Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-10 / 287. szám
1959 DECEMBER 19 7 M R F L O Eltávolították az (tUenséget, a község legfobbjaiból szép számban vettek fel tag tetőiteket Megjavulta póriszervezet és vele az egész község munkája Boldogasszonyfán Mi lehet ott a hiba, ahol a párt- szervezetből egymásután maradnak el a tagok ahol a népnevelő munka teljesen alábbhagy, ahO] elfojtják, a kritikát, ahol elzárkóznak az új tagok felvételétől? Nem kétséges, hogy az ilyen helyeken az ellenség dolgozik és a Pártba befurakodva végzi romboló munkáját így volt ez Boldogasszonytán Is hosszú időn keresztül. 1948 elején Bordás Béla lett a párttitkár, amellett, hogy szövetkezeti ügyvezető, a liszttelep kezelője és fel sem lehet sorolni, hogy mi volt még. Bordás Béla céltudatosan látott hozzá a pártszervezet szétrombolásához. Hogy ezt minél zavartalanabbal végezhesse, sorra „nyírta ki" a pártszervezetből a becsületes dolgozó parasztokat. Különös előszeretetei természetesen azo kát, akik bírálni „merészelték" romboló munkáját így zárta ki önhatal múlag Pável Györgyöt, Haris Vincé- nét és másokat is, akik felemelték szavukat munkája ellen. Kemény harcban leplezték le romboló munkáját a pártszervezet becsületes tagjai. Eltávolították a pártszer- vezel éléről, kizárták a Pártból, majd leleplezték a szövetkezetben végzett munkáját is. Mint sikkasztó került a bíróság elé s ekkor derült ki, hogy tudatos ellenség, osztályidegen, ak,i azelőtt 4—5 embert is kizsákmányolt, majd mint jobboldali szocdem csempészte be magát a Pártba. Nehéz munkája volt az új vezetőségnek, alig egy héttel a választások előtt, amikor megkezdte munkáját. Nehéz leiadata volt Nagy Ferenc elv. társnak, az új pártlitkámak is. Teljesen szétrombolt, lezüllesztett párt- szervezetet vettek át, amelyben a pártélet teljesen elhalt, melyben a népnevelömunkát már csak hírből is merték. $ ugyanakkor átvettek három tagjelölt-felvételi kérelmet is, amelyek több, mint 10 hónapja, január eleje óta hevertek Bordás asztalíiókjában. Keezű Sándor, Habik Teréz, Németh János becsületes dolgozó parasztok, parasztfiatalok Pártba való vágyódását tükrözték ezek a tagjelölt-felvételi kérelmek, amiket az új pártvezetőség hamarosan taggyűlés elé vitt. Egyhangúan döntöttek: méltók arra, hogy lelvegyék őket az élcsapatba. — Ekkor még inkább csak ösztönösen éreztük, hogy fel kell frissíteni a pártszervezetet az új tagokkal — mondja Nagy Ferenc elvtárs. Rákosi elvtára beszéde után vált teljes" egészében világossá előttünk: csak úgy tudjuk bepótolni a mulasztásokat, csak úgy tudjuk a csaknem kétéves romboló munka nyomait eltüntetni, ha megnyitjuk Pártunk kapuit a légbe, csületesebb, arra legérdemesebb dolgozó parasztok elölt, akiket eddig mesterségesen távoltartottak a Párttól. így Is cselekedtek. A boldogasz- szonyfai pártszervezet egymásután vette fel Rákosi elvtárs beszédét követő hetekben a falu legjobb dolgo zóit. Felvették Bán Árpád 9 holdas dolgozó paraszt tanácstagot, akinek méltó voltát a begyűjtésben elért magas teljesítőért kapott díszoklevél bizonyltja, aki mindig élen járt a szán- tás-vetés-aratás munkájában. Felvették Keszi Gyula 7 holdas dolgozó parasztot, aki ugyancsak begyűjtési emléklappal állhatolt a taggyűlés elé s mint szövetkezeti fejügyelőbizottsági tag, tevékenyen részt vett Bordás leleplezésében, bebizonyítva, hogy tud harcolni az igaz ügyért. A középparasztok felvétele tekintetében j„ megfogadták Rákosi elvtárs Iránymutatását. így a tagjelöltek kö- BfStt ott van Czimmer József 13 holdas középparaszt is, aki szintén kitűnt becsületes, szorgalmas munkájával és egyike a legbccsüliebb középparasztoknak a íaluban. Mellettük szép számban vettek fel fiatalokat is. Ifjú Bencze József 19 éves tszcs-tag, Erős Rozália, Vasvári Sándor, Sza- iai Erzsébet termelőcsoportban, ifjúsági munkában kitűnt fiatalok lettek Boldogasszonyfán Pártunk tagjelölt- jel'— A!z új tagjelölteket aztán mindjárt be is vontuk a munkába — mondja Nagy elvtárs. — Újjászervez, tok a népnevelőgárdát, bőségesen feltöltve az új tagjelöltekből. Ez volt a legelhanyagoltabb terület, erre fektettük a fősúlyt. Senkit se nehéz Nagy elvtársnak meggyőzni arról, hogy népnevelőmunka volt a legelhanyagoltabb terűt let Boldogasszonyfán. Minden szónál „ékesebben" mutatják ezt az eredmények, melyeket a község egész a legutóbbi időkig elért Mindenben rendszeresen utolsók voltak a járásban. Ha szántásról, ha vetésről, ha begyűjtésről volt szó Boldogasszonyfa következetesen a sor végén kullogott. Ma mdr más a helyzet. Vannak becsületes párttagok és tagjelöltek, akik példát mutatnak, akik felvilágosító munkájukkal előre viszik a falut. Tavaly ilyenkor például 60—65 százalékra volt elvégezve a mélyszántás, és még olyan is volt, akinek földje később se látta meg az ekét. Host 95 százalékban végezték el a munkát. Egy-két nap hagyja csak dolgozni az ekéket az eső, eltűnik ez az öt százalék is. A begyűjtésnek is új lendületet adott a megerősödött pártszervezet. A múlt szombaton például több, mint 100 mázsa különböző terményt gyűjtöttek be s folyik a harc a termelési szerződések kötésének befejezéséért Jó község volt valamikor Boldogasszonyfa, aztán hosszú ideig az utolsók közé tartozott. Az ellenség el- távolítása, a pártszervezet új tagokkal, tagjelöltekkel való megerősítése után azonban ismét azon az úton van, hogy elsők között szerepeljen mindenben. Egy műnk ásle vei ező írja a levelezőmunkáról A Bolsevik Párt történetében megtalálhatjuk, hogy milyen hata más jelentősége van a pártsajtónak úgy a politikai, mint a gyakorlati életünkben Lenin elvtárs az újtípusú Párt létrehozása előtt már felismerte a munkás levelezés fontosságát és annak ie en- tőségét éppen ezért nagy súlyt fektetett erre a kérdésre. Lenin e vtárs- ágy a párttagok, mint a pártonkivü- liök között hatalmas tudatosító munkát fejtett ki és ezzel a munkával megismertette a Párt célkitűzéseit. — Ezzel a módszerrel hatalmas tömegeket nyert meg. Döntő segítséget nyújtott ebben a tudatosító munkában a munkás- levelezők széles tömege is. Napjainkban amikor a nemzetközi helyzet rendkívül éles. amikor a háborús uszítok tábora veszélyezteti a békénket, amikor ügynökeiken keresztül igyekszik a békésen építő demokratikus országok egységét megbontani, az ellenség, ebben az időben, különösen döntő kérdés a levelezés a pártsajtóval. A munkáskvelezőket ebben a munkában segítse mindenki a saját munkaterületén észlelt tapasztalatok eredmények és hiányosságok feltárásával. A munká: levelezőnek igenis kötelessége a hibákat, hiányosságokat feltárni, hogy azon segíteni lehessen, hogy a hibák feltárára intő példa legyen, hogy ugyanabban a hibába mások, bele ne essenek. A munkás evelező az ellenség leleplezésében is nagy segítséget nyújthat a Pártnak. Az öntudatos, elméletileg fejlett munkáslcvelező leleplezi a meghúzódó ellenséget. . A nsunkáslevelező ébersége, helyes kritikája, mint azt az eddigi tapasztalatok) is matatják, hatalmas segítség úgy ez építő munkába«, mint a megbúvó ellenrég leleplezésében. Üzeműnkben, ahol a verseny szer - vezése körül komoly hiányosságok mutatkoztak, a- velünk versenyben álló Mezőgazdasági Szeszárugvár verreny fe'olösének Alpár Ferencnek a jó kritikája nyomán örömmel állapítottuk meg, hogy a munkaverseny területén mutatkozó hiányosságokat fokozatosan felszámoljuk > Ennek a helyes kritikának köszönhető az, hogy a műszaki értelmiség komolyan hozzálátott a munlkaversenyszervezés hiányosságainak kijavításához. Dolgozóink tervét felbontották, a teljesítményeket á'landóan kiértékelik és azt tudatosítják az üzem dolgozói között. Ezen keresztül ;s láthatjuk., hogy mi. munkáslcvelező;-; milyen eredményes munkát^ tudunk végezni a pártsajtón keresztül. Lehetőség van arra, hogy minden egyes dolgozó nyilvánosan fogla.kozzon a munkaterületén észrevett tapasztalatokkal. A mai sajtó tehát a dolgozó nép sajtója. Nem így volt azonban a mu’t rendszerben. Abban az időben, amikor a tőkéseké volt az újság, egész másként volt.'A dolgozók a sajtó szerkesztőségéhez közel sem mehettek, hisz az urak sajtója volt és a kapitalista érdekeket szolgáló. a dolgozókat állandóan félrevezető cikkekkel és gyilkosságokkal volt az újság tele. A kapitalista sajtó tele volt népellenes, nemzetiségek ellen uszító cikMIKLÓS KATA és SZABÓ MIKLÓS DECEMBER 12-én, KEDDEN A NÁDOR ÉTTEREMBEN opereftrészletckct énekelnek kekkel, fe használták a sajtót a dől gőzök félrevezetésére. A dolgozókat úgy irányították a sajtón keresztül, hogy a rossz torsuk okát ne az urakban keressék, hanem a sors változ- hatatlanságában. Láthatjuk tehát a múlt és. a jelent sajtója között a hatalmas különbséget és ezért ne idegenkedjünk a levelek írásától. A magßm részéről megtisztelőnek cs ki tüntetésnek veszem az, hogy munkáslcvelező vagyok és kérem minden becsületes dolgozó társamat, hogy minél többen kapcso iódjanak bele ebbe a mozgalomba. — Érezzék .kötelességüknek a munkás levelezés fontosságát, hisz mindannyian tudjuk, hogy munkatársainkat érdeklik a felvetett problémákkal és az üzemükkel foglalkozó cikkek. A levelezés új munkára buzdít bennünket, ezzel js hatalmas segítséget tudunx nyújtani a béke megvédésében a szó- cializmus építéséért. Poliak Dezső vil’anyszerelö Sopiana Gépgyár A román dolgozó parasztság lelkesen vesz részt a fcákevédelmi harcban. Képünkön az oltmegyeí Brebeni község „A béke hívei" nevet viselő kollektív gazdaság tagjainak egy csoportja aláírja a stock. holmi békefelhívást. Romániában sikerrel alkalmazzák az élenjáró szovjet agrobiológía és agrotechnika vívmányait. Szorgalmasan dolgoznak a Kolozs- megyei Borsa község mezőgazdasági szakiskolájának növendékei az iskola kísérleti telepén. A versenyben dolgozó épííőmunhások sorra hassák íeío alá a messest bányússhásakat Bizony nagy a sár errefelé. Még az1 országút két szélét js felbarázdáltík a szekerek. A keréknyomok között ott áll egy őszbaj uszú, öreg bányász-nyugdíjas. A szélső házakon dolgozók ismerik látásból, eljön minden nap, mert a fia és a menye ideköltöztek a 17 új családi ház egyikébe. Odamenet is, visszafelé ís megáll egy pár percre az öreg és elnézegeti a munkát. OH él! as országúton, kalapját fiatalosan a feje búbjára tolta, pöfékel egy rövid pipából és «szeget. Háta mögött a fehér szabolcsi dombok, a már hólepte táj. Elölte pedig nyolc vöröstégla épület, ma már haton van telő, holnap lesz a hetediken is. Ezt már tapasztalatból tudja az öreg, aki kezdettől szemlélője a nyolc nagy ház megszületésének. Nézik ezt még sokan. Váltáskor a völgyben halkan vegigsurran a villany- vonat és amíg a meszesi megállótól befelé jönnek a bányászok, többnyire errefelé tekintgetnek, akár a bányász- asszonyok is, amikor autóbuszon piacra mennek. Nyolc ház épül itt cgyidőben, nagy munka ez, különösen télen és különösen ilyen Esőzések után. A sár mindenütt bokán felül ér, marasztalja a bővebb cipőt, csizmát, de megakasztja a soktonnás teherautókat is. A házak között — ahol az útnak kellene lenni —, mindig küszködik egy-egy teherautó, szeretne kiszabadulni a sár tengeréből. Ez a föld tavaly még szántóföld volt, de azóta száz és száz jármű szántotta fel és soknapi esőzés telítette vízzel, most dagad, szinte áradni akar és elnyelni a járdának lefektetett téglákat, deszkákat, salakot, köveket. Komoly akadályokat kell leküzdeni, hogy a fo- lyamatos anyagszállítást biztosíthassák. Ember és gép küszködik itt az úton a sárral, csak a csillevasút síné dacól az elsüllyedés veszélyével és a csilíén- való szállítás bizonyult jónak. Szép dolog ez, hogy a Magasépítés mennyire igyekszik leküzdeni a szállítás elé tornyosuló nehézségeket, ennek mindössze az a szépséghibája, hogy olyan nehézség ellen kell küzdeni, ami elkerülhető lett volna. A jövőre nézve az a tanulság — az ilyen nagyobb épületcsoport építésénél — nem utoljára kell hagyni az útépítést, hanem elsőnek kell venni. Ez Meszesen nem így történt, pedig nagy pénz- és időmegtakarítást jelentett volna. Mindenesetre meg kell találni a kérdés legegyszerűbb megoldását. A gyakorlat azt mutatja, hogy legjobban a sínen való szállítás vált be, ezt kell tehát jobban kifejleszteni. Néz. ze meg a pécsi Magaséptíési Vállalat, hogy mennyiben lenne megvalósítható a kövesútnál átrakódé építése, ahonnét már motorosvonattal csillék bonyolítanák le a szállítást az épüle- trkig. Különben ilyen szállítási eszközt már a megelőző nagyobb pécsi építkezésnél is alkalmaztak. A fokozott gépesítés csak előnyére válhat a munkának. így vélekedik az egyes számú ház második emeletén Brenyóc Magda se- gédmurká.s is, hiszen nekik csak a lifttől kell elhordani az anyagot. Persze, nem mindig dolgozott a Gerin-brigád — ahová ő is tartozik -— ilyen védett helyen. Brenyóc Magda 19 éves, de azért már eddig is kitűnt helytállásával, lelkes munkájával. Fiatal leány, de azért sohasem panaszkodik, ha nehézségeket kell leküzdeni, ha nagy a sár, vagy esik az eső, jól tudja, hogy a termelés frontján is nem egyszer xfannak nehéz csaták. Ilyen a meszesi építkezés is. Miről vad itt szó? Brenyóc Magda a saját szavaival így foglalja össze: — Új házakat, új lakásokat akarunk adni minél hamarabb a bányászoknak. Kell nekik nagyon, hiszen egyre többen vannak, de legyenek is, mert az több szenet jelent. Jártak bányászok már itt az építkezésen is, megnézni, hogyan állunk. A főmunka- vezetSnk megígérte, hogy Sztálin eb- társ születésnapjára öt házat, átadunk. Most valamennyien azon igyekszünk, hogy beváltsuk ezt az ígéretet. Ezért azután én sem ijedek meg a nagy sártól. hanem bátran nekivágok csizmával. Brenyóc Magda már az új típusú fia. talokhoz tartozik, akik nem ijedősek, hanem bátrak, harcosak. Harcolnak a dolgozókért, osztályukért az ellenség ellen. Mert van ellenség itt is. Brenyóc Magda még a nyáron leleplezett egy jobboldali szociáldemokratát, aki uszított az új normák ellen. Brenyóc Magda akkor még nem volt tagjelölt, de tudta már, hogy hová mehetnek segítségért, ha az ellenség próbálkozik. El is ment mindjárt a pártszervezethez, a pártszervezet pedig megmutatta a dolgozóknak, hogy ki is az valójában, aki az új normált ellen ágál, a pártszervezet leleplezte a munkás-. áruló, jobboldali szociáldemokratát. Persze az dúlt-fult és Brenyóc Magdának elmondták, hogy a háta mögött .megfenyegette, hogy majd ellátja a baját. Dehát az új típusú fiatalok nemcsak a nehezebb munkától nem félnek, hanem általában nem olyan ijedősek. — Nem ijesztett meg engem egy cseppet sem. Tudom én, hogy a dolgozók ellensége, jobboldali szociáldemokrata, de azt is tudom, hogy az ellenségtől nem megijedni kell, hanem harcolni ellene. És 5 harcol is a maga módján. Április óta minden munkanap a bányászhatok építésén dolgozik és négy hét óta vasárnap is munkába dili, volt amikor szombat reggeltől vasárnap délutánig egyfolytában dolgozott. Ezt is örömmel,boldogan tette, mert tudja, hogy milyen világ az, amilyent az ellenség szeretne visszahozni, ő már hét .éves kordban munkába kényszerült, kuláknak volt a rabszolgája, ma pedig tagjelöltje a Pártnak, DISZ-tag és a meszes: építkezés egyik legjobb ifjúmunkása. Itt bányászlakások készülnek, szépei:. Nagyon szép lesz mindegyik, hiszen az építkezés élenjáró dolgozol szinte minden tudásukat, igyekezetüket beleépítik ezekbe a házakba. Gungg Katal n átképzős volt. Most tette le a kőműves-vizsgát, itt, ezen az építkezésen vált jó szakemberré és itt vált kommunistává is. Most telt le a hathónapos tagjeiöltségi ideje és most adta be a tagfelvételi kérelmiéi. Faialnt emelt és jól dolgozott. — Úgy küzdünk itt, ahogy a bányászok küzdenek értünk — mondja. Briss Ferenc kőműves kót napja, a hófúvásban kéményt falazott. Nem akadt meg mégsem a munka, ö magi is dolgozott bányában, értékeli is a bányamunkát. Bizonyltja ezt, hogy bár később kezdett negyedmagával egy épületet cs a szomszédos épületek már egy emelet előnyben voltak, most már az ő házukon tető van, a másik kettőn még nincs. Briss elvtárs tagjelölt, visszaminősítették, mert nem tanult, nem képezte magát, most már tanul és kijavítja hibáját, jól dolgozik, így akar újból érdemes lenni a párttagságra. Az az öszfoajuszú, idős bányászelv- társ, aki meg mindig az út mentén álldogál, nem tudhatja, hogy több is történik itt annál, hogy a bányászlakóhá- zeíc sora nő ki itt a főidből. Itt emberek is nónek, javítják ki hibáikat é* lesznek kommunistákká.
