Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-14 / 264. szám

»99 NOVEMBER 14 SPi6 Baranya megye magyar és délszláv dolgozói elszántan védelmezik a kékét Lelkes gyűléseken számoltak he a békeküldőttek az Országos Behekongresssus ha tározatatról V®sánaíaj> regga! még mély csend üt £ vpjobon, mikor már a fiatal pécsi «icmi bökök ül dőltek a tanáos- Mz előtti gyülekeztek. Innen indultak el Baranya közeli, távolabbi falvaiba a békenngy gyűlés hírével, innen in­dultai beszámoló útjukra, hogy dol­gozó parasztságunknak elmondják a béke megvédésének újabb eredmé­nyét: a 'Nemzetközi Békekongresszus országos visszhangját,. Élményeiket a.tarják a küldöttek elbeszélni Siklóson, Vajszlón, Kéme­sen, Nagyban sányban, a Bókekon- greeenis 'Szellemét, lelkesedését tol­mácsolják Beremond, Kásád, Bara- nyajenő, Gödreszentmárton dolgozó parasztjai mák, a dolgozó nép harcos seregszemléének tapasztalatairól szá- wioi uak hti Oroszló, Abalíget és Ba­kóé» lakóinak, A bakócai tanácebázban közel száz dolgozó paraszt jött össze, hogy meg­hallgassák Kávai Mária békeküldött, vágánygépkoesivOTütő-tanuló beszá- ! mólóját. * Feszült figyelemmel hallgatták a dolgozók a beszámolót. Szinte együtt ültek gondolatban - vonatra Rávai Máriával, együtt utaztak a. virággal kidíszített kocsiban a Békekongresz- fizusra. Tovább követve a beszámolót, öütatár ózták Bohóca dolgozó paraszt­jai. hogy <i legnagyobb elszántsággal állnak őrt a békefroht rájuk cső sza­kaszán, hogy munkájukkal, támogat­ják a Szovjetunió-vezeité Vekélábórt. Benczés Antalné, a bakócai árva­ház gondozónője hozzászólásában fokozott jó munkára tett ígéretet, Prenek József tanácstitkár elmondta, hogy a 108 százalékos burgonyabe- gyüjtés további fokozásával küzdenek a békéért, a dolgozó parasztok pedig egyhangúan megígérték, hogy a-mély­szántást 60 százalékról 100 százalékra emelik, különösen, hogy a jó idő ked­vez is a munkának. üdvözlésre emelkednek a kezek, messzire zeng a köszöntés: —. Sza­badság! — mikor Kávai Mária el­búcsúzik a bakóeaiáktóL BeremeóS előtt Kásád felé ka­nyarodó űt mellett lévő kőrakások azt bizonyítják, hogy Kásád rövide­sen foekőtő-utat kap.. Egy merész kanyar után feltűnnek a falu taka­rt« házai. Párszáz méter csak a ha- . tár. Ez a párssáz méter akár sok- i «zer kilométer is lehetne, mert [ űiyaa nagy távolság választja el j egymástól a két 'világéit. ' Vasárnap a falu utcáin a parasztok i 'között «TÓI folyik a beszéd, hogy I mennyire áll a község a termény- I begyűjtésben, a mélyszántásban. ‘ — Nemsokára 1 befejezzük — 1 mondja egyik bajuszos bácsi, majd I a mellette álló hozzáteszi; — Én ! még beadok 15 kiló krumplit és ele- ;.®et tettem kötelezettségemnek. • / ___’_____• De rűsen, boldogan, megelégedet­ten beszélnek. Nem úgy, mint lej­jebb párszáz méterrel a jugoszláv pa­rasztok, akiiének életét szörnyűvé tette Tito és véreskezű bandája. Wéber Bálint falusi tanácselnök- helyettes azt meséli, hogy a határon túli községből Tito bandája még a vetőmagot is elvitte a parasztoktól. — Szegények mesélték, azt sem tudják, honnan vegyék elő a vető­magot. Ha nem vetnek, akkor sú­lyosan megbüntetik őket, de a vető­magot elviszik. Disznó egy banda. Egyre többen lesznek a DISZ-ott- hon előtti udvaron, — amelyet most hozott rendbe 1000 forintos költség­gel a falu fiatalsága. Itt tartják a békegyűlést. Bent csend ül a te remre, Wéber József helyettes ta­nácselnök megnyitója után egy bá­nyászfiatal szól a falu dolgozóihoz: — Elvtársak, polgártórsak! Engem az a felelősségteljes megtiszteltetés ért, hogy a pócsbányatelepi bányá­szokat képviselhettem a budapesti TI. Országos Békekongresszuson. — Teljes egységben nyilvánította elszánt békeakaratát a magyar dol­gozó nép ezen a békekongresszuson — kezdi Budai Miklós András-aknai vájár. — Félreérthetetlen szavakkal mondta ki kétezer küldött a ma­gyar nép békeakaratát. Keményen és félreérthetetlen szavakkal kiál­tottuk az imperialisták bérence, Tito és bandája felé, hogy a mi né­pünk szereti a szabadságot, hazáját, a békét és ezért minden áldozatra kész. — Elmond mindent, ami a békekongresszuson történt, elmond­ja azt is, hogy András-aknán is több szenet termelnek, hogy a bé­két így is Védjék. — Mi bányászok Is, a kásád! dol­gozó parasztok is a békéért harcol­nak. Itt Kásádon is többek között úgy lehet harcolni a békéért, ha időre elvégezzük a mélyszántást, teljesítjük a terménybegyiljtést, erő­sítjük egységünket. Budai Miklós beszéde után Mayer Jakab szólal meg egyszerűen, köz­vetlenül: — Igazat beszélt az elő­adó. Mi tudjuk, mit jelent békében, szabadságban élni, mi tudjuk, akik itt élünk a határ mellett és naponta halljuk, hogy milyen kegyetlen sor­sa van ott túl a parasztságnak. He kellene, fegyvert is fognánk, hogy ezt az életünket megvédjük. Utána Horváth Pál is szól a bé­kéről. Szavait helyeslik a jelen­lévők. Kásád dolgozói egy ember­ként, elszántan állnak a béke meg­védése mellett. Holnap nyílik meg esi Obrazcov- bábkiáiSítás Pécsett Oerlo dolgozó parasztságának hatájro^ata: 99December 154g 10& s&ászaléhban befejezzük a begyűjtést 166 T«?Jes diadalra. keSS vinnünk a be­gyűjtési csatát — ezt a jelszót adta ki vasárnap több község dolgozó pa­rasztsága. Eddig aratott győzelmeink mind hatalmas mértékben elősegítet­8úfe hazánk megerősödését, a béke védelmét. Elősegítette a vetés határ­idő előtti befejezése, a békekölcsön- jegyzésben elért diadal, tanácsaink megválasztása. • Elősegíti az, hogy a legtöbb községben lendületesen, lelki­ismeretesen, ügyelve a minőségre fo- i lyik a mélyszántás. Hazánk megerősö­dését, békénk védelmét azonban elő kuíl segítenünk aZzal Is, hogy behoz- ' sok est a lemaradást, ami a begyűj­tés terén főleg a tengerinél és a szá- lastakarmánynái mutatkozik s teljes győzelemre visszük a begyűjtési csa­téi Habos ^azonban ea is szükséges hogy új lendületet adjunk a nyáron elindított begyűjtési versenyeknek, ' hogy felelevenítsük azt a lelkes, ha­zafias versenyszellemet, amt a ke- nyérgahonabegyüjtésnél dolgozó pa­rasztságunk nagyrészét áthatotta. Több község dolgozó parasztsága megértet­és a begyűjtés fontosságát, amit azok ijc lelkes versenygyűlések is bizonyí- ! tanaik, melyek vasárnap zajlottak le. Gyen versenygyűlésre jöttek össze vasárnap a csertői dolgozó parasz­tot- i»- A gyűlésre felsorakozott a ' község csaknem valamennyi dolgozó parasztja, élükön a nemrég megala­kult tanács “tagjaival és' minthogy fflá-sfélszáz dolgozó paraszt szorongott * teremben, midőn Tóth János DÉ- FOSZ-titkár megkezdte beszámolóját. — Községünk nem álj a rossz köz­iégek ' között á begyűjtésben sem ^ —> mondötta többek között Tóth elvtárs. —* Eddig mintegy 80 százalékban tét­ünk eleget- kötelezettségünknek. De vájjon megelégedhetünk-e ilyen ered­ményekkel? Nem! A békéért folytatott harcnak 100 százalékos eredményekre van szüksége, és nekünk a béke ér­dekében teljesítenünk kell hazafias . kötelességünket. Lelkes pillanatok következtek ez­után. Tóth János javaslatot tett, hogy . a község dolgozó parasztsága vállalja «!, hogy december 21-re, Sztálin e'v- tArs születésnapjára, befejezik a be­gyűjtést és minden dolgozó paraszt. 100 százalékban teljesíti becsületbeli kötelességét. Zúgó taps fogadta a ja­vaslatot és a taps előliével többen tzót kértek. Es valamennyi felszólaló azt javasolta: legalább december 15- te rövidítsék le a határidőt. így született meg azután az a ha­tározat, mely kimondja, hogy: „Csertő község dolgozó parasztsá­ga, miután megtárgyalta a begyűjtés helyzetét, úgy határozott, hogy a vi­lág dolgozói békeharcának nagy ve­hetője, Sztálin elvtárs 71. születésnap­jának tiszteletére decmber 15-ig tel­jes egészében befejezi a begyűjtést, mive] a község dolgozó parasztjai ügy érzik, hogy ez hazalias, becsület­beli kötelességük, mellyel a békehar- cot támogatatok kell" * , így szól a határozat első része. Ez azonban még nem elég, a csertői dolgozó parasztok tudják, hogy a vállalás teljesítéséhez nagymérték­ben hozzásegíti őket az, ha felele­venítik ezt a versenyt, ami már azelőtt is folyt köztük és Zsibót község dolgozó parasztjai között. Ezért a következő határozat úgy szólt, hogy párosversenyre hívják a sstbóíi parasztokat: melyik község teljesíti előbb 100 százalékig be­gyűjtési kötelezettségét. Hozzászólások következnek ez­után. Nem voltaic ezek hosszú fej­tegetések, de valamennyi egy-egy harci ígéret. Nagy Sándor közép- paraszt nyitja meg a sort Körűden, egyszerű szavakkal mondja el, hogy ő bizony eddig nem látta ösztán a begyűjtés jelentőségét, — Nem gondoltam arra —mond­ja, — hogy minden százalékkal, amivel emeljük községünk eredmé­nyét, egy-egy téglát teszünk abba a bástyába, melyen megtörik az el­lenség, a Tito-banda minden aljas támadása. Most már tintán látom, hogy így van. Ezért én vállalom, hogy november 20-ig becsülettel ele­get teszek kötelességemnek, és ren­dezem minden hátralékomat.. Nagy Sándor tehát november 20-ig beadja minden hátralékát. De ha Nagy Sándor november 20-ig be­fejezi, akkor Nemes Dániel úgy ér­zi, neki még előbb kell loo száza­lékig teljesíteni a kötelességét. Hisz ő tanácstag, neki mindenben példát kell mutatnia. Fel is áll és el is mondja, hogy november 16-ig be­adja minden hátralékát. Zúgó“ taps köszönti bejelentését de máris ha­sonló vállalást tesz Bőgődéi Lajos is, hogy utánuk niég többen ígérjék meg lelkes szavakkal: a község ál­tali Vállalt határidő előtt beadják hátralékukat, hogy becsülettel tel­jesítsék kötelességüket a dolgozó nép országával, a béke táborával szembeni Hasonló lelkes versenygyűlés volt vasárnap a megye több községében is. Kémesen december 18-ra vállal­ták a lemaradás teljes behozását és a begyűjtés 100 százalékos telje­sítését, versenyre híva a cuni dol­gozó parasztokat. A gyűlésen Sá­ros! Ferenc dolgozó paraszt a köz­ség valamennyi begyűjtésben elma­radt dolgozó parasztját versenyre hívta: ki teljesíti előbb 100 száza­lékban egész kötelezettségét Bogdásán is határozatot hozott a község dolgozó parasztsága a be­gyűjtés december 21-re, Sztálin elv­társ születésnapjáig való befejezé­sére és hasonló határozatot hozott több község dolgozó parastzsága a pécsváradi, mohácsi, sásdi, komlói és pécsi járásban is. Igen jelentős kulturális eseménye lesz Pécsnek a holnap, szerdán dél­után fél 6 órakor megnyíló Obrazcov- kiállítás, melyet a pécsi képzőművé­szekkel együttműködve, a Magyar Bábjátékosok Szövetsége rendez a Városi Múzeum kiáilítóhalyiségoben. Szergej Obrazcov magyarországi tartózkodása, óta igen jelentős válto­zás állott be bábjáí'Szásunkban, ö ta­nította meg társulatával báb játszóin­kat és közönségünket orra, hogy a bábjáték a legkomolyabb művészetek közé tartozik s mint ilyennek, hatal­mas szerepe van a társadalompolitikai név dómunk áh mi. A Budapesten megtartott kiállítás máris újabb tanulságokkal gyarapí­totta fiatal, fejlődőképes bábjátszá- suiíkat. A budapesti kiállítás után most elsőnek Pécsre érkezett le Oh- brazeov anyaga, hogy Pécs és Bárá­nyé bábozóinak is közvetlen segítsé­get, útmutatást adjon. Obrazcov anya­gával együtt érkezett Pécsre a ma­gyar bábanyag is. Ez két részre osz­lik. Az elsőben a magyar bábjátszás fejlődését látjuk 105Ó-ig, Obrazcov jöttéig. Mint tudjuk, azóta ez a nagy­szerű művészet hatalmas lendülettel fejlődött. így a másik rész az Obráz- cov utáni első eredményeinket mu­tatja be. A holnap megnyíló, jelentős ki­állításra Pécsre érkezik a Bábszövet, ség több vezetője, így Derzsi Ottó is aki előadásokat és több kiáüításvezetésl rendez. Minden háborúnknak ős kép­zőművészünknek feltétlenül szükséges, hogy eljöjjön a megnyitóra, megte­kintse a kiállítást és így lehetősége nyíljék arra, hogy továbbfejlessze tu­dását, bábozásban való jártasságát. Ez annál is inkább fontos, mert a kiállítás csak négy napig lesz Pé­csett és vasárnap este bezárul. Á szülői munkaközösségek fontos feladata, hogy állandóan benne éljenek a politikai életben Darvas József kultuszminiszter is részivel! a Szülők Iskolája pécsi ankétjein Vasárnap délelőtt s. óaranyat neve­lők é* szülők ankétra gyűltek össze, hogy megvitassák a november 15-én meginduló „Szülők Iskolája“ előadás, sorozatainak kérdéseit. Az suikéton megjelent Darvas József közoktatás­ügyi miniszter is. Martonosí József, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője meg­nyitószavai után Darvas József köz­oktatási miniszter emelkedett szólásra. Beszéde elején ismertette a Szülők Iskolája előző években végzett munká­ját, ismertette az 1948-49 ói* elért eredményeket és rámutatott az egyes helyeken felmerült hibákra. Megálla­pította, hogy a Szülők Iskolája ett működött jól, ahol Igénybevefték a Párt és az MNDSZ segítségét, ahol a családlátogatásokkal, felvilágosítással biztosították a tanfolyamok »ikerét Az előadók munkája nyomán nevelők és szülők szoros kapcsolatba hozták az iskolai és otthoni növelést, mely * szocialista ncvelőimmka, fejlődésének alapja. — A Szülők Iskolájának november 15-én tartandó megnyitására — foly­tatta — lelkes előkészületek folynak országosan. A mai értekezlet is a jó előkészítést, a tanfolyamok jó meg­szervezését célozza. Az & cél, hogy itt Baranyában a mnltévi 20.000 tanfolya­mot hallgató szülő számát megsokszo­rozzuk. Szentlőrincen a lemorzsolódási az ellenség, a knlák lazítása és akna­munkája okozta. — Fontod feladata tehát a szülői munkaközösségnek, hogy/ állandóan benne éljenek a politikai életben. Mi nem vagyunk farizeusok, mi nem ezó- nokolunk politikamentes iskolákról, mint tették & Horthy-faSiezták. Az iskola igenis a politika legfőbb fegy­vere — tv. a döntő, kinek a ketAh-sn van, ki forgatja ezt a fegyvert! A mi iskoláink o. nép iskolát, a nép ügyét szolgálják. Ezután Darvas József kitért a kle­rikális reakció elleni harcra. Hangoz­tatta, hogy a püspöki tarral kötött megegyezés népi államunk győzelme. Ez a "megegyezés nem a klerikális reakcióval "történt megegyezés — «0 ellen ezután is kíméletlen harcot folytatunk. Szólott ezután a Szülök Iskolája előadásainak jó »•egszervo- zéséröl. Döntő tényezőnek tartotta, hogy az előadók meggyőzéssel be­széljenek a népnek, és előadásaik a nép nyelvén szóljanak. Hangsúlyoz­ta, hogy az előadások előtt adjanak kultúrműsort, de azokon ne a tanu­lók, j/anem a szülők szerepeljenek. — Nekünk az a kötelességünk, — fejezte be beszédét — hogy a köz­oktatás, a köznevelés torén álljunk helyt, fokozzuk munkánkat. Ezt szol­gálják a Szülők Iskolája előadásai is. Vonjunk be százezrekét ebbe a mun­kába! 1 A nsgr tapssal fogadott beszéd után a felszólalásokban Kovács Já- tiosné, a Bányaipari Technikum szü­lői munka,közössege részéről a vidéki szülőkkel való levelezést, kapcsolatot hangsúlyozta, Osatermajer Miklósné, Bár község szülői munkaközösségéből a tanulók szüleinek gyakori látoga­tásáról, Nyíri Endréné, pécsváradi tanárnő a békeröpgyíi.lúsek fontossá­gáról, Szobeni Jánosáé, a . Sopiana gépgyár eztakánovi(5íája a Szovjet­unió iránti szeretet neveléséről szóit. Darvas József miniszter válasza után az értekezlet nagy taps közepet­te táviratot küldött a szülők nevé­ben népünk bölcs vezérénél: és taní­tójának, Rákosi Mátyás elvtársnak. Ezután kultúrműsor következett, melyben Horgos János szavalata, a Leővrei Klára leánygimnázium tánc- csoportjának népi táncai és a pécsi bőrgyár! dalárda énekszám»* szere­peltek. nagy sikerrel. Az „Öregahna** bányászai példát mutatnak A forradalmi műszak óta minden nap túlteljesítik a tervet Ferenc-aknán A mecsekszabolcsi völgyben fekvő Ferenc-aknán közel 100 éve fejtik'a szenet. Ferene-aknától keletre és nyu­gatra ezidő alatt modern aknák épüli­tek: Széchenyi- és István-akna. Fe- renc-akna első látásra ma is olyan mint régen. Az idő vasfoga megrágta már az akna tornyát, épületei, nem véletlenül érdemelte ki a szabolcsi bányászoktól az „öregakna", jelzőt-0U3J3J h íkjp sj arriuitonunq ag akna, felszabadulás óta fiatalos hév­vel úgy termel, önti a szenet a há­nya, mintha fiatal lenne. Persze, ez a fiatalos hév a Ferene-akaai bányá­szokból ered1, akik Újra és újra na­gy ob lendülettel vívják harcukat a szénnel, a többtermelésért.* A régi műveletekben a munka méginkább kiszolgáltat ja ,a bányászo­kat az előre nem játható természeti adottságoknak. Így sűrűn megtörténik, hogy a reggeles harmadban máj jó a fejtés, mjre az első műszak lejár, már etmeddüL így aztán nem a leg­könnyebb feladatok elé állítja a ter­mészet a bányászokat, műszaki értel­miséget. Ezeket a nehézségeket mindig si­került leküzdente Ferenc-akna dolgo­zóinak és a többi aknákhoz viszonyít­va ritkán fordult elő, hogy nem tel­jesítettek a napi előirányzatot. így szokták mondani a többi aknáikon a bányászok, a műszaki értelmiségiek: „Ferenc-akna azért bent ugrál a száz­ba..“ Sok szép kimagasló teljesítmény született már a felszabadulás óta Fe- rer.c-aknán. Sokszor szinte felülmúl­ta már saját magját Ferenc-akna, de olyan rekordtermeíés még soha nem volt, mint amilyen* november 7-én, a forradalmi műkzakban lett. 2066 csil­le! Ennyi szenei szállított Ferenc- akna november 7-én, Sofia nem tapasztalt lelkese- dússal lendülettel álltak a termeié« frontjára a bányászok. Ferenc-aknán jól megértették Rákosé elvtárs sza­vait. Volt már sok kimagasló termelési eredmény Ferenc-aknán, Felsorolhat­juk Sztálin elvtárs születésnapjára, a felszabadulás tiszteletére, május 1-re rendezett ünnepi műszakokat. Az ak­kor elért szép eredmények mellett .azonban azt is fel lehet hozni, hogy az ünnepi műszakot követő nap Fc- renc-akna termelése 100 százalék alá esett vissza. De most nem így tör­tént. Nem csökkent a forradalmi műszak után sem a munkalendülete Ferenc- aknáh November 8-án is 100 száza Iákra teljesítették a tervelőirányzatot Ez a termelési mennyiséé 9-re Itt) százalékra emelkede/f. Mintha motor hajtani őket — mondja Marton «Ívtár#, a párttilkie. Ex a motor ílákosi elvtárs bessédé,meg az a gépelt papírlap, ami a párüroda asztalán fekszik, A géppel írt szöveg így kezdődik: „Mi, Ferene-aknai bányászok öt pontban csatlakozunk az elvtársak által indí­tott versenyhezA. versenykihivó a Borsoá-megyci Jolán-akna. A versenv- pontoknak egyik része így hangzik: .,Vállaljuk, hogy az 1950-es tervünket december 10-re befejezzük és terven felül 600 vagon tiszta szenet adunk népgazdaságunknak". Ferenc-akna becsülettel teljesíti » vállalását November 9-én már a no­vember 28-i tervelőirányzatnál tarto- tak. Újabb lendülettel álltok csatasor, ba az itt dolgozó bányászok. Vállalá­sukat mint mondják: ,,Ha lórik, -ha szakad, de teljesítjük" Hogy ez a kemény elhatározás mégínkább való­sággá váljon, megindultak az újabb vállalások. Tovább lejiesztik a ver­senyt. Az aknai pártszervezetnek most az a feladata, hogy továbbfejlessz« a munkaversenyt és ha ezt- teljesíti, úgy Ferenc-akna terven felül több, mint 600 vagon szenet adhat népgaz­daságunknak. Kásád dolgozó pareszfjai boldog, derűs életükéi, ha kell fegyverrel is megvédik Tito bandája ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents