Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-10 / 287. szám
8 MS Pl € 1950 DECEMBER tfl Egyre főbb község1 dolgozó parasztfa fart eredményes begyűjtési napot Fokozottabban támogassák pártszervezeteink a tanácsok begyűjtési munkáját Hatalmas ütemben terjed megyénkben az a mozgalom, amit a lánycsóki dolgozó parasztok indítottak el felajánlásukkal, melyben Sztálin elvtárs születénapja tiszteletére vállalták, bogy ünnepélyes begyűjtési napokat tartanak, s versenyre hívja a szomszédos községeket, behozzák begyűjtési lemaradásukat, A mohácsi járás számos községe csatlakozott már a lánycsóki kezdeményezéshez. Lelliea begyűjtési napot tartottak tegnap a járás községei közűi többek közölt Udvarban. A begyűjtési nap igen szép eredményt hozott: délután 4 óráig több, mint fél vágón tengerit szállítottak be a föld- müvesszövetkezetbe. Erdősmárokon főleg burgonyából értek el szép eredményt, a tegnapi begyűjtési napon 118 mázsát ajánlottak fel a dolgozó parasztok. Emellett jelentős mennyiségben szállítottak be tengerit és szénát is, A siklósi járás községei közül Harkány, Díósviszló, Babarcszőlős, Szava, Drávaszabolcs, Mária, Terehcgy dolgozó parasztjai tartottak begyűjtési napot, A községek között legjobb ered- , ményt Drávaszabolcson érték eL A szigetvári járás több községében is szép eredményeket hoztak a begyűjtési napok. Így Pata községben Kis Szőke István 9 holdas dolgozó paraszt kötelsségének 100 százalékos teljesítésén felül még 6 mázsa tengerit ajánlott fel „C“ vételi jegyre. Hasonló jó példát mutatott Győrfi János 9 holdas dolgozó paraszt is, aki kenyérgabonát és tengerit ajánlott lel kötelességének 100 százalékos teljesítése után. A tapasztalatok általában azt mulatják, hogy ahol a pártszervezetek irányításával a tanácsok alaposan felkészülve látnak hozzá a begyűjtési nap megszervezéséhez, ott nem is marad el a siker. természetesen a sikerhez elengedhetetlenül szükséges a tanácstagok, népnevelők példamatatása is. Marton József, a görpsőnyí tanács végrehajtó bizottságának tagja is csak ágy érhette el felvilágosító munkájával jó eredményét, hogy maga 453 százalékra teljesítette begyűjtési kötelezettségét és a begyűjtési napon még 200 kiló búzát és 50 , kiló burgonyát ajánlott fel., A pécsi járásban ezenkívül Bogád, Hírd, Szőke, Vasas, Szilvás, Romonya dolgozó parasztjai tartottak tegnap begyűjtési napot. Ezekben a községekben azonbau elsősorban a langyos népnevelő munka, a példamutatás hiánya miatt gyenge eredményeket értek el. A szigetvári járásban is van azonban több olyan község, ahol azonnali fordulatot kell teremteni és helyre kell hozni a hibákat. így Basaion a pártszervezet nem vonulhat vissza ettől a munkától és különösen a titkár elvtársnak nem szabad kivonnia magát a begyűjtési munkából. Annál is kevésbé vonhatja ki magát, mert a kúlákok kihasználnak minden rést és erősítik támadásukat a begyűjtés ellen. Megmutatkozott ez e;\en Basalou, ahol Bálint Imre cséplőgép- tulajdonos kulák úton-útfélen lázit a begyűjtés ellen és a legkülönbözőbb hazugságokkal próbálja lebeszélni a dolgozó parasztokat kötelességük teljesítéséről. A lánycsóki dolgozó parasztok kezdeményezése egészséges kezdeményezés, azt már számos eredmény igazolta. Ha pártszervezeteink megfelelő támogatásban részesítik a tanácsokat, minden községben jelentős eredményt hoznak a begyűjtési napok s közelebb jutunk tervünk 100 százalékos teljesítéséhez. Állattenyésztésünk eddigi eredményei segítenek a minisztertanács határozatának megvalósításában Egéé* népgazdaságunk ezempontjá- etatista jellegű ezektoroknak. ból rendkívüli jelentősége van a im- .nisztertanáics állattenyésztésünk takannánytermegésünk fejlesztéséről hozott határozatának. Ez a határozat .merész, de reális célkitűzéseivel hatalma« távlatokat nyit meg állattc- nyfeztéöünk előtt és biztosítja annak nagymértékű, gyors fejlődését A határozol nyomán rohamos fejlődéssel számolhatunk Baranya me. . gyében is. Mivel pedik a határozat egyaránt érinti az állami gazdaságok dolgozóit, termelöceoportok tagjait, megyénk (egyénileg gazdálkodó parasztságát, feltétlenül szükséges az, hogy állami gazdaságaink dolgozói, termelőcsoportjaink tagjai ós megyénk valamennyi dolgozó parasztja részletesen tanulmányozza a miriisz. ■ fértanács határozatát, s megismerje a reá váré feladatokat. Hogy & minisztertanács határozata Byomán reánk háruló feladatokat alapossal megérthessük, ahhoz szükséges az is, hegy tisztán lássuk megyénk jelenlegi helyzetét állattenyésztés tekintetében, ezen belül is azokat az eredményeket, melyeket a végéhez közeledő évben elértünk s melyek a minisztertanács határozatának segítségével egyik alapját nyújtják á további hatalmas fejlődésnek. A ..minisztertanács határozata megállapítja, hogy jelentős lépéseket tettünk előre már eddig ie állattenyésztésünk terén és megállapíthatjuk, hogy megyénkben is jelentős fejlődés volt az 1950-es esztendőben. Melyek ennek, a fejlődésnek fontosabb 'jellemzői? , Jelentős eredményt értünk el a . tonyéezbika-nevelÓ3 terén s minthogy a jó minőségű apaállatok biztosítása a minisztertanács határozata szerint ie az egyik legfőbb feladat, ezeknek az eredményeknek nagy jelentőségük van. így igen jelentős az, hogy az ország köztenyésztése számára megyénk nem kevesebb, mint S98 tenyészbikát juttatott, melyek egytől-egyig jobb minőségűek voltak a középesnél. Hogy ez a szám ' milyen jelentős, azt mi sem mutatja ‘jobban, mint az, hogy a megye teljes* bika-létszáma — beleértve a köz- tenyésztésben működő apaállatokat is, 900 darabra tehető. Így megyénk nemcsak a belső szükségletet tudta fedezni, de az ország többi megyéi számára is mintegy 300 jóminőségű bikát tudtunk juttatni. Apaállatok további biztosítására is megtörténtek megyénkben a megfelelő ' lépések. A megyei tanács állattenyésztési csoportja a Tenyészállat- ' forgalmi Vállalattal karöltve 700 darál) növendékbika nevelését biztosi■ tóttá szerződésileg. A szerződéses nevelés jelentőségét a minisztertanács ■ határozata is erősen hangsúlyozza, így ezt a munkát tovább kell majd fokoznunk, * ügyelve arra, hogy a ■ túátnszerűség mellett egyre nagyobb • gondot fordítsunk az állatok minőGégére. Jelentős eredményeket értünk el -ebben az esztendőben az állami gazdaságok és termelőszö vet kezetek tehénállományának biztosítása terén is. Bőben az évben mintegy 5.300 jó és igen jó minőségű tehenet és üszőt biztositQttun/t a szocialista és szóEzek a szektorok azonban ebbe® az évben már maguk ie jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy előbbre vigyük állattenyésztésünk ügyét. így állami gazdaságaink már nagy mértékben belekapcsolódlak a köztenyésztésnek apaállatokkal való ellátásába. Erre a célra a kishárságyi ál. lami gazdaságban, például nagyszámú, igenjó minőségű növendékbikát nevelnek. Ugyanígy több tennelőcso- portunk, mint a villányi, dunaezek- osői, magyarbóiyi, váradújpusztai, fazekast* odai csoport ok, jelentős eredményekre tekinthetnek vissza ezen a téren. ’ Ugyancsak jelentős fejlődésről számolhatunk be állami gazdaságainknál a lótenyésztés' terén is, melynói elsősorban a, minőség megjavítását tűzi elénk feladatul a minisztertanács határozata. A folyó évi csikószaporuiat törzskönyvezése alkalmából meggyőződhettük arról, hogy milyen eredményeket értek el ezen a téren különösen a. trefortpusztai, sátorhelyi, üszögpusztai, bólyi és onnánypnsztai' gazdaságok, ahol a törzekancák minta tenyészetéről beszélhetünk már. Komoly előrehaladást tettttnl: ebben az évben a nagyüzemi sertéstenyésztés terén is. Állami gazdaságainkban megtörtént a minőségi sertéstenyésztő munka elindítása s ennek érdekében a tenyészálloinány szelektálása, amit a minisztertanács határozata ezután kétszer kötelezően előír. Az üzemegységekben a jobb minőségű tenvéezanyag kiválogatása az elittörzsek kialakítás céljából nagyobbrészt megtörtént, melynek következtében máris kiemelkedtek hússertéstenyésztés vonalán a babar. ci, ormángpttszfai, nírjert ért enné sz- tósben a kelemenligeti, peterdi, <Ama- melléki és somogyhdrsdgyi állami gazdaságok. Termelőcsoportjaink ugyancsak erős ütemben zárkóznak tel a sertéstenyésztés vonalán is, amit többek között az is bizonyít, hogy a lippói termelőcsoport két második díjat nyert az országos kiállításon kocáival. Több komolyabb eredményre tekinthetünk vissza megyénkben baromfitenyésztés terén is. Ezek az eredmények azonban, a minisztertanács határozatának tükrében még csak nagyon kezdeti eredményeknek mondhatók. Rengeteg tennivaló vár még ránk, hogy megvalósítsuk a minisztertanács határozata által elénk tűzött célokat. A feladatok megoldásához azonban megvan minden lehetőségünk. Meg van megyénkben is a lehetőség takarmány-termelésünk nagyarányú növelésére, nagy mennyiségű rejtett takarmánytartalékunk is van, melynek feltárása nagymértékben segít takarmánygondjaink megoldásában, az építkezések vonalán is meg van a lehettőség legtöbb állami gazdaságunkban. termelőosoportunkban, hogy saját erejükből nagyszámú állat megfelelő elhelyezését biztosítsák. így tovább mehetnénk a többi kérdésekben is. Valamennyi téren megvannak az adottságaink, hogy becsülettel helytálljunk és megvalósítsuk megyénkben is a minisztertanács által elénk tűzött célokat. Ehhez most a legfontosabb, hogy állattenyésztésünk fejlesztésének kérdéseivel minden állami gazdasági dolgozó, minden tszcs-tag és megyénk valamennyi dolgozó parasztja megismerkedjen. Állattenyésztésünk fejlesztését tömegmozgalommá kell tenuünk 8 ebbe a mozgalomba bele kell kaposolódniok tanácsainknak éppúgy, mint DISZ, DEFOSZ, MNDSZ szervezeteinknek, földművesszövetkezeteinknek. Ez most a legfontosabb lépés a minisztertanács határozatának megvalósítása feló — amint azt Erdei Ferenc föld müvelésflgyi miniszter megállapította nyilatkozatában. Mindent meg kell tehát tennünk ennek a tőmogmozga- lomnak kifejlesztése érdekében, hogy sikeresen lássunk hozzá hatalmas fejlődést biztosító határozat megva'ó- sításához. Tóth Lajos a megyei tanács mező- gazdasági osztályának állattenyésztési csoport vezetője. rt & s fairnaflK meo aicm-oSágot A Duna vizének Pécsre vezetését javasolja a vízgazdálkodási körzet munkaközössége Pécs város és közvetlen környéke már évek óta vízellátási nehézségekkel küzd. Az ötéves terv ugrásszerűen emelkedő iparosodást és ezzel párhuzamosan emelkedő életszínvonalat jelent. A vízellátás problémájának gyors és jó megoldása az iparfejlesztés és a város dolgozóinak szempontjából egyaránt fontos. Vízellátás terén tehát azonnal csolekednünk keli. PÉCS VÁROSÁNAK A DUNÁBÓL való vízellátása első pillanatra túl merész megoldásnak tűnik, ezzel) szemben a Dunától való vízbeszerzés az egyetlen út, amely mind mennyiségre, mind minőségre kielégítő megoldást nyújtana. A Báta-Dunaszekcső között építendő zárt csővezeték számos völgyei tagolt dombvidéken haladna át és a csővezeték megépítése nagy beruházást és üzemi költséget igényelne. Azonban, ha jól utánanézünk, könnyen találhatnánk olcsó és mégis a célnak megfelelő megoldásokat. Az öntöttvas nyomócsövek helyett vasbeton csöveket használhatnánk, ezeket pedig hazánkban is elkészíttethetjük. A víz átemeléséhez szükséges energiát a pécsi és komlói erömiítelep szolgáltathatná. Az elmúlt korok és a jelen között a lényeges különbség az, hogy míg azelőtt csak a már fennálló szükségletet követték az egyes létesítmények, addig ma az előre tervezett állapotot megelőzi a szükséges közüzem, vagy létesítmény. A múltban a tífusz-járvány, a már-már leállni készülő ipar harcolta ki a szükséges vízellátást, épülő, szocializmus felé haladó államunkban a majdan felépülő ipari város vízellátásáról kell gondoskodnunk, A MEGLÉVŐ TORTYOGÓI VÍZMŰ megtartása mellett a Dunából való vízbeszerzés lehetőségével ezért komolyan foglalkoznunk kell. A Dunából Pécsre vezetett víz sam a.tórty<v góí, sem a tettyei források vízhozamát nem befolyásolja. Ha a tettyei forrás növelésének érdekében folyó kutatások eredménnyel is járná na/., ez esetleg elodázhatná a Dunából való víz beszerzésének a kiépítését, de a vízhiányt véglegesen nem oldja meg. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a geológus szakértők a Tettye-forrá* kibővítéséhez szükséges kutatásokhoz átfogó méretekben is lássanak hozzá és ezzel egyidejűiig az illetékes tervezőintézet a Dunából való vízkivétel előtervét is elkészítse. A tettyei megoldás költséges és hosszas kutatást, tervezést, szerencsés esetben esetleg olcsó megoldást jelent A dunai megoldás a tettyeihez képest kevesebb bizony ta.la.tis ággal küzd és rövidebb idő alatt kedvező eredményt adhat. Nem vitás, hogy ez a vízszerzési mód a tettyeínél jóval költségesebb, ezzel szemben biztos és végleges megoldást jelent. PÉCS VÁROS IPARI FEJLŐDÉSE és dolgozóinak érdeke a biztoe megoldást indokolja. Városunk vízzel való ellátásának kérdésében már sok értekezletet és tárgyalást tartottak, sok kötet értekezést is írtok ennek érdekében. A népi demokrácia megadja a lehetőségét, hogy ezt a hosszú idő óta vajúdó kérdést rövid idő alatt meg tudjuk oldani. Ehhez a megoldáshoz azonnal hozzá kell kezdenünk. A pécsi vízgazdálkodási körzet vízkutató munkaközösség*. * Városunk érdekét, dolgozóink vízzel való ellátását szolgálná, ha geológusaink hozzászólnának ehhez az igen fontos kérdéshez. Fenti javaslatot természetesen tudományos szempontból még meg kell vizsgálni és erre vonatkozólag kérjük a szakértők véleményét. Levél egy régi vágású építőmesterről Ez « levelem egy régivágású építőmesterről szól, akii még nem tudja azt. ha egy pártirodába bejön, akkor ne úgy jöjjön be mint egy ..zászlós úr", akj a legénységgel úgy bánt, mint a kutyákkal. Ez az ,,úr" Kovács Jenő. aki a Pécsi Magasépítési Vállalatnál van alkalmazásban ós aki nem tud leszokni a pökhendiségrö’, mert úgy beszél az építésvezetőkkel is, mintha a pucérjai lennének neki. A héten csütörtökön kinn volt a munkahelyen, én meg beült voltam az irodában, ahol dolgoztam. Előttem volt a Bolsevik Párt története. Egy nyilvántartót fektettem fed azokról a dolgozókról, akik* megrendelték a Dunántúli Naplót. — Amikor bejött, számonkérte, hogy mit csinálok. Követelte, hogy mutassam meg mit írok. Én ezt természetesen megtagadtam. Ezután így szólt: ..Tudja-e, hogy ki vagyok én? .. I“ „Én vágyó» Kovács Jenő, a termelési osztály vezetője" (Sajnos!) Erre kiment és én pedig folytattam a munkámat . Úgy látszik* hogy Kovács Jenő * pártirodát semminek sem tekinti. Pedig elég- nagy betűkkel van kiírva; vagy tatán nem tud olvasni ? Ha az lenne kiírva az ajtóra Kovács Jenő ’ zászlós út, ahol kénye-kedve szerint kiabálhatna az alantasaival — mert 6 ehhez vöd szokva —■ bizonyára jól érezné magát. Nem tudja Kovács Jenő azt, -hogy a Párt irányít és tanít. — Talán ez fáj neki, de az nem fáj. hogy a nép államától szép fizetést kap 6* meleg irodában osztogatja utasításait. Németh István munkahelyi párttitkár Honvéd-kórház. — Nem gondolod drágám, hogy nem elég édes ez a tea? — Lehet, de én nehezen tadom megítélni, mert mostanában nekem minden keserű — mondta Rücsök Jakabné, a háziasszony, K. Roppant Benőné született Slezák Matild kérdésére. — Bigyon-bigyon — mondta kissé selypítve Blőd Angéla — agyclőtl gyobb volt mingyen, már amennyire én vissza Indok emlékezni. Mint két héjjá úgy csaptak le társnői a vénkisasszonyra. — Ugyan Angéla! Már miért ne iádnál visszaemlékezni a ie korodban? — mondta méltatlankodva a háziasszony K. Roppant Benőné teáját lötyögletve. — Akár a milleneumig hogyha akarsz! Hiszen ha pártában is maradtál, akkor is túl vagy a hatvanon — mondta gúnyosan Rücsök Jakabné. — De nénik, de nénik! Minek ez a nagy hév, tyak éppen megjegyeztem némi dolgot. Nem mondom én hogy nem emlékszem a régi világra, hej az volt ám tyak a tyudafirtom! — Hej bizony a régi jó idők — mondta ábrándosán K. Roppant Benőné. — Amikor az én Benőm még fiatal volt. Riviéra, Monte Carló, Angol-Magyar Bank. Rimamurányi részvény. .. Milyen roppant finomak voltak akkoriban az emberek. Alig maradtunk egy páran az okkori krémből. — Bizony, a fene egye meg, az már elmúlt — mondja erre Rücsök Jakabné. — De hát ki a rossebb csodálkozhat azon, hogy az emberek eldurvulnak, amikor még a gyenge nők is munkába állnak. — Ez az! — kiáltotta lelkendezve K. Roppant Benőné született. Slezák Matild. — Ez társadalmunk rákfenéje! — Bigyon-bigyon ■— állapította meg kétértelműen Blőd Angéla és kicsent egy cukrot a cukortartóból. — Ami most vart, hogy a nők mindenben résztvesz- nek, ez egyenesen vérlázitó! — jött tűzbe Rücsökné. — Bigyón-bigyon-bigyon — mondta háromértelműen Blőd Angéla. ... — Ne dumálj közbe — szolt rá Rucsokne. —- Mondja nekem valaki azt, hogy egy jobb családnál lévöcseled nem tanulta meg az illemet, mert ha kapott is időnként egypár gorombaságot, mindig megköveteltük tőle « fS modort. — Igazad van drágám — mondta K. Roppant Benőné — tulajdonképpen az lenne az igazságos, ha a cseléd, vagy ahogy ma mondják „háztartási alkalmazottn — hangsúlyozta gúnyosan — nem is kapna fizetést, hiszen még ö fizethetne azért, amit itt tanul. Szebb munka ez, az arra érdemes emberek kiszolgálása, mint a villa- moskalauzság, vagy vasúti förgalminőség — mondta ét erélyesen csengetett. — Erzsi, vigye ki a teáskészlclof — szólt, oda felemelt hangon a belépő fiatal leánynak, aki riekiállott az uzsonna nyomait eltüntetni. A beszélgetés tovább folytatódott. — Mert azelőtt sem volt kötelező mindenkinek cselédnek menni, úgye voltak masszőrnők, kutyasétáltató- nők, iársalkodónök, vagy idősebb asszonyok clmehettek temetéshez siratna sszonyoknak* Igazán volt választék bőven — szegezte le Rücsök Jakabné. — Bigyon-bigyon. — tin már ugyan nem mennék el azzal a csíkos palacsintasütővel forgalmistának, engem hiába is noszogatnának én ugyan nem megyek, esetleg fináncnőnek, de azt is csak akkor, ha itthoni foglalkozásként űzhetem, háziipari fináncnak elmennék — mondta nagy elhatározással K. Roppant Benőné, erre azonban Rücsök Jakabé né olyasmit mormogott, hogy kell is ilyen vén satrafa valahol. De hangosan csak azt mondta. • — Na és ne hagyjuk ki a bányásznőket, vannak oly«►>' nők, akik már a föld alá fs lemennek kendős fejjel, ,iai — Ez már több a soknál — mondta mély meggyőződéssel K. Roppant Benőné. — Nem. Egyáltalán nem több a soknál, hanem még kevés is a női bányász — mondta komoly hangon Erzsi, aki közben megintcSck bejött a szobába. — Maga, hogy mer beleszólni?! Ki hallott már ilyet?! — szörnyülködött el Rücsökné, a többiek csak hálMigtak. — Ne mérgelődjön szaktársnő — mondta Erzsi. — Holnap jelentkezem én is bányásznak. — Bigyon-bigyon — mondta Blőd Angéla.
