Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-17 / 13. szám

1951 JANUAR 17 4 NfiPié J NÉPNEVELŐK rűlőtte történő eseményeket világo­sabban, mint a többi dolgozó, ha nem tanulmányozza a mancizmus-leniniz- mtis elméletét, ha nem igyekszik ezt alkalmazni a gyakorlatra? Pál József elvtára, a Magyar Acélárugyár egyik népnevelője, rendszeresen eljár a po­litikai iskolai foglalkozásra. A „Ho­gyan éltek a dolgozók a Horthy-rend- szerb^n?" című tananyag feldolgozása után világosan meg tudta magyarázni a dolgozóknak, hogy a Horthy.fasiz­tmn idején ncmcaak a munkabér ala­csony színvonala tette nehézzé életü­ket, hanem a bizonytalanság is, mely­ben éltek. Rámutatott, hogy a legjobb esetben is csak 8—9 hónapot dolgoz­hattak évenként Ezzel szembeállította azt hogy milyen nagy szociális jutta­tásokat kapnak ma az üzenni dolgozók és elmondotta, hogy mindez azért le­hetséges, mert az ország irányítója a Párt amely küzd azért hogy a dol­gozó népet felemelj o. A népnevelők bevonása a pártoktatásba Ez a példa is bizonyltja, hogy ha népnevelőink a tömegek igazi kom­munista nevelőivé akarnak lenni, — politikai képzettségüket állandóan emclniök kell. Pártbizottságaink súlyos mulasztá­sokat követtek el ezen a téren. . Az oktatási év megindításánál nem for­dítottunk elég gondot arra, hogy a népnevelőket hevónjuk a szervezett oktatásba.. így . fordulhatott' elő az, hogy a népnevelők többsége számára nem biztosítottuk a továbbfejlődés lehetőségét. Hz a lemaradás különösen .megmutatkozik a munkás népnevelők, néL fit a 11 otherr-gy árban 253 nép. nevelőből mindössze- 54-en vesznek *ér,7.t''pártoktatásban.1 De ugyanilyen jelenségek'tapasztalhatók a XIX. ke­rületben is, ahol 2.11 népnevelőből 7-et vontak be szervezett oktatásba, vagy- Hajdú hegyében, ahol csak a népnevelők 50 százaléka számára biztosították a tanulást- Ezen súlyos mulasztások okát abban látjuk, hogy a pártbizottságok — bár a legtöbb pártszervezet „súlyponként“ kezelte a népnevelők oktatását (körlevelet ad­tak ki az alapszervezeteknek), — de nem eléggé következetesen ellenőriz­ték, hogy a végrehajtás milyen mér­tékben történt meg. Ez azt bizonyltja, hogy legtöbb helyen a funkcionáriu­sok a Politikai Bizottság határozata után sem látják: most nem az egyet­len és nem is a legdöntőbb feladat a népneveiő-dsoportok átszervezése és különböző más, szervezeti jellegű in­tézkedés. Elsősorban azt kell biztosi. tani, hogy agitúciónk, tartalmát és színvonalát illetően, egyre hasonlót, bá váljék a bolsevik agitációhoz, hogy a marxizmusdeninizmus tanítá­saira támaszkodva, harcos, mozgósí­tó jellegű legyen. Ezért az szükséges, hogy pártbizott­ságaink vizsgálják felül: megtelelő számban vonlák-e be az oktatási munkába a népnevelőket és végez. nek-e népnevelő munkát azok, akik a pártoktatásban résztvesznek. Arra kell törekednünk, hogy rövid időn belül csak azokat osszák be népneve­lő munkára, akik a szervezett tanu­lásban résztvesznek. A pártonkívüli népnevelőket vonják be tőmegelő- adás-sorozatokra, rádtószemtnáriu- mohra, hogy számukra is biztosítsuk a továbbfejlődés lehetőségét. Kísér­jék figyelemmel azokat a népnevelő, két, akik képezik magukat, nézzék meg: különböző oktatási formáink biztosítják-e azt, hogy népnevelőink a tanulás -őrá:: megfelelő érveket szerezzenek. A propagandista-szemi­náriumok, politikai iskolák vezetői­nek adjanak minden tananyag fel­dolgozásához helyzetképet arról, hogy ot, az üzemben vagy faluban a párt- vágy termelési munka melyik kérdé. sieben mutatkozik különösebb lemara­dás. A propagandista elvtársaknak ügy kel; feldolgozniuk ezeket a he­lyi szempontokat, hogy az iskola hallgatói előtt világossá váljék az anyag helyi kérdései és a helyi prob­lémák között! kapcsolat. A propagan­disták momias-sák néha el egy-egy kérdésnél a politikai iskola egyik vagy másik hallgatójával, hogy pl. hogyan győznének meg egy párton­kívüli középparaszt dolgozót arról, hogy neki a termelőszövetkezetben van a helye, stb. Pártbizottságaink tehát ne eléged­jenek meg azzal, ha esetleg népne­velőik nagy többsége résartvesz párt- oktatásban, hanem legyenek igénye­sek a népnevelők továbbképzését il­letően. A Párt Országos Kongresszu­sára való készülődés jelentse a poll, tlkai nevelő munka színvonalának megjavítását, ami a párt. és termelő munka minden területén még nagyobb eredmények elérését teszi majd lehe­tővé. . Azgk a népnevelő elvtársak, akik képezik magukat, tartsák kötelessé­güknek, hogy meggyőzzék a tanulás jelentőségéről mindazokat a népneve­lőket, akik ettől húzódoznak. Az a népnevelő, aki tanuk bármilyen ne­hézségek közé kerüljön is —' nem fog elcsüggedni, nem fogja elveszteni biztonságát, nem kerülhet a pánik­keltő ellenség uszályába, hanem szi­lárdan bízva a Pártban, ügyünk iga­zában, mcvzgósitani fogja dolgozóin­kat a béke megvédésére, a szocializ­mus építésére. Kovács ftva. Adenauer elutasította Groteivohlnak a német egység megvalósítására irányuló javaslatait A nyugatnémetországi hírügynök­ség közölte Adenauer „kancellárnak'* a bonni sajtóértekezleten tett nyilat­kozatát. A nyilatkozatból kitűnik, hogy Adenauer elutasította Ottó Gro_ tewohlnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének a Németország egységének megvalósí­tására Irányuló javaslatait Otto Grotewohl javaslatait, amelye­ket Adenauer még másfél hónappal ezelőtt megkapott, Nyugat-Némctor- sz ág lakosságának legkülönbözőbb rétegei egyhangúlag támogatták, nem Is szólva a Német Demokratikus Köztársaság lakosságáról. Ez a körül­mény arra kényszeritelto Adenauert, hogy minden lehető módon húzza. halassza a választ. Megjegyzendő, hogy Adenauert az elmúlt másfél hónap alatt kioktatás céljából többízben hivatták az ameri­kai és angol tőbiztoshoz. Adenauer a sajtókonferencián el­hangzott nyilatkozatában —• számol­va a nyugatnémetországi lakosság hangulatával — mindenképpen arra törekedett, hogy „kormányát“ Német­ország egysége,„bajnokának" tüntes­se fel. Abból a célból, hogy a Né­metország 'kettészakítása megszilárdí­tásának útján tett újabb lépését iga­zolja, nyilatkozatában egész sor rá­galmazó kirohanást intézett a Német Demokratikus Köztársaság demokra­tikus rendszere ellen. Hat éré szabadult lel Varsó v Az alábbi eflrk a Pártépftea 1«*- i/ utóbbi számában jelent meg. A népi demokráciánk, Pártunk előtt álló feladatok sikeres megoldása szük­ségessé feszi, hogy népünk széles tő. (nettéi egyre fokozottabb ütemben vál­tanak a szocializmus építőivé és a bélié tudatos védőivé. Ez árra kötelez bennünket, hogy magasabb követeimé, nyékét támasszunk Pártunkban a po­litikai" nevelő munkával szemben. A Politikai Bizottságának r.z agitáciős munkáról szóló határozata megmutat­ja, .hogyan kell a politikai nevelő munka , leghatásosabb fegyverét, az agitácíót, a népnevelő munkát, olyan színvonalra emelni, Hogy az ténylege­sen biztosítsa a Párt és a tömegek közötti kapcsolat .szilárdságát, a szó. les pártonkívüli tömegek felsorakozta­tását "a Párt és a kormány politikája mögé. Ahhoz, hogy ez a célkitűzés va­lóra • vát-jék, egyre több ‘ gondot kell fordítanunk 'népnevelőink előkészít ősé­re, nevelésébe. Ezért tér ki a Politikai Bizottság , íeijt«nlj| ttett. határozatának 4. poníi᣻frá,.'ho:gy .pártszervezeteink­nek biiíbsit’áhiok 'kell: a népnevélők sokold^uhÓktatását.' '■'"riP**- ■ '**•*' *v * • •• •' Csak fcépatett népnevelő affifalhat meggyőzően Ágitáqiónkmk . szilárd., eszmei alap­ra, a WadtiztWJsilenijiizmtis1 tudomá­nyára jíelí} támaszkodnia, mert-csak i / le^t-jgazáh meggyőző,- mozgósító. Ez pepiízé nem azt . jelenti, ', hogy nép - ncvvlömknck. pl. a dialektika • .törvé­nyeit tudományosan megníagya­ráznioK^3BÍh9>í Sogyőa dolgozókat a murAaS^yílém . incjjsrilárüitásának azükséjjáis égeré 1. meggyőzzék. Egyes népnevelőink ,’ezt teszik. Éppen ezek. hez sifpj t-énin ejvtárs, mikor azt mondja,"; %gy agitátor köteles „e^aif^irflén Aá .yltágoKan, a töme- nyelven be­szélni, határozottan eldobni a bölcs terminusok nehéz ütegét, az . Idegen szavakat, o betanult, kész, de a tömegek, részére még érthe­tetlen,- Ismeretlen jelszavakat, meghatározásokat, következteté- : . «ekel“. Éppen akkor kényszerül a népnevelő •zárat, ügynevezett „tudományos" ér­velésre ; támaszkodni, amikor. maga •em érfj «Ují jól azt, amit meg kel­lene magyaráznia, — nem érti, hogy a marxizmus-leninizmus tanítása ho. gyan'függ össze a való élettel, azzal a mai kérdéssel, amely mögé mozgó­sítani kell a tömegeket Népnevelőink sokszoT érvelnek az- *al/ hogy „hazaliságunk ismérve a Szov/ettmióhoz való viszonyunk". Ez a megállapítás feltétlenül igaz és helyes. — de ha csak ennyit mondunk, ezzel még. nem világítottuk meg, hogv mi a tartalma a hazafiségnak, a Szovjet­unióihoz való viszonynak Tanuljunk Pártunk vezetőitőlI Révai «Ívtára a Magyar-Szovjet Társaság kongresszusán azt mondta: „Miért szereti « ml népünk a Szovjetuniót határtalan ragaszko­dással? Azért, mert függetlensé­günket nrki köszönhetjük. Azért, mert szabadságunkat • nekt kö- azöntirtjiik. Azért, mert segített falpraállani nemzetünknek, álla- mnnknak, ,az ntán a szörnyű há- ■ iMirús katasztrófa ntán, «melybe .népünk elnyomót a második vl- iiu lághábornbnn Hitler oldalán ha- . fánkat betesodorták. Azért sze­reli n magyar nép a Szovjetuniót, mert módot adott arra. hogy él­hessünk szahadságnnkkal,“ Ez az érvelés eljut a dolgozók szí­véhez éa értelméhez, tettekre ösztönöz bogy k hazánkban a sKwjalirmaa mind iyonsabb építésével háláljuk meg mindazt, amit a nagy Szovjetuniónak köszönhetünk. Az a népnevelő, aki rendszeresen ta­nulmányozza a marxizmus-leninlzmus kérdéseit, az ért ahhoz, hogy ne csak címszavakkal agitáljon, hanem össze­függésükben tudja megmutatni a dol­gokat. Meg tudja magyarázni: ahhoz, hogy a béketábor szilárd támasza le­gyünk! soha pera látott ütemben kell fejlesztenünk iparunkat,' egyre maga. sahb színvonalra kell emelnünk ferme- lésűnket. Azt is meg tudja tehát ér­tetni a dolgozókkal, hogy békénk vé,d.eltnc hogyan áll szoros kapcsolat­ban siczal az eredménnyel, amelyet a dolgozók a terv teljesitésév ' és túl­teljesítésével, munkamódszerük állandó javításával elérnek. Minden egyes új teherautó megkönnyíti azt. hogy épfí- kezéseink megfelelően el legyenek látva anyaggal, minden egyes újonnan épfijő gyár az új gépek százait adja népgazdaságunknak, s e gépekkel meg­teremtjük mindazt, ami a magvar nép szükségletére, az egyre éleződő nem­zetközt helyzetben népgazdaságunk erősödéséhez, néphadseregünk fejlesz, téschaz és á tartalékoláshoz szüksé­ges. A népnevelő felelősséggel tartozik a Pár Inak azért, hogy a rábízott dolgo­zókat egyre önfudatosabbá nevelje. Nem tudja ellátni ezt a megtisztelő feladatát, ha elhanyagolja a saját ma­ga képzését. Hogyan láthatná ő a kö. Albrecht, a váméi népi tanács el­nöke Varsó 'felszabadulásának január 17-i hatodik évfordulóik alkalmából nyilatkozott a Lengyel Távirati Iro­da tudóeitójápak. Elmondta, hogy hat év alatt — amióta a hős ,Szov­jet; Ilad-scrcg felszabadította a várost — a Szovjetunió állandó segítségével és a lengyel dolgozók önzetlen erő­feszítéseivel Varsó áj életre kelt. 1930-ben tizenhatezer áj lakást épi­téi! ek. 1931-ben 19.000 áj 'lakást bo­rsa fanok a dolgozók rendelkezésére. Megkezdték Varsó új szocialista köz­pontjának,' .. a .Marsaikor.-ska-lakó- negyednek ópitiVunt-M, Ef a hatéves terv legnagyobb bóruMzásd. Terv hé­vénél: az új egyelemi negyed épitú. --ét. Megindultuk a földalatti vasyit építésével kapcsolatos munkáltok is. — A szocialista Varsó jelképe a tartós békébe vetett tántoríthatatlan hitünknek. Dolgozó népünk, a nagy Szovjetunió oldalán, a többi népi demokráciával, a Német Demokrati­kus Köztársasággal és az egész vi­lág ptinden békét, szerető népével együtt, le. fogja küzdeni a háborús uszítok sötét erőit — mondotta Al­brecht elnök. 4 széinliiány miatt este 11 órakor sötétség botul Londonra Az illetékes minisztérium körren. deleiben hívta fej. a helyi hatóságo­kat, hogy szénmégíakaritás céljából csie. ti óra után oltsanak el minden Utcai világítást, kivéve .az olyan he­lyeket, ahol nélkülözhetetlenül fontos munka céljából van szükség közvi­lágításra. A Nemzetközi Diákszövetség szervezzen széleskörű propagandát a béke védelmében — mondotts Seljepin szovjet küldött felszólalásában. A Nemzetközi Diákszövetség vég- rchajtóbizottságának berlini ülésén Seljepin szovjet küldött hangsúlyozta, hogy a német-szovjet barátság a béke biztosításának és az ríj vérontás el-, hárításának záloga, rámutatott, hogy a nyugati hatalmak állandóan fo­kozódó háborús előkészületei miatt a békéért vívott harcot erősen fakarai kelL Ezután a szovjet diákok nevében javasolta, hogy a Nemzetközi Diák- szövetség fogadja el a Béke Hívei varsói Világkongresszusának határo­zatait. — Használjon fel ezzel kapcsolato­san a Diákszövetség — mondotta — minden lehetőséget mind a szövetsé­gen belül, mind pedig azoknak a diá­koknak körében, akik még nem tagjai a szövetségnek, a legszélesebbkörú propagandára. Seljepin a jelenlévők lelkes éljenzé se közepette jelentette ki, hogy a béke erői hatalmasabbak a há­ború erőinél és hogy a békét meg lehet őrizni, ha a bélié minden híve «gyesül. A hétfői ülésen Peter Heilman, £ Szabad Német Ifjúság központi bi­zottságának titkára ismertette miD den békeszerető fiatal német harcát az angol-amerikai imperialisták hábo­rús előkészületei ellen. Javasolta, hogy a végrehajtóbizottság intézzen átiratot Nyugat-Némelország vala­mennyi diákjához és diákszervezeté­hez. amelyben a Nemzetközi Diák- szövetség szavazásra hívja fel az egyetemi ifjúságot Nyugat-ííémet or­szág remilitarizálásának kérdéséből. Á dolgozók kérésére módosították az állami gazdasági és gépállomást kollektiv szerződéseket A földművelésügyi minisztérium tájékoz.tatáéi főosztálya közli: Az állami giaddheágok óé gépállomások dolgozói közűi számosán vetették fel a kollektív szerződés és a megái hu pltott normák hibáit, hiányosságait. A dolgozók leveleikben kérték, hogy vizsgálják felül az eddigi kollektív szerződéseket és a megállapított nor­mákat, mert. azok sok esetben hiá­nyosok, méltdnjjtalanok, a normák pedig már lazák, elavultak és a műn. körverseny további fejlesztésének, a termelékenység emelésének gátjává váltak. Jelentősen emelik as alapbéreket A dolgozók kérésének eleget téve, ;i földművelésügyi minisztérium és az Országos Munkabér Bizottság felülvizs­gálta a mezőgazdasági és gépállomás sí kollektív szerződéseket. Ennek alapján az Országos Munkabér Bi­zottság határozatot hozott a mező- gazdasági és gépállomás: kollektiv szerződések kiegészítésére, A határozat az eddigi 22 bérkate­góriával szemben hét b&rkntegóriét állapít meg. Intézkedik arról, hogy külön bértarifa alapján kell elszá­molni a darabbérben dolgozók bérét és az időbérben dolgozók bérét. A kiegészítés az előforduló mezőgaz­dasági munkákra új munkaköri be­sorolást állapít meg. A munkákat a hét bérkategóriának megfelelően a fizikai erőkifejtés, a veszélyesség, valamint a szaktudás figyelombeve- telével sorolja be. Az áj teljesít- méniybér tarifa jeleni ősén emeli az alapbéreket'. A kiegészítő határozat megállapít­ja a munkaidőt: a termelésben részt­vevő fizikai munkavállalók munka­ideje április 1-től október 31-ig napi tíz óra, november 1-től március 31-ig napi nyolc óra, az állatok mel­lett alkalmazott munkavállalóké na­pi tíz óra, aratásnál, csépKenél pe­dig napi tizenkét óra a munkaidő. A kollektív szerződés kiegészítése rendezi a munkavállalók természet­beni járandóságát is. . Rendezi továbbá a kenyérgabon.v fejadag biztosítását az állandó alkal­mazottak és eltartott családtagjaik rész.ére. Azok a munkavállalók, akik földjárandóságban nem részesültek, a háztartási szükségletük fedezésére a gazdaság termékeiből vásárolhat­nak, ha a gazdaság az állami szállí­tási kötelezettségének eleget tobt. A határozat biztosítja a szabad­napot- Ha valamely munkát vasár, nap kell végezni, ezért a hét való. mely napján szabadnap jár. A határozat alapján olyan premi­zálási rendszert kell bevezetni, amely a jövedelmező termelést előmozdítja és a gazdaságosság elvén alapszik. Hűségjutalmat kapnak a traktorosok Igen jelentős a kollektív szerződé« kiegészítéséről szóló határozatnak az a része, amely a gépállcánási trakto­rosok részére évenként egyszeri hu- ségjutolmat biztosit. Ezt a jutalmat először 1051 év végén fizetik ki. A jutalom ösö7,ege az évi kereset két százalékának felel meg. Ez az feszég évenként egy százalékkal emelkedik. 'A kollektív szerződések kiegészí­téséről szóló határozat. leszögezi, hogy azokat a munkákat, amelyekre normTit állapítottak meg, csak telje, sítménybérben szabad elszámolni. A kiegészítés kiküszöböli azokat a hibáimt és hiányosságokat, amelyek az eredeti szerződésben voltak. Az eredeti szerződésnek a kiegészítéssel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. A dolgozók kérelmének megfelelő­en felülvizsgálják az eddigi normád kát és az új normákat is és az új normáik megállapításáról külön tör­ténik intézkedés. Megjeleni az országos kulfárverseny tájékoztatója az üzemi és városi kultórcsoportók részére A tájélioztató fejezetei ismertetik a versennyel kapcsolatos összes szer­vezési és technikai tudnivalókat. A részvevő csoportok három művészei! ágban: színjátszásban, népi táncban és az énekkarok versenyében mérik össze erejüket. A versenyben résvt- vehelnek az üzemek, hivatalok, in­tézmények kultúrcsoportjai, szakszer­vezetek központi, megyei és helyi -kultúrcsoportjai, városok, városi*kul- túrotthonok, főiskolák kultúrcsoport­jai, területi tömegszervezeti kultúr- csoportok (DISZ, MNDSZ, stb.), az üzemi tömegszervezeti csoportok is, mint az üzem kultúrcsoportjíü, tö­megszervezeti csoportok is, mint az üzem kultúrcsoportjai vesznek részt a versenyen. A verseny nevezési határideje 1951 február 1. A jelentkezés nevezési la­pon történik. A nevezési lapokat, a rajtuk feltüntetett helyekre kell el­juttatni. A verseny két részből áll: ver­senyszerű bemutatóból és teljcsít- ményVersenyből. Az első bemutató szereplésük ideje február hónap. Az országos kultúrver^eny befejezésé­nek időpontja június 2. A tel/esítményvcrseny tebmár el. sején Indul és május végéig tart. A teljesítruényversonyben minden bene­vezett csoport résztvesz. Ha a cso­port valamelyik versenybemutatón nem jut tovább, kiesik, de változat­lanul továbbra is résztvesz a telje­sítmény versenyben. A teljesitményversenybea részvevő csoportoknál a kötelező pontokon kí­vül elvégzett feladatokat mint túl­teljesítést', külön pontozzák. A telje­sítménybe beleszámít a kultúrmúnká- sok politikai és szakmai tudásának elmélyítését szolgáló olvasómozgalmi munka és egy-egy kultúrpolitikai cikk havonkénti megvitatása is. BaFomfipesüs Angliábaú ■ A baromfipestís komoly gazdasági csapássá kezd válni Angliában. Ke- let-Angliából Átterjedt Norfolk és Cambridge megyék nagy * haromfi- tenyésztő telepeire is. Az eddigi veszteség több, mint százezer leöli fertőzött szárnyas és 15 millió tojás. Nugent, konzervatív képviselő ezzel kapcsolatban kijelentette, n járványt egy amerikai légitámaszpont kony„ hájéról jövő moslékkal hurcolták, be. A Daily Worker értesülése szerint az elmúlt tizenkét hét folyamán 150 helyről jelentettek be ragályos meg­betegedéseket és most naponként tíz­ezer fertőzött szárnyast kell leülni.

Next

/
Thumbnails
Contents