Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-12 / 238. szám
Megfar-nőkl Magyar anyák! Építsétek boldog lövőnket! Szavazzatok a Népfrontra! Decemberben elkészül a Zsolnayban Közép-Európa legmodernebb kerámiai laboratóriuma Tizenkétmillió forintot fordítanak a gyár fejlesztésére Pár hónappal ezelőtt még árnyas tát uralták a Zsolnay-gyár alsó udvarát, ahova csak ritkán hallait- szott a lüktető gyár zaja. Csend volt. Ma, lázafl építőmunka folyik ezen a helyen. Betonkeverő gépek öntik a betont a vashuzalok közé, döng az egész környék az ácaolási munkáktól. Az épületen egy emelet már kés». Csupa vas, beton, üveg less az egész, tágas, nagy ablakokkal, modern berendez óesel. Az új épület kerámiai laboratórium lesz, hosait, eh etjük: Eösép-Európa legmodernebb kerámiai laborcrtóritema. 1959 december 81-cö elkészül a ia- iKwatóri-m. örömmel néznek es új laborató- zfem felé a munkások, ha arra jár- nró- Ok epitik, övék leez. Tudják, hogy miből hit as építéshez, * 8 millió forint. Valamennyinek vá- taasa: a több termelésből. Abból, hogy állandóan többet termeltek és termőinek. Bftezké szavaik számokban így festenek: 1838 termeléséhez vL sszonyilva, 1948-ban 115 százalék, 1950-ben 202 százalékkal haladtál: meg a 58-as termelési mennyiséget: Hát ölből jut a laboratórium építésér®, meg abból, hogy övék a gyár, ss. ország. Ebből kerül három mfFIió forint nemcsak építésre, hanem a legmodernebb kísérleti berendezések be- eserzésére, amelyek mind a többter. melést emelik és hirdetni fogják a magyar munkásosztály, a Zsolnay- gysr munkásainak építő munkáját. A ■vastagtörzsü fák között tégla- rafcáeok, homokbuckák, gerendák, feljebb kőművesek készítik a külszíni tér betonozásához «tükeéges deszkázatokat. A külszíni kísérleti térről, & földszintről 10 méter magasba nyúló kísérleti terem látszik. Ide szerelnek majd két 300 ezer voltos transzformátort, a lökésgerjesztőt, amely a villámcsapások feszültségének megfelelő, 1 millió 600 ezer voltot állít majd elő. A nyomógép, amely 100 ezer kiló nyomást ad a kísérleti vizsgálatra bocsátott szigetelőkre, a szakítógép, amely 25 ezer kilós erővel próbálja szétszakítani majd a belérakott szigetelőket. A baloldalra kerül a sinenmozgó fe- szültségmérő, amely 100 ezer voltos feszültséggel méri a szigetelők teherbírását. A külszíni kísérleti helyen árammal telített hnzalokon kifeszített szigetelőket helyeznek, kitéve az időjárás viszontagságainak; hogy hírják a megpróbáltatásokat, ax esőt, hőt, fagyot. — Hazánk kerámhd ipara **empontjából hatalmas jelentfiségfi építkezés ez — mondja Feltör Károly elektrómérnflk, úgy beszél az épülő laboratórium minden pontjáról, mintha egy munkás a most, épülő házának elhelyezését mesélné gyermekének, feleségének. Úgy beszél róla, mintha a sajátja lenne. Helyesen beszél, mert övék, Szabadéba, Fábri és a többi dolgozóké, azoké, akik építik az országot, a magyar dolgozó népé. Ha van a dolgozók között., aki nem látja még a laboratórium jelentőségét, menjen el Felter Károly elektromérnökhöz, szívesen megadja a választ: — Büszkesége less es « magyar kerámiai iparnak. Büszkesége lesz a dolgozóknak, mert ezzel a laboratóriummal milliós értékeket takarítunk meg-magunknak. Nem kell többé kész külföldi szigetelőmintákat venni, nem kell többé kilépni még a gyár kapuján 6cm, mert itt bent az üzemben, nálunk kikísérletezzük azokat a szigetelőket, tökéletessé téve azokat a fajtákat, amely a legalkalmasabbak országunk villamosításához. Emellett majd kutatómunkát is lehet folytatni, hogy melyik anyagkeverési mód a legjobb a dolgozó munkájához. Uj fejezetet jelent ez a gyár, a kerámia ipar fejlődésében. így beszél Felter elektromérnök, de így beszélnek a munkások is a saját szavaikkal, hozzátéve: „Ezt. is a Párt, az ötéves terv adja.“ Hát még mit építenek a Zsolnayban a közeljövőben? Ezt is elmondja Felter Károly elektromérnök. Azzal kezdi, hogy november elsején megkezdik az előégető alagút-kemence építését, l millió 500 forint költséggel, majd így folytatja: Folyamatos az alagnt építése’ amely az alsó gyártelepet az utca alatt összeköti a felsővel. Erre 1 millió forint az előirányzat Jövő év elején megkezdjük a második nagy alagút-kemence építését. A végén így fejezi be: — 1951 végéig 12 millió forintot ruházunk be a ' gyár fejlesztésére, szociálib juttatásokra és az egyre fejlődő életünkhöz szükséges más egyébre. így épül a Zeolnay-gyár. így fejlődik, csak sokkal nagyobb méretekben országunk, amely boldog, szabad hazája dolgozó népünknek. Köszön József Est jelenti nekünk a béke“ Új családi faágak épülését kezdték meg Magyart eleken nyelÄ Teleki-féle korrupt jegyzek és teulák barátaik helvett, a méphe% hű, becsületes dolgozók vezetik mujd a bélyi tanácsot a.»».« fc&rrajjadulőa ict&a I» a helyi Aőtígaigatési vxetvek •o&kcí inkább a demokrácia és s reakció csapatainak színterei Toltak? mint a dolgozók ügyét valóban szolgáló Munka hivatalai,“ (Kádár János elvtárs). — Apáus fo itt volt Jegyző, hát «Rak természetes, hogy én Is ide kerülök — mondta a hírhedt Teleki Dezső, mikor elfoglalta 1945- ban Bóly község vezetőjegysői székét. Úgy öt be fiBásáha, adut valami hltblzranányba, mely neki megjár. —. Jól vezetem majd a községet, hiszem megvan hozzá a tudásom, képességem — jelentette be nagyképűen a fala lakosságának. múlt rendszertől íoy örökölte Boly község Teleki főjegyző urat, a közismert harácsolót. így történhetett meg, hogy a felszabadulás után évekig elnyomták a község vezetői a népet, a dolgozók pedig gyűlölettel és megvetéssel beszéltek az „úri” közigazgatás utolsó fellegváráról: a községházáról. A reakciós közigazgatás módot nyújtott Teleidnek arra, hogy mága köró gyűjtse a volksbundista Indátokat és helyettük becsületes német anyanyelvű szegényparaszto- koí fosztott meg földjeiktől a kor- rupt jegyző. Hiúira tiltakoztak az esküdtek közül a bátrabbak, a főjegyző keresztül vitte akaratát, sőt niaga szüretelt a kitelepítettek szőlőjében, a maga hordóit töltötte meg ISO hektoliter lopott musttal. I- - ..... - beleszólásunk nem taíligg? j volt községünk Cl----------------------- ügyeibe — meséli oi monfalvi volt esküdt, bihari tc- öe egyáltalán semmit sem közöltek velünk a falu urai, a acfuuu-mes a kulákok. A mi-felvétele voltSak 32 állatok számba- kíizó *}em íön közénk, a nép SÄJ“Ä *» ,M»* sár ss nunket a község dolgairól? uznni-*01^e vre’ ■! S2'l: nonkérésekre fSS*“ a(em jott felelet, legfeljebb leváltás, vagy leclorongolás. Annyd megás elértek a Párt segítségéve] az előljáróságt tagok, hoSy Teleki kebelbarátait, a volksbundista fculákofcat mégis csak kitelepítették. Nem nélkülözte azonban soká a „kellemes” kuláktársa- ságot a főjegyző úr, hiszen 1947- ben a felvidéki telepesek között Igen sok kulák érkezett, akiket beültetett az elöljáróságba. Ez a kulák-előljáróság rakta be Huba Gyula kőműves házába Tóth Gábor hentes-leül ákot, ez Intézte el, hogy Pintér Gyula kulák éveken át halott családtag után tarthatott meg gabonát, ez a községvezetőség tagadta meg Sasvári Ádám új gazdától jogos hordóigénylését, mikor ji a kulákok százszám kapták a hordókat., r —...................| Pártunk, deinoter mészetesen ^ciánk meg—---------------—---------erősödésével foko zatosan kiszorítottuk közigazgatásunkból a Teleki Dezsőket és kulák barátaikat. S amilyen mértékben demokratizálódott közigazgatásunk, olyan mértékben tértünk rá az államapparátus személyi megváltoztatásán kívül a közigazgatás gyökeres átszervezésére. Ez év nyarán megalakultak a megyei, város! és járási tanácsok. A kijelölt tanácsokat és még meglévő községi elöljáróságokat október 22-én választott tanácsokkal váltjuk fel. Ezek a tanácsok képviselik majd a dolgozó nép minden rétegét. Bolyban is a dolgozók leg jobbjaiból választott tanács intézi majd a község ügyeit, orvosolja a munkások, dolgom parasztok, kisemberek ügyes-bajos dolgait. """üTi - T I telölték néphez hű, íl I3í]3CS'3<’~ I hazaszerető dolgozó ———----------emberek, akik bizto s kezzel irányítják majd a falu sorsát. Zsuró János üzemi párttitkár eddig az Arpád-tszcs 126 tagjának intézte ügyeit, eztán az egész község érdekeit képviseli majd. Schmidt Ferencné. akit a műit héten ért az a kitüntetés hogy a Pórt tagjelöltje lett, most abban a megtiszteltetésben részesült, hogy községe tanácstagnak jelölte. Eddig a napköziotthon 70 apróságának volt második édesanyja, megválasztása utam egész községe irányítója, gondozója lesz. Sasvári Ádám németajkú újgazda, akatos is méltóan képviseli majd a tanácsválasztások után a német- tjkú dolgozó parasztok érdekeit. A Függetlenségi Népfront jelölt)ei ezek a becsületes dolgozók és a Párt Irányításával, a falu lakosainak segítségével fejlődés útjára vezetik majd községüket. A Teleki Dezsők, a kulák képviselőtestületek és községi elöljáróságok felszámolása október 22-én végképp befejeződik, mikor a dolgozó milliók veszik át az állam irányításét. Ragyogóan süt a nap, mintha nem is október eleje lenne. A magyartelekí termelöcsoport tagjait a burgonyafölden vagy éppen az új házak építkezésénél találjuk. Tizenkét ház épül itt az országút mellett, hogy még a tél beállta előtt boldog otthona legyen 12 termelőcsoporti tagnak és családjának. Az elsőnél már az alapok is le vannak rakva, erős megyefaí kőből. Itt van az építkezésnél az egyik jövendő tulajdonosa, Lankovics Ferenc is. — Mikor idejöttek *z autók és elhozták a szükséges felszerelést, majd Mjelölték a% én házam helyét, úgy éreztem, — mondja — mintha madarat eresztettem volna szabadon. Az első ásónyomokat Költő József emelte ki, nem tudjuk mi azt olyan, szépen elmondani, ahogyan érezzük a boldogságot — fűzi tovább a beszédet. — Nagy nap volt, amikor elkezdtük. de nagy ünnep lesz, amikor fel. avatjuk új otthonainkat. Míg beszélgetünk, kijelölik a negyedik, majd az ötödik ház alapjait is és tulajdonosaik ragyogó arccal állanak meg előtte, nézik, hogyan emelkedik kí a nyirkos föld, hogyan készül életük új otthonának alapja. Éppen Költő Józsefnek a parcelláján állunk, most kezdték meg ásni a fundamentum helyét. Nagy' Gyula kezében szinte ünnepélyesen mélyed a földbe az ásó. Költőből kitör az öröm: — Csakhogy ezt is megértem —, mosolyog szélesen —. nem kell tovább gyerekeimmel a bárók odújában lökni nyomorúságos kicsi szobában. Rosszulcsik. még rá gondolni is — teszi hozzá csendesebben — hogyan éltünk mi. Hatan aludtunk egy ágyon. így volt a múltban. De most már szép jövő épül nekünk — emeli fel ismét a hangiját. Áz öreg Tóth bácsi a másik épülő ház tulajdonosa is visszatekint a uiult- ba, amikor még ő is a báró istállójában lakott hat gyerekével. — De most Igateán megszépüli az étet, szabadok vagyunk. Leányaim a múltban csak olyan cselédnek lehettek volna feleségei mint jómagam, gyerekeim sorsa is csak az lett volna, ami az enyém volt. Nem káromkodik nekem most senki a hátam mögött, mégis jobban megy a munka, mert magam gazdája lettem. Nem kell hajnalban parancsszóra kelni, azért mégis időben kelünk és minden munkánkat elvégeztünk időre. Hej! De sokat Sírtak feleségeink, de sok keserűséget tttnk le tehetetlenségűnkben! Tóth bácsi leül a frissen kiásott földire, moso.yog, amikor leányáról beszél, akit a tanácsba jelölt a Népfront. Milyen más is a fiatalok élete, mint az övé volt. Hat gyereket etetett, ruházott, nem is mert arra gondolni. hogy valaha a magáéban lakhat majd. Mindent megevett a hat gyerek. — Meg aztán ki írta volna a'.A a hitelünket? — teszi hozzá elgondolkozva. A múltban ilyen szegény embernek még a lelkét is kivette a bank, ha egy- kis hitelt kért. Jótállót meg igazán nehéz volt találni, A kőművesek és a csoport tagjai egy akarattal dolgoznak, építenék egy új életet, egy új utcát, amit talán a békéről fognak elnevezni, mert a békéről egyre több szó esik mostanában a magyartelekí építkezések".ó.l. — Nem tudjuk azt mi egyszerű emberek olyan szépen elmondani — mondja Glávics György községi bíró, a magyartelekí Gerő Ernő termelőcsoport tagja, hogy mennyire fontos most nekünk a béke, ami lehetővé tette azt, hogy saját házunk legyen. Érezzük mi a nagy különbséget, csak a szó nehezen jön elő belőlünk. Még nem ]felejtettük el «. mattat és ezt a békekölcsön-jegyzéssel is bebizonyítottuk. Tudjuk, hogy miiyen borzalmakkal jár az amerikaiak háborúja ott messze Koreában — íűzi a szót tovább Glávics elvtárs — és mennyi családnak megy ott tönkre a háza. Borzalmas pusztítás! visznek ott végig az amerikaiak, és mi, akik ugyanakkor építünk, kétszeresen érezzük. hogy minden ( erőnkkel harcolni kell ellenük, nehogy nálunk is Koreái csináljanak. Vigyázna? is Magyarteleken a békére, mint a szemük fényére. A csoport tagsága a békekölcsön-jegyzéssel is kitett magáért, de termelési vonalon is megmutatták, hogy keményen harcolnak a békéért. Cukorrépából 3 holdon átlagban 188 mázsa termeli, de volt egy sünire vetett területük 1.200 51, ahol csak 45 mázsa volt. A búza is 14 mázsa 30'kilót adott holdanként, szemben az egyéniek 9 mázsájával, így a csoport a begyűjtésnél 277 százalékot ért el, És most tovább folytatják a harcot békéért, az őszi munkákkal, mellyel a tanácsválasztásokra készülnek. Mindannyian, nemcsak a 12 ház új, boldog tulajdonosai, hanem a többiek is, akik valamennyien látják, hogy a béke új házakat, boldog életet jelent, olyan életet, melyért minden erőnkkel harcolni is kell. Kati Lajos A BÉKETÁBOR KÉT HARCOSA ügy felszabadított détkoreat faluban szeptember elsején megkezdődtek az előadások a volt földbirtokos házában berendezett iskolában. A Phenjanból érkezeti tanítónő először szól a gyerekekhez, a tanítás megkezdődött. Másnap amerikai repülők Jelenlek meg a falu feltt, bombákat száriak és egy nagy bomba szétrombolta az Iskolát. Tlan Du-Ok, egy kőzségbell paraszt, szemtanúja volt a robbanásnak, látta a küszöbön holtan fekvő tanítónőt és a tanterem helyén a szétszaggatott gycrmekhoUtes- teket. Tinit Ott Oh nem retett ttr idén, hanem sokadmagával a hegyekbe ment. Tian Du-Ok, öreg koreai paraszt most hidakat robbant, gépkocsikat gyújt lel, mert szeretné, hogy a lakijában újból béke legyen, hogy ki- takarodjanak a rablóit és újból megkezdődhessen a tanítás, ha majd végleg kiverik a faluból az amerikaiakat. Tian Du-Ok, már megízlelte a szabadság ízét, tőidet kapott a nép kormányától é3 most még eiszánlab- ban harcol azok ellen, akik újból rabszolgává akarják lenni. , Tian Du-Ok nem ismeri Selmecr.i Lajost. Selmeczi Lajos a magyarországi Pécs városában, a Sopiana gépgyárban lakatos. Egy kovácsnak a fia. Tizen voltak testvérek, de csak ö maradt meg közülük egytáüi, mert a többi egy sem éli 7—S éven fúl, annyi volt a kapitalista országban a népbetegség, hogy mindegyikre jutott egy-egy, ami azután elvitte. Tian Du-Ok nem ismeri Selmeczi Lajost, nem tudja róla, hogy már 23 éve vasmunkás, hogy húsz éve harcosa a munkásmozgalomnak. Hét gyereke van, a nyolcadik most vau úton, de néki már egy gyereke sem halt meg, mert a nép államában a legtöbb érték az ember. Ezt már biztosan tudja Tian Du-Ok is, hiszen sokat hallott arról, hogyan élnek a Szovjetunióban és hogyan építi!: az új országot a népi demokráciáiban. Ö maga is tapasztalta, hogy azalatt az idő alatt, amíg a laluja megszabadult a Li Szin-Man-hajcsároklól, mennyivel más sorule lelt a dolgozóknak. list tar'osztaJ 1tt Sohnevxi Lajos is a fejiszabadulás óta. Akkor került a gyárba, de nem ebbe, hanem a régi Sopianába, mert ma már arra nemigen lehet, ráismerni. Most nagyáblakós csarnokban dolgozik, ahol új gépel: sorakoznak. Most hat gyermek tanul, a legidősebb mér biztos, hagy gépészmérnök lesz, a többi pedig az lesz. amire tehetsége van, mert mi itt már öl éve megszabadultunk a magunk Li Szin-Manjainktól, de most is harcban állunk a régi, kizsákmányoló világ ügynökeivel. Tian Du-Ok mégcsak belekóstolt a szabadságba, de Selmeczi Lajos már megismerte azt és ezért érzi még inkább személyes ügyének a békét, ezért, érzi a saját, egyéni felelősségét is a béke megvédésének kérdésében. — Ha rámbíznak egy munkadarabot, — mondja Selmeczi elvtárs —, akkor felelős vagyok érte, hát hogyne lennénk mindannyian lelelősek a béke megvédéséért, kire bíznánk ezt másra, mint a dolgozókra és a nép hadseregére. Ezért fejlesztjük, korszerűsítjük honvédségünket és ezért készülünk fel mi magunk is a béke védelmére." ■ Selmeczi elvtárs havi keresete 6-700 forint és 700 forint békekölcsönt jegyzett, de munkájával is. harcol. Négy hétig volt a diósgyőri vasgyárban tapasztalatcserén, utána egy cipőgyári futószalag felszerelésén dolgozott; ezzel a futószalaggal háromszorosára nő a gyár termelése. Selmeczi Lajos népnevelő. Munkája közben n felvilágosítás frontján is harcol, neveli munkatársait. Stern Andrást és a többieket. B'-hi&nnyítja nékik, ho?y n béke védelme valóban élő kérdés, a szomszédunkban az imperidlisfa- bérenc Tito-brmda, de imperialista kenyéradóik is háborúra spekulálnak. Ezért kell nekünk jól dolgozni, ezért kel! nekünk a hadsereget fejleszteni. Es ebben a 1,-érdesben Tian Du-Ok nagy segítségére lehelne Selmeczi elvt.ársnak az agitációnál. Elmondhatná. hogy az ö békés falujukban már mindenki megismerte az imperialisták■ valódi arcát, kegyetlenségét, elmondaná azt is, hogy náluk má. tényleges háborút robbantottak ki az amerikaiak. Persze mindezt Tian Du-Ok soha nem fogja elmondani a Sopiana gépcsarnolrábán, de azért, már ■ Itt is szinte valamennyien tudják, hogy mit jelent a béke megvédése. Tian Du-Ok azt sem lógja megtudni, hogy Selmeczi Lajos mit is véd ,ugyanakkor, amikor a békét védi; a családját, a további boldog jövőt, a munkáját, az új gépeket, az új műhelyeket• és mindezt együtt; a hazáját. Tian Du-Ok nem tudja pontosan, hogyan fejlődik, erősödik napról-napra a Szovjetunió-vezeite békefront, de azt érzi, hogy nincs egyedül. Ezt üzeni néki Selmeczi Lajos is. amikor jói dolgozik és a béliére, a tanácsokra szavaz.
