Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

8

N A P hó

l?5i JANUÁR í

Minden terv annyit ér. amennyit végrehajtanak belőle“

Teljesítse a vezetőségválasztáson hozott jó határozatait a Magasépítési DISZ szervezet

Három hosszú hét telt el december 19-e, a Magasépítési DlSZ-szcrvezet

vézeluségválasztásának napja óta. A válltóat hatalmas kultúr termében — mely nem volt elég-.nagy, hogy a veze t&ségjiál asztöi taggyűlésen megjelent lelkes; fiatalokat befogadja — szép, magvalósításra érdemes határozatok Születtek. Az egyhangúan elfogadott határozatok szinte helyettesítették a munketervet A megjelentek — a párt- titkár elvtársi a DISZ-bi/ottság küldöttei. de a Magasépítési fiatatjai valamennyien, — biztosra vették, hogy az új vezetőség, — természetesen a pártszervezet segítségét igénybe véve,

— megfelel majd hivatásának, végrehajtja az előterjesztett és elfogadott határozati javaslatokat.

Csak egy kétkedő akadt a fiatalok között, aki megkérdezte:

— Mondd, Szalai elvtárs. Te sztahanovista vagy, munkamódszeredet át kell adnod munkatársaidnak, tanácstag is vagy — tudsz-e majd időt, szakítani arra, hogy az ifjúsági szervizet ügyeivel is törődj, hogy a fiatalokat a határozat végrehajtására mozgósítsd?

Önbizalommal lelten hangzott, cl a válasz: ■ '

— Ha én valamit vállalok — el is végzem - mondta Szalai Sándor elvtárs — a feladatokat elvégezzük, maradéktalanul tel, ;.sí|jük.

„December 29-ig megszervezzük az Ifjú Gárdákat a nagyobb építkezéseken" — mondja hl az első határozat. Nézzünk utána, hogyan hajtotta végre az új vezetőség a kitűzői feladatot?

Az iijű gárdisták legnagyobb ré.-ze. a meszest építkezésen dolgozik

— ezt mondja a határozat végrehajtásáról Weber elvtárs, a Magasépítési párttitkára.. Ez lermészetesen nem jelenti azt, hogy építi:ízesenként valóban megalakultak az ifjú gárdák. Sőt, pénteken a m'szesi építkezéseit b-V'ejc- zésével a megtéuö is szó jászlában ven. Pedig hol van már december 29 .

„Biztositjuk január 15-ig a politikai körök szervezett niükadósét" -- mondta ki a határozat. Ezen a téren vájjon többet végeztek a fiatalé';? Nem mondhatni. A vezetőséjjválaszíás óta egyél- • talán nem ültek össze a politikai körök, annak ellenére, hogy a pörttitkár elviére úgy tudja, hogy ez irodán is, Meszesen is rendesen folyik, n politikai körök foglalkozása. Szemere Mátyás, a DISZ gazdasági felelőse már 'óbban

értesült ezen a vonalon (ő is előadó). Elmondja, hogy hétfőn indulnak csak meg a foglalkozások, úgy az irodában, mint, a Bajcsy Zsilinszky munkásszálláson.

Harmadik pontja a határozatnak: „Két szabadságharcos szakaszt állítunk fel február í-i határidővel, hogy fiataljainkat harcos, honvédő szellemben nevelhessük,.." A határozatot ezen a téren sem követte a végrehajtás. Igaz, hogy még nem járt 'e a határidő, de Szemére Mátyás is csak legyint, mikor azt kérdezik tőle:

— Léptek már be fiatalok a vezető- tőségválasztás óta a Szabadságharcos Szövetségbe?

Arra a kérdésre pedig, hogy a kilenctagú vezetőségből hányán szabadságharcosok, a válasz így szól:

— Ketten. Ambrus Dezső és Szabó András.

Legszomornbb a. kép a negyedik határozati pont teljesítésénél. ,,Lapunkat. a Szabad Ifjúságot, jobban megszerettetjük, többen olvassuk. Ezért január elsejéig 50 új clöf'zcfőt szervezünk" — ez hangzott el december 1°~ én. Január nyolcadikén a gazdasági felelős így számolliit be az .eredményekről":

— Hát ezen a téren semmit sem Tettünk. Kincs is még sajtófehlődink. \ régi sajtófeleiek kiiószim kapta Pestről a lapot és kilószám adta is el." Aztán. lemondtuk az előfizetést. Azóta nem történt semmi.

..Azóta nem történt semmi” — ráülik ez a mondat a Magasépítés'. DlSZ-vezclőség eddigi munkáidra is. Mi ennek az. egyhelyben való topogás- nak, tehetetlenségnek az oka?

Természetesen azért is, mint mindenért. ami az üzemen belül torter.'k, elsősorban a pártszervezet a felelősi A pártszervezet, "mely nem küldte el megbízottját a DISZ vczeiőscgvái.rsz- íás óta megtartott egyetlen vezetőségi ülésre sem. amely nem bírálta az új vezetőség munkáját, nem figyelt fel arra, hogy sem ifinapot, sem DISZ- taggyűlést nem hívóit össze eddig a vezetőség. Ellenőriznie kellett volna a pártszervezet vezetőséginek, de trenden egyes vezetőségi tagnak, hogy végre hajtják-e a fiatalok a maguk elé tű zott feladatokat és a neházsigek leküzdésében segíteni kellett volna őket.

Nem figyelt fel a pártszervezet arra sem. hogy a vezetőségválasztást követő harmadik héten osztották csak cl a funkciókat, de még máig sincs meghatározva a sport-, kultúr-, $ sajtófelelős, valamint a szervezőtitkár személye.

Nem fogta össze a pártszervezet a fiatalokat ai I«. Pártkongresszusra való készülődésre, a takarékossági rr.oz galom végrehajtására sem. Pedig a legjobb muitkaeredmcnyakkel. az építkezések — így a meszasi bányászházak, — gyors befejezésével büszkélkedhető DISZ-tagság több szeretet, több gondosságot érdemelne a pártszervezettől.

Nem vitás áronban hogy a pártszervezettel kösSsen felelős a mulasztásokért az élj vezetőség is. Elsösorbv.n Szalai Sándor elvtárs, a titkár. Csali egy esetben kereste fel a párt titkár eívtársat, a vezetőségi tagok még cny- nyiszer sem látták. Az irodában azért, mert Meszesen dolgozik, de Gungl Katalin elvtársnö. a propagandista sem látta a vezetőségválasztás óta, pedig ő is a bányászházakat építi.

Közös hibája a pártszervezet és az ifik vezetőségének, hogy úgy beszélne!: a Magasépítésről, mint egy ..speciális" üzemről.

— Nem tudják a fiatalok összeegyeztetni idejüket mondja Weber elvtárs.

— Legnehezebb itt. nálunk ... — mondotta Szemere Mátyás, gazdasági fole'ös, — aztán hozzátette:

— Az építkezéseknél például a szabad ég a'att tartsanak taggyűlést ?

Egy kérdés után azonban kiderül az. hogy nem is próbáltak a meszest 'fittnek helyiséget keresni (pedig ott dolgozik a vezetőség többsége), nem keres, ték fel k közeli közigazgatási kirendeltséget, hogy támogatást kérjenek.

Legfőbb ideje, hogy a Magasépítési Vállalat DISZ szervezete pótolja az elmulasztottakat. A pártszervezet, tel váló megbeszélés után osszák ke maguk között a vezetőségi tagok feladataikat: a tagtoborzást, a takaró kossági mozgalom megszervezését, az ifjú gárdák megszervezését, a Szabad Ifjúság terjesztését, a tanulást és így készüljenek Pártunk Kongresszusára, maguk mögött tudva a fiatalok munkában kiváló, áldozatkész, lelkes seregéi.

Tordai elvtárs, a GOzknllan.gyár élj pár.ttitkára sokáig nem is akart hinni a szemének, olyan dolgokat tapasztalt ebben az üzemben. Kezdve onnan, amikor megismerkedett Mócsing Benővel, az igazgatóval.

A dolog úgy történt, hogy az ■Jgazgatóság" feliratú táb'óval ellátott ajtón éit bekerült egy elég egyszerűen, csöbútorqkkal berendezett szobába, melynek jótorméin egyetlen dísze a nagy. süppedő perzsaszőnyeg volt. Az íróasztal mögött barátságos, idősebb ember üldögélt, kissé kopottas ruhában és újságot olvasott. Mellette több telefon, a háta megeft pedig nagy, világvevő rádió.

— Tordai János vagyok — mutatkozott be — az új párttitkár — mondta és elővett sgy igazolást.

—• Igen, köszönöm, — mondta az elvtárs és letette az újságot.

Égy darabig álltak némán é.s néztek egymást, majd Tordai elvtárs nem kérette magéig, hanem leült.

— Tessék bemenni — mondta erre a másik. ~ Tessék, b<e lehet menni.

— Hát nem ön az igazgató? — kérdezte Tordai

elvtárs.

— Nem kérem, én az altiszt vagyok — válaszolta és visszaült az újságja mellé. Tordai elvtárs pedig egy szobával arrébb ment, A következő szoba már sokkal csinosubban volt berendezve. Zeneszekrény is volt benne. Itt két fiatalabb nő ült, míg végre egy párnázott ajtó után nagyobb szoba következett. Itt egy fiatalabb ember az íróasztalnál kettőt csengetett, majd megkérdezte a látogatót, hogy hogy hívják.

— Tordai János vagyok, az új párttitkár.

A fiatalember beszólt a telefonba és ezután végre feltárultak Tordai előtt a párnázott ajtók. Belépett egy ímgyabfakos terembe, ahol nagy bőrgarnitúra terpeszkedett. Az első pillanatban nem látta, hogy hol a Mócsing, majd észrevette, hogy a szobából még három másik nyílik, de közfalak nélkül, mindössze csak gipszoszlopok határolják. A három szobán iúl egy nagy asztal mögött, állt, valaki. Nekiindult hát bokáig szőnyegben és odagyalogolt, hol telefonoktól és csengőktől körülvéve napóleoni pózban állt Mócsing Benő, az igazgató.

így kezdődött, de folytatódott az osztályvezetői irodák fényűzésén. „Ja leérem, reprezentálni is kell" — mondta Ghéczy osztály vezető. .. Minden évben vásárolunk egyet és mást és végeredményben már húsz éve vagyok Itt.“

Egy másik osztályvezető felháborodott hangéi faliújságcikket írt, mert nem kapott ö is diófa íróasztalt. „Hát ez a fejlődés?" — kérdezte gúnyosan a cikke

végén.

Az üzemben már korántsem volt olyan nagy a luxus, de azért pazarolni itt is pazarolták. Fel is cm, lítették az elvtársak egy pártnapon, hogy sok munkásnak hiéiba szóinak, ha elhagyja a munkahelyéi, oltsa el a villanyt, vagy azért, hogy ne menjen mindig a raktárba új anyagért, amíg nem nézi meg, hogy a régit tel iehet-e használni. A válasz ilyenkor az volt: ,.Es az igazgató neoncsöve éghet délelőtt is?" vagy: ..Az igazgatónak miért• nem jó a tavalyi autó?" Erre azután a népnevelők sem tudtak mit válaszolni hirtelenéb'en.

Tordai elvtárs nem hagyta annyiban a dolgot és amikor látta már, hogy mi a helyzet, beszélt az igazgatóval a pazarlásról.

— En már elég áldozatot hoztam — mondta Mócsing — és ha úgy adódna, fegyverrel a kézben küzdenek utolsó leheletemig, de a külsőségeket meg keil őrizni, hogy lássa mindenki, mennyire mentünk előre. Tudod, hog)r hogyan sárgul az ellenség, hogy én. Mócsing B&iő. az egykori egyszerű ember, ma ilyen körülmények között vagyok. Nem baj, hadd pukkadjanak, nem sajnálom őketj

— Dehogy pukkadnak — mondta Tordai elvtárs,— Inkább szívből örülnek, hogy te ;<• elpolgáriasodlál.

— Mit?! En?! Hát ez tévedés! Húsz százaiéi,'kai léptem túl csak a költségkeretet és ez a pár forint nem számit a szocializmus építésének ilyen fokán. Nem mondom, 1945-ben, az más... De most? Nem verhetjük ennyire fogúul:hoz a garast. Külön kell választani azt, ami kell és ami nem kell. Ezért nem engedtem megvenni a múltkor azt a kékszínü fényszórót... és...

Tordai elvtárs nem vitatkozott tovább, de elinlézte azt, hogy a következő fizetésnél ..tévedésből" vóhjanak le Mócsing Benőtől 40 forintot és ugyancsak „véletlenül" éppen olt tartózkodott, amikor meghozták a íize- tésborítékot.

Mócsing íelordfíott, egyszerre lenyomta valameny. nyi csengőgombot és' belekiabált a telefonba: ..Mégis csal: disznósúg! Micsoda levonás ez?! Hát lopom én a pénzt, hogy csak úgy negyven forintokat lecsípjenek? Az is pénz. de mennyire, manapság az embernek minden iitlér számít! — kiabálta. — Az embernek tógához kell verni minden garastl"

Pár nap telt el cs megjelent a minisztertanács luka- rékossági rendeleté és ezt mondja többek között: ,,A minisztertanács a miniszterei:, a hivatalvezetők és a helyi tanácsok elnökeinek kötelességévé teszi, hogy a takarékosság ellen vétőkkel szemben érvényesítsék a legyeimi. és anyagi felelősséget, szigorúan és gyorsan sújtsanak le a pazarlókra."

Lehet, hogy Mócsing Benőnek csakugyan még nagyon a fogéihoz kell verni a garast.

A moszkvai szénmedence sztalinogorszki bányatechníkumában sok ifjú és lány tanul, ök lesznek a szénbányászat jövendő vezetői. A képen Pjotr Sarkov, a technikum előadója, éppen előadást tart a harmadik évfolyam hallgatóinak a fej tógépről.

Áz NHDSZ-asszcnyok is felkészülnek a Pártkongresszusra

Pártunk Központi Vezetősége kon gresszust hívott össze február 24-re. Ez a kongresszus nekünk magyar dolgozó nőknek nagyjelentőségű esemény lesz, ezért úgy kell felkészülnünk. hogy a Pártkongresszus ffitse, lelkesítse a dolgozó asszonyokat a békéért vívott harcban.

A béke minden anyának, feleségnek és leánynak szent ügye és a békéért nem csak sóhajtozni kell. hanem harcolni is. Ki kell venni részünket a termeléséből azzal a tudattal. hogy minden egyes. százalék, vagy munkaegy-scgtöbblet elvégzésével a békefrontot erősítjük. Ezt teszi Nemes Józscfné dúnaszekcjői parasztasszony is. Isi nemcsak, hogy belépett az MNDSZ-be. de ígéretet is tett arra. hogy új tagokat szervez. Beváltotta szavát, egy nap alatt 3 középparaszt asszonyt szervezett a dunaszekcsői csoportba.

Üzemi asszonyaink is példát mutatnak; Rizli . Ferencné 145 százalékot teljesített a -Hcme-li kesztyűgyárban. Deák Ilona munka módszerét adással harcol a békéid. Balafmvné, babarc! népnevelőnk másik imitpatársával 27 mázsa terményt gyűjtött be. Mohácson Nádusné 25 mázsát gyűjtöttA bikáért harcolunk és a proletár nemzetköziség egységéért, hogy a Ko

reában harcoló testvéreink végérvényesen lerázzák nyakukról az imperial isták igáját. A sok ártatlan kisgyermek ós asszony vére ne hulljon, azért, hogy a dollármilliomosok gazdagodjanak drága testvéreinek elpusztított élete árán.

Baranya megye MNDSZ titkársága Sztálin elvtárs születésnapjára 6.000 főnyi tag toborzását vállalta, amit 154 taggal túlteljesített. Mod Pártunk V. Kongresszusára az MNDSZ országos értekezleten újabb 4.000 fő felvételét vállaltuk a papírtagság felszámolását. Versenyre hívtuk ki a többi megyét.

Édesanyák, feleségek és leányok álljatok a Szovjetunió' vezette nagy b'-ketáberba és egységesen harcoljunk a boldogabb és szebb j lévőnkért, a szocializmusért.

Itt, a fasiszta Tito-banda szomszédságában még nagyobb éberséggel, még hr.rcosr.ib elszántsággal végezzük t a feladatainkat, mert a Tito-banda csak arra vár, hogy az amerikai háborús uszílók mikor adják meg nekik n jelt, hogy békés építő országunkra (örjön. Mont, ötéves tervünk második évének elején még nagyobb munkafegyelemmel végezzük a reánk váró feladatokat. Előre a Párt! kongresszus s keréért!

MNDSZ BARANYAMEGYEI TITKÁRSÁG

Sport és tudom any

A rendszeres sportolás rendkívül hal ásó* módszer a szervezet begyakorlására. Lehetővé teszi, hogy fizikai adottságainkat helyesen értékeljük és a legszélesebb határokig fejleszthessük. A Szovjetunióban a testedzés a legszélesebb tömegekre kiterjedő kultusz. Számos sportfőiskola, tudományos laboratóriumokkal kiegészítve, foglalkozik a sport kérdésével. Nálunk az MHK-mozgalom egyre nagyobb tömeget von be a tendszeres sportolásba, az Országos Sportorvosi Intézel pedig gondoskodik népi demokráciánk sport,>ge-::é... ügyének fejlesztéséről.

TUDOMÁNYOS KÍSÉRLETEK beigazolták, hogy minden sporterőfeszítés, különösen pedig a rövid- és középtávfutás, fokozolt oxigén fogyasztással jár. A fokozott oxigéusziikség- let ellátása a tüdőkre hárul s a szív és áz erek gondoskodnak arról, hogy a nagy munka következtében „oxi- géuéhessé* vált szervek között az elosztás megfelelő módon történjék. Nyilvánvaló, hogy a verseny sportoló szántára semmi sem fontosabb, mint a kitűnő légzés s a szív és érrendszer hibátlan munkáin.

Aki versenyben vesz részt, tapasztalja, hogy az indítás után gyakran sajátságos állapot jön létre. Erős szívdobogás, légszomj, szorongó érzés a mellkasban, „ mindezek követ, keztében a mozgás könnyedsége, harmóniája zavart szenved. Sajátságos oxigénelégtelenség az oka ennek az állapotnak.

A sportélettan meghatározása szerint ez az állapot a ..holtpont". Ez nem azt jelenti azonban, hogy a szervezet ereje kimerült. Ha a sportoló megfeszíti akarátát, hogy elnyomja, lefékezze ezt az érzést, nemsokára túljut a holtponton. Légzése ritkább és mélyebb lesz, szívműködése egyenletessé válik, megszűnik az oxigénhiány, bőséges izzadás indul meg.

TÍZT AZ ÁLLAPOTOT, mely a holtpont után következik és a sportoló összes funkcióit jelentékenyen megjavítja, sporttechnikai néven „második légzés"-nek nevezik. A közepesen, vagy gyengén trenírozott sportolóknál a holtpont sokkal tovább tart, míg a jól begyakorolt versenyzőknél igen hamar megszűnik, vagy teljesen el is marad.

A sport és a fizikai munka erod- ményessége elsősorban a szív működésétől függ. A versenyző győzelméhez a szervezet minden erejének megfeszítése szükséges é.s ilyenkor a szív tízszeresére növeli munkateljesítményét. A szív egy csodálatos szivattyú. amely dugattyú és motor nélkül dolgozik és míg nyugalomban 4—5 liter vért prése! keresztül magán. fokozott munkánál 40 liternyit is továbbítani képes. A sportolás befejezése után a begyakorlott sportoló szíve gyorsan visszatér a normális működésre, míg a gyakorlatlan szív még sokáig szaporán ős erősen dobog. A szívizornzatnak az a képessége, hogy kellő időben gyorsan moz gó.sítja erejét és azután "györsan "tér vissza a normális állapothoz, a legértékesebb tulajdonsága.

A sport tanulmányozása rávilágít, arra a szoros kapcsolatra is, amely a központi idegrendszer és a szívműködés között fennáll. A szív legfontosabb segítői a véredények, erek. A! véredények szabályozó és irányító idegközpontja az ú. rt. nyúllvelöben fekszik. Ez biztosítja az összhangot « szív és a vérerek között.

A SZÍV KÜLÖN IDEG UTJÁN küld!

jeizéjjoil az agyba| ahonnan az ösz- síukőttefés a nyúJtvelö érközpontjához biztosítva van. Az űrközpont az ereket szűkíteni és tágítani tudja. Amikor a szervezet fokozott munkát végez, amikor a szív teljesítménye megnő és nagy vértömeget dob az érrendszerbe, ilyenkor az érközpont kitágítja az ereket. így az egész fölösleges vérmennyiség helyet kap a kitágult, hajszálerekben és a vérnyomás nem fog tú1 sávosan «megnövekedni. Ilyenkor :i bőr erei kitágulnak* ennek következtében a bőr kipirul. Szükség esetén az érközpont ellenkező utasítást ad. Ilyenkor az erek izmai összehúzódnak, a bőr elhalva- nyodik. u vérnyomás emelkedik, ahogyan ezt hideg időben vagy <’rÖ3 izgatom esetén láthatjuk, tiz az összhang, ami a szív és véredény-réflexefc között fennáll, rendkívüli teljesítőké- pességet és hajlékonyságot biztosít, Dr. TIgyi András