Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

2

NAPLÓ

NOVEMBER 5

Tábbl lépést tett elére azon az úton, amelyen a stockholmi kiáltvány csak első lépés volt és öt követelést jelölt meg a nemzetközi békemozgalom közvetlen céljaként: — .4z első pont az atombomba eltütásának követelése. Második pont mindenfajta fegyverkezés általános korlátozása és ellenőrzése. Harmadik pont- a háborús propaganda minden fajtájának eltiltása,

mindenütt az összes országokban, negyedszer: az agresszió elitélése, akárhol történjen is, senkinek sincs joga fegyveres beavatkozásra valamely nép belső ügyeibe, ötödször: a koreai kérdés békés elintézése.

— A prágai tanácskozás elhatározta, hogy az említett öt pontot a legszélesebb megbeszélés és megvitatás tárgyává teszi mindenütt az egész világon.

A/ imperialista blokk a „hidegháborút“ egyre inkább „mele&háborúvá** akarja átváltoztatni

— A kialakult nemzetközi helyzetet Rákosi Mátyás elvtárs,’ a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára a Párt Központi Vezetőségének utolsó ülésén úgy jellemezte, hogy az Egyesült Államok . vezetése alatt álló imperialista, blokk a „hidegháborút” egyre inkább „me’eg- háborúra” akarja átváltoztatni, a szocializmust építő államok gazdasági és politikai megerősödésére, a Szovjetunió vezette békefront sikereire, az amerikai imperialisták a III. világháború előkészületeinek meggycrcílésával felelnek.

— Az Egyesült Nemzeteik Szervezetét — folytatta Andics Erzsébet —, amelynek tulajdonképpeni feladata a béke és' a népek biztonságának megőrzése lenne, az alapszabályok lábbal való tiprásával az agresszió eszközévé Igyekeznek lenni, az Amerikától iüggő csatlós államok fegyveres erejének mozgósítására ielhasználnj.

— Az amerikai imperialisták és csatlósaik egyre nyíltabban a náci fasiszták örökébe lépnek. A náci fasizmus örököseinek nyilvánulnak, amikor saját országukban elnyomják a szabadságjogokat, amikor rágalmazzák a Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat, egy új világháborút propagálnak, mindenekelőtt abból a szándékból kiindulva, hogy fegyveres erővel tegyék lehetetlenné a demokrácia és szocializmus diadal-, más előrenyomulását.

— Az amerikai imperialisták és csatlósok eszeveszett , fegyverkezése persze a legérzékenyebben sújtja a dolgozó néptömegeket. A csatlós államoknak egész, sorát fegyverkezésre igyekeznek kényszeríteni, aminek eredményeképpen a hadikiadások ezkben az országokban nem egyszer a költségvetés ötven százalékát is elérik és egész sor országban meghosz- szabbították a katonai szolgálat időtartamát. Az angol-amerikai imperialisták igyekeznek a háborút, mint jó üzletet felhasználni, milliók vérét arannyá változtatni. Segítenek ebben az imperialisták régi, kipróbált lakájai, a jobboldali szociáldemokraták: az imperialisták ködösítést politikája számára ők szállítják az áldemokra- ta és álszocialista frázisokat.

A koreai gaztettek az amerikai imperialisták nevét gyűlöl:té teszik az egész világ előtt

Ezután arról beszélt, hogy az amerikai imperialisták igazi arculatát leleplezik a Koreában elkövetett szörnyű gaztettek, amelyek minden becsületes ember lelkében a legmélyebb ielháboTcdást váltják ki és az amerikai imperialisták nevét gyűlölné teszik az egész világ elölt.

— Háborús propagandájuk — mondotta —, ma már ugyanaz a vadállat! üvöltés, amivel a náci fasiszták keltettek utálatot minden becsületes emberben. Idézte Andics Erzsébet az egyik amerikai „tudós" professzor beszédét:

„.Mindenkinek meg kell tanulnia az öles művészetét. Nein gondolom, hogy a háborúnak a hadseregek, hadiflották és a légierő akciójára kell korlátozódnia. Nem kell lennie semmiféle korlátozásnak a pusztítás módszereinek és fegyvereinek kiválasztásában Helyeselni fogom a bakteriológiai háborút, a gáz alkalmazását, az atom, vagy hidrogénbombákat és a világűr- rakétákat. Nem fogok közbenjárni a kórházak, templomok, iskolaépületek, vagy a polgári lakosság csoportjai érdekében teendő rendszabályokért."

Andics Erzsébet ezután Korea példájával bizonyította, hogy beletörik az imperialisták foga abba, ha a szabadságszerető népek ellen támadnak.

— A koreai hadsereg — mondotta, — mint az imperialisták sajtója is kénytelen elismerni, ellentámadásba ment át és újból jelentős sikereket ért el. A koreai nép szabadságharca még egyáltalán nincs befejezve. A koreai események ismét bebizonyították, hogy még olyan technikai fölénynyel, olyan vadállati kegyetlenkedésekkel sem lehet egy szabadságsze- rető, szabadságát védő népet megtörni.

A továbbiakban arról beszélt, hogy az imperialisták agresszív törekvéseivel szemben áll a maga egész súlyával a Szovjetunió, amelynek népei a béke és a szabadság szerető emberiség élcsapata.

— Az amerikai imperialisták — folytatta Andics Erzsébet —, akik átvették a német fasiszták világuralmi ábrándjait és a fasiszta fenevadak embertelenségét is, jelenleg egyre nyíltabban a német militarizmus újra- ieltámasztására, a náci hadsereg maradványainak újrafel/egyverzcsérc törekednek. Erről egészen nyíltan beszél az amerikai, az angol és a francia külügyminiszterek szeptember

12-i newyorki nyilatkozata. Erre megadta a méltó választ a Szovjetunió és a népi demokratikus országok külügyminisztereinek a múlt hónapban Prágában megtartott tanácskozása, amennyiben tiltakozott a német hadi- potenciál visszaállítása ellen, követelte az egységes, demokratikus Német Köztársaság megteremtését, követelte ezzel az egységes Német Demokratikus Köztársasággal a béke haladéktalan megkötését.

A Szovjetunió legyŐKÍietetleii volt a múltban és még inkább 1 egyőzhetetten ma

Ezután arra mutatott rá Andics Erzsébet, hogyr a béke megvédéséért folyó küzdelemnek az élén a Szovjetunió áll. A Szovjetunióban a kapita lizmus felszámolásával felszámolták azokat az osztályokat, amelyeknek rablóh&bprúkra van szükségük, egyrészt a világ újra felosztásának eszköze gyanánt, másrészt belső szociális konfliktusok leszerelésére.

„Mi a külpolitikában a béke mellett vagyunk, nem vagyunk a háború hívei — szögezte le a nagy Sztálin már 1920-ban. — A szovjetállam mindig hangsúlyozta, hogy a két rendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer egymás melletti fennállása és együttműködése lehetséges, ha erre mindkét részről megvan a megfelelő óhaj. A Szovjetunió békepolitikája azonban soha nem volt kispolgári pacifizmus. A mi külpolitikánk világos — szögezte le Sztálin. — Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harcolunk, de nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszftók csapására csapással feleljünk."

— A Szovjetunió nemcsak azzal tett a békének szolgálatot, hogy egyetlen más népet sem támadott meg, hanem azzal is, hogy az öt ért támadásokat, imperialista háborús kísérleteket mindig a legerélyesebben és a legsikeresebben visz- iszaverte. Legyőzhetetlen volt a Szovjetunió a múltban és egyetlen józan ember sem kételkedketik abban, hogy minekután az utolsó években erejét minden téren megsokszorozta és- nagy eredményeire támaszkodva már a kommunista társadalmat építi, meg inkább legyőzhetetlen. Egy évvel ezelőtt Malenkov elvtárs a következő emlékezetes szavakat Idézte:

„Lehet-e bármi kétség atelöl, hogyha az imperialisták harmadik világháborút robbantanak ki, ez már nem egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz.”

A továbbiakban arról szólt Andics Erzsébet, hogy a békemozgalom aktivitásának jegyében folynak le mindenütt a világon a II. Világ- kongresszus előkészítő munkálatai, az országos békekongresszusok.

— A becsületes emberek elszántságát a háború megakadályozására, fogja demonstrálni a pár nap múlva összeülő világkongresszus. Ez a kongresszus új fejezetet fog nyitni annak a nagy világmozgalomnak a történetében, amely a békéért folyik és amelyhez hasonlót még 'nem látott az emberiség. Nem volt még ilven szervezett világmozgalma »•: emberiségnek, mint a jelenleg

nemzetközi békemozgalom. De nem is volt még soha az emberiség olyan veszedelemben, mint amilyen veszélyt akarnak rázpdítani harmadik világháború szálait szövögető imperialisták. Nem- volt még soha annyi félteniva'ója as emberiségnek mint ma, amikor 800 millió embernek sikerült már kiszabadítania magát a kapitalizmus rabságából. amikor az egész emberiség számára oíyan közel van már a szabadság órája. Soha nem látott erejű mozgalom született a nemzetközi békemozgalom formájában, mert nagyra nőtt a népek öntudata, mert ran vezérlő csillaga a népeknek, van vezetője és atyja, a nagy Sztálin.

— A sheffieldi világbékekongresz- szusra a magyar- nép is elküldi a maga küldötteit, akik teljes súllyal fogják képviselni azt a tényt,-hogy Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján. A magyar nép megígéri, hogy a legnagyobb elszántságot fogja mutatni abban a küzdelemben, amelyet a magyar jövőért, erejének megsokszorozásáért folytat minden téren, a béke érdekében.

— Éljen a nemzetközi békemozgalom és annak nagy vezére, Sztálin! Éljen a magyar nép békemozgalma és annak vezetője: a legjobb- magyar békeharcos, Rákosi Mátyás!

Andics Erzsébet beszédét sokszor

szakította félbe lelkes taps. Midőn a Szovjetunió békeharcáról, s e békeharc bölcs vezéréről, a nagy Sztálinról szólott, fergetegees éljenzés zúgott végig a hatalmas termen. „Éljen Sztálin!” „Megvédjiik a békét!” — kiáltották egy szívvel, agy akarattal a kongresszus küldöttei. A beszéd után is sokáig zúgott a viharos taps, a lelkes kiáltás: „Sztálin! Rákosi!” Zengett a két szeretett név a küldöttek ajkán, a magifar nép küldbltei hatalmas lelkesedéssel tettek hitet hűségükről a nemzetközi beketábor nagy vezetője, Sztálin és a békefront magyar szakaszának biztoskezű őre, Rákosi Mátyás iránt.

Franz Loistl, az osztrák országos békebizottság elnökségének tagja szólalt fel ezután.

— Ausztriában az utolsó néhány napig mar 850.000-ren írták alá pártállásra, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül a stockholmi békefelhívást — mondotta többek között. Ha figyelembe vesszük azokat a nehézségeket, rágalmakat, hazugságokat és fenyegető rendszabályokat, amelyeket az osztrák kormány és kormánypártok állítanak a békemozgalom elé, akkor ennek a számnak kétszeres súlya ran. De mi nem hagyjuk megfélemlíteni magunkat, hanem még erősebben folytatjuk a békéért vívott harcot.

Dnrvns Jnaspf kultuszminiszter:

\ békéért foljó harc megbonthatatlan

eajségíicn egyesítette dolgozó népünket

Farnz Loistl nagy tapssal fogadott beszéde után Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter tartotta meg beszámolóját.

— Kongresszusunk feladatai közé tartozik — mondotta bevezetőben Darvas József. — hogy megválassza azokat a -küldötteket, akik a magyar népet képviselik majd a béke harcosainak alig egy hét múlva kezdődő II. Világkongresszusán. Küldötteinknek tzámot kell adniok a béke hívei előtt, hogy

a mi brkemozj?almunk mii tett eddig $ mit akar tenni a jövőben azért, hogy kudarc, vereség érje. az angol-amerikai háborús provokátorok béke el'eni aljas merényleteit.

— Küldötteink bátran elmondhatják azt. hogy a magyar békemozgalomna ; komoly eredményei vannak — monA magyar nép cl van szánva

,irr ■ • 1-.*: fy megvédve a nemzet öz-i bé

is — mint mindenütt ?.?. eíizz v."á- gon — nem csupán a kenirr.un ,... ügye.

Ügye ez minden embernek, aki életet akarja s nrji a halált. Kongresszusunk küldötteinek hetvua százaléka pártonk ívüli. Ez is bizo nyitja azt. begy ahogyan dolgozó népünk nagy többsége követte a kommunisták pártját, hazánk felemelésének az útján, — úgy ma még szélesebb egységben követi minden ember közös ügyének, a békének1 a védelmében. Elmondotta Darvas József, hogy a küldöttek között hatszáz munkás. hétszáz dolgozó paraszt, négyszáz értelmiségi, száz pap és többszáz dolgozó kisember — kisiparos, kiskereskedő — foglal helyet. A küldötteknek mintegy negyven százaléka nő s mintegy negyven százaléka fiatal Nem véletlen a nők magas száma — mondotta. Ha valaki, akkor a nők, az asszonyok igazán a szívükön sarjadt ügynek érzik a békeharc ügyét, — hiszen ha sikerülne az imperialistáknak kirobbantaniuk a harmadik világháborút, megint az övéké lenne a legtöbb fájdalom, a legtöbb szenvedés. Az új magyar fiatalságnak a képviselői pedig tudják, hogy mit akarna elorozni tőlük egy új háború.

— Bikemozgalmunk a múlt évi p4- vilii oü^.c ,za. óta s az azt követő magyar békekongresszus óta hatalmasat fejlődött — folytatta ezután Darvas József.

— Még jelszavaink változtatása is világosan megmutatja ezt a fejlődést. Hogyan is szólalt meg a második világháború szörnyű pusztításai után felszabadult, új országot építő népünk békevágya?

Nőm akarunk háborút! S ma így hangzik: Megvédjük a békét! Az előbbi szavai csak a passzív elutasításé — ez utóbbiak pedig a harcos elszántság«!

— Kemény tények ébresztették rá népünket, hogy a békéért harcolni kell. Az angol-amerikai imperializmus a mi országunkban is sorra szőtte ügynökeivel és „ötödik -hadoszlcpai- vai" a bekért : és szabadságunk ellen törő összeesküvéseket. A Tito bandi- tálki kardes ültetése déli határainkon s itt bent az utasításukra szervezkedő Rujr-banditák az angol kémszolgálatot kiszolgáló jobboldali szociáldemokraták szabotázsai — mind kemény figyelmeztetések voltak arra, hogy milyen veszedelem fenyegeti békénket ős szabadságunkat.

Párfnnk és Rákosi Mátyás vezetésével a 1100 milüós békeláborral menetelünk a végső győzelem léié

Ezután rátért a még előttünk álló feladatokra, mindenek előtt arra, hogy még tovább szélesítsük országunkban a békemozgalmat, még tovább szélesítsük a békéért (küzdők táborát. —■ ■

— Amellett, hogy szélesítenünk kel! a békemozgalmat, szilárdítani kell népünk belső egységét. A béke neve mellett a haza neve az, amely a legsűrűbben elhangzott s elhangzik bé- kegyüléseinken. — mondotta. S ez nem véletlen. A béke védelme ma egyben a haza védelmét is jelenti. Nép és nemzet, szabadiág és függetlenség, történelmünkben még soha annyira nem jelentett egyet, mint ma.

A jelszó, hogy ,.Van hazánk, van mit védeni" nem csupán jelszó, hanem testet öltött valóság.

A magyar nép ma elsősorban a termelés frontján küzd a békéért, béke- mozgalmunk összeforrott a munka, a termelés kérdéseivel. Valóban: minél hatalmasabb tempóban építjük országunkban a szocializmust, minél jobban fokozzuk országunk gazdasági erejét, minél jobban emeljük, népünk gazdasági és -kulturális színvonalát, annál erősebb lesz a mi bé'kcbástyánk, a Magyar Népköztársaság.

A növekvő háborús veszedelemmel növelni kell népünk felelősségérzetét és áldozatkészségét. Küzdeni kell a defetizmus ellen, amely azt hirdeti hogy hiáha minden erőfeszítés, a háború elkerülhetetlen. Az ellenség szava ez — az ellenség akarja ezt a defetista belenyugvást szug- geráilni, hogy fohásszá a békemoz- galom. a békeharc lendületét.

— Erősnek, kell lennünk, hogy megvédjük a békét 8 ehhez mindenekelőtt az kell. hogy erősítsük a békénket, hazánkat védelmező néphadseregünket.

Szeressük ezt a hadsereget, mint a szemünk világát, s tőgyünk meg mindent erősítésére, mert ez a mi erős karunk, földünk, otthonunk, családunk oltalmára.

— Utolsóként szólok róla. — mondotta végül Darvas József — de csak azért, mert békeharcunk feladatainak ez mindent egybefoglaló kerete: erősíteni kell népünkben a Szovjetunió iránti olthatatlan szeretet érzését. Ha tudjuk azt — mert tudjuk, — hogy békénk s szabadságunk ügye győzelmes ügy, akkor ennek a bizonyosságnak erős forrása a hatalmas Szovjetunió. Ennek a bizonyosságnak erős forrása az, hogy a nagy Sztálin vezeti a béke 800 milliós hadseregét.

E nyolcszázmillió között ott menetelünk mi, magyarok is, Pártunk és Rákosi Mátyás vezetésével a végső győzelem felé! — fejezte be beszédét Darvas József ,

Darvas József beszédét számtalanszor szakította meg az éljenzés és taps. Fokozódott az ünneplés, amikor a Magyar Dolgozók Pártjáról beszélt. Ütemes „Éljen a Párt”, „Párt és Rákost", „Sztálin! Rákosi!” felkiáltások visszhangoztak a hatalmas teremben. Hosszasan zúgott a taps, amikor a hős koreai nép szabadságharcáról, majd néphadseregünk erősítéséről beszélt.

Darvas József beszéde után a kongresszus részvevői felállva, perceken át viharos lelkesedéssel éltették a nemzetközi béketáhor lángeszű vezérét, a nagy Sztálint, a Szovjetuniót, a felszabadító Szovjet Hadsereget; a Magyar Dolgozók Pártját és a magyar nép szeretett vezérét és első békeharcosát, Rákosi Mátyást.

A Szovjetunió a legcsodálatosabb békemutikál végzi

kearcvonal ráeső szakaszát s hogy az .’imperialisták háborús készülődéseivel1 együtt nő népünk eltökéltsége,

még ez eddiginél is többet tenni.

többet dolgozni, többet áldozni * béke szent ügyéért.

— Népünk történelmében nem volt még mozgalom, amely széles és olyan megbonthatatlan egységben egyesítette volna az egész nemzetet, mint ma a békéért folyó harc nagy ügye. Párt- v-űiönbség nélkül, világnézeti -különbség nélkül részese ennék- a szc’cs egységnek mindenki, minden becsületes magyar ember.

A továbbiakban Darvas József arról beszélt, hogy a békekongresszus előkészületei, a küldöttválasztó gyűlése. megmozgatták az egész magyar dolgozó népet. Majd így folytait;'/

— A bé - ,-haTC élén nálunk is. —r mint mindenütt ••»*/ egí.z világon. — a kommunisták állanak mondotta. De a békéért (olvó küzdelem nálunk

Ezután az elnöklő Bajor Gizi a két beszámoló fölött megnyitotta a vitát. A vita szónoka Michailicli Győző volt.

— Az amerikai alombombagyárak gondoskodtak arról, hogy a világ minden táján legyenek oly jelzőkészülékek. melyek a legkisebb atombomba- robbanást is liírül adják — mondotta többek közt.

— Bizonyára nagy volt körükben a riadalom, midőn a Szovjetunióból jelezlek óriási ro-bbanfásokat, melyeket a földrengésjelző-készülékek is mulattak.

Ezzel szertefoszlott a háborús uszítók azon reménysége, hogy a Szovjetunió nem lúd atombombái gyártani.

— A háborús mentalilás- nem tudla elképzelni, hogy az atomenergiái ne elsősorban a háborús pusztítás számára használhassák fel. Nagy meglepetés lehetett a háborús uszitók számúra, amidőn kitűnt, hogy

ez a robbanás egy egész rendkívüli kiiUúrniunka megindítását, a Davidov-félc terv végrehajtását adta hírül.

— A nagy sztálini természelátala- kitási tervek korszakalkotó jelentőségűek, melyekhez hasonlót eddig az emberiség nem alkotott. Ezek a tervek a tőkés gazdálkodásban el sem képzelhetők, csakis a szocialista népgazdálkodás képes ezeket végrehajtani.

— Amíg az imperialisták bőszül fegyverkeznek, atombombával fenyegetőznek és háborúra készülődéssel rágalmazzák meg a Szovjetuniót, addig

a Szovjetunió a Iegcsodé-sabb bé- keniunkát végzi, amidőn a sivatagoknak és pusztaságoknak üzen hadat.

— Nekünk is követnünk kell a szovjet példát.

— Midőn a Magyar Tudományos Akadémia nevében melegen üdvözlöm a békekongress/mst, kijelentem, hogy a magyar akadémikusok a szovjet tudomány szellemében népünkkel együtt dolgozva, kutatómunka.jukkái öregbíteni fogják nemzetünk kulturális és gazdasági erejét.

Néphadscretrflnk crősí’ésc, fejlesztése békéuii fokozott biztosítását jeienti

Michailicli Győző nagy tapssal fogadóit beszédet után Szabó István vezérőrnagy szólalt fel.

Szabó István a békénk és szabadságunk felett őrködő demokratikus néphadsereg összes katonainak, tisztjeinek és tábornokainak torró üdvözletét tolmácsolta a kongresszus küldötteinek és vendégeinek, majd a tőkések érdekeit védő Ilorthy-hadsereg es néphadseregünk közötti alapvető különbségekről beszélt.

— Néphadseregünk minden tisztjét és katonáját fűti az a lángoló tudat, hogy

saját hazáját \édi és nem az. urakéi. hogy őrt állhat dolgozó népünk békés, alkotó munkája felett.

Tehát az érdekeiben és összetételében a gyökerei lenyúlnak és átszövik egész dolgozó népünket. Eblton rejlik hatat más ereje néphadseregünknek.

Szálló István a továbbiakban rámutatott, bogy a néphadsereg híven őrzi szabadságharcosaink hősi hagyományaik Ezután u hős koreai néphadsereg dicső telteiről beszélt és arról, hogy Korea népe milyen áldozatkészen erősíti néphadseregét.

— Nekünk, magyar dolgozóknak is nagyobb áldozató' kell hoznunk hon-