Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-17 / 13. szám

tP.51 JANUÁR 17 MRPLO 5 Á Pécsi Bőrgyár vezetősége haladéktalanul küszöbölje ki a kongresszusi vállalások összeállításánál elkövetett súlyos hibát Mir napctc óta közöljük a ba. ’■anyai ftzeroek versenycsatlakozását a Ho9ierr-gy áriak kezdeményezéséhez, a kongresszusi versenyhez. Ezeknek a «órában a baranyai bőrgyárak közül csak a mohácsi szerepelt, a pécsi nem. Úgy látszott, hogy ök nem is vesznek részt, a kongresszusi versenyben és, nem is tettek felajánlást. Pedig a Pécsi Bőrgyár dolgozói is túláradó lelkesedéssel teltek ielaján­Felajlnlásukat úgy tették meg, hogy az üzemi háromszög megbeszélése után a műszakiak kidolgozták, hogy „jr.it leket" fölajánlani. Megváltoztatták a receptúrákat, az anyagok keverési arányát és így műhelyenként nagy- mennyiségű anyagot takarítanak meg. A rcceptúrák megváltoztatásának össze, gezése tette ki az így megszövegezett felajánlás döntő részét. Az így elér. kető megtakarítás össze 660 ezer fo­rint. A rc-eptúráír megváltoztatása nem lebecsülendő, nagyon is jelentős. Azonban elsősorban mégis műszaki, technikai kérdés és az üzemi dolgozók tömegének és a munkaversenynek nincs benne szerepe, A továbbiakban mégis azt történt, hogy az üzemi röpgyüléseken a re- ceptúrák megváltoztatásának tervéi közöltek a dolgozókkal, mint az üzem felajánlását. Kész helyzet elé állítot­ták a dolgozókat- Mellőzték a tömegek lüktetöerejű, clulról jövő kezdeménye_ zését. Igaz ugyan, hogy a röpgyűlése- ken el-elhangzott: „Mindenki fűzze hozzá a maga mondanivalóját, vagy kiegészítését." A bőrgyári dolgozók annak ellené­re, bogy az üzem felajánlását nem a tömegek kezdeményezésére állították össze, hanem csak , „kiegészítést" kér­tek a dolgozóktól, ennek ellenire a fobbnál-jobb és a lelkesebbnél-lelke- sebb felajánlások egész sora született meg ezeken a röpgyüléseken. Mindenki azt hihetni, hogy ezekkel » felajánlásokkal valóban kiegészítet­ték az eredeti vállalást, pedig nem ez történt, mert az üzemi dolgozók egyé­ni felajánlásait figyelembe sem véve, eredeti szövegezésben küldték el a — tóként a rcceptúrák megváltoztatását tartalmazó — vállalást. Azonban még erről a vállalásról sem értesít ették a pártsajtót, hivatkozással arra. hogy a könnyűipari minisztérium /v.. főosztályon tartott értekezleten Széli György elvtárs ezt „megtiltotta", fásokat, hogy méltóképpen készülje­nek Pártunk Országos Kongresszusára. Annái súlyosabb hibát követett el azonban a gyár üzemi pártszervezete, üzemi bizottsága és vállalatvezetősége, amikor a kongresszusi verseny beindí­tásakor lebecsülte a tömegek alulról jövő kezdeményezését és ugyancsak lebecsülte a verseny nyilvánosságának mozgósító szerepét. azzal, hogy majd Budapestről értesí­tik a lapokat. Ez a rendelkezés sem­miesetre sem szolgálta a verseny nyil­vánosságát, helytelen volt márcsak azért is, mert megakadályozta a me­gyei párlsajtót, hogy még előbb rámu­tasson a bőrgyári verseny szerve zés hi­báira, Mert a Pécsi Bőrgyárban nem­csak a kongresszusi verseny beindulá­sakor becsülték le a tömegek kezde­ményezését, hanem a továbbiakban a verseny kiszélesítésének, ellenőrzésé­nek, nyilvánosságának feladataiból is kihagyták a pártszervezet, az üzemi bizottság és vállalalvezetőség szerepét és az egész, kongresszusi verseny kér. dósét egyetlen emberre, a tervosztály helyettes vezetőjére, Reísz Lajos elv­társra bízták. Péterfia Lajos elv társ, igazgató, nem ismeri a kongresszusi verseny ál­lását, mondván, hogy azt Reisz elv­társ intézi. Ezt mondja Kőhalmi La­jos elvtárs is, a pártszervezet helyet­tes titkára. Tégy éh nyilvánossá és ellenőrizzék a versenyt Reisz elvtárs, aki a kongresszusi verseny „felelőse“ lett, belátja; hiba volt a vállalatvezetőség részéről, hogy felülről ,,kezdeményeztek" és a kész' felajánlással mentek a dolgozók elé. Helyes lett volna előbb megkérdezni a dolgozókat, kikérni a véleményükét, mert enélkül azt Iái halták, hogy az ő felajánlásukat, csak másodrendű kér­désként kezelik. Reisz elvtárs végül még azt is hoz­záteszi: — Egész biztos, hogy egyedül nem tudom kézbentartani a kongresszusi verseny kérdését, hiszen ezzel a párt. szervezetnek, a szakszervezetnek is az igazgatóságnak közösen kellene foglal­koznia. Erre Kőhalmi elvtárs megjegyezte, hogy a pártszervezet népnevelői segí­tenek ebben a munkában, de azután ó maga is belátta, hogy' addig nem tudnak hathatós segítséget adni a népnevelők sem, amíg nem ismertetik velük a konkrét, .üzemi helyzetet: hol történtek példamutató kezdeményezé­sek, hol van lemaradás. Persze ezt előbb a pártszervezet vezetőségének is meg kell ismerni és ezért nem szabad ezt a kérdést reszortfeladatként ke. zelni és egy emberre kiosztani, akinek azután az asztalán hálómra gyűlnek az egyre érkező felajánlások, azok a felajánlások, melyek kimaradtak az üzem vállalásából, pedig értékesek és jelentősek. A dolgozók teljes odaadással kezdték meg vállalásuk teljesítését Mindjárt a papirhalom legtetején . fekszik idős Törjék; István elvtárs | vállalása a lakkos-műhelyből. Törjél:: elvtárs vállára, hogy Frank Pálnak átadja munkamódszerét és a lakkos­műhely február 24-ig befejezi két havi tervét. Mindjárt ezalatt van Frank Pál segédmunkás vállalása: a nyers, lakkot 100 százalékban felhasználja, selejtmentessé teszi a lakkfőzést, meg­akadályozza a réégést és átveszi Tör- jéki elvtárs munkamódszereit. A felajánlás teljesítése mcjjíezdö- dött. — Már rendszeresen tanítom Frank elvtársat és már szépen fröcsöl — mondja Törjéki elvtárs és hozzáteszi: — De teljesítjük a felajánlás többi pontját is sorra.sorra. Itt van például Czigíer Károlyné, ő 10 százalékos csiszolópor-megtakarítást ajánlott fel, de azzal, hogy kipucolta a 15 éve ki nem pucolt kifolyócsatornát, egyszeri­ben biztosította egész évi csiszolópor szükségletét. Van itt lehetőség arra. hogy jól szerepeljünk a kongresszusi versenyben és a Kongresszusi Héten, csak meg kell hallgatni a kezdeménye­zéseket. 1 örjóki elvtársnak. az üzemi párt. vezetőség tagjának is az a véleménye, hogy ezen a téren hiba volt és azt úgy kell kijavítani, hogy fokozottan segítik az alulról jövő kezdeményezé­seket és a verseny ügyével a jövőben fokozottabban foglalkozzon a pártszer­vezet, az üzemi bizottság és a vállalat igazgatója is, mert különben lemarad­I nak amellett a lelkes, harcos munka. lendület mögött, ahogy üzemük dol­gozói az Országos Pártkongresszus megünneplésére készülnek. Mellőzték a dolgozók alulról jövő kezdeményezését termelőszövetkezeti dolgozók tapasztalatcseréje A raágocsi termelőszövetkezet eredményei mindenkit meggyőznek a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről Szombaton „A nagy hazafi" díszelőadásával indul Pécsett a Szovjet Filmhét A Magyar—Szovjet Társaság ja­nuár 21-e és 28-a között Szovjet Filmhéttel ünnepli az élenjáró szov­jet filmművészetet, amelynek célja a tanítás, nevelés, a béke védelme. Ha­talmas alkotásokat, nagy szovjet filmeket mutatnak be a filmhét ide­je alatt a pécsi mozik. A nagy ha­zafi. Titkos megbízatás, Sportdicső­ség című filmekben gyönyörködhet­nek dolgozóink, még jobban meg­ismerkedhetnek a szovjet ember éle­iével, alkotásaival, harcaival, haza­szeretetével. A Szovjet Filmhetet 20-án este díszelőadás vezeti be az Apolló mo­Meggyilkolják a haladás ellenségei, a tőkések, az imperialisták megbí­zottai. „Könnyen el lehet szigetelni és megölni akár egy Kaeot. akár egy Dubokot, vagy egy »Sahovot, — mondja a film főszereplője, — de nem. lelni megrémíteni, becsapni a kommunisták ezreit, a bolsevikek ez- reft." Sahov igazat mondott. A kom­munisták nem rémülnek meg. hanem elsöprik az árulókat és új nagy fel­adatokért indulnak harcba. Kac elvtársi, az öreg’ bolsevik pe­dig elbúceúztatja Sahovot; — Ugyanolyan szeme volt neki ie, mint nekünk, csak valamivel éte- eebb. Ugyanazt gondolta, amire mi is gondoltunk, csak sokkol mélyeb­Jelenet „A nagy hazafi" c. filmből. zibau. A díszelőadáson mutatják be A nagy hazafi című filmalkotást, mely a Bolsevik Párt egyik nagy fiának, Kiróvnak aa életét mutatja be. A nagyszerű film a troekista me­rénylők által 10 évvel ezelőtt meg­gyilkolt. Kirov elv társnak, Sztálin elvtárs közvetlen munkatársának, a Leningrádi Pártbizottság titkárának állít maradandó emléket. Bemutatja a film az építés nehéz korszakát, a S z! a.liá n o v - mozgalom fejlődését, az ötéves tervek diadalmas alkotásait. De elénk tárja a film a haladás el­lenségeinek aknamunkáját, bemutat­va a mindenre elszánt, sötétlelkű troekisták gálád szabotázsait, or­gyilkos merényleteit. A nagy hazafi bemutat,ja a. Bolsevik Párt kérlelhe­tetlen harcát, az opportunisták, az árulók, a nép ellenségei ellen. A film főalakját., Sahovot Kirov életéből mintázta meg Ermler, a film rendezője. Sahovot meggyilkolják. ben. Hazafi volt. ugyanolyan, mint mi, csakhogy nagyobb. — () nagy hazafi volt! A pécsi, közönség lelkes szeretettel várja a Szovjet, Filmhetet. Különö­sen üzemeinkben mutatkozik meg igen nagy érdeklődé® a bemutatásra kerülő szovjet filmek iránt. A MÁV például 25-ére egy teljoe előadást foglalt már le és a Dohánygyár dol­gozói, valamint a rcndőrbajíársak is teljesen benépesítik, egy-egy előadás nézőterét. De valamennyi pécsi üzem és vállalat benyújtotta már jegy­igénylését. A napról-napra fokozódó érdeklődés azt mutatja, hogy dolgo­zóink megismerték és megszerették a szovjet filmet, hogy szivükhöz nőt­tek a szovjet emberek, hogy tanulni ■akarnak töltik. Harcra, építésre, mun. kára nevel a szovjet film — ezért, üdvözli örömmel a pécsi közönség a Szovjet Filmhetet. Űjabb jelentős tervépítkezéseket fejeztek be megyeszer te A vasárnapi lapunkban tapaszta­latcserét indított mezőgazdasági ro­vatunk, melyhez máris igen sokan szólnak hozzá. Ma Bálint elvtárs­nak a cikkét közöljük, melyben szemléltetően megismertet bennün­ket a termelőszövetkezet eddig el­ért eredményeivel, de nem mondja azt — ami pedig tapasztalatcse­rénk első főkérdése — mit csinál a tagság a szövetkezet további erő­sítésére, milyen módszerekkel vég- zlk ,a népnevelő munkát, hogy hasz. nálják fel eredményeiket az egyé­nileg gazdálkodó dolgozók meggyő­sé són él * Máig öcsön a vasútállomástól 4 kilo­méter távolságra fekvő községben a földosztás épp úgy, mint az ország tőbiib községedben megtörtént a felsza­badulás után. Az ide telepített lakos­ság nagy szorgalommal látott munká­hoz. közöttük én is, hogy új helyün­kön megálljuk a helyünket. Azonban néhány óv után láttuk azt, hogy mun­kánk nem gyümölcsöz kellően. Több­ször felvetődött a kérdés, hogy közöl­tünk is meg kell alakítani a termelő­szövetkezeti csoportot. Voltak, akik vállalták a kezdeti nehézségeket, azon­ban sokan ellenséges szemmel nézték azokat a családokat, akik kezdeti ne­hézségekkel küzdve munkát és fáradt­ságot nem kímélve Taktik le a szocia­lizmus alapjait ebben az elmaradott községben is. Az így megalakult Uj Elet termelőszövetkezeti csoport egyévi működése után fejlődni kezdett. Lát­ták ezt a kívülállók és közülük egyre többen jelentkeztek felvételre- Majd.a szintén Mágocson működő Uj Barázda V‘Jnirtószövetkeret is beolvadt, így a .J c,0P°rtböl, valamint az új ptgol waT t:r'lniából rtlak tilt. a most működé' termelőszövetkezet melynél földterülete ÍSÖ0 kataszträlis bold. *Sj«!nak száma 150. Az elmúlt évi eredmény kielégítő volt. Egy muuka- egysogre 1H.&8 forint jutott. /«Ms Sva- j , ,'vAn. és családja például 12 ezer | a in.ot. é:u. Molnár Imrévé családjú­oal szintén 12 ezer forintot. Virág Já­nos 8 ezer forintot, ifj. Bodor István 6 ezer forintot kapott. Azonkívül a többiek hasonlóan kaptak a közös jö­vedelemből, természetesen ezen felül a kenyér és takarmánygabona szükségle­teinket is a csoport adta- A cukorrépa után járó cukrot szintén megkaptuk, ami egész évi cukorszükséglebünket biztosítja. Tartalékaink több, mint 350 ezer forintot tettek ki. A tartalékjőve- (1 elem «»évben lényegesen emeli a munkaegységeink értékét. Sztálin elv­társ születésnapjára fejeztük be 40 férőhelyes sertésfiaztató építését, mely­ben már a kismalacok vígan röfög­nek. Állatállományunk szintén szépen fejlett. 70 darab fejőstehén, 90 darab növendék marha, 30 darab ló, 15 darab egyéves csikó, 200 hízó, és 50 hízásra váró süldő növeli a tagok gondos murt­Az alak csak fülel a vízparton. A hald megvilágítja mögötte a határ műszaki zárait és a titoísta kém moz­dulatlanul hallgatózik. Jól hall? Mint­ha zizegne a sás. Nem, nem, csak egy madár szállt fel. Indulna. A félelem kiül az arcára, visszanéz. A műszaki záron túl még ott vannak a géppisz. tolyos titoisták, akik átküldték. Nem­rég még őneki is géppisztolya volt. Most nincs, csafs egy hosszú kése. Kémkedni indul a Magyar Népköztár­saság területére. Mintha a főidből törne elő, úgy hangzik a kiáltás: — Állj! Kezeket fel! Gsatlanást hall. — Záródugattyú — gondolja dermedten a kém és riadtan néz körül. Menekülni szeretne, de nincs hova. Színié oldaláhan érzi a két államvédelmi határőr bajtárs gép­pisztolyának csövét. Felemeli kezét és ajjva szüntelenül dolgozik. — Miért nem lőnek odaátról? Csak két lövés kellene és ő ismét szabad lenne. Fél. kája után a közös szövetkezeti va­gyont. Eredményeink azonban nem tesznek elbízakodottá bennünket. Ép­pen ezért vállalták tagjaink a fokozott munkát, úgy. „ munkaverseny kiszéle­sítése, mint az új tagok szervezése te­rén. A Magyar Dolgozók Pártjának Országos Kongresszusára vállaltuk azt. bogy a járásban lévő összes termelő­szövetkezeti csoportokat felvilágosító munkával támogatjuk a megalakulás- bna és a továbbszervezésben, hogy ha­zán!v mielőbb a szocializmus boldog országa lehessen. A csoportunkban adódó hibáikat kiküszöböljük, úgy­hogy az eaévi termelésünkkel úgy tá­mogat! sark a Pártunk irányítását, aho­gyan az .támogat minket az akadályok leküzdésiében­1 oldalt fordul és látja, bogy a két ál­lamvédelmi határőr bajtárs biztosan fedezi magát. Nem lőhetik le őket ti- toista cimborái. Kiss Béla államvédelmi határőr baj- térs kérdést tesz fel: — Miért szökött át, a határon? Mit akart ? A kém most nem érzi a géppisztoly csövet. Hirtelen kése felé kap. de nem használhatja, mert Szabó Sándor, a járőr másik tagja hátához nyomja fegyverét. Csattan a bilincs és a kém megtörtén kezdi: — Két éve szöktem ki Jugoszláviá­ba. Apám jómódú parasztember, itt azt mondják rá az 58 hold földje miatt, hogy kulák. Én főhadnagy vol­tam a régi hadseregben,-de nem fizet­ték a nyugdijamat, ezért kimentem. Kiss bajtárs hangja félbeszakítja: — Szóval, ha nincs nyugdíj, ekkor jó lesz a vér díj! Mert gyilkossal állnak szemben. A napokban egész éjszaka sírt, jaj vészé­Az 1051. óvnék, az ötéves terv. második évének még csak az elején | járunk. Tizenöt nap mutfc cl újév óta és mégis, az építés újabb nagy- jelentőségű eredményeivel találko­zunk mindenütt. Újabb hűlt úr házak építését, átnln- kíldsát, fejeztél; be megyénkben. El­készült az absószentmártoni, bozedeki, ordősmecs-kei, ivándárdai. oldi, po- gánvi. udvar di és vereendi kultiírház. Az uj kultúrotthonokat örömmel fo­gadták a falvak dolgozói és a meg­nyitás napja a falu ünnepnapjává vált. Nyolc iskola átalakítását, illetve felépítését végezték be az elmúlt ké­keit az a falu, ami a határon túl fek­szik. Kiss bajlárs szinte most is hallja egy asszony kétségbeesett hangját: —• Ne vigyék el! Adfák vissza a férjemet! Aztán lassan elcsöndesedett minden, j csak időnként hallatszott a géppisz­tolysorozatok ropogó zaja é.s a távo­lodó autózúgás. A vérfürdő rendezői­nek egyike most itt áll előttünk. Re­meg, mint ahogyr csak a gyáva gyilko­sok tudnak remegni és könyörögni. „Engedjenek el, nem vagyok bűnös, én nem lőttem agyon senkit." Szabó bajtárs undorral lép egyet bátra: — Tegnap odaát gyilkoltatok, hol­nap a mi fa/vainka/ mészárolnátok le, gyilkosok!.. . Reggeledik, a járőr az őrs felé in­dul foglyával. Jelentést lesznek: — Orspcrcncsnoh bajlárs, jelentem, cggyel rna U kevesebb leli a T’lo szg. búdon gyilkoló lasisziáinal száma. fen. Erdősmeecke. Magyaraeoske, Baranvahidvég. Egyliázaskozár, Sásd, Meeseknádasd és Ííird községekbe*1 járnak már a dolgozók gyermekei megszépült, kibővített iskolaépületek­be. Pécsett pedig a Mátyás-király- utcai iskolát modernizálták. Elkészült a fürdővel és zuhanyo­zóval ellátott vajszlói egésiteéghú^ is. a. pécsi Dobozgyár munkásai is megkapták a kapitalisták alatt hiá­ba követelt munkásfürdőt és zuha­nyozót. De megkapták a Köztiszta­sági Vállalat dolgozói ia az üzend fürdőt. Teljesen készen áll a mohá­csi egészséghez, a moliáosi közkor- házat pedig bekötötték a városi osa. tornahálózatba. Mohács, Villány, Siklós Ás Szent- lőrinc vasúti állomásain elkészültök az exportáru kezelése és továbbítá­sa szempontjából fontos rrtóvlcghá- zak. llinu’sháza MAVAŰT állomást kapott, közelebb kerültek x község dolgozói a városhoz. Uj gépállomások könnyítik meg majd dolgozó parasztjaink munká­ját.' Befejezték az elmúlt hetei) a villányi. szigetvári. szentlőrinoi, óeoárdi gépállomások építkezéseit, * kétújlalusi gépállomás tereprendezé­si munkálatait, Fámon periig a gé­pé^/, műhelyt és a gépszínt hozták tető alá. A pécsvá.radi gépállomás dolgozói számára már épül a mun- ká-spihenő és n kultúrház. valamint elké-a/ül-t már két tipus lakóház, melybe májusban már be is költöz­hetnek a gépállomási dolgozók. loari vonalon is több építkezés be­fejezését jelentették a megyei tanács félé. Bofi j' /t k a .Szikra-nvouida át­alakítását! befejezték a Békeffi Re. mig-utrai <d rFii 1 raktár jav tásót. a* Autójavító Vállalat Munkába! Miliál.v- illeni telepén elkészült az új félszer, az iránvi Dániel tért ’elciu'n pedig 1 '“’vji-züdtek az átalakítási munkála­tok. ifj. Bálint Lajos mágocsi Rákosi tszcs. „Jelentem, hogy eggyel ma is kevesebb lett Tito szabiidon gyilkoló fasisztáinak száma“

Next

/
Thumbnails
Contents