Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-09 / 286. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l *< sí i A KAI SZAMBÁM $ A aaffynfbrjvKt IHtayilswA 70 százalék* k«p hflaéftjutal- mal m% ér végén (3. o.) 2S0 mázsa lángért a ílptódl begyűjtési nap eredménye (3. o.) 30 millió forint Pécs 1961. éri költségvetése (3. o.) Befejezték erévl tervüket a Fr- rene-afcna bányászat (5. o.) A vérátömlesztésről és rákos daganatok kezeléséről tartott előadást Petrovszkij professzor Pécsett (5. o.) VH. ÉVFOLYAM. 286. SZÁM. ARA S0 FILLÉR J 4M EC YET PÁRTBI ZOTTJ ÄCÄf »IÄK la SZOMBAT, 1950 DECEMBER 9 Köszöntjük román vendégeinket Baráti szeretettel köszönti és foÍ adia a dolgozó magyar nép a lagyar—Román Barátsági Hétre érkezett román kormányküldöttséget élmunkásokat kultúrcsoporto. kát művészeket dolgozó parasztokat barátainkat A román és a magyar népet nemcsak a kormányok által megkötött barátsági szerződés szálai fűzik össze, hanem a szabad emberek testvéri jóbarátsága, őszinte szere- tete és egymás megbecsülése. Hazánkat népünket testvéri ba_ rátság tűzi nem csak a Román Népköztársasághoz, hanem valamennyi népi demokráciához. Pedig a felszabadulás előtt a népelnyomó rendszerek örökösen azon mesterkedtek, hogy szembeállítsák egymással a népeket, soviniszta uszítással eltereljék a figyelmüket saját keserves életűkről. A hatalmas Szovjetunió nemcsak szabadságot adott a népi demokráciáknak, da egyben megalapozta azok azilárd barátságát is. A népi demokráciákat összefűzi az a szeretet és hála, melyet népeik éreznek Sztálin elvtárs iránt, hogy a Szovjetunió levette nyakukról a fasiszta megszállók és saját uraik jármát és azóta is ezer és ezer formában segíti a népi demokráciákat a szocializmus építésének útján. A Román Népköztársaságban — éppúgy, mint nálunk —, hatalmas eredményeket ért el, hatalmas feladatokat old meg e dolgozók államhatalma a Párt vezetésével, a kommunisták áldozatos harcával. A Román Népköztársaságban december 3-án választották meg a népi tanácsokat, Újabb állomása ez annak a hatalmas fejlődésnek, melynek útján a kommunisták ve- aetésével és a Szovjetunió baráti segítségével biztosan halad & román nép. Milliók és milliók tettek hitet Romániában a népi tanácsok mellett és választották meg azt a 110 ezer becsületes, dolgozó tanácstagot, akik következetesen szolgálják * nép érdekeit az államhatalom gyakorlásában. A népi tanácsok megválasztásakor is bebizonyosodott, hogy a Román Népköztársaságban teljesen egyenrangú állampolgárok a nemzetiségiek is, akár a többi népi de. mokrácíában a sztálini nemzetisé£ i politikára épül a nemzetiségi érdés, ennek a politikának az alapja pedig a különböző nemzetiségek békés együttélése, teljes politikai és kulturális szabadsága. Ezrével választottak a romániai *épi tanácsba magyarokat, olyano. kát, akik megérdemelték ezt a megtiszteltetést, mint például Gerendi Gyula, a sztálinvárosi Szovrom traktorgyár esztergályosa, vagy Kiss Anna, a batizi Petőfi Sándor kollektív gazdaság dolgozója. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaságban élő románoknak is biztosítva van teljes egyenjogúságuk, Ügyes románlakta alföldi kőzsé. gckben román tannyelvű nemzetiségi iskolák működnek és a kullúr- kázakban románnyelvű könyvek és újságok tömege terjeszti a kultúrát bzok között, akik ezt a nyelvet belelik. Legbiztosabb jelei a két nép bánságának, hogy kölcsönösen betűijük és tiszteljük egymást és kiékeljük a szocialista építés terén tett nagy előrehaladást. A két nép barátságának fáklya- tejrdozói azok a kulturális küldött •ógek, melyek gyakorta _ felkeresik * tét ország fővárosát, ipari váró. sait, de falvait is. Nagy siker és *orró szeretet közepette szerepeltek A magyar kultúrcsoportok Romá- •lAbau és felejthetetlen emlékű sikert arattak a román népi művészet követei minálonk is. Pécsett például legutóbb több, mint tízezer ember tapsolta és éljenezte végig a 48-as téren a román belügyminisztérium kultűrcsoportjának szereplését A kulturális barátság további elmélyülését is jelenti a most kezdődő Magyar—Román Barátsági Hét, amelyre nagyszámú román művész jön Magyarországra, hogy bemutassák az új Románia megújho- dott és egyben a népi hagyományokhoz visszatért művészetét Az előadásokon kívül a rádió is nap, mint nap sugározza majd a román zeneművészet alkotásait bemuta. tásra kerül a mozik műsorában az első Magyarországon játszott román filmalkotás és több kiemelkedő alkotása jelenik meg a román irodalomnak magyar fordításban. Dolgozó népünk megismerkedhetik a román nép kulturális fejlődésével, amelyet jól visszatükröznek a statisztika számai, * A Román Népköztársaság rohamléptekkel hozza helyre a múlt bűnös mulasztásait. Csak ebben az esztendőben 700 ezer ember tanult meg írni-olvasni és amíg 1938-ban a román egyetemek 41 fakultásán 26,598 diák tanult, addig ma a román egyetemeknek 135 fakultása van, 48.615 hallgatóval. Természetesen a kulturális fejlődésnek szilárd gazdasági alapja van: a tervgazdálkodás. A Szovjetunió hatalmas és állandó segítségével az ipari termelés már 1949-ben felülmúlta az 1938-as össztermelést, míg ebben az évben már 40 százalékkal túlszárnyalta a román ipar a háború előtti színvonalat, A fejlődés töretlen ütemű. Magas teljesítményű olvasztókat. Martin-kemencéket helyeznek üzembe Hányadon és Vlahitán, Nagy textil gyárak épültek Aranyosgyéren, Botasaníban és Jasi- ban, Crajován transzformátor telep és gépgyár épült, megkezdődtek a bizaci „Vlagyimir Iljics Lenin“ vízierőmütelep munkálatai. Egyre több mezőgazdasági gépet gyártanak, már hatezer sajátkészítményű traktor szántja a földeket és ezer kollektív gazdaság működik az országban. Épül a román nép nagy békeműve, a Duna-feketetengeri csatorna és mértöldes tépésekkel halad előre az ország villamosítása. 1960-ra a Román Népköztársaság összes erőműtelepeinek teljesítő- képessége 2 millió 600.000 kw-ra emelkedik. Munkánk egy, célunk közös: a szocializmus felépítése és az ezért folytatott harcban szorosra, erősre kovácsolódik a két nép barátsága. Lomtárba, a történelem süllyesztőjébe került már a román és magyar feudál-kapitalisták maszlagja arról, hogy a _ Kárpátmedence népeinek érdekei összeegyeztethetetlenek. .4 népek érdeke egy, itt is és mindenütt. Egvre teljesebbé válik ez a felismerés. A népek érdeke közös: küzdeni a háborús buj- togatók és gyújtogatok, a rabszolgatartók, munkásárulók és a sötétség erői ellen, akik,a vallásos emberek érzületére építik terveiket. A román és magyar népnek is közös a barátja, közös az ellen-- sége. A román és magyar népnek is a legjobb barátja, segítője, példaképe a Szovjetunió, de barátja minden népi demokratikus állam is, beleszámítva a 475 milliós Kínát és még ezen felül milliószámra van- ,nak barátai szerte a világon az egyszerű, becsületes, békeszerető emberek. Kö^ös ellenségünk a háborúra uszító íroperHizmtts és déli határainkon a dollár legaljaüiraepélyesen fogadták Budapesten a Magyar-Román Barátsági Hétre érkezett román kormányküldöttséget A" Magyar 4« Román NépkSstáreaság lobogóival, a Magyar—Román Barátsági Hetet üdvözlő feliiatoifcal díszített ferihegyi repülőtéren pénteken délben megérkezett a Román Népköztársaság kormányküldöttsége, amely résztves* a Magyar-Román Barátsági Hét ünnepi eseményein. A román kormányküldöttség vezetője Eduard Mczincescu miniszter, a Román Népköztársaság minisztertanácsa mellett működő művészeti bizottság elnöke, tagjai: Mihail Rostanu, a román minisztertanács mellett működő kulturális alapítványok és intézmények elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, dr. Artur Kreindler akadémikus, orvosprofesszor, Bányai László, a Román Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, egyetemi tanár, a magyar népi szövetség vezetőségi tagja, Mihail Beniuc, a román írószövetség főtitkára, Maria Barbu, a külföldi kulturális kapcsolatokat ápoló román intézet ál- elnök o, Paraschiva Mate) álmunkás szövőnő, Ionescu State élmunkás esztergályos, Gheorge Achim földmfvea, a Siobozia Mandra községbeli kollektív gazdaság vezetőségi tagja. A román küldötteket a kormányé* a magyar dolgozó nép nevében Jó~ boiú Magda, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, a szeptemberben Bukarestben rendezett Román—-Magyar Barátsági Héten részt- vett magyar kormányküldöttség vezetője üdvözölte. — Népünk hónapok óta nagy érdeklődéssel várja a most meginduló Magyar—Román Barátsági Hetet — mondotta —, a szeptemberi bukaresti Román—Magyar Barátsági Hét folytatását Érdeklődése annak az őszinte barátságnak a megnyilvánulása, mely népünkben egyre mélyebb és őszintébb a román nép élete iránt. Megnyilvánulása annak az őszinte örömnek, amelyet népünk egyre inkább érez a román nép minden újabb politikai, gazdasági és kulturális sikerén. — Mi, akik résztvettünfk a bukaresti Barátsági Héten, tudjuk, hogy annak ünnepségei és hétköznapjai mennyire megerősítették népünk barátságát — Meg vagyunk róla győződve, hogy esi m mostani Barátsági Hét tovább erősíti népeink barátságát Minden, amit a román küldöttség tagjai megmutatnak dolgozóinknak, a virágzásnak indult román szocialista kultúrából, a román nép szocialista építéséből, erőg békemozgalmából, újabb forrásává válik népeink megbonthatatlan szövetségének, amely a Szovjet Hadsereg felszabadító harcai nyomán született meg s amelynek szilárd alapja ma ts népeinknek a szovjet nép iránti forró szeretető. Jóború Magda szavait a Szovjetunió, Sztálin, Rákosi Mátyás, Gheor- ghiu Dej és a román-magyar barátság éltetésével fejezte be. A magyar-román barátság megerősödése csapást már a háborús uszítok és lakájaik támadó terreire A román küldöttség nevében Eduard Mezincescu miniszter, a román művészeti bizottság elnöke válaszolt az üdvözlésre, '— A Magyarországon «orra kerülő Magyar-Román Barátsági Hét ünnepi eseményei még jobban hozzájárulnak majd a népeink közötti barátság megszilárdításához, hiszen népeink a nagy Szovjetunió önzetlen segítségévei, váll-váJl mellett építik a szocializmust — mondotta. — A Béke Hívei varsói kongresszusinak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett felhívása azt hangoztatja, hogy <* népeknek agyra jobban meg keS ismerniők egymást és' agyesíteniök kell baráti erőiket, hogy egyre erősebbekké váljanak az emberiség kincséért, a békéért vívott közös harcban. — A román-magyar barátság megerősödése csapást mér az amerikai és angol háborúra uszító imprialisták és lakájaik támadó elveire, ugyanakkor jelentékenyen előmozdítja d béke, a demokrácia és a szocializmus tab unnál: győzelmes harcát, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió és a tsagy Sztálin ÓH, — Éljen a dolgozó magyar nép és a román dolgozó nép barátsága — mondotta befejezésül — magyar nyelven. Az üdvözlő beszédek síhangzása után a román küldöttek a fogadásukra megjelentek meleg ünneplése közben hagyták et a repülőteret. Az országgyűlés nagy lelkesedéssel elfogadta a jövoévi költségvetést, az alkotmány három szakaszának módosítását és a béke védelméről szóló törvény] avaslatot Az országgyűlés péntdM ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Drahos Hajas elvtárs, az országgyűlés elnöke. Az országgyűlés folytatta az egyes tárcák költség- vetésének tárgyalását. Elsőnek az építésügyi minisztérium 195L évi költségvetését tárgyalta. A tárca költségvetését Gattyán János elvtárs előadó ismertette. — Az építésügyi minisztérium 1951. évi költségvetési előirányzata 33 millió 750.000 forint, ami a mult- évivel szemben 79 százalékos emelkedést jelent, — mondotta. Azután arról a felbecsülhetetlen segítségről szőtt, «melyet a nagy Szovjetunió a magyar építőiparnak nyújt azzal, hogy kitűnő mérnökeit, sztahánotns- táit a még ma is körünkben levő Maximenko elvtárssal és sztaháno- vista csoportját küldte hozzánk. A továbbiakban arról szólt, hogy míg a kapitalista országokban az építő- munkások ezrei vannak munka nélkül, nálunk az 1918 évhez viszonyít- va 1950-ben hét és félszeresére nőtt építőipari dolgozóink száma és munkaerőhiány lépett fel. Hangsúlyozta, hogy megszűnt az építőipar idény-jellege. A Szovjetunió felbeesfilhefeflcn segítséget ad építőiparunknak Ezután Köböl József elvtár», as építőipari golgozók szakszervezetének főtitkára mondott beszédet Ismertette a Szovjetunió támogatását és hangsúlyozta, hogy nagy segítséget jelent az építőipar számára a Magyar Dolgozók Pártja állandó támogatása. Rámutatott ezután, hogy az építőipar csak úgy tudja megoldani az előtte álló hatalmas feladatokat ha nagymértékben növeljük az építőipar gépesítését, ha rátérünk az előregyártóit elemek mennyiségének növelésére, és a nőket még nagyobb számban vonjuk be az építőipar szakmunkásai közé. A következő felszólaló Sándor László elvtárs, építésügyi miniszter volt. — Az építőipar — kezdte beszédét — 1950-ben két és félszer annyi építkezést végez el, mint 1949-ben, ugyanekkor a foglalkoztatott munkások száma csak ötven százalékkal több. 1949-ben sok dolgozót kellett elbocsátani a téli időszakban, míg az idén mintegy 20.000 szak- és segédmunkásra volna még szüksége az építőipamaik. Kézmű vés jellegű építőiparunk rálépett a nagyipari. fejlődés útjára. Ezután arról beszélt, hogy még mindig drágán építünk, majd hangsúlyozta, hogy egyik legdöntőbb feladat számunkra, hogy megismerjük a szovjet építőtechnikát. A* eddigi gyakorlattól eltérően yrész- lípus temeket” kell készítenünk. Fejleszteni kell építőanyaggyártó iparunkat. —A szocialista mtmteverseny, a Sztahánov-mozgalom fejlesztésére az építésügyi minisztériumban a szovjet tapasztalatok alapján sztaháno- vista-osztályt fognak szervezni. 1954-re többezer építészmérnököt képezünk Jti és azon leszünk, hogy minél több nőt képezzünk ki mérnökké, technikussá, építésvezetővé, gépkezelővé. — Meg vagyok győződve — fejezte be szavait — hogy az építőmunkásság erejét nem kímélve fog dől* gozni. Pártunk Rákosi elvtárs vezetésével, a Szovjetuniótól kapott állandó segítséggel időben, jól fogjuk elvégezni 1951-ben az ötéves tervben meghatározott feladatokat Ezután az országgyűlés az építésügyi minisztérium költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. Igazságszolgáltatásunk mind határozottabban lép a szocializmus útjára Ezután áttértek az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására. A költségvetést Seprényi Sándor elvíárs, előadó ismertette. Hangsúlyozta, hogy Igazságszolgáltatásunk mind fokozottabb mértékben tartja szem előtt népi államunk és társadalmi rendünk védelmét, erősítését és fejlesztését. Ezután elmondotta, hogy igazságügyi apparátusunkat úgy kell kiépítenünk, hogy az segítse országunkban a szocialista társadalmi viszonyok további fejlődését és megerősödését. Ezért a jövőben háromfajta bíróságunk lesz: ez országos illetékességgel bíró legfelsőbb bíróság, a megyei bíróságok és a járásbíróságok. Az igazságszolgáltatás egész vonalán bevezetésre kerül az egyfórumú jogorvoslati rendszer. A népi ülnököknek a büntetőbíráskodásban már megtörtént bevezetése és a polgári bíráskodásba 1951-ben történő bevezetése elsabb megfizetett kéme, a jugoszláv nép hóhéra: Tito. A magyar és román nép barátságát elszakíthatatlanná teszi, hogy mindhét nép hősies munkával felkészüléssel védelmezi legközösebb érdekét: a békét. Ez a szó pedig százmilliók előtt drága és értékes, amint ugyanezek a százmilliók előtt gyűlöletes a háborús gyújtogatok: Truman, Mac Arthur, Marshall cs Tito megvetett neve. A közös munkát segíti, a közös békeharcot erősíti, a Szovjetunió szeretőiét mélyíti el és a közös ellenség iránti gyűlöletet szítja még izzóbbá a Magyar—Román Barátsági Hét, amelynek eseménysorozata alkalmat ad dolgozó népünknek, hogy megismerje román barátaink szocialista építés, alkalmat ad népeink barátságának további erősítésére.
