Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-23 / 272. szám

195ft NOVEMBER 21 N a P U5 5 A dSIőfelelSsok mimkáfáf keli elsősorban meglazítani* hogy a mély szántási lemaradást behozzák Kozármislenyben A naptár november 21-et mutatott. Szürke felhők takarják be a vidékei és délután újra megzavarta a munkát az eső. örülnek az esőnek ott, ahol mar az őszi mélyszántást is elvégez­ték. Ahol meg nem végezték el a mun­kát, elkeseredetten nézik a szürke eget, ahogy szórja, permetezi bősége­sen az esőt,, mintha csak éppen »zért esne, hogy a mélyszántásí terve! keresztülhúzza. Kozármislényben is vannak még, akik nem végeztek a mélyszántással, mert «ezer akadály van", hogy is le­hetne akkor időben végezni Vetni is kellett, meg a répát, burgonyát beta karítani. itt volt a traktor éppen ak­kor, de kinek volt ideje „ezer felé” szakadni? Sokan azért maradtak el, mert nem mutatták meg a földjüké, a traktorosoknak, az tovább ment, sőt már a szomszéd falvak határán szánt, a munka meg iltmaradt elvégezetle suti. Sokféle kifogást hoznak fel a kozármislényiek, ha valaki a mély­szántás iránt érdeklődik. Sservcseiten ellenőriznék « dűlőfelelősök munkáját Balázs József, a kozármislényi ta- ■ács elnöke már közelebb megy a hibák okúhoz és rámutat azokra: — A pártszervezet lazán kezeli u termelés kérdését — mondja —. Nem ellenőrzi a DÉFOSZ munkáját, ennek pedig az lett az eredménye, hogy a DÉFOSZ dűlőfelelősök megkap­ták ngyan a feladatot, de nem hajtották végre. Megy a munka, de a tanács bizonx nem látja, hol van elmaradás, hol kel lene sürgősen segíteni, mert a dűlő- felelősök kényelmesen lemondanak a jelentések leadásáról. Persze senki sem ellenőrzi munkájukat. Nézzünk mi is a hiba gyökerére. An •ak ellenére, hogy a község dolgozó parasztsága a terra énybegyüjtcsnél jó eredményeket ért el, semmi sincs a tanács kezében rr.a a mélyszántásról Annyit tnd Balázs elvtárs is, hogy a munka megy. Viszont arra, hogy .hány százalékos a teljesítményük, a tanács ■ál, a szövetkezetnél és a DÉFOSZ-nál Sem tudnak választ adni. A fejetlenség oka Mi az oka ennek a fejetlenségnek? Egyrészt az, hogy a párttitkár elment a faluból és most mintha gazdátlanok lenné­nek, a DÉFOSZ kiengedte kezé­ből a gyeplőt, a lovak meg nyugodtan ballagnak. Mindössze annyit tud a DÉFOSZ-tit- kár is mondani, hogy amikor meg­kezdték a munkát, a dülőfelelősöknek kiadták a feladatot. Elindultak. É' most mennek-mennek, de nem tudjál, mennyi utat téttel; meg eddig és mennyi van még hátra? Hiba az is, hogy a dűlöfelelösök nem jelentik pon­tosan az elvégzett munkát. Ez arra mutat, hogy nem is értik meg annak fontosságát, nem értik meg a terv teljesítésé­nek jelentőségét. Az előrehaladást gátlók ok van még más is. A tanács maga küszködik 3 Mi tehát a legsürgősebb teendő Ko- zármislényen? Mindenei; előtt a párt- szervezetnek többet kell törődni a mélyszántás kérdésével, A kozármis- iényi pártszervezet — ha iskolán van is a titkár elvtárs — nem állhat meg. Ugyanakkor fokozott gondot kell for­dítania a DÉFOSZ munkájára. El kell érni, hogy a DÉFOSZ a legrövidebb időn belül összehívja a dfilőfelelősöket és pontosan meg kell, hogy. álla­pítsák, mi a helyzet, kínéi van lemaradás. Ha a jelenlegi dűlőfelclösökkel ezt a munkát elvé­termelőcsoport földjeinek azonosításá­val, ahelyett, hogy segítséget kérne ehhez a munkához. Rengeteg munkát elvesz a földek kikeresése, nem tud- tudnak kellő erővel a szántással fog­lalkozni. Hiba volt az is, hogy a mély­szántás megkezdése után nem tulajdonítottak egyesek kellő fontosságot a tervszerű munká­nak. így történt meg, hogy a traktor ele jével sokat várakozott hiába, majd azokat a földeket kihagyta, amelyek gazdája nem mutatta meg időben, me lyik az övé. Tovább ment és ázó*:- már más község határában szánt. gezni nem lehet, akkor a DÉFOSZ- nak le kell váltania a munka akadá­lyozóit és a dülöfelelősi teendőkkel lelkiismertes dolgozó parasztokat kei! megbíznia. Ezek a legsürgősebb feladatok, hogy Kozármislényben végre tisztán lássák, hogyan állnak a mélyszántással, s hogy a lemaradást behozva, a község minden dolgozó parasztjai idejében, jó minőségben végzett mélyszántássá' biztosítsa jövő évi jó termését, a mi­nisztertanács határozata által kitü zött célok megvalósítását. A Békevilághongresszus tiszteletére ezerben befejezem jövőévi tervem első negyedét t/ orsóban most ülésezik a II. Békevilágkongresszus. A világ minden r részéből összejött békeküldöttek most kovácsolják mindannyiunk legdrágább kincsét, a békét. A küldöttek sorra leplezik le azokat, akik egy újabb háború kirobbantásán mesterkednek. Míg a békeküdöttek a Békevilágkongresszuson csatáznak a béke megvédéséért, mi, dolgozók itt­hon, a termelés frontján harcolunk azért, hogy békében építhessük szocia­lista hazánkat, mindannyiunk boldog életét. Mi, dolgozók, tudjuk legjob­ban, hogy mi; jeleni a béke. A multban mindig a dolgozókat küldték ágyútölteléknek. Mi nem akarunk többé ágyútöltelékek; lenni. Ezért min­dent elkövetünk, hegy megvédjük a békét. Én a magam területén több és jobb munkával akarok harcolni a békéért. Ezt teszem 1046 óta, amióta munkaversenyben állok. Kivettem a részemet a páros- és csoportverse­nyekből is, mert tudatában vagyok annak, hogy munkaverseny nélkül szo­cializmust építeni nem lehet. Most, amikor a világ dolgozóinak százmilliói megfeszített, erővel harcolnak a béke megvédéséért, úgy gondolom, és sem maradhatok ki ebből a küzdelemből. Ezért a-Varsói Békevilágkongresszus tiszteletére. felajánlom, hogy ez év végére beíejezem az 1951. évi tervem első negyedévét, sőt a második vegyed teljesítéséi is megközelíteni. Egye­lőre ezzel járulok hozzá a béke megvédéséhez. De ha a helyzet úgy kí­vánja, fegyverrel a kezemben is hajlandó vagyok kiállni a béke szent ügye mellett. MUSZMANN JÓZSEF tímársegéd, Bőrgyár. A legsürgősebb teendő „Tudjuk, hogy az áruló Tito és bandája ugrásra készén várja gazdái parancsát‘4 Harcos békegyűlés a határ mentén Napfényes vasárnap reggelre éb- Badt Alsószentmárton dolgozó népe. A saenbnártoni délszláv dolgozó pa- tasztok, öregei, fiatalok, még a gye­rekek is ünnepi készülődéssel várták tzt a napot, hogy újból, még határo- tottabban kilejezzék harcos békeaka­ratukat, hűségüket a Szovjetunió mellett, mely a délszlávok számára Üt olyan édes haza lett, mint a ma­gyarok, vagy bárki más jószándékú, becsületes, dolgozó ember számára. bmirhatntfan boldo‘j»á-r töltöt­te el a sziveket — s ezt a fiatal épp­így érembe, mini az idősebb — mikor egységesen, ezines, gyönyörű népvi- •etetben vonultak a feldíszített iskola felé. Tizenegy felé már tűt sem lehetett leejteni, annyian szorongtak az isko- hiteremben. Több, mint háromszázan Voltak és figyelmesen várták a mű- *or megkezdését. A békebizottsági titkár üdvözlő szavai után a Köztár­sasági induló hangjaival kezdődött az ünnepség, majd egy MNDSZ-asszony szavalata következett. A DlVSZ-indu- lö elhangzása után Balogh Mária el v- Jársnő, a Megyei Pártbizottság tagja, békeküldött, tartotta meg a Magyar Békekongresszusról szóló beszámoló­ját. Feszült csendben hangzanak a Szavak, mikor a békeharc feladatai­ul beszél Balogh elvtársnő: — Napról-napra, óráról-órára fel *eü tennünk magunknak a kérdést: tett tettünk a béke megőrzéséért? A béke katonáinak, újabb ezreit kell Csatasorba állítanunk, hogy a gyá­rakban és a földeken, a iaboratóriu- teokban. és az iskolákban szerszám­mal, tollal, de, ha kell, fegyverrel is megvédjük a békét. . Az alsószeritmárionia k gyűlölettel hallgatják Tito fasiszta bandájának rémuralmát, a jugoszláv' dolgozó nép •^zsákmányolását és a Tito-klikk há­borús terveit. ■— A Tito-klikk ma teljes egészé­ben a háborús gyújtogatok kezében van — mondotta Balogh etvíársnő. Az ország gazdasági helyzete kétség­beejtő. Tito maga ismerte be leg­utóbb, hogy Jugoszláviában még nem vetették el az őszj búzát. Nagy hiá­nyuk van közlekedési eszközökben. A nyersanyagot kiviszik az ország­ból, a munkások munkaidejét fel­emelik, de. életmiszerfejadagjukat csökkentik. A falvakon a kulákok uralkodnak, dúskálnak, míg a sze- gényparasztok éheznek. . Ezután a Békevilágkongresszusra terelődik a szó, az angol kormány provokációjára és a varsói kongresz- szusra. Hatalmas tapssal, Sztálin és Rá­kosi elvtárs nevének kiáltásával tesznek hitet az utolsó szavaknál: ,-Fogadjuk, hogy semmiféle veszély meg nem tántoríthat bennünket drága magyar hazánk iránti hűsé­günkben. Keményen helytálhink a béke magyar frontszakaszán s egy- emberként követjük a béke nagy harcosait, Sztálin elvtársat és Rá­kosi Mátyást!” Forró a hangulat os ishnl a terem­ben- kicsap az épületen kívülre is. Lttkics Pál emelkedik szólásra. — Én mint egyénileg do'gozó pa­raszt szeretnék hozzászólni, a mi munkánk alapja a béke. A nemrégi­ben boldogan olvastuk, hogy Ang­iidban összeül a békevilágkongresz- szus. De az angol urak nem enged­ték be az országba a küldöttek egy részét. Nem baj. így még jobban látjuk, hol az igazság. Csak azért is 'még többet igyekszünk termelni a békéért. Én az egyéni dolgozó parasztok nevében megígérem, hogy az őszi mélyszántást a határidő előtt egy héttel befejezzük. Dobler Mária az MNPSZ-nsszo- nyok nevében tiltakozik a nyugati, imperialisták ellen, akik meg akar-1 ták akadályozni a békekongresszust. — Mi asszonyok is kivesszük ré­szünket a béke védelméből, mert tudjuk, hogy a háború ránk, asszo­nyokra hozza talán a legtöbb szen­vedést. Mi nem akarunk háborít, mint itt a szornszédban az áruló Tito. Tito bandája nyomorba dönti egész országát, hogy nyugati cinko­sait kiszolgálhassa. Az asszonyok nvében felajánlom, hogy fokozot­tabb MNDSZ-munkával és felvilá­gosítással még több asszonyt szer­vezünk be a béke harcosainak tábo­rába. Sanyién Agó n* ifjútág nevé­ben szólal fel: — A varsói gyűlés azt bizonyltja, hogy útlevél megvonásával nem le­het a béketábor erejét .megtörni. Mi, do'gozó fiatalok szívvel-lélekkel a béke mellett állunk. Most munká­val. de ha keli, fegyverrel is meg­védjük. A DISZ-szervezetben lelke­sebb munkát végzünk és politikai­lag is képezzük magunkat. Jakobovics István, a kis úttörő is harcol a békéért: — Itt ígéretet teszek a pajtások nevében, hogy jobb tanulással, a fegyelem megszilárdításával igyek­szünk mi kivenni részünket a béke megvédéséből. így folyt le a lelkes gyűlés Alsó- szentmártonban, a határ mentén. Ragyogtak az arcok az örömtől és olyan pirosak voltak, mint a lányok kendői. Egyszerű, dolgozó emberek öröme pirosította az arcukat, akik tudják, hogy ezen a napon a sza­badság, a béke és boldogság mellett tettek hitet s akik azt ’ is tudják, b"S.v soha, soha nem tantorodnak1 ci ettől az igaz ügylő!, míg csak a szívük dobban.­A Szovjetunióban óriási sikereket érnek el a természet átalakításá­ban: a hatalmas sztálini erdőültetési terv előirányzatát számos vidé­ken túlteljesítik. Képünk mezővédő erdősáv ültetését ábrázolja egy szovj et k olhoz'oan. A bányászszakszervezetek munkájuk megjavításával biztosítsák á verseny állandóságát Bányászaink számtalan ebeiben bebi­zonyították, .hogy szerelnek versenyez­ni, szeretik a mur.kaversenyt. Ez sok esetben megnyilvánult, úgy a MES2- HAR1, mint á MÁSZ kerületi bányái: dolgozóinál. Nagy lendületet adott a bányákban a muricaverseny kifejlődésé­hez a tavalyi év decembere. Sztálin elvtára 70. szüietésijapja, amelyet to­vábbfejlesztett április 4, a felszabadu­lás nagy ünnepe, aztán május elseje méltó megünneplése és ezekre az eredményekre szinte koronaként került rá a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulójára vállalt, soha nem lá­tott eredményekét hozó forradalmi mű­szak. i ez, ha nem annak a bizonyí­* * téka, hogv bányászaink szere­tik a mur.kaversenyt. szeretnek verse­nyezni, hogy szeretik a Szovjetuniói, Sztálin elytársat, szeretik hazájukat, nagy Pártjukat. Az ünnepi műszako­kon kitermelt sokezer csiile szén bizo­nyítja. Az, hogy az ünnepi műszakok után a legtöbb esetben ellanyhult a munka- verseny, nem a bányászok hibája. Szervezett versenyvállalásaikat becsü­letesen teljesítették és mondjuk meg őszintén tovább nem igen törődtünk ve­lük, mig el nem érkezett egy-egy újabb kiemelkedő dátum. A szakszervezeteknek legdöntőbb feladata, hogy állandóan szervezzék a muckaversenyt, egyéni agitációval, a bizalmiak megfelelő mozgósításával, meggyőző felvilágosító munkával, ki­hangsúlyozva, hogy mit jelent a mun- kaverseny a szocializmus építésében, mit jelent a közösség érdekein kívül magának a versenyző bányásznak. Eh­hez az agitációhoz nagy segítséget ad, hogy bányáinkban darabbérben dolgoz­nak a bányászok, tehát ki hogyan tel­jesít, úgy keres. A munkaversenynél szükséges 'az is. hogy annak' eredményeit úllcndóan nyilvántartsuk, mert a- eléri eredmé­nyek ismertetése táplálja d verseny állandó lendületet. E téren vannak még komoly hibák és mulasztások, a me­gyei bányászszakszervezetnél csakúgy, mint az aknai szakszervezeteknél. Lé­nyegében a mi hiányos munkánknak tudható be, hogy még mindig kampány­szerű a munkaverseny. hogy egy-egy jelentősebb ünnephez kapcsolódva fel­lobban s utána ellanyhul —. úgy. ahogy Rákosi eivtárs legutóbbi beszédében mondotta. A mi elevenünkre is ráfa-' pintott Rákosi elvtárs. mert válóban úgy van. hogy egy-egy alkalomra meg­lehetősen jó szervezzük a versenyt, iltária pedig nem foglalkozunk a ver­sennyel, a bizalmiakkal, az aknai szak- szervezetekkel. A verseny nyilvánosságának elha­7*" nyagnlása abból adódik, hogy n műszaki vezetők egyrésze nem foglal­kozik kellően a versenyző bányászok eredményének kiértékelésével és így a dolgozók „vakká" válnak a verseny­ben. mert nem látják hol tartanak. A verseny nyilvánosságának elhanyago­lásából adóidnak olyan kirívó' esetek, hogy a bányászok lelkesen vállalnak íöbbtermelést, időelőtti tervteljesítest 'és csák azután derül ki, hogy a válla­lásoknak sokszor nincs reális alapjik. A munkaverseny szervezésének, ál­landóságának terén komoly, szép fel­add ok várnak a megyei bányászszak­szervezetre és az" aknai szervezetekre.- € téren megtalálható hiányosságokat sürgősen ki kell javítani. Elsősorban el kell érni. hogy a dolgozók nap, mint nap láthassák elért eredményei­ket, de nem úgy, mint a Kossuth-ak- nán, vagy a Széchenybaknán —, hogy csak néhány legmagasabban teljesítő neve kerül a dicsőség táblájára —, ha­nem a széles versenyző tömeg is lássa eredményeit. Ha széles körben, mozgé­konyán. felhasználva hnngoshfradót, faliújságot, villámokat, állandóan is­mertetjük a versenyt, akkor az nem lanyhul el. hanem fokozatosan fejlő­dik és egyre szebb eredményeket mu­tál majd fel. Ti önfő' szempont az is. hogy le­gyen kivel versenyezni a vál­lalást tett. vájárnak, csapatnak, kör­letnek. aknán: (t: Ki kel! alakítani a párosversenyt és a két versenyben .álló eredményeit tudatosítani kell. mert ez is az egyik hajlóereje a versenynek. A szakszervezeteknek emellett lényeges feladata az is, hogy ellenőrizze: meg- feremtik-e a műszaki értelmiségi dol­gozók a műszaki feltételeit a versenv- nek. Hogy ezt elérjük, alapvetően változ­tatni kell az aknai szakszervezetéknek eddigi fogyatékos munkájukon. Meg kell szüntetni a különböző cédulák le­bélyegzését. az OKÁ-utalványok ki­adását stb., mert ezek az adminisztrá­ciós ügyek elveszik az időt és a döntő feladat, a verseny szervezése, ellen­őrzése sinyli meg a papirosmurkát. Az ilyen munkákat át kell adni az arra inkább illetékes szerveknek. A bányászszakszervezetnek, az aknai szakszervezetnek mindenekelőtt fel­adata, hogy a pártszervezetek segítsé­gével. Pártunk politikájának, tanításá­nak gyakorlati megvalósításával kija­vítsa a munkaversenyszervezés eddigi hiányosságait, állandósítsa, élővé, moz­gósító erejévé tegye a munkaversenyt, .csak fgy biztosíthatjuk, hogy december 21-re. Sztálin elvtárs születésnapjára befejezhessék megyénk ' bányaüzemei 1950. évi tervüket és terven felül i és félezer vágón szenet adhassanak nép­gazdaságunknak. "CTz a felelősségteljes munka nem tűr halasztást. Minden percet ki kell használnunk, és a termelés fo­kozása mellett keményen, le kell lep­leznünk az ellenség a jobboldali szo­ciáldemokraták. békénk, ötéves tervünk megátalkodott ellenségeinek aknamun­káját. A feladat nem könnyű, de ha bányászlelkesedcssel. kommunista pél­damutatással látunk neki. a siker ez­úttal sem marad el. Kis Kovács János a megyei bányászszakszervezet lilkára 1951-ben megkezdődik Baranyában a szocialista falvak felépítése Megkezdik Baranyában is a nzo- cialista falvak felépítését .az elkö­vetkező évben. A megyei tanács terv- és statisztika; osztálya már most lé- zül arra az építési osztállyal egye­temben. hogy a következő évi meg növekedett feladatok mellett a szo­cialista falvak felépítésének nehéz munkáját is jól elvégcshesse.

Next

/
Thumbnails
Contents