Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-12 / 238. szám

Megfar-nőkl Magyar anyák! Építsétek boldog lövőnket! Szavazzatok a Népfrontra! Decemberben elkészül a Zsolnayban Közép-Európa legmodernebb kerámiai laboratóriuma Tizenkétmillió forintot fordítanak a gyár fejlesztésére Pár hónappal ezelőtt még árnyas tát uralták a Zsolnay-gyár alsó udvarát, ahova csak ritkán hallait- szott a lüktető gyár zaja. Csend volt. Ma, lázafl építőmunka folyik ezen a helyen. Betonkeverő gépek öntik a betont a vashuzalok közé, döng az egész környék az ácaolási munkák­tól. Az épületen egy emelet már kés». Csupa vas, beton, üveg less az egész, tágas, nagy ablakokkal, mo­dern berendez óesel. Az új épület kerámiai laboratórium lesz, hosait, eh etjük: Eösép-Európa legmo­dernebb kerámiai laborcrtóritema. 1959 december 81-cö elkészül a ia- iKwatóri-m. örömmel néznek es új laborató- zfem felé a munkások, ha arra jár- nró- Ok epitik, övék leez. Tudják, hogy miből hit as építéshez, * 8 millió forint. Valamennyinek vá- taasa: a több termelésből. Abból, hogy állandóan többet termeltek és ter­mőinek. Bftezké szavaik számokban így festenek: 1838 termeléséhez vL sszonyilva, 1948-ban 115 százalék, 1950-ben 202 százalékkal haladtál: meg a 58-as termelési mennyiséget: Hát ölből jut a laboratórium építé­sér®, meg abból, hogy övék a gyár, ss. ország. Ebből kerül három mfFIió forint nemcsak építésre, hanem a legmo­dernebb kísérleti berendezések be- eserzésére, amelyek mind a többter. melést emelik és hirdetni fogják a magyar munkásosztály, a Zsolnay- gysr munkásainak építő munkáját. A ■vastagtörzsü fák között tégla- rafcáeok, homokbuckák, gerendák, feljebb kőművesek készítik a kül­színi tér betonozásához «tükeéges deszkázatokat. A külszíni kísérleti térről, & földszintről 10 méter ma­gasba nyúló kísérleti terem látszik. Ide szerelnek majd két 300 ezer vol­tos transzformátort, a lökésgerjesz­tőt, amely a villámcsapások feszült­ségének megfelelő, 1 millió 600 ezer voltot állít majd elő. A nyomógép, amely 100 ezer kiló nyomást ad a kísérleti vizsgálatra bocsátott szige­telőkre, a szakítógép, amely 25 ezer kilós erővel próbálja szétszakítani majd a belérakott szigetelőket. A baloldalra kerül a sinenmozgó fe- szültségmérő, amely 100 ezer voltos feszültséggel méri a szigetelők teher­bírását. A külszíni kísérleti helyen árammal telített hnzalokon kifeszített szigetelőket helyeznek, kitéve az időjárás viszontagságainak; hogy hírják a megpróbáltatásokat, ax esőt, hőt, fagyot. — Hazánk kerámhd ipara **em­pontjából hatalmas jelentfiségfi építkezés ez — mondja Feltör Károly elektrómér­nflk, úgy beszél az épülő laborató­rium minden pontjáról, mintha egy munkás a most, épülő házának elhe­lyezését mesélné gyermekének, fele­ségének. Úgy beszél róla, mintha a sajátja lenne. Helyesen beszél, mert övék, Szabadéba, Fábri és a többi dolgo­zóké, azoké, akik építik az országot, a magyar dolgozó népé. Ha van a dolgozók között., aki nem látja még a laboratórium jelen­tőségét, menjen el Felter Károly elektromérnökhöz, szívesen megadja a választ: — Büszkesége less es « magyar kerámiai iparnak. Büszkesége lesz a dolgozóknak, mert ezzel a labora­tóriummal milliós értékeket takarítunk meg-magunknak. Nem kell többé kész külföldi szigetelőmintákat venni, nem kell többé kilépni még a gyár ka­puján 6cm, mert itt bent az üzem­ben, nálunk kikísérletezzük azokat a szigetelőket, tökéletessé téve azokat a fajtákat, amely a legalkalmasab­bak országunk villamosításához. Emellett majd kutatómunkát is lehet folytatni, hogy melyik anyagkeverési mód a legjobb a dolgozó munkájához. Uj fejezetet jelent ez a gyár, a ke­rámia ipar fejlődésében. így beszél Felter elektromérnök, de így beszélnek a munkások is a saját szavaikkal, hozzátéve: „Ezt. is a Párt, az ötéves terv adja.“ Hát még mit építenek a Zsolnay­ban a közeljövőben? Ezt is elmondja Felter Károly elektromérnök. Azzal kezdi, hogy november elsején meg­kezdik az előégető alagút-kemence építését, l millió 500 forint költség­gel, majd így folytatja: Folyamatos az alagnt építése’ amely az alsó gyártelepet az utca alatt összeköti a felsővel. Erre 1 mil­lió forint az előirányzat Jövő év elején megkezdjük a második nagy alagút-kemence építését. A végén így fejezi be: — 1951 végéig 12 millió forintot ruházunk be a ' gyár fejlesztésére, szociálib juttatásokra és az egyre fejlődő életünkhöz szükséges más egyébre. így épül a Zeolnay-gyár. így fej­lődik, csak sokkal nagyobb méretek­ben országunk, amely boldog, szabad hazája dolgozó népünknek. Köszön József Est jelenti nekünk a béke“ Új családi faágak épülését kezdték meg Magyart eleken nyel­Ä Teleki-féle korrupt jegyzek és teulák barátaik helvett, a méphe% hű, becsületes dolgozók vezetik mujd a bélyi tanácsot a.»».« fc&rrajjadulőa ict&a I» a helyi Aőtígaigatési vxetvek •o&kcí inkább a demokrácia és s reakció csapatainak színterei Toltak? mint a dolgozók ügyét valóban szolgáló Munka hiva­talai,“ (Kádár János elvtárs). — Apáus fo itt volt Jegyző, hát «Rak természetes, hogy én Is ide kerülök — mondta a hírhedt Te­leki Dezső, mikor elfoglalta 1945- ban Bóly község vezetőjegysői szé­két. Úgy öt be fiBásáha, adut valami hltblzranányba, mely neki megjár. —. Jól vezetem majd a községet, hiszem megvan hozzá a tudásom, képességem — jelentette be nagy­képűen a fala lakosságának. múlt rendszertől íoy örökölte Boly község Teleki főjegyző urat, a közismert harácsolót. így történhe­tett meg, hogy a felszabadulás után évekig elnyomták a község vezetői a népet, a dolgozók pedig gyűlölettel és megvetéssel beszéltek az „úri” közigazgatás utolsó felleg­váráról: a községházáról. A reakciós közigazgatás módot nyújtott Teleidnek arra, hogy mága köró gyűjtse a volksbundista Indá­tokat és helyettük becsületes né­met anyanyelvű szegényparaszto- koí fosztott meg földjeiktől a kor- rupt jegyző. Hiúira tiltakoztak az esküdtek közül a bátrabbak, a fő­jegyző keresztül vitte akaratát, sőt niaga szüretelt a kitelepítettek sző­lőjében, a maga hordóit töltötte meg ISO hektoliter lopott musttal. I- - ..... - beleszólásunk nem taíligg? j volt községünk Cl----------------------- ügyeibe — meséli oi monfalvi volt esküdt, bihari tc- öe egyáltalán semmit sem közöltek velünk a falu urai, a acfuuu-mes a kulákok. A mi-fel­vétele voltSak 32 állatok számba- kíizó *}em íön közénk, a nép SÄJ“Ä *» ,M»* sár ss nunket a község dolgairól? uznni-*01^e vre’ ■! S2'l: nonkérésekre fSS*“ a(em jott felelet, legfel­jebb leváltás, vagy leclorongolás. Annyd megás elértek a Párt se­gítségéve] az előljáróságt tagok, hoSy Teleki kebelbarátait, a volks­bundista fculákofcat mégis csak ki­telepítették. Nem nélkülözte azon­ban soká a „kellemes” kuláktársa- ságot a főjegyző úr, hiszen 1947- ben a felvidéki telepesek között Igen sok kulák érkezett, akiket be­ültetett az elöljáróságba. Ez a kulák-előljáróság rakta be Huba Gyula kőműves házába Tóth Gábor hentes-leül ákot, ez Intézte el, hogy Pintér Gyula kulák éveken át halott családtag után tarthatott meg gabonát, ez a községvezetőség tagadta meg Sasvári Ádám új gaz­dától jogos hordóigénylését, mikor ji a kulákok százszám kapták a hor­dókat., r —...................| Pártunk, deino­ter mészetesen ^ciánk meg­—---------------—---------erősödésével fo­ko zatosan kiszorítottuk közigazga­tásunkból a Teleki Dezsőket és kulák barátaikat. S amilyen mér­tékben demokratizálódott közigaz­gatásunk, olyan mértékben tértünk rá az államapparátus személyi meg­változtatásán kívül a közigazgatás gyökeres átszervezésére. Ez év nya­rán megalakultak a megyei, város! és járási tanácsok. A kijelölt tanácsokat és még meglévő községi elöljáróságokat október 22-én választott tanácsok­kal váltjuk fel. Ezek a tanácsok képviselik majd a dolgozó nép min­den rétegét. Bolyban is a dolgozók leg jobbjaiból választott tanács in­tézi majd a község ügyeit, orvosol­ja a munkások, dolgom parasztok, kisemberek ügyes-bajos dolgait. """üTi - T I telölték néphez hű, íl I3í]3CS'3<’~ I hazaszerető dolgozó ———----------emberek, akik biz­to s kezzel irányítják majd a falu sorsát. Zsuró János üzemi párt­titkár eddig az Arpád-tszcs 126 tagjának intézte ügyeit, eztán az egész község érdekeit képviseli majd. Schmidt Ferencné. akit a műit héten ért az a kitüntetés hogy a Pórt tagjelöltje lett, most abban a megtiszteltetésben része­sült, hogy községe tanácstagnak je­lölte. Eddig a napköziotthon 70 ap­róságának volt második édesanyja, megválasztása utam egész községe irányítója, gondozója lesz. Sasvári Ádám németajkú újgazda, akatos is méltóan képviseli majd a tanácsválasztások után a német- tjkú dolgozó parasztok érdekeit. A Függetlenségi Népfront jelölt­)ei ezek a becsületes dolgozók és a Párt Irányításával, a falu lako­sainak segítségével fejlődés útjára vezetik majd községüket. A Teleki Dezsők, a kulák kép­viselőtestületek és községi elöljáró­ságok felszámolása október 22-én végképp befejeződik, mikor a dol­gozó milliók veszik át az állam irányításét. Ragyogóan süt a nap, mintha nem is október eleje lenne. A magyartelekí termelöcsoport tagjait a burgonyaföl­den vagy éppen az új házak építke­zésénél találjuk. Tizenkét ház épül itt az országút mellett, hogy még a tél beállta előtt boldog otthona legyen 12 termelőcsoporti tagnak és családjának. Az elsőnél már az alapok is le van­nak rakva, erős megyefaí kőből. Itt van az építkezésnél az egyik jö­vendő tulajdonosa, Lankovics Ferenc is. — Mikor idejöttek *z autók és el­hozták a szükséges felszerelést, majd Mjelölték a% én házam helyét, úgy éreztem, — mondja — mintha madarat eresztettem volna szabadon. Az első ásónyomokat Költő József emelte ki, nem tudjuk mi azt olyan, szépen elmondani, ahogyan érezzük a boldogságot — fűzi tovább a beszé­det. — Nagy nap volt, amikor elkezd­tük. de nagy ünnep lesz, amikor fel. avatjuk új otthonainkat. Míg beszélgetünk, kijelölik a negye­dik, majd az ötödik ház alapjait is és tulajdonosaik ragyogó arccal állanak meg előtte, nézik, hogyan emelkedik kí a nyirkos föld, hogyan készül éle­tük új otthonának alapja. Éppen Köl­tő Józsefnek a parcelláján állunk, most kezdték meg ásni a fundamen­tum helyét. Nagy' Gyula kezében szin­te ünnepélyesen mélyed a földbe az ásó. Költőből kitör az öröm: — Csak­hogy ezt is megértem —, mosolyog szélesen —. nem kell tovább gyere­keimmel a bárók odújában lökni nyo­morúságos kicsi szobában. Rosszulcsik. még rá gondolni is — teszi hozzá csendesebben — hogyan éltünk mi. Hatan aludtunk egy ágyon. így volt a múltban. De most már szép jövő épül nekünk — emeli fel ismét a hangiját. Áz öreg Tóth bácsi a másik épülő ház tulajdonosa is visszatekint a uiult- ba, amikor még ő is a báró istállójá­ban lakott hat gyerekével. — De most Igateán megszépüli az étet, szabadok vagyunk. Leányaim a múlt­ban csak olyan cselédnek lehettek vol­na feleségei mint jómagam, gyerekeim sorsa is csak az lett volna, ami az enyém volt. Nem káromkodik nekem most senki a hátam mögött, mégis job­ban megy a munka, mert magam gaz­dája lettem. Nem kell hajnalban pa­rancsszóra kelni, azért mégis időben kelünk és minden munkánkat elvégez­tünk időre. Hej! De sokat Sírtak fe­leségeink, de sok keserűséget tttnk le tehetetlenségűnkben! Tóth bácsi leül a frissen kiásott földire, moso.yog, amikor leányáról be­szél, akit a tanácsba jelölt a Nép­front. Milyen más is a fiatalok élete, mint az övé volt. Hat gyereket ete­tett, ruházott, nem is mert arra gon­dolni. hogy valaha a magáéban lakhat majd. Mindent megevett a hat gyerek. — Meg aztán ki írta volna a'.A a hitelünket? — teszi hozzá elgondol­kozva. A múltban ilyen szegény em­bernek még a lelkét is kivette a bank, ha egy- kis hitelt kért. Jótállót meg igazán nehéz volt találni, A kőművesek és a csoport tagjai egy akarattal dolgoznak, építenék egy új életet, egy új utcát, amit talán a békéről fognak elnevezni, mert a bé­kéről egyre több szó esik mostanában a magyartelekí építkezések".ó.l. — Nem tudjuk azt mi egyszerű em­berek olyan szépen elmondani — mondja Glávics György községi bíró, a magyartelekí Gerő Ernő termelőcso­port tagja, hogy mennyire fontos most nekünk a béke, ami lehetővé tette azt, hogy saját házunk legyen. Érezzük mi a nagy különbséget, csak a szó nehe­zen jön elő belőlünk. Még nem ]felejtettük el «. mattat és ezt a békekölcsön-jegyzéssel is be­bizonyítottuk. Tudjuk, hogy miiyen borzalmakkal jár az amerikaiak há­borúja ott messze Koreában — íűzi a szót tovább Glávics elvtárs — és mennyi családnak megy ott tönkre a háza. Borzalmas pusztítás! visznek ott végig az amerikaiak, és mi, akik ugyanakkor építünk, kétszeresen érez­zük. hogy minden ( erőnkkel harcolni kell ellenük, nehogy nálunk is Koreái csináljanak. Vigyázna? is Magyarteleken a bé­kére, mint a szemük fényére. A cso­port tagsága a békekölcsön-jegyzéssel is kitett magáért, de termelési vonalon is megmutatták, hogy keményen har­colnak a békéért. Cukorrépából 3 hol­don átlagban 188 mázsa termeli, de volt egy sünire vetett területük 1.200 51, ahol csak 45 mázsa volt. A búza is 14 mázsa 30'kilót adott holdanként, szemben az egyéniek 9 mázsájával, így a csoport a begyűjtésnél 277 szá­zalékot ért el, És most tovább folytatják a harcot békéért, az őszi munkákkal, mellyel a tanácsválasztásokra készülnek. Mind­annyian, nemcsak a 12 ház új, boldog tulajdonosai, hanem a többiek is, akik valamennyien látják, hogy a béke új házakat, boldog életet jelent, olyan életet, melyért minden erőnkkel har­colni is kell. Kati Lajos A BÉKETÁBOR KÉT HARCOSA ügy felszabadított détkoreat faluban szeptember el­sején megkezdődtek az előadások a volt földbirtokos házában berendezett iskolában. A Phenjanból érkezeti tanítónő először szól a gyerekekhez, a tanítás megkez­dődött. Másnap amerikai repülők Jelenlek meg a falu feltt, bombákat száriak és egy nagy bomba szétrom­bolta az Iskolát. Tlan Du-Ok, egy kőzségbell paraszt, szemtanúja volt a robbanásnak, látta a küszöbön holtan fekvő tanítónőt és a tanterem helyén a szétszaggatott gycrmekhoUtes- teket. Tinit Ott Oh nem retett ttr idén, hanem sokad­magával a hegyekbe ment. Tian Du-Ok, öreg koreai paraszt most hidakat robbant, gépkocsikat gyújt lel, mert szeretné, hogy a lakijában újból béke legyen, hogy ki- takarodjanak a rablóit és újból megkezdődhessen a ta­nítás, ha majd végleg kiverik a faluból az amerikaiakat. Tian Du-Ok, már megízlelte a szabadság ízét, tői­det kapott a nép kormányától é3 most még eiszánlab- ban harcol azok ellen, akik újból rabszolgává akarják lenni. , Tian Du-Ok nem ismeri Selmecr.i Lajost. Selmeczi Lajos a magyarországi Pécs városában, a Sopiana gép­gyárban lakatos. Egy kovácsnak a fia. Tizen voltak test­vérek, de csak ö maradt meg közülük egytáüi, mert a többi egy sem éli 7—S éven fúl, annyi volt a kapita­lista országban a népbetegség, hogy mindegyikre jutott egy-egy, ami azután elvitte. Tian Du-Ok nem ismeri Selmeczi Lajost, nem tudja róla, hogy már 23 éve vasmunkás, hogy húsz éve har­cosa a munkásmozgalomnak. Hét gyereke van, a nyol­cadik most vau úton, de néki már egy gyereke sem halt meg, mert a nép államában a legtöbb érték az em­ber. Ezt már biztosan tudja Tian Du-Ok is, hiszen sokat hallott arról, hogyan élnek a Szovjetunióban és hogyan építi!: az új országot a népi demokráciáiban. Ö maga is tapasztalta, hogy azalatt az idő alatt, amíg a laluja meg­szabadult a Li Szin-Man-hajcsároklól, mennyivel más sorule lelt a dolgozóknak. list tar'osztaJ 1tt Sohnevxi Lajos is a fejiszaba­dulás óta. Akkor került a gyárba, de nem ebbe, hanem a régi Sopianába, mert ma már arra nemigen lehet, rá­ismerni. Most nagyáblakós csarnokban dolgozik, ahol új gépel: sorakoznak. Most hat gyermek tanul, a leg­idősebb mér biztos, hagy gépészmérnök lesz, a többi pedig az lesz. amire tehetsége van, mert mi itt már öl éve megszabadultunk a magunk Li Szin-Manjainktól, de most is harcban állunk a régi, kizsákmányoló világ ügy­nökeivel. Tian Du-Ok mégcsak belekóstolt a szabadságba, de Selmeczi Lajos már megismerte azt és ezért érzi még inkább személyes ügyének a békét, ezért, érzi a saját, egyéni felelősségét is a béke megvédésének kérdésében. — Ha rámbíznak egy munkadarabot, — mondja Selmeczi elvtárs —, akkor felelős vagyok érte, hát hogyne lennénk mindannyian lelelősek a béke megvé­déséért, kire bíznánk ezt másra, mint a dolgozókra és a nép hadseregére. Ezért fejlesztjük, korszerűsítjük hon­védségünket és ezért készülünk fel mi magunk is a béke védelmére." ■ Selmeczi elvtárs havi keresete 6-700 forint és 700 forint békekölcsönt jegyzett, de munkájával is. harcol. Négy hétig volt a diósgyőri vasgyárban tapasztalatcse­rén, utána egy cipőgyári futószalag felszerelésén dol­gozott; ezzel a futószalaggal háromszorosára nő a gyár termelése. Selmeczi Lajos népnevelő. Munkája közben n felvilágosítás frontján is harcol, neveli munkatársait. Stern Andrást és a többieket. B'-hi&nnyítja nékik, ho?y n béke védelme való­ban élő kérdés, a szomszédunkban az imperidlisfa- bérenc Tito-brmda, de imperialista kenyéradóik is há­borúra spekulálnak. Ezért kell nekünk jól dolgozni, ezért kel! nekünk a hadsereget fejleszteni. Es ebben a 1,-érdesben Tian Du-Ok nagy segítségére lehelne Selmeczi elvt.ársnak az agitációnál. Elmondhat­ná. hogy az ö békés falujukban már mindenki megis­merte az imperialisták■ valódi arcát, kegyetlenségét, el­mondaná azt is, hogy náluk má. tényleges háborút rob­bantottak ki az amerikaiak. Persze mindezt Tian Du-Ok soha nem fogja elmon­dani a Sopiana gépcsarnolrábán, de azért, már ■ Itt is szinte valamennyien tudják, hogy mit jelent a béke megvédése. Tian Du-Ok azt sem lógja megtudni, hogy Selmeczi Lajos mit is véd ,ugyanakkor, amikor a békét védi; a családját, a további boldog jövőt, a munkáját, az új gé­peket, az új műhelyeket• és mindezt együtt; a hazáját. Tian Du-Ok nem tudja pontosan, hogyan fejlődik, erősödik napról-napra a Szovjetunió-vezeite békefront, de azt érzi, hogy nincs egyedül. Ezt üzeni néki Sel­meczi Lajos is. amikor jói dolgozik és a béliére, a ta­nácsokra szavaz.

Next

/
Thumbnails
Contents