Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

2 NAPLÓ 1951 JANUAR ¥ A megyei és pécsi békebízottság erősítse a dolgozók fokozódó békeharcát Békebizottságaink december hó­napban jelentős munkát végeztek a békéért vívott harcban. A terme­lésben a béketábor nagy vezérének, Sztálin elvtársnak születésnapjára tett felajánlások és az évi terv tel­jesítése, illetve túlteljesítése lelke­sítette dolgozóinkat s mindent a békéért vívott küzdelem foglalta 84 kisgyűlésen ismertették a Békevilágkongresszus határozatait De széleskörű felvilágosító mun­kát is végeztek békebizottságaink tagjai a varsói határozatok ismerte­tésével. a békeharc e mélyítésével. December 28-áig a megye területén 84 helyen tartottak beszámoló gyű­lésekéi a II. Békevilágkongresszus­ról. Különösen jól dolgoztak az MNDSZ-asszonyok, akik nemcsak szervezetileg támogatták a béke- bizottságok nautikáját, hanem a gyűléseken lelkes felszólalásaikkal kifejezték harcos békeakaratukat. De felszólaltak munkásaink és pa­rasztjaink mellett az értelmiségiek és a néphez és a béke ügyéhez hű katolikus papok is. Patócs József, Brenner Ferenc, Bujdosó Sándor maguk is tartottak kisgyűléseket. A békebizottság eredményes mun­káját jelzi a pécsi egyetemen tar­tott lelkes békegyűlés, ahol a II. Bókevilágkongresszus után a hall­gatók felajánlották, hogy még job­ban tanulnak a békéért folyó harc­ban. Lelkes gyűlést tartottak az Erdőgazdaság dolgozói, ahol kb. 110-en jelentek meg és számosán szólaltak fel. Itt Bach Árpádné és Marossy Miklósné arról beszéltek, hogy mennyi segítséget kaptunk a Szovjetuniótól felszabadulásunk óta b hogy a nagy szovjet nép alkotó­munkája a béke hatalmas ügyét erősíti. Ugyancsak kiváló békegyű­lést tartottak a mohácsi járásbíró­ságon. Itt dr. Szemző István, a béke védelméről hozott törvényün­ket üdvözölte me ég szavakkal. „Mindenki, aki szereti családját, gyermekét, honfitársait és az egész dolgozó emberiséget, csak örömmel üdvözölheti ezt a lépést”— mon­dotta. A békeharc a határmenti községekben a legerősebb De dolgozó parasztságunk is nagy számban vett részt a békegyűlése­ken. Igen jól sikerült békegyűlést rendeztek Gorica, Nagypall és Matty községekben, hogy csak né­hányat említsünk a sok közül. Mattyon a szépszámú hozzászólók gyűlölettől izzó hangon szóltak az imperialisták községüktől néhány kilométerre garázdálkodó cinkosai­ról, a gaz Tito-bandáról. A felszó­lalások nagy része a Szovjetunió hatalmas alkotásairól, békeművei- rö! szóltak, melyeket szembeállítot­tak az imperialisták háborús ké­szül édeseivel és gyilkos pusztítá­saikkal. Békeharcunk legnagyobb ereje, a munkásosztály, különösen pécsi gyárainkban elszántan harcol a bé­kéért. A- Dohánygyárban, a So- piana-gépgyárban és a Sörgyárban a békebizottságnak támogatást, se­gítséget nyújt a pártszervezet. De ezekben az üzemekben kitűnően dolgoznak a pártonkívüli népneve­lők is a békemozgalomban. Bá­nyáink békemunkájában már több a hiányosság. István-aknán például a békebizottság titkára azt sem tudja, kik a békebizottság tagjai. Megbeszéléseket, gyűléseket nem tartanak, a békevilágkongresszusi beszámo ót sem tartották meg. Igaz ugyan, hogy sem a megyei, sem a városi békebizottság nem adott segítséget munkájukhoz. Meszesteé- pen a békebizottság jól működik. Megszüntette a sorbanállást. Jó munkájának eredményeként számos bányászasszony, így Takács Fe- rencné és Mészáros Istvánná, je­lentkezett bányamunkára. A me­szestelepi békebizottság röpgyűlé- seken. utcagyüléseken ismertette a varsói határozatokat. A titkári beszámolók jelentősége A Munkásmozgalmi Intézet vándor- kiállítása kedden este nyílt meg me­gyénkben Pécsi-áradon. Már az első napon hatalmas tömegek látogatták meg munkásmozgalmunk hősi har. cairól, nagy vezéreiről, Így elsősor­ban Rákosi elvtárs életéről és har­cos munkásságáról szóló kiállítást. Kedd este az ünnepélyes megnyitón már sok péesváradi dolgozó nézte meg a képeket, melyek történetét Sándor Andrásné elvtársnő magya­rázta meg előadásában. Másnap, szerdán délelőtt Fécsvárad iskolásai tekintették meg a kiállítást, melyről a felsőosztályosok dolgozatot is írnak, De megindult a közeli és távolabbi községekből is a teherautók rés kocsik serege, mely dolgozó pa. A komlói Petőfi-aknán a béke­bizottság tagjai, így Becz János és Horváth István vájárok a termelés­ben mutatnak példát a békeharc során. Teljesítményük a 170 száza­lék fölé emelkedett. Elhanyagolják azonban a felvilágosító munkát. Hiányosság még a békemozgalom­ban, hogy a városi és megyei béke- bizottságok nem tartanak vezető­ségi üléseket, nincsen kiépített ak- tívahálózatuk. Az utcai és ház­tömb-békebizottságok hiánya is erősen meglátszik. Kiépítésük fon­tos feladat, mint ahogy fontos az is, hogy békebizottsági titkáraink havonta rendszeresen beszámolja­nak munkájukról és új szemponto­kat, támogatást kapjanak további munkájukhoz. Csak így lehet szé­les tömegméretű és mélyreható munkát végezni az egyre élesedő nemzetközi helyzetben a béke meg­védéséért. „Rákosi elvtárs hívó szavára férjem újból beállt a sséncsata hősei hősé66 1043-at írtak akkor... A fasiszta fenevad új rohamra készült. A termelést teljesen a háborús gépezetre állították át. Hadiüzem volt minden bánya és gyár. Az öntudatos dolgozók közül ezekben a na­pokban sokan távolmaradtak a munkahelyüktől. A férjem abban az időben a Széchenyi-aknán dolgozott és több mun­katársával együtt elhagyta a bányát. Bár katonai szolgálatra alkalmat­lan volt, mégis menekülnie kellett neki Pécsről, mert behívóval üldözték. Több, mint. egy évig bolyongott az országban, különböző munkahelye­ken, •bejelentett lakás nélkül. A felszabadulás aztán meghozta neki is a nyugodt életét, otthoni. Hamarosan visszament a bányába dolgozni. Szorgalmas munkásnak ismerték meg az uramat, aki munkájának becsülettel eleget tett. Időközben vájár lelt. Zárt munkahelyeken, gázos telepeken lelkesen dolgozott. Szerette a munkáját, erről leginkább a mű- szalinapló tudna tanúskodni, amely bizonyítja a sok duplát, a vasárnapi és ünnepnapi műszakokért. 1050 júniusában mégis leszámolt a bányával. Mi volt ennek az oka? Úgy érezte, hogy a munkáját nem értékelik kel­lően. Hogy ki mit a hibás? Erre a kérdésre választ kaptunk akkor, amikor hallottuk Vietorisz és társai bűneit. Aztán jött Rákosi elvtárs beszéde, amelyben felhívta a bányászokat, hogy menjenek vissza a munkahelyükre. ' Ekkor férjemben is megmoz­dult a bányászötrtudat. Visszamegyek! — mondotta. — Úgy érzem, hogy nagy szükség van ott rám. — Újból leszállt a bányába és azóta a ren­des műszakon hívül, minden vasárnap és a karácsony mindkét napján is műszakon volt. Ma már tudja, hogy miért dolgozik, mint ahogy minden becsületes dolgozó tisztában van a munkája céljával és fontosságával. Tudjuk azt. hogy jólétünk, boldogságunk és szabadságunk legfontosabb alapja a béke. Tudjuk azt is, hogy nem elég a békét kívánni, harcolni is kell érte. A békéért harcol a dolgozó paraszt, amikor eleget tesz a beszolgál­tatás'). kötelezettségeinek. Az üzemi munkás, ha. jól dolgozik, ha csökkenti a seleftet, ha többet termel, ha. takarékoskodik az anyaggal. A bányászok, a széncsaták hősei a békeharcot vívják akkor, mikor több szenet adnak atz országnak. Tisztában vannak azzal, hogyha békeharc a termelés front­ján dől el. Ha minden dolgozó elegei tesz a kötelességének, akkor biza­kodva tekinthetünk a jövőbe. A jó munka nyomán meg lesz az új cipő, ruha. kabát és az új lakás is. Az ötéves terv második éve meghozza a férjemnek is a szép, új 125 köbcentiméteres Csepel motort. Minden meglesz, mer! akarjuk. Mert a népi demokráciában a becsületes munka meghozza az életszínvonal emelkedéséi. KATÓRA FERENCNÉ bányászasszony. A leltározás jó elvégzésével bebizonyította dolgozó parasztságunk hogy igazi gazdája a földművesszövetkezeteknek A Munkásmozgalmi Kiállítást többszázan tekintették meg eddig Pécsváradon rasztságunleat hozta be Zengővér- kortyról, Kékeseiről, Szellőről és Me- cseknádasdról. Délután a gépállomás dolgozói, a tanács és a járásbíróság tagjai nézték meg csoportosan. A kiállítás mai — utolsó — napján tovább özönlik a falvakból a láto­gatók tömege, melyet a kát olajak nyitnak meg. A nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadott kiállítás nagy élménye Pécsvárad és a környező községek dolgozóinak. Egy pécsvá. radi DlSZ-fiatal kijelentette, 1 hogy ezután még tisztábban látja a Párt szerepét és a pártvezette ifjúság harcos feladatát, amihoz dicső elő­deink, a munkásmozgalom hősei és vértanúi mutattak lelkesítő példát. A dolgozó parasztok széleskörű érdeklődése mellett választották meg községi tanácsaink állandó bizottságaikat t F51dmúv«sz5vel'koj)elen»k fojt ötévi­vel lépést tart a svövefikezetekbe tömö­rült dolgozó pnmvrtsóg fejtődéve is, mert ma már döntően magáénak érv: art a szövetkezhet, amelyhez eddig még (esaík félig-meddig tartozott. Most a fel- wmeM részjegyek js azt bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság nemcsak szer vezeti leg, de anyagilag is erősebben érdekelt * szövetkezetek működésében. Pénze fekszik benne, érdeke, hogy v>- fyárron saját, illetve a: egész dolgozó parasztság közös vagyonára. Nagyon jó példa erre az utóbbi na­pokban lezajlott leltározás, melynek so- ttán ellenőrizték a boltok és szövellke- M»ti kocsmák közei őrt, ellenőrizték a •jövetkezet vagyonát. Az ellenőrzések »oián döntően a népi ellenőrzés kapott teret. A f el ügyel ftbizo tt s ág o*k és a boltbizott- ■ágok alapos imwvkát végeztek- Ez vol) *z első komoly önálló lépésük­A dec ember Ü8-á,n tartóit értekezlet ■fám hazamon ve, éjjel tartották meg a Hmá rozást, hogy másnap a bolt a dob fezé parasztság rendelkezéséire álljon A leltározásban első lett a mágocsi szö­vetkezet, másodiknak n sásdi végzett, harmadik lett a tésenyi, bár első sze- réfett voänia lenni és nyomban titóma következik a kőoágószőllősi is. Reggel 4, víletve 6 óra között jetontwHók a lel­tározás befejezését. Megyeszert« Megyeszerte számhavelték a szövetkezeti vagyont. Szigetváron Hőbe! Ádám dolgozó pa­raszt a felügyelőbdizottság elnöke, an­nak ellenére, hogy nagy szövelkeizctcl kelleti átfogni, jól oldotta meg felada­tát. Csupán annyi hibái követett el, hogy özvegy Szekeres Józsefnc és Ko­vács János boltbizoltsági tagokat elfe­lejtette beosztani. Maguk kérték beosz­tásukat, mert részt akartak venni az el­lenőrzésben- Cserkuton elsőnek a pénz­tárt ellenőrizzék, mert mint mon­dották (i 10.000 forintos célhitelre — amit az államtól kaptak ■— mindennél jobban vigyáznak. •lói végezte feladatát Varga Sándor, a csámyoszirén! földmüvess/üvetkezet fel- ügyelöbizoltóágának elnöke. Általában megáililapítihatjuk. hogy a dolgozó pa­rasztoknak szívügyük lett a szövetkezet, mert tudják: ha a szövetkezet jól dol­gozik — megoldja a falu sok problé­máját, Felvásárolja a terményt, bősége­sen ellátja áruval a fadu dolgozó pa­rasztjait- Ma már minőségileg is első­rendű árut vásárolhatnak a szövetkeize- tek tagjai saját boltjukban. A múltban rádiói, villamossági cikket, varrógépet, kerékpárt, finom ruhaanyagokat csak a városban leheteti kapni, ma már van bőven falun is. Eltávolítanii a befurakodott eüeirwé- get„ er. is célja a leltározásnak. A mé­cs ek nád a sdi szövetkezet kocsmakezelfi- jénél « MHiározáts 6000 forint hiányt ál­lapított meg, Kolonics Józsefné hűHe- nűf kezelte a rábízott közös vagyont. saját céljaira fordította a készletből be­folyó jövedelmei. Ilyen sajnálatos eset­tel találkozunk mindaddig, amíg nem lesz elég erőskezű n fetügyelőbizottság elnöke és minden egyes lagaja és a boltbizoltsági tagok is­A teétáiroizás megindulásánál voltak hibák is. Tarosa kereszt esem például nem kezdték meg a leltározást és csak köz­ponti utasításra foglak neki a munka nak. Hasonló Hibát követtek el a bogádi szövetkezetnél, ahol a bolttkezelővel végeztették az el­lenőrző beszorzásokat. Rádfalván a tanít - kezelő nem engedte a lel tározást meg­kezdeni, nyeri „nekem a felügyelőbizott­ság elnöke nem parancsol" — mon­dotta, felesége meg fejszével fenyegette meg a felügyelőbizottságot­A tanesakeresztes.ieknél igen felüle­tesen kezelik a szövetkezeli vagyont. Annak ellenére, hogy nemrégiben volt náluk 12.000 főéinItts sikkasztás. Ebből okulhattak volnia és most már tanulják meg, hogy csak kellő ellenőrzéssel le­het megakadályozni hasonló vélkes ijhi- laisztások előfordulását­Az elmúlt év utolsó napjaiban ismét összeültek a fa.vak tanácsai, hogy megtárgyalják problémáikat és kijelöljék új feladataikat. Különös jelentőséget adott az üléseknek ez alkalommal az is, hogy most vá­lasztották meg az állandó bizottsá­gok tagjait és így megteremtették azt a szervezetet, mely a tanács­tagok aktív részvételét biztosítja az államigazgatás valamely ágazatában. AZ ÜLÉSEK, HA AZOKAT ÖSSZE­HASONLÍTJUK az etiőbbi tanácsülé­sekkel, határozott fejlődést mutat­nak. Községi tanácsaink nemcsak az ülésezés levezetését sajátítják e mind jobban és jobban, de állan­dóan növekedik a tanácstagok ön­tudata, felelősségérzete is. Az iga­zolatlan távolmaradások száma csökken, a felszólalások, melyek az üléseken elhangzottak, pedig arról tanúskodnak, hogy a tanácstagok átérzik feladataikat és munkájuk­kal a dolgozó nép javát, községük fejlesztését, végeredményében a szocializmus győzelmét és mind- annyiunk legféltettebb kincsét, a békét kívánják szolgálni. A tanácsok jó munkájának leg­közvetlenebb hatását magukban a községekben figyelhetjük meg első­sorban. A falvak lakosságának mind fokozottabb érdeklődése és szeretete kíséri a tanácsok munká­ját. A most megtartott üléseken már alig volt község, ahol az ülés ter­mét be ne töltötték volna az érdek­lődök, a vendégek. Dinnyeberki községben egyetlen ház sem a’-idt, ahonnan valaki részt ne vett volna a tanács ülésén. Közvetlenül lát­hatta tehát a községek népe, hogy a tanács valóban az ö érdekeit szolgálja minden határozatával, minden intézkedésével. Az elnökök és titkárok beszámolói tartalmasak, jók voltak. Felölelték mindazokat a kérdésekét, melyek ma a falvak lakosságát érdeklik, és megadták az alapot a vitához, a termékeny kritikához, hozzájárultak új gondolatok, javaslatok elmondá­sához. A felszólalásokat, melyek Bara­nya községeinek 276 tanácsában el­hangzottak, felsorolni képtelenség. De megnyilvánult ezekben a fel­szólalásokban az a harcikészség, mely mind tudatosabbá és erőtelje­sebbé válik községeink népében is, hogy a község problémáinak meg­oldásával harcol az ötéves terv si­keréért, a szocializmusért, a bé­kéért. Az állattenyésztés, a nö­vénytermelés színvonalának eme­lése, a falu szépítése, kulturális felemelkedése, azok a mindig visz- sztérő kérdések, melyeket a felszó­lalások szolgálni kívántak. Versen­den Balatinovics Károly a közvilá­gítás fejlődését, a járda megépíté­sét vetette fel, Schneider Armin a szölőkapálás helyes megszervezésé­ről beszélt, Kovács Istvánná a tan­kötelesek lemorzsolódásának meg­akadályozását kérte, Bodolyabér Község tanácsülésén Timár József f-ilózási esti tanfolyamok tartását kívánta és így folytatódott a fel­szólalások hosszú sora, csupa életre­való, jó gondolat és valamennyi a fejlődést, a szocializmus megvaló­sítását szolgálja. I)E NEMCSAK GONDOLATOK ME­RÜLTEK FEL a felszólalások során, hanem konkrét felajánlások is. Meződ községben megértették a ta­nácstagok szerepüket és amikor a beyTzámolókból azt tudták meg, hogy községük az adófizetés terén rosszul teljesítette kötelességét, egyértelműig úgy határoztak, hogy minden hátralékos tanácstag 100 forintot azonnal törleszt hátraléká­ból és ezt a vállalásukat te'jesítct- ték is. Bezedekon Bodó Sándor, Kákicson Bohár Pál és Mester Já­nos, Görcsönyben Dallos József, Szentdienesen Angyal Vincéné, Ma- gyarbólyban Orosz Imre a termény­begyűjtés eredményének megjaví­tása érdekében tettek felajánlást, eddigi beszolgáltatásuk emelésével, de ugyanilyen felajánlást tettek Kiskacsán, Hásságyon, Mágocson, Tésenfán és még több helyen , az összes tanácstagok. Nagybudméron a tanácsülés tiszteletére a tszcs tett újabb 8 mázsa rozs beszolgáltatá­sára felajánlást. A tanácstagok felajánlása buzdí- tólag hatott a megjelent vendégek­re is. Szentdienesen, Kiskassán a tanácstagok felajánlása után, sorra emelkedtek szólásra a vendé­gek és tették meg felajánlásaikat, hogy ezzel is bizonyítsák, a tanács­tagok le'kes szavai, tényleg az egész község érzelmeit fejezik Id. Magyarmecskén a tanács asszony- tagjai jártak elől jó példával és felajánlották, hogy együttes munká­val kimeszelik a tantermeket 'és ezentúl hetenkint nagytakarítást tartanak. Nem maradnak el azonban a férfiak sem, ők viszont azt aján­lották fel, hogy házaik előtt a jár­dát javítják meg és ezzel teszik szebbé falujukat A SOK LELKES FELAJÁNLÁS és a szépen dekorált tanácstermekben megtartott eredményes és jó ülé­sek mellett, persze, voltak rosszul elökésztíett és nem jól sikerült ülé­seié is. Sok helyen a tanácstagok még mindig nem érzik, hogy a falu szeme állandóan őket figyeli cs nékik kell munkájukkal, fegyelme­zettségükkel példát mutatniok min­denkinek. Berkesden csak egv-két órával a meghirdetett időpont után volt az ülés megkezdhető, mór: a tanácstagok késtek. Vagy az ülés időpontja volt itt rosszul megálla­pítva, vagy a tanácstagok nem ér­zik át, milyen kötelezettséggel jár az a bizalom, melyet a dolgozó ncp beléjük helyezett. Volt, ahol az el­nök, vagy a titkár nem készüli megfelelően a beszámolókra. Ezeken a helyeken persze, nem sikerült az egész ülés, mert a beszámolók nem tudtak irányt szabni a további tár­gyalásoknak és felszóla'ásóknak. Passzív még igen sok tanácstag is, aki résztvesz ugyan az ülésen, de arra már nem telt öntudatából, hogy a tárgyaláson tényleg részt vegyen, hogy hozzászólásával, ja­vaslatával, bírálatával tegye az ülést színesebbé, tartalmasabbZ. elevenebbé, eredményesebbé. Sok helyen egyáltalában nem törődtek azzal, hogy a tanácstago­kon kívül vendégek is részt vegye­nek az ülésen és ezzel a tanács be­töltse azt a feladatát, mely a töme­gek nevelésében rá hárul! Mozsgón még a póttagokat sem hívták meg. mert a tanács ülését olyan kis szo­bában tartották, ahol a tanácstagok is csak nehezen férték el. Vendégre itt egyáltalában nem számítottak, de nem is tették lehetővé, hogy vendégek az ülésen részt ''vegye­nek. PERSZE AZ ELLENSEG. amc|T minden alkalmat felhasznál arra, hogy békés, szép életünket meg­bolygassa, hogy szocializmust építő erőfeszítésünk eredmény ességét gyengítse, most sem maradt tétlen. Az ellenség keze volt érezhető Szel­lőn, ahol a tanácstagokat az "ülés kitűzött időpontja után is csak ne­hezen lehetett az ülésen Va’ó rész­vételre rábírni és azon néhányan igen fegyelmezetlenül viselkedtek.' A községi tanácsok azonban — az ellenség mesterkedései ellenére is — do’goznak. Eredményesen és jó! dolgoznak és a Magyar Dolgozók Pártja irányvonalát, útmutatásait kí;-etve, megoldják azokat felada­tokat, melyeknek megoldását dolgo­zó népünk a tanácstól el is várja. Kolla János megyei tanács VB igazgatási osztály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents