Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-23 / 272. szám
4 Nanő 1950 NOVEMBER 23 Ei$ö jelentések a sellyei járás begyűjtési csatájáról Több, mtnf egy vagon tengerit szállítottak be Piskón a begyűjtési napon déli 12 óráig Napról-napra fokozódó lendülettel folyik a dolgozó parasztság harca a begyűjtési terv 100 százalékos teljes:1 téséért. Ennek a harcnak egy jelentős ütközete zajlott le kedden a sely- lyei járásban. A sellyei járási tanács kezdeményezésére 22-én a járás minden községében begyűjtési napot tartottak, melynek érdekében a népnevelők, a tanácstagok már napok óta széleskörű felvilágosító munkát folytattak. A begyűjtési nap végleges eredményéről még nem lehet képet alkotni, de, hogy kedd a sellyei járás dolgozó parasztjainak győztes napja volt, azt bizonyítja az a néhány eredmény is, ami eddig több községből mór beérke- eett. Hatalmas lelkesedéssel készültek a begyűjtési napra Csányoszrón is. A község valamennyi házát fellobogózták erre a napra és a begyűjtő helyet is feldíszítették. A fiatalok énekszóval járták a faint s üdvözölték a túl- teljesítő dolgozó parasztokat. A község minden dolgozó parasztja megértette a begyűjtés 100 százalékos teljesítésének fontosságát és előirányzatuk teljesítésén felül számosán ajánlottak fel még burgonyát, tengerit, zabot, szálastakarmányt „C“ vételi jegyre is. Forró lelkesedéssel zajlott le a begyűjtési nap Piskón is. A község dolgozó parasztsága déli 12 óráig több. mint egy vágón tengerit szállított be a földművesszövetkezetbe. Nem voll kisebb a lelkesedés Gilvánfán sem. Itt déli egy óráig 85 mázsa tengerit adtak be a község dolgozó parasztjai. A lelkesedést a nehézségek se tudták megtörni. így a nagycsányfak kedvét nem vette el, hogy nem teljesíthetik saját községükben a beadást, hanem feldíszített kocsikon vitték terményeiket a szomszédos község földművesszövetkezetébe. Nemcsak ezekben a községekben folyik azonban a harc a begyűjtés 100 százalékos teljesítéséért Becsülettel küzdenek érte a drávaszerdahelyi dolgozó parasztok is, Drávaszcrdahelyen kenyérgabonából 92 mázsa hátralék volt. A 92 mázsás lemaradás bepótlása mellett még 583 mázsa kenyérgabonát adtak be a drávaszerdahelyi dolgozó parasztok. Tovább növelte eredményét takarmánygabonából Kemse község is és Bissén is fokozták a takarmánygabonából elért eredményt. Nagypeterden sem álltak meg a ten- geribegyfij lésben az előirányzat teljesítésénél. 145 százalék» teljesítették eddig előirányzatukat. Bánfa dolgozó parasztjai szénabeadásban emeltél: teljesítményűket. 131 százaléknál tartanak, de a község több dolgozó parasztja ígéretet tett, hogy tovább fokozza eredményét. Községi tanácsaink Is tovább fokozzák munkájukat a begyűjtés sikeréért, egyre jobban megértve, hogy a terv teljesítéséért folyó harcban olyan keményen kell, hogy helyt álljanak, ahogyan aknáink, üzemeink dolgozói harcolnak tervük túlteljesítéséért. Aknáink dolgozóinak több szénért folyó harcában jelentős állomás lesz a november 26-i bányászértekezlet De megértették ennek jelentőségét a mecsekjánosí dolgozó parasztok is. A mecsekjánosí tanács nevében Rausch Gáspár elnök a következőket írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében: „Mecsekjánosí község tanácsa november 19-én tartott végrehajtóbizottsági ülésen felajánlotta, hogy november 26-ra Több, mint háromszázan jöttek ösz- sze küldöttválasztó taggyűlésre Mohácson az MSZT székházában. Az ünnepélyesen feldíszített teremben a zenekar műsorával fogadták az alapszervezet tagjait és az érdeklődőket. Pest Ferenc elvtárs titkári beszámolójában a mohácsi MSZT alapszer- vezet fejlődéséről beszélt. Ismertette az elért eredményeiket és a hibákat is. A Magyar-Szovjet Társaság tavaly ősszel 40 taggal - alakult meg Mohácson és ma tagsága az ezret túlhaladta. Jelentős a számuk a délszlávok- nak és magyar dolgozó parasztoknak, ezen a téren azonban tennivaló még van bőven. Különösen a tagdíjfizetés megy gyengén. Csak a tagság 40 százaléka fizet rendesen tagdíjat. Egyik legnagyobb eredmény a november 7-én zárult kiállítás, „A Szovjetunió mező- gazdasága" volt. A kiállítást 8.000 látogató tekintette meg. Pest elvtárs ezután rátért a feladatokra, melyek megoldását már most a Kongresszus előtt nemcsak hogy meg kell kezdeni, de nagyrészt be is kell fejezni. Ig,y tovább kell javítani a délszlávok és a dolgozó parasztság felé irányuló agi- tácíót és szervezeti munkát, minél nagyobb tömegben be kell vonni a Társaságba őket. Van javítani való a kultúrmunkán i®. Például a szép könyvtár, melyet úgyszólván egyáltalán nem használnak ki Meg kell indítani az orosz nyelvtanfolyamot, olvasómozgalmat, könyvankétokat is kell rendezni. A felszólalók érésén bírálták az alapszervezet munkáját. A nagyszerű székház például nincs kihasználva. A vezetőség és a tagság azon legyen, hogy falai között igazi otthont, mozgalmas klubéletet teremtsenek. A tagdíjfizetésnél megfelelő bélyegmennyí- séget tartalékoljanak és hozzák a tagság tudomására. mikor van tagdíjbefizetés. A kiállítással kapcsolatban elhangzott bírálat azt mutatta, hogy bár szép sikerrel zárult, jobb szervezéssel, az aktívák széleskörű a* Országos Bányászértekezlet | napjára a tanácshoz tartozó kőz- I ségekben a burgonya-, tengeri- és szénabegyüjtést — melyben még lemaradás van — 100 százalékban teljesítjük. Ezen vállalásunkat épúgy megvalósítjuk, mintahogy megvalósítottuk a termelési szerződések kötésére tett november 12-i vállalásunkat is." A mecsekjánosí tanács bebizonyította felajánlásával, hogy megértette a munkás-parasztszővetség lényegét, s hogy tudják azt, hogy a bányászok több szénnel harcolnak azért, hogy a dolgozó parasztságnak több traktor, több eke jusson, azt a dolgozó parasztságnak a begyűjtési terv 100 százalékos teljesítésével kell meghálálnia. felhasználásával még nagyobb tömege, két lehetett volna mozgósítani. Itt a Tito-határ mellett még fokozottabban szükség van az ellenség leleplezésére és a magyar-szovjet barátság elmélyítésére. A hozzászólások ntán a küldöttértekezletre 9 küldöttet választott a tagság, köztük olyanokat, mint Schön Mihályné, a selyemgyár hatgépes szta- hánovista szövőnője és Nedics Mihályné mohácsszigeti délszláv dolgozó parasztasszony, a Petőfi tszcs tagja. Hibája volt a taggyűlésnek, hogy a szervezeti kérdések mellett elsikkadt a politikai vonala, a békéért folyó harc csak szavakban nyilvánult meg, de konkrét felajánlások nem történtek. A tagság passzivitása a szavazásnál nyilvánult meg a legjobban. Átfogó politikai meggyőződést, jó agitációs munkát kell folytatnia a szervezetnek, hogy mind ez megszűnjön.Községeinkben is voltak már taggyűlések. Különösen jól sikerült V'ajszlőn .ahol a gyűlés igen lelkes hangulatban, kultúrműsorral és szovjet filmbemutatóval ért véget. A gyűlés eredményességét mutatja az_ is, hogy utána 41 új Uj Világ előfizetővel szaporodott a megrendelőinek száma. Máriagyfldön szintén jóisik erűit a kiildüttválasztó taggyűlés. Küldöttül Káta János pártonkívüli dolgozó parasztot választották meg. A taggyűlésen 120-an vettek részt, noha a községben csak 50 az MSZT-tagok száma. Ezt a megnyilvánuló nagy érdeklődésf most használják fel a máriagyüdiek új tagok toborzására. De példa ez többi alapszervezeteink számára is. Dolgozóink között nagy az érdeklődés, a Szovjetunió élete, munkája, kultúrája iránt. A magyar és a szovjet nép barátságának szorosabbra fűzésével, a termelés fokozásával és mozgalmas szervezető élettel kéig előkészíteniük a békeharc új kiemelkedő eseményét, az I. Országos Kongresszust. Tanuljanak MSZT alapszervezeteink egymás eredményeiből és hibáiból ,fOan hazánk, aan mit védenünk... Honvédeink levelei dolgozó társaiknak u Büszke szülök boldog gyermekei vonullak be újoncként néphadseregünkhöz. Büszkék a szülők ét boldogok m újoncok, mert tudják, hogy néphadseregünk minden katonáját dolgozó népünk szeretete, féltő gondoskodása kíséri. Tudják a szülők, de tudja egész dolgozó népünk, hogy az üzemeket, a felszabaduláskor birtokbavett földeket, a családi házakat, az otthonmaradt családot ezek a most bevonult fiatalok is segítenek megvédeni a háború borzalmaitól. Néphadseregünkbe bevonult munkás- és parasztflatalok harcos békeakarata, jó felkészültsége, elszánt bátorsága tartja vissza Tito prédára éhes, házaink teldúlására, asszonyaink, gyermekeink Icgyilkofására készülő pribékjeit attól, hogy megró-, honjának bennünket. 'Az új bevonulok közül számoson kerülnek tiszti iskolára. az ,.öreg" honvédek közül is a leg jobbakból fisz. lek lehetnek. Ezekre a tiszt- képzős növendékekre meleg szeretettel tekint dolgozó népünk. Nemcsak családjuk, szüleik, testvéreik keresik fel ezeket a bajtársakat érdeklődő leveleikkel. nem csak a szűk családi kör kéri őket, hogy dolgozzanak, tanuljanak jól és becsülettel, hanem munkatársaik, az üzemi dolgozók, tszcs-ta- gok, egyénileg dolgozó parasztok érdeklődő leveleit hozza a posta nap, mint nap a tisztiiskolára. A legkülönbözőbb alakulatoktól iskolára bevonult bajtársak postájában megtalálni a családi és az üzemi levelek mellett még a tisztiiskoláért elhagyott szakasz vagy század bajtársai- nak is az üzentét. Ilyen levelet kapott a napokban Liptai Lajos növendék is. „Kedves Liptai Bajtárs! — szól a levél. — Századunknál az összes hajtársak örömmel fogadták levelét. Kérjük, végezze úgy a dolgát, tanuljon olyan igyekezettel, hogy magatartásával századunk becsületét növelje. A bajtársak üdvözletüket és kommunista szeretetüket küldik minden tisztiiskolás- nak, különösen a közülünk kikerültöknek. Mondja meg a többi baj- társnak is, hogy írjanak ők is gyakran levelet az itt- honmaradt aknak, maga Is írjon minél többet! Jó kommunista munkát kívánok Mészáros alhadnagy" A bajláisak is szorosan tartják a kapcsolatot a munkahellyel. Minden növendék szorgalmasan ír üzemének, faluja dolgozóinak. Beszámolnak életükről, ló munkára, helytállásra biztatják, lelkesítik az otthoniakat. Tudják, hogy úgy a honvédségnél, mint a munkapadok mellett, vagy a földeken a becsületes munka békénk védelmének záloga, 5 éves tervünk, boldog életünk biztosítéka. Beszámolnak a bajtársak az ünnepi, meleg fogadtatásról, a tiszta, leidíszített szobákról, mellyel az „öregek" várták őket, a fehér ágyról, a terített asztalról, felszolgált ebédről, — de olvassunk bele egy levélbe, hogy még mi mindenről írnak a növendékek az otthonmaradt munkatársaknak: „Szeretettel köszöntőm a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezet minden dolgozóját! Kedves Elvtársak! . ..El kell mondanom, hogy lisztbajtársaink milyen szeretettel fogadtak bennünket. A városban, amint utaztam a villamoson, egy alhadnagy bajtórs Is utazott velem. Kérdeztem tőle. hogy merre van a tisztképző iskola. Rögtön így válaszolt: — Jöjjön velem a bajtárs, én is odamegyelc. — Beérve pedig maga intézkedett az éjszakai pihenőmről, ellátásodról is azonnal gondos• kodott. ... Az étkezésekhez tányért, evőeszközt kapunk, tiszta ágyban fekszünk, gyönyörű, világos szobákban lakunk. . ■ ■ Természetesen fegyelmezettek vagyunk. Ez nem olyasmi, ami a kapitalisták hadseregében volt. Ma öntudatos, vasfegyelemre nevelnek bennünket, hogy boldog hazánkat és népünket megvéd/ük az ellenségtől. Ma már érezzük és tudjuk: van hazánk, van mit védenünk! Bajtársi szeretettel, volt munkatársuk: Simon József növendék." Nap. mint nap, írnak és kapnak a bajtársak leveleket, Repülőgép, autóbusz, vonat viszi a borítékba zárt hűségnyilatkozatokat szerte az országba. Mert minden ilyen levél hűségnyilatkozat. Bizonyítja népünk hazaszeretetét, forró békevágyát, alkotó kedvét és munkaszeretetét. Bizonyítják ezek a levelek a dolgozó nép és néphadseregünk szél- téphetetlen egységét. Ismerjük mec a WAiáfÁú&f)] Az ÁVESZ dolgozói érdeklődéssel hallgatják a természettudományos előadásokat A Megyei Pártbizottság irányításával és a SZOT szervezésében az újjáalakuló Természettudományos Társulat előadógárdája végzi a.zt a már régen esedékes nagyszerű feladatot, hogy dolgozóinknak megadja az alapvető természettudományos ismereteket, politikai harcuk kitűnő segítőtársai. A dolgozók őrömmel fogadták az előadásokat, men tudják, hogy a7. előadások révén kitűnő fegyvert kapnak kezükbe a burzsoa áltudomány elleni harchoz. Az elmúlt héten az első üzemi természettudományos előadásomat az AVESZ dolgozói számára tartottam az atomenergia békés félhasználásáról. Ismertettem az anyag szerkezetét, az atomenergia fogalmát, az atomenergia felszabadításának elvét. Elmondottam az atomenergia felhasználási módját az imperialista államokban, rámutatva arra, hogy a háborúra spekuláló, a hidegháborút tömeggyilkos háborúvá változtatni atreeró imperialisták számára ap, atomenergia az atombomba fogalmával egyenlő. Előadásom másik részében bemutattam az atomenergia békés célokra való felhasználásának lehetőségeit, megemlítve a Davidov-ter- vet, az atom-máglyát stb. és rámutattam arra a természetesen nem véletlen jelenségre, hogy éppen a béke- tábor élharcosa, a Szovjetunió az, mely az atomenergiát, mint minden más tudományos eredményt is, a békés építés és fejlődés céljaira használja fel. A szép, tágas kultúrteremben ösz- szegyült nagyszámú hallgatóság (fizikai és értelmiségi dolgozók) közül többen kérdést tettek fel aa előadással kaposolatban. Voltak ezek között* a tárgy tudományos részét érintő kérdések: Hogyan lehet az atom- ' rombolásnál létrejött láncfolyamatot : megállítani, vagy lehet-e az atom- ; energiát tetszésünk szerint pontosan 1 adagolni és előjöttök olya-n gyakor.- lati' kérdések is, hogy pl. egy em- ; bér évi ©zénezüke-églotét mennyi ; atomenergiával lehet majd helyette- ; síteni. Egy dolgozó nő azt kérdez- j te, mikorra várható az atomén er- i gia felhasználásának oly fokú fejlő- ! dósé, hogv a nehezebb fizikai mim- kákát már az atom-magenergiával j lehet elvégeztetni. Ezek a kérdések | azt mutatják, hogy a dolgozók a tér- : mészettudományos érdeklődésen túl i szívükön viselik as atomenergia mi-; előbbi és minél szélesebb bőrű békés felhasználás ástak kérdését. A hozzászólások toWsméd a dotgo. i zók kijelentették, hogy elítélik és j háborús bűnösnek minősítik azt az < államot, mely elsőnek alkalmazza sa j atomfegyvert. A hozzászólásokkal kapcsolatban j megjegyzem, hogy sokan e.sak a hallgatók eltávoztával vetik fel kér-.' «léseiket az előadónak. Mi szívesen; megadjuk a választ, de nagy kár, j hogy nem hallja a felvetődött problé-A mái mindenki. Beszámolómat azzal fejezem be, hogy közvetítem a dolgozók felé az j előadók kérését: Az előadóinkról ée I az előadókról gyakoroljanak kritikát, hogy a természettudományos oktatást minél gyorsabban a leghelyesebb*) irányba fejleszthessük. Örs Félix szigorló orvos... Áz újítások és a verseny szerepe a serféshízialásban A Pécs} Sertéshízkriö Vállalat a Budapesten székelő Sertéshízlaló Vállalat decentralizálásával 1950 július 1-én alakult a többi új önáló Sertés- hizlaló vállalattal együtt. A decentralizálás előtt nagy nehézségeikkel küzdöttek a hízlaiótelepék; mert bármilyen akadály merült fel az üzemeltetései kapcsolatban, az ersak az anyavállalat előzetes engedélyével volt megoldható. A VÁLLALAT MEGALAKULÁSÁVAL ezek a nehézségek túlnyomórészt megszűntek. Dolgozóink tekintet nélkül munkabeosztásúkra jól használják a kritika és az önkritika fegyverét, és ennek segítségéve! mindig világosan látjuk azokat * teendőket, melyek a termelésünket előbbre viszik. Vállalatunk eredményeinek alapját azonban mégis a szépen fejlődő munka versenyek rakták le. melyek a prémium rendszer bevezetésével telje« mértékben felszámolták telepeinken belül a fluktuációt, a munkásvándorlást. Itt kell megemlítenünk, hogy vállalatunk megalakulása után pár hétre néhány öntudatos dolgozónk kezdeményezésére dolgozóink versenyre hívták az ország valamennyi híz- falótelepét. Ebben az időben született meg Golácz Béla etetőgazda verseny- kihívása az ország legjobb etetőgazdája címéért. S hogy dolgozóink mind a két versenyfelhívást komolyan vették1, azt mi sem bizonyítja jobbam, mint az a tény, hogy a Pécsi Sertés- hizlaló Vállalat az ..Ország legjobb ipari hizlaldája.", és ugyanakkor Go- licz Béta az ..ország legjobb etető gazdája.” Nem szabad azonban azt sem elhallgatnunk, hogy ezalatt a negyedév alatt akadtak cajnos időszakok, mikor a verseny lendülete a váliala ton belül alábbhagyott és attól kellett tartanunk, hogy versenyeink kam- pányc'zerűséget öltötöttek. Azonban ilyen esetben mindig akadtak brigá dók é« brigádtagok, akikre fel lehetett hívni a dolgozók figyelmét. Ilyen volt például a Rákosi brigád, mely vállalatunk megalakulása óta mindig jó példával járt elől. A brigád versenypontokba foglalta azokat a tényezőket, melyek a legnagyobb mértékben befolyásolják, a hizlalást. CÉLUL TŰZTÉK KI, HOGY ÚGY REGGEL, mint este etetés előtt a kifutókat letakaritják, hogy az etetés közben a sertések által kitúrt takarmány a trágyával ne keveredhessen össze. Felvették a versenypontok közé a dara egyenletes elkövetését is, ugyanis a hízók takarmányának összetétele kukorica, árpa. olajpogácsa, korpa, különböző állati eredetű fehérjék, mint a. húsliszt, csontliszt, takarmánymész és íó. Célul tűzték ki azt- hogv az etetést mind reggel, mind pedig este. percnyi pontossággal megkezdik. Vállalták, hogy a zsákból való takarmány elszórást éa eteté« közben a dara mellé öntést teljes mértékben kiküszöbölik. Elhatározták, hogy a sertésállonaány egészségügyi szempontjából az siklókat -kéthetenként 'lemeszelik« fokozott. figyelemmel kísérik az állomány étvágyát» J amikor szükséges, fej« da gemel ©st, { vagy csökkentéit kérnek. A Rákosi brigád vállalásait minden- j kor be is tartotta és annak köszön- [ hető. hogy eredményeik minden hónapban tengeri dara takarmány érték- ; ben 21—24 százalék körül, a havi darabonkénti súlyrárákásban 18—21 k-g i között, a havj kiesésnél 0.1—0.02 ez- > relék körül mozogtak. Ennek köszönhető továbbá, hogy a Rákosi brigád tagjai brigádtagonként havi 200—250 forint prémiumot loaptak. Meg (kell említenünk itt a két Guidát, az apát és fiát, akik egymással párosverseny- ben vannak és akik a versenyt már addig fejlesztették a tisztaság terén, hogy a fiatalabb Gujdi egy alkalommal a kifutóteret kefével súrolta le. HOZZÁJÁRULT EREDMÉNYEINKHEZ az is, hogy' hízlalási időszakonként 5—6 napot nyertünk állatorvosunk észszerüsftéséveL A réíS elmélet é« gyakorlat szerint ugyanis az ivartalanítás. után általában 14 napot koplalt a sertés. Nálunk1 a miskárolás után már az 5. napon teljes fejadagot eszik. Ezzel kapcsolatban meg kel! említeni az október 16-án Pilisen rendezett állatorvosi értekezletet, melyen több állatorvos elzárkózott ennek az új etetési rendszernek a bevezetése élők mielőtt még kísérlet formájában meggyőződtek volna ennek helyes, vagy helytelen voltáról. Mi, részűnkről megnyugodtunk« mert több vállalat igazgatója elárulta, hogv vállalatuk is csökkentette a miskárolás utáni koplaltatá«i időt. Termelésűnk minőségét nagvban emelte az állandó .szelektálás, íalká- sitás. mert a hóvégi mérlegelés után az azonos súlyú és jellegű sertésekből egyöntetű fatkákat állítunk össze. Eredményeinkhez hozzájárult még a beteg, nem evő sertések egyedenkénti. napi nyilvántartása, mely lehetővé teszi, hogy minden egyes beteg sertés állatorvosi kezelésben része- j süljön. Ezen észszerűsítért _ országos j viszonylatban is bevezették. : Ezek voltak «zok á tényezők, melyek lehetővé tették azt. hogy vállalatunk az „Ország legjobb ipari hizlaldája". Persze nem állhatunk meg ezeknél az eredményeknél és plafont nem ismerve akarunk tovább haladni, hogy továbbra is megtartsuk! az első- 1 séget, s hogy munkánkkal minél na- ; gyobb mértékben hozzájáruljunk hús ’ és zsír-ellátásunk biztosításához s | ezen keresztül hazánk építéséhez és j a béke megvédéséhez. Tóth Sándor Pécsi Sertéshízlaló V. igazgatója >