Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

8 N A P hó l?5i JANUÁR í Minden terv annyit ér. amennyit végrehajtanak belőle“ Teljesítse a vezetőségválasztáson hozott jó határozatait a Magasépítési DISZ szervezet Három hosszú hét telt el december 19-e, a Magasépítési DlSZ-szcrvezet vézeluségválasztásának napja óta. A válltóat hatalmas kultúr termében — mely nem volt elég-.nagy, hogy a veze t&ségjiál asztöi taggyűlésen megjelent lelkes; fiatalokat befogadja — szép, magvalósításra érdemes határozatok Születtek. Az egyhangúan elfogadott határozatok szinte helyettesítették a munketervet A megjelentek — a párt- titkár elvtársi a DISZ-bi/ottság kül­döttei. de a Magasépítési fiatatjai va­lamennyien, — biztosra vették, hogy az új vezetőség, — természetesen a pártszervezet segítségét igénybe véve, — megfelel majd hivatásának, végre­hajtja az előterjesztett és elfogadott határozati javaslatokat. Csak egy kétkedő akadt a fia­talok között, aki megkérdezte: — Mondd, Szalai elvtárs. Te sztaha­novista vagy, munkamódszeredet át kell adnod munkatársaidnak, tanács­tag is vagy — tudsz-e majd időt, sza­kítani arra, hogy az ifjúsági szervizet ügyeivel is törődj, hogy a fiatalokat a határozat végrehajtására mozgósítsd? Önbizalommal lelten hangzott, cl a válasz: ■ ' — Ha én valamit vállalok — el is végzem - mondta Szalai Sándor elv­társ — a feladatokat elvégezzük, ma­radéktalanul tel, ;.sí|jük. „December 29-ig megszervezzük az Ifjú Gárdákat a nagyobb építkezése­ken" — mondja hl az első határozat. Nézzünk utána, hogyan hajtotta végre az új vezetőség a kitűzői feladatot? Az iijű gárdisták legnagyobb ré.-ze. a meszest építkezésen dolgozik — ezt mondja a határozat végrehajtá­sáról Weber elvtárs, a Magasépítési párttitkára.. Ez lermészetesen nem je­lenti azt, hogy építi:ízesenként való­ban megalakultak az ifjú gárdák. Sőt, pénteken a m'szesi építkezéseit b-V'ejc- zésével a megtéuö is szó jászlában ven. Pedig hol van már december 29 . „Biztositjuk január 15-ig a politikai körök szervezett niükadósét" -- mond­ta ki a határozat. Ezen a téren vájjon többet végeztek a fiatalé';? Nem mond­hatni. A vezetőséjjválaszíás óta egyél- • talán nem ültek össze a politikai kö­rök, annak ellenére, hogy a pörttitkár elviére úgy tudja, hogy ez irodán is, Meszesen is rendesen folyik, n politikai körök foglalkozása. Szemere Mátyás, a DISZ gazdasági felelőse már 'óbban értesült ezen a vonalon (ő is előadó). Elmondja, hogy hétfőn indulnak csak meg a foglalkozások, úgy az irodában, mint, a Bajcsy Zsilinszky munkásszál­láson. Harmadik pontja a határozatnak: „Két szabadságharcos szakaszt állítunk fel február í-i határidővel, hogy fia­taljainkat harcos, honvédő szellemben nevelhessük,.." A határozatot ezen a téren sem követte a végrehajtás. Igaz, hogy még nem járt 'e a határidő, de Szemére Mátyás is csak legyint, mikor azt kérdezik tőle: — Léptek már be fiatalok a vezető- tőségválasztás óta a Szabadságharcos Szövetségbe? Arra a kérdésre pedig, hogy a ki­lenctagú vezetőségből hányán szabad­ságharcosok, a válasz így szól: — Ketten. Ambrus Dezső és Szabó András. Legszomornbb a. kép a negyedik határozati pont teljesítésénél. ,,Lapun­kat. a Szabad Ifjúságot, jobban meg­szerettetjük, többen olvassuk. Ezért január elsejéig 50 új clöf'zcfőt szerve­zünk" — ez hangzott el december 1°~ én. Január nyolcadikén a gazdasági felelős így számolliit be az .eredmé­nyekről": — Hát ezen a téren semmit sem Tet­tünk. Kincs is még sajtófehlődink. \ régi sajtófeleiek kiiószim kapta Pest­ről a lapot és kilószám adta is el." Az­tán. lemondtuk az előfizetést. Azóta nem történt semmi. ..Azóta nem történt semmi” — rá­ülik ez a mondat a Magasépítés'. DlSZ-vezclőség eddigi munkáidra is. Mi ennek az. egyhelyben való topogás- nak, tehetetlenségnek az oka? Természetesen azért is, mint min­denért. ami az üzemen belül torter.'k, elsősorban a pártszervezet a felelősi A pártszervezet, "mely nem küldte el megbízottját a DISZ vczeiőscgvái.rsz- íás óta megtartott egyetlen vezetőségi ülésre sem. amely nem bírálta az új vezetőség munkáját, nem figyelt fel arra, hogy sem ifinapot, sem DISZ- taggyűlést nem hívóit össze eddig a vezetőség. Ellenőriznie kellett volna a pártszervezet vezetőséginek, de trenden egyes vezetőségi tagnak, hogy végre hajtják-e a fiatalok a maguk elé tű zott feladatokat és a neházsigek le­küzdésében segíteni kellett volna őket. Nem figyelt fel a pártszervezet arra sem. hogy a vezetőségválasztást követő harmadik héten osztották csak cl a funkciókat, de még máig sincs megha­tározva a sport-, kultúr-, $ sajtófelelős, valamint a szervezőtitkár személye. Nem fogta össze a pártszervezet a fiatalokat ai I«. Pártkongresszusra va­ló készülődésre, a takarékossági rr.oz galom végrehajtására sem. Pedig a leg­jobb muitkaeredmcnyakkel. az építke­zések — így a meszasi bányászházak, — gyors befejezésével büszkélkedhető DISZ-tagság több szeretet, több gon­dosságot érdemelne a pártszervezettől. Nem vitás áronban hogy a párt­szervezettel kösSsen felelős a mulasz­tásokért az élj vezetőség is. Elsösorbv.n Szalai Sándor elvtárs, a titkár. Csali egy esetben kereste fel a párt titkár eívtársat, a vezetőségi tagok még cny- nyiszer sem látták. Az irodában azért, mert Meszesen dolgozik, de Gungl Ka­talin elvtársnö. a propagandista sem látta a vezetőségválasztás óta, pedig ő is a bányászházakat építi. Közös hibája a pártszervezet és az ifik vezetőségének, hogy úgy beszélne!: a Magasépítésről, mint egy ..speciális" üzemről. — Nem tudják a fiatalok össze­egyeztetni idejüket mondja Weber elvtárs. — Legnehezebb itt. nálunk ... — mondotta Szemere Mátyás, gazdasági fole'ös, — aztán hozzátette: — Az építkezéseknél például a sza­bad ég a'att tartsanak taggyűlést ? Egy kérdés után azonban kiderül az. hogy nem is próbáltak a meszest 'fitt­nek helyiséget keresni (pedig ott dol­gozik a vezetőség többsége), nem keres, ték fel k közeli közigazgatási kiren­deltséget, hogy támogatást kérjenek. Legfőbb ideje, hogy a Magasépí­tési Vállalat DISZ szervezete pótolja az elmulasztottakat. A pártszervezet, tel váló megbeszélés után osszák ke maguk között a vezetőségi tagok fel­adataikat: a tagtoborzást, a takaró kossági mozgalom megszervezését, az ifjú gárdák megszervezését, a Szabad Ifjúság terjesztését, a tanulást és így készüljenek Pártunk Kongresszusára, maguk mögött tudva a fiatalok mun­kában kiváló, áldozatkész, lelkes se­regéi. Tordai elvtárs, a GOzknllan.gyár élj pár.ttitkára so­káig nem is akart hinni a szemének, olyan dolgokat tapasztalt ebben az üzemben. Kezdve onnan, amikor megismerkedett Mócsing Benővel, az igazgatóval. A dolog úgy történt, hogy az ■Jgazgatóság" feliratú táb'óval ellátott ajtón éit bekerült egy elég egyszerűen, csöbútorqkkal berendezett szobába, melynek jótorméin egyetlen dísze a nagy. süppedő perzsaszőnyeg volt. Az íróasztal mögött barátságos, idősebb ember üldögélt, kissé kopottas ruhában és újságot olvasott. Mellette több telefon, a háta megeft pedig nagy, világvevő rádió. — Tordai János vagyok — mutatkozott be — az új párttitkár — mondta és elővett sgy igazolást. —• Igen, köszönöm, — mondta az elvtárs és letette az újságot. Égy darabig álltak némán é.s néztek egymást, majd Tordai elvtárs nem kérette magéig, hanem leült. — Tessék bemenni — mondta erre a másik. ~ Tessék, b<e lehet menni. — Hát nem ön az igazgató? — kérdezte Tordai elvtárs. — Nem kérem, én az altiszt vagyok — válaszolta és visszaült az újságja mellé. Tordai elvtárs pedig egy szobával arrébb ment, A következő szoba már sokkal csinosubban volt berendezve. Zeneszekrény is volt benne. Itt két fiatalabb nő ült, míg végre egy párnázott ajtó után nagyobb szoba következett. Itt egy fiatalabb ember az íróasztalnál kettőt csengetett, majd megkér­dezte a látogatót, hogy hogy hívják. — Tordai János vagyok, az új párttitkár. A fiatalember beszólt a telefonba és ezután végre feltárultak Tordai előtt a párnázott ajtók. Belépett egy ímgyabfakos terembe, ahol nagy bőrgarnitúra terpesz­kedett. Az első pillanatban nem látta, hogy hol a Mó­csing, majd észrevette, hogy a szobából még három má­sik nyílik, de közfalak nélkül, mindössze csak gipsz­oszlopok határolják. A három szobán iúl egy nagy asz­tal mögött, állt, valaki. Nekiindult hát bokáig szőnyeg­ben és odagyalogolt, hol telefonoktól és csengőktől kö­rülvéve napóleoni pózban állt Mócsing Benő, az igaz­gató. így kezdődött, de folytatódott az osztályvezetői iro­dák fényűzésén. „Ja leérem, reprezentálni is kell" — mondta Ghéczy osztály vezető. .. Minden évben vásáro­lunk egyet és mást és végeredményben már húsz éve vagyok Itt.“ Egy másik osztályvezető felháborodott hangéi fali­újságcikket írt, mert nem kapott ö is diófa íróasztalt. „Hát ez a fejlődés?" — kérdezte gúnyosan a cikke végén. Az üzemben már korántsem volt olyan nagy a luxus, de azért pazarolni itt is pazarolták. Fel is cm, lítették az elvtársak egy pártnapon, hogy sok munkás­nak hiéiba szóinak, ha elhagyja a munkahelyéi, oltsa el a villanyt, vagy azért, hogy ne menjen mindig a rak­tárba új anyagért, amíg nem nézi meg, hogy a régit tel iehet-e használni. A válasz ilyenkor az volt: ,.Es az igazgató neoncsöve éghet délelőtt is?" vagy: ..Az igaz­gatónak miért• nem jó a tavalyi autó?" Erre azután a népnevelők sem tudtak mit válaszolni hirtelenéb'en. Tordai elvtárs nem hagyta annyiban a dolgot és amikor látta már, hogy mi a helyzet, beszélt az igaz­gatóval a pazarlásról. — En már elég áldozatot hoztam — mondta Mó­csing — és ha úgy adódna, fegyverrel a kézben küzde­nek utolsó leheletemig, de a külsőségeket meg keil őrizni, hogy lássa mindenki, mennyire mentünk előre. Tudod, hog)r hogyan sárgul az ellenség, hogy én. Mó­csing B&iő. az egykori egyszerű ember, ma ilyen körül­mények között vagyok. Nem baj, hadd pukkadjanak, nem sajnálom őketj — Dehogy pukkadnak — mondta Tordai elvtárs,— Inkább szívből örülnek, hogy te ;<• elpolgáriasodlál. — Mit?! En?! Hát ez tévedés! Húsz százaiéi,'kai lép­tem túl csak a költségkeretet és ez a pár forint nem számit a szocializmus építésének ilyen fokán. Nem mon­dom, 1945-ben, az más... De most? Nem verhetjük ennyire fogúul:hoz a garast. Külön kell választani azt, ami kell és ami nem kell. Ezért nem engedtem meg­venni a múltkor azt a kékszínü fényszórót... és... Tordai elvtárs nem vitatkozott tovább, de elinlézte azt, hogy a következő fizetésnél ..tévedésből" vóhjanak le Mócsing Benőtől 40 forintot és ugyancsak „véletle­nül" éppen olt tartózkodott, amikor meghozták a íize- tésborítékot. Mócsing íelordfíott, egyszerre lenyomta valameny. nyi csengőgombot és' belekiabált a telefonba: ..Mégis csal: disznósúg! Micsoda levonás ez?! Hát lopom én a pénzt, hogy csak úgy negyven forintokat lecsípjenek? Az is pénz. de mennyire, manapság az embernek minden iitlér számít! — kiabálta. — Az embernek tógához kell verni minden garastl" Pár nap telt el cs megjelent a minisztertanács luka- rékossági rendeleté és ezt mondja többek között: ,,A minisztertanács a miniszterei:, a hivatalvezetők és a helyi tanácsok elnökeinek kötelességévé teszi, hogy a takarékosság ellen vétőkkel szemben érvényesítsék a legyeimi. és anyagi felelősséget, szigorúan és gyorsan sújtsanak le a pazarlókra." Lehet, hogy Mócsing Benőnek csakugyan még na­gyon a fogéihoz kell verni a garast. A moszkvai szénmedence sztalinogorszki bányatechníkumában sok ifjú és lány tanul, ök lesznek a szénbányászat jövendő vezetői. A képen Pjotr Sarkov, a technikum előadója, éppen előadást tart a harmadik évfolyam hallgatóinak a fej tógépről. Áz NHDSZ-asszcnyok is felkészülnek a Pártkongresszusra Pártunk Központi Vezetősége kon gresszust hívott össze február 24-re. Ez a kongresszus nekünk magyar dol­gozó nőknek nagyjelentőségű ese­mény lesz, ezért úgy kell felkészül­nünk. hogy a Pártkongresszus ffitse, lel­kesítse a dolgozó asszonyokat a bé­kéért vívott harcban. A béke minden anyának, feleségnek és leánynak szent ügye és a békéért nem csak sóhajtozni kell. hanem har­colni is. Ki kell venni részünket a ter­meléséből azzal a tudattal. hogy minden egyes. százalék, vagy munkaegy-scgtöbblet elvégzésével a békefrontot erősítjük. Ezt teszi Nemes Józscfné dúnaszekcjői parasztasszony is. Isi nemcsak, hogy belépett az MNDSZ-be. de ígéretet is tett arra. hogy új tagokat szervez. Beváltotta szavát, egy nap alatt 3 középparaszt asszonyt szervezett a dunaszekcsői csoportba. Üzemi asszonyaink is példát mutat­nak; Rizli . Ferencné 145 százalékot teljesített a -Hcme-li kesztyűgyárban. Deák Ilona munka módszerét adással harcol a békéid. Balafmvné, babarc! népnevelőnk másik imitpatársával 27 mázsa terményt gyűjtött be. Mohácson Nádusné 25 mázsát gyűjtött­A bikáért harcolunk és a proletár nemzetköziség egységéért, hogy a Ko reában harcoló testvéreink végérvénye­sen lerázzák nyakukról az imperial is­ták igáját. A sok ártatlan kisgyer­mek ós asszony vére ne hulljon, azért, hogy a dollármilliomosok gazdagodja­nak drága testvéreinek elpusztított élete árán. Baranya megye MNDSZ titkársága Sztálin elvtárs születésnapjára 6.000 főnyi tag toborzását vállalta, amit 154 taggal túlteljesített. Mod Pártunk V. Kongresszusára az MNDSZ orszá­gos értekezleten újabb 4.000 fő felvé­telét vállaltuk a papírtagság fel­számolását. Versenyre hívtuk ki a többi megyét. Édesanyák, feleségek és leányok áll­jatok a Szovjetunió' vezette nagy b'-ketáberba és egységesen harcoljunk a boldogabb és szebb j lévőnkért, a szo­cializmusért. Itt, a fasiszta Tito-banda szomszéd­ságában még nagyobb éberséggel, még hr.rcosr.ib elszántsággal végezzük t a feladatainkat, mert a Tito-banda csak arra vár, hogy az amerikai háborús uszílók mikor adják meg nekik n jelt, hogy békés építő országunkra (örjön. Mont, ötéves tervünk második évének elején még nagyobb munkafegyelem­mel végezzük a reánk váró feladato­kat. Előre a Párt! kongresszus s keréért! MNDSZ BARANYAMEGYEI TITKÁRSÁG Sport és tudom any A rendszeres sportolás rendkívül hal ásó* módszer a szervezet begya­korlására. Lehetővé teszi, hogy fizi­kai adottságainkat helyesen értékel­jük és a legszélesebb határokig fej­leszthessük. A Szovjetunióban a test­edzés a legszélesebb tömegekre ki­terjedő kultusz. Számos sportfőiskola, tudományos laboratóriumokkal ki­egészítve, foglalkozik a sport kérdé­sével. Nálunk az MHK-mozgalom egyre nagyobb tömeget von be a tendszeres sportolásba, az Országos Sportorvosi Intézel pedig gondosko­dik népi demokráciánk sport,>ge-::é... ügyének fejlesztéséről. TUDOMÁNYOS KÍSÉRLETEK be­igazolták, hogy minden sporterőfeszí­tés, különösen pedig a rövid- és kö­zéptávfutás, fokozolt oxigén fogyasz­tással jár. A fokozott oxigéusziikség- let ellátása a tüdőkre hárul s a szív és áz erek gondoskodnak arról, hogy a nagy munka következtében „oxi- géuéhessé* vált szervek között az el­osztás megfelelő módon történjék. Nyilvánvaló, hogy a verseny sportoló szántára semmi sem fontosabb, mint a kitűnő légzés s a szív és érrend­szer hibátlan munkáin. Aki versenyben vesz részt, tapasz­talja, hogy az indítás után gyakran sajátságos állapot jön létre. Erős szívdobogás, légszomj, szorongó ér­zés a mellkasban, „ mindezek követ, keztében a mozgás könnyedsége, har­móniája zavart szenved. Sajátságos oxigénelégtelenség az oka ennek az állapotnak. A sportélettan meghatározása sze­rint ez az állapot a ..holtpont". Ez nem azt jelenti azonban, hogy a szervezet ereje kimerült. Ha a spor­toló megfeszíti akarátát, hogy el­nyomja, lefékezze ezt az érzést, nem­sokára túljut a holtponton. Légzése ritkább és mélyebb lesz, szívműködé­se egyenletessé válik, megszűnik az oxigénhiány, bőséges izzadás indul meg. TÍZT AZ ÁLLAPOTOT, mely a holt­pont után következik és a sportoló összes funkcióit jelentékenyen meg­javítja, sporttechnikai néven „máso­dik légzés"-nek nevezik. A közepe­sen, vagy gyengén trenírozott spor­tolóknál a holtpont sokkal tovább tart, míg a jól begyakorolt verseny­zőknél igen hamar megszűnik, vagy teljesen el is marad. A sport és a fizikai munka erod- ményessége elsősorban a szív műkö­désétől függ. A versenyző győzelmé­hez a szervezet minden erejének megfeszítése szükséges é.s ilyenkor a szív tízszeresére növeli munkatelje­sítményét. A szív egy csodálatos szi­vattyú. amely dugattyú és motor nél­kül dolgozik és míg nyugalomban 4—5 liter vért prése! keresztül ma­gán. fokozott munkánál 40 liternyit is továbbítani képes. A sportolás be­fejezése után a begyakorlott sporto­ló szíve gyorsan visszatér a normá­lis működésre, míg a gyakorlatlan szív még sokáig szaporán ős erősen dobog. A szívizornzatnak az a képes­sége, hogy kellő időben gyorsan moz gó.sítja erejét és azután "györsan "tér vissza a normális állapothoz, a leg­értékesebb tulajdonsága. A sport tanulmányozása rávilágít, arra a szoros kapcsolatra is, amely a központi idegrendszer és a szívműkö­dés között fennáll. A szív legfonto­sabb segítői a véredények, erek. A! véredények szabályozó és irányító idegközpontja az ú. rt. nyúllvelöben fekszik. Ez biztosítja az összhangot « szív és a vérerek között. A SZÍV KÜLÖN IDEG UTJÁN küld! jeizéjjoil az agyba| ahonnan az ösz- síukőttefés a nyúJtvelö érközpontjá­hoz biztosítva van. Az űrközpont az ereket szűkíteni és tágítani tudja. Amikor a szervezet fokozott munkát végez, amikor a szív teljesítménye megnő és nagy vértömeget dob az érrendszerbe, ilyenkor az érközpont kitágítja az ereket. így az egész fö­lösleges vérmennyiség helyet kap a kitágult, hajszálerekben és a vérnyo­más nem fog tú1 sávosan «megnöveked­ni. Ilyenkor :i bőr erei kitágulnak* ennek következtében a bőr kipirul. Szükség esetén az érközpont ellenke­ző utasítást ad. Ilyenkor az erek iz­mai összehúzódnak, a bőr elhalva- nyodik. u vérnyomás emelkedik, aho­gyan ezt hideg időben vagy <’rÖ3 iz­gatom esetén láthatjuk, tiz az össz­hang, ami a szív és véredény-réflexefc között fennáll, rendkívüli teljesítőké- pességet és hajlékonyságot biztosít, Dr. TIgyi András

Next

/
Thumbnails
Contents