Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

*3 K P % Ő 1950 DECEMBER 31 NepliaiiäSei*eg,ti«fiJk; ikátoitM Jkésziilnek sa DISZ-ve®eíőségeli: ütegrálaszta^ára Bödör József szakaszvezető bajtára Mellén kis jelvény. Piros-fehér-zöld zászló, bernne ötágú vörös csillag, raj­ig, aíanybetük: DISZ. Bodor baj társ szereti ezt á kis jelvényt, megbecsüli az ifjúsági szervezetet. Most is a DISZ vczetőségválasztásokről beszél. ■y— Olyan baj társakat választunk a vezetőségibe — mondja —, akik eddigi mankójukkal bebizonyították, hogy ér­demesek a bajtársak bizalmára, akik a kiképzésnél, a tanulásnál, a politikai műnkéből, a bajtársiasságban példát mutatlak. Figyelemmel hallgatják a baj társak Bödör szakaszvezetöt, hiszen vala­mennyien fiatalok ,sokan közülük tag­jai is a Dolgozó Ifjúság Szövetségé­nek, aki pedig nem tagja, az a veze- !őségválosztásokig igyekszik a felvéte­lét kiérdemelni. — A téli kiképzésben is a DlSZ-ta- poknak kell élen/árniok, — folytatja BSdör baj társ —, megmutatva, hogy a Párt legjobb segítői úgy az oktatás, mint a tanulás és a munka frontján a honvédség DISZ-szervezetének tagjai. folyik már az egysé­gen belül a felvilágo­sító, tudatosító mun­ka. Minden bajtárs ismeri már'a DISZ jelentőségét, a vezetőségválasztások fontosságát. Minden baj társat figyel­meztettek a népnevelők: — Nézzétek meg jól azokat, akiket a vezetőségbe ajánítok, hogy a legjobb bajtársakat válasszuk meg a januári taggyűléseken. ' Kidolgozott mankaterv alapján ké­szítik tlő a taggyűléseket. Vezetőségi ft! és, majd aktívaülések előzik meg a vezctőoégválasztást, ezenkívül közvet­len a taggyűlés előtt röpgyüléseket is tartanak. Ha megkérdezzük akárme­lyik baj társat, hogy kinek köszönhető á pontról-pontra kidolgozott ütemterv, a jó agitációs munka, a vezetőségvá- laeztó taggyűlések előkészítésének si­kere, egy szót felelne rá: 1 Eiy hónapja A Pártnak! ' Ezt mondja Bödőr Jó­zsef is, aki az előkészítő munka minden egyes szakaszát megbeszélte az egység párt- titkárával, Pintér József őrmester baj­tááneL — ö adta meg a mnnkaterr irány­elveit — mondja Bödőr baj társ —, a Párt tagjai segítettek bennünket mun­kánkban. Horváth József őrvezető is itt ül a figyelmesen hallgató bajtársiak között. Mikor a Pártra fordul a szó, közbe­rH- . — fin azért léptem az ifjúsági s*cr- vaeethe, bogy párttag váljon belőlem. A Komszomol útját járó DISZ-ben a komszorr.olcokhoz hasonlóvá akarok lenni. Már a belépésem óta eltelt há­rom hónap alatt is sokat fejlödteri, de az új vezetőség megválasztása után még erősödni is fog a szervezeti élet, részveszek a politikai körök foglalko­zásán és a kultúrmunkában én is. — Karácsonyra otthon voltam sza­badságon — meséli Horváth bajtárs, — mikor bevonultam, Egyházashetyén 80 tagú tszcs-t hagytam. Most meg 135 tagú csoportot találtam. Mindenütt ro­hamos a fejlődés és az újjáalakuló DISZ-szervezetek ezt a fejlődést a honvédségen belül is meggyorsítják. is akadnak a be­szélgetők között, akik még nem tagjai az ifjúsági szervezetnek. Fer- jancsik Gyula bajtárs, az óbudai Goldberger villanyszerelője úgy a ki­képzésben, mint a politikai képzésben igyekszik jól kivenni részét, hogy ki­érdemelje a DISZ tagsági könyvet. — Tudom, hogy a szolgálat ellátá­sában ia, a társadalmi munkában is fokozott erővel kell dolgoznom, ha az ifjúsági szövetség tagja leszek — mondja és én már most réezveszek a kultúrmunkában, a falujárásban, hogy minél előbb felvegyenek a DISZ- be. A legjobb bajtársakat, a legképzet­tebb honvédeket jelölik néphadsere­günk katonái a DISZ-vezetőségekbe. Pető István tizedes bajtársat, aki mint DISZ-titkár is megállja a helyét, munkájáért, a szolgálat kifogástalan ellátásáért többször dicséretet kapott.- Sztálin elvtárs | könyvjutafom­---------------­------------;s részesült — tesz i hozzá Bödőr bajtárs. Pín;c8 László tizedesről is mint Jö­vendő vezetőségi tagról beszélnek a baj társak. Mindenki tudja, hogy a kul- túlfelvilágosító szoba feldíszítése az ő kezemunkáját dicséri, hogy fegyelme­zett, jó katona. És így tárgyalja le részletesen a körlet a vezetőségválasztást De bármelyik szobáját is néznénk meg a nagy laktanyának, nem talál­hatnánk, olyan helyet, ahol ne be­szélgetnének a vezetőségválasztásról. Párttagok, pártonkívüliek, minden baj­társ érdeklődéssel, jobb munkával, komoly tanulással készül a taggyű­lésre. Azok is, akiknek mellét még nem díszíti a vőröscsillago«, nemzeti- színű DISZ-jelvény. Készülnek ök is kitölteni a belépési nyilatkozatot­öiyan hajtások Vidám szilveszterrel köszöntik dolgozóink a második tervevet Vidám, bizakodó, derűs szilveszter_ re készül az ország és készülnek a pécsi dolgozók Is.' A készülődést szó- szerint kelt érteni, mert szombaton már meglátszott a város képén, hogy közeledik az újesztendő. Visitozó ma­lacokat vittek itt is, ott is a hónalalt és egy-egy malactulajdonost százan is megállítottak, hogy mennyiért vet­te. Általában 30—40 forint volt a malac ára. Alapos „pusztítást" vitt végre a vásárlóközönség az italáruban Is. A Népboltokban újból meg kellett töl- teni az italospolcokat, mert már déllelé kifogytak róla az üvegek. A nagyarányú vásárlásból arra lehetne következtetni, hogy a pécsiek otthon szilvesztereznek, de ez nem így van, mert inkább otthon is, meg másutt is. A színház 11 órai szilveszteri kaba­réjára már pénteken nem lehetett le. gye* kapni, de az üzemekben, hiva­talokban és vállalatoknál több he­lyen csoportosan megbeszélték, hogy hová mennek szórakozni, esetleg pendlizni. Egyes helyeken „önállósították” magukat, így a Bőrgyárban Is az MNDSZ szervezett családi estet ren­dez műsorral egybekötve este nyolc­tól reggel ötig. Több helyen márcsak azért nem rendeztek családi estet, mert nem kaptak zenét, olyan kereslet volt ze­nészekben, ami hihető Is, mert a Ven­déglátó Vállalat zenés-táncos szil. vesztet estét rendez a Tettyén, a Hullámfürdő vendéglőben, a mec'sek- szabolcsl Népbülíében, a Jókai-lérl étteremben, a Bajcsy Zsillnszky-últ, Piac-téri és a Budai vámnál lévő ven­déglőben. Zenés szilveszter lesz a Nádor, étteremben és a Pannónia pincében is, de most már asztalfoglalás nélkül és így azok Is kaphatnak végre he- fyek akik nem folyamodnak az „elő kelő“ asztalfoglaláshoz. Vidám szilveszter ígérkezik, jó­kedvű, de nem dorbézoló, hisz ezen az éjszakán sok-sok helyen a poha­rakat az ötéves terv második évének sikerére kocintják. Bányászol», Ipari munkások példáját követve dolgozó parasztságunk a begyűjtésben vigye győzelemre a tervet ötéve» t«rvfink első évének végére értünk. A dolgozók kettőzött erővel álnak harcba a szebb holnapért. A mezőgazdasági termelés bizony elmaradt az ipar, a bánya mögött, még nem teljesítettük a kiszabott tervet. Vannak jó eredményeink, de koránt­sem mondhatják ezt el általában. Ez még nem elég. A termelő munkát csali békében lehet eredményesen fejleszteni, így hát Koroe összefüggés van a terv és a békéért folytatott harcsak kö­zött, annyit tettünk a békéért, asnecnytro eleget tettünk begyűj­tési kötelezettségünknek. Példának állíthatjuk a pécsváradi tárás dolgozó parasztságát a megye «lé, mert legjobb eredményt érték «1 a' knkoricabegyüjtésben a begyűj­tési héten. Összeredményűk is a leg­jobbak közé emelte a járás dolgozó parasztságát, mert 66.2 százalékban tettek eléget a terv teljesítésében. A járásban legjobb Kátoly dolgozó pa- raaztságának eredménye, de jók még Márfakéménd, ahol 15 mázsa májusi morzsolta*, gyűjtöttek be a begyűjtés hetén, Mecseknádasd, ahol maguk a tanácstagok jártak elől jó példával, Hidason 89 mázsa jött be, Hosszuhe- tény, ahol annak ellenére, hogy a iah» lakossága dőntő többségben bá­nyász. mégis 21 mázsát gyűjtöttek be, vagy Szellő, ahol a kátolyi legjobb begyűjtők győzték meg a dolgozó pa­rasztságot kötelességük teljesítésének fontosságáról, és 32 mázsát vittek be. Vagy Berkesd község dolgozó pa­rasztságának példáját nézzük: 3.231 kiló kukoricát gyűjtöttek be a kuko­rica héten­A komlói járásban a mágocsi dol­gozó parasztok értek cl jó eredményt mert . » tanács tagjai mindenkor jó pél­dával jártak előL Dalos Jótzsef tanácstag 100 kilő bú- rti *s *t)0 Irflő horgon vét, Vtrg* T-*­jos tanácstag 100 kiló búzát, Németh András, Pataki János, Cinege Rudolf, Mohos Mihályné, a tanács tagjai 50— kiló búzával járultak hozzá az eddigi jó eredményhez. Ficsor Józsefné 00 kilót és Deák Jánosné tanácstag 50 kiló burgoifyát adtak be. A jó példák mellett vannak rosszak is, as ellenség a támadásról soha­sem feledkezik meg Pereked községben sem. Fogas Mihály kuláknál 30 mázsa el­rejtett kukoricát találtak, de ez a példa nemcsak Perekeden fordult elő, hanem megyeczrrte. Fokozott éber­séggel kel! őrködni a kulákok és spekulánsok felett, mert még mindig vannak fekete források, ahonnan a kukoricát viszik a város felé, hogy ott méregdrágán eladják. Le kell csapni keményen a ktdá- kokra és a spekulánsokra, hogy ne legyen módjuk és kedvük al­jas módon a dolgozókat kiszipo­lyozni Az ellenség támadása «ok esetben teret kapott a helyi tanácsokban is, így például a palotabozsoki tanács­nál megállapították, hogy nincs kuko­rica és nem lehet begyűjteni, de erre keményen rácáfolt a kukorica hét eredménye, mert még 25 százalékkal emelkedett a begyűjtött mennyiség. Ez a példa arra tanít, hogy terv végrehajtását csak kemény akarattal becsületes munkával lehet elírni, — akkor, ha a cél tisztán áll előttünk. Már pedig előttünk tiszta a cél, csak abban az esetben történhet hiba. ha az ellenség, a kulákok és cinkosaik hangja is érvényesül, mint ezt hibá­san a palotabozsoki tanácsnál is megengedték. Az eredményeket összefoglalva, meg kell állapítani, hogy a pécsváradi járás eredménye sem született harc nélkül, A járás} párlbizottság alaposan ki­dolgozott tervvei segítette a begyűjtés sikerét a sellyci járás példájára és most ezt a harcot tovább viszik, még többet, még jobb eredményt akarnak elérni. Példájukat követni kell az egész megyének. Kedden nyílik meg a Művészeti Alkotások Vállalat első vidéki üzlete Pécsett Befejezéshez közeledik a Művészeti Alkotáfck V. pécsi új üzletének mun­kálatai. Mint ismeretes, a népművelé­si minisztérium új vállalata ezelőtt egy hónappal kezdte meg első vidéki fiók- iának megnyitási munkáit Pécsett. A Művészeti Alkotások V. célja, hogy a népművelési minisztérium irányítása alapján ellássa üzemeinket, vállalata-' inkát és intézményeinket művészi de­korációkkal, képekkel, szobrokkal, de­korációs anyaggal, slb, Az üzlet .násik célja az, hogy dolgozóink egyre foko­zódó lakásszépítő igényeit jó, szocia­lista és haladószellemü művészeti al­kotásokkal festményekkel, szobrok­kal. lakharendrrést Mrgv»1rk»* Hdf­gítse. Az üzletben kaphatók a pécsi, budapesti és az ország más részéből való művészek képei, szobrai és mű­vészeti alkotásai is. A bolt árai igen olcsók. Az újonnan elkészült bolt ér­dekessége, hogy kizárólag Pécsett kap­ható anyagokból, pécsiek munkájával készült s a város legszebben berende­zett üzlete. A szép tervezés és művé­szi kivitelezés Nádor István tervező és Szekeres Dcnes, a Beruházd.») V. műszaki ellenőrének munkáját dicséri. A Művészeti Alkotások V. első vi­déki fiókjának megnyitására 1951. ja­nuár 2-án, kedden reggel kerül sor a fCpnrtlb T.Mov-n 5. rr'r.’v.tv KÉT BESZÉLGETÉS TÖRTÉNETE H egyes, völgy es megyénk egyik kicsi falujából gyakran bejön hozzánk egy jóképű parasztmenyeccke. Sokszor elnéztem, amint sietett tojás­sal, gyümölccsel megrakott kosárral a fején. Szép tartású, takaros kis fehér­nép volt. Amikor megismertem, min­dig jókedvű, vidám voit, tudott őrülni a kis piaci pénznek. Később elment a jókedve, az én Juliíkám valamivel nem volt megelégedve. Egyszer aztán dúlva-fulva jött, lógott az orra, nem a régi jókedvvel hozta a piacra-valót. Egy szép napon aztán kitört belőle szapora szóáradatban a panasz. — Nem sokáig hozzuk már maguk­nak a tojást, a baromfit és a gyümöl­csöt, kiveszik még a párnát is a fe­jünk alól — mondta. Kérdésemre az­zal válaszolt, hogy a termelöcsoport- tól fél. Láttam, hogy nem lesz köny- nyű dolgom meggyőzni, amikor már ennyire megmérgezte a kulákok és a fekete reakció aljas propagandája. — Maguk kaptak az államtól föl­det, — ugye — Juliskám? — Kaptunk hát, berzenkedik tovább, mint a kakas, amit éppen behozott. — A régi nyolchoz még hatot kap­tunk. Most van 14 hold. Megkérdez­tem, hogy a földet ki adta, azt mond­ja: az állam. — És ki akarja elvenni maguktól a földet? — Hát az állam, — mondja této­vázva. — Ejnye-enyje Juliska! Sokkal oko­sabbnak ismertem eddig. Hát csak nem gondolja, — mondom neki —, hogy az állam előbb odaadta, aztán visszaveszi a földet? Miért tenné az állam most magukat nincstelenné? — — Meghökkenve nézett rám, majd bosz- szusan legyintett. — Ehl Maga is csak beszéli — és haragosan, dohogva elment, ottha­gyott. Jóidéig nem is láttam, gondol­tam, hogy megharagudott, azért ke­rül el. * így malt el a nyár, jött az ősz, nem láttam sokáig az én kedves is­merősömet. Egyszercsak újra megje­lent az én Juliskám, úgy ősz elején. Újra örömmel jött és mosolygott, min( azelőtt. Nyugodt, sima az arca, nyoma | sincs rajta a múltkori tépelődésnek. \ Nem hozta a nagykosarát, valami mát célja lehet. Nem várat a beszéddel. — yásárolni jöttem, —. kezdi o be­szélgetést, mert látja, hogy furcsának tartjuk a kofa-kosár nélkül. Nem ok nélkül jött, látszik rajta, hogy vala­mit nagyon szeretne elmondani, örül annak, hagy meglepődünk majd, ha<. kirukkol. — Beléptünk a termelőcsoportba! — mondja büszkén. Aztán ömlik belőle a szó. „Nem ágy van ám, ahogy a ktr Iákok hiresztekeli! Nem igaz abból egy szó sem. Csak meg kell nézni> hogy a csoportban dolgozóknak meny­nyivel könnyebb az életük, mennyivel jobban boldogultak. Gondtalanabbal, élnek, mint a kívülállók, akiket még ezen leiül a kulákok rémhírei is ijesz­tenek. Azt mondják ezek nekünk, hogy drágán lógjuk megfizetni a gond­talan életet. Nem tetszik nekik, hogy nem vagyunk már a lábkapcájuk. Üreg beszéd, mi már tudjuk, hogy a terme­lőcsoportban biztos alapokra építjük jövőnket. így mondja az uram is, ő pedig csak tudja, — dicsekszik férjé­vel az én Juliskám. — Annakidején 800 forintot jegyeztünk békekölcsönre, mert nyugodtan, békében akarunk él­ni. Szenvedett már az aram eleget a múltban. Azt mondja, nem akar többi ágyúlölleléke lenni azoknak, akik ku­tyába sem vclfék a parasztot. Elmondotta még, hogy a Választá­sok is szépen mentek, — ők is a Népr frontra szavaztak. Nagyon sokai me- sélt, nem lehetne mind leírni. De nem­csak az én Juliskám beszél így, sokan, nagyon sokan beszélnek az új, boldog életükről. Mi is ezt mondjuk, akik ás iparban dolgozunk. Egy akarattal egy célért küzdünk, melynek alapfeltételif a béke, — a béke, melyet meg kell védenünk. Nem önmagunkért, hanem gyermekeinkért, családunkért. Jól végzett munkánkkal, kemény összetartással meg tudjuk védeni bé­kénket. Pártunk és Rákosi elvtársunh vezetésével, útmutatásaikat mindenben követve építjük békés életünket, épít­jük drága hazánkat és minden mun­kánkkal a békét erősítve lerakjuk gyermekeinknek és magunknak is a biztos jövő alapjait. KATONA FERENCNE bányász-asszony. .1 bímeuiük meg avméMcoT |j A MÁV hozzászólása Pécs város vízellátásának kérdéséhez Pécs város vízszükséglete napi 6000—12000 köbméter között válto­zik. A minimumot a jelenlegi ku­tak és források adják, ennél sok­kal többet azonban nem. A meg­oldásra vonatkozólag több elgondo­lást hoztak nyilvánosságra, ezek között azonban nem szerepelt'az a lehetőség, ami pedig ugyancsak meg­gondolásra érdemes, hogy az üzemi vízszükségletet el lehet választani a háztartási víztől. PÉCSETT SOK OLYAN NAGY­ÜZEM VAN, amelyiknél nem lénye­ges az a körülmény, hogy a víz ivásra alkalmas legyen, a fontos csak. az, hogy a víz lágy legyen. Ilyen üzemek a MÁV, MESZHART, Sörgyár, Bőrgyár, stb. Ha ezeket az üzemeket el lehet látni lágy üzemi vízzel, úgy ivásra alkalmas vizet szolgáltató ártézi kútjaikat átengedhetik a városnak. Ezzel a város újabb ivóvizmennyi séget nyerne az átengedett kutak révén, és jelentősen csökkenne le a városi vezeték vizének fogyasztása. A csúcsfogyasztás tdhát a napi 12.000 köbméterről Icszállna olyan mérték­re, amit a régi és az újonnan nyert kutak már elbírnak és az üzemek is megszabadulnának a kemény víztől és a nyári vízhiány gondjaitól. Üzemi víz nyerésére kétféle lehe­tőség van: a Duna és a Dráva. Vizsgáljuk meg mindkét lehetősé­get. . 1. A DUNA SZINTJE MOHÁCS­NÁL 90 m, Pécs szintje a főpályaud­varon 125 m, a magasságkülönbség tehát 35 m. Az esetleges csőveze­ték vonalának az eddigi elgondo­lással szemben a Mohács—Nagy- nyárúd — Boly — Kiskassa — Pe- terd — Kozármisleny — Pécs vo­nalat ajánljuk, amely vonalon a ma­gasságkülönbségek lényegesen ki­sebbek, mint Báta—Palotabozsok— Pécsváratt—Pécs vonalán, s így a viz szállítási költsége is lényegesen alacsonyabb lenne. Itt a vonal hosz- sza körülbelül 43 kilométer lenne. 2. A másik, még ennél is kedve­zőbb megoldás a Dráva vizének felhasználása lenne. Ez esetben a csővezeték a Vejti—Páprád—„Pécsi' víz” vonal mellett haladhatna, hossza 40 km lenne, viszont a ma­gasságkülönbség Vejti és Pécs kö­zött 20 m, ami a viz^’MtAst költ- v/rcVi't no.'? jobb0-. " 1. Az első esetben a költségek (ter­mészetesen csak becslés szerint) két vízemelö telepet és csak 350 míg átmérőjű csővezetéket véve számí­tásba, kb 18 millió forintot, a má­sodik megoldásnál ugyancsak 350 mm átmérőjű csövet és egy átemelő telepet véve fel, 14 millió forintot tennének kL Mindkét összegből azonban le kellene vonni azt a ki­adást, amelyet az említett nagy üzemeknél a kemény víz lágyítása jelent, hogy az kazánok táplálására alkalmassá váljék. Mivel pedig ez a lágyítás nem teljesen oldja meg a kérdést, így a kemény víz okozta kiadások igen komoly összegre rúg-, nak. Ezek a kiadások a lágy dunai vagy drávai vízzel megszűnnének. DE VAN EGY TOVÁBBI MEGÖL. DÁS IS, amely mellett a pécsi cső­hálózat változatlanul fennmarad­hatna, tehát az üzemi víz egyúttal' ivóvíz is lenne. Ez esetben az a. megoldás kínálkozna, hogy a dráva- menti jó vízáteresztő talajból kel­len« ásott kutak révén a vizet bizr tásítani és red as ugyancsak VejLi— Páprád—„Pécsi víz” vonal mellett belecsatlakoztatni a tortyogói veze­tékbe. Ez esetben a vezeték hossza csak körülbelül 30 km lenne, egy átemelő teleppel, az összes költség pedig a 12 milliót sem haladná meg, de megszűnne Pécs városában az az örökös nyári kérdés, hogy a vízvezetéki csap „folyik, vagy nem folyik”? Sajnos, a pécsi vízzel kapcsolat­ban eddig csak meddő viták foly­tak, azonban reméljük, hogy a vá­rosi pártbizottság és a tanács meg­találják a módját annak, hogy Pécs város lakóinak ezt az évtizedes pa­naszát végérvényesen orvosolják. MÁV vontatási osztály. Tetten érték a feketevágó magyarhertetendi hutákat ÁOl Idős Kovács János magyarherteléh­di kulákot feketevágáson tetten érték. 66 és fél kiló húst, tizenhat és fél kg zsírt kobozlak el tőle. Ezen a téren is támad a kulák, el akarja vonni.a dolgozók elöl a közellátás részére begyűjtésre váló zsírt. Plávics János ugyancsak magyarhertelendi 21 hol­das gazda ’ is feketén vágott A ható­ság i 15 kiló húst ós 14 kiló zsírt fog­lalt le nála, ami a feketén levágott kU ? A\><V «7.^ *T7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents