Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-12 / 288. szám
1950 DECEMBER 13 A román bányászok magasra emelik a szocialista munkaverseny zászlaját Lrrpény as. end es kis román Táros, árnyékos fákkal, virágos kertekkel amelyeket első látásra nem lehet megkülönböztetni a többi kis hegyi Tárostól, azonban az utak fekete po ra, a Zsil-folyó szénporfestette vizeós az exerszálú drótkötélpálya mutatja, hogy ott lenn a völgyben ezer és ezer ember dolgozik, a szenet, az ipar kenyerét adják. Lupény szíve a bánya. A bánya mélyén ma lelkesen folyik a munka Odaadással végzik munkájukat a bányászok, akik ma maguknak dolgoz nak. Valamikor nem így volt A bánya udvarán fehér márványoszlop áll, rajta a felírás: „Dicsőség a hősöknek, akik feláldozták magukat a dolgozók szabadságáért és jólétéért vívott harcban.'' Ez a fehér márványoszlop emlékeztet 1929 nyarára, amikor Maniu kormányának tenorja véresre festette a lupónyi bánya földjét. — Pokol volt a bányász élete — emlékeeik vissza Bilek Ion elvtárs. — Az urakat nem érdekelte, hogy milyen körülmények között dolgozunk, csak szenet követeltek. Gyűlölték a munkásokat és legjobban a kommunistákat, hiszen ők buzdítottak minket a harcra, ők mutattak rá a tulajdonosok hazugságaira. Úgy vadásztak a kommunistákra, mint a nyulakra. Bizony sokszor kellett a begyek közé menekülnünk. A lupé- ayi bányászok közül sokan viselik 1929 augusztus 6-ának véres nyomait. A lupényi bányászok magasra tarl- ják bős elődeik harci zászlaját, de a harc ma egészen más területen folyik. A bánya ma nem a kizsákmányoló- ké többé. Ma Barla József már az 1951-es tervévre dolgozik és azért harcol, hogy Lopean Petru és Lupaj bus tin is elérjék ugyanezt az eredményt Barit .József báuyászbrigádja a legjobb élbrigádok közé tartozik és a pártszervezet indítványára elsőnek alkalmazta Ali Mardauov, élenjáró szovjet bányász módszerét. Mielőtt a brigád leszállna a tárnába, Barta Jó *sef rövid termelési megbeszélést tart A termelési ütemterv alapján részletesen megmagyarázza a brigád tagjainak, hogy mit kell a műszak ideje alatt a csoportnak elvégeznie. Kielemzi a munkahely körülményeit és megvitatják azokat a módozatokat, melyek segítségével növelhetik a munka termelékenységét A brigád tagjai állandóan konkrét javaslato- . kát tesznek és fel is használják a termelékenység növelésére. Aj: élenjáró bányászok és brigádok munkamódszerei rövid idő alatt az. egész román bányászsúg közkincsei lettek. A román bányászat élmunkásai. mint Barta József, Griober Petru, # Hajdú Gyula, Sinca Vasile, végigjárták a román bányákat, aho.1 átadták munkamódszereiket az összes bányák dolgozóinak. Egy csoportjuk csaknem teljes hónapon át dolgozott a filipesti De Padure lignit bányában, ahol a gyakorlatban mutatták be az élenjáró szovjet módszereket, a tárnák trontiejtéses kiaknázásának módszerét Nagy súlyt helyeznek a zsilvölgyi bányákban a munkafegyelem szilárdságára. Állandóan vigyáznak a biz. tonsúgi berendezések jó működésére és a román bányászok e nagy gondoskodáson keresztül fs érzik, hogy kormányuk, a nép állama, szeretettel gondoskodik róluk, s egyre fegyelmezettebben, egyre több szenet termelnek az ipar számára. A román bányásztársadalom élenjár a munkában, élenjár a békéért folyó harcban, magasra emeli a hős lupényi bányászok vörös zászlaját és nap, mint nap, azzal az elhatározással száll le a tárnák mélyére, hogy még több szenet adjon szeretett haza. jónak, erősítse a béke frontját, építse a szocializmust. Szombaton szerepe! Pécsett a 186 tagú román szakszervezeti ének- és táncegyüttes A magyar-román kulturális hét alkalmából Magyarországra érkezett 186 tagú román szakszervezeti együttes december 16-án, szombaton Pécsre is ellátogat, hogy bemutassa a szocialista kultúra felé haladó román tánc- és énekművészet eredményeit. Pécs és a bányavidék dolgozó népe nagy örömmel készül román vendégeink méltó fogadására és az előadásra. A magyar és román népek közti barátság és testvéri összefogás, a közös, békéért vívott harc megerősödését jelenti a román együttes pécsi látogatása is. Z1ÜOÄVÖLGY Román filmbemutató Pécseit A Magyar-Román Barátsági Hét első eseményét, a „Zeng a völgy” c. első román játékfilmet pergették le szombaton ifjúságunk előtt Az Olt és a Zsil-völgyét összekötő Bumbest. livezeni vasútvonal hősies építésének bemutatásán keresztül küldte el a román ifjúság forró üdvözletét a miénknek. A szocializmust építő népi demokráciák nagy családjában a román nép is hősies munkával veszi kii részét. Önkéntes vasútépítkezést látunk, mely egyesegyedül az ifjúság műve. Zeng a völgy a robbantásoktól, fúrók zajától, gördülő kövektől és zeng a brigádok énekétől. Megismerjük Petrét, a nagyszerű fiatal műnk fist és munkaszervezőt és báty. ját. Radut, a bányászt, aki öccse örökébe lép, hogy befejezze a megkezdett hősi munkát és lelep'ezze az öccsét meggyilkoló ellenséget. Ott vannak azonban a parasztfiatalok is: Ileana, aki munkaközben tanul meg írni és első levelével ráveszi szerelmesét, Iont, hogy ő is jöjjön az építkezéshez. De ott. találjuk Sandát, a fiatal egyetem! hallgatót, a becsületes értelmiségiekkel. Poén árut, a lassú maradi szakvéleménnyel takarózó mérnököt leváltják és helyébe Dinescu mérnök, a néppel együtt dolgozó,' lendületes műszaki értelmiségi kerül. Nem tetszik ez az ellenségnek, mint ahogy nem tetszili az egész építkezés, az egész szocialista építés sem. Gcgo- leanu bankár nemcsak a kizsákmt- nyolás, a léhaság múltból ittmaradt képviselője, de a gyilkosságok és szabót ázs-ese'ckményelc irányítója. 1 pénzel öje is. Fiát, Nikit ugyan hamar kicbrudalják az építkezés fiatal hősei közül, ottmarad azonban a hiúságán, becsvágyán keresztül az ellenség hálójába került Gretu mun- kníelügyeiő. akit végülls fiatal parasztfiú, Ion leplez le életveszélyes küzdelemben. Végülls győz a fiatalság. A sziklákba fúrt alagutak közül a legutolsó is elkészül: jelképes az, ahogy a •két fiatal, Radu és Sanda az utolsó válaszfal ledőlése után boldog, örömtől csillogó szemmel találkoznak. Nemcsak két fiatal szerelmes találkozása ez, hanem a munkásosztály és az értelmiség egymásratalá- lása is. A film végén a robogó vonat előtt kalapját levevő öreg paraszt elismerése, köszöneté az egész dolgozó parasztság elismerése és köszöneté a munkásosztálynak és az új forradalmi erőnek, az ifjúságnak. Most végre eljött az idő, mikor valóra válnak az Ígéretek, a nép legszebb álmai. Vonatfüttyöt, a jwtzsgő fiatal élet ezer hangját verik vissza a fe- hérsipkáa, zöld erdőiekéi borított hegyek. Uj világ van épülőben Romániában is. s ennek az új világnak első építője, lendítőereje a közös célért egységbe forrt, dolgozó ifjúvn rt Ezt mutatta meg fiataljainknak az első román játékfilm, mely az ifjúságról szól, a hatalmas építőmunkáról és arról a harcról, melyet megvívni kitüntetés és hazafias kötelesség a mi számunkra is. Ifjúságunk nagy lelkesedéssel fogadta a díszelőadásban bemutatott filmet. KÉPEK A BARÁTI ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉLETÉBŐL Nicolae Serbanescu, a Bukaresti R epublica-üzemek élmunkás-eszler- gályosa, a Munkaérdemrend tulajdonosa, négy esztergán dolgozik. A kiváló munkás állandóan képezi magát és a munka termelékenységének állandó fokozásával járul hozzá a világ békéjének megerősítéséhez. , A Komán Népköztársaságban & katonaélet is magán viseli a felszabadult és a szocializmust építő nép vidámságát, A képen három román katonát látunk, akik szabad idejükben vidáman szórakoznak. .Vagy ünnepségre készülődnek a »ingái járás dolgozó parasztjai■ A Dinamo mozi helyisége a zsúfolásig megtelt. Itt adjál: ál a ningái járás dolgozó földműveseink a kitüntetésekéi. A negyedik sorban Kovács Pál kalácsai újgazda ni. Tekintete szeretettel keresi a színpad oörösclrapériás keretéből kivillanó öt arcképei, (fost már mindent tad róluk. 'A pártiskolán sokat tanait, pedig azelőtt nem tudta ki aolt Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Gheorghiú Dej• Most •szeretettel néz fel nagy tanítóinak arcképére. Kovács Pál ÍS évig volt gazdasági cseléd Pap András kálóknál. Tizenhárom esztendeig látástól vakolásig dolgozott ennél a kihízott kegyetlen kény ér pusztítónál, aki tnég a száraz kenyeret is sajnálta tőle, istállóban lakatta. kiuzsorárta, ahogy csak a hozzá hasonló keggellcnszívii kislakok tadnak kiszipolyozni txdakil. Antikor Románia megtámadta a Szovjetuniót, Kovács Pót is megkapta a behívóját. Mint amolyan „kisebbségi", fegyveres kiképzést wem kapott, ígg hát munka- szolgálatra vitték. A brádi vasútvonal épitésért/í dolgozott, bizony kegyetlen bánásmódot kellett elszenvednie hajtársnwal együtt, n román tisztektől és altisztektől- Itt kezdett felnyitni a szeme, Itt ismerte meg Christea Petrát. Christea lakatos volt, szakKOVÁCS PÁL VJ ÉLETE Irta: Dimény István munkás és kommunista. Mindig volt egy vigasztaló, biztató szava az elkeseredett mun- kaszolgálatosoknt. Kovács Pál egy nap észrevette, hogy Christea Petru, aki a század legerősebb embere volt, olyan lazán hagyja a csavarokat, amelyek a síneket a talpfákhoz erősítették, hogy a sínek mindig elmozdultak eredeti helyükről. Szóvá is tette előtte, hogy kivonja magát a munkából, másoknak kell dolgozni helyette. Este Christea a priccséhez jött és beszélgetni kezdett vele- A sztálingriídi ütközetről, ahol ellátták a németek baját, az ukrán kolhozokról, ahn’ közösen művelik meg a földeket, a Szovjetunióról, ahol a: emberek milliói szerzetben és barátságban dolgoznak a közös célért és hősies magatartásukkal kivívjál: a világ csodálatát. .4 kommunista munkás beszéde nyomán sok minden megvilágosodott Kovács Pál elölt. Megértette, hogy barátja, miért hagyta szándékosan lazára a síncsavarokat. Olt kell ártani' az ellenségnek, ahol lehet. Kovács Pál élete áj tartalmat kapott. Csak 1915 januárjában vergődött haza Kovács Pál Kalácsára- Sok férfi hiányzott -> faluból. De Pap András, a kulák otthon volt és mézesmázos hangon azonnal pa naszkodni kezdeti.. Mindez elveszett a háborúban, nincs ló, nnies aprójószág, mindent elölről kell kezdeni. Kovács Per! szó nélkül hallgatta a gazda meséjét. Kérész tül látott rajta. ,,Az meglehet, hogy téged is megkopasztott a háború, de biztos eldugtál magadnak eleget ahhoz, hogy a potrohúdat megőrizzed" gondolta. Kalácséin megalakult n Kommunisty Párt és február fő-én földet osztottak. Ko vács Pál tagja volt a föld- osztó bizottságnak. Kemény évek következtek Kovács Pál számára. Minden szabadidejét lekötötte a párt- munka- Tanult és tanított. Maga .után tudta vonni a dolgozó paarstzsáyol. 19-17 telén pártiskolára küldték és mikor visszatért, ö lett a Román Munkáspárt kalácsai szervezetének titkára. 1918 őszén ismét bőven volt dolga Kovács Pálnak az őszi vetési munkálatok körű.’. Sokan nem akarták megérteni, mire való a korai vetés. Szeretettel, kitartással, a dolgozó parasztok iránti együttérzéssel folytatta munkáját a kalácsai párttitkár, ö volt az első, aki vetőmagját meg fürdet e a kékköves oldatban, megmagyarázta, hogy öli meg a kékkő az üszők csiráit, ő szántott és vetett ci síinek és dolgozó paraszttársait is megtérítette az őszi munka- versenyreEz Kovács Pál áj életének története. Így tanult meg látni. így vált egész emberre. Most már minden percet saj női az életben, amit nem a dolgozó népért folytatott harcban töltött. Ennek a harcnak az irányítói néznek most szembe vele a vörös drapérián képkeretekből. Ök adtak új értelmet Kovács Pál életének, nekik köszönheti, hogy most itt üt a Dinamo mozi negyedik sorában, párttitkár és rendületlenül ívsz a dolgozók boldog jövőjében. Amikor felhívják a színpad- ar, hogy átadják neki a: aranyérmet, öntudatos léptekkel indul a bizottság felé- Utánna sorra szólítják c. vin- gaí járás községeinek legkiválóbbjait. -lön a korányi Marina Mihai rámán népviseletben, Baici Milan, aki a murányi szerbek közű! tűnt ki, az orcifotvai Kircr Sejip, a vin- gni Radovan Branco lábán büszkén nyikorog az ünnepi bolgár csizma és jönnek egymás után a többiek ■.. Véletlen-e vájjon. hogy mindjárt az első kitüntetetlek között az összes nemzetiségek képviselői jelen voltak? „Keni. c: nem véletlen. Ez azoknak a sikereknek a kifejezője, melyeket a munkás- oszlóig a dolgozó parasztsággal szövetségben eddig elért és amelyeket tervszerű munkájával egyre továbbfejleszt Bizonyára így. ezt felelné r, pártisknlát végzet! Kovács Pál. a kalácsai pártszervezet titkára, u vult gazdasági cseléd. A Muncelul de Sus községbelí „Győzelem" kollektív gazdaság megalakulása. A román úttörők felvonulása, A képen látható díszkocsi a bukaresti úttörőpalotát jelképezi.
