Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-26 / 275. szám
KfiPL 0 Í950 NOVEMBER 2* map a , KÜLPOLITIKÁBAN A nemzetközi események közt kétségkívül a legnagyobb a Béke Híveinek Világkongresszusán e napokban lezajlott értékes vita és a 80 nemzet képviselői által hozott rendkívüli je lenlőségű határozat. A nemzetközi politikának komoly ténye volt az a javaslat is, amelyet Visin- szkij elvlárs nyújtott be az ENSZ közgyűlésén a Szovjetunió nevében húsz évre szóló békeprogramról. Mi #em természetesebb, hogy az amerikai szavazógépezet, amely úgy fél a békétől, mint ördög a tömjénfüsttől, leszavazta a Szovjetunió javaslatát. E nagy események mellett ktilönö Ken Ázsiában fokozódott a béke erői Kelt győzelmes harca és ugyanakkor ■ez Imperialista kalandorok fejvesztett *Tőfeszítései A koreai kudarc ' Mindenekelőtt szólnunk kelj arról a fői aulairól, amely a koreai hadszíntéren mindjobban kibontakozik. Azok • gyalázatos tervek, amelyek érdekéken még júniu3 folyamán az amerikaiak megindították támadásukat az éaxaklkoreai népi demokrácia ellen, csődöt mondottak. A remélt ,,villám- háború" immár négy hónap óta tart t* ennek során — a legutóbbi híva- i talos, de természetesen nem teljes ' amerikai jelentés szerint —, eddig 163 ezer amerikai katona hagyta ott a Jogát vagy sebesült meg súlyosan. Ma már világos és ezt az alábbiakban ismertetett tények is bizonyítják, hogy az imperialisták célja nem csu pán a kis Korea leigázása volt, ha lsem kiváló stratégiai helyzetének felhasználása a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió ellent had Járat számára. A terv végrehajtása azonban »ár az első lépésnél nagyot botlott! Korea lerohanása nemcsak hogy nem »ikerült, de az eltelt négy hónap alatt bebizonyosodott: a szabad- tógáért és függetlenségéért küzdő hős koreai népet nem lehet térdre, kényszeríteni. A kínai önkéntesektől támogatott néphadsereg visszavetette MacArihur hordáit, aki főnökének, Marshall hadügyminiszternek küldött jelentésében a napokban hangsúlyozta, hogy a jelenleg rendelkezésre éllé erőikkel képtelen végrehajtani feladatát és ezért hala- íééktalanul további erősítések útnak Indítását kéri. Az új világháború ^nagyszerű" bajnokai bebizonyították, hogy étvágyuk sokkal nagyobb túrnál, mint amihez erejük van. A koreai kudarc mind nyilvánvalóbb. A frontokon a néphadsereg nagy ellentámadásának feltételei kezdenek kibontakozói. A Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arcvo-> mai felhívása kijelenti: „A hős koreai néphadsereg a kínai nép Önkénteseivel együtt valamennyi arcvona- len kivívta első nagyobb sikereit. Je lenleg a helyzet az arcvonalakon javunkra. változott.’" A frontokon, de az ellenség mögötti területeiken is jelentős sikereket ér el a koreai nép: e partizánok. Nemcsak falvakat szabadítanak fel, de már városokból is kiverik az ellenséget! Mindehhez figyelembe kell venni azt is, hogy kö- taleg a kemény és hosszú tél, amely Reserves, megpróbáltatásos új fejezetet nyit az amerikai betolakodóknak. Kína bekerítésének lerre Hogy Koreában a további hadműveletek számára csak felvonulási területet, az északkeleti támaszpontot «kariák az agresszorok biztosítani, azt bizonyítják azok a mesterkedések is, «melyeket a tibeti kérdés körül fa. pa-r'lalurúc. Tibet köztudomásúan kínai terület, szerves részé a Kínai Népköztársaságnak, De ez amerikai imperialisták, már Koreában megmutatták, hogy számukra egy nép belső ügyeibe avatkozni szinte magától értetődő, természetes dolog. Most arcátlanul azon igyekeznek, hogy újra az ENSZ lobogója alatt Tibet kérdésébe is beledugják orrukat, itt is intervenciót, újabb nemzetközt háborút robbantsanak ki. Tibet délnyugat lelől biztosítana az amerikaiak számára kedvező támaszpontot Kína további területeinek megtámadásához. A Kínai Kommunista Párt központi lapja á tibeti kérdésről írva, rávilágított e sötét célodra; „Az amerliraj imperialisták valamennyi támadó lépése, amelyet a távolkeleten megleltek ’— ideértve Korea invázió, fát ás a vietnámi intervenciói is. — azl a célt szolgálja, hogy Kinn katonai bekerítését megvalósítsák és lav készítsék elő nagyszabású támadó terveiket Kína ellen." A Kína elleni felvonulásnak első állomása Te.ivari szigetének amerikai katonai ellenőfzése volt. Ezt követték a további lépések, amelyek között jogoson említ! meg a Kinai Kommunista Párt központi lapja a vietnami hadműveleteket is. Nyilvánvaló, hogy a francia lakájkormány gazdái parancsát követi, amikor visszautasítja a francia nép egyhangú követelését, hogy fejezze be a vietnami szennyes és amellett vereségekkel teljes háborút. Itt sem csupán a 20 millió lakosú és gazdaságilag is értékes Vietnamról van szó. hanem döntően arról: ez az ország jó lenne a Kínai Népköztársaság elleni hadjáratban egy erős déli támaszpontnak. Hogy Vietnamban ez a szándékuk, azt leleplezi a Kínai Népköz társaság külügyminisztériumának tiltakozása is, amelyet a francia kormányhoz intézett. A tiltakozó jegyzék a francia haderő számtalan behatolását, kínai polgárok legyil- kolását, kínai területek bombázását ismerteti és leszögezi, hogy e fegyveres provokációk .fi francia imperialisták szándékos, ellenséges magatartására, vallanak a Kínai Népköztársasággal szemben." A kifli népet azonban sem a francia gyarmatosítók, sem mások nem félemlítik meg! A jegyzék igen keményen válaszol: a teljes felelősséget a bűncselekményekért a francia kormányra hárítja, az elszenvedett károkért jóvátételt követe], majd kijelenti, hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya megerősíti határait és a jövőben erélyesen vissza fog utasítani minden provokációt. Mi ran a Japánról szóló memorandum mögött? Kína bekerítéséhez és az ellene tervezett hadműveletekhez hozzátartoznak azok az erőfeszítések is, amelyeket az amerikaiak Japánban hajtanait végre. Ismeretes, hogy Mac Arthur újra fasiszta diktatúrát honosított meg Japánban, hogy üldözik a kommunistákat, a demokratákat, a béke híveit és ugyanakkor szabadon bocsátják — mint legutóbb Sigemicut — a legfőbb háborús bűnösöket Koreában már japáni .önkénteseket” vetettek be és mindenáron el akarják érni, hogy újra feltámasszák „Ázsia poroszainak" hadiiparát és egész militarista gépezetét. Hogy az amerikaiaknak messzemenő terveik vannak Japánnal, bizonyítja az a memorandum, amelyet Dulles adott át Malik elvtársnak, a Szovjetunió Biztonsági Tanácsbeli képvisel őjének. A memorandum rendkívül körmönfontan csomagolja be az amerikai kormány legfrissebb szerződésszegéseit, Japán újrafelfegyverzését és amerikai felügyelet alatt tartását. A Szovjetunió válaszként átnyújtott emlékiratában világos feleletet kér mindazokra a homályos szavakra, amelyek a világ békéje ellen tervezett új támadást burkolják be. Igen jellemző az, amit a szovjet emlékirat kihangsúlyoz, hogy a sok rejtett katonai elgondolás mellett az amerilcai memorandum egy szót sem ír annak szükségességéről, hogy a japán nép számúra biztosítsák a békés gazdasági élet szabad fejlesztésének lehetőségét. Amerikának nem békésen termelő, szabadon és függetlenül élő Japán kel], hanem egy újabb fontos támaszpont és mindenekelőtt ágyutöltelék a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió ellen! Az amerikai tábornok egyszer igazat mondott Az imperialista kalandorok csupán azért, hogy kapitalista rendszerük biztos elmúlását ideig-óráig elhúzzák, esztelen és bűnös kalandokba akarják belesodomi a népek százmillióit. De ezekben a véres tervekben maguk sem bíznak. Jó példa erre Wedemeyer tábornok, a hírhedt amerikai agresszor, alti a napokban elmondott beszédében azt fejtegette, hogy az USA , sohasem győzheti le Kínát. „Tíz millió északkoreaiból — mondotta — tizenöt jó hadosztályt állítottak fel. Hány hadosztályt lehetne felállítani 475 millió kínaiból? Ez a kérdés gondolkodóiba kell, hogy ejtsen minket. Józan ésszel nem számíthatunk másra, mint. arra, hogy ezt a katonai erőt sohasem tudjuk legyőzni.” Ebben az egyben a bitang amerikai tábornoknak igaza van. Az imperialisták sohasem tudják legyőzni a Kínai Népköztársaságot, sohasem fogják meghátrálásra kényszeríteni a világ szabad népeit, kikerülhetetlenül vereséget szenvednek a béke hatalmas erőitől, amelynek élén a népek nagy vezetője és hűséges barátja, a Szovjetunió áll. Attlee, a lakáj: Kedves gazdám, teljesítettem parancsodat, hogy a vasfüggönyt húzzam le és akadályozzam meg, hogy a Békekongresz- sznst Shefíieldben tartsák. De most Varsó után mit csináljunk? ír s SS E ír a Kínai Népköztársaság szerves része Október 24-én a kinai népi felszabadító hadsereg csapatai parancsot kaptak, lépjék át a tibeti határt és szabadítsák fel a köztársaság e részét az imperialista elnyomás alól. A népi felszabadító hadsereg egységei ezzel befejezik Kína egész szárazföldi terleténék egyesítését, meghozzák a hárommillió tibetinek a szabadságot, a békét és demokráciát, rf ibet a magas hegyek országa, amely 900 ezer négyzetkilométer területű. Egész területét nehezen járható hegykíncok szelik ke- resztiil-lcasid. Bár Tibet ugyanabban a földrajzi szélességben fekszik, mint Algír, Szíria és Japán, éghajlata. mégis rideg, szélsőségesen szárazföldi. Ezért csupán jelentéktelen nagyságú déli része alkalmas földművelésre, területének nagy részét legelőknek használják. Tibet természeti kincsei még nincsenek eléggé felderítve. Ismeretesek vas-, arany-, ezüst-, ólom és kén lelőhelyei. E hasznos ásványokat azonban majdnem egyáltalán • nem használják feL Tibet nagyszámú sóstavából konyhasót és bóraxot nyernek. Lakossága hozzávetőleg hárommillió ember, akik nemzetiségüket tekintve többségükben szintén tibetiek. A lakosság túlnyomó része nomád állattenyésztéssel ■ foglalkozik. A fasiszta diktatúra új „vívmányai Jugoszláviában A jugoszláv dolgozók előtt lelepleződött Tito-féle fasiszta rendszer komoly politikai ée gazdasági válságban van. A kémek ée bérgyilkosok bandája a terror fokozásával gyekszik fenntartani hatalmát A „normális halál" Teljes joggal mondható, hogy a titoistdk kegyetlenségben és kimélet- l-en szadizmusban jóval túltesznek Hitlerében. Ismeretes például, (hogy Voje Biljanovics tábornok, a főhóhér Rankovice egyik cinkosa, a hazafiak elpusztítására a börtönökben és a koncentrációs táborokban különleges einborirtási módszert dolgozott ki, s ezt a módszert „normális hálálná];“ keresztelte el Mi ennek a módszernek a lényege? A bebörtönzött hazafiakat végkimerülésig tartó kényszermunkára hurcolják, nyáron tüzö napsütésben, víz és élelem nélkül, télen a fagyban, ruhátlanul dolgoztatják Ezt a halálra kínzó kényszermunkát a hazafiak rendszeres megkorbácsolásával tetézik. Néhány ■ hónapos gyötrő munka után a véglegesen legyengült, kimerült, lábukon álig álló embereket különleges „kórházakba“ küldik. E „kórházak“ feladata Tito másik hóhérának, Belies ezredesnek a meghatározása szerint az, hogy segítséget nyújtson a testileg végletetekig kimerült raboknak ahhoz, hogy „néhány nap alatt meghaljanak". Ar ördögi „normális halál“ módszerével rövid idő alatt a kommunisták ezreit pusztították el. A halaira kin/.ottak azok, akik annak idején elsőnek emelték fel a harci zászlót a jugoszláv nép nevében a gyűlölt fasiszta, rendszer, a hatalmon levő árulók ellen. Az elpusztult hazafiak között van a montenegrói nemzetgyűlés volt elnöke, Peter Konnie- nies. régi kommunista, a hitleri megszállók elleni népi felszabadító mozgalom megszervezői, a jugoszláv nép odaadó fiai, mint Szavo Zsarih, Hja Martinovics, Dmgo Busovics és sokan mások. * Negyven új haláltábor Tito erőszak és terrorrendszerére jellemző, hogy Jugoszláviában hatalmas arányokban építik a börtönöket és a koncentrációs táborokat. Az or- rszág különböző részein csupán ez évben több mint 40 halúMbort létesítettek. A hazafiak tízezreit hajtották az Adriai-tenger kopár szigeteire. A szigeteken működő haláltáborok kö zös neve: „Márvány”, mivel a foglyok itt termelik a márványt,' amiből azután paloták és villák épülnek a fasiszta rabtartóknak. A fasiszta Jugoszláviában tomboló terrorhoz a tömeges kémkedés is hozzájárul. A hírhedt IJDB (Tito rendör-kémszervezete) az egész országra kiterjesztette csápjait. Ismeretes, hogy a hazafiak kiezimatolásá- ban és elfogásában több, mint 130 ezer különleges ügynök segít Ranko- vicsnak. A kisebbségek pusztítása A fasiszta klikk feltámasztotta és még nagyobb kíméletlenséggel alkalmazta azt a. régi nagyszerb burzeoá politikát, amely különböző nemzetiségek közötti ellentétek szításán, a nemzeti kisebbségi lakosság állatias elnyomásán és pusztításán alapul. A magyar, román, bolgár, albán, szlovén és más kisebbségek a jelenlegi Jugoszláviában elviselhetetlen nemzetiségi elnyomás alatt szenvednek e ez az elnyomás ma súlyosabb, mint a királyság alatt volt. A nemzetiségi iskolákat bezárták. A nem. zcliScgeknck még családi körben is megtiltják, hogy unyvnyelvükön be- sziljének. Különös barbársággal terrorizálják Titoék az albán kisebbséget, amely számban meghaladja a 80Ö ezret, te hát .az egész jugoszláv Lakosságnak mintegy 6 százaléka. Az Albán Népköztársaság határán élő albánok ezreit lőttél; agyon a fasiszta banditái; törvényszéki határozat és tárgyalás nélkül, A Vajdaságban lakó jugoszláviai származású magyarok, románok és szlovének számára ostromállapothoz hasonló feltételeket- szabtak. E nemzetiségek képviselői 1G éves koruktól minden hónapban kötelesek nyilvántartásba vétetni magukat Tito rendőrségein és minden nap este 6 órakor kötelesek jelentkezni a rendőrőrszobákon. A nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosság számára szigorú köz- lekedési rendet állapítottak meg az ország területén. Aki önlcént, akárcsak néhány órára is elhagyja lakóhelyét különleges engedély nélkül, letartóztatandó. i Az alsóbbfokú tí to ista hatalmi ozervek képviselői nemrégiben parancsot kaptak Belgrádból, hogy mura. déktalanul kobozzanak, el a kisebbségi parasztoktól minden élelmiszer- tartalékot, „ne hagyjanak meg számukra egyetlen kilogramm gabonát, egyetlen juhot, ■ sertést, és tehenet sem." A parancs cinikusan kimondotta, hogy ez az intézkedés a legjobban ki fogja mutatni, „ki támogatja Tito kormányát és ki száll szembe vele.” Bármilyen nehéz is a harc, amelyet a jugoszláv hazafiak a dühöngő ía- siszta terrorban vívnak, erejük növekedését nem lehet feltartóztatni. Egy letartóztatott vagy meggyilkolt hazafi helyett r. szabadságszerető jugoszláv népek fiainak és leányainak százai ezr~i folytatják még határozottabban a uarcot. A földművelés és ipar egyaránt fejletlen. O ogy Tibet gazdasági élete eny- nyíre pang és elmaradott, hogy a lakosság anyagi életszínvonala ennyire alacsony, annak az a magyarázata, hogy az országban mindezideig megmaradt a hűbéri rendszer. A lalzosság dolgosó tömegeit, az állattenyésztő és földművelő parasztokat kíméletlenül kizsákmányolják. Az egyházi hübérurak klikkje ezenkívül világi hatalmat is gyakorol Tibidben. Abuddhista egyház feje, a dalai láma, egyben Tibet kormányzója is. A dalai láma Lhasszában, Tibet közigazgatási központjában székel. Lhasszában körülbelül 20 ezer ember, főként láma (budhista szerzetes) lakik. Tibet ben körülbelül 300 ezer lám,a és mintegy 3000 kolostor van. Ezek gondoskodnak a tibeti dolgozó tömegek ideológiai „megmunkálásáról" és leigázásáról. Tibet kormányzója ezidöszerint névleg a dalai láma — Danycin Dzsjamco — egy tizenötéves fiú. A valóságban azonban Thibet Izmnány- zása a legtekintélyesebb hiibérurak- ból álló régenstanács kezében van. 4 z Indiával több mint három- ezer ki'óméter hosszúságban határos Tibet komoly hadászati jelentősége már régóta, magára vonta az angol imperialisták figyelmét. A XIX. század folyamán az angol imperialisták, akik politikája Kína szétdar ab olására és több vidék le- szakítására irányuk, többízben megkísérelték elszakítani Tibelet Kínától és saját birtokukká tenni. A Kuomintang-klikk szétzúzása és a Kínai Népköztársaság megalakítása után az amerikai imperialisták kezdtek különösképpen érdeklődni Tibet iránt. Egyre több ügynöküket küldték Tibetbe és rajtuk keresztül kapcsolatokat teremtettek vezető egyházi körökkel. A VJaü-Street imperialista főkolomposai tibeti politikájának legfőbb célja az, hogy elszakítsa Tibelet Kínától és katonai hídfőállássá tegye a Szovjetunió, valamint a Kínai Népköztársaság ellen. Az imperialisták c támadószellemű intézkedései azonban nem érték el céljukat. A Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya többizben világosan és erélyesen kijelentette, hogy harcolni fog Tibet felszabadításáért, amely Kína szerves része. M ao Ce-Tuv.g, a kínai nép vezére 1950 -júniusában a Kínai Kommunista Párt Központi Vezetőségének III. teljes ülésén mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának eltökélt szándéka, felszabadítani Tibetet. A Kínai Népköztársaság Központi Népi. Kormányának ezzel a döntésével. teljes összhangban áll a tibeti nép váralfozásaás. Tibet dolgozó tömegei mielőbb szeretnének megszabadulni az amerikai-angol imperialisták igájától és hűbéri reakciójuk elnyomásától, amely áruba bocsátotta. az országot a külföldi imperializmusnak: Ezt bizonyítja az a lelkes fogadtatás, amiben Tibet népe a kf-» mai néphadsereg felszabadító csapatait részesíti. A z amerikai és angol vmperialis- ' iáknak azok a kalandor tervei, hogy elszakítsák Tibetet a Kínai Népköztársaságtól és saját felvonulási területükké tegyék a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ellen. teljes kudarcra vannak kárhoztatva. A hős népi felszabadító hadsereg csapatai becsülettel teljesítik a harci parancsot: felszabadítják Tibetet és megteremtik a feltételeket a tibeti nép szabad, békés, virágzó életéhez.
