Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-31 / 25. szám

twi JANTTÄR 31 NAPLÓ $ A Sopiana Gépgyár valameimyi üzemrésze versenyez a kongresszusi zászló elnyeréséért Soha nem látott sikerrel végződött a Szovjet Filmhét Pécsett és Baranyában Winden vöröB zászló bllsekén lo- íwjg, de valamennyinél szebb lehet a kongresszusi zászló. Ezért a zászló­ért versenvcznek jó munkával üze­meink, A Pártunk Központi Vezető­sége által felajánlott zászlóért és a Megyei Pártbizottság kongresszusi zászlójáért. Csak az az fizom lehet_ esélyes eb. ben a vereenybcn, ahol minden üzem­rész, minden brigád és minden dol­gozó versenyben áll és jó munkával ktizd a, kongresszuszi zászlóért. A Sopiami gépgyárban felismerték est és meg is indult « versengés az üzemen, bdill a legjobb kongresszusi üzemrész, a legjobb kongresszusi brigád cs dolgozó címéért. Az öntö­de.' * lakatos és gépműhely dolgozói és a kisebb üzemrészek dolgozói is kongresszusi versenybe álltak. Min­denhol feliratok hirdetik, hogy mit vállalt az üzemrész a Pártkongresz- sansra és a dolgozók celofánba cso­magolt felajánlási emléklapjai is a vállalásokról tanúskodnak. „Vállaltuk, hogy a Pártkongresz- szus napjáig nem lesz száz százalé­kon alul teljesítő dolgozó az öntődé. ben."' — Nem Is les* — mondja Gyimesi ódám. — Decemberben még ón is 100 százalék alatt teljesítettem, de most már 140 százalék körül járok. Akkor még vakmerőnek látszott a. vállalásom, de most már nem aka­rok és mm is fogok visszamenni száz százalék áld. A selejtcsökkentés terén, nines mit felajánlanom, mert nem. is volt selejtem, és most sínes. — Most,, hogy a kongresszusért Vjereenyzünk, még sokkal inkább igyekszem. A munkaidőm jól beosz­tom, nem a munkában pihenek. Tu­dom, hogy sokévi munkánk, harcunk jutalma a Pártkongresszus, de ezt nem a népnevelőktől tudom, mert én itt egy népnevelőt sem láttam., vagy hallottam. Ez pedig nagy hiba. Bizony ez nemcsak lxiba. d^ sú­lyos mulasztás is. mert a Párt-1 kongresszusra csak akkor tudják a | termelési eredményeiket tovább fo. kozni, ha először is a felvilágosító munkára fordítanak nagy gondot. A felvilágosító munka nem választható el ugyanis a termeléstől a Sopiana gépgyárban som. Ez a hiányosság érezteti ,.hatását“ egyébként az ön­tődében is, ahol feltűnően sokan hiányoztak a szombati műszakról. Ebben az üzemrészben egyesek — kétség nein fér hozzá, azok. akikkel még nem értették meg a Pártkon­gresszus jelentőségét — egyke meg­fázásra. hivatkozva, távol maradták munkahelyüktől. Nem ez az általános kép azonban az üzemben. A nagy többség megér­tette már, miért kell legjobb tmia­mikat összeszedni azért, hogy a Párt- kongresszus tiszteletére minél na­gyobb termelési eredményeket érhes­sünk el. Gyimesi Idáim formázó — egy a sok közül — jól tudja, hogy a kongresszusi verseny tapasztalatai­val, a kongresszus ufón is tovább fokozhatják termelésüket. Az üzem népnevelői hivatkozzanak az ő példájára. (lyimesi ódám formázó teljest lelte felajánlását, de hogy fúl ;s teljesítse még jobban, ez áll előtte feladatként. Szeretné, hogy az öntöde lenne a kon/gT'esS'zusi üzemrész, még jobbár, szeretné, ha a gyár elnyerné a Megyei Pártbizottság zászlaját és mindörökre büszke lenne, ha a Központi Vezetőség zászlaját elnyerné az üzem. Azonban abban nem nagyon hízik, hogy ő meg­kaphatná az üzeni legjobb dolgozója rímét, pedig most alaposan feljött a termelésben és se'ejtmentesen dolgozik. Több önbizalommal keli versenyezni, mert akkor születnek a legkiválóbb eredmények, amikor minden dolgozó r, legjobbra törekszik- * Exner András esztergályos már tel­jes erővel versenybe állt az üzent leg­jobb dolgozója címéért. Jelenleg fej­fej mellett haladnak Kroumann Lajos elvtárssni_ mindegyiküknek ISO szára, lék a teljesítménye és mindketten se- lejt nélkül dolgoznak. Exner elvtárs nttk mér két éve itbvcs velej*.je és csakhamar elérheti azt, mint az. Egye­sült Izzóiván Pinker elvtárs, hogy kéz­jegyével láthatja cl a munkadarabo­kat, £gy vállalva minőségi ellenőrzés nélkül felelősséget a minőségért. Exner elvtárs vállalta, hogy február -i-re teljesíti áprilisi tervét. Már most április elején jár és így felajánlását betartja. De nemcsak a legjobb kon­gresszusi versenyző címére törekszik, hanem azért is küzd, hogy a gépmű­hely munkamóilszerátadó brigádja le­gyen a legjobb kongresszusi brigád. Ennek a célnak érdekében együtt kür. denek Kroumann elvtárssa! és még négy másik dolgozóval. A száz száza­lék alatt teljesítőknek átadják tapasz­talataikat, munkamódszerüket. Egymás, irtán érik el n száz százalékot a le­maradók, így a mellette dolgozó Rapp István is már 100 százalék felett tel- jesit­Exner elv társ népnevelő ás ezt a munkáját js elvégzi, összekapcsolva a többi feladattal. Az ebédszünetben cso­portosan megvitatják a napi munkát. Megkérdezi, hogy milyen hibákat, ne­hézségeket tapasztaltak és amikor pél dául panaszkodnak, akkor intézkedik is ebben az ügyben. Ilyenkor, a meg­beszélés közben végzi Exner elvtárs népnevelő munkáját annak érdekében is. hogy a gépműlidly legyen az első az üzemrészek közötti versenyben Ez ez nem könnyű feladat, mert a: öntöde jói előretört, a selejtez 10 százalékkal leszorította. ■s A kongresszusi verseny az új, a még nagyszerűbb eredmények melegágya. Mindenki külön-külön versenyez a jó helyezésért, bri- gátijáért, üzemrészért, de vala­mennyien egyformán örülnének, ha az egész üzem szerezné meg a kongresszusi zászlót. Ezért bizony még keményebben, még jobban kelt dolgozni, mert nem szabad megfeledkezni arról, hogy más üzemekben sines ez máskép­A* elmúlt héten, január 31 és 28 között zajlott le a Szovjet Filmhét magyarországi ünnepe. Pécsett és Ba­ranyában c nyolc nap alatt mindenütt szovjet filmeket játszottak. Filmszín­házaink tóínyomó többsége estéről- esitére megtelt dolgozóinkkal, A szov­jet filmekről beszéltek a népnevelők és il mpr opagan d i sl ák, erről beszéltek a dolgozók is. A Szovjet Filmhét eredményei meg­mutatják dolgozóink szeretőiét a Szór ’<• tunió iránt, a szovjet művészet iráni Soha még ilyen sikert nem arattak Pécsett és Ikiranyában a szovjet fi7-. mek, soha még ilyen nagy eredménye­ket nem éri el a szeretet és lelkese­dés, mint napjainkban. Ezt bizonyítják a számok is: Péciell nyolc nap leforgása alatt 31.000 em­ber nézte meg a hét filmjeit. Az újon­nan bemutatott fíhnalkofások közül kétségtelenül ,,A nagy hazafi1’ volt az, mely a legnagyobb érdeklődést és si­kert váltotta ki. A Kirov elvtársról szóló film napi egy előadásban ment. de. kilenc különelöadást is kelleti tar­tani a nagy érdeklődés miatt. A fűmet így M.637-on látták. A másik szovjet filmiújdoniságot, a „Titkos megbíza­tás“-! ir>-226-a*n nézték meg, míg a Sportdicsőség“ című színes szovjet sportfilmet és a „Timur és csapat“ át már lényegesen kevesebben, 4.1(X)-nn látták. Bnrunya többi vámsaiban és fatvui- han szintén nagy érdeklődés nyilvánul: meg. Különösen Komlón és Mohácson, ahol két nagyszerű film mngyarorszá- ei bemutatója volt, a ,,Bátor embe- rck“-c és a’ „,Patyomkin páncélos“-é. itt: az első két nap négy előadásban száz százalékom sikert, teltházat értek el. Ugyancsak teltházak előtt ment má­sik bányatelepünkön, Vasason a szov­jet film négy előadása. Siklóson és Dnnaszekcsön három előadáson volt teltház. Beremenden' bú százalékos volt a látogatottság. Szigetváron #0 txizy­lékos, Pée.sszabolcson 86 százalékos Hibák voltaik Szászváron, ahol csak nő százalékot ért el az első napok láto­gatottsága. SzentMrincen január 31-én pedig csak 10 százalékot! A legrosz- szabb eredményt a megye leggyengéb­ben működő mozija mutatta Sellyéin Itt a „Lenin Októbere“ cimű filmet csak 36 százalékos látogatottsággal ve. títették- Sellyén is hasonló eredmény visít. Pécsett az üzemek és töme.gsze.rveze­tek film propagandistái versenyben álltak egymással a MOKÉP zászlajá­ért. A Filmhét zászlóját a Hás- ét Tejkiskereskedelmi VőRcdal dolgozói nyerték el 703 eladott jegy­gyei, 500 százalékos eredménnyel. Ai nagyszerű eredményt elsősorban azzal érték cl, hogy a pártszervezet igen nagy gondot fordítóit a szovjet filmek látogatottságára. A népnevelők, sőt ma­guk a .pártvezetőségi tagok is szemé­lyes agitációeal, felvilágosító munkával vették ki részüket a munkából. A dol­gozók nagy lelkesedéssel nézték meg a filmeket, különösen a „Nagy hazafit“ s elmond,ták, azért tetszett annyira, mert ezek a kérdések saját életünk, fejlődésünk. harcunk kérdései. Máso­dik helyezést a versenyben * Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya ért cl 367 jeggyel, 4110 százalékkal. A többi üzem és tömegsze rvezet közül a MÁV-tőt 1,099 dolgozó, a fia- hinygyárból 200. a Zsolnay-,gyárból 2,2,7, a Bőrgyárból 220, a Szikra- és Mecseki nyomdákból 77 1110 százalék’, a városi tanácstól SÍI, az MiNiDSZ tő 581, az Egyetemről és n Klinikákról 570. a Postától 321. dolgozó nézte meg a szovjet filmeket­A székely telepesek mindenben lelkesen támogatják a népi demokráciát Gondos felvilágosító munkával vigyük győzelemre a takarmánygabona begyűjtését Megyénk dolgozó parasztsága több­ségében elegei tett már begyűjtési kö- tcJezettsógének. de vannak még hiá­nyosságok ezen a téren. Ennek egyik oka, a ki nem elégítő felvilágosító munka a dolgozó parasztok felé — vagy éppenséggel annak teljes mel­lőzése. Főleg ott látszik meg ez a hiányosság, ahol a kulákoknak tere1 engedtek a község vezető szervei. Az eddigi tapasztalatok . azt mu­tatják, hogy a kulákok előszeretettel foglalkoznak a középparasztok „fel­világosításával", azzal a céllal, hogy félrevezessék a becsületes dolgozó parasztokat és a béke megvédése he­lyett a háború kirobbantóinak mester­kedéseit segítsék. Erre törekszik Simon Jenő bezede- ki kulák is, aki minden terményét el- feketézte, kötelezettségét, nem telje­sítette, nem dolgozott, mert rá tudott szedni mást arrn, hogy dolgozzon he­lyette. Godisa községben a kulákok l’d’sonló befolyása — tehetézése, rém­hírterjesztése, — igen rossz hatással yolt a dolgozó parasztokra: Sinjon László 15 holdas paraszt 15 mázsa kukoricát rejtett el, Dicsi József 10 holdas 5 mázsa búzát, 4 mázsa kuko­ricát rejtett el és padlásán a fejada­gon kívül 12 zsák liszt volt felhal­mozva, állatainak amellett, hogy el­rejtették a terményeiket, volt tarta­lékolva elegendő abraktakarmány is. Hiba volna, ha magukra hagynánk *z ilyen középparasztokat, — még ön­nél js sokkal súlyosabb lenne, ha ezt * jelenséget általánosítanánk és ellen­ségnek kiáltanánk ki őket. Nem sza­bad megengedni, hogy tovább men­jenek a tejtön. Meg kell állítani és visszavezetni őket helyes felvilágo­sító munkával az országot építők fá­ból óba. Van jó példa Godisán is, sok, csak fel keli használni a felvilágosító munkák soráu. Példamutatóan teljesí­tette k öt-eledel tségét Fehér Ferenc, akinek 609 százalékos eredménye van kenyérgabonában, 184 százalék la- kaririánygahonában. 100 százalék bur­gonyában és szénában. Napralorgófát c szükséges vetőmagon felül mtnd beadta. Példáját sokan követték. — Ugyancsak példát mutatott Oszerta •lemos 10 holdas középparaszt is, aki t kenyérgabonát 1277 százalékban, a takarmányt 452 százalékban, a szénát fú2, a burgonyát 200 százalékban ad­ta le kötelezettségéhez, mérten. Hammer János, araikor teljesítette kötelezet tségét. azt mondta: Kötelességeink vannak államunk- kai szembou, öGúcííegeinket ■ edig teljesíteni kell. Tudom és érzem, hogy a munkásosztálynak adott ke­nyérrel és zsírra] a magam javát és ncpiink tetemeik edését szolgálom. Az.zal. hogy kötelességemet teljesítet­tem, több szén, több cipő, több Irak. tor és több gép lesz. Ezzel is a béke erős bástyáját épít­jük!“ De hívatkoahateak népnevelőink bármely község példamutató dolgozó parasztjára. Kertész Nándor kapós- szekcsői párttitkár 6 holdon gazdál­kodik, begyűjtési kötelezettségének 689 százalékban tett eleget. Hasonló­an jó példaként állíthatjuk a hátra­lékban állók elé Bende József 12 hol­das okorvölgyi párttitkán, aki 240 százalékban teljesítette kukorica* be­gyűjtési kötelezettségét. Sok esetben a munka attól függ, hogyan volt megszervezve. A sásdi járás területén főleg abból adódik sok hiba, hogy nem szervezne meg a já­rási tanács kellően a begyűjtés vég­rehajtását Pálé doluozó parasztsága a kukorica begyűjtésie k 100 százalé­kig eleget tett, de ezzel szemben van­nak községek, ahol nem szervezték meg ilyen jól. Ezeken a helyeken kitűnik az is, hogy nem volt kellő felvilágosító munka, a dolgozó pa­rasztság előtt aem lett tisztázva a bé­ke és a hazaszeretet kérdése. Nekünk a békéért folyó harcban állhatatos­nak, keménynek kell lenni. Ezen a téren nem engedhetünk meg lazasá­got. mert ahogyan Koreában az im­perialista rablók minden eszközt meg­ragadnak arra, hogy megtörjék egy szabadságát szerető nép egységét, herckészségét. hogy igába törhessék őket. úgy ránk is fenik a fogukat, de félnek belénk marni, mert látják, hogy kemények vagyunk. Korea hős népe fegyverrel küzd a békéért, mi a kötelességeink teljesí­tésével harcolunk szebb holnapjain­kért, országunk megerősödéséért. Ez­zel szemben Gödreszentmárton, Kis- beszterce. Kán. Tormás, Gvükölcsény, Bnkóca. Karácodfa, Magyarhertelend, Gerényes község még 30 százalékig sem teljesítette begyűjtését. Kapos- szekcső 35, Szágy 35, Gödre 36, Jó­gának 31 százalékig jutott a kukori- cabegyüjtés teljesítésében. Kell-e en­nél jobb fegyver az ellenség kezébe, mint a kötelezettség teljesítésének elmulasztása? Súlyos hiba ez, amit ki kelleti volna már régen javítani és amit ki Is kell javítani, mert min­den ember annyit ér a békeharcban, amennyit a béke Ügyéért tett. Nem igaz, hogy azok a dolgozó paiasztok, ukilr <móg nem tettek eleget kötelezi ZettségKiknek, a bé,{e ellenségei voi-j núnak Másutt van a hiba. Nem vi-j higositoiták lel őket kellően. Népne- J velőink feladnia megmagyarázni: mii jelent az építő búke, amit csak akkor védhetünk meg. ha teljesítettük köte­lezettségeinket. ha eiösitjiik országun­kat. néphadseregünket — mely őrzi békénket. A fegyetem lazulása, az iskolai UlSZ-szcrvesctelc felelőinek ross: viszonya a. pedagógusukhoz, az ifjú­sági szervezet, tagjainak rosszul ér­telmezett szabadsága a tanulmányi eredmény• romlására vezetett igen sok iskolában. Ez tette szükségessé, hogy g VEM értekezletre hívta össze kö­zépiskoláink igazgatóit és megbeszél­ték azokat a sürgős intézkedéseket, melyeket a tnufegyelem helyreállí­tása végett meg leéli temünk. Az ér­tekezleten íelszólált. Révai József elv. társ, aki többek között ezeket mon­dotta: „Mi amellett vagyunk, hogy az ifjúság vegyen részt a. fegyelem kialakításában, de a főhatalo-m. a fe­gyelem kérdésében a tanároké, az igazgatóké legyen...“ * Vannak iskoláink, melyek már az értekezlet előtt is .szem előtt tartot­ták a fegyelem kérdését, megvalósí­tották az egyszemélyi vezetést és az ifjúsági szervezet nem a tanárokkal ellentétben dolgozott, hanem segítet­te a tantestületet munkájában. A pécsi bányaipari gimnázium fia­tal iskola. Mindössze két éves. Diák­jai lelkei fiatalok, céljuk: tanulni, sokat tanulni, hogy az iskola. elvégzése után jól felkészülve részt vehessenek a szén­csatában, hogy segítsék szocializmu­sunk építését. A gimnázium mú-odik ősztólvába jár Oscrti József, az intézet DISZ titkára. 0 már ismeri a hányát. Dol­gozott a föld alatt az infláció idején. Bár csak annyit kereset. hogy az, autóbuszjegyet éppen fedezni tudta Az alábbi levelet kaptuk: Ked­véé elvtársik! Köszönjük szépen a leveliiket, amelyben aziránt érdeklődnek, sze­rein ék tudni, hogy miért nem ír András fiam. A válasz nagyon egy­szerű. András bevonult katonának. Élete egyik legboldogabb napja volt. amikor magára ölthet l e a néphad­sereg egyenruháját. Fiam helyett most én írok, Beeze Vilmos, And­rásnak az apja. Itt. Véménden sok idetelepült szé­kely család él. A ftzékelység szabad­ságszerető nép, akinek a szabadsá­got a dicsőséges Szovjet Hadsereg hozta meg. A múltban sokat ezenve­íizetéséből, mégis nagyon megszeret­te a hányát. Aztán elkerült onnan, de nem adta- fel a reményt, hogy bányász lehessen. A -Párt erősödése, a fordulat éve hozta meg Gserti Jó­zsef életébe ia a nagy változást. Be­iratkozhatott a gimnáziumba és jó tanulásától függ. hogy aknász, fő. aknász, vagy bán gamester hsz.e be­lőle. Jó munkájáért. eegHőkésszségécrt. tanulmányi eredményéért választot­ták meg DISZ-titkárrá. Az iskola va­lamennyi tanulója megjelent a ve. zetősógválasztá’ion, mert valamennyi bányaipavi'Sta diák DISZ-tag. A ve- zetöségválasztás után pedig megin­dult a komoly mozgalmi munka. Megszervezték a politikai kört. mely­be csak a legjobban tanuló, a kö­zösséghez legjobban viszonyuló fia­talokat vették he. megkezdődtek a szerda reggeli Szabad Ifjúság-anké- tok, kifejlődött a diákok munka versenye, a tanulmányi verseny. Az elmúlt héten a DISZ vezető-ég írásba foglalta a verse-nypontoknt; ..Az osztálvok magatartását az óra végén a tanár leosztályozza. Az a diák. aki elkésik hármas, aki Igazo­latlanul mulaszt, egyes osztályzattal rontja le az os-Jály átlageredményét. Folyosói remh’flciik'-dés-el kettes "--ztá!vz.'it tel rontják, a gyengébbek atfiírésén I. instrudlássat ötösre! ja­vít jók a diákok osztályuk átlagát". Ezek a versenyműitől;, a (anul- mányi <’•. munkafegyelmi versenyt dett a székelység. A földnélküliség mindig vándorlásra kényszerít ett e Dózsa György népét. Az életük csak a felszabadulás után változott meg, amikor a dolgozó nép államától föl­det kaptunk. Ezt a •székelység soha nem felejti el. Ezért híve * székely­ség a népi demokráciának. Ezután is minden támogatást, megadunk a dol­gozó nép államának, mórt tudjuk azt. hogy ezzel hozzájárulunk a hé- ke megvédéséhez, virágzó életünk biztosítósához. ue-dig hetenként- kiértékelik. Az első osztályban 17 kislány hímezi már a zászlót a versenygyőz. íos évfolyam számára, n fegyetem á verseny kihirdetése óta észrevehe­tően megszilárdult, a tanulmányi eredmények is javultak. — Túlszárnyaljuk a félévi átlagos négyes osztályzatot év végére — mondja, bizakodóan Oserti József. Szabó László, a II. A) tanulója i« ezt mondja. Jól tanul, mégis miatta rontja néha egy-egy rossz jegy az osztály átlagot. Szabó László ugyan­is eléggé fegyelmezetlen. Felesel a pedagógusokkal gyerekesen vitatkozik az osztályza- tok fölött. Mondja is neki Cserti Jé- 7-ef. df valamennyi DISZ.tag is: — Te teszel az oka, ha nem hoz­zánk kerül a selyemzászló! Lá.tod, még az osztályfőnök is rólad ír ar osztály faliújságban ... De törődnek a DISZ vezetők, a DISZ-tagok minden egye- társukkal. Kávai eívtái«. beszéd»*, a Párt útmu­tatása után még fokozottabban ör­ködnek a munka fegyelem, a jó tanu­ló-’ fölött pedagógusaikkal. A Párt. kongn—-zusra felajánlották: ..Meg­javítjuk tanulmányi «redmenyeinket.. > minden DÍSZ-ín? vállait á- I ~••■.-•íza<1 javítást) haronlmik a mi"/ nayvoii’i H-^yi.demrrt (Vállábák a ké-sé^ek. a lazaeásrok- kiküszöbölését i. fokozottan inkáié kukkod nnk Válla Iá -mk botár, fását bi'c-dili.'fbe’i kötele 'éaiiktnk tartják. Il'v bákáMák tncir Páitnnx- nak. dní<ro7,ó néo linknek ti sok ^on- df*3kodást, amiw lépt ■ n.it\ (i.noii veznek. Beeze Vilmos Véménd. A #<£**tyaipa-ú tecUtoiUum DISZ fiatat(ai Uatdess-éfyük^eU ta*d\ák a f-e$yepetn messzi?átdUás-ái és a íci-FiUöAnáHftí zieämmif {cvUá&át

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents