Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
Kölcsöniegyzéssel válaszol! a háborús gynllogalóknak, az amerikai imperialistáknak! m Testvéri szeretettel várta Ivánbattyár» és Ocsárd dolgozó parasztsága a kárpátukrajnai magyar kolhozparasztok küldöttségét Fesziig az útvonalon, minden faluban, őszinte lelkesedéssel és örömmel fogaeíják a kedves vendégeket — Az ivánballyáni Szabó Sándor Uetholdas gazda a kolhozélet ismertetése után belépett a csoportba Lelkes ötömmel fogadták pénteken Baranya dolgozói a Szovjetunió küldötteit, az élenjáró kárpátukrajnai, magyar kolhozparasztokat, Hatalmas örömmel, mert tudták, hogy végtelen kitüntetés az. hogy eljöttek hozzánk, hogy elhozták a 200 milliós hatalmas szovjet nép üdvözletét, hogy átad. jak nekünk a világ legfejlettebb me zögazdaségának felbecsülhetetlen tapasztalatait. Diadalmenet volt a szovjetküldöttek útja Baranya határától, Gödrétől, Pécsig és a diadalmenet szombaton to. vább folytatódott, amikor az élenjáró kÁrpátukra/jnai magyar kolhozpa. ra.sztok elindultak, hogy meglátogassák lvánbattyán szocialista község szövetkezeti dolgozóit. Leírhatatlan lelkesedéssel fogadták mindenütt a küldöttséget, amerre csak elhaladt. Forró lelkesedéssel köszöntik ókét üszög-pusztán, ahol asztal áll keresztben az úton, megrakva ajándékokkal és meg kell állni ennyi szeretet láttán, nem lehet tovább menni. És ehhez hasonlóan minden községben megállítják a küldötteket. Megállítják a lelkes dolgozó parasztok, akik virág és lobogó- diszhe öltöztették erre a napra a házaikat és'akik az ajándékok és virágok halmazát hozták ki a diadal- kapukhoz, hogy forró szeretetüknek adják tanújelét. Annak a szeretetnek, melyet nemcsak Dszögpúszt-a, Kozármisleny, Uj- petre, Ujpalkonya dolgozó parasztjai éreznek, hanem, amely benne ég minden magyar dolgozó szivében a nagy Sztálin vezette szovjet nép iránt. Érzel * végtelen szeretettel fogadták a küldötteket v a7. ivánhattyán i dolgozó parasztok, szövetkezeti gazdák is. Bors László elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja villányi járási bizottságának titkára köszönti először a szovjet vendégeket, annak a járásnak nevében, melyben n földterület 40 százalékán már új étet kezdődött, ahol az állami gazdaságokkal együtt a járás fele már szocialista szektorhoz tartozik. Hóbor Ciyörgyné üdvözli ezután a küldötteket a szövetkezeti falu nevében, virágcsokrok, ajándékok átadása követ, kezik, majd kar-karbaöltve ivánbaty- lyáni dolgozó parasztok és az élenjáró kárpátukrajnai kolhozisták együtt, vonulnak be a községbe. De ahogy a házak közé érnek egyre fogy a tömeg, egyre kevesebb kül. döuet lehet látni. És a küldöttek nehéz választás előtt állanak: minden ivánballyáni dolgozó paraszt oft szeretné, ha ma szovjet vendége volna. Mosolygós büszke arccal hívják az ivánbattyániak a küldötteket: gyertek be hozzánk, tiszteljétek meg látogatásotokkal otthonainkat is. Igaz, nagyon egyszerűek a mi házaink. Némelyik szegényes is, nem olyanok, mint a tiéitek, de hisz épp azért hívunk benneteket, hogy elmondjátok, miiként építettétek fel a ti szebb életeteket. Tizenhatan vannak, de ötven felé hívják őket• így aztán azok, akiknek nem jut szovjet vendég, azokhoz a szerencsésekhez csatlakoznak, akiket ma az az öröm ért, hogy szovjet ven. dégeket a kárpátukrajnai élenjáró magyar kolhozistákat láthatják vendégül. Tizenhat háznál teinek meg a tiszta szobák, tizenhat házhoz jönnek át a dolgozó parasztok, hogy szívélyesen elbeszélgetve töltsék el a délelőttöt. Körülülik a szovjet vendégeket és már záporoznak a kérdések. Hisz annyi kérdezni valójuk van. Annyi minden van, amit meg akarnak tanulni tőlük, azoktól, akik a világ valamennyi dolgozó parasztjának példát mutattak: miként lehet a dolgozó parasztságnak boldog, napfényes életei építeni. Ennek a napfényes életnek az építéséről beszélt Sütő Béla elvtárs is az egyik házban. Megtelt itt is az egész szoba, körüiülték az. asztalt az iván- battyáni dolgozó parasztok, még az ágyra is jut a vendégekből, egypá- ran pedig a székek mögé húzódva hallgatják figyelmesen Sütő elvtárs szavalt. Szabó Sándor és a felesége is ott ülnek az asztal mellett. Egydarabig inkább csak hallgatják a beszélge. test, kicsit idegennek tűnik még előttük mindaz, amit hallanak, hisz ők a néhány dolgozó paraszt köAz István-aknai Foráí-csapat összeköti a békeharcot a többfermeléssel Cffiförtökön reggel szépen feldíszítve várta a bányászokat az Lst- ván-afcnai nagycsarnok. Hat órakor már z^úfoláéig tele volt ez a hatalmas tgrem, hogy meghallgassák nép- köztársaságunk kormányának felhívását, amely békekölcsön-jegyzésre szólította hazánk dolgozó népét. A /elhívás ismertetését figyelemmel hallgatták bányászaink és arcukon látszott, hogy‘készek nemcsak a termelés frontján, hanem a kölcsön- ícgyzésee! is harcolni a béke megvédéséért. Ott, állt a nagycsarnokban Forál 'Jówsef «ívtárs csapatvezető vájár is, •ki mintéo feszülten figyelt minden *zóra. —* Már két világháborút átéltem, — szövögette gondolatait a rőpgyű- )és után Forál elvtár« és tudóm, hogy a háború mindig a dolgozók bőrére megy, mert éhséget, rombolást jelent a dolgozóknak Én nagyon meg vagyok elégedve a sorsommal ás velem együtt minden dolgozó, mert egyre vidámabb országunkban a* élet, épülnek a bányászlakások, •milyenre a múltban még csak gondolni sem lehetett és kézzelfoghatóan emelkedik az életszinvonaL Tanai» ilyenkor még 700—$00 forint. n, keresetem, kin. 1.800 forintot U Kereselr, ami azt jelenti, hogy egy ■F alatt kétszeresére emelkedett az Aletszmvonala családomnak. •*ek a bitangok háborúra epekulál- »ftfc? Országunkból Koreát akarnak jsin.ílni. Meg akarnak bennünket •osztani az egyre fokozódó jóléttől? *-*> akarják rombolni azt, amit a veiszabadnlásiinktó! kezdve kemény küzdelmek árán felépítettünk. Nem! f-'-t nem engedjük! A békét megvéd- í'yL ha kell akár fegyverrel is a ►-eben. de megvédjilk! Bzckkel a. gondolatokkal állt <i hosszú sor végére Forál elvtárs. hogy hitet tegyen a béke megvédése mellett. — Remélem Jóska, hogy egy ezressel hozzájárulsz a béke megvédéséhez folyó küzdelmünkhöz — mondta neki az egyik elvtárs, aki az asztalnál tilt. — Ezres? Azzal nem is érdemes elkezdeni. Tavaly 800 forint terv- I;ölesönt jegyeztem, akkor, amikor csak 700—80Ő forintot kerestem. — írj kétezer forintot — mondotta és szavaiból kicsendiil az igazi hazafiság szelleme. Forál elvtárs jó példáját követte az egész csapat. A 26 tagból álló csapatból egy olyan dolgozó sincs, aki ne jegyezte volna le egyhavi keresetének összegét. Tudják a csapat tagjai, ha a csapatvezetőjük példáját követik, akkor a helyes utón járnak. Ezt bizonyítják a termelésben elért eredmények is, mert a csapat a mull hónapa ban. is 135 százalékra teljesítette a tervelőirányzatát, melynek eredményeként már az évvége felé tartanak az ezévi tervtelje- sífésben. Amint a példák is mutatják, a Forál csapat összeköti a békeharcot a többtermeléssel, mert tisztán látják: szocializmust építeni csak a termelés fokozásával lehetséges, ehhez pedig feltétlenül szükséges a béke. Tgv harcol Forál elvtárs és csapata a békéért a többtermelés fokozásáért. De nem feledkezett meg a csapat a helyi tanácsol? választásáról sem és annak a tiszteletére is példamutató munkafclajánlást tett. ..A helyi tanácsok választásának tiszteletére csapatom nevében vállalóin. hogy az előirányzott 96 csille helyett 110 csille szenet termelünk naponta. Vállalom, bogy az eddigi oalaszázalékot 2 százalékkal csökkentem. Továbbá vállalom, hogy csapatomban október 22-ig teljesen lejszámoljuk az igazolatlan műszakmulasztásokat.“ Ilyen szellemben dolgozik Forál József csapatvezető vájár. Tudja mivel tartozik a Pártnak, a dolgozók államának, a családjának. Ragoncsa János Németi kijavította a hibát és százszázalékra teljesítette a takarmány begyűjtést Kedves elvtársak! Nemrég olvashatták az újságban, hőgy Németi községben a mi éberte. tenségünk miatt egy hétig szabadon dolgozhatott az ellenség. Nálunk egy álló hétig állt a takarmánybegyüjtés, ami nagy károkat okozott, visszavetette községünket a takarmánybe- gyüjtési versenyben. Amikor már rég befejezhettük volna a begyűjtést, szégyenszemre csak 43 százalékon álltunk. Most azt szeretném megírni, hogy javítottuk ki a hibát, hogy teljesítettük az ígéretünket amelyet a lapon keresztül tettünk a Pártnak, a város; 'dolgozóknak, hogy tudtuk befejezni a begyűjtést. A pártszervezet vezetőségének első feladata az volt, hogy vezetőségi ülé. sen megtárgyalta a lemaradás okát, majd népnevelő értek «»-/letet hívott össze, ahol a pépnevelőknek világosan megmagyarázták miről van sző, milyen romboló tevékenységet fejtett ki az ellenség addig, amíg mi a habárainkon ültünk. Én mint szövetkezeti boltkezelő, a boltban mindenkinek elmondtam, hogy hová kell vinni a takarmányt és arra bűz-, dítottam a dolgozó parasztokat, hogy járjanak elő továbbra is jópéldával, éppenúgy mint a takarmánybegyüj- tésben, amikor Átaval szemben 161 százalékkal megnyertük a versenyt. Ügy dolgoztak a népnevelők, hogy másnap már mindenki érezte: nagy szégyen lesz, ha nem teljesítjük a takarmánybegyüjtésünket, ha. községünk dolgozó parasztsága — amelynek javarésze délszláv — nem teljesíti hazafiúi kötelességét, nem adja meg Tito hazug, ellenséges híreszteléseire a választ azzal, hogy a lemaradást gyorsan behozza. Már másnap hosszú szekérsorok indultak Átára és boldogan jelentettük járásunk felé, hogy 100 százalékon állunk. A hibából mindnyájan tanultunk és Ígérjük, hogy többé nem fordul elő ilyesmi velünk, mert éberek leszünk és jobban vigyázunk az ellenségre. Kecskés Márk DÉFOSZ elnök NéanetL A megyei tanács kereskedelmi osztálya áruforgalmi bizottságokat alakított az áru helyes elosztása érdekében A megyei tanács kereskedelmi osztálya egyik legfontosabb feladatának tűzte ki a szocialista kiskereskedelem fejlesztését. Etöv első felében az állami kereskedelemnek a magánszektorral szemben döntő fölényt biztosított a tanács. A későbbi hálózatfejlesztési politikát így már biztos alapokon folytathatják úgy, hogy a város külső részein lakó dolgozóknak, így a Jankovics- telepen, Tettyén, Újhegyen és Gyárvároson új boltok nyitásával teszik könnyebbé a fogyasztóknak az áru beszerzését. Az áruszükségletek helyes és arányos elosztása céljából áruforgalmi bizottságot alakítottak, amely a Baranyamegyébe érkező mindennemű árucikket a szükségletnek megfelelően osztja szét a szocialista és a magánszektorok felé. A falusi dolgozók ellátására a SZÖVOSZ-szal karöltve a tanács kereskedelmi osztálya 22 súlj/pont- szövetkezetet alapított. Ezek a szövetkezetek hitelellátásról és fokozottabb árubiztosításról gondoskod - nak, hogy a falu szociális fejlődését mindjobban elősegítsék és ezzel is megkönnyítsék dolgozó parasztságunk életét. Meg kell gyorsítani az őszi munkák ütemét A sellyei járás vezet, második a szigetvári járás A békekölcsön jegyzése és a tanácsok megválasztásának előkészületei nem fékezhetik le a mezőgazdasági munka menetét, hanem éppen ellenkezőleg, mégínkább gyorsítani kell a vetést. Termelő munkánk gyümölcse az, hogy erősödünk cs tudunk adni a szebb holnapjainkra előleget saját magunknak és a tanácsválasztások tiszteletére munkaversenyben dolgozunk, így tesszük ünnepélyessé munkánkat, így tesszük szebbé életünket, hogy határidő előtt földbe tesszük jövőévi kenyerünk biztosítékát, a szép, tiszta búzamagot. Földbe tesszük, bogy megerősödhessen és a jövő cvben gazdag termést adjon építésünk biztosítására Az őszi munkában továbbra is a szocialista üzemek járnak élen. Az állami gazdaságok eddig 4524 kh. búzát vetettek el. De a termelőcsoportok is komoly előhaladást mutatnak munkájuk elvégzésében. A járások között első jelenleg a sellyei járás, ahol az ősziárpa 99 százalékban van elvetve, a rozs 48 százalékban, a búza pedig 6 százalékban. Kukoricatöréssel a járás területén a termelöcsoportok 91 százalékban végeztek. az egyéni gazdák pedig 63 százalékban, a szárvágást 50, illetve 49 százalékban végezték ct. A napraforgó betakarítást és a szár levágása a járás területén a sellyei kis kivétellel megtörtént. A sellyei járásban hatalmas lendülettel vitték előre a munkát, elsők között van a Felsőszentmártoni körjegyzőség, ahol az ősziárpát 100 százalékban, a rozsot 60 százalékban, őszi takarmánykeveréket 100 százalékban, a búzát 22 százalékban cs a vetőszántást 53 százalékban végezték el. Annál rosszabb Sellye község, ahol még sok helyen áll a napraforgó-kóró és a kukoricaszár. Második a járások között a pécsi, de ott van közvetlen mögptte 1 százalékos különbséggel a szigetvári isi Bár a járás területén lemaradás mutatkozik a kukoricaszár betakarítása miatt, az eddigi vetési eredménye jó. Lebecsülik a gazdák a kukoricaszárat, mint takarmányt, pedig lesilázva értékes, tömeges takarmányt ad cs télen, ha jót van elkészítve, betölti a zöldtakarmány szerepét. Az okos gazda most készíti el állatainak a jó takarmányt, így a különben nem nagy értékű kuko- ricaszárbó! is értékes sílótakarmányt készíti A szigetvári járás területén van ku* lék bőven, akik elszabotálják a munkát. hogy ezzel is gyöngítsék a nép államat. Dióspusztán és Rózsafán csak a kulákok nem végezték el a munkát, de azVilletékesek gondoskodnak róla, hogy ne árthassanak sokáig a dolgozó népnek. A rossz eredmények melleit ocm kel! sokat időzni, ki kel! javítani, mert var jó példa ele? a járásban. Enacts alapján módjuk van a népnevelőknek behozni a lemaradásokat. Kistamásiban az őszíárpa vetését 145 százalékban teljestíették a tavaszi rovására, de hasonlóan jó az eredmény Szentdienesen, hol 122 százalékra teljesítették, és jó még Nagydobsza cs Zsibót is, ahol 116. illetve 108 százalékra teljesítették a vetéstervet. Rozs- vetéssel Gyűrűfün értek el jó eredményt, de jó Korpád, Molvány és Nemeske is, mert 100 százalékban eleget tettek a tervelőirányzatnak. Búzavetéssel jó eredményt értek el Molvány- ban és Szulimánban 18—18 százalékkal. Lemaradást, mutat Bánfa, Dencs- háza, Szentlászló, Boldogasszonyfa és maga Szigetvár is. A komlói járásban legjobb község Vékény, mert az ősziárpát és rozsot már 100 százalékig elvetették és a búzának is 31 százalékát, a kukorica és napraforgó teljesen rendbe van téve. A villányi járásnak cs a mohácsinak van mit behozni, mert a 1. utolsók. Jól dolgozott a villányi járásban a termelőcsoportok közül a iippói, ivánbattvá- yi c* sároki, lemaradt az ivándárdai, a pócsai és a pécsdevecseri. A lemaradás oka a népnevelömunka hiánya, de részben a birtokrendezés és a vetőmag késve érkezése. A lemaradást be lehet és be kell hozni, mert a tanácsok megválasztásának tiszteletére vállalták, hogy haláridő előtt készen lesznek a vetéssel. pedagógiai főiskolára jelentkezett. — Azt akarom, hogy a többi gyermekem előtt is nyitva álljon az út az érvényesülés felé, ez pedig csak békében lehetséges. zé tartoznak, akik még nem léptek 1 be a csoportba. Szinte isszák Sütő elvtárs szavait, amint a nagymuzsalyi „Komszomolec" kolhozról beszél. Ami még csak kétéves ugyan, de rövid idő alatt js hatalmas háromezerholdas gazdasággá nőtt, ahol napfényes, boldog életük vnn a kolhozistáknak, ahol holdanként 15—16 mázsás a búzatermés a mienknél rósz. szabb földeken, sokkal kedvezőtle-, nebb éghajlat mellett. Szabóék a maguk hétmázsás tér- j mesére gondolnak. „Jobb lenne nekünk is ilyen élet” — kél harcra bennünk az új, a régivel. De a régi nehezen adja meg magát. •— Mondja, csakugyan nincs csajka a kolhozban, fakadt ki Szabónéból a kérdés? Sütő elvtárs a magas, jólmegter- mett, pirospozsgás-arcú szovjet kolhozelnök őszintén, jóízűen neet. Hát úgy nézek én ki? — mondja nevetve. És vele nevet, az egész szoba és velük nevetnek Szabóék is. Most. már boldogan, felszabadultan. És még hallgatják egy darabig, arníg Sütő elvtárs elmagyarázza, hogy a kolhozukban több a szép parcellán-tányér, mint amennyi valaha az egész járásban volt. Hogy a gyerekeknek napközijük van, hogy a felnőttek klubban szórakoznak este. Aztán bátortalanul szólal meg Szabóné. Akkor azt hiszem, mi se várjunk tovább. Osztréder elvtárs zsebéből, belépési nyilatkozat kerül elő és már írják is. írják a nyilatkozatot, melyben Szabó Sándor hétholdas dolgozó paraszt ielvételét leéri az iván- baityáni termelőszövetkezetbe. Sok szerencsét, boldog életet kíván nékik Sütő elvtárs. Biztos, hogy ( odajutnak azon az úton, melyre ma a kárpátukrajnai magyar küldöttek példája nyomán ráléptek. A látogatások után a kárpátukraj. nai magyar kolhozparasztokat ebéden látta vendégüj ivánbattyáni termelőszövetkezet., majd a küldöttség egy része Ivánbattyánbnn, másik része öcsárdon falunapot tartott. Selmeczi Lajos a Sopiana gépgyár üzemfenntartó munkása. Hét gyermekes családapa. Példamutató munkájáért becsülik az üzemben. Bebizonyította számtalanszor, hogy munkáját bizton, pontosan végzii. Igv dolgozott legutóbb a Bonyhádi Cipőgyárban is. ahol az özem korszerűsítésére futószalagot szerelt fel. Teljesítménye márciusban 209 száza'ék volt, új normáját is 110—120 százalékra teljesíti. Ahogy a munkában, a békekölcsön- jegyzésben is példát mutatott. 550 forint a fizetése és 700 forint békekölcsönt jegyzett. A jegyzéskor ezt mondta: — Tudom, hogy mit jelent a béke. Én soha többé nem akaróik háborút és békénket fegyverrel a kézben is megvédem. Fiaimat békében akarom nevelni. Szívesen jegyeztem békénk, népgazdaságunk további erősítőiére azért, hogy fiaim nyugodtan tanulhassanak továbbra is. Egyik fiam, Tibor, mérnöki iskolába jár, Jóska
