Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-01 / 229. szám

Kölcsöniegyzéssel válaszol! a háborús gynllogalóknak, az amerikai imperialistáknak! m Testvéri szeretettel várta Ivánbattyár» és Ocsárd dolgozó parasztsága a kárpátukrajnai magyar kolhozparasztok küldöttségét Fesziig az útvonalon, minden faluban, őszinte lelkesedéssel és örömmel fogaeíják a kedves vendégeket — Az ivánballyáni Szabó Sándor Uetholdas gazda a kolhozélet ismertetése után belépett a csoportba Lelkes ötömmel fogadták pénteken Baranya dolgozói a Szovjetunió kül­dötteit, az élenjáró kárpátukrajnai, magyar kolhozparasztokat, Hatalmas örömmel, mert tudták, hogy végtelen kitüntetés az. hogy eljöttek hozzánk, hogy elhozták a 200 milliós hatalmas szovjet nép üdvözletét, hogy átad. jak nekünk a világ legfejlettebb me zögazdaségának felbecsülhetetlen ta­pasztalatait. Diadalmenet volt a szovjetküldöttek útja Baranya határától, Gödrétől, Pé­csig és a diadalmenet szombaton to. vább folytatódott, amikor az élenjáró kÁrpátukra/jnai magyar kolhozpa. ra.sztok elindultak, hogy meglátogas­sák lvánbattyán szocialista község szövetkezeti dolgozóit. Leírhatatlan lelkesedéssel fogadták mindenütt a küldöttséget, amerre csak elhaladt. Forró lelkese­déssel köszöntik ókét üszög-pusztán, ahol asztal áll keresztben az úton, megrakva ajándékokkal és meg kell állni ennyi szeretet láttán, nem lehet tovább menni. És ehhez hasonlóan minden községben megállítják a kül­dötteket. Megállítják a lelkes dolgo­zó parasztok, akik virág és lobogó- diszhe öltöztették erre a napra a házaikat és'akik az ajándékok és vi­rágok halmazát hozták ki a diadal- kapukhoz, hogy forró szeretetüknek adják tanújelét. Annak a szeretetnek, melyet nem­csak Dszögpúszt-a, Kozármisleny, Uj- petre, Ujpalkonya dolgozó paraszt­jai éreznek, hanem, amely benne ég minden magyar dolgozó szivében a nagy Sztálin vezette szovjet nép iránt. Érzel * végtelen szeretettel fogad­ták a küldötteket v a7. ivánhattyán i dolgozó parasztok, szövetkezeti gazdák is. Bors László elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja vil­lányi járási bizottságának titkára kö­szönti először a szovjet vendégeket, annak a járásnak nevében, melyben n földterület 40 százalékán már új étet kezdődött, ahol az állami gaz­daságokkal együtt a járás fele már szocialista szektorhoz tartozik. Hóbor Ciyörgyné üdvözli ezután a küldötte­ket a szövetkezeti falu nevében, vi­rágcsokrok, ajándékok átadása követ, kezik, majd kar-karbaöltve ivánbaty- lyáni dolgozó parasztok és az élen­járó kárpátukrajnai kolhozisták együtt, vonulnak be a községbe. De ahogy a házak közé érnek egyre fogy a tömeg, egyre kevesebb kül. döuet lehet látni. És a küldöttek ne­héz választás előtt állanak: minden ivánballyáni dolgozó paraszt oft sze­retné, ha ma szovjet vendége volna. Mosolygós büszke arccal hívják az ivánbattyániak a küldötteket: gyer­tek be hozzánk, tiszteljétek meg lá­togatásotokkal otthonainkat is. Igaz, nagyon egyszerűek a mi házaink. Némelyik szegényes is, nem olyanok, mint a tiéitek, de hisz épp azért hí­vunk benneteket, hogy elmondjátok, miiként építettétek fel a ti szebb éle­teteket. Tizenhatan vannak, de ötven felé hívják őket• így aztán azok, akiknek nem jut szovjet vendég, azokhoz a szerencsésekhez csatlakoznak, akiket ma az az öröm ért, hogy szovjet ven. dégeket a kárpátukrajnai élenjáró magyar kolhozistákat láthatják vendégül. Tizenhat háznál teinek meg a tiszta szobák, tizenhat házhoz jönnek át a dolgozó parasztok, hogy szívélyesen elbeszélgetve töltsék el a délelőttöt. Körülülik a szovjet vendégeket és már záporoznak a kérdések. Hisz annyi kérdezni valójuk van. Annyi minden van, amit meg akarnak tanul­ni tőlük, azoktól, akik a világ vala­mennyi dolgozó parasztjának példát mutattak: miként lehet a dolgozó pa­rasztságnak boldog, napfényes életei építeni. Ennek a napfényes életnek az épí­téséről beszélt Sütő Béla elvtárs is az egyik házban. Megtelt itt is az egész szoba, körüiülték az. asztalt az iván- battyáni dolgozó parasztok, még az ágyra is jut a vendégekből, egypá- ran pedig a székek mögé húzódva hallgatják figyelmesen Sütő elvtárs szavalt. Szabó Sándor és a felesége is ott ülnek az asztal mellett. Egydarabig inkább csak hallgatják a beszélge. test, kicsit idegennek tűnik még előt­tük mindaz, amit hallanak, hisz ők a néhány dolgozó paraszt kö­Az István-aknai Foráí-csapat összeköti a békeharcot a többfermeléssel Cffiförtökön reggel szépen feldí­szítve várta a bányászokat az Lst- ván-afcnai nagycsarnok. Hat órakor már z^úfoláéig tele volt ez a hatal­mas tgrem, hogy meghallgassák nép- köztársaságunk kormányának felhí­vását, amely békekölcsön-jegyzésre szólította hazánk dolgozó népét. A /elhívás ismertetését figyelemmel hallgatták bányászaink és arcukon látszott, hogy‘készek nemcsak a ter­melés frontján, hanem a kölcsön- ícgyzésee! is harcolni a béke meg­védéséért. Ott, állt a nagycsarnokban Forál 'Jówsef «ívtárs csapatvezető vájár is, •ki mintéo feszülten figyelt minden *zóra. —* Már két világháborút átéltem, — szövögette gondolatait a rőpgyű- )és után Forál elvtár« és tudóm, hogy a háború mindig a dolgozók bőrére megy, mert éhséget, rombo­lást jelent a dolgozóknak Én nagyon meg vagyok elégedve a sorsommal ás velem együtt minden dolgozó, mert egyre vidámabb országunkban a* élet, épülnek a bányászlakások, •milyenre a múltban még csak gon­dolni sem lehetett és kézzelfogható­an emelkedik az életszinvonaL Ta­nai» ilyenkor még 700—$00 forint. n, keresetem, kin. 1.800 forintot U Kereselr, ami azt jelenti, hogy egy ■F alatt kétszeresére emelkedett az Aletszmvonala családomnak. •*ek a bitangok háborúra epekulál- »ftfc? Országunkból Koreát akarnak jsin.ílni. Meg akarnak bennünket •osztani az egyre fokozódó jóléttől? *-*> akarják rombolni azt, amit a veiszabadnlásiinktó! kezdve kemény küzdelmek árán felépítettünk. Nem! f-'-t nem engedjük! A békét megvéd- í'yL ha kell akár fegyverrel is a ►-eben. de megvédjilk! Bzckkel a. gondolatokkal állt <i hosszú sor végére Forál elvtárs. hogy hitet tegyen a béke megvédése mellett. — Remélem Jóska, hogy egy ezressel hozzájárulsz a béke megvédéséhez folyó küzdel­münkhöz — mondta neki az egyik elvtárs, aki az asztalnál tilt. — Ezres? Azzal nem is érdemes elkezdeni. Tavaly 800 forint terv- I;ölesönt jegyeztem, akkor, amikor csak 700—80Ő forintot kerestem. — írj kétezer forintot — mondotta és szavaiból kicsendiil az igazi hazafiság szelleme. Forál elvtárs jó példáját követte az egész csapat. A 26 tagból álló csapatból egy olyan dolgozó sincs, aki ne jegyezte volna le egyhavi keresetének összegét. Tud­ják a csapat tagjai, ha a csapatveze­tőjük példáját követik, akkor a he­lyes utón járnak. Ezt bizonyítják a termelésben el­ért eredmények is, mert a csapat a mull hónapa ban. is 135 százalékra teljesítette a tervelőirányzatát, melynek eredményeként már az év­vége felé tartanak az ezévi tervtelje- sífésben. Amint a példák is mutat­ják, a Forál csapat összeköti a békeharcot a többtermeléssel, mert tisztán látják: szocializmust építeni csak a termelés fokozásával lehetséges, ehhez pedig feltétlenül szükséges a béke. Tgv harcol Forál elvtárs és csapa­ta a békéért a többtermelés fokozá­sáért. De nem feledkezett meg a csapat a helyi tanácsol? választásá­ról sem és annak a tiszteletére is példamutató munkafclajánlást tett. ..A helyi tanácsok választásának tiszteletére csapatom nevében válla­lóin. hogy az előirányzott 96 csille helyett 110 csille szenet termelünk naponta. Vállalom, bogy az eddigi oalaszázalékot 2 százalékkal csök­kentem. Továbbá vállalom, hogy csa­patomban október 22-ig teljesen lej­számoljuk az igazolatlan műszak­mulasztásokat.“ Ilyen szellemben dolgozik Forál József csapatvezető vájár. Tudja mi­vel tartozik a Pártnak, a dolgozók államának, a családjának. Ragoncsa János Németi kijavította a hibát és százszázalékra teljesítette a takarmány begyűjtést Kedves elvtársak! Nemrég olvashatták az újságban, hőgy Németi községben a mi éberte. tenségünk miatt egy hétig szabadon dolgozhatott az ellenség. Nálunk egy álló hétig állt a takarmánybegyüjtés, ami nagy károkat okozott, visszave­tette községünket a takarmánybe- gyüjtési versenyben. Amikor már rég befejezhettük volna a begyűjtést, szégyenszemre csak 43 százalékon álltunk. Most azt szeretném megírni, hogy javítottuk ki a hibát, hogy teljesí­tettük az ígéretünket amelyet a la­pon keresztül tettünk a Pártnak, a város; 'dolgozóknak, hogy tudtuk be­fejezni a begyűjtést. A pártszervezet vezetőségének első feladata az volt, hogy vezetőségi ülé. sen megtárgyalta a lemaradás okát, majd népnevelő értek «»-/letet hívott össze, ahol a pépnevelőknek világo­san megmagyarázták miről van sző, milyen romboló tevékenységet fej­tett ki az ellenség addig, amíg mi a habárainkon ültünk. Én mint szö­vetkezeti boltkezelő, a boltban min­denkinek elmondtam, hogy hová kell vinni a takarmányt és arra bűz-, dítottam a dolgozó parasztokat, hogy járjanak elő továbbra is jópéldával, éppenúgy mint a takarmánybegyüj- tésben, amikor Átaval szemben 161 százalékkal megnyertük a versenyt. Ügy dolgoztak a népnevelők, hogy másnap már mindenki érezte: nagy szégyen lesz, ha nem teljesítjük a takarmánybegyüjtésünket, ha. közsé­günk dolgozó parasztsága — amely­nek javarésze délszláv — nem telje­síti hazafiúi kötelességét, nem adja meg Tito hazug, ellenséges híresz­teléseire a választ azzal, hogy a lema­radást gyorsan behozza. Már másnap hosszú szekérsorok indultak Átára és boldogan jelentet­tük járásunk felé, hogy 100 százalé­kon állunk. A hibából mindnyájan tanultunk és Ígérjük, hogy többé nem fordul elő ilyesmi velünk, mert éberek leszünk és jobban vigyázunk az ellenségre. Kecskés Márk DÉFOSZ elnök NéanetL A megyei tanács kereskedelmi osztálya áruforgalmi bizottságokat alakított az áru helyes elosztása érdekében A megyei tanács kereskedelmi osztálya egyik legfontosabb felada­tának tűzte ki a szocialista kis­kereskedelem fejlesztését. Etöv első felében az állami kereskedelemnek a magánszektorral szemben döntő fölényt biztosított a tanács. A ké­sőbbi hálózatfejlesztési politikát így már biztos alapokon folytathatják úgy, hogy a város külső részein lakó dolgozóknak, így a Jankovics- telepen, Tettyén, Újhegyen és Gyár­városon új boltok nyitásával teszik könnyebbé a fogyasztóknak az áru beszerzését. Az áruszükségletek he­lyes és arányos elosztása céljából áruforgalmi bizottságot alakítottak, amely a Baranyamegyébe érkező mindennemű árucikket a szükség­letnek megfelelően osztja szét a szocialista és a magánszektorok felé. A falusi dolgozók ellátására a SZÖVOSZ-szal karöltve a tanács kereskedelmi osztálya 22 súlj/pont- szövetkezetet alapított. Ezek a szö­vetkezetek hitelellátásról és foko­zottabb árubiztosításról gondoskod - nak, hogy a falu szociális fejlődését mindjobban elősegítsék és ezzel is megkönnyítsék dolgozó parasztsá­gunk életét. Meg kell gyorsítani az őszi munkák ütemét A sellyei járás vezet, második a szigetvári járás A békekölcsön jegyzése és a taná­csok megválasztásának előkészületei nem fékezhetik le a mezőgazdasági munka menetét, hanem éppen ellen­kezőleg, mégínkább gyorsítani kell a vetést. Termelő munkánk gyümölcse az, hogy erősödünk cs tudunk adni a szebb holnapjainkra előleget saját ma­gunknak és a tanácsválasztások tiszte­letére munkaversenyben dolgozunk, így tesszük ünnepélyessé munkánkat, így tesszük szebbé életünket, hogy ha­táridő előtt földbe tesszük jövőévi ke­nyerünk biztosítékát, a szép, tiszta bú­zamagot. Földbe tesszük, bogy meg­erősödhessen és a jövő cvben gazdag termést adjon építésünk biztosítására Az őszi munkában továbbra is a szo­cialista üzemek járnak élen. Az állami gazdaságok eddig 4524 kh. búzát ve­tettek el. De a termelőcsoportok is ko­moly előhaladást mutatnak munkájuk elvégzésében. A járások között első jelenleg a sellyei járás, ahol az ősziárpa 99 szá­zalékban van elvetve, a rozs 48 szá­zalékban, a búza pedig 6 százalékban. Kukoricatöréssel a járás területén a termelöcsoportok 91 százalékban végez­tek. az egyéni gazdák pedig 63 száza­lékban, a szárvágást 50, illetve 49 szá­zalékban végezték ct. A napraforgó betakarítást és a szár levágása a járás területén a sellyei kis kivétellel meg­történt. A sellyei járásban hatalmas lendü­lettel vitték előre a munkát, elsők kö­zött van a Felsőszentmártoni körjegy­zőség, ahol az ősziárpát 100 százalék­ban, a rozsot 60 százalékban, őszi ta­karmánykeveréket 100 százalékban, a búzát 22 százalékban cs a vetőszán­tást 53 százalékban végezték el. Annál rosszabb Sellye község, ahol még sok helyen áll a napraforgó-kóró és a ku­koricaszár. Második a járások között a pécsi, de ott van közvetlen mögptte 1 száza­lékos különbséggel a szigetvári isi Bár a járás területén lemaradás mutatkozik a kukoricaszár betakarítása miatt, az eddigi vetési eredménye jó. Lebecsü­lik a gazdák a kukoricaszárat, mint ta­karmányt, pedig lesilázva értékes, tö­meges takarmányt ad cs télen, ha jót van elkészítve, betölti a zöldtakar­mány szerepét. Az okos gazda most készíti el állatainak a jó takarmányt, így a különben nem nagy értékű kuko- ricaszárbó! is értékes sílótakarmányt készíti A szigetvári járás területén van ku* lék bőven, akik elszabotálják a mun­kát. hogy ezzel is gyöngítsék a nép ál­lamat. Dióspusztán és Rózsafán csak a kulákok nem végezték el a munkát, de azVilletékesek gondoskodnak róla, hogy ne árthassanak sokáig a dolgozó népnek. A rossz eredmények melleit ocm kel! sokat időzni, ki kel! javítani, mert var jó példa ele? a járásban. En­acts alapján módjuk van a népneve­lőknek behozni a lemaradásokat. Kis­tamásiban az őszíárpa vetését 145 szá­zalékban teljestíették a tavaszi rová­sára, de hasonlóan jó az eredmény Szentdienesen, hol 122 százalékra tel­jesítették, és jó még Nagydobsza cs Zsibót is, ahol 116. illetve 108 száza­lékra teljesítették a vetéstervet. Rozs- vetéssel Gyűrűfün értek el jó ered­ményt, de jó Korpád, Molvány és Ne­meske is, mert 100 százalékban eleget tettek a tervelőirányzatnak. Búzave­téssel jó eredményt értek el Molvány- ban és Szulimánban 18—18 százalék­kal. Lemaradást, mutat Bánfa, Dencs- háza, Szentlászló, Boldogasszonyfa és maga Szigetvár is. A komlói járásban legjobb község Vékény, mert az ősziárpát és rozsot már 100 százalékig elvetették és a bú­zának is 31 százalékát, a kukorica és napraforgó teljesen rendbe van téve. A villányi járásnak cs a mohácsinak van mit behozni, mert a 1. utolsók. Jól dolgozott a villányi járásban a terme­lőcsoportok közül a iippói, ivánbattvá- yi c* sároki, lemaradt az ivándárdai, a pócsai és a pécsdevecseri. A lema­radás oka a népnevelömunka hiánya, de részben a birtokrendezés és a ve­tőmag késve érkezése. A lemaradást be lehet és be kell hozni, mert a ta­nácsok megválasztásának tiszteletére vállalták, hogy haláridő előtt készen lesznek a vetéssel. pedagógiai főiskolára jelentkezett. — Azt akarom, hogy a többi gyerme­kem előtt is nyitva álljon az út az érvényesülés felé, ez pedig csak bé­kében lehetséges. zé tartoznak, akik még nem léptek 1 be a csoportba. Szinte isszák Sütő elvtárs szavait, amint a nagymuzsalyi „Komszomolec" kolhozról beszél. Ami még csak kétéves ugyan, de rö­vid idő alatt js hatalmas háromezer­holdas gazdasággá nőtt, ahol napfé­nyes, boldog életük vnn a kolhozis­táknak, ahol holdanként 15—16 má­zsás a búzatermés a mienknél rósz. szabb földeken, sokkal kedvezőtle-, nebb éghajlat mellett. Szabóék a maguk hétmázsás tér- j mesére gondolnak. ­„Jobb lenne nekünk is ilyen élet” — kél harcra bennünk az új, a régivel. De a régi nehezen adja meg magát. •— Mondja, csakugyan nincs csajka a kolhozban, fakadt ki Szabónéból a kérdés? Sütő elvtárs a magas, jólmegter- mett, pirospozsgás-arcú szovjet kol­hozelnök őszintén, jóízűen neet. Hát úgy nézek én ki? — mondja nevetve. És vele nevet, az egész szoba és velük nevetnek Szabóék is. Most. már boldogan, felszabadultan. És még hallgatják egy darabig, arníg Sütő elvtárs elmagyarázza, hogy a kolho­zukban több a szép parcellán-tányér, mint amennyi valaha az egész járás­ban volt. Hogy a gyerekeknek nap­közijük van, hogy a felnőttek klub­ban szórakoznak este. Aztán bátorta­lanul szólal meg Szabóné. Akkor azt hiszem, mi se várjunk tovább. Osztréder elvtárs zsebéből, belé­pési nyilatkozat kerül elő és már ír­ják is. írják a nyilatkozatot, melyben Szabó Sándor hétholdas dol­gozó paraszt ielvételét leéri az iván- baityáni termelőszövetkezetbe. Sok szerencsét, boldog életet kí­ván nékik Sütő elvtárs. Biztos, hogy ( odajutnak azon az úton, melyre ma a kárpátukrajnai magyar küldöttek példája nyomán ráléptek. A látogatások után a kárpátukraj. nai magyar kolhozparasztokat ebéden látta vendégüj ivánbattyáni ter­melőszövetkezet., majd a küldöttség egy része Ivánbattyánbnn, másik ré­sze öcsárdon falunapot tartott. Selmeczi Lajos a Sopiana gépgyár üzemfenntartó munkása. Hét gyer­mekes családapa. Példamutató mun­kájáért becsülik az üzemben. Bebi­zonyította számtalanszor, hogy mun­káját bizton, pontosan végzii. Igv dol­gozott legutóbb a Bonyhádi Cipő­gyárban is. ahol az özem korszerűsí­tésére futószalagot szerelt fel. Telje­sítménye márciusban 209 száza'ék volt, új normáját is 110—120 száza­lékra teljesíti. Ahogy a munkában, a békekölcsön- jegyzésben is példát mutatott. 550 fo­rint a fizetése és 700 forint béke­kölcsönt jegyzett. A jegyzéskor ezt mondta: — Tudom, hogy mit jelent a béke. Én soha többé nem akaróik háborút és békénket fegyverrel a kézben is megvédem. Fiaimat békében akarom nevelni. Szívesen jegyeztem békénk, népgazdaságunk további erősítőiére azért, hogy fiaim nyugodtan tanul­hassanak továbbra is. Egyik fiam, Tibor, mérnöki iskolába jár, Jóska

Next

/
Thumbnails
Contents