Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-22 / 297. szám

mpiő *959 DECEMBER » Pécsett 100 százalékban befolytak az állami adók A váron tanács Vti-ülése megemlékezett Sztálin elvtárs születésnapjáról Minden csütörtökön <11 össze a Pécs városi tanács végrehajtó bízott sága, hogy megvitassa a feladatokat, kiértékelje két ülés közti munkájá­nak eredményeit A december 21-i VB-ülés azonban nem a szokásos na­pirendi ismertetéssel kezdődött. Krancz Pál elvtárs. a városi tanács elnöke megemlékezett Sztálin elvtárs szüle­tésnapjáról a napirendi pontok tár­gyalása előtt, majd a végrehajtó bi­zottság tagjai emlékeztek meg egy­szerű szavakkal a béketábor nagy vezéréről. Ezután a tárgysorozati pon tokát ismertette & tanácselnök. Javaslat két iskola és két óvoda kibővítésére Az első felszólaló Millasin Teréz elvtársnö volt A lemorzsolódás és a zúghitoktatás kérdéseiről beszélt majd javaslatot tett a Bártla-utcai és a Fürdő-utcai Iskolák kibővítésire. Ugyancsak javaslatot tett az Agos- ton-térl és a Bártía-utcal óvóda ki­bővítésére is, melynek elvégzése után lehetségessé válna 160 gyermek be- óvodázása. Krancz Pál elvtárs a beszámoló után több határozati Javaslatot ter­jesztett elő, melyek egy átfogó nép­művelési terv létrejöttét szolgálják. Az oktatási osztály azonnal szün. tesse meg a zúghitoktatfist — mon­dotta Krancz elvtárs. — A tanév elején bárki számára lehetségessé tettük a hitoktatásra való jelentke­zést. A második határozati javaslat a megyei tanács és a városi tanács ok­tatási osztályainak hatáskörét kéri megállapítani. A harmadik határozat; javaslat kimondja, hogy az első két pont végrehajtásáról tegyen Millasin elvtársnö január 11-ig jelentést, A napirend második pontja Daláth László elvtárs beszámolója volt az elmúlt heti VB-ülés határozatainak végrehajtásáról. Beszámolt referátu­mában a Kenyérgyár Vállalatnál tar­tott vizsgálatról, melyben az elszóró dott lisztmennyiség csökkentésének lehetőségét vizsgálták meg. Ezen fe­lül a kereskedelmi osztály utasítást kapott, hogy a kisült kenyér súlyát és minőségét állandóan ellenőrizze. Ezt követően Lajos József, a pénz­ügyi osztály vezetője, tette meg je­lentését az adózásról. Beszámolójában elmondta, hogy az osztály a vállalt időre, december 15.re teljesítette fel­ajánlását, ax adók 700 százalékos be­hajtását, de az eredményről csak 19- én nyert az osztály tiszta képek Ek­kor futottak be a tanácshoz a 15-én feladott befizetési lapok. A beszámo­lóból kitűnt, hogy Pécs városa első helyen áll adózásban, mert nemhogy elérte, de túl is szárnyalta minden egyes adónemben a 100 százalékot. Ez annál is nagyobb jelentőségű, mert Pécs városának adója a megyei adóelóirányzat 48 százalékát teszi ki Általános közadóban az eredmény 102.75 százalék, búzaföldadóban 102.29 százalék, Illetményadóban 107.26 százalék, végül mezőgazdasági fejlesztési járulékban, amely kizáró­lag a kulákokat érinti az eredmény 128.44 százalék. Aat adóügyi csoport átadja munka módszerét a megyei tanácsnak A beszámolóhoz Krancz Pál elv­társ szólt hozzá, aki kiemelte, hogy a jó eredmény mellett nagyjelentő­ségű a mezőgazdasági fejlesztési já­rulék behajtása terén elért 128.44 szá­zalékos teljesítés, majd tolmácsolta a múlt héten Pécsett járt és a pénz­ügyi osztályt ellenőrző bizottság elis­merését az osztály dolgozói felé, akik lelkesen dolgoztak az adók 100 szá­zalékos behajtásáért Ezután határo­zati javaslatot terjesztett a végrehaj­tóbizottság elé, melyet az el is foga­dott. A határozati javaslat így hang­zik: trA pénzügyi osztály értékelje ki az adóügyi csoport munkáját, tárja fel a jó munkamódszereket, hogy azokat a megyei tanács is alkalmaz­hassa. Tárják fel a dolgozók munká­juk hiányosságait is, hogy azokat kiküszöbölve, még eredményesebben dolgozhasson a népi demokráciáért A kiértékelésről tegyen ex osztály a VB-nek jelentési“ A végrehajtóbizottság ülése a ha­tározati javaslat elfogadása után vé­gétért. Határozatok születtek meg, javaslatok hangzottak ed, melyek mind, mind népünk érdekeit, Pécs város dolgozóinak Javát szolgálják. Támogassa dolgozó népünk, taná­csunk minden egyes tagja a végre- hajtóblzottságot jó kezdeményezések­kel, egészséges javaslatokkal, hogy munkáját még jobban, még eredmé­nyesebben végezhesse. A minisztertanács határozatának mielőbbi megvalósítóidra n haharmusztat oliqnenyenzfök követték Ortnanv*m»ztn ne-daiát Juhtenyésztés! versenyre hívták a megye valamennyi állami gazdasági juhászát Az örmánpaisztai állami gazdaság tehenészeinek versenyfelhívása a minisztertanácsi határozat és a gaz­daságok L negyedévi állattenyész­tési terve túlteljesítéséért, meg­mozgatta a megye állattenyésztő ál­lami gazdaságait A csdboka pusztai állattenyésztők után a babarepusz- pusztai állami gazdaság állatte­nyésztő brigádjának tagjai is bri- gádgyülést tartottak, «hol felbon­tották a gazdaság negyedéves ter­vét munkacsoportokra és egyének­re. Meghatározták minden dolgozó részére, hogy milyen feladatokat kell végrehajtania ahhoz mindegyi- külcnék, hogy a munkacsoport, a brigád és az egész gazdaság telje­síthesse és túlteljesíthesse a minisz­tertanácsi határozatban és a tervé­ben megjelölt feUi.datokrrt. Megállapították a dolgozók, hogy mivé a bábám gazdaság főleg ál­lattenyésztéssel foglalkozik, a mi­nisztertanácsi határozatnak döntő változást kell hoznia az egész gaz­daság életében. A gazdaság fő állat­tenyésztési ága a növendékmarha- nérvelés, sertéstenyésztés és a ba- romíinevelés mellett a juhtenyész­tés, amelyben eddig la szép eredmé­nyeket értek eL A brigádgyűlésen a juhászok: megállapították, hogy ren­delkeznek mindazokkal a feltételek­kel, amelyek a minisztertanács ha­tározatának tálteljesítéséhez szüksé­geséit, és mivel náluk a juhtenyész­tés s legfontosabb állattenyésztési ág, elhatározták, hogy versenybe hívják a megye állami gazdasági juhászbrigádjait, Györgymajorban, Hetvehelyen, Ligetpusztán, Kele- menligaten, Csobokán és Szilágy- pusztán. Werner György brigádvezető a következőkben tette meg a verseny vállalását: 7 Vállalom, hogy 1951 április 4-re, a felszabadulásunk ün­nepére, az országos takarmányozási norma, szigorú betartása mellett, teljes rühmentesség és az anyaju­hok egészségi állapota mellett 150 db. anyától 187 db. egészséges bá­rányszaporulatot érek el, ami azt jelenti, hogy minden 100 anya 185 egészséges bárányszaporulatot hoz. Ezzel a gazdaság tervét 7 bárány- nyál túlteljesítem, és már 1951-ben r’érem azt. a szintet, amit a minisz­tertanácsi határozat 1952-re szabott meg feladatul. Q Vállalom, hogy a bárányokat “ * elhullás nélkül felnevelem és a kosbárányoknál 20 kg-os, a jcr- kcbdrányoknál pedig 15 kg-os átla­gos választási sídyt érek el. Q Vállalom, hogy a gondjaim­*'*• ra bízott nyájat úgy gondo- om és takarmány ázom, hogy min­den anya 5 és fél kg-os gyapjúhoza­mot érjen eL Gyapjútermelésben is az 1952-es feladatokat már 1951-ben teljesítem. A kitűzött feladatokat a követke­zőképpen kívánom elérni: L Kifogástalan egészségi állapot érdekében a legnagyobb tisztaságot tartom fenn. 2. Esetleges megbetegedés esetén az állatorvos utasításainak megfe­lelően a beteg állatokat * legna­gyobb gonddal ápolom. 3. A gondjaimra bízott nyájat úgy takarmányozom, hogy a norma alapján megjáró takarmányból sem­mi kárba ne vesszen. Az etetést, ita­tást pontos időben végzem. 4. A zökUakarmányozás foiyama- tosság&Tuak biztosítására a nyájat télen is legeltetem, rossz idő esetén — amikor a legeltetés nem lehetsé­ges, a zöldtakarmányt jó silóta,kor­mánnyal pótolom. Wemer György versen yváíhilásá hoz azonnal csatlakoztak Bence Gyula és Dreader Ádáza ellető juhá­szok, akik a verseny feltételeit ma­gukévá tették. Ezután elhatározták, hogy a fenti versenypontok alapján versenybehívják a megye állami gazdaságainak valamennyi juhászát. A babarci állami gazdaság juhá­szainak verseny-vállalása azt jelenti, hogy a minisztertanácsi határozat által 1952-re kijelölt feladatokat már 1951-ben teljesítik, ami bárányban 47 báránytöbbletet és 433 kg-al több gyapjút jelent a népgazdaságnak. Az értekezlet azzal zárult, hogy a gazdaság állattenyésztői felada­taik pontos meghatározásával fel­készültek am a nagy munkára, amelyet & szocialista mezőgazdaság építésének első két évére a minisz­tertanács előír, és azzal a tudattal indultak néki a munkának, hogyha a két éves terv kitűzött feladatait már az első év végére teljesítik, ez­zel súlyos csapást tudnak mérni a háborús gyujtogatókra, és hozzájá­rulnak a béke megvédéséért folyó harchoz. Sorozatosan érkeznek szerkesztő, sejtünkbe panaszok a MAVAUT el­len, mert a komlói járatnál Pécsett is Komlón is rendszeresen nem vesznek (el utasokat, ha nincs bérletük, A kocsi megtelik a bérletesekkel és a többiek lemaradnak. Sokszor így ma­radnak le olyanok, akik Komlón dől. goznak, de mivel csak hetenként egysirsr járnak be Pécsre, nem válta­nak bérletet, így azután nem is tud­nak utazni. Gyakori eset az is, bogy «négegy autóbuszra való utas marad a komlói végállomásnál, ilyenkor a Mávautosok megígérik, hogy külde­nek megégy kisegítő járatot, de az ígéret csak ígéret maiad. Jöjjenek rá végre a MÁVAUT-nál, hogy Komló­nak az eddiginél jobb közlekedést kell biztosítani, hiszen a Komlóra já. ró dolgozók száma megtízszereződött. Éppen ezért az ismételi bírálatot ve­gyék nagyon komolyan, ne hagyják válasz és lóként intézkedés nélkül. Börtönre ítéltek károm kulákot közellátás elleni bűntett miatt Az aknai DISZ-vezeíőségválassíások tapasztalatai Közellátás érdekeit, veszélyeztető és árdrágító visszaélés bűntettének vádjával állott a pécsi járásbíróság előtt Bánkövi Józeefnó, ismert pécsi tennénvn agy kereskedő, aki mindent elkövetett, hogy veszé­lyeztesse a dolgozók ellátását, ötéves tervünk megvalósítását. Így tett legutóbb is. amikor Palota- bozíokon és Somberekén engedély nélkül 60 mázsa tengerit vásárolt öesze 70—80 forintos áron, amit a városi dolgozóknak 250 forintos árou adott tovább. A bíróság a vád szerint Bánkövi Jözsefnét ezért kettő és iéíévi börtönre, ipar­igazolványának elkobzására és Pécsről három hónapra való ki­tiltásra ítélte. Karies La jós né magyarteleki ku- lákasszonv, aki sehogy sem tudott belenyugodni abba, hogy megszűnt az a világ, amikor a dolgozókat ké­nyére, kedv'-re kizsákmányolhatja. Legutóbb úgy akart ártani a dolgozó népnek, hogy a fejadagon kívül két- mázsa finomlisztet rejtett eL, ugyan­akkor naponta kflőszám vásárolta a ke­nyeret, amiből jutott a disznók­nak is, A kártevő kuláfc a tárgyaláson ta­gadta a terhére rótt bűncselekmé­nyeket. A kihallgatott tanuk egyön­tetű vallomása alapján a bíróság közellátási bűncselekményért Baric« Lajosnét kétévi börtönre, teljes va. gyon elkobzásra és Magyar telekről hathónapra való kitiltásra ítélte. . Molnár Antal magyarteleki kulák kulak lisztet rejtett el lakásának padlásán, ennek ellenére rend­szeresen vásárolt kenyeret. A bfróeág Molnár Antalt más fél évi börtönre, 3000 forint pénzbüntetésre és Magyartelek községből hirorahó- na.pi kitiltásra Ítéltet PETŐFI-AKNÁN 19-én tsrtofák meg a vezet&ségváiaaztó taggyűlést. A szervezet 160 tagja közül 120 fiatal jelent meg. A hozzászólások nagy szá­ma bizonyította az. ifik lelkesedését. A hozzászólásokban kértek a fiatalok a Párt, az üzem vezetőségének segítsé­gét, ' hogy brigádokat alakíthassanak és feladatokat tűztek a vezetőség elé. A vezetőségválasztó taggyűlés sikere a pártszervezet segítségének és támoga­tásának köszönhető. Egy hét alatt 150 fiatalt szerveztek be a pártnéprievelők az ifjúsági szervezetbe és a legszéle­sebb körben tudatosították a vezető­ségválasztás jelentőségét. Az üzemve­zetőség is támogatta a fiatalokat, sza­baddá tette az ifik nagyrészét a veze­tőségválasztó taggyűlés idejére. Az aknai pártszervezetnek a vezetőség megválasztása után sem szabad abba­hagynia az ifjúsággal való foglalko­zást. Tovább kell segíteni minden párt vezet őségi tagnak, de minden párt­tagnak is az új DISZ-szervezetet, to­vább k«U folytatni a népnevelők segít­ségével a tagtoborzást és haladéktala­nul meg kell szervezni a DISZ veze­tőségével közösen a politikai köröket és az Ifjú Gárdát. A pártszervezet se­gítsége teszi majd a Petőfi-akna DISZ- szervezetét a Párt acélkemény segéd- osapatává. ISTVÁN-AKNÁN GzennyoücadTkSra hirdették meg a vezetőségválasztást. Azonban a taggyűlés elmaradt, mert a fiatalok nem jöttek össze, csak egész csekély számban. Annak elle­nére, hogy az agitációt a legjobb fia­talok vitték, akik úgy a békekölcsön­jegyzésben, mint a tanácsválasztás munkájában élenjártak, a népnevelő- munka még sem járt sikerrel, mert sem a pártszervezet, sem a DISZ-bl- zottság nem adott megfelelő érveket a népnevelőknek, így azok sem tadták a vezetőségválasztas jelentőségét megma­gyarázni a fiataloknak. A hetedikére kitűzött vezetősógválasztó taggyűlés­re készüljön fel jobban az aknai párt­szer rezet ás a Péee városi DlSZ-búsott­ság. Állítsák rá a taggyűlés előkészí­tésére a Párt népnevelőit, adjanak konkrét, jól agitáló érveket a népne­velőknek, hogy a taggyűlés valóban a fiatalok seregszemléje, az ifik harcos szervezetének ünnepi alakulása le­gyem­FERENCAKNÁN a tagság 75 szá­szaiéira jelent meg a vezet őség vál as z i ó taggyűlésen. A taggyűlést megelőző népnevelőm tulka nem volt a legjobb, ez meg is mutatkozott a felszólalások hiányán. A vezetőségválasztás után már nagyobb lendületet vett a szerve­zés és a pártnópnevelők 20 újabb ta­got szerveztek be a DISZ-be. Az új vezetőségnek nem szabad azonban megelégednie a szervezet számbeli gyarapodásával. Törekednie kell arra is, hogy a politikai oktatás minél előbb meginduljon. Tűzzön az áj ve­zetőség feladatokat a fiatalok elé a munka területén, a szervezeti élet te­rületén és ebben a munkában segítse őket az aknai pártszervezet is. * SZÉCHENYI-AKNÁN * régi vezető­bég tagjai folytattak felvilágosító mun­kát az ifik között A múltban is te­hetetlen, akciókóptelen vezetőség azon­ban ezt a feladatot sem tudta termé­szetesen ellátni és a fiatalok nem is jöttek össze a taggyűlésre. A pártszer­vezet, a pécsi DISZ-vezctőség sem el­lenőrizte a régi vezetőségi tagok mun­káját, nem nyújtott segítséget nekik a pártnópnevelők harcbaindit ásóval sem. Küszöbölje ki hibáját a pártszer­vezet és a Pécs városi DISZ-bizottság! A húszad ban elmaradt taggyűlés he­lyett januárban megtartandó vezető­ségválasztás előkészületeihez adjanak nagyobb segítséget. A népnevelő-gárda, a fiatal vájárok és segédvájárok leg­jobbjai magyarázzák meg az ifiknek és az idősebb szaktársaknak is a vezető­ségválasztások jelentőségét és a fia­talságra, különösen a bányásziiatal- ságra váró nagy feladatokat. A Pécsi Magasépítési Vállalat a munkaerőhiány ellenére is túlteljesítette tervét IŰ47-ben a* fnamosftásf törvény1 alapján az Újjáépítési Dunántúl Építő- munkások Szövetkezete is állami keze­lésbe került Ez a szövetkezet Indította meg 1945- ben a lerombolt Dráva-menti falvak felépítését. Az ekkori viszonyokhoz mérten ez komoly munka volt, de az irányítás, a vezetés ennél a szövetke­zetnél teljesen a múlt rendszer embe­reinek kezében volt- Akik nem azt néz­ték, hogy a közösség vagyonát szapo­rítsák, hanem azt, hogy az egyéni hasz­nukat növeljék. Nem törődtek azzal, hogy az építőiparban nélkülözhetetlen áliványanyagokat szaporítsák, hanem saját anyagjukat adták borsos pénzért bérbe a szövetkezetnek. MIKOR KIJÖTT AZ ÁLLAMOSÍ­TÁSI RENDELET mindenki elhurcolta az általa bérbeadott holmit és a szövet­kezet semmi nélkül maradL Ez a szö­vetkezet volt az, amely a Pécsvidéki Bányamunkások Szövetkezetével együtt dolgozott és építette a mcszesj bányász- házakat 1919 február 28-án ax áj vállalatve­zető kinevezésével lett a szövetkezetből Nemzeti Vállalat. Az átalakulásnál 24 állványpadlója, 16 drb. egyméteres bakja és négy köbméter gö-mbfája volt a vállalatnak és 00 ezer forint adóssága­A szövetkezet az iparosmunkákal mind kiadta magánosnak, saját ipari üzemmel egyáltalán nem rendelkezett. 1949 március 10-én beolvadt a Pécsi Áesmunkások Termelőszövetkezete a NV-be. Ez a szövetkezet rakta le az alapját a jeleuleg többezer emberrel dolgozó vállalatnak. Az anyagilag jól álló Ácsszövetkezet hozott szállítóesz közöket és asztalosipari gépeket, vala­mint a jelenlegi központi nagy telepe! adta, amit egyéves működése alatt szer­zett. Mint ismeretes, a hároméves tervünk első felében az építkezések még csak kis mértékben indultak meg, mert az első feladat a gyárak, hidak és a vasút építése volt. Pécsett 19-18 első felében km 500 építőmunkás volt munka-nőikül. Nagy ég komoly munka vol, de a Párt segítségével sikerült megoldani, hogy az 1949-es év harmadik évnegye­dében már az összes pécsi, sőt vidéki építőmunkás dolgozott. 1949 MÁSODIK FELÉBEN az új vállalatvezetés kiépítette az építőipari vállalatok közt csaknem a legnagyobb vertikálist, úgyhogy már a múlt évben, azaz a hároméves terv harmadik évé­nek második felében teljesen magunk végeztük valamennyi munkát. Azonban ez a nagy kiépítés nem bizonyu.t egészségesnek, azért, mert lökésszerűen kapta vállalatunk a nagyobbnál na­gyobb munkákat és nem folyamatosan 1950-ben, az ötéves tervünk első évé­ben már űgyiátwott, hogy a tervező­intézetek is jobban fognak dolgozni, de csak látszott, mert még most, az év végén is többször előfordult, hogy a tervhiány miat megáll a munka. A má­sik nagy baj az, hogy az építtető nem beszéli át alaposan a tervet, azt, hogy mit is akar építeni és ebből adódóan állandóan a tervváltoztatások, annak elle­nére, hogy a minisztertanács határozata kimondja, hogy tervváltoztatás az épít­tető tárca minisztere és az építésügyi miniszter hozzájárulásával eszközölhető^ Ez év elején még nagyobb munkákkal bízták meg a vállalatok Ahogy a munkáinkat megkezdtük észrevettük, hogy az anyaggyártó ipát nem győzi a tégla gyártást, erre a mi­nisztérium kiadta az útasítást, hogy az építőipari vállalatok Indítsanak be min­den olyan téglagyárat, amely özemen kívül van. Vállalatunk, hogy a rá ki­rótt feladatnak eleget tudjon tenni, Pé­csett két nagykapacitású üzemet indí­tott bé olyan sikerrel, hogy sokmillió téglát égetett ki, úgyhogy egész éven át — géptégla kivételével — saját gyár­tású téglával dolgoztunk. AZ ÉV ELEJÉN MUNKAERŐBEN bőven el voltunk látva, azonban az ara­tásidő alatt felére csökkent a létszá­munk, azóta állandó munkaerőhiánnyal küzdünk, ami jelenleg is fennáll. De r munkaerő és a ee-menthiány ellenére! tervünket teljesítettük, sőt túlteljesített tül; úgy a tavalyi évben, mint 1950-ben; Azonban ma már látjuk, hogy a jövő­évi segédmunkaerő-hiányt túlnyomó- részben ki fogjuk tudni küszöbölni új gépekkel Nagyon komoly nehézségek vannak úgy műszaki, mint munkavezetői vona­lon. Anniik ellenére, hogy már a múlt télen is indítottunk továbbképző tanfo­lyamot. Paszivak sokszor a műszaki vezetők, A központ nem tudja összefog­ni úgy őket, mint egy gyárban, hisz töbszáz munkahelyen dolgoznak. En­nek következtében lemaradnak úgy az ideológiai, mint a szakmai oktatás terén. A nyár folyamán többször átkeltett csoportosítani dolgozóinkat a cement- biánv -miatt, ami nem kevés pénzbe ke­rült- Arról nem beszélve, hogy ezáltal sok esetben a határidőt tartani nem tudtuk. Azonkívül súlypontokat kellett képeznünk azért, mert az építtető so­káig gondolkozott azon, hogy. mit 's építsen, utána pedig a tervezők gon­dolkodnak hónapokig a dolgokon,. így a kivitelező vállalt kénytelen mindent elkövejni, hogy a pénz a tervévben el­fogyjon, ezért a batáridőket a lehető 'egrövidebb időre vettük, azonban amit vállaltunk, el is végeztük minden ne­hézség ellenére­Király Lajos a Pécsi Magasépítési Vállalat igazgatója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents