Dunántúli Napló, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

«tupf* 6 W50 OKTÓBER * A Szovjetunió természetátalakífó munkálatai új korszakot nyitnak az emberiség történetében A szovjetmunka nagyvonalúságá­ról beszélgetve érdekes eseményt mondott el Jakucs László szovjet- aopirúns elvtársam. Moszkvában ha­talmas, új sugáratat nyitottak, két­oldalt modern palotákkal, csak at volt a baj, hogy az útmenti fák igen fiatalok voltak. Egyik nap reg­gelén hatalmas kotrógépek jelentek meg és négy méter mély árkot von­tak mindkét oldalon. A következő napokon hatalmas teherautókon 3—4 méter átmérőjű beládázoit gyökérzetű, nagyranőtt fákat hoztak és óriási daruklcal beleraktál: a kész árokba a fákat. Szakszerűen bete­mették, megöntözték ezeket. Jakucs elmondta, hogy várta a tavaszt, váj­jon mi lesz a fákkal? Az eredmény a7. volt hogy az új, modern sugár- utat ma is hatalmas, öreg fák sze­gélyezik. Mind megeredt. . A munka példátlan lendfi de, * természet diadalmas átalakítása a sztálini tudomány természetes kö­vetkezménye. .Amíg a burzsoá tudo­mány gyilkos fegyverek feltalálá­sán töri a fejét a háborús profit- spekuláció szolgaságában, addig hétről-/léire a legbámulatosabb al­kotások elindításának és megveló- sHúsának híre érkezik a Szovjetunió. hói. Sivatagok válnak termőföl­dekké, tízezer kilométeres erdősá­vok születnek meg olt, ahol még fát is alig lehetett látni, új városok születnek, paloták épülnek a cári korszak sár- és gerendakunyhóinak helyén. A kapitalisták és tartozékaik tel­jes felszámolása tette lehetővé a termelőerők óriási kifejlesztését. Az első ötéves tervek inkább a ..ked­vező földrajzi feltételeket” használ­ták ki. Ilyenek is bőven voltak. Majd a bolső és a nagy honvédő há­borúban a külső ellenség feletti dia­dalok , a termelékenység jelentős megerősödése nyomán indult el döntő súllyal a természet i megváltoztató- sónak gigantikus inunkája. Első lépés volt 1948-ban a sztálini er­dősítési terv. Ez a terv megindulá­sakor 532C km. erdősávok, sok ezer mesterséges tó, csatorna létesítésé­vel nemcsak országrészek földrajzi képét, hanem éghajlatát és egész termelését hivatott megváltoztatni. JCzntáu Következeit a „Dad- dov-terv” megvalósításának első szakasza. Az Ob és a Jenyiszej fo­lyók megváltoztatják útjukat. A fo­lyók vízmennyiségé egyenkint meg­haladja a Duna vízmennyiségének háromszorosát. Eddig haszonét kaiul az Északi Jeges-tengerbe öntötték vizüket. Most azon dolgoznak a szovjetemberek, hogy 900 kilométer hosszú új mederben a Kirgiz-steppe és a. Turáni Alföld öntözésére hasz­nálják fel. A nyugatszibériai sík* >tág és a Turáni Alföld között emel­kedik a 75 m. magas Turgáj-kapu, 1949 szeptemberében az imoerialisti* nagyhatalmak jelentették, hogy „az elmúlt 'hetekben a Szovjetunióban artomrotobanás történt”, ekkor kezd- 1ék meg ugyanis az új folyómeder munkálatait. A Davidov-terv meg­valósulásával akkora pusztaság, mint amekkora Franciaország, ter­mékennyé válik és 82 milliárd kilo­wattóra villamos.energiát kap a szovjet társadalom. libben az évben «született «nee * kujbisevi, a sztálingrádi villamos erőművek és a turkmén főcsatorna terve. Mind a három a természet megváltoztatásának döntő lánc­szeme. A Káspi-tengert körülvevő rtfkság, sivatag, vagy feliratos Óriási vízhiánnyal küzd. A Kospi- tenger vízének tükre 2ü méterrel alacsonyabb a világtengerek vízé­nek tükrénél. Ez is a roppant mé­retű párolgás következménye. Nyá­ron helyenlönt a talajmenti levegő 70 fokra is felmelegszik. Forró, per­zselő szelek keletkeznek, melyek László Imre h&phedrelt ráHUiéneUrs olttóker / t-én. tmerdnn a Nádor Élteremlen rn r Imi, Vasas II. Kültelek-u. 7. az. alatt, október 13-án \í 3 órakor árverés alá kerülnek: házi bútorok', szőnyegek, fotelok, 1 drb. Félbe léclercr,. Sík kötőgép cs sok más lakás berendezési tárgy. m»g nálunk is éreztetik hatásukat. A folyó partján lehet csak megte­lepedett életró! beszórni, másutt örök vándorlásban él a nép, összes jószágával együtt keresi a vizet, a legelőt. E nagyszerű tervek megvalósítása a kommunizmusba átmenő szó. cialista társadatom feladata. Nem- hsak azért, mert sivatagokat változ­tat termékennyé, mert hatalmas energiamennyiségeket bocsát az ipar rendelkezésére és ezáltal a szükség­letek kielégítésére szolgáló Javai-; a. eddig el nem képzelt mennyiségben nyújthatja az embereknek, hanem azért is. mert a burzsoá időben a kedvezőtlen földrajzi körülmények közt hagyott nemzetek elmaradot­tak. alacsonyabb kultúrájúak ma­radtak a kedvezőbb viszonyok kö­zött élő népcsoportokénál. A sztá­lini nemzetiségi politika pedig arra irányul, hogy a viszonylag hátrább álló országrészek minél hamarább a szovjet nép általános gazdasági cs művelődési színvonalára emelkedje­nek. A munkálatok hatalmas tech­nikai felkészültsége, valamint az új gazdasági területek korszerű gépi berendezése, az elektromosság fel­használása a mindenféle mezőzda- sági gép üzemeltetésénél és az új kulturális létesítmények döntő je­lentősége még, hogy teljesen meg­szüntetik a falu és a váro3 közti különbséget fltasy arors/.á.vot I« a sxSrnas­sác »sújtja igen gyakran. Mi is kidolgoztuk 10 éves tervünket az aszály okozta termelési nehézsége«: felszámolására. Egyik jelentős al­kotása lesz az ötéves tervünknek a tiszaJ.öki vizierömü. Itt hatmillió köbméter földet kell megmozgat­nunk. Ez annyi földtömeg, hogy ha 10 tonnás vasúti kocsikba rak­nánk, úgy a vagónok 12 párhuza­mos sorban lennének elhelyezhetők Sopron és Nyíregyháza között meg­szakítatlanul. Nos, a kujbisevi erő­mű kétszázazor akkora lesz, mint a tiszai oki és kétszer akkora teljesítci- képcssógü, mint a legnagyobb VSA erőmű. A kujbisevi erőmű évente ti/.milliárd kilowattot teljesít majd. Ugyanennyit teljesít 1950-ban a sztálingrádi vizierömü is. Ez a kettő együtt 140.000 bányász állandó egy­éves termelésének felel meg és ke­reken 27 millió tonna magyar sze­net emésztene fel. a termelendő vil­lamosenergia előállítására. Mivei azonban a vizierőmüveJcben termelt villamosenergia önköltsége átlag egyharmada a hőerőművekben ter­melt energiának, így gyorsan kifi­zetődik cs hatalmas népgazdasági megtakarítást jelent. De nemcsak a villamosenergia­termelés a fontos, hanem az öntö­zés is legalább olyan lényeges. A két erőmű nagyobb területet képes öntözni, mint egész Magyarország. így a vízierőművekben válik valóra I énin elvtárs 1920 decemberében a Szovjetek Vili. ösezoroszországi Kon­gresszusán tett nagyfontosságú meg­állapítása, mely lakonücus rövid-, réggel így szól: ,.4 kommunizmus f egyenlő, a szovjethatalom, plusz az* egész ország villamosítása". \ Csak iiRmré{lbeii határozta e ) a Szovjetunió . minisztertanácsa f újabb hatalmas öntözőrendszer meg- t építését Dél-Ukrajna és Krim aszá- f lyos területein. Itt 550 kilométeres # csatornával másfélmillió hektár te-# rületet iehet öntözni és 1,700.000# hektár terület vizcllátásáról gon- f doskodni. Szovjet-Ukrajnát ugyanis * gyakran látogatja meg az aszály, a * termés bizonytalan. A szocialista * gazdálkodás pedig nem turner bi-* zonytalan tényezőt. Materiális való-* Ságban számol a tényekkel és leszá-\ mol a természet ellenállásával. J, De hogyan lett mégis a világ leg-# elmaradottabb, cári önkény alatt # pusztuló népe élenjáróvá a világon? # A kapitalista országokban a hidro. 4 elektromos művek úgy épülnek, # Iwgy az ájlamra hárítják a tőké # sek a költségek nagyrészét és igye * kéznek a készbe beülni és nagy ha * diipari rendeléseket teljesíteni az * elérhető csúcs-profit fejében. Tcr- * mészetesen a szén- cs az olajldrá- * iyol: harcolnak a vízierőművek el- * len, éppúgy, mint a vasv'társaságok * a víziközlekedés vállalataival szénül ben. Ez a;) ellentét az címűit évti-J zedekben nálunk ;: Igen éles volt. J Természetesen, mikor a magánterü- ^ letek kisajátítása szinte legyőz ^ httelién feladat á tőkések ilyen » erős csapatával szembon korlátozót' ^ méretű és teljesítményű vízierőmű- / vek létesülhetnek csak. . 4 A Szovjetunióban ilyen akada- j Iyol: nincsenek, ellenben a Boise- j vik Párt össze jog ja a nép minden j alkotó erejét, a műszaki és tudómé■ • mányos káderek együtt haladnak a műhelyek' legjobb dolgozóival. Má­ris tudományos kutató expedíciók egész sora dolgozik a tenné szokn­ál aki tó munkálatok színhelyén. A Szovjetunió Tudományos Akadé­miáján kívül például az ukrajnai Kraszhij Exkavátor gyárban új tí­pusú föidkiemelő gépek előállításán dolgoznak, az uráli nehézgépgyár elküldte a kujbisevi építkezésekhez azt az elektromos kotrógépe’:, amely 1300 munkás teljesítményét végzi. Eöldsnvattyú készül, óránldnt JOOO köbméter föld elmozdítására. A turkmén főcsatorna minden r-nmk-u latát Képesítői. Csak így lehet pár év aiatt világraszóló alkotásokat létrehozni, csak a sztálini tudomány segítségével, a szocialista társada­lomi szabad légkörében születhetnek meg azok az alkotások, melyek a termelés bőségében meghozzák a forradalmi fordulatot a kapitalista termeléssel szemben. m ál un « tlasyarursrison fs igen jelentékeny lépéseket tettünk meg eddig is a szocialista társada­lom kiépítése érdekében. A víz ná­lunk Is az ország egyik legfonto­sabb kérdése. Az ötéves terv egyik sarkpontja a vízkutalás. A Földtani Intézet az Országos Vízgazdálkodási Hivatallal együtt máris megindí­totta az ország vízkataszterének felvételét. Uj városok, új ipartele­pek létesülnek, a régiek új fejlődés előtt állanak, fürdőszobás lakások egész sora épül az országban, a ráz jelentősége megnőtt, minden csepp vízzel gazdálkodnunk kell és min. den fellelhető vizet fel kell kutat­nunk. Öntöznünk kell aszályos föld­jeinket, villamossággal kell ellátni mezőgazdaságunkat, iparunkat cs közlekedésünket. Gazdasági életünk forradalmi új­jászületésben cl. Nehézségeink van­nak, de ezek a növekedés nehéz­ségei. A nehézségek nagyobb része az osztály ellenség próbálkozásaiból, a feketézők és spekulánsok fondor­lataiból erednek. Ezeken a nehézsé­geken csak az éberséggela terme­lés még gyorsabb növelésével lehe­tünk úrrá. A szocialista szektort el­sősorban Budapest és a' vidéki vá­rosok, az ipari gócpontok mezőgaz­dasági körzetében kell kifejieszten! olymódon, hogy a szükségletek ja­vát a spekuláció teljes kikapcsolá­sával — közvetlenül a szocialista mezőgazdasági szektortól kapja kéz­hez a dolgozó. A béke. a békekölcsön, a még termelékenyebb munka visz előre bennünket az új és boldog Magyar- ország felé. Példánk a Szovjetunió, mely gigantikus alkotásaival a cári ország mélységéből a haladó világ élére került a szocalista forradalom, a s7.táliní tudomány természetátala­kító képességének alkalmazása ál­tal. Szabó Pál Zoltán a Dunántúli Tudományos Intézel vezetője. ÚJ SZÍNHÁZUNKRÓL Pártunk és kormányzatunk lehe­tővé tette színmű vésőinknek a gondtalan alkotó munkát. A színhá­zak élére komoly szakmai tudással rendelkező elvtársait kerültek, akiit erős pártszervezette!, következetes harci szellemmel vitték a szocialista realista művészet zászlaját. Hatal­mas segítséget jelentett . számunkra a Szovjetunió. nyújtotta nagyszerű eredmények számtalan p éldájt. Olyan segítség volt ez számuniu-a, hogy szinte évtizedeket ugrottunk át rövid idő leforgása alatt. Biztos úton járhattunk. Ha mégis hibákat követtünk el, ez onnan ered, hogy a múlt át-kos örökségétől nehéz volt megszabadítani művészeinket és ez még a jelenben is kemény harci­feladat. Tudatosítani kell művé­szeinkben először azt, hogy a marxi­lenini világszemlélet nélkül nem alkothatunk olyan művészetet, mely népünk szocialista, fejlődését szol­gálja. Közelebb kell vinni a művé­szeinket a reális élethez, meg kei! ismertetnünk velük dolgózó népünk napi problémáit. A burzsoá művé­szettel szemben — mely valami mindenekfelelt álló művészeti irányzatról fecsegett — tudatosíta­nunk keli művészeinkben a szo­cialista realista művészetet, mo,y népünk eredményeit, szocializmu­sunkat építő gigászi harcait tükrözi vissza. Az elmúlt év- eredményei: műré­szeink szakmai és politikai fejlő­dése, mely elmondhatjuk, mérfördes lépéseket tett előre, a színházon be­lül a különböző szektorokban dol­gozók közti szakmai sovinizmus felszámolása, a vállalatvezetés és az. üzem dolgozói közti viszony helyes kialakulása. Ennek eredményeként dolgozóink egyre világosabban lát­ják, hogy érvényesülésük feltétele a munkához való jó viszony, becsü­letes emberi magatartás és Pártunk iránti odaadó hűség. Nem utolsó­sorban eredményeink közé "sorol­ható, hogy a könnyű szórakozás he­lyett a szórakoztatva tanítás útjára léptünk. A léha operettéire t már túlnyomórészt a komoly mondani­valóval és zenével rendelkező nagy­operettek váltották fel. mélyet: ter­mészetesen nem nélkülözik a jőiSÖ optimista humort sem. Ss vá£ül sv. ötéves terv első -évében masftudtiík valósítani azt, hogy színliázüMmiifk dolgozói emberhez méltó liSmülmi- nyék között, tiszta és opiszéges munlcahelyen készülhetnek fel &* alkotó munkává. A fejlődésünk útján mindé® gátló körülményt csak úgy íavolehatunk el, ha őszintén feltárjuk hiányossá­gainkat. A kritika és önkritika, fegy­vere nélkül nincs fejlődés. Eit éppen ezen a ponton taíálkozuxik hiá­nyosságokkal. Művészeinknek egye­lőre még szokatlan, az elvi alappal rendelkező kritika cs még síwskatla- nabb a polgári sallangoktól nncntee önkritika. Ezen a. téren még. sok a tennivalónk. Az elmúlt év hibái közé sorolható a tervszerütlenscg, melynek kikü­szöbölésére ezév kezdetén már tet­tünk jóindulatú próbálkozásokon Ma már rendelkezik színházunk féléves részletes tervvel is, mely üzemünkön belül mindennemű bi­zonytalanságot és kapkodást meg­szüntet. A múlt szezonban müsor- politikáhk sok tekintetben enged­ményeket tett az öncélú, semmit­mondó műfajok felé, melyek a más- tant új évad folyamán már teljesen eltűnnek. Fejlődésükbe*) nésve a dolgokat, megái lapíthatjuk, hogy a mögöt­tünk hagyott egy év eredményei bi­zalmat keltő jövőt nyitnak meg előt­tünk. Üzemünk békekölcsön-j egy zéséből, annak lelkes hangulatát tekintve vi­lágosan kitűnik, hogy művészeink a békeharcban milyen hitt»’', meggyő zödéssel állnak Pártunk mellé. Ezzel is megmutatták, hogy nemcsak szín - pádon keresztül akarnak hatni meg­győző erejűidre! dolgozó népünkre, hanem közvetlen példamutatással ú. Kormos Lajos * színházi pártszervezet titkára. A uagydíjat nyert „Berlin eleste** szovjet filmalkotást jövő héten mutatják he Pécsett A jövő héten mutatják be Pécsett filmszínházaink a ,,Berlin ekste” című hatalmas szovjet filmalkotást. A kétrészes, színes, magyarul be­szélő film a Karlovy-Vari-i filmverseny első diját, a nagydíjat nyert« el. Az egész külföldi sajtó a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a filmről, amely a 30 éves szovjet filmgyártás koronája. A filmet Pav­lenko írta, akinek „Boldogság” című regénye nálunk is nagy sikert aratott. Zenéjét Sosztákovics, a nagy szovjet zeneszerző szerezte. Ren­dezője Csiaureli és Sztálin elvtárs megszemélyesítője Golováni, altit már ismerünk az „Eskü” című nagysikerű filmből. A film főszerep­lője Borisz’ Andrejov, akit magyar közönségünk is szívébe zárt A film egy fiatal pár útján, Alexej Ivanov vasöntő és Natasa, a tanító­nő szerelmén keresztül mutatja be a Nagy Honvédő Háború esemé­nyeit és belső összefüggéseit. A film első részét október 2C-a helyett október 12-ér. mutatják be egy hétig az Apollóban, a másik részét köz­vetlenül utána a következő héten másik nagy filmszínházunkban, az Urániában. Ezt a filmet mindén dolgozónak látnia kell! Tf, V -H- X­s­r r r. Üj világ, nagyszerű élet. alapjait építjük. A hatalmas Szovjetunióban, minden népi demokráciában, isko­lák, színházak, kórházak, játszóte­rek épülnek. Vízierőművek, föld­alatti vasutak megalkotásához fog­tak a szocializmust, a kommuniz­must építő dolgozók és mindéhez, nyugalom, béke kell. Ml építünk, nyugaton fegyverkeznek, fis, mert fegyver ellen csak fegyevrrel véde­kezhetünk. a harcos békepolitika a ml politikánk. Nagy eredményeink varrnak, vau . mit megvédenünk. Mártó harcolunk, de egyelőre épí­téssel. normákkal, sztahanovista módszerekkel, szocialista íalvaink- kal, s ha rákónyszerítenek,— fegy­verrel is. A kö'tök a maguk módján veszik ki részüket ebben a békeliurvban. Nem ogy közülük már éppenolyao kemény harcban áll ezért oz or­szágért, a szocializmusért, mint a szántó traktoros, mint a vaseszter­gályos. mint a bányász. Idézzük hűt őket, a legszebb emberi beszéd szól­jon legféltettebb kincsünkről, a bé­liéről. Zalk Zoltán Kossuth díjas kól­ónk így szólal meg többek főzött, umteti; a Hősök-tcrén ünneplő, egybegyült ifjúságot látja: . VA harc ? a béke, a: eljövendő évek szívverése lüktet c téren — ■ a boldog hírhozó: , a költő csordulásig lelt szívében." Mindenről békénk' jut a költő eszébe. Ha aratni látja a parasztot, nem szól Irat másról akkor sem, mint a békéről és a harcról, mely az aratást védi: „Együtt vagyunk bajtársak győzni készen, munkánk gyümölcsét cl. nem. veszi más: a béke hőse fegyvert tart a kép­ben s csatánk győzelme minden ara­tás." mondja „Bajtársak” című versében Hegedűs Géza. Kuezka Péternek Nyugatra néz a tekintete Bélre” c. költeményében s elborul •«> szeme arra, amit ott lát: „... Ott nyugaton sok éhes ember kóborol. Hol lesz bélijük és mikor? Itt nyugalom vari és'magasra nyújtja a pálmát a szobor.” A költők szava mindenkor messze hantdk, nadd kössenek össze a ver­seli is sínylődő tóstvémépeinkkel. S az elnyomottak költői visszakiálta­nak. Korea. India, Törökország, még Afrika költője ;s megszólal s a béke • az 6 szavában Is egy. a harccal: .,Csattog a láps és csattog az erdő a sszcmyuk hangok gyermekek léptek Iá urasok mondják hogy szabadon akarna': élni, Szólj csak, peregj czak tum-tam Dübörögjed a béke dalát. (Louis Mody — Afrika ó fis visszhangoznak a világ sarkai is a kiáltásoktól: .-Nem akarunk há­borút do megvédj ük a békéit!” Köl­tőinket ugyanaz az induiat fűti, mint sztahanovistáinkat, akác min­den kalapácsütéssel, minden újabb munkától jesít fnény-f okozássá har­cot. folytatnak a háborús uszítás, a kapitalizmus merényleteivel szem­ben. Mindenki katona ebben a bé­ke-harcban, asszonyok, lányok, gyer­mek eic. ifjak, férfiak egyaránt, akik megvédik új hídjukat, gyáraikat,, kui tárházaik, iskoláik hosszú sorát végig az országban. Devecscri Gá­bor verse mondja el ezt igazabban: ..fis kérdezd meg az embert, ki bujt sötét helyeköén, lapuit a fenyvesekben, harcolt a föld alatt, hogy újra gyilkos éjbe. pincék, gödrök vízébe bujnék-e, i'ölcseréíve kínnal a sugarat. , Kik vérrel üzletelnek, békés munkám törnek, béltét hazudva ülnek, sandán ezt tervezik. De építő kezekkel, élő emlékezettel és fényes fegyverekkel adunk válasz', nekik."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents