Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-24 / 273. szám
DUNÁNTÚLI VILÁG PROLE7 ARJAI EGYESÜL JE1 EK 1 A MAI SZÁMBAN« Határtalan letkcwxUncl, Pártunk ém Rákost Mátyás «tr- tán forró ünneplésével köaiöntőtták bányászaink a minisztertanács nagyjelentőségű határozatát. (3. o.) — Kik kapják a havi teljesítményjutalmat (3, o.) — Idejében készüljünk fel az országos kultúrverssnyre. (4. o.) — Több, mint 30 ragén terményt adtak be 21-én a sellyei járás dolgozó parasztjai. (4. o.) — Szubotics Imre az élen az állami gazdasági traktorosok megyei versenyében. (4. o.) AZ M D P BARANYA MEGYEI PA' RTBI ZOTT 5 C Á NAK L A PJ A VTL ÉVFOLYAM, 273. SZÁM ÁRA 50 FILLER PÉNTEK, 1950 NOVEMBER WBWBBBŰBWHLWiilil HMUSigtTTOl ■■— Szerető gondoskodás bányászainkról Meglepetésszerűen érte megyénk bányászait, dolgozó népét a minisztertanács és a Párt Központi Vezetőségének határozata a szénbányászat fejlesztéséről. Igen, Rákosi elvtárs néhány hete Ígérte, bogy fokozott gonddal foglalkozunk ezentúl a bányászokkal, de bizony senki sem gondolt arra, hogy ez a gondoskodás ilyen gyors lesz. Kovács István a komlód ÍCos- suth-akna 10-es csapatvezető vájárának első mondata, amikor a határozatról értesült ez, volt: „Alig párt hete, hogy beszélt Rákosi elv- társ és itt az eredményi Rákosi elvtárs szavára lehet építenir £s milyen nagyarányú ez a törődés, gondoskodás, amivel a Párt és a kormány a bányászok felé fordul! Először nem is igen értették meg a bányák dolgozói, hogy mit is jelent a határozat Akik este hallották, reggelig a határozaton gondolkodtak, akis reggel szereztek róla tudomást, azok az aknán kis csoportokban egymásnak magyarázták, forgatták Így is, úgy is. De mindenképpen oda lyukadtak ki, amit Szárkándi János Széchenyf-aknai segédvájár mondott; ,JUióta bánya a bánya, mióta bányász O bányász, ilyen határozatot érdekében még soha nem hoziakr A kezdeti tájékozatlanság a reggeli röpgyüléseken oldódott fel, amelyek úgy törtek fel, mint a bővizű források a föld alóL Kossnth- aknán is először csak kis csoportok beszélgettek, majd egyre nőtt az érdeklődők tömege, végül a tömegből felröppent a javaslat; fj'artsank röpgyűlést, olvassak tel a határozatot, hogy mindenki érteeT Uj, eddig soha nem látott erőt szabadítottak fel ezek a röpgyülé- sek, megmutatták azt a legyőzhetetlen erőt, kezdeményező készséget, amely bányászainkban rejtőzik. A bányászok közül kikerülő szónokok, egyszerű vájárok, segédvájárok, csillések méltatták a határozatot, olvasták pontjait és amikor a lelkesedés egyre nőtt, egyszerre új javaslat hangzott el: .Többtermeléssel, ünnepi műszakkal köszöntsük ezt a határozatát, válaszoljunk így Pártunknak, kormányzatunknak a messzemenő gondoskodásáért Nem Irányította senki ezeket az értekezleteket, nem kérdezte senki, hogy kinek van hozzászólása. Jöttek azok maguktól, beszéltek a jutalmazásokról, a hűség-jutalomról, a ruha-, cipő-jutalomról, a magas kitüntetésekről, az egyenruháról és hozzátették rögtön a választ: „Mi 20, mi 50 csille szénnel többet' termelünk!” István.aknán Móricz István vájár szólt elsőnek és ezt mondta: „A Foráll-fejtési csapat 10 százalékkal emeli teljesítményét a mai napiól kezdve és vasárnap ünnepi műszakot tartank A vasárnapi ünnepi műszakra Való javaslat szinte egyidőben hangzott el Komlón, Nagymányo- kon, Mecsekszabolcson. Nem bear éltek össze, hiszen távol vannak egymástól és mégis feltört az egyöntetű határozat: „Tcbb szenet kell termelnünk válaszképpen, mert több szenet kér népgazdaságunk fejlődése!" Igen, a bányamunka soha ncm- l&tott megbecsülését jelenti a minisztertanács és a Párt Központi Vezetőségének határozata. Meg- nyil váriul ez minden téren, mindenekelőtt a keresetben, a jutalmakban. Csak egy példát. Ferenc-ak- nán Müller Vilmos vájár kedden 160 százalékos teljesítményt ért el, ami jó közepes eredményt jelent Ezért járó fizetése 58.24 forint, erre jön a 75 százalékos teljesítmény-jutalom, amivel együtt egy műszakra fizetése 84.45 forintra emelkedik. Ha Müller elvtárs egész hónapban 160 százalékot teljesít és nincs műszakmnlasztisa, a régebbi bérezés szerint, 26 műszakot véve alapul, 1514.24 forint a keresete. A Póri Központi Vezetősége és a minisztertanács határozata értelmében ugyanilyen teljcsítmény- nyel a 26 műszakon most 2195.70 forintot keres, tehát havi 681.46 forinton emelkedést jelent fizetésében a határozat. A régi és az áj fizetés között a különbözet egy évben felmegy 8.177 forintra. Természetesen, ha a teljesítménye a 160 ««jítjiIA fölé emelkedik, akkor ez az összeg fokozottan növekszik. A megállapított jutalmakat, juttatásokat csak a munkájukat becsületesen, a műszakokat lelkiismeretesen teljesítő bányászok kapják, Helyesléssel fogadták a bányászok a határozatnak ezt a részét la. Nem egy műszaknralasztó megfogadta, hogy a jövőben rendesen jár munkára, hogy már decemberben megkapja a legmagasabb jutalmat. Solum mondtál^ el ugyanazt, amit Höffler András vájár jelentett ki Kossuth-aknáns ígérem, hogy igazolatlanul műszakot többé nem mulasztokr Egyforma volt a lelkesedés és őröm > határozat megjelenése után a bányászok és a műszaki értelmiség között, őket is érinti, jó munkájukat jutalommal méltányolja a határozat g emellett új, nagyszerű lehetőségek nyíltak meg előttük azáltal, hogy sokkal nagyobb önállóságot kapnak. Ezért mondta Szilágyi Ernő főaknász Komlón: „Ez a határozat soha nem látott fejlődését biztosítja a magyar bányaiparnak, ezen belül Komlónak is, amelynek fejlesztésével külön is’ konkrét formában foglalkozik a határozat. Megnöveli a határozat a műszaki értelmiség felelősségérzetét és kezdeményezéséi is.” A bányászok hatalmas lelkesedését azonban nemcsak a határozat anyagi vonatkozásai váltották ki. Lebecsülnénk bányászaink öntudatát, ha ezt állítanánk. Bányászaink megmutatták már a felszabadulás ntáni széncsata mostoha körűimé, nyei között és azóta is, hogy — Rákosi elvtárs szavaival élve — „népi demokráciánk legszilárdabb oszlopai." Az lelkesíti őket, hogy milyen nagyszerű feladatokat bízott rájuk a Párt és a kormány, hogy ismét rájuk vár egész termelési frontunk előrelendítése, első sorban rajtuk múlik, hogy rohamo. san fejlődő népgazdaságunk újabb és még hatalmasabb alkotásokat hajtson végre. Termelési eredményeiket izgalommal várják a városok és falvak dolgozói, feléjük fordul újra az egész ország. Az egyéni felelősségérzetet foko. zottan ki kell fejleszteni a határozat nyomán, el kell mélyíteni annak tudatát: minden bányász, min den műszaki értelmiségi a maga területén felelős a széntermelés gyors emeléséért. A műszaki értelmiség lásson hozzá a hatáx-ozat nyomán a feladatok megoldásához, vegye tekintetbe a fokozódó termelési lendületet, a bányászok kéz deményező erejét, amely a novem- ben 7-i forradalmi műszakon is halomra döntötte a „tudományos" Világbéketanácsot választott a varsói kongresszus a népek együttműködésének, a szilárd és tartós békének biztosítására Haíaimas tüntetéssel ért véget a világ békeharcosainak parlament e A Béke Hívei II. Világkongresszusa szerda esti záróülésén natalmas többséggel szavazta meg a világ népeihez intózott kiáltványt es az ENSZ-hez intézett felhívást. A dokumentumok ellen csupán hárman szavaztak, ketten pedig tartózkodtak a szavazástő hm í* a többi delegátus óriási lelkesedéssel tette macáévá a két felhívást, amelyet az alábbiakban, közlünk: Kiáltvány a világ népeihez Az emberiséget háború fenyegeti A háború egyaránt fenyeget gyermekeket, nőket, férfiakat Az ENSZ nem váltja valóra a népek reményét, nem biztosítja a békét és a nyugalmat Az emberek élete éa az emberiség minden vívmánya veszélybe került A népek nem adják fel a reményt, hogy az ENSZ visszatér azokhoz az elvekhez, amelyeknek alapján létrehozták, azért, hogy biztosítsa a nemzetek szabadságát békéjét éa egymás kölcsönös megbecsülését A világ népei önmagukra, saját jóakaratukra és eltökéltségükre építik reményeiket Minden lelkiismeretes és komoly ember tadja: aki azt meri állítani, hogy a háború elkerülhetetlen, rágalmazza aa emberiséget TL akikhez a Bébe Hívei n. Világkongresszusára * nyolcvan államból érkezett kétezer küldött ezt a kiáltványt Intézi, ne feledjetek el, hogy a békehare a ti küzdelmetek. Gondoljatok arra, hogy az emberek százmilliói egyesültek és ezek kezüket nyújtják felétek. Ezek az emberek arra kérnek benneteket, vegyetek részt a legszebb küzdelemben, amelyet a jövőben bizakodó emberiség vív. A bekét nem lehet kivárni. A békét ki kell harcolni. Követeljük egységes akarattal, hogy vessenek véget a koreai háborúnak, amely az egész világot lángba boríthatja. Szálljunk »zenibe azzal a kísérlettel, hogy Németországban és japánban új háborús tűzfészkeket teremtsenek. A stockholmi felhívást aláíró ötszázmillió öntudatos emberrel együtt követeljük az atomfegyver betiltását, az általános leszerelést és ez intézkedések végrehajtásának ellenőrzését. A szigorú ellenőrzés, az általános leszerelés cs az atomfegyver megsemmisítése lehetséges — csak akarni kell. Olyan törvényt kell kikényszeríteni, amely megtiltja a háborús propagandát. Követeljétek a parlamentektől, a kormányoktól és az ENSZ közgyűléstől, hogy fogadják el az II. Békevllág- kongresswnson a béke biztosítására kidolgozott javaslatokat A béke politikai erői, a szabad népek szavai elég hatalmasak ahhoz, hogy kikényszerítsék az öt nagyhatalom képviselőinek értekezletét. A IL Békevílágkongresszns példátlan erővel bizonyította be, hogy az öt földrész emberei, a köztük fennálló felfogásbeli különbség ellenére, meg tudják érteni egymást; cl tndják űzni a háború rémét és fenn tudják tartani a békét. Kövessék a kormányok ezeknek az embereknek példáját, ezzel megmentik a békét Felhívás az ENSZ-hez Amikor • világ népei létrehozták az ENSZ-et, reményeiket erre a szervezetre építették. Ezek közül a békébe vetett reményük volt a legfontosabb. De a háború' már most Is megzavarja sok nemzet békés életét és azzal fenyeget, hogy holnap megbontja az egész világ békéjét. Aa ENSZ azért nem váltotta valóra azt a nagy reményt, amelyet a világ népei hozzáfűztek, — mindazok nz emberek, akiknek kormányai az ENSZ-bcn képviselve vannak, mind pedig azok, akik egyelőre ebben a szervezetben nem kaptak képviseletet —, az ENSZ azért nem teremtette meg az eniherlség biztonságát és békéjét, mert olyan erők befolyásolták, amelyek szabotálták az általános békéhez vezető egyetlen utat, valamennyi nemre! általános megegyezésének útját. Ahhoz, hogy ez a nemzetközi szervezet' Valóra váltsa azokat a reményeket, amelyeket a nemzetek mindenkor hozzá fűztek, rá kell térnie arra az útra, amelyet a népek a« ENSZ mrg- alaktlásának első napja óta kijelöltek számára és ebben az Irányban tett első lépésként mielőbb biztosítania kell az üt nagyhatalom: az USA, Franciaország, a .Szovjetunió, Nagy- britajmla és n Kínai Népköztársaság értekezletének összehívását, hogy ezek a nagyhatalmuk áthidalják a köztük fennálló ellentéteket. A Béke Hívei II. Világkongresszusa, amelyen 80 ország delegátusai vesznek részt és amely kifejezésre juttatja a békére vágyó emberiség igazi hangját, követeti, hogy az, ENSZ éa a parlamentek, amelyeknek a különböző országok kormányai felelősséggel tartoznak, szenteljenek haladéktalanul figyelmet az alábbi javaslótoknak, amelyeknek célja a béke feliijitása és fenntartása, valamennyi ország között a bizalom felújítása és fenntartása, tekintet nélkül a külön bűző államok társadalmi berendezésére: A koreai agresszió általános háborúval fenyeget 1. A háború, amely most Koreában dúl, nemcsak hogy mérhetetlen szenvedést hoz Korea népének, hanem ezenfelül általános háborúval is fenyeget. Ezért követeljük, hogy Koreában ozomiiil szüntessék meg a hadműveleteket, vonják kt a külföldi csapatokat Koreából és a koreai nép képviselőinek bevonásával oldják meg békésen a Korea két része között kitört viszályt. Követeljük, bogy a Biztonsági Tanács a maga teljes összclé- tclébcn, azaz a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőjének részvételével, foglalkozzék ezzel a kérdéssel. Követeljük, szüntessék meg az amerikai hadsereg beavatkozását a Kínához tartozó Formoza (Talvuu) szigetén, amely beavatkozás fenyegeti a békét. Ezenkívül követeljük, hogy vessenek véget Vietnámban a vére« katonai akciónak, amely szlntéu általános háborúhoz vezethet. 2. A leghatározottabban elítéljük azokat a kísérleteket, hogy az előbb kötött egyezményt megszegve, újra felfegyverezzék Németországot és követeljük, hogy kössenek békeszerződést az egycsftett és lefegyverzett Németországgal. Elítéljük Japán lefegyverzésének szahotáhísát Is. Ezek a jelenségek komolyan fenyegellk n békéi, ezért követeljük az említett két ország teljes lefegyverzését, békeszerződés kötését Japánnal Is és a megszálló erők kivonását az említett kél országból. 3. Azokat a kísérleteket, amelyek a népeket erőszakkal, a függőség cs a gyarmati elnyomás állapotában akarják tartani, a béke fenyegetésének le- kiutjiik és hirdetjük, hogy e népeknek jognk van a szabadságra és a függetlenségre. Állást foglalunk a faji megkülönböztetés minden formája ellen, mert ezek ellenségeskedést szillnr.k a népek kiizüN és szintén feoyegeklk a békét. 4. Úgy véljük: le kell leplezni a támadó kísérleteit arra, bogy elködö- x its ék az igazi értelmét annak, mi az agresszió és Ilyen, vagy amolyan űrüggyel beavatkozzanak más népek belső ügyeibe. Kijelentjük, hogy semmiféle politikai, stratégiai, vagy gazdasági meggondolás, a nemzetközi helyzetről, vagy egyes államok belső viszályából rredó semmiféle ok nem igazolhatja a fegyveres beavatkozási valamely más állam belső ügyeibe. Agresszió bűncselekményét követi el az az állam, amely bármilyen ürügy- gyei, bármely inás állam ellen első- oek vesz igénybe fegyveres erőt. Valamennyi parlamentje dolgozzon ki békevedelm i törvényt 5. Miután úgy véljük, bogy a bizonyos államokban folytatott háborús propaganda komolyan veszélyezteti a nemzetek búké» együttműködését és ezért a háborús propaganda igen súlyos bííncsekiciúény az emberiség ellen, felszólítjuk valamennyi ország parlamentjét: dolgozzanak ki „béke- védelmi törvényt“, melynek alapján tíz új háborúnak bármilyen formában történő propagálását büntetik. 6. Miután minden tisztesség«* ember, tekintet nélkül politikai felfogására elítéli azokat a kegyetlen intézkedéseket, amelyeknek alapján a koreai hadműveletek során gyilkolják a polgári lakosságot, nyomatékosan követeljük: állítsanak fel nemzetközi bi- zortsádor,' amely kivizsgálná ezt a kérdést, különösen pedig Mac Arthur tábornok* felelősségét ezekkel a bűnszámításokat. Biztosítsák a műszaki feltételeit annak, hogy a bányászok teljesíthessék kimagasló vállalásaikat, de most már ne csak egy napra, mint november 7-én, hanem állandósítsák azokat jó műszáki szervezéssel, új módszerek kidolgozásával. Legyen ennek a magasabb színvonalra emelkedő, fejlettebb termelési szakasznak nagy indulása a most következő vasárnap. Erre a napra ünnepi műszak teljesítését határozták el bányászaink. Mint mondták: felülmúlják még a no vember 7-én elért, addig soha nem teljesített termelési eredményeiket is! Az ünnepi műszak köszönteni fogja a határozatot és a Budapesten aznap tanácskozó országos bá_ nyászértekezlctet, amely újabb ha talmas lendítőerőt fog adni bányászatunk, iparunk, egész népgaz daságunk további, rohamos fejlő, désének. A Párt és a kormány határozata, a vasárnap összeülő országos bányászértekezlet hazánkat, népünket még erősebbé teszi, még jobban megacélozza erejét a békéért vívott harcban, a szocializmus építé. sében. Ebből az eddiginél nagyobb részt vállalnak megyénk bányászai is, akik most friss lendülettel, hatalmas lelkesedéssel indullak harcba az új széncsata győzelméért, öntudatos bányászokhoz illő választ adnak a Párt és a kormány szerető gondoskodására!
