Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-09 / 286. szám

2 N A F L Ő 19SŐ DECEMBER 9 Anyagi megerősödésünket bizonyítja pénzügy* tárcánk költségvetése tot követöleg rátértek a pénzugy­Nngy fejlődést ért el közfekedésünk és postánk rítust ároktól a jobboldalt *20 ci ál de­mokratáktól és veink egy húron pen- düiö fasiszta elemektől, akik fékezői voltak igazságszolgáltatásunk fejlődé­sének. Ezután a bűnügyi statisztika ada­tait ismertette, majd hangsúlyozta, hogy a bűncselekmények szama roha­mosan csökken, ugyanakkor a bűn- oselekmónyeken belül bizonyos fajta gazdasági, különösen közellátási jel­legű bűncselekmények jelentős száma ara figyelmeztet, hogy az ellenség most elsősorban a gazdasági és közel­látási iránion próbál állandóan tá­madni. — A magyar jogászok büszkék le­hetnek arra — mondotta befejezésül, — hogy u varsói Békevilágkongresz- s?.us felhívására válaszolva, parla- mentünk elsőnek iktatta törvénybe a béke védelmét. Az igazságügyi tárca költségvetésé­hez ezután Halász Aladár szólt hoz­zá. Az országgyűlés az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. kánk lendül-ete. A beruházás számai arra figyelmeztetnek, hogy feszült és élesedő nemzetközi helyzetben élünk, és szent hazafias, kötelessé­günknek teszünk eleget, amikor honvédelmünket erősítjük. — Tudomásul kell vennünk, hogy Amerika éppen most jelentős anya­gi segítséget nyújt Titonak. Nem csinál titkot belőle, hogy Titot azért segíti, mert Tito hadseregében a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen fordítható jelentős katonai erőt lát. Minket senki és semmi nem tántoríthat el következetes béke- politikánktól. De éppen békeakara- tuv.kw-ak tartozunk azzal, hogy ha­zánkat megdönthetetlen bástyává építsük ki a Szovjetunió vezette békatábor frontján. Friss István elvtárs beszéde után az országgyűlés tagjai a pénzügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadták. •agedhotbüenné teszi, hogy a nehéz­kes, bonyolult, a dolgozó nép szá­mára érthetetlen bűnvádi és polgári eljárás tőrtvényelt hatályon kívül he- fyezzük, új bűnvádi és polgári per­rendtartást készítsünk. Befejezésül hangoztatta, hogy igaz­ságszolgáltatásunk rendkívül jelentős feladatok megoldása előtt áll s ezért behatóan tanulmányozzuk és figye­lemmel kísérjük a Szovjetunió jogal­kotását. — Az igazságügyi tárca költségve­téséhez Orbán. László elvtárs szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy igazság, szolgáltatásunk mind határozottabban rááll a szocializmus útjára. Ez évben kikerültek már az egyetemekről az első munkás származású jogászok, megjelentek az első női ügyészek is. Többezer népi ülnök vett részt a bí­róságok munkájában u esősorban az ö működésüknek köszönhető, hogy büntetőbíróságaink az osztály harcnak, a béke védelmének, a szocializmus építésének éles fegyverévé váltak. Megtisztították az igazságügyi appa­mínisz tórium 1951. évi költségveté­sének tárgyalására. A tárca költségvetését Gerencsér György elvtárs előadó Ismertette. Hangsúlyozta, hogy az 1950-es év folyamán bekövetkező erőteljes fej­lődés hatalmasan megnöveli az 1901-ben várható bevételek összegét. • így a termelés jelentős jelfutása elsősorban a forgalmiadó bevétele­ket. növeli meg, amelyeknek elő­irányzata az 1950. évi 8.1 milliárd- ról 1951-ben 14.1 milliárdra emel­kedik.-Ezután részletesen foglalkozott a jövő évi költségvetés bevéteti, ki­adási és beruházási részével. A tárca költségvetéséhez Friss Ist­ván elvtárs szólt hozzá. Ismertette a beruházási előirányzatunkat és meg­állapította. a számok mutatják, hogy anyagi megerősödésünkkel együtt fokozódik a szocializmust építő mun­Ezután áttértek « közlekedés- ée postaügyi minisztérium költségveté­sének tárgyalására. A tárca költségvetését Hajdú Rezső előadó ismertette. Az idei őszi csúcs­forgalom lebonyolításának idején a közlekedés dolgozói a megnövekedett forgalmat zökkenőmentesen bonyolí­tották le. Az 1948-os 14 napos kocsi­fordulót az ezévi őszi csúcsforgalom­ban három és fél napra szorítottál! le, töt iút ezen, a háromnapos kocsifor­duló időt is elérték. A közlekedés- éa postaügyi tárca 1951. évi költségvetését az önköltség csökkentése, a bürokrácia kiküszöbö­lése jellemzi. A tárca költségvetése a tavalyihoz képest 232 millió iorintnyi csökkenést eredményez, azonban ez a. csökkenés úgy volt elérhető, hogy •gyes feladatok elvégzése más szer­vek hatáskörébe került. A közlekedési tárca költségvetésé­hez Gáspár Sándor elvtárs, a vasuta­sok és hajósok szakszervezetének fő­titkára azólt hozzá, aki részletesen foglalkozott a közlekedés eredményei­vel, fejlődésével. — Az élenjáró szovjet sKlahávovis­ta vasutasok példája nyomán széles­körű munkaverseny-mozgalom Indult meg vasutas dolgozóink körében. A kétezer tonnás mozgalom megindulá­sa óla ez év október végéig mintegy 7.5 millió forint értékű megtakarítást ért el. Az 500 kilométeres mozgalom ugyanakkor 20 millió forinfos meg­takarítást eredményezett öntudatos vasutasaink a szénmegtakarítási moz­galommal havonta 400 vagon szenet juttattak vissza népgazdaságunknak. Elmondotta ezután, hogy az utazás jobbá, előnyösebbé tétele érdekében a fővonalakon a gyorsvonatok utazási sebességét 70 kilométerről 83 kilo­méterre, a sebesvonatokét 65-ről 75 kilométerre, „a személyvonatokét 62- ről 07.5 kilométerre, a tehervonatok sebességét pedig 36-ról 40 kilométer­re emelik.. . Ezután a posta megnövekedett for­galmáról elmondotta, hogy a távho- szélő-állomások száma 28.9 százalék­kal, a rádióelőllzetóf; száma 12.3 szá­zalékkal haladja meg az elmúlt évit. A továbbiakban a mélyépítő ipar fejlődéséről, munkájáról, majd a te­hergépkocsiforgalom és a vizi szállí­tások növekedéséről, valamint a bel­földi lógiforgalom fejlődéséről számolt be. A Magyar Dolgozók Pártja és a maga nevében a költségvetést elfo­gadta. Ezután az országgyűlés a közleke­dés- és postaügyi minisztérium költ­ségvetését általánosságban és részle. felben elfogadta. haladásunknak a siocfafizmus építé­sénél. Hidas István elvtárs beszédét hosa- szantartó lelkes taps fogadta, majd az országgyűlés tagjai egyhangúlag elfogadták a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvény javaslatot. l)ék<evédelmi törvényünk njubb fegyver íes-at a bckdiarchan Ezután megkezdték a béke, védel­méről szóló törvényjavaslat tárgya­lását. A törvényjavaslat előadója Szabó Pál író volt, aki felolvasta ti javaslat szövegét: A Magva? Népköztársaság Ország- gyűlése unnak tudatúban, hogy a há­ború az emberiség mérhetetlen szen­vedésének forrása, felismerve, hogy a meguüvckedett háborús veszély elhá­rítása világnézeti meggyőződésre való tekintet nélkül az egész emberiség közös érdeke és hogy a béke biztosí­tásához szükséges a világ békeszorelő népeinek közös összefogása, megfon­tolta a Béke Hívei Ii. Világkongresz- szusának felhívását és magáévá tette azt a megállapítást, hogy a háborús propaganda súlyosan veszélyczlcfl a nemzetek békés együttműködését. Ezért .a Magyar Népköztársaság Or- staggyűlése elhatározta, hogy a béke védelmében a törvény szigorával sújt le a háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik. 1. §. A népek békéje ellen irányuló bűntettet követ el, oki szóban, írás­ban, sajtó, rádió, film útján, vagy bármilyen más módon háborúra őszit, : egyébként háborús propagandát fejt ki, vagy a háborús propagandát elő­mozdítja. , 2. g. Az 1, §-hnn megbatározott bűntett elkövetőjét 15 évig lerjedhelő börtönnel és vagyonelkobzással kell büntetni. Szabó Piti ezután részletesen fog­lalkozott a békéért folytatott harc száz 1'» százmilliókat • mozgósítód mozgalmával, a háborúd nezitók egy­re vadabb provokációjával. Hangsú­lyozta, hogy békevédelmi törvényünk újabb fegyver lesz a bé-koharcban. A békevédelmi törvényünk olyan idő­ben lépett ‘életbe, amikor még fris­sen élnek ar. emberek emlékezetében a II. Békevüágkongreeezuenak, a vi- j lág lelkiismeretét felrázó eseményei.! — Még csak most kezd hatni az ott hozott határozatok diadalra vezető ereje. Hazánkban ie új tömegek lép­nek a békemozgalom «óraiba az ed­digiek mellé. Békéért küzdő népünk abban a hatalmas, az emberiség több­ségét magában íoglaló táborban ha­bul. amely egy közös nyelven, a béke nyelvén beszól: azon a nyelven, amelyre a nagy Sztálin tanítja meg az egész világ békére eévárgó dolgo­zóit. Szabó Pl! beszédét hosszantartó, leik«» taps fogadta, A képviselők szűnni nem akaró, fergeteges tapsvi­harral juttattál: kifejezésre a magyar dolgozok vágyát és szilárd elhatáro­zását: , megőrizni és megvédeni hé- kénket, ország épít 6 munkánk előfel­tételét és kemény ököllel lesújtani azokra, akik az imperialisták sötét tervei szolgálatában békénket hánúly módon veszélyeztetik. Az országgyűlés tagjai ezután egy­hangú lelkesedéssel elfogadták a bé­ke védelméről szóló törvényjavasla­tot, majd Drahos Lajos elvtárs elnök az országgyűlés ülésszakát berekesz­tette. Farkas Mihály honvédelmi miniszter parancsa Bem József tábornok halála századik évfordulója alkalmából 1848—49-es dicső szabadságharcunk nagy forradalmár hadvezére, Bem József tábornoki halála 100. évforduló­járól emlékezünk meg. Néphadsere­günk a 48-as honvédség ragyogó ha­gyományainak örökségéhez híven sói­ba el nem homályo&uló példaképének tekinti Bein tábornok forró hazasze­retetét, forradalmi nemzetköziségét, a népek szabadságáért vívott harcban tanúsított önfeláldozását, kliviíló ka­tona: vezetését. Az évforduló alkalmából engedélye­zem, hogy a 29. honvéd tüzórezred, mint a kiképzésben legjobb eredményt élért tüzérei akidet, a .-Bem JóxsdE­tüzérezred'“ nevet viselhesse, egyúttal az ezred zászlajára szalagot adomá­nyozok. A 29. honvéd tüzórezred harcosai és tisztjei legyenek továbbra ia mél­tók: Bem József tábornokinak a 48-as honvédek forrón szeretett ,,Bem apó"- jának ténye- kaditetteilkel övezott ne­vére és honvédségünk minden alakula­tával együtt még nagyobb odaadás­sal készüljenek tel arra, begy a ha­talmas Szovjetunió vezette beketábor- ban becsülettel megállják a helyüket. FARKAS MIHÁLY s. U. vezérezredes, a Magyar Népköz­társaság honvédelmi minisztere. A kormány jeleni ős kedvezményeket biztosít az ingatlanaikat felajánló kétlaki munkásoknak A minlsztertanács Dobi István el­nökletével pénteken délelőtt ülést tartott A népművelési miniszter elő­terjesztésére a minisztertanács elha­tározta, hogy Bem Józsefnek, a 48-as szabadságharc hős tábornokának ha­lála 100. évfordulója alkalmából de­cember hó 10-én, vasárnap a buda­pesti Bem-szobornál koszorúzást ün­nepséget rendez. A minisztertanács az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a város- és község-rendezésről foga­dott el törvényerejű, rendeletterveze­tet. A földművelésügyi miniszter elő­terjesztésére a minisztertanács ren­deletet fogadott el az ipari munkások, bányászok és közlekedési alkalmazot­tak ingatlanainak az állam részére történő felajánlásáról. A rendelet az ingatlanlelajánlás esetén a leiajánlók részére jelentő3 kezdvezményeket biz­tosít. A minisztertanács jóváhagyta az 1951. évre szóló magyar-finn árucse- reforgalmi egyezményt. A Kínai Népköztársaság elleni harúg vádaknak nincs sem erkölcsi, sem politikai, sem jogi alapja — mondotta Visinszkij eivtárs az ENSZ közgyűlésén Szerdán délelőtt vitatta meg az ENSZ közgyűlése a hat ország (Kuba, Norvégia, Nagybritannia, USA, Fran­ciaország és Ecquador) javaslatát, amely a ,,Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának koreai be­avatkozása" című kérdésnek a köz­gyűlés napirendjére való tűzését kí­vánja. Az ENSZ főbizottsága decem­ber 5-én — az ,USA nyomására — úgy döntött, hogy a kérdést napi­rendre tűz; ós a politikai bizottság elé utalja. A december 6-i délelőtti ülés vitá­jában a Fülöp-szigeti Romulo bizo­nyítani próbálta, hogy Koreában nem önkéntesek, hanem állítólag a Kínai Népköztársaság reguláris csapatai harcolnak. Visinszkij eivtárs, a szovjet kül­döttség vezetője rámutatott, hogy mindenki szeme láttára már öt és fél hónapja tart az amerikai csapatok véres, fegyveres intervenciója a ko­reai nép ellen. Meggyőző érvekkel bizonyította, hogy az USA igyekszik elvonni a világ közvéleményének fi­gyelmét azokról, akik a koreai véres eseményekben valóban bűnösek. Az USA kormánya nem átall agresszív cselekményeket elkövetni a Kínai Népköztársaság ellen sem. Hangsúlyozta Visinszkij elvtárs, hogy a javaslat szerzői és védelme­zői semmivel sem tudják bizonyítani a KSnal Népköztársaság központi né. pi kormányának ú. n. koreai beavat­kozását. —- Ezeket a vádakat a világ közvé­leményének becsapására és az ame­rikai erői fegyveres intervenciójának álcázására akarják felhasználni. A Szovjetunió küldöttsége tiltakozik az ellen — hangsúlyozta befejezésül Vi­sinszkij elvtára —, hogy a kérdést napirendre tűzzék, mert annak nincs sem erkölcsi, sem politikai, sem jog* alapja. Gaida, csehszlovákiai küldött rá­mutatott arra, hogy nincs és nem is lehet semminemű tény, vagy bizonyí­ték arra vonatkozóan, hogy kínai részről intervenció történt Austin, az USA képviselője felszó­lította a közgyűlést, vizsgálja meg a kérdést, mint „fontos és sürgős problé­mát.“ Wierblowald, lengyel küldött hang­súlyozta, hogv az Egyesült Államok panaszával arra törekszik, hogy a fe­lelősséget a bűnösről az ártatlanra hárítsa. A lengyel küldött felszólalása után szavazásra került sor. A közgyűlés a hat ország javaslatát ötvenegy szava­zattal öt ellenében elfogadta. Tartóz­kodott a szavazástól India, Indonézia, Burma és Afganisztán, Ezzel a közgyűlés teljes ülés« vé­gétért. A nehézipari minisztériumot kettéválasztják és felállítják az élelmezési minisztériumot Ezután az országgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel elfogadták az 1951. év. re szóló költségvetési javaslatot és megkezdték a benyújtott két törvény- javaslat tárgyalását. Az ülésre idő­közben megérkezett Rákosi Mátyás •ivtáre, az MDP főtitkára. Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság El­nöki Tanácsénak elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholy­ban megjelentek J. D. Kiszeljov elv­társ, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a baráti államok dip­lomáciai testületének képviselői. Elsőnek a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A tör­vényjavaslat előadója Hidas István eivtárs, a Budapesti Pártbizottság tit­kára volt. — Az Önök előtt fekvő törvény- javaslat az alkotmány egyes pontjai­nak módosítását tartalmazza — mon­dotta Hidas István elvtárs. — A tör­vényjavaslat tartalmazza a nehézipa­ri minisztérium kettéválasztását, ko­hó- és gépipari, valamint bánya- és energiaügyi minisztériumra. Tartalmaz­ta az élelmezési minisztérium felállí­tását, a népjóléti minisztérium helyé­be egészségügyi minisztérium szerve­tését. továbbá az igazságügyi szerve­tet átalakítását, a tanácsrendszerrel való szervezeti l'apcsolat megteremtő­ié érdekében a felsőbíróság és a lő. államügyészség megszüntetését. — A javaslat értelmében, tehát mó­dosításra kerül az Alkotmány 24., 36. és 39. fa. Ezulán Hidas elvtárs részletesen megindokolta, hogy mi tette szüksé­gessé a módosítást. — A megnövekedett követelmé­nyekkel a szervezet mai formája — a nehézipari minisztérium — csak ne­hezen birkózhat meg. Ezért szükséges, hogy megosszuk a nehézipari minisz­tériumot és létrehozzuk a kohó- és gépipari, valamint a bánya- és ener­giaügyi minisztériumot és ezzel nép­gazdaságunk legdöntőbb területein az irányítás munkáját alaposabbá, kor­szerűbbé, átfogóbbá tesszük. Az élelmezési minisztériummal kap­csolatban ezt mondotta: — Eddig az élelmezés problémájá­val a könnyűipari, a földművelésügyi és belkereskedlmi minisztériumok fog­lalkoztak. A közellátás területén mu­tatkozó nehézségeket jobban le tud- ju küzdeni, a fokozódó igényeket jobban ki tudjuk elégíteni, ha a köz- ellátás kérdéseivel egy állami szerv, az élelmezési minisztérium foglalko. zik. Ezért vált szükségessé az élel­mezési minisztérium felállítása. Vé­gül a népjóléti minisztérium átszer­vezéséről, valamint a felsőbb bírósá­gok *'s főállamügyészsógek megszün­tetéséről szólott Hidas elviárs, aki beszédét így fejezte be: — örömmel üdvözöljük, hogv el­jött már az az idő, amikor alkotmá­nyunk egyes pontjait gyors és egész­séges fejlődésünk következtében meg kell változtatni, örömmel tesszük meg ezt a javaslatot, mint bizonyítékát Pártunk helyes politikájának, gyors 4 koreai népi hadsereg és a kínai önkéntesek a& egéss fronton üldözik a visszavonuló amerikaiakat és iissinmanista bandákat « Ilína népe ííjjong-ó Srőinmcl ünnepli rieenjan ffelsasibadíiásáU A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság népi hadseregének főparancs­noksága jelenti december 7-én: A népi hadsereg csapatai és a kínai önkéntesek az egész fronton üldözik a visszavonuló amerikai és délkörén! csapatokat. A koreai népi hadsereg csapatai és a kíuai önkéntesek felszabadították Phenjan városát. A súlyos vesztesége­ket szenvedő ellenség folytatja vissza­Örömtüntetések Phenjan felszabadításának híre újongó örömmel töltötte el Peking la­kosságát. A városban közlekedő villamosko­csikat feldíszítették és mindegyiken ott áll a felirat: ,.Phenjan felszaba­dult." A diákok és a munkások rög­tönzött ünnepi gyűléseket és felvonu­lásokat tartottak. A kínai lapok első oldalán közük Phenjan felszabadításá­nak hírét. A Zsenminzsibao megállapítja, hogy e nagy győzelemben a kínai nép aka­rata és hatalma nyilvánul meg, a győ­zelem bizonyítja, hogy a kínai önkén­Tonulását dél felé. A Koreában tevékenykedő törők, úgynevezett „önkéntes“ brigádot csak­nem teljesen szétverték. Hamhintól északra megsemmisült a két bekerített amerikai hadosztály jelentős része. A megsemmisitésükért vívott harc tovább folyik. A keleti partvidéken a népi hadsc reg egységeinek nyomása alatt az el­lenség folytatja visszavonulását. Kína váranalhan tesek népi mozgalma igazságos moz­galom. >' A Kuanminzsípao hangoztatja, hogy; Phenjan felszabadítása bízonyí­As amerikai katonák h kivonását Az amerikai sajtó beszámol arról, hogy a koreai népi hadsereg egységei és a kínai önkéntesek teljesen {elmorzsolták azl a török brigádot, amelyet Washington kö­vetelésére küldött a törők kor­mány Koreába. A Newyork Journal and American megállapítja, hogy az amerikai pa­rancsnokság ágyútöltelékként használ­ta fel a török kalóriákat, arra kény­téka a népi erők legyőzhetett«»- cégének. Ez a győzelem — teszi hozzá — »ok­kal kedvezőbb feltételeket teremt most a koreai kérdés békés rendezé­sére, Phenjan felszabadulása alkalmából tömegtüntetéseket rendeztek Tiepcin- ben, Sanghájban, Mukdenben, Kanton­ban s Délkína több más közigazgatási központjában. Ezek a tüntetések ki­fejezték a lakosság minden rétegjének egységét a nemzeti függetlenségért, * világ békéjéért és a nemzetközi biz­tonságért vívott harcban. 'tsaáíartosói a csaltatok követelik szerttették. őket, hogy fedezzek az amerikai főerők visszavonulását. Mint Newyorkból jelentik Bírmíngkamban a Koreában har­coló amerikai katonák hozzátarto­zói gyűlési tartottak, ahol köve­telték az amerikai csapatok azon­nali kivonását Koreából. Követelésüket távirat formájában el­küldték Trunianhoz, az Egyesült Ál­lamok elnökéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents