Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
NAPLÓ 1950 OKTÓBER i Kedves Zsolnay-gyári Elvtársak! Kint' jártunk nálatok a. napokban, hogy érdeklődjünk: hogyan készülte tek jel a vasárnapi falujárásra, hogyan harcoltatot a békéért, milyen fegyvereitek vannak és azokat ho gyan harcoltatok a békéért, milyen újabb győzelméért, a békekölcsön jegyzés és a tanácsválasztás sikeré ért. Ti el mondtatok, hogy a Zsolnay- gyárban fellendült a kultúrmunka s mi a tények alapján meg is győzöd tünk erről. Elmondjátok, hogy 11 tagú kultúrbrigádot szerveztetek c kuttúrcsoport színjátszóiból és szavaiéiból, s hogy ez a 11 fiatal — 2 kivételével — fizikai munkás. El. mondtatok, hogy körülbelül öt vasárnapra terveztek falujárónapot, különböző baranyai községekbe L elkészültetek verssel, színdarab- bal. az énekkar pedig énekszámokkal. De nemcsak ezekkel a fegyverekkel szereltétek fel magatokat. A ti kigördülő teherautótokon ott lesznek a párttagok és pártor.kivü- liek legjobb népnevelői, agitátorai, békebizottsági tagjai, mind.mind az érvek éles fegyverével. S nem ntű- só sorban ott lesztek ti is, hogy a kultúra legmesszebbhordó ágyúival segítsétek elő városi és falusi dolgozóink győzelmét, ötéves tervünk újabb eredményeit, a béke, a boldog élet ellenséget elsöprő csatáját. Testvéreitekhez, szövetségeseitekhez, a dolgozó parasztokhoz mentek, hogy a kultúra eszközeivel, is szorosabbra vonjátok, megerősítsétek a munkások és dolgozó parasztok szövetségét, segítsetek hazafias munkájukban, kart-karba öltve, szilárdan meginduljatok azon az útszakaszon, mely a háború megakadályozásához, az ellenség legyőzéséhez, i: szocialista építés újabb sikereihez vezet. Ha egy hadsereg harcba indul, előbb seregszemlét tart, felméri erőit, megvizsgálja fegyvereit. A ti fegyvereitek nem az amerikai banditák bombái és géppisztolyai, ti nem gyermekeket., öregeket, védteleneket mészároltok, hanem az élet, az építés, a béke csatáját vívjátok, amelynek során nem iskolák, kórházak, épületek omlanak, hanem gyárak, kultúrotthon ok, lakóházak épülnek. Szabadság, boldog, müveit élet virágzik jó munkátok nyomában. JVézziik meg tehát a fegyverr.te- ket! A ti kul hírcsoportotoknak és ezen belül a kultúrbrigódnak kezében‘ van a jó. lelkiismeretes felkészülés fényes fegyvere. Mindenre gondoltatok: énekre, színdarabra, szavalatra, de, hiányzani fognak a jókedv, a forró hangulat, a lelkesedés elsőszámúi harcosai: táncosaitok. Pedig hat pár is ran. belőlük üzemetekben. Csak nincs tánctanárjuk! — mondjátok. De vannak jő táncosaitok, akik néhány egyszerű elemből álló népitánccal, tömeg- tánccal, énekeket, békénk, ötéves tervünk időszerű rigmusait énekelve talán a1 szónál is erősebb, forróbb hatást tudnak elérni, lelkesebbé, vidámabbá. tenni munkátokat. A dicsőséges Szovjet Hadsereg győzelmeinek egyik fontos eszköze az ösz- rzns fegyvernem együttműködése. Ezt ti is tudjátok, Fehér Gábor, és Pfeifer Tibor etvtársak. De a ti kis hadseregetekből hiányzik az egyik legfontosabb fegyvernem, a tüzérség Márpedig tudjátok, hogy tüzérség nélkül sehogy, vagy csak nehezen lehet csatát nyerni. Hiányozni fognak az énekkar,'a színjátszók és c szavalok mellől táncosaitok. Pedig elég belőlük két pár is... AM égis, ha megnézzük felkészült ségtek többi részét, bátran küldünk csatába benneteket. Mert jó kultúrmunkátok mellett ott van nak a. jó érvek is. A békekölcsön- jegyzésben például a. pécsi üzemek közül jó eredményeket értetek el, ti zsolnaygyáriak. G52 forint körül var üzemi átlagotok, s benne a ti kul túrbrigádotok eredménye. Példát akar tatok mutatni a többieknek, s egyéni felajánlástok 120 százalékát értétek cl. Úgyszólván valamennyien elértétek havi flzetéstek összegéi a jegyzésnél, sőt, két legfiatalabb brigádtagotok. a korongostanuló Bajusz Gizella és a lakalostanuló Rózsa Béla fizetésük 150 ICO százalékát- jegyeztek! A hattagú színjátszócsoport 1.000 forinttal jegyezte túl eredeti tervét. De a termés frontján is megáll jótok a helyeteket. Pfeifer Tibor festő például 125 százalékos átlagteljesítéssel jár elől, Korsós Sándor is jóval túlszárnyalja a 100 százalékot. Bajusz Gizella és Rózsa Béla is derekasan kiveszi részét a termelésből. A ti üzemetek ifjúmunkásai példát mutatunk a termelésben. a szocialista versenyben és ebben a versenyben ti is részlvesztek. Termelési eredményeitek, békekölcsönjegyzési igazolványotok fontos fegyvereteitek kultúragitációtok során. Mondjátok el, mutassátok meg ezt falusi dolgozótársaitoknak. Mondjátok cl, mutassátok meg ezt falusi dolgozótársaitoknak. Mondjatok el az életeteket, apáitok életét, mondjátok el felszabadülástok történetét, az építés, az újjászületés éveit. \1 ondjátok el nekik üzemetek 1TA fejlődését, termelésének növekedését, mondjátok el a ti saját gyarapodästokat is. De ne felejtsétek elmondani kulturális eredményeiteket sem. yist, hogy hamarosan az ötéves terv második évében ti- nektek lesz Pécsett a legnagyobb üzemi kultúrotthonolok, melynek munkálatai már javában folynak, hogy felszerelést, ruhákat kaptok. Ez mind. a ti munkátok és kölcsön- jegyzéstek eredménye. Forró szeretetni és izzó gyűlöletet vigyetek szívetekben, zsolnaygyáriak s ti többiek is, mind a falura induló kultúrcsoportok. Szer etetet dolgozó ixirasztjaink, népünk egysége iránt, gyűlöletet az imperialisták és belső szövetségeseik iránt. Ez a forró, hazaszeretet hassa át agitációtokat, kultúrmunkátokat! Ez a szenvedélyes gyűlölet nyilvánuljon meg békénk ellenségei, az amerikai banditák és minden háboníra készülő cinkosuk ellen. Jusson kifejezésre hatalmas erőnk, mely az összefogásban van, népünk törhetetlen egységében, tettrekész hazaszeretetében. Ti. kultúrmunkások is- mindany- nyían, személy szerint felelősek vagytok békénkért. Hogu ne lehessen itt soha második Korea!... Várjuk csatátok győzelmi hadijelentését! Kiss Iván. Lenin elvtárs 30 éve intézte történelmi beszédét az ifjúsághoz Október 2-án lesz ."50 éve annak, hogy Vladimír Iljics Lenin, a Komszotnol III. Kongresszusán tártéit beszédében meghatározta az ifjúsági szövetségek Feladatait. Harminc évvel ezelőtt, 1920 október 2-án Vladimír Iljics Lenin beszédet tartott a Komszomol III. Országos Kongresszusán az ifjúsági szövetségek feladatairól. Ez a beszéd a szocializmus ifjú építői nevelési programjának egyik legnagyszerűbb dokumentuma. Ijfsnm etvtárs s>cs/.*• clél><■ i> kifejtette a kommunizmus aktív építői nevelésének és kiképzésének programról és romul at ott a szocialista kultúra fejlődésének útjaira. Leninnek ezek az elvei, —- melyeket Sztálin zseniális művei fejlesztenek tovább — szabják meg zFSzovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának nevelési munkáját. Lenin az ifjúsághoz intézett beszédében azt a feladatot, állította a kommunizmus építői ele. hogy sajátítsák cl a kommunizmust, ismerkedjenek meg a tudományokkal, mert tudás és műveltség nélkül nem lehet kommunizmust építeni. „Kommunistákká csak úgy lehelünk — mondotta Lenin, — ha emlékezetünket mindazoknak az. értékeknek az ismeretével gazdagítjuk, melyeket az emberiség kidolgozóit" (Lcnin-Sztálin az ifjúságról, Szikra, 1950. 118. oldal.) Lenin beszédében döntő csapást mórt a „prolet-kult" híveire, akik azt hirdették. 'hogy a múlt évszázados kultúrájának semmiféle jelentősége nincs a proletáriátus kultúrájának kifejlesztése szempontjából. ..Ha nem értink mez világosan, hogy proletár kultúrát, csak akkor lehel építeni, ha pontosan ismerjük az emberiség egész fejlődése során létrehozott kultúrát, csak ha átlagozzuk ezt a kultúrát, ha ezt, nem értjük meg, nem Hatalmas tömegek látogatják Bukarestben a magyar kiállítást Jóború Magda államtitkár, a Román-Magyar Barátsági Hét alkalmából Romániába utazott magyar küldöttség vezetője, az alábbi nyilatkozatot adta: — Az a meleg szeretet, amely már érkezésünknél a bukaresti repülőtéren fogadott, végigkísérte utunkat. A gyárak, üzemek, intézmények dolgozói utunk során mindenütt éltették a magyar-román barátságot. — A Bartók-matiné a román főváros egyik legnagyobb hangversenytermében, nagy rokonszenvtün- tetés jegyében zajlott le. Székely Endre tetszéssel fogadott előadása után Zathureczky Ede Baríók-raü- veket, rádiókórusunk Barlók-dalo- kat adott elő sikerrel. Elismerést hozott a Ludas Matyi bemutatója is. Szünetében, majd az előadás után a nézők az elragadtatás hangján nyilatkoztak a darabról. Az ünnepélyes keretek között megnyitott bukaresti magyar kiállítást a dolgozók kora reggeltől, k-ésö estig látogatják. Utunk során — folytatta —, ellátogattunk; Alexits Györggyel — a Tudományos Akadémia főtitkárával — a kujtuszminisztériumba is. Megvitattunk'a köznevelés területéről sok közős problémát, így többek között a munkás- és paraszt- származású tanulóifjúság továbbképzésinek, az egyetemi tankönyveknek, lemorzsolódás elleni küzdelemnek a kérdéseit. A román közoktatás vezetői elmondották, hogy annak idején nagy érdeklődéssel tanulmányozták Pártunk központi vezetőségének a VKM-mel kapcsolatos kritikáját. örömmel újságolták, hogy a román iskolák padjaiban, — hasonlóképpen a miénkhez — már 60-—70°/o-ban munkás, és dolgozó parasztszármázású fiatalok tanú Inak. is fogjuk ezt. a feladatot megoldani." (Ugyanott 17 oldal.) Lenin ugyanakkor egy másik hamis elméletre is döntő csapást mórt. Arra, hogy a szocialista kultúra a regi kultúra egyszerű folytatása. Lenin rámutatott. hogy a szocialista kultúra a kultúrának minőségileg új, magasabb formája. Lenin arra tanított, hogy a kommunizmust a készenkapott formulákból, tanácsokból, előírásokból ős programokból olyan élő valósággá változtassuk, ami a kommunizmust a gyakorlat vezérfonalává teszi. Külön Kitéri tiirténHim beszédében Lenin elvtárs arra a szerepre, melyet az iskola és tudomány a kommunizmus építésében játszik. Élesen elítélte azokat, akik elvetették mindazt, ami a régi iskolához tartozott, ds kihangsúlyozta azt is, hogy a régi iskola szakadék volt az elmélet és a gyakorlat közölt, legfőbb célja az volt. lW * dolgozókat a töke bérrabszolgáivy nevelje. A szovjet iskolának az a K'v;V tása. hogy az új társadalom új épKöít nevelje fel, ezért a tudomány cs az cVct szoros kapcsolatára kell épülnie. Lenin a Komszomol III. Kongresszus sán mondott beszédében leleplezte azt a burzsoá rágalmat is, hogy a kommunisták állítólag mindenféle erkölcsöt elvetnek. Kifejtette, hogy az osztálytársadalom ellenséges, burzsoá morálját vetik el, amely teljes egészében ellenséges a dolgozó osztályokkal szemben. Annak a társadé,lomnak az erkölcsét, veti el, amely azon az elven alapul, hogy „vagy te rabolod ki a másikai, vagy a másik rabol ki téged", — mondta Lenin. Lenin felhívta az ifjúságot, hogy harcoljon a kommunista erkölcsért, mely a dolgozókat, az új társadalom feladatainak felépítésére mozgósítja. Lenin rlvtárs az Oroszországi Ifjúsági Kommunista szÜTrtsff« III. kongresszusának küldöttei körében. hogy egyéni érdekeit vessék alá a szovjet társadalom közös érdekeinek. Lenin rámutatott, hogy az új kultúrát a Kommunista Párt vezetésével kell kialakítani és ennek a feladatnak megvalósítása a szovjet államnak is elsőrendű célja. Harminc év lelt el.azóta, hogy Lenin felszólalt a Komszomol III. Kongresszusának küldöttei előtt. E harminc év qlatl a szovjet nép Lenin ügyének lángeszű továbbfejlesztője, Sztálin vezetésével nagyszerű történelmi győzelmeket aratott az ellenséggel vívott harcokban. A Szovjetunió ma már hatalmas szocialista iparral és mezőgazdasággal rendelkező nagyhatalom, a népek békéjének és biztonságának szilárd támasza, A Szovjetunióban végbement kulturális forradalom, a szociális kultúra diedalát is biztosította. A kultúra hozzáférhető a Szovjetunióban a legszélesebb néptömegek számára. A szocialista munkaverseny hatalmas méretei, a dolgozók alkotó kezdeményezőkészsége fényesen bizonyítja azokat a hallatlan sikereket, melyeket, a Bolsevik Párt elért a dolgozó tömegek kommunista nevelésében. • A szovjet, néppel együtt nő és erősödik a szovjet ifjúság, amely Lenin éá' Sztálin lángeszű útmutatásait követve a magyar ifjúságnak is példaképe munkában. tanulásban, és a Párthoz való hűségben. A sövényházi jobbágyok feleségei, lányai topogtak fel a lépcsőn, az urak elé, meghallgatni az igazságot, amely úgy szólt, hogy megcsalták [az I-tcnt, mert az Ur szolgája ciöl lopták cl a [dézsánát, csúffá tették a tíirályt, mivel a meg- ^aján/’.ott jobbágyhüség adója fejében kupányi [mu.tot mutogattak az adószedőnek. De az Isten [meg a király ellen cselekedett vctcán-él sokkalta , förte'metesebb, atn.it Kanizsriv János úr elten mü !veitek, amikor előle is elvonták a dézsmát. ötven botot ítélt mindörökre a törvény, amely azt i-; kimondta, hogy Szcntgyörgy-napig a Szent' mihálynapi déz&nát s adót. de meg a mindenfajta termésben beszolgálni köteles árendát is pénzben róják le. Minden jebbágy, mindenhol. Ezentúl mindig így lesz az egész Kanizsay- földön. Nem feleltek, a deresek ol.é értek. Lebámultak a mélybe. Lenn, szembe velük a sövényházi zarándokok álltak térden. FölbaMat szott a Mária-zászlók szélvcrt csattanása. Fönn a falon a fejükre húzták szoknyájukat az asszonyok s a deresre hasaltak. Fejüknél a möcsényi kaptán á lt. Papi ruhája meglobogott szikár testén. Két kezét imára kulcsolta. Egyszerre zuhant az öt pálca. A káplán hangos imába kezdett. Néha cl- jis'vitotta magát valamelyik asszony. Ilyenkor a káp án versenyt iivö’tött a lá'da'mában őrjöngő bűnös lé ck’. el. De az aszonvok nagyrésze keményen állta a botot. Csak a szájuk vérzett a visszafojtott kínban. Egymásután vánszorogtak le a kin pádról. A nvárs köré terelték őket a csatlósok. A palota ablakában rendületlenül olvasta a hadnagy a porciót. Istene na ingyen. de jussát cl nem vonta ■senkitől. S a káplán már rekedten vívott a jajo..' kai. Amikor elfogyott a sövényházai asszonyok csapata, kalászi, himódi. höveji. zárai, meg nvö- csényi bűnösök kerültek sorra. Telkesgazda egy sem volt köztük,.., Zsellérek voltak valamennyien, A bíróság csak hivatali emberrkke' tárgyait. A sövényháziak is blrájukkal voltak itt. Bíráhik a sövényházi uradalmi tiszt volt, aki az ítélkező GERGELY SANDOR: i T É la E T asztalnál ült. A möcsényi bíró csak. a küszöbön állhatott, levett kalappal, lehorgasztott fejjel, mint a bűnösök maguk és így közvetíthette a parancsot. a huszonöt botot. Egyszerre indultak ' cl a deresnek szemeltek. Rongybacsavart lábuk tompán puffant. A lépc.ő- nél elsírták magukat az asszonyok. Hangos jajjal futottak, férjeiket előzve a fa ra. Ott megálltak tétován, De idesza'küdt az emeletről Cseprcghy Ádám kiáltó szava s visítva. si" valkcdva, rongyos szoknyájukat a .remükre csapva rohantak, a vesztőhely felé. Ráborultak. Rá- jukcsattant az első ütés. A falon a karó körül, összekeverrdvc hevertek a megkínzottak. Ki hasmánt feküdi, ki tér- d.lt. ki meseoldalára fekve nyújtózkodott. Az asz- szonyok szipogva imádkoztak. A dereseket elhordták. Két széles fatönköt gurítottak helyükre. A lova&sor az udvaron ösz- szcbbbúzódott. A pincéből Vét rongyos, homokos paraszt bukkant Iá. Hunyorpalva néztek körül. — Menjetek ... oda föl mennetek mondta nvögve Cs;r Bálint s csak fejével mutatta az irányt. E indultak. Murga Máté fogadta őket. Megszorította a kezüket. A jó Istent emlegette s 'elfordította a fejét. ja — Iregi János — hangzott belülről. — Én volnék — felelte Iregi s lomhán a 'küszöbre állt. — Sásdi Antal... — Én vagyok — szólt vissza fáradtan a fél- kezü. Az uraik összedugták fejüket. Ezek a parasztok nagy bűnt követtek el. Iregi János halá zott, Sásdi Antalt nyúllescn csípték el Sásdi aztán igazán tudhatná, hogy mekkora büntetés vár rája. hiszen a jobbját már lecsapták vadászat miatt... Nem sokájg tárgyaltak. Az asztalfőn felállt ■* várnagy, tenyerébe törő'tc szakái talán, bajúsz- tálán arcát. * — Ahelyett, hogy úrdolgára járnának keudtek, erdőbe, vagy tóra kóborolnák. Azért olyan szegény a nép, — Nem a! Azért halászik e néf* mert szegény — tzól közbe Iregi. Mondani akart még valamit, a szeme is szikrázott, de Murga clcbc állt s dörmögve tuszkolta kifelé, A lépcső felől kardcsörgetve -négy huszár jött. Közrefogták a 'két parasztot s vitték őket a falra, a fatönkök mellé. A káplán iiránkozó imába kezdett. A két elítélt sápadtan állt a .fegyverek között. ' ■ —- Testvérek •— tört ki Ircgiből a kiáltás. —• Eljön a prímás követe. Utón van már. Búcsút hír det nektek s átkot az uraknak. A kezemet siratom. Siratom, mert elcsapják a pogány elöl Az úri pogány csapja el.. . A palota felől idevágott a hadnagy szflv«. Két huszár ráugrott a két parasztra s térdre- nyomták őket. — Vedd le a :üveged’ ■>— mondta az egrík csatlós. —- A süveget? — riadt meg Sásdi. — G*ak tán nem .Jövetelt rendeltek! Levették süvegjüket és az ég félé néztek. Szemük fehérja is kifordult. Aztán rájuk szóltak, hogy tegyék baltenyerüket a fri-sen vágott fúr«. Jeges volt a tapintata. Szinte cgywerre húz*ánr vi sza kezűket. De újabb parancsra a két tanbar megadóan visszarakta. Már nem láttak semewt. senkit. ■* nem hallották az irtózatba esett asszonyok ful’.asztó sírását. Kardok villantak fölöttük. Csont recsegett. A pengék átvágták a csuklót s a fába szorultak. Két kézfej zuhant a tönk mellett a levegőbe. Mintha valami láthatatlan erő lökte volna ókat fölfelé. Aztán eldőltek akár a tüskök. (Az író „Dózsa György“ c. regényéből} Utravaló egy üzemi kuftúrbrigád falujárásához
