Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-23 / 272. szám
195ft NOVEMBER 21 N a P U5 5 A dSIőfelelSsok mimkáfáf keli elsősorban meglazítani* hogy a mély szántási lemaradást behozzák Kozármislenyben A naptár november 21-et mutatott. Szürke felhők takarják be a vidékei és délután újra megzavarta a munkát az eső. örülnek az esőnek ott, ahol mar az őszi mélyszántást is elvégezték. Ahol meg nem végezték el a munkát, elkeseredetten nézik a szürke eget, ahogy szórja, permetezi bőségesen az esőt,, mintha csak éppen »zért esne, hogy a mélyszántásí terve! keresztülhúzza. Kozármislényben is vannak még, akik nem végeztek a mélyszántással, mert «ezer akadály van", hogy is lehetne akkor időben végezni Vetni is kellett, meg a répát, burgonyát beta karítani. itt volt a traktor éppen akkor, de kinek volt ideje „ezer felé” szakadni? Sokan azért maradtak el, mert nem mutatták meg a földjüké, a traktorosoknak, az tovább ment, sőt már a szomszéd falvak határán szánt, a munka meg iltmaradt elvégezetle suti. Sokféle kifogást hoznak fel a kozármislényiek, ha valaki a mélyszántás iránt érdeklődik. Sservcseiten ellenőriznék « dűlőfelelősök munkáját Balázs József, a kozármislényi ta- ■ács elnöke már közelebb megy a hibák okúhoz és rámutat azokra: — A pártszervezet lazán kezeli u termelés kérdését — mondja —. Nem ellenőrzi a DÉFOSZ munkáját, ennek pedig az lett az eredménye, hogy a DÉFOSZ dűlőfelelősök megkapták ngyan a feladatot, de nem hajtották végre. Megy a munka, de a tanács bizonx nem látja, hol van elmaradás, hol kel lene sürgősen segíteni, mert a dűlő- felelősök kényelmesen lemondanak a jelentések leadásáról. Persze senki sem ellenőrzi munkájukat. Nézzünk mi is a hiba gyökerére. An •ak ellenére, hogy a község dolgozó parasztsága a terra énybegyüjtcsnél jó eredményeket ért el, semmi sincs a tanács kezében rr.a a mélyszántásról Annyit tnd Balázs elvtárs is, hogy a munka megy. Viszont arra, hogy .hány százalékos a teljesítményük, a tanács ■ál, a szövetkezetnél és a DÉFOSZ-nál Sem tudnak választ adni. A fejetlenség oka Mi az oka ennek a fejetlenségnek? Egyrészt az, hogy a párttitkár elment a faluból és most mintha gazdátlanok lennének, a DÉFOSZ kiengedte kezéből a gyeplőt, a lovak meg nyugodtan ballagnak. Mindössze annyit tud a DÉFOSZ-tit- kár is mondani, hogy amikor megkezdték a munkát, a dülőfelelősöknek kiadták a feladatot. Elindultak. É' most mennek-mennek, de nem tudjál, mennyi utat téttel; meg eddig és mennyi van még hátra? Hiba az is, hogy a dűlöfelelösök nem jelentik pontosan az elvégzett munkát. Ez arra mutat, hogy nem is értik meg annak fontosságát, nem értik meg a terv teljesítésének jelentőségét. Az előrehaladást gátlók ok van még más is. A tanács maga küszködik 3 Mi tehát a legsürgősebb teendő Ko- zármislényen? Mindenei; előtt a párt- szervezetnek többet kell törődni a mélyszántás kérdésével, A kozármis- iényi pártszervezet — ha iskolán van is a titkár elvtárs — nem állhat meg. Ugyanakkor fokozott gondot kell fordítania a DÉFOSZ munkájára. El kell érni, hogy a DÉFOSZ a legrövidebb időn belül összehívja a dfilőfelelősöket és pontosan meg kell, hogy. állapítsák, mi a helyzet, kínéi van lemaradás. Ha a jelenlegi dűlőfelclösökkel ezt a munkát elvétermelőcsoport földjeinek azonosításával, ahelyett, hogy segítséget kérne ehhez a munkához. Rengeteg munkát elvesz a földek kikeresése, nem tud- tudnak kellő erővel a szántással foglalkozni. Hiba volt az is, hogy a mélyszántás megkezdése után nem tulajdonítottak egyesek kellő fontosságot a tervszerű munkának. így történt meg, hogy a traktor ele jével sokat várakozott hiába, majd azokat a földeket kihagyta, amelyek gazdája nem mutatta meg időben, me lyik az övé. Tovább ment és ázó*:- már más község határában szánt. gezni nem lehet, akkor a DÉFOSZ- nak le kell váltania a munka akadályozóit és a dülöfelelősi teendőkkel lelkiismertes dolgozó parasztokat kei! megbíznia. Ezek a legsürgősebb feladatok, hogy Kozármislényben végre tisztán lássák, hogyan állnak a mélyszántással, s hogy a lemaradást behozva, a község minden dolgozó parasztjai idejében, jó minőségben végzett mélyszántássá' biztosítsa jövő évi jó termését, a minisztertanács határozata által kitü zött célok megvalósítását. A Békevilághongresszus tiszteletére ezerben befejezem jövőévi tervem első negyedét t/ orsóban most ülésezik a II. Békevilágkongresszus. A világ minden r részéből összejött békeküldöttek most kovácsolják mindannyiunk legdrágább kincsét, a békét. A küldöttek sorra leplezik le azokat, akik egy újabb háború kirobbantásán mesterkednek. Míg a békeküdöttek a Békevilágkongresszuson csatáznak a béke megvédéséért, mi, dolgozók itthon, a termelés frontján harcolunk azért, hogy békében építhessük szocialista hazánkat, mindannyiunk boldog életét. Mi, dolgozók, tudjuk legjobban, hogy mi; jeleni a béke. A multban mindig a dolgozókat küldték ágyútölteléknek. Mi nem akarunk többé ágyútöltelékek; lenni. Ezért mindent elkövetünk, hegy megvédjük a békét. Én a magam területén több és jobb munkával akarok harcolni a békéért. Ezt teszem 1046 óta, amióta munkaversenyben állok. Kivettem a részemet a páros- és csoportversenyekből is, mert tudatában vagyok annak, hogy munkaverseny nélkül szocializmust építeni nem lehet. Most, amikor a világ dolgozóinak százmilliói megfeszített, erővel harcolnak a béke megvédéséért, úgy gondolom, és sem maradhatok ki ebből a küzdelemből. Ezért a-Varsói Békevilágkongresszus tiszteletére. felajánlom, hogy ez év végére beíejezem az 1951. évi tervem első negyedévét, sőt a második vegyed teljesítéséi is megközelíteni. Egyelőre ezzel járulok hozzá a béke megvédéséhez. De ha a helyzet úgy kívánja, fegyverrel a kezemben is hajlandó vagyok kiállni a béke szent ügye mellett. MUSZMANN JÓZSEF tímársegéd, Bőrgyár. A legsürgősebb teendő „Tudjuk, hogy az áruló Tito és bandája ugrásra készén várja gazdái parancsát‘4 Harcos békegyűlés a határ mentén Napfényes vasárnap reggelre éb- Badt Alsószentmárton dolgozó népe. A saenbnártoni délszláv dolgozó pa- tasztok, öregei, fiatalok, még a gyerekek is ünnepi készülődéssel várták tzt a napot, hogy újból, még határo- tottabban kilejezzék harcos békeakaratukat, hűségüket a Szovjetunió mellett, mely a délszlávok számára Üt olyan édes haza lett, mint a magyarok, vagy bárki más jószándékú, becsületes, dolgozó ember számára. bmirhatntfan boldo‘j»á-r töltötte el a sziveket — s ezt a fiatal éppígy érembe, mini az idősebb — mikor egységesen, ezines, gyönyörű népvi- •etetben vonultak a feldíszített iskola felé. Tizenegy felé már tűt sem lehetett leejteni, annyian szorongtak az isko- hiteremben. Több, mint háromszázan Voltak és figyelmesen várták a mű- *or megkezdését. A békebizottsági titkár üdvözlő szavai után a Köztársasági induló hangjaival kezdődött az ünnepség, majd egy MNDSZ-asszony szavalata következett. A DlVSZ-indu- lö elhangzása után Balogh Mária el v- Jársnő, a Megyei Pártbizottság tagja, békeküldött, tartotta meg a Magyar Békekongresszusról szóló beszámolóját. Feszült csendben hangzanak a Szavak, mikor a békeharc feladataiul beszél Balogh elvtársnő: — Napról-napra, óráról-órára fel *eü tennünk magunknak a kérdést: tett tettünk a béke megőrzéséért? A béke katonáinak, újabb ezreit kell Csatasorba állítanunk, hogy a gyárakban és a földeken, a iaboratóriu- teokban. és az iskolákban szerszámmal, tollal, de, ha kell, fegyverrel is megvédjük a békét. . Az alsószeritmárionia k gyűlölettel hallgatják Tito fasiszta bandájának rémuralmát, a jugoszláv' dolgozó nép •^zsákmányolását és a Tito-klikk háborús terveit. ■— A Tito-klikk ma teljes egészében a háborús gyújtogatok kezében van — mondotta Balogh etvíársnő. Az ország gazdasági helyzete kétségbeejtő. Tito maga ismerte be legutóbb, hogy Jugoszláviában még nem vetették el az őszj búzát. Nagy hiányuk van közlekedési eszközökben. A nyersanyagot kiviszik az országból, a munkások munkaidejét felemelik, de. életmiszerfejadagjukat csökkentik. A falvakon a kulákok uralkodnak, dúskálnak, míg a sze- gényparasztok éheznek. . Ezután a Békevilágkongresszusra terelődik a szó, az angol kormány provokációjára és a varsói kongresz- szusra. Hatalmas tapssal, Sztálin és Rákosi elvtárs nevének kiáltásával tesznek hitet az utolsó szavaknál: ,-Fogadjuk, hogy semmiféle veszély meg nem tántoríthat bennünket drága magyar hazánk iránti hűségünkben. Keményen helytálhink a béke magyar frontszakaszán s egy- emberként követjük a béke nagy harcosait, Sztálin elvtársat és Rákosi Mátyást!” Forró a hangulat os ishnl a teremben- kicsap az épületen kívülre is. Lttkics Pál emelkedik szólásra. — Én mint egyénileg do'gozó paraszt szeretnék hozzászólni, a mi munkánk alapja a béke. A nemrégiben boldogan olvastuk, hogy Angiidban összeül a békevilágkongresz- szus. De az angol urak nem engedték be az országba a küldöttek egy részét. Nem baj. így még jobban látjuk, hol az igazság. Csak azért is 'még többet igyekszünk termelni a békéért. Én az egyéni dolgozó parasztok nevében megígérem, hogy az őszi mélyszántást a határidő előtt egy héttel befejezzük. Dobler Mária az MNPSZ-nsszo- nyok nevében tiltakozik a nyugati, imperialisták ellen, akik meg akar-1 ták akadályozni a békekongresszust. — Mi asszonyok is kivesszük részünket a béke védelméből, mert tudjuk, hogy a háború ránk, asszonyokra hozza talán a legtöbb szenvedést. Mi nem akarunk háborít, mint itt a szornszédban az áruló Tito. Tito bandája nyomorba dönti egész országát, hogy nyugati cinkosait kiszolgálhassa. Az asszonyok nvében felajánlom, hogy fokozottabb MNDSZ-munkával és felvilágosítással még több asszonyt szervezünk be a béke harcosainak táborába. Sanyién Agó n* ifjútág nevében szólal fel: — A varsói gyűlés azt bizonyltja, hogy útlevél megvonásával nem lehet a béketábor erejét .megtörni. Mi, do'gozó fiatalok szívvel-lélekkel a béke mellett állunk. Most munkával. de ha keli, fegyverrel is megvédjük. A DISZ-szervezetben lelkesebb munkát végzünk és politikailag is képezzük magunkat. Jakobovics István, a kis úttörő is harcol a békéért: — Itt ígéretet teszek a pajtások nevében, hogy jobb tanulással, a fegyelem megszilárdításával igyekszünk mi kivenni részünket a béke megvédéséből. így folyt le a lelkes gyűlés Alsó- szentmártonban, a határ mentén. Ragyogtak az arcok az örömtől és olyan pirosak voltak, mint a lányok kendői. Egyszerű, dolgozó emberek öröme pirosította az arcukat, akik tudják, hogy ezen a napon a szabadság, a béke és boldogság mellett tettek hitet s akik azt ’ is tudják, b"S.v soha, soha nem tantorodnak1 ci ettől az igaz ügylő!, míg csak a szívük dobban.A Szovjetunióban óriási sikereket érnek el a természet átalakításában: a hatalmas sztálini erdőültetési terv előirányzatát számos vidéken túlteljesítik. Képünk mezővédő erdősáv ültetését ábrázolja egy szovj et k olhoz'oan. A bányászszakszervezetek munkájuk megjavításával biztosítsák á verseny állandóságát Bányászaink számtalan ebeiben bebizonyították, .hogy szerelnek versenyezni, szeretik a mur.kaversenyt. Ez sok esetben megnyilvánult, úgy a MES2- HAR1, mint á MÁSZ kerületi bányái: dolgozóinál. Nagy lendületet adott a bányákban a muricaverseny kifejlődéséhez a tavalyi év decembere. Sztálin elvtára 70. szüietésijapja, amelyet továbbfejlesztett április 4, a felszabadulás nagy ünnepe, aztán május elseje méltó megünneplése és ezekre az eredményekre szinte koronaként került rá a Nagy Októberi Forradalom 33. évfordulójára vállalt, soha nem látott eredményekét hozó forradalmi műszak. i ez, ha nem annak a bizonyí* * téka, hogv bányászaink szeretik a mur.kaversenyt. szeretnek versenyezni, hogy szeretik a Szovjetuniói, Sztálin elytársat, szeretik hazájukat, nagy Pártjukat. Az ünnepi műszakokon kitermelt sokezer csiile szén bizonyítja. Az, hogy az ünnepi műszakok után a legtöbb esetben ellanyhult a munka- verseny, nem a bányászok hibája. Szervezett versenyvállalásaikat becsületesen teljesítették és mondjuk meg őszintén tovább nem igen törődtünk velük, mig el nem érkezett egy-egy újabb kiemelkedő dátum. A szakszervezeteknek legdöntőbb feladata, hogy állandóan szervezzék a muckaversenyt, egyéni agitációval, a bizalmiak megfelelő mozgósításával, meggyőző felvilágosító munkával, kihangsúlyozva, hogy mit jelent a mun- kaverseny a szocializmus építésében, mit jelent a közösség érdekein kívül magának a versenyző bányásznak. Ehhez az agitációhoz nagy segítséget ad, hogy bányáinkban darabbérben dolgoznak a bányászok, tehát ki hogyan teljesít, úgy keres. A munkaversenynél szükséges 'az is. hogy annak' eredményeit úllcndóan nyilvántartsuk, mert a- eléri eredmények ismertetése táplálja d verseny állandó lendületet. E téren vannak még komoly hibák és mulasztások, a megyei bányászszakszervezetnél csakúgy, mint az aknai szakszervezeteknél. Lényegében a mi hiányos munkánknak tudható be, hogy még mindig kampányszerű a munkaverseny. hogy egy-egy jelentősebb ünnephez kapcsolódva fellobban s utána ellanyhul —. úgy. ahogy Rákosi eivtárs legutóbbi beszédében mondotta. A mi elevenünkre is ráfa-' pintott Rákosi elvtárs. mert válóban úgy van. hogy egy-egy alkalomra meglehetősen jó szervezzük a versenyt, iltária pedig nem foglalkozunk a versennyel, a bizalmiakkal, az aknai szak- szervezetekkel. A verseny nyilvánosságának elha7*" nyagnlása abból adódik, hogy n műszaki vezetők egyrésze nem foglalkozik kellően a versenyző bányászok eredményének kiértékelésével és így a dolgozók „vakká" válnak a versenyben. mert nem látják hol tartanak. A verseny nyilvánosságának elhanyagolásából adóidnak olyan kirívó' esetek, hogy a bányászok lelkesen vállalnak íöbbtermelést, időelőtti tervteljesítest 'és csák azután derül ki, hogy a vállalásoknak sokszor nincs reális alapjik. A munkaverseny szervezésének, állandóságának terén komoly, szép feladd ok várnak a megyei bányászszakszervezetre és az" aknai szervezetekre.- € téren megtalálható hiányosságokat sürgősen ki kell javítani. Elsősorban el kell érni. hogy a dolgozók nap, mint nap láthassák elért eredményeiket, de nem úgy, mint a Kossuth-ak- nán, vagy a Széchenybaknán —, hogy csak néhány legmagasabban teljesítő neve kerül a dicsőség táblájára —, hanem a széles versenyző tömeg is lássa eredményeit. Ha széles körben, mozgékonyán. felhasználva hnngoshfradót, faliújságot, villámokat, állandóan ismertetjük a versenyt, akkor az nem lanyhul el. hanem fokozatosan fejlődik és egyre szebb eredményeket mutál majd fel. Ti önfő' szempont az is. hogy legyen kivel versenyezni a vállalást tett. vájárnak, csapatnak, körletnek. aknán: (t: Ki kel! alakítani a párosversenyt és a két versenyben .álló eredményeit tudatosítani kell. mert ez is az egyik hajlóereje a versenynek. A szakszervezeteknek emellett lényeges feladata az is, hogy ellenőrizze: meg- feremtik-e a műszaki értelmiségi dolgozók a műszaki feltételeit a versenv- nek. Hogy ezt elérjük, alapvetően változtatni kell az aknai szakszervezetéknek eddigi fogyatékos munkájukon. Meg kell szüntetni a különböző cédulák lebélyegzését. az OKÁ-utalványok kiadását stb., mert ezek az adminisztrációs ügyek elveszik az időt és a döntő feladat, a verseny szervezése, ellenőrzése sinyli meg a papirosmurkát. Az ilyen munkákat át kell adni az arra inkább illetékes szerveknek. A bányászszakszervezetnek, az aknai szakszervezetnek mindenekelőtt feladata, hogy a pártszervezetek segítségével. Pártunk politikájának, tanításának gyakorlati megvalósításával kijavítsa a munkaversenyszervezés eddigi hiányosságait, állandósítsa, élővé, mozgósító erejévé tegye a munkaversenyt, .csak fgy biztosíthatjuk, hogy december 21-re. Sztálin elvtárs születésnapjára befejezhessék megyénk ' bányaüzemei 1950. évi tervüket és terven felül i és félezer vágón szenet adhassanak népgazdaságunknak. "CTz a felelősségteljes munka nem tűr halasztást. Minden percet ki kell használnunk, és a termelés fokozása mellett keményen, le kell lepleznünk az ellenség a jobboldali szociáldemokraták. békénk, ötéves tervünk megátalkodott ellenségeinek aknamunkáját. A feladat nem könnyű, de ha bányászlelkesedcssel. kommunista példamutatással látunk neki. a siker ezúttal sem marad el. Kis Kovács János a megyei bányászszakszervezet lilkára 1951-ben megkezdődik Baranyában a szocialista falvak felépítése Megkezdik Baranyában is a nzo- cialista falvak felépítését .az elkövetkező évben. A megyei tanács terv- és statisztika; osztálya már most lé- zül arra az építési osztállyal egyetemben. hogy a következő évi meg növekedett feladatok mellett a szocialista falvak felépítésének nehéz munkáját is jól elvégcshesse.
