Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-20 / 295. szám

UÄPiO f?50 DECEMBER 2« a A nramkáhan éleMjárókaí választották be a DlSZ-ve&eíőségbe a Magasépítés fiataljai Ahogy nőttek. emelkedtek » meszest házak, úgy dolgozott rajttik mind na­gyobb és nagyobb szeretettel Szerelte volna éjjel-nappal építeni őket, szeret­te volna meggyorsítani, sürgetni növe­kedésüket Egy gondolata volt csak hó­napok óta: minél előbb elkészíteni a Pórt adta bámjászházakat a széncsata hőseinek, minél előbb átadni beköitö- tésee az új meszeli házakat a bánnász- elvtársaknak hogy ezzel is meggyor­suljon a széntermelés. De Szálát Sándor nem csak ,,szerette volna" meggyorsítani a fejlődést, nem csak „óhajtotta", hogy gyorsan, még gyorsabban nöjjenek a dombon, álló falak. Átlagosan 300 százalékot teljesí­tett, újításokat észszerűsítéseket fnn- dált ki, valósított meg és ami még en­nél ;s fontosabb, 22 brigádnak adta át munkamódszerét, 22 brigád verse­nyez már Szalui Sándor munkamódsze­rével, a Tervvel. Sxalai Sándor aztahnnovista lett a IllSZ-titkár A Párt útját, a Komszomol útját jár­ja Szálai elvtárs és mól , hogy a Ma­gasépítési DlSZ-szervezet is megválaszt­ja új vezetőségét, a fialatok a mun­kában élenjárókat, a legjobb itrámnn- kósnkat jelölték az új vezetőségbe, el­sőnek mindenki Szalai Sándorra gon­dolt. öt jelölték DTSZ-fitkámnk­A vezetőségválasztó taggyűlésen ezért fogadták örömmel a jelölőbizottság ja­vaslatát. ezért zúgott hosszan a taps, mikor Szalai elvtárs beszámolt életé- .röl, munkájáról, tervei»öl. — Köszönöm a bizalmatokat és meg­ígérem, hogy a Párt segítségével jól vezetem majd az ifjúsági szervezetet — mondotta, miután egyhangúlag titkár­rá választották, majd a feladatokról beszélt: — Az új vezetőségnek nagy feladato­kat kell megvalósítania. Komlód! elv­társ öt sürgősen megvalósítandó célt tűzött ki nekünk titkári referátumában: Ax Aj vezetőség feladatai A nagyobb építkezéseken december 2á-éiy ifjú gárdákat kelt szerveznünk biztosítanunk kell január tö-ig a poli­tikai körök szervezett működését. Két szabadságharcos szakaszt kell felállíta­nunk február elsejei határidöval, hogy fiataljainkat harcos, honvédő szellem­ben nevethessük épülő házaink, szépülő hazánk védelmére és végül la-punkat, a Szabad Ifjúságot az eddiginél jobbár, kell szeretnünk, többünknek kell olvas- nunk. Ezért január elsejéig 50 új elő­fizetőt keli szerveznünk. — Komoly feladatok ezek — folytat­ta Szalai elvtár» —, de elvégezzük, azo­kat maradéktalanét teljesítjük. A Párt támogat bennünket és ez nekünk n leg­jobb biztosíték, hogy »mit vállaltunk, el is végezzük. Kis úttörők állnak örsi zászlóval ke­zükben díszőrséget as elnöki emelvény előtt. Kis úttörők ülnek az első sorok székem is. ök a vezetőségválasztás leg­kedvesebb vendégei, a Magasépítési ál­lal patronált Fürdő-utcai iskola növen­dékei. Sokan határozzák e! ma közü­lük: — Ha megnövök, sztahánovista kő­műves leszek, mint Szalai elvtárs. De nem csak az úttörők tekintik Szalai Sándort és az új vezetőség többi tagját is példaképükül. Minden ifjú­munkás. ba jó munkásról, becsületesen elvégzett munkáról kerül szó. őket hozza fel először: Gungl Katalin Meszesről, Mánfal An­na kömüvessegéd, Szabó András ács, Szemere Mátyást, aki napi munkája raeílett mérlegképes könyvelői tanfo­lyamra is jár, Brenyócz Magdát, Gál Józsefet, Ambrus Dezsőt és Szabő Ho­nái Szabó Ilonánál még hozzáteszik, mint Keresrtes Mihály elvtárs: Legyen harcosabb a fiatalság — Szeretem elnézni, milyen nagy sze­retettel festi Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képeit. Olt lesz a helye ennek a gyereknek a festőművésziskolán. De hozzáteszik még, amit Wéber elv­társ, a párttitkár is felvetett a taggyű­lésen: — A DISZ tagjainak harcosabbak­nak, bátrabbnak keli lenniük. A veze­tőségi tagoknak méginkább. Szabó elv- társnőnek is bátrabbá kell válnia, hogy jól elláthassa feladatát. A Magasépítési DISZ vezetőségébe a legjobb dolgozók, a példamutató ifik kerültek. A legtöbb politikailag jól kép­zelt, harcos fiatal. .Jói küzdenek már eddig is a termelés frontján, ezután azért is küzdenek majd, hogy mtn'él több fiatallal erősödjön arcvonalnnk. a Párt legjobb segédcsapatának fomtjn. Van miért harcolmok: A meszes.; há- z.ak, az épülő gépálomások, a bővülő iskolák, szaporodó üzemek az övék is. a Magasépítési dolgozóié. Van ki ellen harcolniok: az amerikai imperialisták, a Tito-provokátorok. a Magasépítési dolgozói közé befurako­dott jobboldali sznedemek a béke. a békés építés ellenségei, a boldog élet ellenségei. Ellenük veszik fel a harcot, még nagyobb elszántsággal a Magasépí­tési DTiSZ fiataljai új vezetőségükkel az élen. /ál készüljenek fel földműresssövetkeze teink a megyei választmányi ülésre A SZÖVOSZ igazgatósága és fel Ogyelőbizof.teága ezev október 25-én összeült, hogy kiértékelje a ezővfit- nég eddigi munkáját és megszabja azokat a feladatokat, melyeknek vég­rehajtását- a földművesszövetkezetek részére Pártunk ée kormányunk cé­lul tűzött ki. Az országos igazgatósági és fék ügyel őbizotteági együttes ülés meg­állapította, hogy a földművesszövet­kezeti mozgalomban beállott fejlődés, x megnövekedett föladatok szüksé­gessé teszik, hogy úgy a föidmüves- Bzövetkezet, mint a SZÓ VOSZ meg­erősítsék szervezetüket, hogy a szo­cializmus építése fokozódó következ­ményeinek az eddiginél sokkal job. ban tudjanak megfelelni és ezért ja- Vftsöltäk az Önálló megyei szövetség, 'járási kirendeltség szervezését. Szükségessé vált, hogy — a sző­rei keze ti demokráciának megfelelően *— jnaga a föfdmüveeszővetkezeti taírság is állást foglaljon a javasla- kokkal kapcsolatban, ezért november 1?—december 17. között vezetőségt Válaaztó és alapszabály módosító közgyűléseket tartottunk. Ezek közgyűlések a falu életének és fej­lődésének jelentős eseményei voltak. 'Azzá tette őket az, hogy a falu dol­gozót * legtöbb közgyűlésen, mint. afágoeson, Véménden, Vajszlón tö­megesen vettek részt és ezámonkérték a szövetkezeti vezetőség eddi<ri munkája eredményét és hiányosságait. Ivánkáit,yánban például Papp János ezövetkezeti tag keményen gyakorolt kritikát az ügyvezető munkája felett, Wagyarhertelenden Marton András a *égl_ vezetőség munkáját kritizálta ée rámutatott arra, hogy a vezetőség tossz munkája mit jelentett a falu. nab. Endrőcön Kovács Dezsőné az egész tagság helyeslése mellett köve­telte, hogy vizsgálják felül a vezető­cég munkáját, mert súlyos hiányos «ágok vannak az elszámolások körül. Ezek a felszólalások visszatükröz­ték azt, hogy a földművesszövetkeze­tek tagsága érzi és tudja, hogy Pár. tűrik irányítása mellett helyes úton járva el kell távolítani mindazokat, akik akadályozzák <s dolgozó paraszt­ig fejlődését, iVj ezeknek a helyébe olyanokat kell állítani, akik mint Szigetváron Németh István, aki 1800 forintos békekölcsönnel 1200 száza­lékos befutásával tűnt, ki. mint Vé­ménden Biró Bernát, aki a szállítási szerződések kötésében példamutatóan élen járt, _ vagy Nagyárpádon Radios Ernő, aki a termény!)(gyűjtésben 120 százalékkal, békekölcsön jegyzésében 600 forinttal példát mutatott, vagv Kisbjvlolyán Kovács István, aki 1200 százalékos terménvbendásával. vagy Bárban Zat*«kó Pál. aki a termény beadásban 800 százalékkal mutatott példát és Tóth János, aki 700 forint békekölcsön jegyzésével és a ter- ménybeadásban *200 százalékkal tűnt ki. Számos helyen az ellenség elleni fegyverként használták fel a közgyű­léseket és a szövetkezet tagságából es vezetőségéből eltávolították a befurakodott ellenséget. így Maróceán kizárták Makár Pál kulak korcs ír, árost, Bakócán Paku Imrét, aki fasiszta múltja és tevé­kenysége miatt eddig ie állandóan akadályozta a szövetkezet fejlődését, Tósenyben kót. kulákot, Botykapeter- den 16 kulákot, Aranyosgadányban 2 kulákot zártak ki Az éberségnek figyelemreméltó pél­dái mellett azonban igen gyalcran ta­lálkoztunk az ellenséggel való meg allntvós szellemével is. Görősgalon póldául a földesúr volt ispánját je­lölték — mondván, hogy „megválto­zott az, most már nem rossz ember, szívesen dolgozik velünk együtt“ De a kulákok érdekét szolgálta Nagy- petorden Nagy István tojásfelvásár. ló is, aki a 17—18 holdas középpa­rasztokat ki akarta záratni a szövet­kezetből azon a címen, hogy kulá­kok. Az ilyen eseteiméi az ellenség kezét kell keresni, s a.zok a főldmű- vee&zövetkezetek jártak el helyesen, amelyek megfelelő számban válasz­tottak be közép parasztot a vezető, »égbe, mint Vajszínű.. Hidason Nagy- harsányban és nem úgy, mint Ihisz- tóton, Abaligeten, Székelyszab áron. Hiányossága volt a közgyűléseknek az is. hogy a dolgozó parasztasszo­nyainkat és az ifjakat egyes helye­ken nem megfelelő arányban- választoltak be a vezetőségbe s hogy nem hívták fel a tagság fi- gvelmét a «szövetkezet által nyújtott előnyökre é* a tagok jogaira rein. Amikor az új vezetőséget választó és alapszabály módosító közgyűlések­ről beszélünk, nem «szabad megfeled­keznünk arról sem, hogy «szövetkeze­teink feladata volt a termény begyűj­tés. a termelési szerződés, a szövet­kezeti áruellátás megjavítása is« és meg kell állapítónjink, hogy — bár voltak eredményeink ezen a téren — szövetkezeteink vezetősége, vem min. deniltt értette meg és ismerte fel a, terménybegyilji és 100 százalékos tel­jesítésének jelentőségét. Szövetkeze­teink feladata most az, hogy kiérté­keljék a közgyűlések során felvetett hibákat, javítsál: meg munkájukat, használjál: ki a közgyűléseket köve­tő fellendülést és ígv készüljenek a megyei választmányi ülésre ós a SZÖVOSZ II. Országos Küldöttgyűlé­sére. A december 22-é<n összeülő megyei választmányi gyűlésre vár az a fel­adat, hogy felmérje megyénk föld­művesszövetkezeti munkájában elért eredményeket, de kendőzés nélkül építő szándékkal mutassanak rá a még gveglévő fogyatékosságokra is. Készüljön fel «minden földműves- szövetkezet a megyei választmányi gyűlésre és a TI. SZÖVOSZ Küldötv gyűlésre méltó módon. A választmányi tagok jő példával előljárva a kukorica beadás és a termelési szerződés kötésben mozdítsák elő községük 100 százalékos eredményét. A megyei választmány minden egyes tagjának arra kell törekednie, hogy felszólalásávaJ, javaslatával rilőisegftee a földművesszövetkezot termelés-szervezését, rámutatva a szövetkezeti áruellátás hibáira, meg­jelöli a hibák Mjavitásámk mód­jait, előbbre vigye a szövetkezeti áruellátás fejlesztését.. ■ Meg kell ta­nácskozótok a megyei választmányi tagoknak a szövetkezetek eddigi t.ervmunkáinak tapasztalatait, ée ezeknek a _ tanácskozásoknak hozza kell járulni a jövő évi tervek fe­gyelmezett, hiánytalan végrehajtásá­hoz. És a tanácskozások eredménye­képpen biztosítanunk kell a szövet, kezet! tagok tevékeny részvételét a földművesszövetkezeti munkában, ki kell fejlesztenünk és meg kell szilár­dítanunk a társadalmi ellenőrzést, amely nélkülözhetetlen esz«köze rí földműves-szövetkezetek helyes irá­nyú fejlődésnek. És hozzá kell ja,, mini a megyei választmányi ülésnek ahhoz, hogy szövetkezeteink termé­kenyebben mozdítsák elő a termelő- csoportok fejlődését, s hogy az ellen­ség elleni harcot a jövőben még ered­ményesebben folytathassuk és kö- nvörteieníil leleplezzük mindazokat, akik szövetkezeteink fejlődését aka­dályozzák és ezáltal gátolják a dol­gozó parasztság felemelkedését, a szo- «•ializrmis építését 'falun. Kőézülifin fel tehát minden « megyei küldött a választmúnvi ülésre. •■« -legnagyobb lelik i isin e«*et ességgel, előre á! tárgya Ive a szövetkezet vézo.. tőségévé’ és tagságával az egres opftMemákat. hogy a közös tanács­kozások szövetkezeti mozgalmunk fejlesztését, a nar«yJelentőségű tanács, k ozás cm úgy tudóik elvégezni, ahogj azt Pártunk és dolgozó" népünk mél­tán elvária tőlünk. Bnt-or T'hor SZÖVOSZ metrvei központ szervezési osztályvezető. Szilárd állami fegyelmet a statisztikában is! Ezzel a címmel Irt cifiket a Szabad Nép november 23-i számában Pikier György elvtárs, a Központi Statiszti­kai Hivatal elnök« és szükségéé, hogy a mi területünkön is közelebbről meg­vizsgáljuk ezt a kérdési Nálunk még igen sokan lebecsülik, vagy félreisme­rik a szocialista statisztika jelentősé­gét. Az elmúlt rendszerben a jegyző az íróasztal mellől „megbecsülte" a statisztikusok által kérdezett adato­kat és az így is jó voll Ez az eljárás azonban ma már súlyos károkat okoz­hat népgazdaságunknak, mert nálunk más jelentősége van a statisztikának, mint amilyen szerepe veit a kapita­lista rendszerben. A KAPITALISTA STATISZTIKA az adatokat meghamisította, a széles nép- tömegek nyomorát igyekezett leolezni ás a számadatok tömegével a rendszer helyes voltál megvalloztathatatlaiisá- gá«í. igyekezett bebizonyítani. A szocialista statisztika tervgazdál­kodásunkat szolgálja. A statisztika ál­tal megadott számok teszik lehetővé a tervek pontos elkészítését, a sta- t'sztikai beszámoló jelentések márik a tervek végrehajtását, mutatják id a lemaradásokat. Statisztika nélkül va­kok és bénák lennénk. Világosan ha­tározta meg ezt Sztálin elvtárs a Párt XIII. kongresszusán: „Semmiféle építő munka, semmiféle állami munka, sem­miféle tervszerű munka nem képzel­hető el helyes számvitel nélkül. A. számvitel pedig elképzelhetetlen sta­tisztika nélkül!" Mégis lépten-nyomon azt tapasztal­hatjuk, hogy mind állami igazgatá­sunkban. mind pedig népgazdaságunk különböző ágaiban dolgozók egymás utón szegik meg az állami fegyelmet/ amely nélkül pedig a szocialista sta­tisztika elképzelhetetlen. Megmutatko­zik ez elsősorban a nem helytálló ada­tok szolgáltatásában. A kölkedi jegy- zöség például ez év tavaszán „csekély" hatezer hold területet felejtett ki a vetésterületi összeírás során. Nem cso­da, ha hasonló esetek folytán több tízezer hold „tűnt el nyomtalanul” az ország területéből. Ugyancsak felüle­tes, pontatlan jelentések érkeznek be néhány helyről az őszi vetésterület­ről is. Sokszor összeadás! hibák kö­vetkeztében őtven-száz holdak tűnnek el, mint például Felsöszentmárton, Zók, Szabadszentkirály községekben. Ne feledkezzenek meg a községi ta­nácsok arról sem, hogy a statisztika a: .osztályharc fegyvere. Vizsgálják ezért felül a kulákok által bevallott, földte­rületet és kíméletlenül leplezzek le a csalókat, népköztársaságunk ellensé* geit. Az őszi vetésterületi összeírás iesz az egysége-, mezőgazadsági nyil­vántartás, egész jövő évi munkánk alapja, nem mindegy tehát népgazda­ságunk szempontjából, hogy milyen adatok alapján dolgozunk. A FjiLDMÜVESSZÖ VETKEZETI ÜGYVEZETŐK egy része szintén fe­lületes jelentéseket ad. Beokesd köz­ség ügyvezetője például a DT. negyed évben 850 mázsa lencse felvásárlását jelentette, ami majd háromszorosa az egész megyei felvásárlásnak. Ezek a hibák természetesen egyrészt megnehe­zítik a feldolgozást, másrészt belátha­tatlan károkat okozhatnak. Ugyanez a helyzet ipari vonalon is. A helytelen termelési, létszám és munkabáradatok üzemeink fejlődését akadályozzák. A szigetvári I. és II. 6z. téglagyárak III. negyedévi adatai a felülvizsgálat so­rán minden vonatkozásban teljesen helytelennek bizonyultak. Ilyen körül, méyek között valószínűleg a vállalat­vezető sem tud magának tiszta képet alkotni a vállalat munkájáról. A helytelen adatszolgáltatásnál nem kisebb kárt okoz a határidők be nem tartása. A szocialista statisztikát - a kapitalista statisztikával szemben a hitelesség és gyorsaság jellemzik. Or­szágunk és Pártunk vezetői a beérke­zett adatok «alapján mérik le a hely­zetet, és teszik meg a szükséges intéz­kedéseket. A késedelmes statisztika tehát annyit ér, mintha nem is lenne, „Egy statisztikai igazgatóság, amelyik késik, a bürokratikus intézmények ti­pikus példája“ — mondotta Lenin elv- társ. Népgazdaságunk vezetői nehezen tudnak az őszi vetésterületek állásáról időben helyes képet kapni, ha vannak községek, mint Vásárosdombó, Király, egyháza, Szalma, Somogyhatvan és még egy pár, melyek túlteszik magu­kat az állami fegyelmen és jelentései­ket csak jóval az előírt határidő ufón küldik be. Súlyosabb a helyzet a földművesszö­vetkezeti vonalon. A szövetkezetek kétharmada egyáltalán nem tartja be a határidőket. Mecsekjánosi .Oroszló, Gyümölcsény, Sátorhely, Helesfa, Ké- kesd, Ófalu, Zsibót szövetkezeti ügy­vezetői csak többszöri sürgetés utálj küldtek be statisztikai jelentésüket. EZEK A PONTATLANSÁGOK az­tán oda vezettek, hogy a következő évi földmű vesszövetkeizeti tervek el­készítéséhez szükséges adatokat csak megkésve tudtuk az illetékes szervek rendelkezésére bocsátani. Az adatszol­gáltatók ne feledkezzenek meg arról, hogy egy község elmaradása is lehe­tetlenné teszi a járási összesítés elké­sztléxft, « Járást a meggMl. # szegyei az országos adatok összeállítását. Llp- tód község tanácsa például csak kö­zel egy hónap után tudta a sporttel­jesítmények Jtatiszlikai kérdőívére ráírni azt az egy szét, hogy „nincs" és ezzel késlelteti«® a megyei összesí­tés elkészítését. Veszélycztetilc a hiteles fa gyón adatszolgáltatást a mindjobban «sza­porodó párhuzamos- éo vadstatiszti­kák. A feleslegesen elrendelt összeírá­sok és adatszolgáltatások még ma is sok túlmunkát és terhet jelentened mind a helyi tanácsoknak, mind a vállalati statisztikusoknak, to elvon­ják őket más, fontosabb munkájuktól. A te«rv és a statisztikai osztály havon ta jelentést kér a levágott állatokról, de hasonló jelentést kér a megyei ta­nács kereskedelmi osztálya is. Ugyan­így hasonló jelentést kér a szántáéi munkákról, az őszi vetések állásáról a mezőgazdasági osztály. Állatössze- írást, vagy négy-öt alkalomrnal_ tarta­nak a községekben külön statisztikai célokra, külön adózás céljára, külön a mezőgazdasági osztály felhívására, de összeiratja a teheneket közellátási célbői a kereskedelmi osztály is. A községi tanácsok még mindig vagy százféle nyilvántartást vezetnek, kezd­ve a süketnémák nyilvántartásától a nyilvántartások nyilvántartásáig. Vállalati vonalon sem különb a hely­zet. A Pécsi Vágóhíd Vállalat például boldog-boldogtalannak szolgáltat ada­tot, csak az illetékes szerv, a Statisz­tikai Hivatal felé nem. A Mecsek vi­déki Borforgalmi Vállalat «viszont art hiszi, hogy ö csak úgy tudja lebonyo­lítani a borfelvásárlást, ha a községi tanácsokkal házról-házra járva — per­sze engedély nélkül —«, összeiratja a termés eredményt. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya külön össze­iratja a megyében lévő tyúkokal faj­tánként, a galamboknál külön a posta- és nem postagalambokat, kutyákat faj­tánként, a méhcsaládokat és a selyem­hernyó tenyésztők számát, etb. AKI ÍGY KÉPZELI El, a tervezési az irányító munkát, az bürokratizmus hibájába esik, mert azt hiszi, hogy «csupán számok halmazatából lehet igazgatni. A különböző hatóságoknak, alsóbb éa felsőbb szerveknek ugyan­úgy, mint a vállalatoknak tudomásul kell venni, bogy az adatszolgáltatás rendjét törvények és rendeletek írj Aló elő. Ezeknek a rendeleleteknek a be nem tartása az állami fegyelem meg­sértését jelenti. A helyt tanácsok feladata, hogy vé­get vessenek a statisztikai adatszol­gáltatás terén mutatkozó fegyelme­zetlenségnek. Járjanak elől jó példá­val és ha kell nevelő muknával, ha kell, szigorúbb eszközökkel biztosítsák ezen a téren is az állami fegyelmei. Azt az állami fegyelmet, amely né’kül nincs tervgazdákodáa, amely nélkül nem lehet szocializmust építeni! A megye! tanáén terv és statisztikai osztálya. // Ak ,'GfiéűHijj,i'asái-nQp&f* nagy forgalmat bonyolított le az Állami Aruház it. A vásárló dolgo­zókon látszott az öröm, amikor egy- egg árut megvettek karácsonyi ajándéknak. De az örömbe, üröm is vegyült, mégpedig az Állami Ara­házban, ahol az edény osztály on dol­gozó eladó így szolgálta ki a vevő­ket: „Melyiket akarja, mehjik keli stb.“ Ez nem mondható még a leg­jobb akarattal sem ndvarlas hang­nak. De ez még csak haggján, bár ezen sürgősen javítani kell. Az edényosztályon megvásárolt árul (két lábas) az eladó átvitte a cso­magodba. ahol a fizetés után kiad­ták a vásárolt árut csomagolathmul- A vásárló megkérdezte: „Miért nem csomagolják be egy kis papírba * lábast?'1 Mire az ottartózkodó Kon­koly Lászlóné csomagoló kijelen­tette: „Nem lehet, mert Rákosi elv- társnak ez a határozata." Mi ez? Ki hatalmazta fel Konkolynét, hogy Rákosi elvtársra hivatkozzon és egy- általán milyen jogon mer edény- csomagolási ügyben népünk szere­iéit vezetőjének. Rákosi elvtársnak a „határozatával“ „érvelni". Ez ellenséges hang, még akkor is, ha Konkolyáé párttag. Az önköltség­csökkentés helyes is népünk érde­keit szolgálja, de nem úgy, ahogy azt Konkoly Lászlóné felfogja. Vizs­gálja ki az ügyet az Állami Áruház pártszervezete és hozzon megfelelő intézkedést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents