Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-08 / 235. szám
A tanács: minden hatalom a dolgozó népé! «§*'■ . tea# £*T€Í Ómkor Jóseefné sokszor úgy érzi. hogy egy gyárban lakik. Gyárban, ahoi város készül, mert Czukorné ott lakik az építkezések kellős, közepén, a kökönyösi első hét ház szélső sorának harmadik épületében. Czukorné nap-mint nap látja az ; építkezést, az emberek és gépek együttes munkáját. Megszokhatta már, hogy mindennap újat lát, de még számára is tartogat meglepetést az a hatalmas arányú alkotó, építő munka melyet ötéves tervnek hívnak. C/.nltor eivtúrsnó't, aki egy vájár felesége és a komlói pártszervezet elnöknője, a helyi tanácsba jelölték. Azóta még jobban megnéz mindent, még jobban ezámontartja — legalább is igyekszik számontar- tani :— azt, ahogy a füstös, kormos kis bányászközségből a megye legkorszerűbb városa lesz. Bizony nem is olyan egyszerű itt kiismerni magát az embernek. Még az ős-komlóiak is kapkodják a fejüket, ha a község olyan részébe visz az útjuk, ahol pár héttel azelőtt jártak, mert itt hetek alatt megváltozik _a táj, változik a kép. Mit szóljon akkor Czukorné fia, Jóska, aki most jött vissza a tisztiiskoláról?! Gzukor József nem szólt semmit, hanem egyszerűen nevetett azon, hogy nem talált haza. Bolyongott a házak között, más házakba ment be, ahol vidám bányászcsaládok ültek a terített asztal körül, úgy mint náluk is, de mégsem a Czukor család volt. — Talán még soha így néni őrültem eltévedésemnek, — mondja Czukor József — mert közben annyi szépet,, szivet vidítót láttam és azt, hogy igenis jó úton járunk. _ De mikor hazaértem, még akkor is győztem hallgatni, hogy mennyi minden épül. Laci öcsém naponta végigmegy a községen, mert az antobusz most nem jár erre, hiszen itt az utat építik és ő naponta beszámol, ami újat lát Laci' busszal jár be Pécsre a bányaipari technikumba. Czukorné örömmel néz két fiára, «5! egyik 19 éves és már alhadnagy, <% másik 14 éves és bányamérnök tesz, de mérnök lesz as . unokahuguk is, a Kossuth-díjas Annus, építész- mérnek. — Az * ház, ahol a fiatalok és 'Annus is dolgozott, már készen áll —■ mondja Czukorné — tizenhárom házban már laknak,, három kétemele. teset festenek, nyolc nagy épületen dolgoznak, épül fent a dombtetőn a nagy vájáriskola is, de már a hely *etn elég és most kiirtanak az erdőből tíz házra való helyet. — Egyelőre még bejárunk a köztérbe a piacra, mert még nem készült el a Népboltunk itt fent Közönyösön, de a piacot is építik odalent, házat bontanak, azután a községben aszfaltos út épül, a szerpentinen pedig kiskockáé út, csatornázást fektetnek le, bizony most úgy néz ki a Fő-utca, mint egy csatatér. — Az élelmiszcrheiyzet most már jó, az ellenség itt is vereséget szenvedett, a textiláruda is elkészült és így már ezen a téren sincs gond. Felépül a nagy kenyérgyár, de hát nem is tudom hirteleneken felsorolni, hogy még mi minden ... — Hát persze, kihagytam a szülőotthont, ez már készen- is van, az orvosi rendelő és kórház most már emeletmagas a sportpályával szemben, viszont a sportpályát kijebb telepítik Mecsekjánosi felé, mert ott lesz, ahol most a sportpálya áll, Komló központja. A strand ott marad és mellé felépül egy százszobás irodaház, ide költözik a járási tanács, a rendőrség és még több hivatal, itt épül majd egy kétszáz-szobás szálloda is, de hát most már tényleg nem is tudom folytatni a felsorolást. Ha majd valóban megválasztanak a tanácsba, akkor alaposan átnézem a terveket, nemcsak azt, amit így futtából lát, meg hall az ember. Ha tagja lennék a tanáosnak, akkor azon is igyekeznék, hogy itt Kökönyösön is teljesen megoldódjon a bevásárlás kérdése, itt fent az üzletekben is mindent meg lehessen kapni, hogy ne kelljen a piacra járni, azután az asszonyokkal arról is beszéltünk, hogy az alsóbb négy osztályosok részére kellene itt egy tantéréin is, hogy ne járjanak majd le télen a hóban az iskolába. Azt hiszem nem is lesz ennek akadálya, ha 25 gyermeket összehozunk, mert .akkor adnak tanerőt. Huszonöt gyermek ennyi családból egv-kettőre összejön — mondja mosolyogva. A (eisoroiásbél Tatában kihagyott egy pár kérdést Czukor elv- társnő. De hát ezen nem is lehet csodálkozni. A Párt és a kormány úgy döntött, hogy Komló az ötéves tervben város légijén és most valósul meg ez a döntés. Százával és lépésben egymás után gördülnek az anyagot szállító teherautók, kocsik, az egyik oszlop az aknamélyitéshez igyekszik, ahol már jól bentjárnak a föld gyomrában, a szénrétegek mélyén, a másik kocsisor a hegyoldalban, a drótkötélpálya alatt, erdei utakon kanyarogva az új aknára megy, ahol a. nagy betoncsarnok már készen áll, az akna' oldala szinültig telt betonnal, mellette áll az aknatorony vasvázának egy része, a másik része, hatalmas vasszerkezet, mint egy feltápászkodásra kész óriás fekszik elnyúlva a földön. Messze Komlótól, Magyarszék határában már készen áll a vízmű, ez látja majd el Komlót vízzel és szünteti meg teljesen a vízhiányt. Az erőmű bővítése is befejeződött és a szétfutó drótok ezreiben küld a munkásosztály villanyt, segítséget a. dolgozó parasztságnak. — Mire legközelebb újra eljössz — mondta Czukorné katonafiának — itt már a házak között utak, parkok lesznek, közvilágítást szerelnek fel. — Akkor majd megint eltévedek és nem találok haza — mondta a fia és maga elé képzelte azt a látványt, ami majd akkor tárul a szeme elé és kezdte már kiismerni magát. Biztos az flzletház oldalától vezetik befelé az utat, két oldalt park lesz és lépcsősor Visz majd az útról a házak előtti kertekhez. Karcsú lámpaoszlopokat is látott maga előtt és kezdett rájönni arra, hogy ő ezt a képet1 már valahol látta. Hol is? Hisz itt nőtt fel Komlón, a kis egyszobás lakásban, a salakos, sáros utcákon játszott a telepen. Igen, megvan, ő ezt a képet egy folyóiratban látta, ilyen volt egy szovjet város. A kép után már biztosan hazatalál. Szánté Tibor Pécsbánya rendezőpályaudvar dolgozói teljesítik vállalásukat Mi, a Pécsbánya-rendezőpályaud- var dolgozói Rákosi elvtárs börtönből való kiszabadulásának emlékére októösr 1-től 8-ig terjedő időre fel ajánlottuk, hogy a napi rakodást nyolc napon keresztül úgy trányltjuk, hogy az eddigi termelés 70 százaiéin helyett a napi rakodás *0 százalékát irányvonatokkal fogjuk továboítani és a MESZHART ke- resked-ümi komplex-brigád ez idő alatt az irányvonatok mennyiségét 15-ről húszra emeli. Ez a felajánlás szorosan kapcsolódik Lengyel elvtárs felhívására indított négyes versenymozgalomhoz. A négyes versenymozgalom jelentősége az, hogy egyidőben 500 kilométeres, 2.000 tonnás, túlsúlyos és légfékes vonatot indítunk. Ebben a versenyben Pécsbánya rendezőállomás országos viszonylatban első helyen álL A békeköcsönjegyzésben 450 forintos átlagot értünk el, ami a kereseti viszonyainkhoz képest elég jó eredmény. Széles és szerteágazó népnevelőmuhka eredménye, hogy a dolgozók már nálunk is egységesen a Párt mögé sorakoznak a szocializmus ügye mellé. Idős Sári Sándor nárttithár Pécsbánya-rendezőáll omás. aé cAníalúkra. hiába számítanak odaát, Végtelen örömmel fogadták a kárpátukrajnai kolhozok magyarkfll« dötteit egész Déldunánhílon. Ujpalkonyán borral és. kenyérrel kínálják dolgozó parasztjaink a legkedvesebb vendégeket. A küldöttek beszámoltak arról a boldog, szép, gazdag életről, melyet a kolhozok biztosítottak nekik. Sütő Béla elvtárs, a nagymu- zsalyi kolhoz elnöke beszámol Gödre dolgozó parasztjainak a kol- \ hozok útján elért hatalmas fejlődésről. iái a: dré tj önímj m... Szeretném megmutatni azoknak, akik két kilómé, lénél Lapáncsától, túl a drótsövényen, vérdíjként kapott dollárért sanyargatják a jugoszláv dolgozó népet, Régért Antalt. Szeretném megmutatni nekik, akik állig fegyverben állanak, hogy imperialista gazdáik párán- ‘csára új Koreát teremtsenek, s akik azt hiszik, hogy aljas terveikhez szövetségesekre találnak nálunk. Szeretném nekik megmutatni valamennyi magyar és délszláv dolgozó mellett Régért Antalt is. Régért Antalt, « németajkú dolgozó parasztot, hadd lássák, mennyire hazugok számításaik. Számítotok rá? — kérdezném. Persze, számítotokI Xzt hiszitek, hogy ellenségünk és barátotok, hisz elég sok keserűség érte. A lányát a férjével együtt kitele. pítették, volt egy Idő, amikor maga is áttelepítési listán szerepelt. — „Hát csak meggyűlölhette a népi demokráciát, csak nem kell neki a mostani rendszer?" — Télitek róla. És ekkor Idézném az ö szavalt: — Igaz, hogy a lányomat kitelepítették a férje miatt. De most már nyugodt vagyok. Kelet-Németországban vannak, olyan Né. tnefországban, mely a Szovjetunió barátja, amelyik toon az úton halad, amelyen mi. Nyugodtan, szépen él. ttok. Diadallal vágnám oda nekik: Látjátok, ez a német- affeú dolgozó paraszt, tudja, érti a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét. A német dolgozók becsületes bélceakarata, a Szovjetunió segítsége, képes volt be- gyógyítani a fájó sebeket.' De még akkor mindig azt mondhatnák: — Kilelepí- tdsf listán volt! Ismét az ő szavaival válaszolnék: Igazságtalanul i kerültem rá. De a Párt az igazság mellett foglalt ál. fást. A kommunisták, Puskás elvtárs, aki most bíró, altkor pedig a bizottságban volt, és a többiek, érvényesítették az Igazságot. Jó volna látni a bitangok csalódott arcát, de ekkor nem hagynám abba. Én mennék át támadásba. Elmondanám nekik, hogy nem számíthatnak rá. Nem, mert Régért Antal egyenrangú, egyenjogú polgára ennek a hazának. És tudja, érzi ezt. A nagy dolgokból, hogy éppúgy szavaz, mint a magyar dolgozók, abból hogy ' mindenütt éppúgy becsülik jó munkája után, mint a magyar dolgozó parasztokat — és a kis dolgokból, me- tyek azonban mégis jelentősek. Az olyanokból, hogy * neki Is adnak éppúgy kishaszonbérleti főidet, mint akárki másnak, vagy abból, hogy a szövetkezet neki is éppúgy gondoskodik műtrágyáról, mint a többieknek és ezernyi másból, melyek, ha nincs velük baj, lel se tűnnek, csak akkor vesszük észre őket, ha valami baj van körülöttük. És tovább folytatnám a támadást. Hadd lássák, mennyire nem számíthatnak rá. Elmondanám, hogy Régért Antal 600 forint békekölcsönt jegyzett kisparaszt létére. Elmondanám, hogy a búzája holnap már a földben lesz. De elmondanám azt is, amit Régért Antal tud róluk. Azt, amit Kása Lászlónénak írt a testvére. Hogy még egy fejleendőt se kapni náluk, akkor, amikor Régért Antal megelégedetten él. Elmondanám, hogy Régért Antal tudja, mint szipolyozzák ki a fasiszta árulók a halárontúli dolgozó parasztokat, legyenek azok szer- bek, svábok vagy magyarok. Tudja, hogy akkor, amikor itt a pénzen felül 3 kg cukrot és melaszt adtak pl. 1 mázsa cukorrépáért-, akkor Tito 38 dinárt fizetett érte, ami 3 torint 80 fillérnek felel meg, alig többnek fél kiló cukor áránál! S ha már be akarnám mutatni, azt is el kellene mondani, hogy Régért Antalnak nincs valami harcias külseje. Pirospozsgás, gömbölyű arcával, nagy szürke bajuszával nem kelti valami félelmetes békeharcos benyomását. Mégis gyűlöli őket, mégis kész volna harcolni ellenük nemcsak békekölcsönnel, nemcsak korai vetéssel. „Pedig" németajkú. De nincs „pedig". Dolgozó van. És a dolgozó egyenrangú polgára a Magyar Népköztársaságnak. Ezért áll Régért Antal is szilárdan a béke mellett, a Párt mögött, a kormányzat mögött. Ezért csalódik és számít rosszul, nagyon rosszul az, aki-a drótsövényen túl, ahol a Karasica kiszélesedik, a Régért Antalokra számít. Mert a Régért Antalokra ma már csak a Magyar Népköztársaság számíthat. Amint azt Régért Antcl 600 lorintja, holnap földbe kerülő búzája, minden szava, minden érzése bizonyítja. Szeretném bemutatni Régért Antalt. Hogy miért pont őt? Nincs semmi különös indokom. Ugyanolyan németajkú dolgozó, mint a többi. Vagy éppen ezért? Igen, éppen ezért. Illetve azért, mert a többi németajkú dolgozók is olyanok, mint ő.., , 1 BÉKÉS JÓZSEF Dolgozó parasztságunk a küldötteken keresztül megismerte, milyen megbecsülésben részesülnek á Szovjetunióban a kiváló eredményeket elért dolgozók. A küldöttek legtöbbjének mellét különböző kitüntetések, ,,Lenin-rend’\ „Szocialista Munka Hőse‘‘-kitüntetés díszítette. Érdeklődve nézegetik Rélcási Piroskának, a küldöttség többszörösen kitüntetett tagjának kitüntetéseit Ivánhattyánban. • • Ötéves tervünk kulturális beruházásai a baranyai falvakban Diéves (érvünk hereiében kulturális téren is nagy beruházások lesznek megyénkben. Csak néhány adatot emelünk ki a jelentős programból, amely gyökeresen megváltoztatja falvaink kulturális életét. A kullúrotthon-mozgalom megindulása a legdöntőbb feladat. A kultúr, otthon lesz központja a falusi politikai és kulturális életnek. Különösen azokban a községekben létesül először, ahol nem várva az állami hlmogatást, önként, társadalmi úton„ látlak neki a megvalósításhoz. Ezekbe a községekbe jut el először az állami támogatás is. Az a cél, hogy ötéves tervünk végére minden második-harmadig községnek legyen kultúrotthona és minden községnek legalább kultúrterme. Jelenleg három kultúrotlhon működik a megyében, de még ebben az évben 15—20 a megnyitásra kerülők száma. Október 15-én öt kultúrotthonnal gyarapszik a megye. A műveltség terjesztésének fontos eszköze a jó, szocialista és haladószellemű könyv. ötéves tervünk végére elérjük azt, hogv a megye legkisebb, legeldugottabb falvinak is lesz 200—250—300 ideológiai, ismeret- terjesztő, tudományos és szépirodalmi könyvből álló népkönyvtára. A kör, zeti könyvtárak száma egyről négyre emelkedik s egy-egy körzeti könyvtár átlag 70—80 alapkönyvtárat fog össze. 1951-re már Mohács’onmcg is', nyílik a megye második körzeti könyvtára. A keskenyfilm-mozilc egyre sűrűbb hálózata is jelentős kulturális gyarapodása falusi dolgozóinknak. Itt ís az a cél, hogy ötéves tervünk végére ne legyen Baranyában egyetlen olyan község sem. amelyikben vagy önálló, vagy úgynevezett körzeti (4 kisközség számára játszó) keskeny, film-mozi ne adna rendszeres műsort. Már ötéves tervünk első évében 19 új mozival bővült a megye, területén lévő állandó mozik száma. Legutóbb Magyarbólyon és Szabadszentkirályon nyitottak állandóan játszó mozit. Még ebben az évben, október 15-től no. vember 20-ig felállításra kerül 20 kiskörzeti mozi, mely hetente négy kisebb1 községet lát. el jobbná] jobb filmekkel. így tehát egyszerre 80 köz. ség kap a közeljövőben mozit. öléves tervünk megyei kultúráik beruházásai közül ezek a leglénv'- gesebbek. Természetesen ezeken IC- ■ rengeteg egyéb felszerelési tárává bútorokhoz, színpadi és tánctól-, léshez jutnak falusi ku’túrcs • jaink és dolgozóink.
