Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

NAPLÓ 33 J rm DECEHÖ5EK S3 7 Két és félezer forintot és gondtól mentes élete t jelent Kis-Lantos Mihálynak i minisztertanácsi rendelet a főldfelaiánlásról Kis-Lacies Mihály István-aknai bá­nyász közel bármim: esztendeje ta­possa az utat a bánya felé. Igazi tözs- jjyökeres bányász. Neve állandóan ott szerepel a termelés élenjárói között, mert teljesítményét átlagosan 130— J40 századéba szokta teljesíteni elö- vájási munkán. Amint a számok is bizonyítják Kis-lßntos elvtárs szivén viseli a többtermelés kérdését és ez­zel az eredménnyel nincs megeléged­ve. Mint jó kommunista úgy érzi, hogy ennél sokhal többet kellene tel­jesítenie. Ilonám, csakhogy ez idáig valami sú­lyos teher nyomta vállait, amely gá­tolta törekvéseit a nagyobb teljesít­mények eléréséért folytatott harcában. A nehéz és kimerítő bányamunka mel­lett földműveléssel is foglalkozott. Három hold szántóföldnek a megmű­velése is őrá várt, melyet vagy mű- Äzakramonet előtt végzett el, vagy ak­kor ha hazajött a bányából. így, Kis- Lantos elvtárs élete — mint ahogyan <5 mondja: „Olyan volt, mintha kényszermunkára ítéltek volna“ Ha délutánon volt, akkor délig a mezőn dolgozóit és sokszor még ebé (felni eera voit ráérő ideje, mert mű­szakra kellett menni. Ha réggé les mű­szakja volt, akkor pedig igyekezni kellett hazafelé, mert a kasza oda volt már készítve az ajtóba. így, az *b'édét ilyenkor is csak kapkodva tud­ta. megenni, mert menni kellett a földekre dolgozni. Persze, a fizetett ítzabadság idő alatt sem mehetett va­lamelyik nyaralóhelyre pihenni, ha­nem akkor is keményen kellett .meg­markolni a kasza és a kapa nyéléi, hogy azon a területen is eleget tud­jon tenni hazafias kötelességének. így ment ez hosszú éveken keresztül. Kis- Lantoo elvtárs mindjobban érezte en­nek a helytelen életnek a súlyát. Mindjobban világosabbá vált előtte az R tény, bogy a bányában is meg a földeken is eleget tenni és jól elvé­gezni a munkát, ahogyan azt a szocia­lizmus építésének üteme megköveteli ••— képtelen. Pártunk és Rákosi eívtárs b látta ént a helytelen, állapotot. Éppen ezért (segítségükre sietett az ilyen kétlaki életet éló bányászoknak, hogy életü­ket megkönnyítse. Rávilágított Rákosi elvtárs, hogy hogyan szabaduljanak meg hániriszaink a földtől, amely nem más a nyakukon, mint nehéz ma­lomkő. Kis-Lanto3 elvtárs örömmel olvasta az útmutatást és nyomban megtár­gyalta családi körében a tennivalókat. — Én bányász vagyok és az is maradok — mondta a feleségének. — Száz­százalékig igaza van Rákosi elvtárs- nak, mert mint ahogyan a közmondás is mondja: „Egy rókáról két bőrt le­nyúzni nem lehet''. — Tudod mit asszony — folytatta — szakítunk mi ezzel a kétlaki élettel. Muszáj nekem a hányáról rohannom egész hazáig azért, hogy itthon is el tudjam látni a munkámat? — Dehogy b muszáj — válaszolt a felesége. — Átadjuk a földet az ál­lamnak. Méghozzá szép összeget is ka­punk érte. A földre már nincs szük­ségünk, hiszen átlagban keresel 1.400 -—1.500 forintot minden hónapban, amiből jól élhetünk. Kis-Lantos elvtárs még nem is tud­ta, hogy milyen formában lehet fel­ajánlani a földet az államnak, arról meg még sejtelme sem volt, hogy mi­lyen árat kap érte, de ö már sietett a községházára, hogy a terhet minél előbb letehesse. Akkor még a községházán sem tudták, hogy hogyan, milyen árban történik a föld átvétele. Megnyugtatták.' hogy várjon, majd rövidesen megérkezik az erre vonatkozó rendelet. A rendelet meg is jelent december 10-én. amely jelentős engedményeket állapít meg az ipari dolgozók, köz­tük a bányászok részére is, a föld- felajánlással kapcsolatosan. A rende­let kimondja, hogy a bányászok az egy kataszteri hold tiszta jövedelmé­nek a nyolcvanszorosát kapják vétel­ár címén forintösszegben. Most már tudják azok a bányászok, akik a nyakukon érzik a föld nyűgét, hogy mennyi összeg nyomja a mar­kukat, amikor eladják az államnak a földjüket. A rendeletet mosolygós szemekkel olvasta Kis-Lantos elvtárs is ős nyomban ki is számította, hogy mennyi forintot kap 3 holdjáért, ' Földjei — a három hold 6 helyen van — így az osztályozását csak átia. gossan értékelték ki — harmadosz­tályú a minősége. Egy kataszteri hold tiszta jövedelme 10 aranykorona ér­téket tesz ki. Ez azt jelenli, hogy Kis-Lantos elvtárs a 10 aranykoroná­nak a 80 szorosát kapja vételárban egy kataszteri hold földjéért Vagyis kereken 800 forintot kap egy hold­jáért. Mivel 3 holdja van, így 3-szor 800-at, vagyis összesen 2.400 forintot kap azért, mert a terhet lerakja vál- lairál. Tavasszal már nem lesz gondja a földre Kis-Lantos elvtársiak. Nem kell neki sietni haza műszakról, hogy utána még elvégezhesse otthon is a munkát. Nem lesz gondja az adóra, a leadási kötelezettségek teljesítésére. Ezután nem kell fizetett szabadságát sem a kapa és a kasza mellett „lendülni". Mehet nyaralni, mint a többi bányász. A három holdját a traktorok fogják művelni, ö pedig, mint jó kommunista még jobban fokozza munkalendületét a bányában, hogy minél rövidehb idő alatt ki tudjuk fejleszteni azt. amit Rákosi elvtárs elénk tűzött: A szocia­lista bányászatot. Á karácsonyi élelmiszer-ellátási rendelet végrehajtása A városi tanács kereskedelmi osztálya közli az érdekelt dolgozók­kal, hogy a közületi munkavállalóknak a karácsonyi élelmiszer-akció­val kapcsolatban megrendelőlap-ellátása az üzemükön keresztül tör­ténik. A magánmunkáltatók a burgonya-akcióhoz hasonlóan 2 példá­nyú igényiek jegyzéket adjanak be a kereskedelmi, osztályhoz, mely­hez csatolni kell a munkavállaló SZK bejelentő lapját, valamint a munkavállalók és családtagjaik rendőrt bejelentőlap szelvényét A nyugdíjasok ellátása általában ugyancsak az üzemen, illetve hivatalon keresztül történik. A helyi érdekképviselettel nem rendelkező nyugdí­jasok december 13-tól; 21-ig 8 és 15 óra közölt jelenjenek meg a Vá­rosháza II. em. 56. sz. helyiségében és hozzák magúidra! a legutolsó nyugdíjkifizetést igazoló csekkszelv ényt, valamint saját és közös ház­tartásban élő eltartott családtagjaik rendőrt bejelentőlap szelvényét. 'A megrendelőlapokra történő élelmiszer kiszolgálás kezdő időpontját la­punk legközelebbi számában közölni fogjuk. Mohács és Siklós dolgozó népe hitet tett a béke megvédése mellett Fáy Boris Mohácson, Dögéi Imre Siklóson számolt be a varsói vilagbékekong resszusrót Vasárnap tőbhezren gyűltek öcs­be a Magyar-Szovjet Társaság mo­hád székházénak nagytermében, hogy a varsói Világbékekongresszus küldöttétől hallják a kongresszus munkáját. A város béke harcosai, a környező falvak békéért küzdő dol­gozó parasztjai jöttek el és megtöl­tötték a • hatalmas termet Lelkesítő mozgalmi dalokat énekelnek a fia­tal építőmunkások, lendületük ma­gával ragadja a városi és falusi fia­talokat is. Vértes Tibor elvtárs. a városi ta­nács titkára nyitotta meg a gyűlést. A Himnusz hangjai csendülnek tel. Fáy Boris elvtársim, varsói békekül­döttet a békéért harcoló dolgozok nagy figyelemmel hallgatták. — Alig telt ej három hét a varsói Világbékekongresszus óta — mon­dotta — a Béketanács határozatai bejárták a világot megálljt kiált­va a háboríts gyujtogatóknak. Ma a világ dolgozói abban, a helyzetben vannak,. hogy megakadályozhatják újabb világháború kitörését, mert olyan erő vezeti a hatalmas béke- tábort, mint a Szovjetunió és olyan vezére van, mint o. bölcs szeretett Sztálin elv tar mink! — Az egész világ szeme ránk te­kint —■ folyttá — s joggal kérik számon tőlünk, el eget lettünk-e a. ránkháruló feladatoknak a világ bé­kéjének megvédésében itt. a Tito- bandájának szomszédságában. Jog­gal elmondhatjuk, amint Rákosi elv­társ mondotta: — ‘"l nem. rés, ha­nem erős bóstyá, vaVliunk a béke frontján.” Beszédei, a _ Vi'lágbókcta- nács határozatainak lsrgertetésévei fejelte be. , , Szűnni nem , le'kesedé.«.gel, Sztálin elvtársat éltetve tettek hi­tet a béke nagy u®ye me"ctt Mo­hács és környéke dolgozói. Vértes Tibor, a városi tanács titkára záró­beszédében hangsúlyozta, _ Mohács dolgozó népe egyetért a béketanács határozataival. Úttörő leány lépett a vörös dra­périával bevont emelvény elé és kö- szöntve a béke Küldöttét, tűzpiros' virágcsokrot adott át -Fáy Boriénak. Pécsi Mihály dolgozó paraszt hoz­zászólásában elmondotta: —- A mi népünk nem fogja meg­engedni, hogy itt anyákat, gyerme­keket öljenek a fasiszta agresszorok. Patőcs József katolikus lelkész azt mondotta: ~ Mi papok a békeszerető néppel együtt haladunk, azonosítjuk ma­gunkat a békekongresszus határoza­taival, s tiltakozunk minden tömeg­Mi détezSávok, ha megvédj« Hasonló lelkes békcgyüiés volt ugyan akkor Siklóson. Dögéi Imre.a SZÖVOSZ főtitkára varsói bt-kekUldötí tartotta meg az ünnepi beszédet. Dögéi Imre beszámolójában bemu­tatta két világ harcában a békeliáre hatalmas szerepéi. Beszámolt a varsói Béke világkongresszus _ határozatáról, melynek végrehajtásában mindannyi iinknak részt keli vennie. Ismertette azt is, hogy törvénybe iktattuk a béke védelmét és keményen megbüntetjük a háborúra, békés építőiminkáuk meg­zavarására törekvőket- Korea dicső, hősies harca a példa, hogy járnak a háborús uszít ók, ha egy békés nép sza­badságára. életére törnek. Hatalmasak a béke, a Szovjetunió vezette békéié bor erői, melyet n nagy Sztálin vezet — fejezte be beszámolóját Dögéi elv­társ. A hozzászólások során Mngusics Pál gyilkos fegyver ellen. Tóth Vlneéná, a városi tanács elnöke harcos üze­netet küldött az elnyomott népek­nek: — Úgy fogunk harcolni a béké­ért, ahogy népünk, Pártunk, és a világ népei tőlünk megkívánják. A •bőrgyári dolgozók nevében Halmai János hangoztatta: — Minden embernek kötelessége megvédeni a békét. A tanulóváros fiataljai fogadal­mat tettek: eegítik felépíteni a Dunai Vasmüvet. Végül Németh Varga Péterné, a selyemgyár párttitkára szólalt fel, javaslatára a békenagygyűlés dfsz- távira;ot kü'dött Rákosi elvtársnak. A mohácsi b ék éna gygyűIés az In- temacionálé hangjaival ért véget. keli, ícgfvrrpcl is t a békén! alsószentmártonl térmelőesopori-tag a község dolgozó parasztságának harcos békeakaraláró! beszélt, elmondotta: — Községünk lakossága javarészt, délszláv anyanyelvű .ezért mi .elszán­tan figyeljük azt a vad terroruralmat, melyet lent Jugoszláviába« Tramanék láncos kutyája, Tito gyakorol testvé­reink. az elnyomóttj tigőszláv dolgozók feléit. Mi, délszlávok keményen kiál­lunk, lm kell fegyverrel ,-s védjük a békét. Majd Petrólzi József a vasutas dolgozók nevében szólt hozzá. — \ világ dolgozóival együtt mi is a békét akarjuk- Követeljük' az atomfegyverek használatának megtiltását és megsem­misítését. Jéránt Mária az MNDSZ részéről 'zólaíi fel: —- Nekünk magyar anyák­nak érdekünk, hogy fiaink, gyermeke­ink boldog jövőjéről gondoskodjunk, azt biztosítsuk. Minden erővel, a vé­rünk árán is tnggvédjük a békét.. Az SnköWfüégcsök Is en i és felad a tál a Nseéiitermelésbest Nemrég jelent meg a Párt Központi Vezetősége és a minisztertanács ha­tározata a bányaipar fejlesztésének feladatairól, amelynek jó, eredmé­nyes megvalósításához Rákosi elv társ adott útmutatást a. bányászkon­gresszuson elmondott nagyjelentőségű hozzászólásában, A feladatokat, összegezve megálla­píthatjuk; szénbányászatunk célja több, jobb, ' olcsóbb széntermelés. Életszínvonalunk további emelésének egyik legfőbb feltétele, hogy a bá­nyászok több és olcsóbb szenet ter­meljenek. Az olcsó szén termelése alatt azt értjük, ha minél kevesebb egy tonna szén kitermelési és kiszállí- lílásl költsége. A széntermelés költ­ségeinek csökkentésével a takarítótól az üzemvezetőig, minden bányásznak megvan a maga szerepe. A bányában az önköltségcsökkentés feladatait két csoportja oszthatjuk: a műszaki veze­tés és a széntermelő fizikai dolgozók feladatai. A MŰSZAKI VEZETÉS FELADATAI már a tervezésnél kezdődnek. Úgy kell tervezni a széutelep feltárását, előkészítését, lefejtését, lvogy a szén­kitermelés minél olcsóbb legyen. A fsltárásj terveknél első és legfonto­sabb cél: a lehető legkevesebb med- dőmunkával a széntelephez jutni, egyenes feltárási vágatokat kihajtat­ni, hogy a szállítás gépesítését a le­hető legnagyobb mértékben végre­hajtani tudják. Az alapvágatok, ki­hajtásánál fontos, hogy ezek a mun­kák lehetőleg szénbe menjenek. Ha a nagy nyomás miatt a szénbehajtott alapvágatot fenntartani nem lehet, akkor a telephez közel, meddőben, feküben vagy fedüben kell hajtani, lehetőleg úgy, hogy a vágatot ne kelljen sokszor átácsolni. A lefejtésnél a műszáki vezetés fel­adata olyan fejtési, biztosítási, és szállítási mód megválasztása, amely­nél a legolcsóbb a szén kitermelése. Ez alatt azt. értem: a lejtéseket úgy készítjük elő, hogy az adottságokhoz mérten a lehető legjobban lehessen gépesíteni. A- biztosításnál a fával va­ló takarékosságra olcsó tömedéket kell alkalmazni, a szállítás olcsó és zavartalan lefolyására gépesíteni és a fejtéseket centralizálni, hogy a gé­pesítés gazdaságosabb legyen. A műszakiak feladataival egyenlő mértékűek a fizikai dolgozók felada­tai, tökép az anyaggal való takarékos, súg, a munkaidő-kihasználás és a szi­gorú munkalegyelcm betartása. AZ ANYAGGAL VALÓ TAKARÉ­KOSSSÁG elsősorban -n hányafánál és különösen a deszkánál fontos. Az önköltség leszorításának' egyik alap vető feltétele, hogy a csapatok, lej­tések megfelelő minőségi és megfele­lő méretű Iát rendeljenek. Még ma is számtalan esetben előfordul, hogy 20—40 centiméteres darabokat vágnak le az anyagból — támlákból, deszka. ból, stb. — Ezek a darabok természe­tesen már használhatatlanokká, vál­nak. Ha összeszámolnánk a csak egy nap aiaii elvágott darabok . értékéi rájönnénk, hogy naponta hatalmas összegeket lehelne megtakarítani ezen a területen is. A megfelelő méretű anyagra azért is szükség van, mert az öntudatosabb dolgozók nem vágják cl a hosszabb méretű anyagokat és így félre 1 van dobva, aminek a sorsa a továbbiak­ban az, hogy az anyagok e.lliorhad- nak, tönkremennek. Fapilléreket ócs­ka fából vagy külön e célra rendelt fából kell rakni. A deszkával úgy tudunk a legjobban takarékoskodni, hogy ahol a kőzetnyomás megenged di, olt deszka helyett bélésíút hasz­nálunk, amely sokkal olcsóbb és sok­helyen nagyobb a tartása, mint a deszkáé. Igen fontos a sűrített levegővel va­ló takarékosság is. A sűrített levegő 6—7-szer drágább, mint a villamos- energia. Ezért közös kötelességünk, hogy ügyeljünk a gépek és'a vezeték­hálózat állandó karbantartására, hogy energia még csak véletlenségből sem mehessen veszendőbe. A műszak be­fejezésével minden vájár tartsa kö­telességének a gépek és csapók el­zárását, hogy a sűrített levegő ne szökhessen el. Ha önköltségről, anyaggal való ta­karékosságról beszélünk, fel kell ve#«- sült a csillések teendőjét is. Aj csillé­sek akkor járulnak hozzá az őnköltr ség csökkentéséért folytatott küzdel­münkhöz, ha rendesen megtöltik a csilléket. NEM LEHET AZ KÖZÖMBÖS egy bányász számára sem, hogy ugyan­azon mennyiségű csille szállításánál. mennyi a tényleges szén kiszállítása. Sokszor előfordul, hogy a csillék után kiszállított szén sokkal 'keve­sebb, mint amennyinek kellene lenni. ■ Ezért nagy gondot kelt fordítani' a csiléseknek a jó töltésre. A munkaidő becsületes kihasználá­sa biztosítja az egyenletes termelést az egész műszakon. A szén’ egész műszakon keresztül egyenletesen fo­lyik és így a szállításban fellépő csúcs kiegyenlítődik, zavartalanná tudjuk biztosítani a csille-ellátást és megszüntetjük a termelés kiesésének okait. : A munkafegyeiem alatt ériem első­sorban az igazolatlan műszak-mulasz­tások felszámolását. De ehhez a kér­déshez tartozik az is, hogy mindenki a beosztása szerint menjen munkára. A fentiekből láthatjuk, hogy az ön­költség csökkentését, melyet Rákosi elvtárs feladatul tűzött a szénbányá­szat elé. csak úgy tudjak sikerrel végrehajtani, ha összefogunk és- egy- emberként küzdünk érié. Csak így tudjuk megvalósítani a Párt és a mi­nisztertanács határozatát, csak ígv tudjuk megvalósítani Rákosi elvtárs útmutatását. Koncsag Károly bányamérnök Á Párt őrködik a bírálat szabadsága felett A bőrgyári levelezők megígérték, hogy a jövőben bátrabban megírják a hibákat A Dunántúli Napló Ipari rovata le­velező értekezletet tartott a Péosi Bőrgyárban. Az értekezletnek az volt a célja, begy a levelezőket aktivizál, ja és ugyanakkor kibövítse a gyári levelezőhálózatot. A beszámolót követőiig termékeny vita alakult ki, számos hozzászóló. bírálatot mondott a lap levclczőmun- kájáról és ezzel is segítette a hibák kiküszöbölését. Golin János felszólalásában azt hiá­nyolta, hogy miért nem szerepel mos­tanában a Bőrgyár a Termelés Élén rovatban. Rövidesen kiderült, hogy azért, mert a gyár termelési felelőse nem küld rendszeresen jelentést a verseny állásáról., nem törődik eléggé a verseny nyilvánosságával. Szalontai Istváunó megállapította, hogy igen sokan még nem mernek bírálni, mert nem tudják azt. hogy s bírálat szabadságát mennyire őrzi a Párt. Szalontainé .elvtársnő Antiin Ígéretei, tett, hogy a jövőben bátran fog bírálni. Békefi József; a következő felszó­laló — azonban más véleményen volt, szerinte nem minden bírálatot irhát meg a levelező, mert van amiért a „fejére ütnek“. Ifa meg is védi a Párt a bírálatot, akkor is valamilyen nicUékúton módját ejthetik, hogy el­verjék a port. a bírálón. Erre azután többen is hozzászóltak és bebizonyították Békefi Józsefnek, hogy a. Pártot nem lehet semmiféle melléküton megkerülni, bíráljon csak bátran és meglátja majd., hogy ezért nem érheti károsodás, így aztán rö­videsen kiderült, hogy ml az, amff Békefi József nem mer az újságnak megírni. Békefi József és még jó páran & Bőrgyárból a közelmúltban önkéntes munkán voltak a meszesi bányá«®- házak építkezésén. Ott volt a gyám­ból Irányi Vera is, aki póttagja a tanácsnak, de ahelyett, hogy pélcfát- mutatóan dolgozott volna,- csak úgy piszmogott és igyekezett egy mását asszonnyal együtt, minél kevesebbet dolgozni. A többiek ezt nem vették jó néven, ezért rájuk is szóltak, de ők azt válaszolták: „Maguk mindig csak morognak.1* Vejtei Miklós ezután megvilágítot­ta, hogy mennyire helytelenül nem merte Békefi József megbírálni Ivá­néi Vera. tanácstaghoz nem méltó viselkedését, amikor a tanácstagokat nemcsak megbírálni lehet, de vissza is lehet hívni őket a tanácsból, ha erre a tisztségre méltatlannak .bizo­nyullak. Ezután még többen beszéltek arról, hogv Iványi Vera komolytalan és munkájában sem példamutató, majd Csordás Erzsébet kérte, hogy a Du­nántúli Napló minél gyakrabban lá­togassa meg a levelezőket és egyben Ígéretet' tolt. hogy a bőrgyári levele­zők is rendszeresen felkeresik majd a sz erk esz tőség levelezési rovatát. Herr György, Katies János-és Sta^ diugor Nándor hozzászólásai után a levelezési röpgyülfis végétért. .Pozití­vuma volt kétségtelenül az, bogy a bátor bírálat és önbírálat; ügvót előbbrevitte.

Next

/
Thumbnails
Contents