Dunántúli Napló, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 23. szám

4 n n *» t. > o MAP A , KÜLPOLITIKÁBAN Ax Egyesült Nemzetek Szövetségé­ben az USA küldöttsége az elinti lt napokban két, komoly diplomáciai ve­reséget szenvedett. Súlyos üzemzavar történi a szavazógépeiénél, talán tok drótonrángatás megártott neki. Az. USA diplomáciának először csü­törtököt mondott az a kísérlete, hogy társszerzőket szerezzen a határozat, tervezetéhez, melyben Kínát agresz- asomak nyilvánította. Hiába jxróbál- koztak érvelni dollárral, az ENSZ-böl váló kilépéssel, egyelőre sein szép- izóm, sem fenyegetésre nem találtak a küldöttségek közül egyetlen olyant, ■melyik hajlandó lett volna kezdemé­nyező lépést tenni ebben az aljasság­ban. P ersze nem arról van szó, hogy az imperialista és népelnyomó (Hámok küldöttei egyszeriben bajno­kai lettek a becsületnek, » tisztesség- inak, a puritán elveknek, hanem mind­össze arról van szó, hogy ncra merték vállalni ezt a lépést, mart ahová lép- az nem út, hanem szakadék. Agnrszzomak bélyegezni egy *75 twáliÓB nemzetet, egy nagy *• hősi né­pet, mely mégcoak nemrég vívta ki magán&k a azaibadságot a nagytőke (Ital végsőkig támogatott népelnyomó klikkel ízemben. Agresszomak bélye­gezni a Kínai Népköztársaságot, ak­kor, amikor MacArthur légi gengsz­terjei naponként intéznek támadást Észak-Kelet Kína békés lakósaí, fal­vai és városai ellen, amikor ismert tény, bogy a koreai Rommel, — Mac Arthur nagyravágyó és Uiítballonra rajzolt hadi terveiben a Kína és Korea határán vezető Jaln folyó nenm jelen­tett határt, így azután minden becsü­letes és a tényekei elismerő ember jól tudja — Angliában is, Franciaor­szágban |s, Indiában is, szerte a vilá­gon —• hogy a kínai önkéntesek nem- •sak * koreai népnek segítenek _ a vé­gzőit «gross zor megfókezéiébe-n, hanem »áfái határaikat, saját népüket is vé­dik az agre&szorlói, a MacArfhar féle „élei formától*. Ez volt az tgyík oka annak, hogy méjg a legkipxóbáItabb lakájok között •an» akadt az első kísérletre a ja­vaslathoz társszerző, mert még ezek • lakájok is tudták, hogy a zöld asz­talon előttük álló országnév mögött nemcsak ők ülnek, hanem az ottho ni százezrek és milliók, akik nem akarnak társszerzői érdemet szerezni az amerikaiaknál Közrejátszott az is, hogy a küldöt­tek jól tudták a Kínai Népköztársa. •ág többé már nem az „aki bírja «túrja" Kínája, melynek elég volt •gyetlrm hadiba; ónak megfélemlítő Mrttüze, hogy diktátumokat elfogad­jon, Ktna akkori arai egykönnyen el árulták, eladták a népei de ma a Kínai Népköztársaság olyan erő és olyan hatalom, mellyel számolni kell! Úgy létezik a delegációk kényszerű­ségből számoltak » ezzel és ezért volt kénytelen az amerikai küldöttség a ha■ iározal tervezetet teljesen egyedül be­terjeszteni. 'AB ég a guta kerülgette ezért Tru- ***mant és üzlettársait, amikor Jött a második diplomáciai kudarc híre: 27 szavazattal 23 ellenében, hat tartózkodással elfogadták India javas­latát arról, hogy az amerikai határo­zat felett a szavazást halasszák el kél nappal és ezídő alatt tanulmányozzák a Kínai Népköztársaság újabb békeja- v as tatát, a bukás rendezés valódi nyitját- Ez a békejavaslat, akár a békega- le.mb ügy repült be a politikai bizott­ság üléstermibe az imperialisták nem kis megrökönyödésére, mert azt ta­pasztalták, hogy a javaslat mellett nemcsak a békét következetesen védő országok, élükön a Szovjetunióval, -foglalnak állást, hanem az ázsiai or­szágok képviselői ás rokonszenveznek vele, mint olyan országok képviselői, .-Írói a nép a saját bőrén megtanulta, hogy az imperializmus csak rosszat akarhat és rosszat adhat, akármilyen ezüst papírba, vagy határozati javaslat­ba csomagolja is. De nemcsak ezek a küldöttek foglaltak a kínai békejavas­lat mellett állást, hanem -sorra jelen­tették he Ecuador, Venezuela, Bolivia máskor oly enge.-elmes — képvise­lői, hogy bár eredetileg az amerikai javaslatot akarták támogatni, de nőst még „tanulmányozni'' akarják az új helyzetet. Jebb angol küldött is kijelentette: kétségtelen, hogy új helyzet keletkezett és ezzel kapcso­latoson tanácskoznunk kell országaink kormányával." Hát tanácsozni van is miről, mert világszerte a dolgozók véleménye és a trumani vélemény között mély sza­kadék tátong és ez a szakadék egyre mélyül Ez az áthidalhatatlan ellentét komoly gátat képez az új világháború kirobbantása előtt. Azonhan nem szabad túlértékelni az imperialista, áruló kormányok ENSZ-beli nézetel­téréseit, a szavazógép akadozását. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a dollár szekerébe fogott k-a faszt r ófa­politikusok számára már nincsen visz- sza-út. A megvásárolt lakájok kissé zsörtölődhetnek, prüszkölhetnék, de a parancsot végül is hétrétgörnyedve végre kell hajtaniuk. „A kínai kormány javaslatai elmé­lyítették a Washington és atlanti partnerei közt fennálló ellentéteket" — siránkozik a francia kormány féillhi vatalos lapja a Le Monde, A reakcióé Aube pedig arra biztatja az amerikai kormányt, hogy sürgősen tegyen en­gedményeket „ha meg akarják őrizni az atlanti tábor egységét." Az angol New Statesman and Nation elismeri, hogy az amerikai javaslat célja háború ki- terjesztése és megállapítja, hogy en­nek az amerikai lépésnek „kellemet­len' következményei lehetnek Ázsiá­ban. „Ez a Kxna-ellenes terv pa­naszkodik a lap — legfeljebb arra lehet jó, hogy az ázsiai népeket meg­győzze arról: „Amerika valóban olyan fekete, amilyennek festik." A Man­chester Guardia Irta: „az amerikai ENSZ-küldöftség vezetőszerepe ha­tározottan megrendült... a küldöttsé­gek egész sora fél Kína agresszorrá nyilvánításának következményeitől A tiltakozás hangja az amerikai külpolitika módszerei ellen még a reakciós amerikai sajtóban is föl-fölbukkan. A New York Journal and American című lap körkérdésére, hogy maradjanak-e Koreában az ame­rikai katonák, a megkérdezettek ki­lencvenöt százaléka azt válaszolta: Ne maradjanak, jöjjenek hazai A Watton Reporter című lap pedig ezi a levelet kapta egyik olvasójától, V. J. Griffintől: „Meg tudnák.e magya­rázni. vájjon miért nem nyilvánították az US AT-t agresszomak, amikor az amerikai csapatok megtámadták a bé­kés koreai népet?" V. J. Grifinnek nincs igaza, mert az USAT-t agresszomak nyilvánították, csak nem az ENSZ, hanem a népek, a becsülete« emberek, méghozzá az ) ENSZ-beli szavazógép fénykorát felül- ; múló arányban. Török édességek és keserű tények Köztudomású, hogy az ankarai vezetők által a koreai frontra hajszolt tőrök brigád jóformán teljesen megsemmisült. A könnyű hadibabérokró! álmodozó tőrök rablókat már az első harcban szétverték. Az ameriaki imperialisták ankarai talpnyalói, hogy „koszorúmegvál­tás“ címén minél több dollárt kunyeráljanak ki, legendát költöttek a meg­semmisített brigád állítólagos „hőstetteiről" és azt mindenfelé terjesztet­ték. Menderes, török miniszterelnöknek, Nuri Jamut vezérkari főnöknek és a többi, amerikaiakat kiszolgáló török lakájnak azonban csak azután jutott eszébe a török csapat hadidicsöségéröl szóló legenda kiagyalása, miután ismeretessé vált a brigád eltűnése. Az amerikai sajtó csámcsogott a gyönyörűségtől, amikor léírta az életben maradt török daliák kitünte­tési ünnepségeinek részleteit. Ezek a szemfényvesztő mutatványok azon­ban szemmel láthatóan nern nyugtatták meg a török közvéleményt, sőt inkább az látszott, hogy a török közvéleményt mélyen megrázta az or­szág vezetői részéről hozott értelmetlen áldozat. Sahap Giirlep, török hadlesttábornok visszatérve Koreából útköz­ben Japánban sajtókonferenciát rendezett s ennek folyamán részletes be­számolót közölt a brigádnál tett látogatásáról. Ha az ember a tábornok szavait hallgatta, akkor az lehetett volna az érzése, hogy a török brigád pompás jólétben, vígan éli világát Koreában. Az egyetlen, ami a katonák­nak hiányzik, :— a török édesség. A törők újságok nagy lelkesedéssel vetették magul:at a tábornok nyilatkozatára és lelkendezve közölték a „nagyszerű" hfrt olvasóikkal. Bármily tökélyre ia vitték azonban a megvásárolható tőrök újságok a tia- zudozást, akármennyire is igyekeztek feltámasztani a török zsoldosokat, a tényeket nem lehet letagadni. A koreai frontról érkező jelentések arról számolnak be, hogy a koreai néphadsereg, támadásának feifejlődése köz­ben kíméletlenül kergeti az amerikai intervenciós csapatokat és „dicső társaikat", akik valamennyien irhájukat mentve, gyorsan szedik a lábu­kat. A riadtan menekülők között van néhány, a pusztulástól menekült törők hadfi is. Ugyan eszükbe jut-e most ezeknek a törökméz kellemes Ize, van-e idejűk kedvenc csemegéjükre, a szultánkenyérre gondolni? •XvX-X' tjw­Újsághír: Adenauer, a bábkanccllár visszautasította a Németország egyesítésére vonatkozó tárgyalásokat. — Uraim, mi sokkal messzebbre akarunk menni, mint Németország egyesítése TERROR ALATT A JUGOSZLÁV IFJÚSÁG Az alábbi levél a jugoszláv emigránsok Nova Borba című lapjában, jelent meg és a leve­let a beranei gimnázium diák­jai írták. „Mi, a beranei gimnázium tanulói tanúi vagyunk azoknak a véres ese­ményeknek és hallatlan kegyetlenke­déseknek, amelyeket Tito bandái haj­tanak végre a mi járásunkban. Az utóbbi két évben meggyilkol­ták, megkínozták legkedvesebbjeinket, szüleinket, testvéreinket. barátain­kat. Legtöbbünk hozzátartozói börtö­nökben és koncentrációs táborokban sínylődnek. Lakásainkat kifosztották, élelmezésünk oly nyomorúságos, hogv emiatt nagyon sok diáktársunk meg­betegedett. Franciaországot uralkodó köreinek nagy igyekezete az Egyesült Államok gyarmati függvényévé változtatja. A bankok és az ipar üzletemberéi, akik­nek „magvát“ a híres kétszáz család és a szolgálatukban álló korrupt poli­tikusok maroknyi csoportja alkotja, elárulják az ország nemzeti érdekeit saját korlátolt osztályórdekeikért. As alj uh Jules A világuralom amerikai önjelöltjei franciaországi „ötödik hadoszlopában" a rohamcsapatot, mint Nyugat-Európa többi más államában is, a jobboldali szociáldemokraták képezik Ók voltak a legelszán­tabb és <leg- cinikusabb propagálói annak, hogy a Wall Stre­et „önzetlen" segítséget nyújtson az ó világnak-. Sőt mi több, mindazokat uzsora-szerződéseket, amelyek Franciaországot a dollár véres szeke­réhez láncolják, jobboldali szociál­demokraták írták alá. Az aknamun­kát, amelyet a tengerentúli imperia­listáknak a francia munkásosztály egységének megbontása terén sikerült megvalósítani, megboldogult León Blum és a, sajnos még meg nem bol­dogult utódainak . piszkos keze hajtot- a végre. A francia jobboldali szocia­listák vezető bandájának s következ­tetésképpen az itteni „ötödik liadosz- iopnak" is a legtipikusabb képviselő­je kétségtelenül Jules Moch. A fran­ciák a nevét többnyire nem „móká­nak, hanem „mos"-nak ejtik, ami „al­jas"-!, „undorító“-t jelent. El lehet képzelni, hogy ezt a kis változtatást nemiisztán azért használják/ mert ra­jonganak a szójátékokért.,. Amióta Franciaország végleg leke­rült az amerikai protektorátusok közé (1947. május), Jules Modi megszakí­tás nélkül helyet foglal a kormány­ban. A mai Franciaországban, ahol a Míg Modi a belügyminiszteri szék­ben ült (1947 novemberétől 1950 feb­ruárjáig) parancsára. 18 munkást gyil­koltak meg. íme néhány e gyilkossá­gok közül: 1947 december 3-án Valencie város­ban a csendőrosztagok sortüzet nyi­tottak a sztrájkoló munkásokra, akik éhező családtagjaiknak kenyeret kér­tek. Vértócsában, holtan maradt a kö­vezeten Penel vasútas, három gyer­mek apja, Challeat vas- és fémmun­kás, három gyermek apja, Juste épí­tőipari munkás, öt gyermek atyja . 1947 december 17-én agyonlőttek Marseilleben egy sztrájkőrt. Meggyil­kolták Silvain Bettini munkást, aki annakidején csodával határos módon menekült meg a dachaui haláltábor- ból... 1948 őszén a hős francia bányász- sztrájk napjaiban Moch janicsárjai amerikai automata fegyverekkel még több munkást kaszállak le. Az áldó zatok közt voltak: Jansec elvtárs, Barbier és L’Ospilal elvtársak, Becar és Bacly elvtársak, Chaptal elvtárs ... Gazdáinak a tengerentúli háborús gyujtogatóknak egyenes parancsára Moch, egészen trumani mintára, fa­siszta hajtóvadászalol rendezett, Fran­ciaországban a bélre hívet ellen. A vérszomjas Moch első áldozata André Cullier, párisi munkás volt, akit csendőr Mauzer-puskával hátulról lőtt le abban a pillanatban, amikor pia kálót ragasztott ki, amely az atom­fegyver eltiltását követelte ... A Waij Street mérhetetlenül meg volt. elé­gedve lakájával. Minthogy úgy látták hogy a dolgozók ellen felállított ter- rorgépezeíet már meglehetős tökéle tességre fejlesztette és „terven fe­lüli" teljesítő képességre emelte, Mochot amerikai gazdái áttették számulrra most már legfontosabbá vált állásba, a hadügyminisztériumba. Húszféle rendőrség Moch itt is a dollár rendkívül ouzgó szolgájának bizonyult. Hete­ken át lázasan tevékenykedett új ál- 'lásában és annyi sötét, reakciós intéz­kedést vitt keresztül, amennyit, elő­deinek hosszú évek során sem sike­rült megvalósitanok. Külön rendőrsé­get szervezett, „territoriális védőrsé- get" s ehhez mintának Himmler Ge- stafo-gépezetét vette. Ennek az új­sütetű rendőrségnek (közbevetőleg megjegyezzük, hogy a „demokratikus“ Franciaországnak most már húsz kü­lönböző rendőrsége van) az a felada­ta, hogy fegyveres erővel ,a háború, törvények alapján elnyomja a töme­gek demokratikus mozgalmának min­den formáját. Moch a szolgálati idői a gyalogságnál 18 hónapra meghosz- szabbitotta és megparancsolta, hogy tartsák fegyverben azokat a katoná­kat. akiknek normáli- körűim ’nvek közt határidő nélküli szabadságra! kellett volna menniök. Moch megkettőzte az amúgy is mai hihetetlenül felduzzasztott ‘ katonai költségvetést. Évi 1.200 milliárd frank. ra emelte. Moch aláírta az amerikaiak határozatát Nvugat-Németország azon nali újrafelfegyverzéséről. Moch ide jenek több mint felét az Óceánon túl Truman, Acheson, Bradley és többi amerikai főnökei várószobájában tölti, akik a francia népet ágyútölte- lékül szeretnék felhasználni rabló ke­leti háborújukban. Az emberiségnek ez a Moch-féle söpredéke, amely a párisi „ötödik liadoszlop" becstelen soraiba tömö­rült, terveit és „eszményei 1" az or­szág igazi gazdája, a francia nép el­len építi. Ife a francia nép n belső árulók és a külső rabszolga tartók el­lenére is megy a maga útján, a ra- gyogó jövőért vívott békeharc útján. A terror hulláma ebben a járás­ban, ahol tavaly októberben és no­vemberben a lakosságnak mintegy kétharmadát megölték — a mi gim­náziumunkat is elérte. Letartóztattak és elhurcoltak 8 tanárt és 50 diákot. Az orosz nyelv egykori tanáról, a kommunista Vladimir Marinovicsot a letartóztatás alkalmából ■ megsebesí­tették, Leposzava Kicsvics tanárnő­nek pedig kitépték a haját, őket a többi letartóztatott tanárokkal együtt börtönbe vetették és azóta sem kap­tunk hírt felőlük. Letartóztatták a legkedvesebb elv- társunkat, a középiskolás ifjúság ve­zetőjét, Nados Bojicsicsct és még sok elvtársunkat, akik közül a legtöbben a felsőbb osztályokba jártak. Köztük vannak Babovics Damivtov, Sosepa- novics Milutin, Bulatevfcj Jova, Za- kovícs Radaszlav, akinek a bátyja o partizán harcokban esett cl, Rajkovics Novak, Milacsics Vlado, akinek az apja partizán volt és hőst halált halt, Nadzsics Szabahadin, Johanovlcs Dimitrije és Vukics Miomir. Legtöbb­jük sorsáról azóta sem hallottunk semmit. Úgyszólván mindennapos dolog, hogy az előadások alatt megjelenik az iskola előtt az UDB-ések autója és ilyenkor valamelyik osztályba be­megy a pcdelus és kihív egy-egy diá­kot azzal, hogy „az igazgató hivatja". A diák elmegy és soha többé nem tér vissza, hiszen már a folyosón vár­nak rá az UDB-ésck. Mint igazi fa­siszta gonosztevők az UDB-ésck gyak­ran betörtek iskoláinkbe és ránkirá- nyílott fegyverrel azt az utasítást ad- iák, hogy üldözzük és keressük a szökésben lévő kommunistákat. így akarták velünk üldöztetni a mi ifjú­sági vezetőnket, Bojicsics elvtársat is. A iitoistdk ienyegelései ellenére meg­szöktünk, de akik nem tudtak kibúj­ni az UDB-ések gyűrűjéből, azokat egészen Tutasinig, 6ü—70 kilométerre hajtották, hogy üldözzék a szökevé­nyeket. Így csináltak sok diákkal, Novak Zelcics a járási bizottság szer­vező titkára utáni hajszában is. Így egyesek közülünk tanúi voltak a ki­váló harcos-forradalmár halálának, aik Popovics kommunistáival együtt hősiesen harcolt a titoista gonosztevők ellen és ebben a harcban megölt 7 UDB-ést, míg a túlerő őt is leteritette. A titois'a fasiszta propaganda, mely állundó anyaga az i sir ólai „ók- latsának", nem tud bennünket meg­fertőzni. Bojkottáljuk a titoislák egyik egyik leglontosabb tantárgyát, a kato­nai kiképzés óráit, mert tudjuk, hogy a Szovjetunió és a béketábor ellen akarnak bennünket felhasználni. Sem a terror, sem a bűnös fasiszta propa­ganda nem fog minket leléríteni a gyilkosok, fasiszták és leérnek elleni harc útjáról. A BERANEI GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK CSOPORTJA.“ " Wall Street időnként átalakítja a kor-1 mányokat, az ilyen állandóság rend­kívüli dolog. Honnan ez a nagy bi?-a- j lom az aljós Jules tránt? Néhány tény segítségével könnyű megfejteni ezt a rejtélyt is. A hóhér mini hegyenc Moch —- Franciaország árulója

Next

/
Thumbnails
Contents