Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

f»51 JANUÁR 7 9 & IP 1* o A IC©ls:§E2MÍI velőiéi törföllk a* p&rtve&etNfség sí' népnevei# mülikftvjal, exért JaTuf tfekofcatosan a termeié® é® növekszik sí űoAgge’Sfök öntmdata A pártszervezet fordulatot teremtett így aztán a Kokszmüveknél nyu­godtan elcsodálkozhatott az ember, mert olyanokat hallott egyesektől, hogy az becsületére vált volna egy volt gyárosnak is. Az akkori pártszervezet vezetőcégé­nek tagjai így beszéltek: „Hiába itt minden. Éj jel-nappal dolgozunk és hiába". A munkát, amit az akkori pártszervezet végzett „meg is leheteti nézni.“ Több mint négy hónap telt el a fea- tí állapot óta. Az üzem ezidő alatt külsőleg is változott: új épületet épí­tettek. Máéként a külsőségekben nine» változás, de a szellemben, a hangulat­ban, u pár train.’tálján, n termelésben, « termeléshez való viszonyban van. Három hónappal ezelőtt választották újjá a vezetőséget és azóta, ha nem is rohamos, de lényeges javulás tapasz­tatható a munkában. Ezt Láthatják már első pillantásra a lakatosműhelybsa| is. Csömör Ferenc Lakatos büszkén mondja: „Én is népnevelő vagyok.“ Elmondja azt is, hogy 4 munkatársa tartozik hozzá, akikkel naponta fog­lalkozik és megbeszéli velük a leg­újabb napi problémákat. így volt ez a napokban is. Vagy hárman kérdezték tőle: „Mondd el, hogy van ez a jegy história7 Miért van ez? Geomer Ferenc nem fukarkodott a válasszal. Emlékeztette munkatársait, hogy Ők is mennyit beszéltek arról, hogy sorba kell a feleségüknek állni lisztért, cukorért. Emlékeztek rá. Mi­kor elsorolta, hogy most nem kell sorba állni, megkapja mindenki a ne­ki szükséges mennyiséget, akkor he­lyeselték. Vita, kétség azóta sem me­rült fel és helyeslik valamennyien ^ a lakatoamühelyben. hogy így gondosko­dott a dolgozókról az állam. A .só népnev<*l<3 munka erediaéuyc a tcMjaelcsbem Kapád: Lajos a gázkemencékné! dol­gozik. Ő is népnevelő. Amikor mun­kájáról jön elő a szó így beszél: Napi előirányzatunkat a Jeszl- tett“ terv szerint 110 százalékra telje­sítjük. Állandóan népnevelő munkát ’ folytatunk és annak eredménye az, 1 hogy a kemencék kapacitását az öt­éves terv második évében fokozni tud­jak. Átlag 20 kiló szénnel töltünk töb­bet ogv-cgy alkalommal, amely egy hónapban azt jelenti, hogy tervünket közel 20 százalékkal túlteljesítjük. Négy hónappal ezelőtt a kemencénél Oyen nem történhetett volna meg; Ak­kor így beszéltek: „Alig tudjuk elvé­gezni amit előirányoznak“. Most ezt mondják: Mi erősödünk elvtárs, ha többet termelünk és lehet többet termelni ta­blón még ennél Is. A kemencék mellett pár hónapja sű­rűn zajlanak le a viták. Ezek nem olyanok, hogy egyik ellenzi amit a másik mond, hanem egyik kibővíti a másik által elmondottakat. Négy-öt népnevelő és 8—10 munkás szokott napjába* a „WcgAzön“ beszélgetni, amik or megöltötték a kemencéket. Za- rvádi Lajos sűrűn beszél a feladatokról, így jnond)*; — Az imperiathtík egy újabb há­borút akarnak. Vkkza akarják hozni Ide Zorgot, a gyár volt tulajdonosát, azt a disznót, aki engem is kivitetett « frontra, ahol 36 hónapig voltam, mint „megbízhatatlan . IIvénkor aztán eszükbe jut a men. kasoknak, hogy a í&ár volt tőkése jtgyanlgy elviteti e Finta Ferencet, aki vissza sem jött & 6 árvája maradt. Temper Istvánt. Kaliwvecz Józsefet és otthonát soha többet nem látta egyik •cm. A levegőzés fO perce után a kein ön­erőnél dolgozók többtérmelésért folyta­tott harca még elszántabb lesz. Keményen szemfeeszálSMak az ellenséggel Az ellenség elleni harc ír megvál­tozott. Nem hallgatják el úgy, mint négy hónappal ezelőtt az ellenség rémhíreit, aknamunkáját. Leleplezik. Párat el is távolítottak az üzemből, az ellenség uszályába kerültehet pe­dig meggyőzlek ís közülük számosán már aktívan tevékenykednek a tömeg- szervezetekben, ahol képességeikhez mérten jó munkát fejtenek ki. Hogy miért van a változás? Erre a kérdésre Csömör Ferenc adja meg a választ. — A pártszervezet vezetősége rend­szeresen foglalkozik a népnevelő munkával, élénk, termékeny népnevelő értekezleteket tartunk, ahol kielemez­zük az eredményeket, a hiányosságo­kat. Zapáái Lajos Így beszél: — A pártvezétőség tagjai rendsze­resen, napjában többször jönnek és se­gítenek népnevelő munkámban, oktat­nak, hogy jobban fássam a helyes irányt, a valóságot. Ezt támasztja alá Schneider János népnevelő is. A Kokszműveknél az új pártvezető­ség megválasztása óta nagyot javult a helyzet De azért nem megy most sem minden jól. Hiba még az, hogy ritkán és nem elég keménven alkal­mazzák még az ott dolgozók a bírálat és önkirálat fegyverét, hogy megtalál­ható még, — hacsak kis mértékben is — a hibák eliltholása, az arról való „egymásközt?4 beszélgetés. Feltétlenül tovább kell vinni a még, meglévő hiá­nyosságok felszámolását, a pártszer­vezet vazetőségénenk aktivizálni kell a tömogszervezetéket is. amelyeknenk munkája még igen akadozik. Nyújt­son ehhez segítséget a pártszervezet tagsága, vezetősége és a következő páT hónap alatt tovább fog javulni a hely­zet megjavíthatják ezen keresztül is munkájukat é* méltón készülhetnek Pártunk V. országos kongresszusára. Befejezés e58ít a Zsolnay-gyári kutatóéltem ás építése Gépáílomásainh alapot*an készüljenek fel a tavaszi munkákra Az elmúlt gazdasági év befejezésé­vel a megyénk gépállomásai i« nagy fejlődésen mentek keresztül. A Párt és kormány támogatásának eredmé­nyeképp nemcsak gépállomásaink szá­ma növekedett az előző évhez viszo­nyítva, hanem géplétszámunk is há­romszorosára emelkedett. Ugyan ilyen emelkedést ért el a gépállomási dol­gozók száma is. Az ipari üzemek dol­gozói a pártszervezetek segítségével mindent megtesznek, hogy fejlődő me­zőgazdaságunkat korszerű gépekkel lássák el. A szocialista mur.ik a verseny eredményekép jöhetett létre ez a fej­lődés Baranya megyében is, A gépállomások további fcjlödé- * sének egyik biztosítéka, hogy az 5 éves terv első évének eredmé­nyét továbbfejlesszük. A termelöcso- poitok gyors fejlődése több segítséget követel a gépállomások részéről, ép­pen ezért sokkal jobban kell felké­szülni a gépjavítás terén is. Az elmúlt termelési év példája mutatja, hogy a hiányos gépjavítás milyen károkat okozhat nemcsak gispállonfiásainknak, de egész népgazdaságunknak fii.' A gépállomások nagyrér.zén -megér­tették a feladatot és elkészítették ja­vítási terveket, aminek sikeres végre­hajtása érdekében a gépállomás párt­szervezetei ís megadnak minden segít­séget. így pl. a pécsváradi gépállomás pártszervezete 23-án tartott vezetőségi ülésén tárgyalta meg a téli gépjavítás kérdését, inaid december 28-án i kongresszusi hüldöitválasztó ünnepi taggyűlésen határozati javaslatot fo­gadott el a tavaszi munkák sikeres el­végzése érdekében, az V. Pártkon­gresszus tiszteletére erő- éc munkagé­peiket, valamint cséplőgépeiket feb­ruár 24-xe kijavítják. Ugyanezen a taggyűlésen Szilágyi cJvtárs a DISZ ifi brigád nevében vállalta, hogy bri­gádjuk jó példával fog elől járni, hogy vállalásukat m arád ékta Iámul végrehajtsák. Simon elvtárs vállalta, megszervezi a sajtó olvasást, hogy az egyre éleződő osztályharc közepette tisztában legyenek a kül- és belpoliti­kai kérdésekkel és feladataikat köny- nyebben tudják megoldani. De nem­csak a pécsváradi gépállomás dolgozói tettek vállalásokat. Felsorakozott a többi gépállomás is, « mindenütt első­sorban a pártszervezet foglalkozott a téli gépjavítás kérdésével. Tudják a gépállomások dolgozói, hogy jó mun­kájukkal a béketábort erősítik. Mint ahogy « szigetvári gépállomás ünnepi taggyűlésén Galambos elvtárs mondta, hogy a jó gépjavítással is a békét védi és erősíti a munkásosztály hatalmát, de ha kell, fegyverrel a kézben meg­védi azt D e vannak hibák is a gépjavítás beindításával. Ott, ahol a párt- szervezet és vezetősége nem foglalko­zott megfelelően a téli gépjavítással nem álltak neki a munkának olyan lendülettel, hogy minden biztosíték meglenne arra, hogy a tavaszi munká­kat zavartalanul tudják végezni így pl. lazaság mutatkozott a kozármisle- ny! gépállomáson, ahol a párttitkár, Varga elvtárs nem foglalkozott a téli gépjavítás kérdésével, így a gépállo­más pártszervezete nem mozgósította • gépállomás dolgozóit. Nincs aki jó példával elöljdrjon, nem érvényesül az elvtársi segítség az élenjárók ré­széről az elmaradók jelé. Az idő sürget, azonban még nincs késő és ahol lemaradás mutatkozik, ott a mnnkaverseny kiszélesítésével be lehet hozni a lemaradást. Elsősor­ban a pártszervezet felelős és feladata, hogy megtárgyalja a felelősség kérdé­sit és kommunista példamutatással járjanak elől a tagok. A pártszerve­zet mozgósítsa a gépállomás dolgozóit a szakszervezeten és az ifjúsági szer­vezeten keresztül készítse el a javí­tási munka tervét, bontsák fel azt bri­gádokra ég egyénekre, tárgyalják meg a hiányosságok kiküszöbölésének mód­ját, a munkaverseny kiszélesítése ér­dekében biztosítsák a kommunista pél­damutatást. A munkában élenjárókat dicsérjék, az elmaradókat segítsék. Erre fel kell használni a faliújságot, a villámokat, melyei) keresztül már sok helyen igen jó eredményeket ér­tek el. A pártszervezeteknek éberen kell ■*”* vigyázni arra, hogy biztosítsák a minőségi munkát. A legmesszebbmenő takarékosságnak kell érvényesülni a téli gépjavítások ideje alatt, megvan a lehetőség, hogy az eddig be nem vezetett újításokat alkalmazzák. A munka jó inegszervezée&vel el kell érni a munkaidó legjobb kihasználá­sát. A téli gépjavítások határidőre csak úgy hajthatók végre, ha a mun­kafegyelmet a legmagasabb mértékig' betartják és azt megkövetelik, a gép­állomás minden egyes dolgozójától. A gépjavítások ideje alatt fokozott mér­tékben kell az éberségnek érvényesül­ni, mert igen tág tere van. annak, hogy az ellenség - kártevő munkát végezzen. Figyelemmel kell kísérni minden egyes alkatrésznek vagy anyagnak az útját, hogy használják fel. Á gépek összera­kásánál éberen kell őrködni afelett, nehogy a gépbe idegen anyagok kerül­jenek, melyek azután sokezer forintos kárt okozhatnák. A pártszervezet fel­adata, hogy megadja a kellő támoga­tást az alulról jövő kezdieményezés ék­nek. Vannak gépállomások, mmt pl. a szent lőrinci, pécsváradi, és a vajszlói, ahol a pártszervezet a téli gépjavítá­sok kérdését nem vonatkoztatja el a többi feladatoktól. A gépjavítások terén történt vállalások mellett nem feledkeztek meg a termclőcSopcrtok támogatásáról sem. Vállalták, hogy február 24-ig a Pártkongresszus tisz­teletére egy-egy termelőcsoportot ala­kítanak. Ebben a megyeközpont kom­munista dolgozói sem maradtak el és az V. Pártkongresszusig vállalták a pécsi járásban 1 termclöcsoiport meg­alakítását és annak patronálását. A téli gépjavítások határidőben való végrehajtáisáhoa már megvannak az alulról jövő kezdeményezések s ott, abc! a pártszervezet helyesen foglal­kozik vele, jó úton halad. Azonban a sikeres végrehajtáshoz szükséges az is, hogy a gépállomás! DÉFOSZ-szer- vezstek ís megfelelően foglalkozzanak ezzel a kérdéssel s az ÜB-k is vegyék kezűkbe a termelés irányítását, legye­nek gazdái a szocialista munkaver­senynek. Ezidáig a gépállomások me­gyeközpontjának vezetősége is elme­rült a mindennapi feladatokban s nem adta meg a kellő támogatást a mun­kaverseny kiszélesítéséhez. Hogy ez megtörténjen, szükséges, hogy a me­gyeközpont vezetősége tárgyalja^ meg a felelősség kérdését ebben az irány­ban és a helyes szervezéssel és irányí­tással útiján a szocialista munkaver­seny élére. P ártunk V. kongresszusára történt munkavállalások mutatják a gépállpmási dolgozók hűségét és ra­gaszkodását Pártunk és a magyar dol­gozó nép iránt. Ezt teljes egészében akkor fogják megmutatni, ha az alsó­vadászt kihíváshoz csatlakozva, válla­lásaikat végre is hajtják s ezzel egy­ben erősítik a munkás-paraszt szövet­séget. Győré Lajos Gépállomások nv Jvai központ politika: :> ■ •; élv . zy .’tő. Már csaknem befejeződtek a ZsoU nay.gyárban a nagyfeszültségű szi­getelővizsgáló állomás építési mun­kál'’,téri. Éz a milliós építkezés is az ötéves, terv beruházása. A Zsólngy-gvárí . nagyfeszültségű i szigetelő vizsgáló állomás nemcsak' a gyár Legszebb és legkorszerűbb épü­lete, hanem teljes felszerelésé tetdn Közép-Excrópa legkorszerűbb ilyen laboratóriuma lesz. A hatalmas tiz méter magas csarnokba gépóriások kerülnek — a felszerelésből mór pár darab megérkezett — és folyamato­san szállítják a legkorszerűbb élek. tromos gépeket. A szigetelővizsgáló állomás ko­moly kísérleteket fog , majd folytatni, ez az elsőrendű feladata és ezért, a cZ-udr/c*— i kipróbátőcsamokon kívül több labo­ratórium is vem az épületben: A gyártmányok tömegmunkában való kipróbálását továbbra is a 70.000 voltos szigetelő mérőben végzik. Itt, a kutató állomáson egymillió két­százezer voltos kipróbálási is alkui, máznák. A legyártott szigetelőket mesterséges viUátncsapásokked sújt- jdk, esőáztató berendezés alatt pró. báljait ki és a nyitott teraszon pe­dig rendszeresen kiteszik a téli és nyári időjárás viszontagságainak. A gyönyörű, korszerű kutatóáUo, más nemcsak a Zsolnai/ gyári dol­gozók büszkesége, hanem büszkesége a magyar iparnak is és az ötéves terv alkotásai közé tartozik. Beck Ferencire eivtársnő a Kesztyűgyárból már jól megcukrozhatja a gyerekek kávéját — Gyerekek, ne siuat- kodjatdk, az ember á só­ját hangját sem hallja ebben u zsivajban— szól ra Beck Fercncni eiv­társnő fiaira­.1 két gyerek, n ti éves Peri és a S éves Budi bizony összevesztek do­minózás közben és egyik a másikat iúlkiabálva igyekszik bizonyítani iga­zát■ .4 veszekedés pedig nagyon zavarja Beckr.é elvtársnő és a nagynéni beszélgetését. Fontos kérdésről folyik szó: Cukorról,,.lisztről, az el­osztás, új módjáról. El is csendesednek egy kicsit, csak néha, néha csattan fel hangosabban <x kisebbik fiú, Budi!;a hangja. — Állandóan főttek hozzám is az asszonyok a gyárból— folytatja a megszakadt mondatot mondatot Beck né — pa­naszkodtak: „Te népne­velő vagy — mondták, — párttag vagy, tegyetek valamit, hogy hozzájus­sunk ml, dolgozók is cu­korhoz meg liszthez Kértük is taggyűlésen, hogy segítsen rajtunk a Párt' valami módon, fin is elmondtam, hogy sem én, sem férjem sorbaáll- ni nem tudunk, elvétve kaptam csak ,.véletlenül“ lisztet. Bezzeg akinek sok ráérő ideje volt, na meg elég pénze, az gon­doskodott magáról. ■. Összehalmozott, amit csak tudott. Elgondolkodik, aztán folytatja: — .4 Párt gondosko­dott arról, hogy ezentúl bármikor jövök is ki a gyárból, megkapjam, ami nekem jár. Nem lesz töb­bet üres a kamrában a liszt és a cukor doboza. A gyerekek is abba­hagyják a dominózást, hallgatják a felnőtteket, közbe-közbe is szólnak: — Most majd jó éde­sen ihat jak a kávét! — kottyant ja közbe Budi. — *-s, Petsze,- te,, csak o kávéra gondolsz, pedig a sütemény sokkal jobb — kezdené meg <i vitát Feri, ha Bcckné clvtárs- rtö szigorú pillantása be­lé nem fojtaná a szót. Az asszonyok számol­nak: — 9 kiló lisztet és 4 kiló. Í5 deka cukrot ka­punk majd egy hónapra — mondja ki c iónéi a végeredményt, majd ősr- szevetik a háztartási szükséglettel az összeget: — Beosztva elég lesz, azoknál meg még marad is, akik üzemi konyhán étkeznek •— állapit ja meg végül Bcck eivtársnő. de rögtön hozzá is teszi: — Különben ez az egész gyár véleménye. Nincs olyan asszony a kesztyűgyárban, aki ne örülne, hogy megszaba­dult fenyegetéstől: „Nincs cukor, nincs liszt“- Most azzal jönnek hozzám a szaktársnők: köszön­jük a Pártnak, hogy biz­tosította számunkra -a ctzkrot ét a lisztet." — A Dohánygyárban fs jártam a napokban. Népnevelő értekezleten voltam. Ott is őrültek az asszonyok, ott is min­denkinek megkönnyeb­bülést hozott a kormány rendeleté. — Én azt hiszem mondja a nagynéni —, hogy nemcsak a Kesz­tyűgyár és a Dohány­gyár dolgozót, de min­den dolgozó, különösen pedig a dolgozó nők ürömmel fogadták ezt a rendetetet. Nagy gond. a beszerzés gondja esett le a váltunkról. Bcck Fercncné elv társ­nő aprókat bólint, aztán a gyerekek feli fordul: — Mit vacsoráztok, gyerekek? Kórusban jön a válasz: — Kávét kérünk, de jó édesen! Krovmann Lajos sztahanovista marós írja: «• Öröm dolgozni a Sopianában az új szovjet és magyar gépekkel 1950-ben több korszerű szovjet és hasai gyártmányú gépet kapott üze­münk. A múlt év végén, december 29-én újból egy gyönyörű gép­óriással, „vertikális fejű“ <marógép­pel gazdagodott üzemünk gépcsarno­kba. Ezt a gépet a Rákosi Mátyás Művek dolgozói készítettél Mi, a ßopiana Gépgyár dolgozói soha nem kaptunk volna ilyen gyö­nyörű gépcsarnokot és gépeket., ha a Szovjetunió nem szabadit fel ben­nünket, Mint már annyiszor, most is hálás szívvel gondolunk a felszaba­dítóinkra. Mi, magyar dolgozók és magyar kommunisták, jói, tudjuk, hogy csak a többtermeléssel1 védhetjiik meg a békénket, építhet jiik jövőnket. Éppen ezért arra kell törekednünk hogy mi­nél többet termeljünk, hogy még több új gépet kaphassunk a jövő­ben is. Üzemünk dolgozói értékelni tudják mindazt, and/ kaptunk. Még jő! as emlékezetünkben c1. amikor a múlt­ban az igazgató ..uraknak’' jelcntc!- . ük, hogy az egyik vagy másik Noé­idé jéből való gép elromlott, azt fe­lelték: „Hogy létezik az, ha eddig 50 éven keresztül jó volt, most egy­szerre nem jó? ...“ Abban <13 időben nem is gondolhattunk arra, hogy új gépelted kapjunk. Ezmellelt azonban még az iw nehezítette a sorsunka', hogy sötét. Jage rendás odúban dol­goztunk, ahol a tüdöbaj szedte az áldozatait. * Ma öröm dolgozni ebben a tá­gas, világos, egészséges csarnokban az él j gépel;kel. Ezért ígérem, hogy a jövőben még jobban kiveszem a ter­melésből a részemet, fokozom a mun. kamődszerátadásonuil. Tanítom az if jéimunkásokat, az átképzös szaktár­sakat és szaktársnőket, hogy ccz el. következendő időben felépítésre /te­rülő csarnokban minél több és jobb szaktudéiHÚ ■ munkás dolgozhasson. Szaktudásunk továbbfejlesztésével tudjuk emelni az életszínvonalunkat. Pártunk étmuiatéisáixd, Rákosi elv- társ re> elésével, a Ujhblcrmelésen köröseiül védjük a békét. ' KROUMAXN LAJOS sz'.uhúnovistu. Sopianu Gépgyár. A Kokezmüveknél négy hónappal ezelőtt n«m lehetett azt mondani a pártszervezetre. hogy jó munkát vé­gez. Ha megvizsgálta valaki a népne­velő munkát, az első félórában rájött, kegy nem megy, népnevelők, a való­ságban nincsenek. Ha az ellenség el­leni harcot vizsgálta valaki, akkor kát ean.berrel való beszélgetés után rájött: az ellenség leleplezésére, megsemmisí­tésért semmi sem történt. Ha a muu- kaverseáyről érdeklődött a „kiváncsi'*, altkor azt tapasztalta, kegy fór a ter­melőé "megy, de a munkások nagyrésze, így beszél: „Hát munka nélkül nem ellhet az ember“. Ha megkérdezte az illető,, miért van így, akikor bátartálanul súgva így be­széltek.: ,,Nem test semmit a. pártszer­vezet. a szakszervezetnek már' 4 hó­napja nem volt vezetőségi ülése, a dolgozók nem elég öntudatosak, nem lehet megmondani semmit, mert akkor betörik az embernek a feje.“

Next

/
Thumbnails
Contents