Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-16 / 266. szám
r>55 NOVEMBER 16 NAPLÓ Fizikai és értelmiségi dolgozók példamutató vállalása a Pécsi Bőrgyárban Egymillió forint értékű megtakarítást érnek el ebben az esztendőben ,,A mi milliós vállalásunk“ — Így beszélnek a Pécsi Bőrgyárban arról, hogy ebben az évben 7.000 pár bakancsnak és 25 ezer pár boxcipőnek megfelelő bőrmennyiséget és bőrfeldolgozáshoz szükséges anyagot takarítanak meg és dolgoznak fel. A milliós vállalás egy olyan sokmilliós vállalás, hogy csak a haszna egymillió forintot jelent. A börgyá iiak nem a levegőbe tették ezt a nagyon komoly felajánlást, hanem pontosan előirányozták, hogy hol, melyik üzemrész, hogyan érj majd el a ráeső megtakarítást és hogyan old ja meg a munkatöbbletet. Az óv folyamán 13 vagon nj-ershőrí takarítottak meg. de megtakarítottak hozzá minden olyan anyagot, amelyek segítségével a nyersbőrből cipőtalp, vagy felsőrész lesz. Három hónapra osztották fel a vállalás teljesítését, a háromból mór egy — az október — letelt. Eddig ütemtervszerűen ment minden, sőt á kemónyárunál még az előirányzottnál is jobbak az eredmények. A munkások és a műszaki értelmiség összefogásából, közös munkájából a vállalást teljesítik, erj-e biztosítékot jelentenek a sokszor forradalmi jelentőségű újítások, üzeinátszer vezések. A meszesben most úgy hasítják a bőröket, hogy levágják a kevésbbé énékes részeket, azok megmunkálásához nem keli drága anyag. Régebben «z értékes ós kevésbbé értékes bőröket együtt dolgozták feL Azelőtt először gödöibe, azután edényben folyt az áztatás és a meszezés. Ma ez mái egy edényben történik. Minden vonalon mozgósítanak az tízemben a 32.000 lábbelit jelentő vállalás érdekében. A cseres-kikészítőben bevezették a vándorműszakot, ami azt jelenti, hogy pár embert mindig ott vetnek be a termelés csatájába, ahol éppen a legnagyobb szükség van munkaerőre. A vándorműszak a cseres komplex-brigádjának volt az elgondolása. Ebben a brigádban dolgozik dr Tóth Géza is. aki ,a szak-j ma legjobbja lett a bőrgyáriak műszaki értelmiségi dolgozói közölt. Dr Tóth Géza nagyjeleníő- séjífű taláímányát, egy újfajta magyar műcserző anyagot fa fokozottan felhasználja a Pécsi Bőrgyár és ez is lényeges tételként szerepel a megtakarítások között. Sok mindenből tevődik össze az az egymillió forintos tiszta haszon, amit a vállalás jelnt Ebből az összegből máris ötvenezer forintot jelent az a látszólag' jelentéktelen intézkedés, hogy a jövőben nem hordóban hozatja az üzem a cserzőanyagot, hanem tartálykocsiban. ötvenezer forint megtakarítást jeleni, hogy nem kell a kétszázliteres hordókat ide-oda gu- rífgatni, kimosni, nincs hordótörés, hanem beáll a gyárudvarra a tartály- vagon. Húszezer forint tiszta hasznot jelent ez alatt a három hónap alatt dr. Kereső István újítása, amelyet a gyaKeresztesy András 17 éve segédmunkás a gyárban, pár héttel ezelőtt még a talpas gépműhelyében dolgozott. Uj munkahelyén a faggyúolvasztásná] nem volí megelégedve a helyzettel, mert akkoriban a bedolgozott anyag 20 százalékát — mint használhatatlant — kiöntötték. Keresztesy András ezt a „használhatatlan" anyagot* megvizsgáltatta a laboratóriumban, ahol megállapították, hogy 50 százlékos zsírtartalmú. Keresztesy erre zsákszövetből és kosztból szűrőt szerkesztett és azon át korlatban Bajomi László próbált ki. A sertésbőröknél a nemesebb zsírokat saját kitermelésű zsírokkal pótolják. Ez az eljárás csak 30 százalékéba kerül a nemes zsírok felhasználásával folyó munkának. Szinte minden munkaterületre kiterjed a vállalás. 48.000 forint akkumulációs hasznot jelent • az, hogy eddig a hasítékokat bélésbőrnek használták fel — azelőtt pedig egyszerűen feJ sem használták — most pedig export célra velúrt és disznóbőrt csinálnak a boxosboji belőle. Azután vannak még előre nem számított külön megtakarítások is. Ilyen Keresztesy András forró vízzel lemosta az anyagot és így teljesen zsírmentes maradt az üledék. Újítását leírta és benyújtotta, így fejezte be a leírást. „Újításom bejegyzését és kiértékelését kérem — az ötéves tervért Az ötéves tervért, az első évi terv túlteljesítéséért dolgoznak a Pécsi Bőrgyárban is a munkások és a műszaki értelmiségiek. Vállalásuk teljesítésével, a 32.000 pár terven felüli lábbelivel vissza akarjál: szerezni és oda akarják tenni a gyárkapu íölé az élüzem csillagát. Ä. Tito-banda háborús előkészületet a Vajdaságban A prágai Nova Borba levelet közöl Jugoszláviából, amely leleplezi, milyen háborús előkészületeket folytat a Tito-banda a Vajdaságban. Titock az utóbbi időben a népi demokratikus országok határain fokozták háborús előkészületeiket. A határmenti övezeteket katonasággal tömték meg és hadászati előkészületeket tettek. .Behívták Tito ék a tartalékos oíc nagyrészót is. Az egységeket gyakran helyezik egyik helyről a másikra, úgyhogy senki sem tudja, hová, milyen új csapa ttestok érkeztek. A közelmúltban a Szabadka—Nagy- bec-íkerek közötti határmenti szakaszt magasrangú jugoszláv tisztek kíséretében egy polgári személyekből álló csoport szemlélte meg. — Amerikai luxusautón jöttek, jegyzeteket készítettek, de senkivel sem beszélgettek. Miután a jugoszláv tisztek igen előzékenyek voltak velük szemben, a katonák között az a vélemény alakult ki. hogy valamilyen amerikai katonai küldöttség tagjai lehettek. A határmrati övezetbe külön engedély nélkül belépni nem lehet. — Az UDB kitelepíti a lakosságot, de különösen a magyarokat, románokat, cseheket, bolgárokat és ruszinokat. — Azokról a vidékekről, ahol katonai építkezések folynak!, ezerszámban üldözik el az embereket hajlékaikból, földjüket, házukat, sőt még mezőgazdasági felszerelésüket is elkobozzák. Az UDB fasiszta terrorja azonban nemcsak a nemzetiségi kisebbségeket érinti, hanem azokat a jugoszlávokat is. akik megbízhatatlanok Titoék számára. Mindezekből világosan látszik, hogy milyen „békét“ akar a Tito-klikk. Mi azonban nem akarunk háborút és harcolni fogunk szabadságunkért, harcolni fogunk á Tito-banda ellen, mert tudjuk, hogy közeledik már a szabadság napjai — fejeződik be a levél. íaggynolvaszfnsi újítása is. Amit a e-fyu- évity Ufazott-Udla-satott, a tanács másáéiáea alatt elintézi A háború vihara már négy éve pusztított, mikor 1943-ban egy kisebb szélroham megbontotta a pécsi megyeháza tetőzetét, lesodorva onnan pár darab cserepet. Mivel a lehulló cserepek senkinek sem estek a fejére, minden bonyodalom nélkül, házikezelés- ben elvégeztette a megye a javítási munkát. Az ügy „síma“ és „egyszerű" volt. Egy helybeli cserepesmester, a javítást valóban gyorsan, egy napon belül elkészítette és mint ki dolgát jól végezte, a számlát kifizetésre benyújtotta a megyeházára. A derék kisiparos még csak nem is ejtette, hogy milyen aktalavinát indít a számlájával. A saámlát a% iktató iktatta és «osztotta a háztartási előadónak. Az •lőadó az ügyiratot „a számla meg- vfasgálisa. érvényesítése és az utal- Ványrendclct tervezőiének elkészítése Végett" kiadta a megyei számvevőség- A számvevőség természetesen újra iktatta, illetőleg a nyilvántartásba bevezette, a főnök az aktát „kiszig- %álta“ és a számvevőség háztartási •lőadőjáuak kiosztatta. A számvevőség háztartási előadója rendes ember volt. Megnézte, miről is van szó tulajdonképpen. Azonban egyszeri bepillantás elég volt az aktákba ahhoz, hogy elborzadva észrevegye: a munka szakszerű elvégzése a számlán »kies igazolva. 1 ehát nem érvénvosí- Uíts és az utálványtervezetet sem «ásziteite el. hanem „vissza a fel- zdónak" jelszóval a számlát és a hozzácsatolt aktákat az aliszáni előadó- jelentés kíséretében „visszaszármaztatta". . Az alis-páni előadó kiadta a számlát javaslattétel végett az államépítészeti Mvatalnak. Természetesen ez nem ment „ilyen egyeszerüen. A „kiadványt" megfogalmazta, az elintézési tervezetet az alispánnal „aprobált.atta“, azt a kiadóhivatal leírta, a risz- tázatot az alispánnal aláírta, végül az államépitészeti hivatalnak postán megküldte. Az államépítészeti hivatal sem tért el a „jól bevált“ recepttől, A beérkezett akfát iktatta, a főnök az aktát valamelyik mérnökhöz kiszignálta és az aktát a mvnkakönyvvel a mérnöknek kiosztották. Azonban kisebb ügyről volt szó! Tehát: — a mérnök az aktát félretette azzal, hogy ha majd valami elintéznivalója lesz a megyeházán, akkor egyúttal megvizsgálja a tetőjavítási munkát is. Az új cserepeken már kiütközött a moha, mire a mérnök felülvizsgálta a munkát, a számlát műszaki felülvizsgálati záradékkal ellátta, » azt az alispánhoz írásbeli jelentéssel megte- [ézve felterjesztette. 1 <•*«mngny ira .feldagadt ak|a- kőleg újabb mellékletét, az államépítészeti hivatal jelentését az. alispáni hivatalban újból iktatlak és a háztartási előadónak munkakönyvvel immár másodízben kiosztották. Az előadó az ügyiratot a számvevőségnek adta át, ahol az| újból iktatták, majd kiosztották a számvevőségi előadónak, aki a számlát — nem fizette ki. hanem — „visszaszármaztatta" (másodízben) az előadónak: igazolja a kisiparos, hogy az OTI-nál nem áll-e fenn tartozása? Az előadó felhívta a vállalkozót (szegény nem tudta, m kor a munkát vállalta. Hogy mire is vállalkozott), hogy OTI-igazolást nyújtson be. Az igazolás néhány hét múlva be is érkezett, tekintve, hogy az OTI se ment a szomszédba annak idején egy kis bürokráciáért. Ezzel aztán az akta véglegesen elíntezhetővé vált, illetve még megjárt egy tucatnyi hívatalszo- báí. amíg a számvevőség végre, a vállalkozó munkabérét, a postatakarékpénztár útján kiutalta a kisiparosnak. Mire 1944 végére a számlát kifizették, a történelem elsöpört« a Horthy-uralm.it. A Szovjet Hadsereg meghozta >szdmimkra a szabadságot, meghozta a lehetőségét annak, hogy a közigazgatás megszabaduljon a bürokráciától, a bürokratáktól. A tanácsok megalakulásával az ügyintézés leegyszerűsödött. Wéber Ferenc kályhásmester az elmúlt hónapban kályhákat épített a megyei tanács számára. Elkészítve a megrendelt munkát. Web er Ferenc reggel 9 órakor benyújtotta a számláját és az építési osztály láttamozása után a 300 forintos számlát niég aznap, délelőtt fél tízkor a pénztár kiegyenlítette. így számolják fel a tanácsok a bürokráciát. Békevonatok indulnak Pécsről a Békeviláfíkougresz- szus tiszteletére A pécsi fíítöház dolgozói szerdán délután röpgyíiléaeket, tartottak, amelyeken izzó gyűlölettel ítélték el az angol munkáijániló kormány aljas mesterkedését s ugyanakkor nagy lelkesedéssel üdvözölték a Varsóban ma megnyíló 11. Békevilágkongresz- szust. A röpgvölésék során a vasutas dolgozók számos felajánlást tettek, így elhatározták, hogy szerdán és csütörtökön minden tehervonatot felemelt menetsebességgel közlekedtetnek és az ország legjobb mozdony- vezetőinek felhívására felajánlott 3 százalékos szén megtakarításon felül újabb 3-—.5 százalékos szémnegtaka- rítást érnek el. Nagy lelkesedéssel határozták el továbbá a pécsi fütöház dolgozói, hogy szerdán egv. csütörtökön pedig két békevonatot indítanak. A békevonatokat a Péesbánya-tendezö pályaudvarról indítják s a pécsi fűtő- ház vasutasai Pusztaezabolcsig viszik. Fiataljaink kövessék példáját A képen a mosolygós arcú Viktor Pavlov komszomolista bányászt látjuk, aki nemrégen végezte el az ipariskolát és most egyike a Donyec medencei krasznodonyeckajai szénbánya legkiválóbb vájárjainak. Napoíita mintegy kétszeresen teljesíti a normát. A NAGY VIZIERŐMŰ ÉPÍTŐI NYIKOLAJ KUUCSAR30V GEOLÓGUS Abban a helyiségben, melyet a fúrási adatok feldolgozó-csoportja foglal el, az egyik hőasztal Kljuesar. jov geológusé. — Itt. szinte sohasem tartózkodik, — figyelmeztetnek bennünket. — Keresse. 'őt elvtárs a külső mimká- latoknál., A kutató-részleg elszórtan dolgozik sok kilo/néteres távolságon a Volga partja mentén. Egymagában talaj- fúró-munkálatokat körülbelül négy. ven helyen végeznek. Ezek közül melyiken lehet vájjon most a részleg főgeológusa. Szerencsénk volt. Síruhába öltözött, mages ■ fiatalember ■ jött szembe velünk. Kezében irattáska volt. ö voll Kyikolaj Kifacsarjon. __A homokba mélyen belesüppedve hal-adtunk a folyó hányában felfelé. A dombtetőn szemünk elé tárult a Volga. Rajta túl az arany színben, csillogó part, a nagykiterjedésű rétek. Kljucsarjov magyarázni kezdett. — A hatalmas gát itt szeli át majd a Volgát. Szélessége aJckora lesz, hogy rajta vasutat és széles műutat építenek. A folyó mindkét partján nagyszámú épületét emelnek:. A '$*. lajkutató-geológvsok megvizsgálták a föld felületének minden ; négyzet- méterét a jövendő építkezések helyén, bejártál; a föld ’mélyébe, megállapították: mit kell ieiiiii, hogy az építmények alapja szilárd. legyen, hogy ellenálljanak az elemi erőknek. A folyó széles árterületét fúrótornyok lepik , el.- A geológus ecpy-egy nap során mindenféle közlekedési eszközt igénybevesz, hogy ezek bunkóját ellenőrizze. Reggel autón jött ide. Azután lóháton átgázolt egy kisebb tavon. Majd két kilómétert gyalog tett meg, csónakba szállt, s beevezett ahhoz a fúróálványhoz, melyet a Volga egyik mellékágának közepén építettek. Ezen a fúráson Vatzüij Rezrulcov fúrómester • brigádja dolgozik. ‘ Ez ' a brigád 170 százalékra teljesítette a havi tervet. . . Estefelé • megint parton róttunk, s elváltunk a fágeológustól, aki irid- láskd jóval elindult abban asz irányban, ahol ae esti szürkületben még látni lehetett további fúróállványok kontúrjait. SEGÍTENEK a kolhozbrigádok Még csak másfél hónap' telt el ed. teil a naptól számítva, hogy megjelent a kormánynak a fcujbfsevi vízi- erőmű építése tárgyában kiadóit rendeleté, s a hidrotechnikai komplexus építkezésének helyére máris a szállítmányok áradata érkezett — főképpen a Volgán. Dr. a hajózási időszak végéiig nem sok idő maradt hátra,— a tél hamarosan lezárja ezt az utat.. Tehát jó vasútokra és müutakra van szükség. A helyi lakosság az építők segítségére jött, A sztavropoli körzet, dolgozói voltak a kolhozok hazafias elhatározásával; kezdeményezői. Ennek a körzetnél; a Komszomol-szervezete sokszáz ifjút és leányt — közöttük sok traktorvezetőt és soff őrt — küldött a vizicrőmíí építkezéséhez. Az „Udarnyik" kolhoz fiatal dolgozói korareggel érkeztek az útépítéshez. A feladat az, hogy 30 méter széles vágást készítenek az erdőben, s előkészítsék m út vonalát, két kilométeres hosszban a földmunkák számára. Egyre mélyebben hatolnak be es erdőbe a kolhoz.brigádok: S- ott, ahol áthatoltak, egyenes, széles vágás marad mögöttük. A bulldózerek és a semperek járnak a nyomukban. Az egyik bulldózer vezetője — Pjetr Csisurin. Gépe, leszeli a buckát, betemeti a mélyedéseket. — kiegyengeti az úttest. Pjolr Csisurin' ezelőtt excavator on dolgozott. Gyorsan megtanulta a bulldózer, kezelését, s most két normát teljesít. ' ' ' Este, a munkanap végén összegyűl, nek az útépítők e szállások • • körül. Fellángolnak a tábortüzek, lelket beszélgetés indul meg arról az .időről, amikor a sivatagban világháborúinak a gyümölcsösök, műikor a. villamosság nemcsak a kolhoz-Hágtak ezreit világítja majd be, hanem szánt, vet és csépel, amikor a volgai partokon új gyárak épülnek. S minderről nem ábrándozó emberek, hanem építők beszélnek. K. Gycvcfjarov.
