Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-28 / 23. szám
1951 JANUAR 28. NAPLÓ 9 A Pártkongresszus tiszteletére az új? igazságos norma túlteljesítését vállalják az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói Ismeretes, hogy az állami gazdaságokban és gépállomásokon a dolgozók javaslatára a földművelésügyi minisztérium és az országos Munka- bérmegállapitó Bizottság kidolgozta és módosította a normáknak azon rétiéi, ahol azok elavultnak, lazáknak bizonyultak, — viszont igazítást eszközöltek ott. ahol az'indokolatlanul feszesnek bizonyult. Most igen fontos feladatként áll az állami gazdaságok, gépállomások megyei ás helyi, vezetősége, valamint a DÉFOSZ megyei, járási és üzemi apparátusa előtt, hogy a. Párt irányításával a rendezés jelentőségét minél szélesebb körben tudatosítsák az ütemek minden egyes dolgozójával. .Ennek érdekében a központi értekezlet után, január 22-én és 23-án Pécsett megyei összevont megbeszélést tartott az ÁMG, az állami gazdaság és a DÉFOSZ, amelyen részt- vetlek az üzemek vezetői, UB-titká- rok és DÉFOSZ járási titkárok. Utána az állami gazdaságokban és gépállomásokban termelési értekezleten vitatják meg a dolgozók « rendelet helyességét és jelentőségét. Január 25 és 26-án hét állami gazdaságban és. nyolc gépállomáson tartották meg a termelési értekezletet. Az értekezleteken az eddigiektől eltérően — a dolgozóknak csaknem százszázuléka megjelent — sőt több állami gazdaságban — nagyon Iielye- v sen' bevonták a családtagokat, .asz- szonyokat és lányokat is. Az értekezleteken lelkes volt. a hangulat.. A gazdaságvezető beszámolójához egy- égy értekezleten 15—20, sőt 25 hozzászóló is volt. Kifejtették, hogy a most február 1-től életbelépő rendezett norma igazságos és valóban a fejlődést, a saját életszínvonalukat szolgálja. Építő bírálatot mondottak 1 az üzemek vezetői felé a rossz munka megszervezéséért, a lazaságért, •mely nem kis mértékben járult hozzá az üzemek ráfizetéséhez. ’ Hasznos javaslatokat és vállalásokat tettek a dolgozók, hogy Pártunk II. Kongresszusának tiszteletére újítások bevezetésével •— újabb módsze- •'Vekkel, jobb munkaszervezéssel, o rendezett normát már az első- időkben túlszárnyalják. Külön kitértek vállalásaikban, hogy az üzemükön . belül a szűk keresztmetszetek kijavításával egyidőben maximális segítséget nyújtanak a környezetükben lévő tszcsk megerősítésére, ahol pedig nincs, annak mielőbbi megalakítására. A károlymajori állami gazdaség- •’ ban Halász István növénytermesztő brigádvezetó vállalta, hogy Ivándárda, Ilooska, Kislippó községeket állandóan patronálja és a helyi pártszervezetre támaszkodva, előadások tartásával, népnevelő munkával erősiti és fejleszti a csoportokat. Javasolta, bogy az üzemből a politikailag fej- * tettebb dolgozók, külön beszéljék meg. hogy milyen formában segítik 9 környező községek termelőszövetkezeti csoportját. Kezdeményezésére fiten jelentkeztek és tettek ugyanilyen irányú felajánlást. Köztük, az agro- Üftmus és a segédagronómus, akik az Azemtcrv február 10 éré való részletes felbontás , és ismertetése mellett vállalták, hogy a fent említett hárem község csoportjának támogatást nyújtanak a területek kijelölésénél, a munka megszervezésésél és agrotechnikai tudományos ismertetésében. Kovács Istvánná brigádvezető c, elmondotta, mint hiányosságot vetette r tel, hogy o brigádvezetők a legtöbb asetben még azt sem tudták, hogy ■ holnap milyen munkát fognak végezni brigádlukkal. A rossz munkaszervezés következménye volt az is, bogv a cukorborsónak több, mint a Ms kipergett. A traktorok munkáját U rosszul szervezték meg. Jakab Lajos gépész vállalta, hogy a műhely- • részleggel együtt Pártunk II. Kon- gresszusára két újítást készítenek. Az újpetrei gépállomás dolgozói ugyancsak lelkes felajánlásokat tettek a Párt kongresszusára. Többek között Dornó Ottó traktoros vállalta, bogy a rendezett normál az első heten 100 százalékon felül emeli ugyanilyen felajánlást tett Farkas elvtársnö. traktoros, aki eddig is 120 százalékra teljesítette a normáját és tervét, valamint ígért József traktoros, aki emellett még egy újítás bevezetését vállalta. Sebestyén Gyula UB-titkar Javaslatot tett az újító bizottság megalakítására, amit mindjárt öt taggal meg is alakítottak. Az üzem dolgoséi vállalást tettek a környező közlégek patronálására, hogy megerősít- . lék és tovább fejlesszék a Iszcs-ket. A talajművelési szerződéskötést a tszcsk és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal február 24-re 100 százalékra teljesítik. A szentlőrinci gépállomáson élénk párosverseny felajánlásokat tettek a dolgozók. Hoffer József traktoros vállalta, hogy úgy 'szorvézi az első hetekben meg a munkáját, hogy 150 százalék teljesítményt ér el. Kihívta Forbach Antalt; aki él is fogadta — egy hétlel előbb befejezik a tavaszi tervet. Balaíinszki József a szerződéskötést vállalta a saját területén é«. egyúttal a tszcs továbbfejlesztését. Kezdeményezéséhez több traktoros csatlakozott. Az ócSárdi gépállomáson ugyancsak lelkes hangulatú gyűlésen több, mint 20 felajánlás történt. Hasonló felajánlásokat tettek a püspök- bólyi állami gazdaság dolgozói és a pécsváradi gépállomás dolgozói is. Ebbői a néiíány példából is látható, hogy n dolgozók milyen nagy lelkesedéssel készülnek Pártunk 11. Kongresszusára, helyeslik és üdvösük a bér- és normarendezést, de főleg említésre méltó az, hogy a dolgozókban hatalmas alkotóerő van, amit ma már nem rejtenek véka alá, hanem újításukat, munkamódszerüket, tapasztalataikat átadják dolgozó társaiknak, tőbbtermeléssel. harcolnak a boldogabb jövőért. Az eredmények mellett vannak igen komoly hiányosságok is — amelyen haladéktalanul javítani kell. Az együk az, hogy a dolgozókkal nem ismertették előre a bér- és normarendezés lényegét és annak jelentőségét így a termelési értekezletre nem tudtak fői felkészülni és érdemlegesen hozzászólni. A gazdaságvezető, vagy a gépállomás vezetői nem készülnek fel a beszámolóra, ezzel leértékelik a bér- és normarendezés' ismertetésével kapcsolatos értekezlet jelentőségét, de magukat a dolgozókat is. A dolgozók joggal elvárják, hogy egy ilyen fontos alkalomkor alaposan és részletesen beszámoljon az üzem vezetője. Előfordult olyan eset is, mint például az üszögpusztai állami gaz daságban. hogy a gazdaságvezető nem tudta megtartani a beszámolót. A siklósi állami gazdaságban, mivel a gazdaság vezetője iskolán van, az agrónómus tartotta meg a beszámo lót, de csak 2 órával előbb fogott hozzá a beszámoló elkészítéséhez. Ilyen éo ehhez hasonló példák nem egyebek, mint a dolgozók lebecsülése. A püspökbólyi állami gazdaságban a helyett, hogy az aktívák széles hálózatát mozgósították volna a bér- és normarendezés tudatosítására és jelentőségének Ismertetésére az ÜB titkárát aj üzemvezető a termelési értekezlet napján elküldte egy 8 km távolságban lévő üzemegységbe villanyt javítani és ő maga sem ké szült fel lelkiismeretesen. Az érteBegyüjtő szerveink teremtsenek fordulatot a begyűjtés kérdésében kézi éten kiengedte kezéből a vita vezetését, így panasznappá fajult el az értekezlet. Egyes kérdéseknél amit a dolgozók nem látnak világosan, a rendeletét, a szakmai vezetés azzal próbálja elütni az érdemleges választ, hogy a kormányzatunk adta ki. ö nem tehet róla, ahelyett, hogy részletében elmondaná annak jelenlőségét és helyességét. Egyes vezetők a dolgozók bírálataira csak a hibák elkendőzését és kimagyarázását adják válaszul, mint ahogy ezt a siklósi állami gazdaságban is tették. Itt a gazdaság bérfelelőse hozzászólásában egy felvetett kérdésre azt a választ adta. hogy „6 sem ért ágyét a bér- és normarendezéssel, é= ezért Ígéretet is tesz a dolgozóknak, hogy megteszi a szükséges intézkedést' és javaslatot a megyei központ felé“. Ugyancsak az ellenségnek a szolgálatában áll az o!yan vezető, mint a kélujfalusi gépállomásé, aki azt a véleményt fejtette ki, hogy ,,nem látja az életszínvonal emelkedését. Az ellenség használja fel ügynökének. Az üszögpusztai UB-titkár a felvilágosító munka helyett színién ellenséges magatartást, tanúsít a bér- és normarcndezéssel szemben. A termelési értekezletre nem szervezte a dolgozókai, =őt azon "ő maga sem jelent meg arra való hivatkozással, hogy ,,a gyermeke beteg, és rossz a bakancsa.*’ Az ilyen ÍJB-Jitkárt a dolgozók, természetesen előbbufóbb eltávolítják soraik közül. Mi rajta leszünk hogy a dolgozók jogos kívánságát elő is segítsük. összegezve az eddigi tapasztalatokat, elmondhatjuk, hogy a bér- és normarendezést a mezőgazdasági üzemek dolgozói helyesnek és igazságos: nak látják, örömmel üdvözlik kormányzatunk intézkedéseit és lelkesen készülnek az új gazdasági évre. ígéretet tettek Pártunknak és szeretett vezérének, Rákosi elvíársnak, hogv a termelés frontján való ör.táttással erősítik népgazdaságunkat, ezzel együtt a béke táborát. Most a továbbiakban a feladat az, hogy az első napok termelési értekezleteinek tapasztalatait leszűrve, az üzemek vezetősége, az üzemi bizottságok, a Párt irányításával szervezzék meg jobban a termelési értekezleteket, tudatosítsák előre a dolgozókkal annak lényegét és jelentőségét. Ha így végzik munkájukat, akkor a várt eredmény nem fog elmaradni, az ellenséget újabb vereség éri és a siker százszázalékos lesz. Czé/jény József DÉFOSZ megyei titkár. Az élelmezési minisztérium megalakulása, a tanácsoknál a begyűjtési osztályok, illetve csoportok létesítése mutatja, hogy a begyűjtési tervek sikeres végrehajtása népgazdaságunk központi kérdésévé vált. A begyűjtés maradéktalan teljesítésével az iparosításnak sikere, az életszínvonal tervszerű emelése, a megfelelő tartalékok biztosítása, békés munkánk őre, a honvédség szükségletének kielégítése és exportszükségleteink biztosítása szorosan összefügg. Megyénk a burgonyabegyüjtésben igen jó eredményt ért el, azonban az egyes termékek, így például kukorica, napraforgó és széna begyűjtésénél még mindig számottevő a lemaradás. A főfeladat tehát az, hogy a lemaradást legkésőbb a tavaszi munkák megindulásáig mindén terület,cr behozzuk. Ehhez a begyűjtési szerveknek fel kell ismernie azt a tényt, hogy a begyűjtés az oszfályharc középpontjában, az ellenség támadásainak tűzvonalában áll A begyűjtési munkában a legfőbb hiba az volt, hogy tanácsaink nem látták meg, hogy ez az a frontszakasz, amely-e ■ az ellenség erőit ellenünk összpontosítja. A kulákmesterkedések egyik válfaja a „nincs termés" jel- szava. Amikor a kérdéseket közelebbről megvizsgáljuk, akkor kiderül, hogy mint például Olasz község esetében is, az ottani tanácselnök véleménye szerint a községnek 30 mázsás átlagtermése volt holdanként, ezzel szcmbei) a begyűjtés alapját képező termésátlagot 15 mázsában állapítottak meg. Ennek ellenére a község még.mindig ,250 mázsa áulcoricahátra- lekban van. a begyűjtése mindössze 46 százalékos. A tanácselnök a begyűjtésben jő példával jár.elő, mégis a községi tanácstagok begyűjtésben az ellenség befolyása a’.ú kerülve, nem szavazták meg a begyűjtésre vonatkozó elnöki indíiványtNem így, hanem helyesen gondolkozik a nagyharsányi községi tanács, amelynek minden egyes tagja vállalta, —. önmaguk között szétosztva utcánként, gazdánként lelbontott begyűjtési terv alapján — a beg'/üjtcs százszázalékos teljesítését. Vagy példának hozhatnánk fel a baköcai községi tanács elnöknőjét és titkárnőjét, altílc lelkesen fogtak hozzá a begyűjtéshez és annak maradéktalan teljesítését vállalták. De helyesen fogta meg a kérdési Merenye község, moly Kistamási községet, vagy Zsibót, mehr Csertő községet hívta ki begyűjtési versenyre. Az újonan felállított begyűjtési csoportok is a Pártkongresszus szettemében helyes versenykezdeménye- zeseket tesznek. így a szigetvári’ járási begyűjtési csoport versenyre hívta ki a begyűjtés maradéktalan teljesítésére a mohácsi járás begyűjtési csoportját. A tszcs-tagok is alaposan kiveszik a részüket a begyűjtésből, mert pék dáui a boldogasszonyfai tszcs további^ 25 mázsa tengerit ajánlott le] « község hátralékának csökkentésére. Mi a lő hiba a lemaradóit községeknél? Döntően az, hogy az állami és tervíegyelem nem elég tudatos és annak ellenére, hogy a tanácsok a Párt és a kormány, valamint dolgo zó népünk teljes bizalmát, élvezik, a kezükbe adott jogokat nem használják lel határozottan kötelességeik végrehajtására. Ezt. látjuk nem egyhe- lyüt, ahol a kulákok és spekulánsok elleni harc kérdését félreleszik, lagymatagon kezelik, mint például Sza- b ads zen tk irály on, Szentlőiincen. így nem is meglepő, hogy lemaradás mutatkozik. Jóllehet 5.500 vagonra tehető az a tengerikészlet, ami a Iculá- • kok kezén van elrejtve az országban. Ezt bizonyítja Nagyváty község esete is, ahol 6 kuláknál kb 70 mázsa terményfelesleget találtak e héten. A jó munkához az újonan megalakult begyűjtési csoportoknak, deieg- elsősorban a tanácsoknak tudniok kell, hogy a begyűjtés legelsüsorban állami feladat és a begyűjtés kérdését ebhez mértén, megfelelő súllyal és határozottsággal kell kezelni. A jó begyűjtés alapja a lendületes, mindenre kiterjedő szervezés, szívós harc az ellenséggel szemben, a tanácstagok helyes aktivizálása és mindezek- középpontjában a helyes politikai felvilágosítás. Begyűjtő szerveink tehát, melyek a Párt messzemenő támogatását élvezik, teremtsék meg a szükséges tordulcdot a begyűjtés kérdésében és összekötve a kongresszusi vállalások lendületével, biztosítsák, hogy a begyűjtés, mint az állam iránti hazafias kötelesség teljesítése necsnk végrehajtva, hanem túlteljesítve is legyen. BARANYAMEGYET TANÁCS BEGYŰJTÉSI OSZTÁLYA. Az ellenség leleplezésével biztosítjuk virágzó életünk kialakulását K edves afvszonytánsaim! Én a 11 gyermekes anya szólok hozzátok, mint egy olyan nő, akinek a korához képest módjában volt kivenni részét családjával együtt a kapitalista világból. Abban az időben azzal a tudattal éltem, hogy másként nem is lehet élni a dolgozóknak. Munkával és. kötelességgel el voltam halmozva, de jogaim azok nem voltak. Amikor az apaságokhoz jártam dolgozni, csak annyi fizetést kaptam. hogy saját, magamat is képteíJados Jlmzlé őzmejfer Időidé tanúdé- hit — Tanulj jól, képezd magad, légy, jó katonája néphadseregünknek, képviseld mindig és mindenütt a dolgozók érdekeit, a mi érdekeinket! — ezekkel a szavakkal és meleg kézszorílássai, forró öleléssel búcsúztatták Gados Lászlót bevonulásakor a budapesti Vizfüfés Szerelési Vállalat dolgozói. Ezek a sokat jelentő, szivet melegítő szavak jutottak eszébe mikor az idegen város, az ismeretlen új élet, a katonaélet felé vitte a vonat, ezekre a snzvakra válaszolt Gados László bajtár*, mikor a honvédesküt letette és a pesti szaklársoknak bizonyította be Gados László őrmester, hogy érdemes volt a bizalmukra: a Pártkongresszus tiszteletére elérte a kiváló tanuló megtisztelő címet Mind:g katona szeretett volna lenni. mindig tanúim akart. Most Mérte mindakettőt. Néphadseregünknek jólképzelt, tanult honvédekre vau szüksége és Gados bajlárs ilyenné formálódott, mert rum felejti el a szaklár. saktól kapott útravalót. Most őrmester, de tiszt szeretne lenni. — Rajtam áll, hogy tiszt leszek-e, vagy sem — mondja. — Ha jói végzem kötelességem, büszkék lehetnek majd rám otthon. Ks én jól végzem a munkámat. Ezentúl pedig még jobban dolgozom. Láttam a „Nagy hazafi“ Eddig is tudtam, hogy nagy f“ladatok várnak róni. Most még tisztábban látom céljainkat. Jobban tanulunk, szivvel-lélekkel résztveszünk a kiképzésben, éberek leszünk, mint Sahov, hogy leleplezzük és leteperjiik belső ellenségeinket. hogy visszarettentsük a prédára éhes imperialista zsoldosokat, Tito gonosztevőit. Gados László egységének helyettes parancsnoka. Ezért mindenbnn példát kell mutatnia és oktatni, nevelni is kell bajlárrait. Ezért készül rendszeresen egyik óráról a másikra, egyik napról a másikra. Hanyagabb bajtár- suit pedig figyelmezteti: — Ha nem kerülsz fel jól az I mél éti társakból, ha nem uiátilod el a 'eiképz.és anyagát úgy, hogy z vérré váljon lenned, könnyű orédája leszel ellenségnek, 'iönnyen megla- álják fiiajd a megtámadható oldaladat! Ezt mondta Nagy Gx'nlci bajtársnak is. aki az oktatás iilatt mással foglalkozott. Gados I.ászló őrmester u.emcsak tanul. Ál , is viszi a gyakorlatba az elméletet. Még iparos-tanuló korában megtanulta saját kárán, hogy milyen nevetséges az, aki csak magol-mngol, de ez elméletet nem alkalmazza. Mindig a saját esetgt hozza fel most is példának, hu látja, hogy rpv bojtárra homlokegyenest ellenkezőjét ’ cselek, szí az oktatáson hallott oknak. — Még az elemiben tanultam meséli ilyenkor szélesen mosolyogva, hogy az oxigén színtelen, szagtalan gáz. Mikor aztán az üzembe kerültem, első este rámszóllak, hogy zárjam el a hegesztésnél használt oxigénpalackok csapjait. El is zártum, aztán — kinyitől lam a pisztoly csapját és megszagoltam, ömlik-e még a gáz. Persze kinevettek a többiek, hiszen az oxigénnek — mint ahogy tanultam is — nincs szaga! — Látjátok bajtársak — /«szí hozzá mindig —, én azóta mindig felhasználom a tanultakat gyakorlatban is. Ha azt mondja az előírás, hogy a vál/gődörb" kell szoritni a puskát, akkor n°m nyomom a vállcsontomhoz, mint közülefek a legtöbben teszitek és majd hók folttal kidiszitve mentek haza a laktanyába. Szabadsága alatt otthon volt és járt az üzemben is.-— Migemberesedtél — logadlák a szdklársai — megnőnél! De megnőtt, terebélyeSebh lett az üzem is. Többen dolgoznak, jobban is dolgoznak. Megszerették a s/aklársni a munkaversenyt, Meg Gndos László őrmester bajtársat is versenyre hívták. Kosztrikán István vizvezetékszerelő- vel, a dolgozók gimnáziumának hallgatójával. versenyez. Egyik katonatisztnek, a másik mérnöknek készül. A versenyben lej-lej melleit haladnak, egyikük sem marad le. Nincs győztes. Azaz, dehogy is nincs. Győztesek mindketten — mint kiváló tanulók és győztes az egész magyar nép! len voltam fenntartani beTŐVs. A gyermekeim rongyosán, éh érv«, koplalva várták azt. hogy a nap kisüssön. hogy a cselédház végében kifekhessenek, föl melegítsék a testüket. Ez volt abban az időben a dolgozók gyermekeirtek a „napközi otthona“. Ha jól akartuk a gyermekeinket lakatni. akkor éjjel kénytelen voltam az uraság kertjéből csicsókát, lopni. így tudtam csak eleget tenni szülői kötelességemnek. így ludinm csak ellátni őket valami étellel. Ha csak én IcUcm volna Így, akkor még elviselhetőbb lett volna a vedes. De nem én voltam az első, sem az utolsó. Sok százezer ember élt így az orszdgbtth. Azok. akik hasonlóan éltek, mint én. azok tudják csak igazán értékelni azt a so-k szeretetet, jóságot, gondtalan életet., amit nekünk a Párt és a demokrácia adott. Kérlek benneteket kedves asszonytársaim, jól nyissátok ki. a szemeteket, vigyázzatok népünkre és hazánkra. A mvlt ad magyarázatot arra. hova jutnánk, ha- megint az „uraké“ volna a hatalom. Lássátok meg az ellenséget, vegyétek észre azt, akt szabotál, vagy félremagyarázza Pártunk, vezérünk, Rákosi rletárs utasításait. Ha amnn- katársaink nincsenek még tisztában azzal, mi a demokrácia, hogy a dolgozó népünké a hatalom, akkor azt magyarázzátok meg nekik. Vegyétek a kezetekbe a népnevelő filzotot és olvassátok fel belőle otthon a c'aMdban. Olvassatok az njpárokat. Meg fogjátok akkor mindany. nytan érteni és másokkal értetni azt, hogy mennyit, szenvednek a koreaiak'. ahol said1 hátújukban megölik a gyermekeket és asszonyokat irt imperialista fenevadak. Ha ezt tisztán látjátok, akkor megértitek, hogy ide nem szabad, hogy betegye az ellenség a lábát. Szeretett Pártunk kongresszusára is úgy készüljelek, hrigy még jobban tiltjátok ki a béke megvédéséért. A béke védelmében leplezzük' le mindenütt az ellenséget, mert az meg akarja gátolni rí- rágzú életünk kialakulását. Pászti Jórscfnc Palotabozaok.
