Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-20 / 295. szám

DECEMBER 3« »fiPlfi 8 Az Srok magyar-szovjet barátság és a békeharc nagy ügyének jegyében ünnepélyesen megnyílott a Magyar-Szovjet Társaság Országos Kongresszusa Ax MSZT Országos Kongresszusa kedden este operaházi díszelő­adással kezdődött meg. Dübörgő tapsvihar köszöntötte az emeleti kö­zéppáholyba belépő Rákosi Mátyást, nagy taps fogadta Gerő Ernő ál­lamra falisztért. Farkas Mihály honvédelmi minisztert és Kádár Jánost, az MDP főtitkárhelyetteseit. Megjelent a díszelőadáson az MDP politikai bizottságának, Köz­ponti Vezetőségének, az Elnöki Tanácsnak, a minisztertanácsnak, po­litikai, gazdasági és kulturális életünknek számos képviselője, vala­mint az üzemi dolgozók, a honvédség, az ifjúság, a tömegszervezetek képviselői. Megjelent Kvan-O-DIk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság követe, Aurel Malnasanu, a Román Népköztársaság követe Liuben Ge- raszimov, a Bogár Népköztársaság követe, Pietro Papi, az Albán Nép- köztársaság követe, Henryk Minczk lengyel ügyvivő és a baráti álla­mok diplomáciai testületének több más képviselője. Itu«znyák István megnyíló beszéd© A' díszelőadás a magyar és a szovjet himnusz eljátszásával kéz' dődStt. Utána Rusznyák István az MSZT elnöke emelkedett szólásra, üdvözölte a megjelenteket, — A ezovjet-inagyar barátság mlndannyiunk ezivbéli ügye, a leg­szentebb, a legnagyobb nemzeti ügy. — mondotta. — Ha ma saját magunk­nak építhetjük országunkat, ha ml élvezzük munkánk eredményét, ha a szocializmus útjára léphetünk, ezt elsősorban a Szovjetuniónak köszön­hetjük, amely szétzúzta az idegen el­nyomók és a magyar kizsdJimányo. lók uralmát. — Úgy érzem, hogy valamennyiünk k itt megjelent küldöttek és az ál­talunk képviselt milliók legbensőbe érzését fejezem ki, amikor kongresz- fizueunk megnyitásakor, ebben az ün­nepélyes percben első üdvözlő sza­vammal azok felé fordulok, akik az emberiség reménységét, a nemzetközt béketábor vezető erejét, népünk, ha­zánk nagy felszabadítófát és barát­ját: a hatalmas Szovjetuniót képvi­selik. — Testvéri szeretettel üdvözlöm azoknak a népeknek és dolgozó tn!‘­liólcnak képviselőit, akik — úgy mint ml — példaképül választották a bé­kéért dolgozó, harcoló szovjet emu bort-. Rusznyák István ezután üdvözölte a megjelent külföldi küldötteket, majd így folytatta: — Meleg szeretettel üdvözlöm né­pünk szeretett vezetőjét, Rákosi Má­tyás elvtársat és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­jait. Köszöntőm Rónai Sándor elv. társat, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanács elnökét. Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét és a kor­mány megjelent tagjait, — Szeretettel üdvözlöm a Szovjet. nnló, a kínai nép, a koreai nép éa a testvéri népi demokráciák diplomá­ciái képviselőit. — Kongresszusunk olyan időben ül össze, amikor az imperialisták a háború előkészítésének polítikájá ró] áttértek a közvetlen, nyílt ag­resszióra és lángba akarják borítani, az egész világot A béke híveinek minden eddiginél nagyobb erőfeszí­téseket kell tenniök, hogy az impe­rialisták fokozódó támadásaival szemben megvédjék a békét. Ebben a harcban vezeti győzelemre ügyün­ket a hatalmas Szovjetunió a béke tábor legfőbb ereje és rendíthetet­len vezetője. — Feladatunk, hogy a Jövőben még jobban harcoljunk a népünk milliós tömegeiben elvenen élő szov­jet-magyar barátság elmélyítéséért, hogy ezzel is megerősítsük a béke világtáborának magyar arcvonalát. Kongresszusunk legyen a béke magyar hívei harcának jelentős Al­mása, illeszkedjen bele szervesen abba a küzdelembe, amelyet száz- •nilliők vívnak világszerte a béke híveinek Varsóban tartott II. Világ­kongresszusa határozatainak végre­hajtásáért. Fejezze ki hűen egész népünk mélységes meggyőződését harci fogadalmát; Sztálin velünk van, a béke legyőzi a háborút. — Az.őrök magyar-szovjet barát­ság, a békeharc nagy ügyének je­gyében nyitom meg a Magyar-Szov­jet Társaság Országos Kongresszu­sának munkáját A movjVí nép a legmé yebb rokonajrenve* érzi s magyar népi demokrácia vívmányai iráot Jtíeatertna Leontyeva a kong rés z- *zusi köszöntő beszédében ezt mon­dotta: — A szovjet nép a legmélyebb ro- konszenvcft érzi a szabadság vívmá­nyai iránt, amelyeket a nagyszerű magyar demokrácia harcolt ki. A népi demokrácia győzelme szabad utat nyitott a magyar dolgozóknak a tudomány és a kultúra minden ágában, — A népi demokratikus országok és köztük a Magyar Népköztársaság eredményei, megerősítik Vladimír Iljics Leninnek 32 évvel ezelőtt el­hangzott jövőbe látó szavait: nAz előtt az emberi értelem minden megnyilvánulása, az ember minden tehetsége csak azért alkotott, hogy egyeseknek a technika és kultúra minden á'dását megadja, másokat pedig megfosszon a legszükségesebb­től, a művelődéstől és a fejlődéstől is. Most viszont a technika minden csodája fi kultúra minden vívmá­nya az egész nép láncsévé válik és az embert észt és tehetséget soha többé nem használják fel az erőszak eszközéül, a kizsákmányolás eszkö­zéül.­— A Magyar—Szovjet Társaság tevékenysége arra hivatott, hogy megismertesse a magyar néppel a Szovjetunió népeinek életét Jóleső és örömteljes érzés számunkra, hogy a Magyar—Szovjet Társaság fennállása óta hatalmas munkál végzett Magyarország és a Szovjet­unió közötti baráti kapcsolatok megszihírdí tására. — A mai kor történelme különös él ességgel mutat rá a szovjet kultú­ra jelentőségére. A szovjet kultúra szellemi fegyverrel látja el a demo­krácia és a szocializmus táborát. A Szovjetunió és Magyarország kultú­rál is egy üttműködése már meghozta gyümö'csét. A magyar művészei véglegesen szakít a burásod művé­szettel, magáévá teszi a realizmus módszerét és népi művészetet te­remt. — A Szovjetunió népei, miután szétzúzták a fasiszta rablókat, nagy lelkesedéssel építik a kommunista társadalmat. A Szovjetunió népei tántoríthatatlaim 1 állanák a népek vezérének, a béke nagy zász'óvivő­jének, Sztálin elvtársnak vezetésé­vel biztosan haladnak a világbéke meg- szilárditásáért, a népek közötti ba­rátság megerősítéséért folyó harc első soraiban. magyar-szovjet barátságot Jelenti, ha­nem általában a Szovjetunió körül tö­mörült valamennyi nép barátságát — A vietnami nép tudja, hogy a végső győzelem a Szovjetunió, a kí­nai nép és a népi demokratikus orszá. gok önzetlen segítségétől tügg. Ezért ez a baráti kongresszus minden bi­zonnyal új lendületet »fog Jelentenie döntő harcban. A csehszlovák és magyar dolgozók egyfiít ápolják a Szovjetunió iránti barátságot Frantisek Komzala, csehszlovák kül­dött kijelentette: — Engedjék meg, hogy a Magyar­Szovjet Társaság kongresszusát a leg melegebben üdvözöljem. . . — A Szovjetunió .vezetése alatt az összes néoi demokrácia népei boldo­gabb jövőhöz, a béke útján haladnak. Nemzeteink egy egész évezreden ke­resztül egymás mellett éltek és ak­kor váltak jóbarátokká, amikor a szocializmus felé vezető útra léptek és egy jobb és boldogabb jövőt építenek maguknak, teljes nemzeti szabadság­ban. Goltwald Klement és Rákosi Má­tyás vezetése alatt továbbra is ápolni lógjuk a nagy Szovjetunió Iránti ba­rátságot és nemzeteink legjobb barát­ja, a szovjet nép zsendlts rezére, Sztálin elvtárs iránti szeretetét. A 'vietnami küldött beszéde Nguyon Duec Thleng, vietnámi kül­dött ezt mondotta: — Mialatt az imperialista országok­ban *• háborús gyújtogatok ,a legna gyobb aljasságokat követik el a né­pek ellen, mialatt a gyarmatosítók Vietnamban felégetik házaikat, halál­ra kínozzák testvéreinket — engem az a szerencse ért, hogy a vietnami népet képviselhetem ezen a kon­gresszuson, amelynek a barátság az alapja és a béke a célja. — Ez a kongresszus nemcsak A német nép békét akar Franz Wenzel német küldött üdvö zölte a Kongresszust, majd a Német- Szovjet Barátság Társaság békeharcát vázolta és kifejtette: az imperialisták számításába hiba csúszott: nép nem akar háborút. — ígérjük nektek, hogy nem kí­méljük erőinket és mindent megte­szünk azért, hogy a német nép hűsé­gét a Szovjetunió iránt és barátságát a magyar 'és valamennyi békes^eretö néppel, szélszaklthatatlanná tegyük. A beszédek elhangzása után az ün­nepi műsor vette kezdetét. Sztálin elvtársat egyhangúlag Moszkva kerületi és moszkvai városi szovjet képviselőjévé választották Hétfőn reggel örömhír járta be Moszkva Sztálin kerületét: Sztálin elvtársat, a szovjet nép nagy vezérét egyhangúlag a Moszkva kerületi é3 a moszkvai városi szovjet képviselőié­vé választották. A kerület dolgozói hangsúlyozták, hogy Sztálinra szavazva, n kommuniz­musra, a békére adták szavaza­tukat. A Pravda vezércikkében a követ­kezőket iria: a helyi szovjetek vá­lasztása újból bebizonyította a szov. iet nép határtalan szeretetét szocia­lista hazáía iránt, egységét a Kom­munista Párt és a nagy Sztálin, az egész haladó emberiség vezére és ta­nítója mellett. Soha nem látott lelkesedése! és újongással szavaztok Moszkva, Leningrad, Kiev. Minczk fis sok más város dolgozói, akik Sztálin elvtársat jelölték a helyi szov­jetbe . A gyárak dolgozói sztahánovista műszakot tartottak a nép egyeteme« ^öltjének I. V. Sztálinnak tisztele­tére. A szovjet, nép a legjobb fialt és leányait küldte » helvi szovlefekb'’ és azt k’vínia tő’ük, hogy valósítsák meg fáradbatalanu! a Párt bölcs po­litikáját úgy szolgálják hazájukat, miként azt Sztálin elvtárs tanítja Egy^másik moszkvai jelentés szerint közzétették a moszkvai városi szovjet-választások városi válasz- tóbízottsógának közleményét az 1950 december 17-í moszkvai vá­rosi szovjet választások eredmé­nyeiről. Valamennyi választóbizottságtól be­érkezett adatok alapján a moszkvai városi szovjet választásokon a nyil­vántartott választók 99.99 százalékai vett részt. A kommunisták és párionkfvflliek tömbjének jelöltjeire az 1452 válasz^ tókerületben a szavazásban rész tvett választók 99.79 százaléka szavazott. A küldóttjelőltek ellen a szavazásban résztvett valamennyi választó 0.21 százaléka szavazott. Érvénytelennek nyilvánítottak 15 szavazócédulát. A moszkvai városi választóbizott­ság miután áttanulmányozta minden választókörzet anyagát, bevezette a nyilvántartásba mindazokat, akiket az 1452 moszkvai választókerületben küldöttnek választottak a moszkvai városi szovjetbe, A megválasztott küldöttek valamennyien a kommu­nisták és pártonkivüliek tömbjének jelöltjei. Togliatti etvfárs pihenés cellából a Szovjetunióba utazott Palmíro Togliatti, az Olasz Kommu­nista Pórt főtitkára vasárnap reggel 7 óra 45 perckor a Tarvision át Bécs- be menő gyorsvonaton elutazott Ró­mából. Togliatti pihenés végett a Szovjetunióba utazik. Az újságírók­nak, akik utazásának oka iránt érdek­lődtek, Palmiro Togliatti kijelentette, hogy orvosai rendeletére egy időt tel­jes pihenéssel kell töltenie, még mi- előbb ismét megkezdhetné politikai te-1 vékenységét. — Minthogy azonban Olaszországban nehéz lett volna teljesen kikapcsolódnom a politikai tevékeny­ségből, a szükséges pihenési időszakot inkább a Szovjetunióban fogom eltol* teni — mondotta Togliatti, Truman rádióbeszéde a háborús hisztéria újabb kitörése — írja a Pravda Truman elnök rádiónyilatkozata — amelyben bejelentette, hogy az USA- ban „rendkívüli állapotokat" léptet­nek életbe —, a háborús hisztéria újabb kitörése — írja a Pravda. Truman a „rendkívüli állapotok“ szükségességét azzal indokolja, hogy a nőmet Amerika határait veszély fenyegeti. Az emberek szinte azt gondolnák, hogy ellenséges haderők állanak az USA határain, ellenséges flottaegysé­gek az amerikai tengerparton, nem pedig amerikai hadosztályok Koreá­ban, Taivan szigetén, többezer mér- íöldnyire Amerika határaitól. A dicstelen koreai kaland nyomán megnövekedett az elégedetlenség, egy­Varsóban lelkes szeretette! fogadták a Német Demokratikus Köztársaság elnökét A találkozás még szorosabbra fűzi a lengyel és a német nép közötti barátságot Wilhelm Pieck, a német Demok­ratikus Köztársaság elnöke decem­ber 18-án, baráti látogatásra érke­zett Varsóba. A látogatáson a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányának küldöttsége is résztvesz. A küldöttség tagjai: Henrich Rau és Hans Loch helyettes miniszter- elnökök, Georg Derringer külügy­miniszter és Anton Ackermann, a külügyminisztérium államtitkára. A Lengyel Köztársaság berlini diplo­máciai misziójának vezetője szintén Varsóba utazott. Képviselteti magát a Német—Lengyel Társaság és a Szabad Német Ifjúság. A lengye! főváros lakosainak ez­rei üdvözölték Wilhelm Piecket, a Német Demokratikus Köztársaság elnökét. Pieck elnök fogadására megje­lent Cyrankiewicz, a Lengyel Köz­társaság miniszterelnöke, Modzie- lowski külügyminiszter, Zaonbrow- skl, az Egységes Lengyel Munkás­párt titkára, va’nmint a közélet és a varsói közigazgatás vezetői. Cyrankiewicz miniszterelnök üd­vözlő beszédében a többi között a következőket mondta: — A Német Demokratikus Köz­társaság elnökének látogatása öröm­teljes esemény, amely jelképezi az alapvető változást a két nép viszo­nyában, a demokráciáért és a béke megvédéséért folytatott közös harc szellemében, azt az alapvető válto­zást, amelyet a szovjet hadsereg- a nek a hitleri imperializmus fölött aratott történelmi győzelme tett le­hetővé. Wilhelm Pieek a többi között így válaszolt Cyrankiewicz miniszterel­nök üdvözlő szavaira: — Találkozásom Boleslaw Bierui elnökkel még szorosabbra fűzi a lengyel és a német nép közötti ba­rátságot és újabb hozzájárulás lesz Európa békéjének fenntartásához és biztosításához. Közel egy évezred óta német államfő először jön Len­gyelországba, baráti látogatásra. Ma népeinket a nagy szocialista Szov­jetunióhoz fűződő közös barátság köti össze. — Varsói látogatásom kifejezője a proletár nemzetköziségnek is, ame’y összeköti az Egységes Lengyel Mun­káspártot a Német Szocialista Egy­ségpárttal. Wilhelm Pieck elnök hétfőn este látogatást tett Boleslaw Bierutnál, a Lengyel Köztársaság elnökénél. Megkezdődöd a támadó „Atlanti Szövetség** nemzetvédelmi minisztereinek értekezlete A támadó „Atlanti szerződésben” részvevő országok nemzetvédelmi mi­nisztereinek értekezlete hétfőn délelőtt megkezdődött. Áz értekezlet feladata — a Reuter jelentése szerint ,,az egységes nyu­gateurópai hadsereg felállítása, mely­ben német csapotok is részveszn«k." A nemzetvédelmi miniszterek ta­nácskozása utá;i hétfőn délután ak at­lanti külügyminiszterek együttes meg­beszélésre ültek össze a nemzetvédel­mi miniszterekkel. A helyzet súlyos, de meg lehet men teni a békét, ha a nép egységes aka­rattal harcol a békéért — írja a Daily Worker. Kényszeríteni kell a kor­mányt, hogy tárgyaljon a koreai és a kínai néppel a távolkeleti békéről és rendelje haza az angol csapatokat. Ko­reából, Követelni kell a kormánytól, hogy ne járuljon hozzá Nyugat-Német- ország felfegyverzéséhez, hanem kezd­jen tárgyalásokat egységes, békés Né­metország létrehozásáról. Végül bontsa fel háborús szövetségét Amerikával. Eiscnliowrt nevezték ki az agresszív „európai hadsereg“ lőparanctnokává A Reuter jelentése szerint a támadó „Atlanti Szövetséghez“ tartozó orszá­gok nemzetvédelmi miniszterei hét­főn jóváhagyták azokat a terveket, amelyek szerint nyugatnémet egysé­geket vonnak he az „egyesített euró­pai hadseregbe.“ Az atlanti országok külügyiminiszterei megegyeztek az úgynevezett „európai hadsereg“ főpa­rancsnokának személyében. Truman Eisenhower amerikai tábornokot ne­vezte ki az „európai hadsereg“ főpa­rancsnokává. re főbben követelik, hogy vizsgálj ált felül az USA külpolitikáját. Truman, tehát a „rendkívüli állapotok" segít­ségével — próbálja ezt a politikát folytatni. Truman állítása, hogy a „rendkívüli állapotok1’ azért szükségesek, mert a Szovjetunió állítólag nem folytat bó- keszerető politkát, komolytalan —< folytatja a Pravda. Mindenki előtt Is­meretes, hogy a Szovjetunió a világ békéjének érdekében szállt és száll síkra. Truman beszédének célja, hogy megnyugtassa csatlósait, akik igen aggódnak a koreai vereség miatt. Má­sik célja, felhozni a háborús hisztériát és az új háború előkészületeit. Az USA kormánya az egész ország életét a háború erőltetett ütemű előkészület telnek, a teljes militarizálásnak rer» deli alá. Nemcsak Koreában —» hanem Tra* man szavai szerint — „a földgömb más részein is" szükséges, hogy az USA erősíthesse fegyveres beavatko- zását, valamint az északatlanti tömb államainak felfegyverzését. Mindezek a rendszabályok óriási ki­adásokat követelnek. Az új állami költségvetésben a nem katonai termé­szetű kiadásokat a minimumra csök­kentik, a munkásoknak többet kell dolgozniok, a katonai kiadások növe­lése elkerülhetetlenül áremelkedéshez vezet, a munkabért rögzítik, a lakos­ságnak több adói kell fizetnie — mon­dotta Truman. Kemény intézkedések alkalmazásával fenyegetőzik az eset­leges sztrájkok ellen. A „rendkívüli állapotok" célja, hogy megsemmisítse az amerikai nép demokratikus jogait, hogy biztosítsa az amerikai monopo­listák számára a féktelen kizsákmá­nyolást, az újabb milliárdos jövedel­meket. Trumannak a „rendkívüli állapotok" életbeléptetéséről, a fegyveres erők é* a fegyverkezés növeléséről szóló be­szédét képmutató békeszólamok álcáz­zák, amelyek azonban senkit sem té­vesztenek meg. A békeszerető népek a kormányokat nem szavaik, hanem tetteik alapján ítélik meg. Truman eb vetette a Szovjetuniónak a nagyha­talmak közötti békeegyezmény megkö­téséről és fegyverzetük csökkentéséről szóló javaslatait. Mit érnek ezzel szemben a békefrázisok? Egyetlen józanul gondolkodó ember sem hiszi el, hogy az USA-t bármi­lyen veszély is fenyegeti. Truman há­borús készülődésekkel igyekszik meg­félemlíteni a békeszerető népeket, akik a békés munkának szentelik életüket. A békeszerető népek azonban nagy terveik megvalósítása mellett fokoz­zák éberségüket az agresszív hatalmak nemzetközi próbálkozásaival szemben —, fejezi be a Pravda,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents