Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-31 / 303. szám
A pécsi Tudományegyetem, hutaié intéseiéi és Mimikái teáik dolgosé népünk egészségét ^ JÓ munkát végérték az etműft ívben a pécsi Tudományegyetem kllmfkáí és tudományos intézetei. ÜóUfor.ó népünk egészségének védelmét szolgálták az egyetemen folyó kísérletek és tudományos kutatások. A jól Végzett értékes tudományos munka elismeréseként hat egyetemi tanárunkat választotta be az akadémia tagja, közé. Ez igen szép szám. tekintve, hogy a pécsi Tudományegyetem a legkisebb az országban és így akadt' mikusatnk száma jóval felülmúlja az országos arányt. Most, hogy az 195(1. évet. ötéves tervünk első évét befejeztük, munkásosztályunk és dolqozá parasztságunk elért eredményei mellé felsorakoztatjuk a pécsi Tudomány- egyetem klinikáin és elméleti intézeteiben elért komoly, nagyhorderejű. 1u. damányos sikereket és a gyógyászatba bevezetett új eljárásokat. Az éló' szervezet oxigén-fel használását vizsgálják elméleti intézeteink A BIOFIZIKAI INTÉZETBEN azt a kérdést vizsgálták, mely mái egy évszázad óta foglalkoztatja a kutató- kát: milyen módon termelődhet a nyál, hiszen a vérnedvből képződik, de fele olyan híg. Hogyan képződhetik tehát egy sűrűbb nedvből a hí- fíibb nyál, holott ismeretes volt, hogy a hígabb oldatokból hatol a viz a *firübb oldatokba, hasonlóképpen ah- fcoz, amikor egy összeaszaiódott szőlőszemet vízben, áztatunk és az meghúzzad (nem pedig még abból jön ki Bedv). Ilyen — a természetben jól ismert — jelenségnek éppen az ellenkezőjét tapasztalták a nyál képződésénél, ezért arra gondolták, hogy ez és hasonló folyamatok csakis az élő •ejtekben jöhetnek létre, mégpedig az élet különleges erűi révén. Tehát visz- pzalértek a vitaiizmushoz, egy misztikus, babonás nézőihez, amely az életjelenségek lezajlásának okát természetfeletti erőnek tulajdonítja. Az Intézet laboratóriumi kísérleteiben azonban megoldódott a kérdés. Fe- hériehártyát készítettek és mindkét oldalára vérnedvet helyeztek. Azonkívül abban is utánoztak a nyálmi- rlgy sejtjeinek működését, hogy a Hpanyagok oxvdatiója révén beálló hólermést pótolták. Mégpedig úgy, hogy az egyik oldalt elektromos irammal melegítették megfelelő berendezés segítségével. Ezekben a kísérletekben sikerült olyau jeleuséget létrehozni, mely uvár sokban hasonlított a nváiképzéshez, . ugyanis fele olyan híg oldaiot termeltek töményebből, hőenergia révén. Ilyen, módon tehát természettudományosán értelmezhető a nyálképződés fenti prob lémája. melyet vagy misztikus, babo- / nás életerővel magyaráztak, vagy •chogysem. KÉMIAI INTÉZETBEN abból indultak ki, hogy számos növénynek több változata jva riet ása) van, amelyek termésének alakja és gyakran színe is különbözik egymástól. így az érett paprikának több vörös és sárga varietéba van; tigyszintén ismeretes a vörös- és sárgabélű görögdinnye is. iAz intézet kutatói megállapították, hogy a festékek képződése vörös és •árga paprikában azonos utat követ és csak egy bizonyos pontban válik ketté. Különböző paprikafajták festékeinek elkülönítése és ezek kémiát szerkezeiének megállapítása után bi- jronyossi vált, hogy a carotinoid festékeknek (a* A-vltamtn alapja) a növények oxygén-forgalmában van fontos szerepük* közben egyik festék, a jnásikba átalakul és éppen az oxygén átadása folytán képződnek az egyes festékek. Feltevésük szerint tehát a •árga festéket át lehet alakítani vő rössé a növényi sejten kívül is. Hosz- *zag kísérletezés után ez sikerült ia, arai bizonyítéka feltevésül: helyességének. Vizsgálataik során több új festéket is különválasztottak, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Ezen kísérleteink egyöntetűen bizonyítják, hogy a carotinoidok növény-élettani szerepe az oxygén-átvitel. A KÓRÉLETTANI INTÉZETBEN — miként az egész világon —, sokat foglalkoztak az úgynevezett golyva- keltő szerekkel. Eddig az a vélemény alakult ki, bogy ezek kizárólag azáltal hatnak, hogy a pajzsmirígy hormonjának a felépítését gátolják. Ezzel szemben az intézet kutató csoportja rámutatott arra, hogy ez-ek a szerek a kész hormon hatását i« gátolják- E vizsgálatokból kiindulva ez év folyamán kiderítenék, hogy e szereknek akut kísérletben is kifejezett anyagcserecsökkeutő hatásuk van. Ez a hatás a központi idegrendszer ’árján csökkenti az anyagcserét, az oxydatiót. Ennék bizonyítéka, hogy P.z agyvolő egy részének (a hypotha- lamusnak) megsértése után e szerek üxydatio csökkentést akut kísérletben nem okoznak. Ezek e vizsgálatok nemcsak ezeknek a gyógyszerként ia sokat használt anyagok hatásmechanizmusa szempontjából hoztak új megismerést, hanem a hőszabályozás és az enregiatermelés központi szabályozásának összefüggésére nézve is új szempontokat vetettek fel. A GYÓGYSZERTANI INTÉZET arra a tényre irányította figyelmét, hogy a szervezet a működéséhez szükséges energiát, továbbá az anyagot, az elhasznált sejtalkatrészek pótlására a táplálékból nyeri, amelyet a környezetből felvett oxygénnel che- miai folyamat útján alakít át. Etet az anyagcserét a közti agyban lévő köz pontok szabályozzál:, de az anyagcsere úgy is fokozódik, ha direkte izgatjuk a szervezet sejtjeit. Ismeretes, hogy a pajzsmirígy hormonja, a thyroxin a szervezet alapanyagcseréjét fokozza. Ezzel kapcsolatosan sokat vitatott kérdés, hogy a thyroxin hatására bekövetkező anyagcsere fokozódás az anyagcseTeközpontok izgalma, avagy a perifériás sejtekre irányuló közvetlen anyagcserofokozó hatásra jön-« létre. Ennek az eldöntésére vizsgálatokat végeztünk éspedig úgy, hogy a központi idegrendszer különböző részeinek anyagcseréjét vizsgál tűk, thyroxin hozzáadása mellett. A Ideértetek azt mutatták, hogy a thyroxin 1:10 milliós hígításnál nagyobb töménységben csökkenti a központi idegrendszer oxygenfogyasztását. Ennél nagyobb hígításban viszont közti agyban lévő anyagcsereközpontokat magába foglaló részek oxygen- íogyasztását növeli, míg az agy többi részének oxygenfogyasztását csökkenti, vagy nem befolyásolja. Ezek« kísérletek tehát újabb blzonyftékot hoznak amellett, hogy a thyroxin a közti agyban lévő anyagcsereközpom tok lzgaimát eredményezi, amely köz ponti Izgalom következmény« viszont a perifériás eejtoxydatiok fokozódása, amely az egész állat anyagcseréjének növekedésében Int kifejezésre. Ezek az eredmények is közelebb visznek bennünket a pajzsmirígy normális ég beteg működésének megértéséhez és így elősegítik a gyógyítást is. AT IDEG- ÉS ELMEXLTNIKA munkássága elsősorban az ideg- és elme- betegségek sebészi gyógykezelésére vonatkozott. A kutatómunka középpontjában az 1950-es évben főleg az agy vérellátási károsodásai állottak. Igen eredményesek voltak a vizsgálatok az agy hajszálérrajzolatának el- ▼é.Vtozsairól. Binyaomlás alkalmával kb. 30 perces oxygénhiány után mintegy 45 órát élő egyénné! olvan agyrészek hajszálereit találták kiürültnek, amelvek az eddig ismert balesetek ké_ sőbbi időszakaiban elpusztultnak bizonyultak. Ez az észlelés első bizonyítéka annak, hogy oxygénhiánynál az idegsejtpusztulást a vérhajszálerek kiürülése előzi meg. Ezek a klinikai vizsgálatok —: hasonlóim a kór tani és gyógyszertaniakhoz a központi idegrendszerre, főleg az agyra vonatkoznak. Ily módon teljes önállóságuk mellett is összefüggnek azokkal a fontos vizsgálatokkal, melyek több pécsi kutató intézetben folynak a központi idegrendszer működéséről. Ezek a kérdések viszont egész szoros kapcsolóiban vannak a pavlovi tudománnyal, az úgynevezett neroizmut- sal AZ ANATÓMIAI INTÉZET vizsgálatainak kiindulópontja az a tény. hogy ,az élő szervezet számos szöveténél a sejtes elemek rövidebb életűek, mint az egész szervezet. Az állandóan pusztuló sejteket ugyancsak állandóan újonnan képződő sejtek pótolják. Az egészséges szervezetben pusztuló és újdonképződő szővetelemek között pontosan beállított egyensúlyi helyzet uralkodik. Az egyensúlyi helyzet megtartásában számos, egymással bonyolult kölcsönhatásban lévő tényező visz szerepet, melyek közül egyik igen jelentős az idegrendszer. A pécsi anatómiai és szövettani intézetben különböző, főleg belső elválasztású mirigyekben és nemiszervekben található sejtféleségek és azok különböző érett, ségü alakjainak statisztikai számolási módszerekkel való meghatározásával sikerült pontosan felmérni és ellenőrizni ezen szövetek „népmozgalmi" jelentőségeit. Kísérleti állatok köztiagyának vegetativ központjaiban előidézett pusztulásos gócok esetében a 3zövetpusztulás és újdonképződés egyensúlya gyakran megbomlik. Egyes esetekben a sejtek pusztulása gyorsul, másokban ellenkezőié* lelassul. Hasonlóképpen megbomlik az egyensúly, ha a sejtek újdonképződésének ritmusa fokozódik, vagy csökken. Az eívensúly: helyzet megbomlásénak iránya a sérűléses góc helyétől függ. A köztiagy sérülése vagy közvetlen idegi, vagy az agyfüggelékmirigyen keresztül, vagy mindkét úton egyszerre fejti ki hatását a szövetekre. Az intézet vizsgálataiból kitűnik, hogy az idegrendszer a szövetek benső egyensúlyának egyik legfontosabb irányítója és ellenőre. A köztiagyon végzett kísérletes beavatkozásokkal számon, az emberi megbetegedésekhez Igen hasonló betegséget lehet állaton előidéz. ni, elsősorban a belső elválaszdásó szervek, az anyagcsere és a nemiszer- vek megbetegedéseihez hasonló kórképeket, ami annak bizonyítéka, hogy azen megbetegedésekben embernél is döntő szerepe van az idegrendszernek. AZ ÉLETTANI INTÉZET munkaközössége élettani, kémiai és fizikai módszerekkel vizsgá ja a? ideg- rendszer ingerületi és gátlás! folyamatait. így többek között megállapították, hogy a centrális dJ* nerváció (az agykéreg egy körülírt részének a többitöl való műtéti különválasztása) hatására az elválasztott kéregterületnek az ingerületben szereplő kémiai rendszere (acetyldiolin-cholinesterase rendszer) a. másik (normális) oldalhoz viszonyítva nem változik. Ugyanakkor, egyes más kéregterületeken, az acetylcho] in-tartalom emelkedik, a cholinesterase-tartalom pedig csökken. A denorvált (különválasztott) kéregterület szomszédságában lévő mozgató kéregterület ingerlékenysége íokzódik. Az operált terület működési elektromos áramát vizsgálva megállapították, hogy az — a normálistól eltérő — jellegzetes változásokat mutat A vizsgálatok felvetik annak a lehetőségét, hogy az elválasztás után bekövetkező ingerlékenység-fokozódás az idegrendszer kóros állapotában la szereped játszhat és közelebb vihet ax oskór (kéregepó lepszta) keletkezésének megértésébe*. Eredmények a rák korai felismerése és gyógyítása terén Ezekben a rövid leírásokban közös, hogy valamennyiben fontos pontként szerepel az élő szervezetek oxygén-lelhasználása. Ez a kérdés az egész biológiának egyik alapvető problémája, mert hiszen ismeretlen, hogy milyen úton-mödon tudják az élő szervezetek felhasználni lő energiaforrásukat, ami a tápanyagoknak az oxygénnel való elégéséből származik. Ezt a nagy problémát, illetőleg a megoldás hiányát annál inkább érzik a biológusok, meri hiszen gépeinknél már pontosan tudjuk, hogy milyen úton kényszerítjük pl. a szén oxygénnel való elégéséből származó energiát munkavégzésre. Ennek a problémának szemszögéből nézve érdekes, hogy a fenti elméleti intézeteken kívül klinikáink ts foglalkoznak az oxygenizatlo, az égés tonlos szerepével. A vérkeringés lassúsága okozza a csecsemőkori bélhnruf súlyos tüneteit A PÉCSI GYERMEKKLINIKA évek #ta foglalkozik a csecsemőkori bélhu- mtban létrejövő súlyos állapot, az úgy. nevezett c^ecsernö-tozicosis keletkf- fúsével. A bélhuru! ótyosrafordulásá- nak jelei az eszni .ienség beállta, n nehézlégzés és a vérkeringés romlása. Kimutatták, hogy a súlyos tünetek fellépése a véráram raejilassúbbodásá- nak következménye. Ez úgy jön létre, hogy a szervezet hányás és hasmenés folytán vízveszteséget szenved, így a vér besűrűsödik és áramlása meglas- súbbodik. A lassú vérkeringés miatt erősen csökken az agyvető vérellátása és így oxygénellátása is. Az agyvelő pedig rendkívül érzékeny oxygénhiány- ra. Az •»■»■»niéletzavnr. a bélhurut *• legijesztőbb és legveszélyesebb elváltozása. agyi oxygénhiány következménye. Ugyancsak a lassú keringéssel kapcsolatos ■< toxicosis másik feltűnő elváltozása, a légzés zavara. A szervezetbe bejutott tápanyagok felhasználására minden sejtnek oxygénre van szüksége. Lassú keringésnél a sejtek oxygénellátása rossz és ezért az égési folyamatok tökéletlenné vállnak. Savi hatású anyagcseretermékek keletkeznek, melyek mérgező hatásúak, ezek változtatják meg a légzés typusát. A meglassúbbodott keringésnek egy további következménye a vesék csökkent vérellátása. így az abnormis tömegben képződött savi termékek és salakanyagok kiürítése is elégtelenné válik. Mindezek magyarázzák, hogy a bélhurut akkor lép életveszélyes szakába, mikor a keringés meglassúbbo- dása jelentékennyé válik. Ez a fokmérője az állapot súlyosságának. Kü- ’önősen fontos, hogy a kezelés akkor kezdődjön, mikor a véráram meglas- úbbodása még csak mérsékelt, mert minél lassúbb a vérkeringés, annál kisebb a remény a gyógyulásra. A BELKLINIKÁN abból Indultak ld, hogy a vészes vérszegénységnek a gyomornyálkahártya sorvadása az egyik leggyakoribb, mondhatjuk egyik legállandóbb tünete. Ma már tudjuk, , hogy az ilyen talajon gyakran fejlődnek rosszindulatú daganatok. A ktinikailag megfigyelt és kezelt vészes vérszegénységben szenvedő betegdrnél, egyes betegeknél isméte'ten gyomorron tgen- és gyomortükrözési vizsgálatokat végeztek. Ennek kapcsán megállapították, hogy a vészes vérszegénységben szenvedő betegeknél a gyomor nyálkahártyájának sorvadással járó gyulladása, ill. sorvadása mindig megtalálható és ez az esetek többségében súlyos fokú. Emellett a 24 beteg közül S betegnek a gyomrában daganatot találtok, melyek közül 2 jóindulatú daganat volt, 3 pedig rosszindulatú rák. Ezek közül 2 már műtétre is került Mivel az általános orvosi tapasztalat azt mutatja, hogy a jóindulatú gyornord ugariatokból gyakran rosszindulatú daganat lesz, — elsősorban rák és ez főleg a vészes vérszegénységben szenvedőknél gyakori je enség — azt kell mondani, hogy 24 beteg közül ötnek a gyomrában rákos daganat találtatott, vagy íredig olyan daganat, melynek rákká való alakulása valószínű. Ezért a rákvédelem szempontjából a vészes vérszegénységben szenvedő betegek gyomrának rendszeres ellenőrzés« — még panaszmentesség esetói is — Igen fontosnak látszik. A SZÜLÉSZETI KLINIKÁN elsősorban a korai rákok érdekelték a Ír,.itatókat mert a klinikán már hosszabb idő óta kiterjedt rákszűrö vizsgálatok folynak. A vizsgálatok meglepő eredménnyel jártak, mert kiderült hogy megállapíthatók olyan egészen korai hámfo’yama- tok, amelyek még a jól képzett kutató számára sem voltak .felismerhetők. A vizsgálatok érdekességét két körülményben látták a kutatók: gyakorlati vonalon az eljárás segítségével a rákszűrővizsgáiatok kapcsán az eddiginél jóval több egészen korai rákos folyamatot ismertek fel. Ennek következtében jóval több asszonyt operálhatnak majd olyan állapotban, amikor azok végleges gyógyulására még minden remény megvan. Tudományos szempontból — úgy vélik — bizonyos bepillantást nyertek a rákos folyamatok általános biokémiájába, am! végeredményben szintén elősegíti a gyógyulást. Á BŐRGYÓGYÁSZATI KLINIKÁN a rákproblémával kapcsolatban a kutatóknak a következő volt elgondolásuk: A statisztikai adatgyűjtésekből tudjuk, hogy nem mindenki hajlamos a rákra. A rák csak a lakosság 0.3—0.4%-át támadja meg, ami azt jelenti, hogy kb. minden 250—300-ik ember lesz rákos. De azt is tudjuk már régibb idő óta, hogy a rák nem máról-holnapra támad, hanem megjelenését évekkel, sőt évtizedekkel előbb már valami ypn sokszor jól ismert rákelőző állapot, mint pl. anyajegy, bőrszarv, pipázókon a csutora mentén támadó hámvastagedás, gyomor- hurut., gyomorfekély, méhszáj-ki- rnaródés előzheti meg. A rák okát ma sokan abban keresik, hogy a szervezetben, a felvett táplálékból? vagy a szervezet anyagcseretermékeiből daganatke'tő vegyi anyagok keletkeznek. Tényleg sikerült is rákban, de más ok miatt elhaltak szöveteiből olyan anyagokat kivonni, melyek fehér egerekbe fecskendezve daganatot keltettek. Állat- kísérletekkel sikerült bizonyítaniok a klinika kutatóinak, hogy a rákos betegek vérében állandóan keringhetnek ilyen daganatkeltő anyagok, szerintük ez a rákos hajlamosság lényege. E nélkül nem fejlődhetik ki rák. Ahhoz azonban, hogy ilyen egyénekben rák keletkezzék, még az is szükséges, hogy rövidebb-hosszabb Ideig tartó lob, sérülés, fényhatás okozta rákelőző állapot alakuljon ki, melynek ax a sajátsága, hogy valósággal kiszűri, magábahalmozza a vérben keringő daganatkeltő anyagokat, melyek ha kellő töménységet érnek el, hóna- pok-évek múltán megindítják a rákelőző állapotban lévő terület sejtjeinek a daganatra jellemző korlátlan, gátlásné'küli növekedését A rákos hajlam és a rákelőző állapot lényegének a megismerés« a rák korai felismerésében s megelőzésében Juthat jelentős szerephez. A SEBÉSZETI KLINIKA 1950. éri munkásságának súlypontja a rákbetegség kérdésével való beható foglalkozás volt A vizsgálatok egyrészt annak megállapítására vonatkoztak, hogy melyek aa okai a rák gyakoribbá válásának, másrészt arra, hogy melyek az okai annak, hogy a rákbetegek olyan sokszor csak későn, a betegség előrehaladott és már gyógyíthatatlan állapotában kerülnek szakszerű kezelésbe. A folyamatos vizsgálatokból az derül ki, hogy a pusztító betegség gyakoriságának egyik lényeges oka az, hogy az ú. n. praecarcino- más (rákot megelőző) betegségek, melyek alapján olyan gyakran fejlődik rák, nem részesii’nek kellő figyelemben sem a betegek, sem az orvosok részéről. Ilyen bajok főleg a gyomor krónikus fekélye és polypusa, ax emlő, a bél atb. káros elváltozásai. Ezen éa még sok más betegségnek megfelelő kezelése, a rák megelőzésének és így ritkábbá válásának Jelentős feltétele. Bizonyos rákbetegségeknél a korai felismerés a rendszeres szűrővizsgálatoktól várható, melyeket a Szovjetunió tapasztalatai és módszerei alapján bevezetünk. A gyógyítás eredményeinek megjavítása, a rákproblémák tárgyalása ax orvosi továbbképzés vonalán, ax orvostanhallgatók oktatásában éa tudományos társaságban képezték a klinika munkájának fontos súlypontját. Filatov akadémikus útján EH a terv szovjet akadémikust most ünnepelte a ki évi akadémia 75-lk születésnapja alkalmából. E kivá’ó szovjet tudós munkásságához kapcsolódik két másik klinikánk eredménye. A SZEMKLINIKA SZERINT a szaruhártya átültetés, mint látásjavító műtét Filatov szovjet szemész termékenyítő munkássága óta újból az érdeklődés középpontjába került. Bár az átültetett szarulebeny előzetes konzerválásának, táplálkozási viszonyainak, idegellátásának 6ok szerző szentelt figyelmet, nem foglalkoztak a beültetett lebeny fertőzésekkel szembeni magatartásának kérdésével. Ilyen irányú vizsgálataik különösen a fertőzés elleni védelemben szerepet Ját- *szó sejtek megjelenésére és szerepére Irányultak.. Megállapításuk gyakorlati jelentősége az, hogy a szaruhórtya- átültetésnél nagyobb gondot kell fordítan; a benövések elkerülésére, a műtéti technikát tovább kell tökéletesíteni, hogy a látás megjavítására irányuló törekvésük eredményesebb legyen. A FOGÁSZAIT KLINIKÁN a stoma tológiának egy megoldatlan problémáját vették szemügyre, a foglazulást, mely körülbelül 35 százalékban pusztítja az egyébként egészséges emberi fogazatot és a folyamat a fogak idő- előtti meglazulásához, kihullásához vezet. Boros, pécsi szemészprofesszor hívta fel figyelmünket a Filatov-féle eljárásra, mely biogén stimulatorok- kal (élő szövet hatásával) igyekszik fokozni a szervezet ellenállását kórokozó tényezőkkel szemben. Eddigi — 1950-ben végzett — kísérleteik a gyógyítás ezen új módszerével már biztató eredményeket mulatnak. Az akut folyamatok gyorsabban csökkennek és már néhány hónapi kezelés után a folyamat elő-! haladása meglassul, amit — a biogen stimulatorok nélkül — eddigi gyógy-j eljárásaink mellett nem tapasztal« tunkl Küzdelem a vérhas ellen A KÖZEGÉSZSÉGTANI INTÉZET kutatómunkájának középpontjában a vérhas (dysenteria) oltóanyagának problémája áll. Problémának nevezzük azért, mert eddig a kórokozó több jellegzetes sajátsága miatt hatékony oltóanyagot előállítani nem sikerült. Eddigi vizsgálataik folyamán tisztázták a kórokozó azon tényezőit, amelyek a védettséget irányítják. A védőoltás megoldása terén Is reményt keltő előhaladást értek ed. A vérhas kórokozója elölt állapotában jelentősen mérgezőbb, mint egyéb baktériumok. Ez a körülmény megakadályozta azt, hogy a kórokozóból olyan mennyiséget olthassanak a szervezetbe, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy a természetes körülmények között létrejött fertőzés ellen védettséget biztosítson. Vizsgálataik folyamáéi megállapították, hogy az oltóanyagok bőrbe való beoltása esetén 5—10-szer kevesebb elölt bak tóriumra van szükség kísérleti állatban ugyanolyan mértékű védettség elérésére, mint a szokásos bőr alá történő oltás esetén. A kisebb baktó- nummennyiséggel párhuzamosan csökken a mérgező mellékhatások erőssége is. Ha az emberen folytatandó vizsgálatok is igazolják a bőrbe való oltási módszer használhatóságát, reményünk van arra, hogy a vérhas- védőoltás problémáját a megoldáshoz egészen közel vittük. A sok szép értékes munka annak bizonyítéka, hogy szocializmust építő népünk. Pártunk és kormányzatunk liánymuicilúsával miiyen nagy tehetőségeket nyújt a tudományos tevékenységre.
