Dunántúli Napló, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-21 / 270. szám
1050 NOVEMBER 21 KUPI. «"* Első győzelem a sző Inter me ok szövetkezésének frontién 71 t&grgral megalakult a ssrolotermelők földművessé Vetkezeti csoportja Terekegye n Amióta a bácsalmásiak, Balaton- fürediek, és az erdösbényciek szőlő- termelő csoportokat alakítottak, megyénkben is egyre több szó esik a borvidékek szőlőtermelő dolgozó parasztjai között az új lehetőségről, a s-zőiötermelöcsoport megalakításáról. M eghány jó k-vetik, milyen is az új földműves- szövetkezeti csoport? A teréhegyi dolgozó parasztok is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, Gondolkoztak rajta sokat, alaposan — és meg is lett az eredménye, mert a' három úttörő földművesszövetkezeit példája nyomán összefogtak, hegy elsöpörjék a múltból ittmaradt akadályokat és az áj útra lépjenek. Nyilatkozatot Írtak több példányban, amit aztán vittek magukkal a népnevelők, a szövetkezet lelkes aktívái, köztük Sztropnik Edit‘és Sztropnik Hooka, azon versenyeztek, ki lúd erdménycsebb munkát végezni a szervezésben. Ifjú Sipos József-16 holdas , közép - paraszt, amikor felkeresték, elolvasta a nyilatkozatot: „Mi, terehegyi szőlő- és gyümölcstermelő dolgozó parasztok, elhatároztuk, hogy a löldművesszövetkezet keretén belül megalakítjuk az egyéni gazdálkodást iolyiató szőlőtermelők csoportját. Ezt a csoportot azért akarjuk megalakítani, mert ezen keresztül látjuk biztosítva a permetező- szerek, védekezőszerek és egyéb anyagok beszerzésének lehetőségét minden akadály nélkül, ezen keresztül látjuk biztosítva a csemegeszőlő, gyümölcstermés és minőségi jó boraink értékesítését. A löldmüvesszö- vetkezetl csoport megalakítását aláírásunkkal igazoljuk.“ — Ez nagyon szép, de ón ma nem hóm alá — mondotta —, jöjjenek el holnap, addig gondolkodom. És gondolkodott, Mikor pedig másnap felkeresték, örömmel írta alá a nyilatkozatot is elment segíteni a szövetkezeti csoport szervezéséit Eddigi jó munkája és példás, szép gazdasága minden ember előtt elismert, adtaik is a szavára, hat dolgozó paraszt társát szervezte be a csoportba. Ez volt a múlt héten, vasárnap aztán összejött a falu apraja-nagyja, hogy résztvegyenék Baranya megye földmű vess zö v etkezeti szőlőtermelő csoportjának alakulásán. Szaváról, Mártáról és Diósviszlóró! Is átjöttek, hogy tanúi legyenek ennek a „nagyjelentőségű napnak". Eljött a gyűlésre Bó®z Lajos bácsi is. 1000 öl szőlője van, meg öt hold földje. — Szegény ember vagyok- én — így mondja —, éppen azért nagyon helyeslem, hogy a csoport megalakul. Eddig a bort potyán adtuk Le-, így legalább jó pénzt kapunk majd érte. Nálunk sok a csemege, de, jófajták a borszőlők is, van rajnai riz- lingem, muskotály, szagos csaszlák, fekete oportó, meg többféle csemege. Azelőtt, ha valami kellett, rendszerint nem volt, mert a kulákok felvásárolták előre a készleteket, nekünk csak jót hoz a szövetkezet, _ Kezdődik a gyűlés, megválasztják * dißzelnokecgct, Sztropnik Józsefne, helyi párt titkár megnyitja a gyűlést. A Köztársasági Induló ünnepi hangjai mollet-t indul útjára a tevehegyi szőlőtermelők szövetkezete. Lapost Gyula, a SZÖVOSZ megyei titkárság kiküldötte mond beszédet. Minden erőt alaposan mérlegelve, figyelemmel hallgatják végig, hiszen most a falu dolgozóinak jobbl ététől beszól. A hozzászólásokban Pedig a ma rád is ágból kilépett, . gondolkodó emberek hangját hallotta a falu népe, a szomszéd közeégek földművesszövetkeze,tejnek küldöttéé, ke. Elsőnek ifjú Sipos József szólalt fel. — „Üdvözlöm a megalakult csoport tagságát,,, nagyon örülök annak, hogy a csoportunk megalakult. Ez a bdp történelmi jelentőségű lesz kőz- 8égünk életében, mert tudjuk, hogy a ,n> jómin őségű honink is eljuthat méltó helyére, Budapestre, vagy akár külföldre "is. Ezt a nagy segítséget a Eárt és kormányzatunk tette lehetővé Ä csoport tagjai teihivással fordultak a megye minden szőlőtermelő dolgozó parasztjához: kövessék példájukat számunkra. Eddig gond volt minden anyag beszerzése, gond volt a bor eladása. Efelől nyugodtak lehetünk ezentúl. Ránk is van. gondja a kormányzatnak. Azzal válaszoltunk, hogy ezt a jó lehetőséget kihasználtuk és Ígérjük, hogy kemény harcosok leszűrik a béke frontján.“1 Rajnai Ferenc, a régi hegyközség viselt dolgait említi meg, ahol csak az „ajándék“ segített. — Mi tudjuk, — mondja — hogy most ilyen hibák nem lesznek, mert a részünkre kormányzatunk idejében gondoskodik a szükséges anyagokról. Több hozzászólás után Kovács elv- társ. a siklósi járási pártbizottság kiküldötte és Gzégény elvtára, a megyei DÉFOSZ titkára üdvözölték a megalakult csoportot. A gyűlés résztvevői azután táviratot intéztek Rákosi elvtárshoz, a Megyei Pártbizottsághoz' és a SZÖVOSZ budapesti központjához, majd felhívással fordultak a megye szőlőtermelő földmüvesezövet.kezeti tagjaihoz: „Mi. terehegyi dolgozó parasztok, — szól a felhívás — a bácsalmásiak példáját követve, megalakítottuk megyénkben az első szőlőtermelő csoportot, földművesszövetkezetünk tag- faiból. Megértettük ennek nagy jelentőségét, épen ezért 71 szőlőtermelő dolgozó paraszt, 38 hold szőlővel belépett a csoportba. Felhívjuk megyénk szőlőtermelő dolgozó parasztságát, kövessék példánkat és a föld. művesszöyetkczet keretein belül alakítsák meg a szőlőtermelők csoportját, ezzel, is erősítve népgazdaságunkat, saját magunkat és a béke hatalmas táborát.“ Az astzalon ott. varinak már a nyilatkozatok, Lapost elvtáre kimondja a végszót: „A szőlőtermelő csoport megalakult1" Viharos tapssal és as Intern.vuo- nálé elénekióséycl ért véget a gyűlés, majd ufána a földművoszövetkezet vezetőségválasztó közgyűlése következett, ahol a szőlőtermelő ■ csoport szervezésében élenjárókat választották meg az igazgatóságba és felügye- I őbi zártságba. Pécsi vasira; vsset a vonatkísérők versenyéten A3. őszí csúcsforgalom sikeres lebonyolításáért indított munkaverseny csúcspontja felé közeledik. A vasutas szakszervezet most kiértékelte az őszi forgalom legjobb dolgozója címéért folyó verseny szeptember i-tői október 31-ig terjedő eredményeit. A vonatkísérők versenyében a pécsi Bihar- vári Sándor vezet, aki a tolafós te hervonatoknúl elért órénkinti utazási sebességet 18 km-re emelte. I sienffflirtMjasztai, a szüáipszísi állami pzÉsápk és Gyűrűi község do gozó parasztsága is befejezte a mélyszántást A hős lenini-sztálini Komszomol élenjár az őpltömunkában. A képen a „Komszomol fennállásának 30. évfordulója” nevét viselő ifjúsági Vtájárbrigádot látjuk, amely a ,,SztáHnugol"-bányakoinbmát 17-es számú bányájában dolgozik. A brigád túlteljesítette évi tervét és most boldog tulajdonosa a,Komszomol Központi Bizottsága Vörös Vándorzászlajának. A brigád jókedvűen várja a leszállás pillanatát. A mélyszántás munkájában az elmúlt hét folyamán legjelentősebb előrehaladás a sasdi járásban történt. A járás dolgozó parasztsága egy hét leforgása alatt 32 százalékkal növelte a felszántott terület nagyságát. Komoly előrehaladást tett a sellyei járás dolgozó parasztsága i«: 23 százalékkal fokozták eredményüket a múlt hét folyamán, mig a pécsváradi járásban 21 százalékkal nőtt az eredmény. A járások sorrendje a legutóbbi eredmények alapján a következő: 1. a siklósi járás 82 százalékkal, 2. sely- lveí járás 69 százalék, 3. pécsi járás 68 százalékkal, 4. szigetvári járás 59 százalékkal. Ezek azok a járások, melyekben a munka üteme kielégítő s melyek a kitűzött határidőre, ha ilyen ütemben dolgoznak tovább, befejezik a mélyszántást. A sásai és a pécsváradi járásban az elmúlt bét jó munkája nagyban előmozdította a lemaradás behozását s a munka hasonló lendületes folytatása biztosítja, hogy idejében végezzenek. Nem folyik azonban ilyen céltudatos munka a villányi járásban, ahol 12 százalékkal haladtak előre és nem végezték el , még csak az előirányzat felén a mélyszántást. A komlói járásban mutatkozik a legnagyobb lemaradás. 30 százalék mindössze a járás eredménye és a múlt hét folyamán 2 százalékkal haladlak csak előre. A komlói járási tanácsnak sokkal többet kell törődnie a mélyszántás) munkákkal, segítséget kell adniok a helyi tanácsoknak abban, hogy szétverjék azt a kuláktxk által terjesztett hazugságot, bogy a járásban a hegyes terep miatt halad vontatottafa a mélyszántás. Az elmúlt héten Várad után Gyűrű- fű-dolgozó parasztjai is befejezték a mélyszántást, ezzel is bizonyítva, hogy hálásak népi demokratikus kormányzatunknak, amiért az eredetileg kitűzött határidő előtt telefont kapnak. Sza- porca. Sámod, Kovácsiiida, Kistamási. Zs'.bót községeket ír, csak pár százalék választja el a befejezéstől. Vannak azonban olyan községek, melyek késedehneskedése olyan mérvű, hogy ha sürgősen nem javítják meg munkájukat, az egész megyét késleltetni fogják abban, hogy idejében készen legyünk a mélyszántással. Olasz,’ Kozávmisleny 15, Romonya. Bogád 7. Drávncsehi 27. Belvárdgyula* 31, Kís- szentmárton 29 százalékos eredményén azonnali lendületes munkával kell javítani. Állami gazdaságaink közül a szentmártonpusztai és a szilágypusztai gazdaságban fejeződött be a mélyszántás, de közvetlenül befejezés előtt áll a hetvehelyi, csobokapus/.tai és szente- gáti állami gazdaságban is. A szentmártonpusztai állami gazdaság jó eredményét elsősorban a traktorosok lelkes és eredményes versenyének köszönheti. . A gazdaságban valamennyi traktoros csatlakozóit a DÉFOSZ megyei titkárásága és az állami gazdaságok központja által elindított versenyhez, Átadták a kitüntető oklevelet a pécsi mentőállomás első sztaháuovistájának Meghitt hangulatú háziünnepségen Varga Antal meghatott szavakkal adták át a pécsi , mentőállomáson a mondott köszönetét a kitüntetésért éj sztahanovista oklevelet az első pécsi reményét fejezte ki, hogy jó munkája egészségügyi sztahanovistának, Varga révén u Magyar Dolgozók Pártja tag- Antal fögépkocsi vezető-szerelőnek, aki jóvá válhat. országosan is egyik legjobb munkása Ezután Bcnkovits Mihály a szak- az egészségügyi szakszervezetnek. szervezet, Kondor Mihály a gópkocsiAz ünnepélyes háziértekezletét di vezetők nevében üdvözölte Varga Ari* Dvorszky Kornél főorvos nvitotta talt és átnyújtotta neki munkatársai meg, majd a Városi Pártbizottság ró- ajándékét, egy gyönyörű eozin vázát szóról Szekeres Lószló elvtárs méltatta Maja Hermann Viktor, az Országos az új sztahanovistát, átadva a díszes Meütöszolgála' központja nevében oklevelet ■valamim felolvasta & köz- d beszédet. Az ünnepéivé* ér. pont levelet, melyben értesítik Varga I , . . Antalit, hogy jó munkájúért 500 io- tekezletet az Internaciona.é hangja. ríni jutalomban részesítik. | zárták le. Sckbol-aktna mán a midié, de pAuzsitiáék mi# ma. is fejük a sze A Széehenvi-atina üzemvezetői irodában mogoárgolt, regi fénykép lóg a falon. A képen régi „divat“ szerint öltözött bányászok' vannak, háttérben a Selu'ol-aknn, áll. Ezt a képet 187fi körül fényképezték. Azóta a Sehrol- akna már megszűnt, megváltozott a körülötte lévő terület is, nem mosz- szo onnan — alig tizáz méterre — felépítették Széchenyi-aknát és körülötte lévő épületeket. Az üzemvezetői irodában lévő emlékképről lemaradt Fruzsina Vencel elv-társ édesapja, Fruzsina Lipót vájár. Amikor a képet készítették éppen műszakon volt a Schrol-aknán, vagy 300 méterre a föld alatt. A képre nem került rá, de azért emlékeznek rá a régebbi bányászok! úgy mondják: „Én ne ismertem volna <i Fruzsim bácsit?“ Az öreg Fruzsina Lipúl vájár rég meghalt. lf®0 körül jött. Pécebánya- telepre, valahonnan Morvaországból és vagy 40 évig fejtette a szenet Scbrol-aknám. Ott élt a régi Pécs- bányatelepen, ott született két fia is meg a három leánya. Öt gyermek apja volt Fruzsina Lipót. A' három leány férjhez ment, a két fiú pedig — követve apjukat — elmentek a bányába dolgozni. Az, idősebbik Fruzsina, fiú szintén meghalt, de a fiatalabb bányászsarjadÖk, Pruzsina Vencel elv társ él és vidáman fejti ma is a szenet András-aknán, ahol már több, mint 40 éve dolgozik. Fruzsina elvtárs régi bányászcsalád! bél származik. Mint mondja: „Ha jól emlékszem, apám apja, meg annak nz apja is bányász volt.“ ' Büszkén beszél öltői. Selmáéin szégyelto, — do most igazán büszke rá. Ő 12 éves korában kezdte a bányamunkát. Ahogy megölte, évközben kérte ki az elemi iskolából a bizonyítványt. Délelőtt iskolában volt. délután már ,,sihtre‘ ment, keresni a kenyeret. amiből igen gyéren került abban az időben az asztalraj meg az öt gyerek szájába. Takarítóimként kezdte, végtelenül boldog volt, hogy a hányában dolgozhat. Nehéz volt a munka eleinte, — de „ott egye a fene, majd megszokom“ — mondta; amikor elfáradt. Meg is szokta. Pedig nem v.o't köriy- nyű. Amikor már letöltött pár évet, segédvájárrá léptették elő. Az eltelt pár év alatt megtanulta, milyen sops a bányász sórsa. nieg'ann'ta milyen kegyetlenek a-tőkések, a HínyaMvók akik az ő bőrét is nyúzták. rXvúíe. r,;IÍ* »“gyta __________________• m agat. Ha ha gyta volna, ..akkor nem hívnák Fruzsina Vencelnek“. Az apja sem hagyta magát, hát ő «étn 'hagyta. Sztrájkolt már 1014 előtt a többi bányászokkal együtt', ’Hogy' valamit is könnyítsen a sorsán. Áz első -sztrájk után mind sűrűbben ismétlődtek a többiek. Minden -sztrájk után rosszabb lett a helyzet. 1014-bV.ii behívták katonának. majd később lőszereit és a tizenkiiencos forradalom -idején beállt vörös katonának. A forradalom bukása után leszerelt ’ és Kassziánban a régi lakhelyén, a- Szociáldemokrata Párt könyvtárosa tett. A Horthy- kopók ki«ziniatoli:ák a -szervezkedést és kegyetlen terrorral felszámolták, Pruzsina elvtárs nehezen, de megszabadult a kopók karmai közül. Harcát azonban nem adta feli To. vább harrolí a bányabárók, a tőkések dien, résztvert nz éhségsztrájkban és minden olyan megmozdulásban, amit életük ■ megkönnyítésére szerveztek. A sokszor meg-megújuló harc nem járt sikerrel. Nyögte ö i-< tovább az igát, de csak 1944 november 28-ig, a fel- szabadulás napjáig. Amikor ehhez a dátumhoz ér Fruzsina Divtára, megváltozik a hangja. Életének addigi részéről borúsan, nem sok kedvvel beszélt, de növöm her 28-ra ..már felemeli hangját és elsőnek azt mondja ki végleten büszkeséggel: ,.lfit8-b<m élmunkás Leitern“. Ebben az egy mondatban is kifejezte Pnizsina ‘•Ívtárs a gyökeresen megváltozott életét. Azt. hogy ma már mosolyogva tér haza Tuira-ufcai lo rdba és örömmel, vidáman dolgozik. Bányász fi a javából. Büszke is erre, meg büszke a két fiára is: Pistára. meg a Ferire — akik szintén bányászok. Egyik vájár, a másik sztahanovista. csillés. ■ •— Nekem nem jutóit eszembe, hogv a fiam hivatalnok legyen. Nem is volt rá mód nagyon a múltban, m-ég szép munka az a .bányász munka. Igv beszól Fruzsina elvtárs. de így beszélne a két fia k, ha megkérdeznénk tőle: Szeretik a bányamunkát, a bányászéiért, A válaszuk az lenne, janiit’ apjuk mond és ezt bizonyítja az dingy a kisöblűk fia, Feri pár-héli eltávozás- lilán visszatért: a bányába, ’inert úgy érzi.- néki. ott a helye. 1950-et ír a naptár. 1950-iien már három Fruzsina fejti és szállítja a szenet. Pite-bányatelep két aknájának mélyében. Büszkéi: öl: erre és joga. son. Ha Fruzsina Tájiét, látná- fiát, Fruzsina Vencelt, végtelenül boldog lenne, mint ahogy boldog és büszke Fruzsina elvtárs is. amikor két fiával találkozik szenesen, feketén, a* aknánál, vagv a nagycsarnokban. Jól étnek. Ezt mondja Fruzsina elvtárs R Visszaemlékszik még Séhrot-nknára, az elad műszakjára, a sztrájkokra, a múlt küzdelmeire, arra, hogy „ha jó! emlékszem, apám apja. meg annak aj apja te bányász volt“. Ezt mondhatja két fia is büszkén. Imzzátévé ’ egv ükapát. de hozzátéve ezt is: „.Azok is marattunk, meri szép és megtisztelő ez a munka, különösen ma, amikor magunknál; építjük at országot. '’ mely „a megye legjobb állami gazdasági traktorosa" és „kiváló állami gazdasági traktoros" címért és a vele járó jutalomért folyik. A gazdaságban a verseny nem maradt papíron, mert a gazdaság valamennyi traktoroson 120 százalék fölé emelte teljesítményét. De a szentmártonpusztai állami gazdaság dicsekedhet a- „megye legjobb állami gazdasági traktorosa" cím legesélyesebbjével is. Ifjú Szubotics Imrének ugyanis a legutóbbi kiértékelés szeriül a legtöbb esélye van, hogy elnyerje ezt a kitüntető címet. Teljesítményét 189 százalékra emelte Ó3 üzem- ariyagfogyasztását 15 százalékkal csökkentette.
