bemutatnak egyszrűbbe. kei, könnyebbeket és nehezebbeket is. így például a Kalotaszeg környéki Répás község lakodalmas táncára készülnek. melyet tS-an táncolnak majd. Ezenkívül magyar verbunkost, párnás- táncot, stfc. tanulnak. Könnyű mozgásukat mozdulatmüvészettel is fejlesztik A táncoknál csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy baranyai népi tánco_ kot is használjanak lel műsorukban. Ezek közül nem egy mos! o falusi ku! túrverseny során körűk felszínre s a topgye-bemutatón is előadásra kerülnek.
