Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

i?50 DECEMBER 10 Fischer József elvtárs az ország egyik legjobb csillebuktatója tudja mar, hogy nálunk munkája után becsülik meg embert, akármilyen nemzetiségű is Fischer József (3) bányászt na­gyon jól ismerik a nagymányoki üzem dolgozói. De különös szere­tettel beszélnek róla azok a kom­munisták, akikkel együtt harcolt a múlt rendszer mérhetetlen kizsák­mányolása eien. — A «Jóska már akkor is derék ember volt —• mondja Bék elvtárs, az üzemi pártszervezet helyettes titkára. — Ha sztrájk megszervezé­séről volt szó, Fischer el v társ azon­nal benne volt Agitált, nevette a többi bányászokat az ellenállásra. felrázta bennük a gyűlöletet az uralkodó fasiszta hóhérok eilen. Már akkor igazi kommunista volt Fischer elv társ. így beszélnek róla régi harcos­társai. Ezekkel a szavakkal jellem­zik Fischer elvtárs ma; .viseletét a múlt rendszer idejéből. Ezt az erőt nein utolsó sorban a moszkvai rá­dió magyarnyelvű adásaiból merí­tette Rendszeresen hallgatta a hí­reket, az útmutatást, aztt hogy milyen módszerekkel kell harcolni a fasizmus ellen. Az Igazságot hallgatta már akkor és ő annak nyomán cselekedett. — Akkor azt néztem, hogy vége legyen a műszaknak — mondja Fr­echer elvtárs, ahogyan visszaemlé­kezik & múlt sötét korszakára. — Nem törődtem vele, ha a termelés csökkent, sőt annak örültem, ha va.aini üzemzavar közbejött és órák hosszat kellett várni. A fize­tés egyforma kevés volt, éppen annyi, hogy csak éhen nem haltunk — mondja — és visszaemlékszik azoizra az időkre, amikor nem le­hetett több műszakot teljesíteni he­tenként, mint hármat. Fischer elvtárs mégcsak a gon­dolataival sem szeret elkalandozni a múlt sötét világában, inkább az ój, a szebb világról beszél, amiért olyan sokat harcolt, küzdött kom­munista társaival együtt A második világháború végén fogságba esett Mind ahogyan ő mondja: „Szerencsémre, mert a Szovjetunióba kerültem.” Egy évig dolgozott ott egy álla­mi gazdaságban. Ott ismerkedett meg a szovjet nép hatalmas alkotó erejével. Boldog volt azért la, mert amit a múltban Htokban hallhatott a mosz­kvai rádión keresztül, azzal a gya­korlatban is megismerkedhetett. De még jobban megtetszett neki az. hogy Szovjetunióban nincs különb­ség a nemzetiségek között Egyfor­mán becsülik a dolgozókat, bármi - Igen nemzetiségű is legyen. — Nálunk ez nem így volt — Gondolta magában, amikor eszébe Jutott a bámyabárók aljas rágal­mazása, melyet feléje szórtak. Fi­scher elvtóra, mint ahogyan a ne­véből is kitűnik, németajkú dol­gozó. Ezért mondták neki egy ideig: JHallgesa te büdös sváb.” Persze nem maradt adós 6 sem, mert előt­te csak kétféle ember volt isme­retes: becsületes és gazember, az utóbbiak pedig a tőkések voltak. Egy év után, 1946-ban haza­került Már alig várta, hogy a vo­nat a nagymányoki állomásra ér­jen, hogy elmondhassa mindazt, emit a Szovjetunióban látott, ta­pasztalt. Már a vonatban szövögette terveit miként fog hozzá a munká­hoz. Azt már megtanulta régen, hogy ezt a harcot csak a Párt irányítá­sával lehet győzelemre vinni. Ezért «5ső útja a párthelyiségbe vezetett, hogy kérj 3 felvételét a munkásosz­tály élcsapatának sorai közé: régi «Ívtársaihoz, a kommunisták közé. Ismét a régi munkahelyére ke­rült a szénosztályozóba. Most már nem azt' nézi, hogy a műszaknak vége legyen, hanem azt kíséri fi­gyelemmel, hogy hogyan emelke­dik a* akna teljesítménye. A há­roméves tervben végzett jó munká­jáért brigádvezetőnek nevezték ki. Hat embere van. De, a legfontosabb munkát ő végzi el. Fischer elvtárs munkáján múlik az, hogy a bányá­ban na legyen ürescsille-hiány. A táróidtól kikerült szénnel meg­rakott csilléket ő üresíti ki a kör­buktatón. Fischer elvtárs harmad- Jában mégcsak véletlenségből sem fordulhat elő ürescsille-hiány, mert annyira szívén viseli a töblytormelés kérdését. Ebben az évben már két nagy­S lentőségű újítást is javasolt, me- •et már alkalmasnak is. Az egyik a brikettgyártás előállítását gyorsít­ja m*s? úgy, hog" most az újításon országos viszonylatban is kitűnő eredménynek felelt meg. — Be ess még semmi — gondolta magában. Majd a legközelebbi ün­nepi műszakon bemutatom, hogy mit lehet teljesíteni. — Úgy is tör­tént, á 26-iki műszakon már nem 317 csillét üresített ki, hanem 425-öit Ez azt jelentette, hogy Fi­scher el v társ azon a műszakon 350 százalékban teljesítette előirányza­tát Vagyis majdnem minden perc alatt ki üres! tett egy csillét Mint jó kommunista, ezzel az eredmény­nyel sem elégszik meg. A sztálini műszakra tett felajánlásában vál­lalta, hogy december 21-én 500 csillét fog krüresíteni. Hogy miért dolgozik szívvel - lélekkel Fischer elvtárs az ötéves tervünk sikeréért a szocializmus megvalósítása érdekében, arra egy­szerű szavakkal megadja a választ: Petrovszkij professzor szombaton tartotta harmadik előadását a pécsi egyetem aulájában. Az előadás kere­tében filmfelvételeket mutatott be különféle mellkasi műtétekről, ame Iveket eddig Magyarországon ritkán alkalmazlak sikerrel. Petrovszkij professzor elmondotta, hogy ő eddig 180 ilyen műtétet vég­zett. Hangoztatta, a Szovjetunióban a speciális mellkasi műtétek száma igen magas, az eddigiek során meg­haladja az 15ÖO-at. A mellkasi műté­tek között bemutatott rákos, gyoxnor- sérves és nyelőcsószűkületes műtéte­ket, ezenkívül egy comb-amputálást és egy tüdőidegen test eltávolítását Végül & nálunk, igen gyakori teta­nusz-megbetegedésekről és kezelésük­ről tartott előadást Petrovszkij pro­fesszor előadásában megállapította, hogy amíg a Szovjetunióban csak el­vétve fordul elő a tetanusz.megbete- gdés, ugyanakkor Magyarországon igen gyakori. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon a megelőző intézke­dések nem kielégítőéit. Ha megfelelő, korai időben történik, a beavatkozás, igen jó eredményeket érnek el. Sok­szor azonban három nappai később kerül klinikára a beteg, miután a tetanusz kétségtelen jefei már mutat­koznak. Ezeken az állapotokon mi­előbb segíteni kell. Tervbe vették, hogy Magyarországon külön tetanúsz- ankétot tartanak a megelőzés és gyó­gyítás tökéletesítésére. Az előadást a hallgatóság nagy ér­deklődéssel és lelkesedéssel fogadta. Az előadás végén Tóth László ötő dikes orvos tanhallgató megköszönte Petrovszkij professzornak értékes elő­adássorozatát, s az ifjúság nevében ígéretet tett arra, hogy a szovjet or, vostudomány, a legfejlettebb haladó orvostudomány nyomdokain járva, a nép orvosai, a béke harcosai lesznek. A pécsi egyetem orvosi kara ne­vében Schmidt Lajos eebészprofesz- szor mondott köszönetét Petrovszkij professzornak, aki válaszában sok sikert kívánt a pécsi egyetem továb­bi munkájához. A néprajz, régészet és művészettörténet kutatói köszöntik a pécsi és baranyai dolgozókat A nagyér néprajz, régészet és művé- jobb, alaposabb, harcosabb tudom á­A Magyar-Szovjet Társaság ma délelőtt tartja küldöttértekezletét Ma tartják meg az MSZT baranyamegyei küldöttértekezletet, melyet« Pécs és Baranya legkiválóbb munkásai, dolgozó parasztjai és értelmiségi dolgozói ülnek össze, hogy megválasszák a megye és a város MSZT-tag- eágának küldötteit, akik megyénket képviselik a Magyar-Szovjet Társaság L Országos Kongresszusán. A küldöttértekezlet napirendje a következő: délelőtt 9 órakor Radó István elvtárs, a Dunántúli Napló felelős szerkesztője, politikai beszámo­lót, Báli József ejvtárs szervezet; beszámolót tart Délelőtt 11 órakor kez­dődnek a hozzászólások, melyek az ebédszünet után, délután 2 órakor folytatódnak. Délután 4 és 5 óra között választják meg a kongresszusi küldötteket. UtáDa 5 órakor kultúrműsor fejezi be az egésznapos értekezlet programját Köszöntjük a Magyar-Szovjet Társaság baranyamegyei küldöttének ez- letéti MSZT szervezeteink küldöttei segítséget nyújtanak további munkánkhoz... A Magyar—Szovjet Társaság I. Kongresszusát megelőzően szervezeti életünk legkiemeiUedőbb eseménye » megyei küldöttértekezlet Ezen az értekezleten fogják megválasztani azo­kat a küldötteket, akik az Országos MSZ í Kongresszuson képviselni fog­ják megyénk és városunk MSZT szer­vezeteit, megyénk és városunk dolgo­zóit Azonban nemcsak a küldötteket választják meg ezen az értekezleten, hanem itt tárgyalják meg nagy gon­dossággal a szervezeteink előtt álló fel. adatokat is. Kfildöttválasxtó taggyű­léseink és a városi küldöttértekezlet bizonyítékai annak, hogy bőven lesz mondanivalójuk a küldötteknek. Beszélni fognak a határtalan biza­lomról és szeretetről, mellyel a túl­nyomórészt pártonkívülí tagság, « Ma­gyar Dolgozói Pártja és szeretett ve­zérünk Rákosi Mátyás elvtárs mögé szorosan felzárkózott. Ezen az értekezleten ki fog tűnni, hogy bár, szervezeteink eddig is szép eredményeket értek el, jelentősen fej­lődtek, mégis elmaradtunk a tömegek fejlődése mögött. Dolgozó népünk ma már sokkal többet akar, sokkal rész­letesebben és meggyőzőbben hallani a Szovjetunióról, mint amennyit eddig szervezeteink nyújtottak. Igen nagy az érdeklődés szervezetünk iránt és ezt az érdeklődést nem fejezi ki híven megyénk 25 ezernyi tagsága sem. Ezt bizonyltja az is, ha városunkban valamilyen új Vállalat létesül anélkül, hogy felkeresnék őket, ej-j jönnek hozzánk és érdeklődnek az MSZT alapszervezet megalakításá­nak módozatairól. Nekünk ezt Ä ké­rést komolyan teljesít énünk is kell. Azonban ezt csak úgy tudjuk teljesí­teni, ha gyökeresen változtatunk ed­digi munkánkon és áttérünk a sokszí­nű propaganda munkára és felha­gyunk a politikai tartalmától megfosz­tott, öncélú szervezésiek Az Uj Vi­lág egyik cikkében helyesen mutat rá arra, hogy túlságosan sok energiát fordítottunk szervezeti formák kiala­kítására, értekezletek tartására, mi­közben elhanyagoltuk a különböző előadások, könyv és fílmankétok, munkamódszer ismertetések, nyelvtan- folyamok tartását. Ha megnézzük, szettörténet kutatói három napon it vándorgyűlést tartanak Pécs városá ban, hogy a pécsi dolgozók nyilvános­sága előtt megvitassák tudományuk legfontosabb elvi ét időszerű gyakor­lati kérdéseit . Ebből az alkalomból hadd tolmácsoljam « tudományágak képviselőinek forró üdvözletét Pécs vá­ros és Baranya megye dolgozói szá mára. NEM VÉLETLENÜL VÁLASZTOT­TUK e vándorgyűlésünk színhelyéül éppen Pécsett Itt van a magyar ipar egyik jelentős centruma, a várost kö­rülfogó földrajzi táj, * magyar nép­rajz számára számos megoldásra váró feladatot ad és régészeti leletekben kü­lönösen gazdag, s maga Pécs városa művelődési igényeiről, művészettörté­neti emlékeiről }s évszázadok óla isme­retes. Múzeumaiban is fellelhető mind a régészet, mind a néprajz változatos és gazdag anyaga, bővül és most kezd fejlődni természettudományi múzeuma és itt van mód arra, hogy hazánkban megvalósítsuk az egyik legszebb ipar­művészeti, ipartörténeti (kerámiait mú­zeumot. Pécsett meg lehetne valósítani az ipari munkásság élcsapatának, a bá­nyászoknak harcait, éleiét tükröző ipar, múzeumot is­Mindez indokolja, hogy azok a tu­dományok, amelyek a maguk anyagát elsősorban "a múzeumi kiállításokon keresztül tárják az érdeklődők elé, itt Pécsett vitassák meg tudományuk kér­déseit. MI HÁLÁSAK VAGYUNK a Bara­nyamegyei és a Pécsi Pártbizottságnak, a tanácsnak, hogy kezdeményezésünket olyan megértőén fogadta, segítségünkre sietett és megteremtette a lehetőségei; a vándorgyűlés méltó megrendezéségek. Ezt mi eyy módon hálálhatjuk meg: ngos munkával. Mert a mi múzeum: munkánk területén is harc folyik, leg­alábbis kellene, hogy folyjék, A mű zeumok régészeti, természettudományi, néprajzi, művészeti kiállításai nem ak­kor tükröznek igazi tudományt, ha csak kuriózumokat, tervszenőtlenül ősz- szerakosgatott érdekességeket adnak a dolgozó nép e!& A múzeumnak is ta­nítania, harcolnia kell. Tanítania kell az egyetlen igazi tudományt, a marxi- lenini tanítást a természetről, a társa­dalomról, a népek és nemzetek élete­rői és harcolnia kell a hazug Ideoló­giák, a reackió különféleképpen álcá­zott kísérletei ellen. Tud juk art például, hogy * klerikális reakció mennyire el­kendőzte a dolgozó nép elöl a termé­szet valódi történetét, a társadalom fej­lődésének igazi rúgóit és ezzel h se gíteft az elnyomó osztályoknak ural­muk megfázásában. Ezért kell rizs gá­téra. vennünk nekünk is a magunk tu­dományszakjait, hogy jóirányban ha­lad-e tanftó munkánk, jól vivjuk-e a harcot ellenségeink ellen? Ezt a céh szolgálja a mi pécsi vándorgyűlésünk mindhárom napja. ELŐTTÜNK ÁLL PÉLDAMUTATÓ­NAK az a szovjet tudomány, amelyet Sztálin, vezet, mint ahogy legutóbb a nvelvtudományi vita kapcsán is 5 se* gitette helyes irányba a nyelvtudo mányt, s ahogy mutatja minden tudó- monynak a helyes utat. Ezt a szovjet, ezt a sztálini tudományt követjük, meri ezzel segítünk megvalósítani a magunk területén a szocalizmus építését hazánk­ban.' Ezzel szolgáljuk legjobban a Ma­gyar Dolgozók Pártjának, Itákosi Má­tyásnak országenitö hatalmas munká­ját­Ortatay Gyula. hogy » állunk ezzel » kérdéssel Pécs városi viszonylatban, valóban megál­lapíthatjuk azt, hogy jóllehet, voiiak kiemelkedő rendezvény cink, mint pL a „Nagy Sztálin Harcos Élete” című kiállítás, melyet közel 39,000 dolgozó tekintett meg, kis kiállításaink is meg fordultak npnden üzemben, tartottunk 57 irodalmi előadást, havonkint 20— 25 diapozitív vetítést, filmankét iáin­kon az érdeklődés a sok értékes hozzászólásban nyilvánult meg. még­sem végeztük el azt a munkát, ame­lyet elvégezhettünk volna. Ennek az az oka, hogy megfeledkez­tünk arról, hogy az MSZT propagan­da szervezet, ahol minden egyéb — igy a szervezés is — a minél széle­sebb felvilágosító munkát kell, hogy elősegítse. Ebből az következik, hogy minden funkcionáriusunk, aktívánk el­sősorban propagandista kell, hogy le­gyen, aki folytonosan gyarapítva is­mereteit a Szovjetunióról kiviszi azt a dolgozók nagy tömegei közé és ter­jeszti azokat. Fő hiányosságunk még, hogy elha­nyagoltuk a bányatelepeinket és nem folytattunk komoly agitáeiós munkát dolgozó parasztságunk között. Bányatelepeinken a rossz szervezé­si munka és az agitációs munka hiányában, a kellő ellenőrzés elhanya­golása miatt egyes szervezeteink úgy­szólván sorvadásnak indultak. Amikor a bányászat kérdése napirendre ke­rült, ismertük fel mi is azt, hogy na­gyobb gondot kell fordítani bányász szervezeteinkre. Tötíb előadást, könyv- ismertetési kell tartanunk bányászva- natkozású munkákból, hogy a Szov­jetunió ezen a téren is elért gazdag tapasztalatainak felhasználásával hoz­zájáruljunk a széncsata még sikere­sebb megvívásához. A küldöttértekezleten beszélni fog­nak ezekről szervezetünk küldöttei és ezzel jelentős segítséget nyújtanak to­vábbi munkánkhoz, elősegítik ezzel kongresszusunk sikerét. Megyei vezetőségünknek nem sza­bad ezt a segítséget figyelmen kívül hagyni, hanem hasznosítani kell a to­vábbi munkájában, hogy azt minél eredményesebben tudja elvégezni Tóka István Pécs városi titkár. aitin Horváth Kálmán vá­jár, — aki átlag 160 szá­zalékot szokott teljesíte­ni — a múlt vasárnap este betért egy jröccsre a közel, vendéglőbe. Itt találkozott pár ismerős­sel is a két fröccs elfo­gyasztása közben mesél­ték neki: „Holnap Por- hála és vásár lesz." Erre Horváth Kálmán meg­ivott még két fröcxsöt. Utána hazament- Felesé­ge ezzel fogadta: „Te holnap vásár lesz és aka­rok venni egg k(dyhát.“ — Meg Porbála is lesz — egészítette ki férje, aki elővette a pálinkás bütyköst, majd jó ráhú­zott.— Holnap nem me­gyek sichtre — határoz­ta el — most még lehet bumlizni, úgyis január­tól kezdve fizetik a teljesítményjutalmat. 'Ugyanis ezt mesélte neki Lipversics vájár, akit nyáron mint bércsalót lepleztek le. Reggel fél hatkor éb­redt és kinyököröyte: „Kutyaharapóst a szőré­vel kell gyógy ítani", majd ráhúzott újra a pálinkás üvegre. Fél hétre felöltö­zött és feleségével elment a vásárra- óár volt. Nem vagyok, én hozzászokva a sárhoz — mondta fe­leségének és' bement a szemközéi vendéglőbe. hogy majd szóljon be, ha megvan a kályha. Itt há­rom nagyfröccs mellett elbeszélgetett és azt is­mételgette: behozom én ezt a bumlit, csinálok egg duplát, aztán meg !s van, veszteség egg szál sincs. Hazafelé menete kály­hával, találkozott Kovács Péter vájárral, al:i a dél- utánoz műszakra ment. — Mi az, te nem voltál műszakont *— kérdezte tőle. — Na és* Majd be­hozom! — válaszolt fé­lig kérdezve, félig men- tegetődzve. Aztán Kovács Péter elmondta neki: Nem kapsz teljesítmény­jutalmat: mert bumlid van­— Nekem ugyan ne beszélj, mert januártól kezdve fizetik — kezdett magyarázni, majd hoz­zátette: A I.ipvecsic* me­sélte, az pedig elég okos ember. — Te arra hallgatszf A múltkor is azt mesélte neked, hogy nem lesz úgysem bakancs a bá­nyászoknak — most pe­dig látom, a te lábodon is az van. Azelőtt meg azt mesélte, hogy 100 szá­zaléknál magasabb telje­sítményt nem fizetnek lei. Aztán te is több, mint 58 forintot keresel egy műszakra- Na, most mdr elhiszed, december 1-től kapjuk a teljesít- ményjutalmatt — kér­dezte Kovács és elkanya­rodott az akna felé. Horváth Kálmán pedig hazament. Átment a ven­déglőbe, hvgg otf {» megkérdezze. Nem talált senkit, így magában ívott újra2-szer 3 decit, Másnap reggel műszakra ment és többek között megmondták neki: a tel­jesítményjutalmat de­cemberi hónapra nézheti a lyukon. Ekkor azután gondolkodóba esett• A műszak végeztével ott­hon kiszámította' mitől esett él. Egy műszakra kaptam volna teljesítményjuta­lomnak 160 százalék rff- lag után 16 forint 35 fil­lért. Ez egy hónapban 26 műszak után 425 fo­rint 10 fiitér lett volna. Most nem kapok, mert van egy bumlim. Aztán kiszámította, mennyibe került neki egy liter bor. összesen megivott más­fél liter bort- Ez bele­került 425 forintjába, a pálinkát, amit otthon ivott, nem számolva. Amikor a számolás vé­gére ért, felsóhajtott: Hej az annya istenit, ez «trión drága bor volt. keresztül a 45 tonnás napi teljesít­mény helyett 30 tonnát tudnak e.őkószítem. A másik újítása egy széndaráló teljes átépítése volt A daráló átépítése azt eredményezte, hogy 6 dolgozó szabadult fel arról a munkahelyről. A két nagyjelentő­ségű újítás 652.000 forint évi meg­takarítást jelent a nagymányoki bányaüzemnek, fisch er elv társ elő­legként 975 forintot vett fel ezekért az újításokért. Fischer elvtársat a termelésben kiváló munkájáért nagy megtisztel­tetés érte november 6-án. Megkap­ta a büszke sztahanovista oklevelet 500 forint pénzjutalommal. Azon­kívül az ország összes csillobufcta- tói közül a harmadik helyezéstérte el, amiért szintén gyönyörű okle­velet kapott. Ez újabb lendületet adott további munkájához. A no­vember 7-i forradalmi műszakon 317 csillével buktatott ki, amely — Látom családom boldog jövőjét Érzem és saját munkám meg­becsülésén keresztül tapasztalom, hogy azokat a mély szakadékalcat, melyet a múlt rendszerben mesterségesen idéztek elő a nemzetiségek között, azt Pártunk eltüntette. Most mindenki úgy részesül megbecsü­lésben, ahogyan kiveszi a részét a szocializmus építéséből. Petrovszkij professzor szombaton a fetcsnuszról tartott előadást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents